|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2007-08-08 23:08:52, szerda
|
| |
| |
A Gergely István áthelyezése ellen tiltakozó csobotfalvi és csomortáni egyháztanács plébánosválasztó gyűlést hívott össze mára(aug.8. este fél nyolc). Az érsekség álláspontja szerint azonban a plébánosválasztás törvénytelen.
Néhány nappal ezelőtt a csíksomlyói, csobotfalvi és csomortáni hívek "Tiszti nem engedünk el !!!" feliratú táblát és a három falu nevével megjelölt három sziklatömböt helyeztek, a plébánia bejárata elé.
,,Az egyháztanács plébánosválasztási erőlködésének nincs semmilyen törvényes alapja. Amire hivatkoznak, azt az 1917-ben kihirdetett Codex Iuris Canonici biztosította. 1962-65 között tartott II. Vatikáni Zsinat megújította egyházunk életét minden területen. Csak a hitigazságok (dogmák) nem változnak, de egyházunkat szabályozó törvényeken változtathat a Szentatya - a zsinatok és püspöki szinódusok véleménye alapján. II. János Pál pápa 1983-ban hirdette ki a jelenleg is érvényben lévő Egyházi Törvénykönyvet (C.I.C), amely a világegyházra érvényes. Ezen törvények helyi aktualizálását hivatott szolgálni az 1997-2000 között tartott Főegyházmegyei Zsinatunk. Az itt megfogalmazottakhoz minden hívő véleményt nyilváníthatott. A megszavazás után rendelte el főpásztorunk ezek alkalmazását, amelyek nem mondanak ellent egyházunk mindenkire érvényes törvénykönyvének. Ezekben sehol nem szerepel a plébánosválasztás joga" - áll az érsekség tegnap ez ügyben kiadott közleményében.
Péter Tivadar csíksomlyói megyebíró, az egyháztanács világi vezetője szerint azonban már nincs visszaút. ,,A kocka el van vetve. Hétszáz meghívó ment ki, ma este mindenképpen megtartjuk a választást. Holnap a mozgásképtelen öregekhez, betegekhez is elmegyünk a mozgóurnával, és az eredményről készült jegyzőkönyvet továbbítjuk Gyulafehérvárra. Mi élni kívánunk a választási jogunkkal, nekünk senki nem mutatta meg azt a törvényt, amelynek alapján ezt a jogunkat elveszítettük volna" - mondta Péter Tivadar.
Az érseki közlemény szerint azonban a megbízást adó főpásztor intézkedése ellen szervezkedő egyháztanács mandátumát a szabályzat 26. pontja értelmében a megyés püspök súlyos okból visszavonhatja, tehát nem hozhat érvényes határozatokat.
Péter Tivadar szerint akár ezt is vállalja az egyháztanács 31 tagja. ,,Ha felfüggesztenek, akkor majd nem lesz egyháztanács. Az érsek úr körlevele nem érdekel, mi nem kaptuk meg, az egyetlen dolog, ami fontos, hogy a papnak, Gergely Istvánnak ne ártsanak. Mi akarjuk, hogy itt maradjon, hiába állítják, hogy ő áll a kérvény mögött, ez nem igaz. A holnapi választáson ez, gondolom, ki is derül. Mindenképpen élni fogunk a választási jogunkkal" - jelentette ki a csíksomlyói egyháztanács vezetője.
A Krónika információi szerint az egyháztanács ülésén részt vesz Eva Maria Barki nemzetközi jogász is, aki korábban már szót emelt a Gergely István áthelyezése ellen.
Az erdély.ma nyomán
********************
A GYULAFEHÉRVÁRI ÉRSEKI HIVATAL KÖZLEMÉNYE
A CSIKSOMLYÓN KIALAKULT HELYZETTEL KAPCSOLATBAN
A csobotfalvi és csomortáni egyháztanács nevében szétküldött meghívó alapján 2007. augusztus 8-án, 19 óra 30 percre plébánosválasztó gyűlésre hívják az egyházközség híveit.
