|
2007-08-06 20:12:36, hétfő
|
| |
| |
István uralkodása alatt (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy István is épp augusztus közepén halt meg 1038-ban.
István halála után augusztus közepemegmaradt törvénylátó napnak, a változás csak a lovagkirály László uralkodása alatt következett be. 1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként.
Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napját (1083. augusztus 20.) ünnepeljük. A nap 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett.
A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században.
A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott ,,szent király ünnepe", amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án.
Az ünnepnek természetesen új nevet adtak. Addig Szent István napnak hívták leggyakrabban augusztus 20-át. Először lekopott a szent kifejezés, majd 1948-ban megszületett az új kenyér ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. A kifejezést azonban hamar felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe. 1949. augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, az elkövetkező években pedig ez a kifejezés dominált. az "új kenyér ünnepe" eredetileg nem is augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki.
Szent István ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Innentől kezdve 1949-1989 között augusztus 20-a az lett. alkotmány napja 1950-ben a napot az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
A katolikus ünnep ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye.
A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban.
Rendszerváltás után nem hiányozhat a hang- és fényeffektusokkal kiegészített tűzijáték, a vízi- és légi parádé valamint a nyolcvanas évek közepén megszületett mesterségek ünnepe a budai várban. A körmenet a Bazilikánál zajlik, a szertartásnak immáron kihagyhatatlan eleme a kenyérszentelés. Augusztus 20-án, Szent István napján rendezik meg hagyományosan a Szent Jobb körmenetet: a hagyományt a rendszerváltás idején, 1989-ben újították fel
Augusztus 20-án I. István szentté avatásának napját (1083. augusztus 20.) ünnepeljük. A nap 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: augusztus 20 |
|
|
|
|
|
Offline