A Gyulafehérvári Érseki Hivatal kötelességének tartja a következőket közölni:
1. Nt. Gergely István plébános áthelyezése ügyében személyesen beszélt vele Ft. Msgr. Dr. Jakubinyi György érsek úr 2007. május 24-én. A konzultációt követően Nt. Gergely István elfogadta áthelyezésére vonatkozó érseki döntést. Ezt követően 2007. június 27-én kelt 1024. számú okmány további működési helyéül, 2007. augusztus 1-től Jegenyét és Bánffyhunyadot jelölte meg. A kinevezés előtt ezt is telefonon közölte vele főpásztora, amit elfogadott.
2. A hívek ragaszkodását lelkipásztorukhoz és ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítását értékeljük. Sajnos első perctől láthattuk, hogy egy olyan kampány körvonalazódik az érseki intézkedés ellen, amelynek nem a csíksomlyói hívek a főszereplői és nem is katolikusok a fő mozgatói (v.ö. az aláírási ívekkel).
3. Nt. Gergely István szentelésben vállalt ígéretéhez híven eddig nem mondott nemet főpásztorának. Elfogadta a kinevezést és 2007. augusztus 5-én megtartotta bemutatkozó miséjét új állomáshelyein.
4. Az egyháztanács plébánosválasztási erőlködésének nincs semmilyen törvényes alapja. Amire hivatkoznak, azt az 1917-ben kihirdetett Codex Iuris Canonici biztosította. 1962-65 között tartott II. Vatikáni Zsinat megújította egyházunk életét minden területen. Csak a hitigazságok (dogmák) nem változnak, de egyházunkat szabályozó törvényeken változtathat a Szentatya - a zsinatok és püspöki szinódusok véleménye alapján. B.e. II. János Pál pápa 1983-ban hirdette ki a jelenleg is érvényben lévő Egyházi Törvénykönyvet (C.I.C), amely a világegyházra érvényes. Ezen törvények helyi aktualizálását hivatott szolgálni az 1997-2000 között tartott Főegyházmegyei Zsinatunk. Az itt megfogalmazottakhoz minden hívő véleményt nyilváníthatott. A megszavazás után rendelte el főpásztorunk ezek alkalmazását, amelyek nem mondanak ellen egyházunk mindenkire érvényes törvénykönyvének. Ezekben sehol nem szerepel a plébánosválasztás joga.
5. Az egyháztanács minden egyházközségben az 291-1993. számú Plébániák Igazgatási Szabályzata értelmében működik. A fenti szabályzat 41. pontja értelmében ,,csak a plébános jogosult a gyűlés összehívására, amelyen ő elnököl". Csíksomlyón 2007. augusztus 1-től T. Kovács Attila plébános illetékes gyűlést összehívni és azon elnökölni, mert Nt. Gergely István plébános az 538. kán. 1. par. értelmében erre már nem jogosult.
6. A megbízást adó főpásztor intézkedése ellen szervezkedő egyháztanács mandátumát a Szabályzat 26. pontja értelmében ,,a megyéspüspök súlyos okból visszavonhatja".
A fenti közleményt azzal a szándékkal hozzuk nyilvánosságra, hogy a jóhiszemű híveket tájékoztassuk és megóvjuk attól, hogy törvénytelen szervezkedés áldozataivá váljanak, amely büntetést von maga után.
A mindenkori gyulafehérvári főpásztornak szívügye a hívek lelkipásztori ellátásáról és a szolgálatot végző papjairól atyailag gondoskodni.
Bízunk abban, hogy a józan ész és a katolikus öntudat győz - a jóhiszemű hívek révén - a csíksomlyói egyházközségben.
Gyulafehérvár, 2007. augusztus 7.
Gyulafehérvári Érseki Hivatal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-08 23:04:58, szerda
|
| |
| |
A csíksomlyói, csobotfalvi és csomortáni hívek "Tiszti nem engedünk el !!!" feliratú táblát és és a három falu nevével megjelölt három sziklatömböt helyeztek, a plébánia bejárata elé. Dacolnak az érsekkel, azt szeretnék, ha Gergely Istvánt nem helyznék el Csíksomlyóról.
ÚDK: Hajrá hívek!
Főtisztelendő Érsek Úr!
Érsek Úr 2007. július 12.-én kelt határozata értelmében komoly személyi változások állnak be a Gyulafehérvári Egyházmegye életében. Megbecsült, szolgálatukat kiválóan végző embereket mozdítottak el, többeket megalázó körülmények között. Számunkra legfájóbb, hogy Gergely Istvánt, a munkássága alapján méltán tisztelt Csíksomlyói esperest is érinti a határozat, mely ügyben előző levelünkben arra kértük Érsek Urat, hogy ,,... gyakorolja a másokért akár életét is áldozni kész Jó Pásztor szeretetének jóságát...", és hagyja meg Őt tisztségében. Választ nem kaptunk.
A jelenleg érvényben lévő Magyarországi egyházjogi tankönyv szerint az áthelyezés során: ,,...meg kell tartani a kánoni méltányosságot, főként a volt plébánossal szemben,... legfőképpen pedig figyelembe kell venni a legnagyobb egyházi közérdeknek, a lelkek üdvösségének szempontját, ezért ügyelni kell arra, hogy az intézkedés sem az érintett pap, sem a plébániai közösség számára ne okozzon botrányt, vagy lelki kárt..." ( Dr. Erdő Péter: Egyházjog. Szent István Társulat. Budapest, 1991.)
Főtisztelendő Érsek Úr döntése jelenlegi formájában már most számos botrányt, meghasonlást, sőt lelki kárt okozott nemcsak a katolikus hívek, hanem minden jóérzésű ember körében, hátrányosan érintve az egész magyarságot, a Katolikus Egyházat és Románia nemzetközi megítélését, mert a közérdek ellenében intézkedéseket hozó parancsuralmi idők szellemét idézi fel.
Értelmetlen és méltatlan vádaskodások kaptak szárnyra, melyek közül a legfájóbbak a Gergely István állítólagos engedetlenségét firtató megnyilvánulások és fenyegetőzések. Gergely István minden megnyilatkozása csakis azt fejezi ki: fejet hajt az érseki akarat előtt. Mi, Magyarországi és Erdélyi hívek vagyunk azok, akik nem engedik Őt elmenni. Ezt a küzdelmet testesíti meg az a három, egyenként másfél tonnás szikladarab, mellyel a helyi hívek eltorlaszolták a Csíksomlyói plébánia bejáratát, s a föléje helyezett felirat: ,, Vigyázzatok és imádkozzatok!". Mint bizonyára Érsek Úr is tudja, nemcsak a helyi hívek írták alá a kérvényt 95%-ban, hanem a világ magyarsága is megmozdult annak érdekében: méltóztasson Őt Csíksomlyón tartani, mert úgy ítéljük meg, szelleme elválaszthatatlanul összeforrt Csíksomlyó szellemével, Csíksomlyó pedig a legteljesebb össz-magyar közügy!
A Magyarországi közvéleményt kiemelkedő módon érdekli, milyen indítóokok húzódnak meg a döntés hátterében. Mert arra, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrenddel, valamint a Csíkszeredai Pro Urbe díjjal kétszer is kitüntetett Gergely István esperes a helyén maradjon, nagyon is nyomós okok vannak: az életmű, mely Csíksomlyóhoz köti.
Csak hogy a fontosabbakat említsük:
- A Csibész- és Lázár alapítványok működtetése, melyek több száz árva gyermek számára a Jézus Krisztus tanítása szellemében élt boldog élet záloga.
- A Kárpátokon túli csángómagyaroknak nyújtott anyanyelvi lelki gondozás.
- Ifjúsági találkozók, Somlyó-hegyi hittan-alkalmak szervezése, melyek ifjú lelkek százait nyerte meg Jézus Krisztus tanításának.
- Legfőképpen pedig hívei, akik teljes mértékben meg vannak elégedve Gergely István lelkipásztori tevékenységével, és ragaszkodnak hozzá.
Áthelyezésével az életmű kettétörik, mert háromszáz kilométeres távolságból a fentebbi feladatok ellátása képtelenség. Egyébiránt ugyanez érvényes többek között a szintén elmozdított Kolozsvári főesperesre, Czirják Árpádra, valamint a Marosvásárhelyi Csató Bélára is : az életmű olyan formátumú, hogy hozzá képest másodlagos minden kánonjogi vita.
Vajon Istennek tetsző dolog Istennek tetsző életműveket kettétörni?
Mindezek alapján tehát újfent arra kérjük Főtisztelendő Érsek Urat, álljon el a határozat Gergely Istvánt érintő részének foganatosításától, továbbá tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a többi, helyéről elmozdított egyházi személy életműve töretlenül folytatódjon.
Abban az esetben ellenben, ha döntését semmilyen módon nem kívánná módosítani, várjuk a választ arra a kérdésre, miért olyan fontos az érsekségnek az, hogy Gergely István és néhány lelkipásztor társa ne maradhasson a helyén?
A jelen helyzet kiemelkedő horderejére való tekintettel arra kérjük Érsek Urat, írja le, hogy egyházkormányzati szempontból milyen indokok támasztják alá döntését!
Kérjük továbbá, a közvélemény lenyugtatása, a találgatások elkerülése érdekében foglaljon állást abban a kérdésben, hogy van-e döntésének politikai háttere! Készségesen elfogadjuk Potyó Ferenc érseki helynök szavait, miszerint ,, Az egyház nem politizál, az egyház a hívekért van." Milyen okok lehetnek akkor fontosabbak a hívek érdekénél?
Végezetül szabad legyen felhívnunk figyelmét arra, hogy a kényszer-szülte döntés elől mindig ki lehet térni, amint azt történelmünk elmúlt néhány száz évének jónéhány példája mutatja.
Várjuk válaszát mindazok nevében, akik érintve érzik magukat mindabban, ami a Katolikus Egyházban történik.
Budapest, 2007. 08. 07.
A Magyarországért Egyesület nevében: Makovecz Imre elnök
Dr. Kelemen András, Dr.Molnár Attila alelnökök
További aláírók:
Csoóri Sándor, Dr. Zétényi Zsolt, Dr. Hargitay András, Bayer Zsolt, Meloccó Miklós, Gyurkovics Tibor, Dr. Gaudi Nagy Tamás, Levente Péter, Döbrentey Ildikó, Sajnovits Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-08 11:13:07, szerda
|
| |
| |
Tévedés!!!!
Nagyon-nagy tévedésben él az, aki azt hiszi, hogy valaha is elévülhet a Trianonban kötött békediktátum felülvizsgálata!!!
Miért?
Aki ezt kérdezi, kérem olvassa el figyelmesen a "Mi miért nem tudhattunk róla?" című blog-bejegyzésemet!!!
Külön felhívom mindneki figyelmét arra a nagyon FONTOS TÉNYRE, hogy az egész magyar nemzetet, vagyis a NÉPET büntették meg azok helyett a vezetőik helyett, akik belehajszolták az I. világháborúba!!!
Ugyanis, 55 ÉV VOLT A HADRAFOGHATÓSÁGI KORHATÁR!!!
Ez azt jelentette, ha valaki nem telejítette a behívó paprancsot, akkor statáriálisan (azonnal) kivégezhették!!!
Ennek, az egész magyar NEMZETET sújtó büntetésnek a FELÜLVIZSGÁLATA SOHA NEM ÉVÜLHET EL!!!
Másik üzenete a mának:
Ma is a vezetőink teszik tönkre Magyarországot, melynek ELSZENVEDŐJE AZ EGÉSZ MAGYAR NÉP!!!
Ne engedjük, mert ÁRTATLAN GYERMEKEINK ÉS UNOKÁINK FOGNAK ÉRTE BŰNHŐDNI MAJD A BŰNÖS VEZETŐK HELYETT!!!
Tudjuk nagyon jól, hogy az én nemzedékem (az 1945 után született) volt a legnagyobb KÁRVALOTTJA az úgynevezett szocializmusnak, vagyis a proletárdiktatúrának. Amit a vezetőink követtek proletárdiktatúra címén az nem volt más, mint a magyar lakosság millióinak kiirtása!!!
Most is népirtás folyik, méghozzá a legmodernebb formája. Megfosztanak bennünket a megélhetésünktől a földjeinktől az otthonainktól, vagyis még attól a lehetőségtől is, hogy egyáltalán lakjunk valahol!!!
Teszik ezt, mert tehetik!!!
Pedig, ezek a mostaniak és JOGELŐDEIK TETTÉK TÖNKRE MAGYARORSZÁGOT!!! NEM, PEDIG A DOLGOZÓ NÉP!!!
Pedig de sokszor hivatkoztak arra a szerencsétlen dolgozó népre, mármint, hogy az ő nevükben telepedtek be a gyárakba, üzemekbe, intézményekbe a ÜGGETLENÍTETT MSZMP, KISZ és szakszervezeti bizottságaik, titkáraik - külön irodával, titkársággal!!!
És akkor még nem is említettem a járási, a városi és települési FÜGGETLENÍTETT PÁRT- KISZ- SZAKSZERVEZETI TITKÁRSÁGOKAT, TITKÁROKAT A KÜLÖN FIZETÉSSEL ÉS INFRASTRUKTÚRA KISAJÁTÍTÁSÁVAL.
Amit aztán a szegény szakmunkások 3 műszakban, teljesítménybérben megtermeltek, mind felélték a PÁRT, a KISZ és szakszervezeti titkárok!!!!
Olyannyira, hogy már az 1970-es évektől kezdődően attól a "rothadó"-nak hazudott kapitalista NYUGATTÓL FELVETT KÖLCSÖNÖKBŐL FIZETTÉK A BÉRÜKET!!!
Mi történt aztán ezekkel a PÁRT- KISZ és SZAKSZERVEZETI APPARÁTUSOKKAL???
1989-re már igyekeztek mindenféle kft-be menekíteni az állami, vagyis a DOLGOZÓ NÉP tulajdonát!!! Amikor 1989-re kiderült, hogy Magyarország teljes csődbe jutott, akkor Medgyessy Péter az egyik MSZMP KB ülésen drámai bejelentést tett: "olymértékben eladósodtunk, hogy be kell jelentenünk MAGYARORSZÁG FIZETÉSKÉPTELENSÉGÉT..."!!!
Nahát, ezért adták át olyan "békésen" a hatalmat 1990-ben!
Vagyis, csak színleg adták át, mert a vállalatokat kiprivatizálták magánvagyonukat gyarapítandó, miközben a MAGYAR MUNKÁSNAK KISZÚRTÁK A SZEMÉT 15- MEG 20EZER FORINTOKKAL!!!!
MA ŐK AZ ÚJGAZDAG MILLIÁRDOSOK, mert tovább hazudhatták, hogy a magyar nép érdekeiért teszik amit tesznek. Ami nem más, mint REFORMNAK HAZUDOTT NÉPIRTÁS!!!!
MAGYARORSZÁG TÖNKRETÉTELE FOLYIK ÉVTIZEDEK ÓTA. A maradék kis országunkat és a benne élő, dolgozni vágyó népet halálra ítélve.
Mert az, amit most kormányzás címén a Gyurcsány-kormány elkövet a magyar néppel szemben, az a MODERN NÉPIRTÁS kategóriájába tartozik!
Tudniillik nem tesznek mást, mint elveszik tőlünk az életbenmaradásnak, a létfenntartásnak a lehetőségét is!!!
De nemcsak előlünk veszik el, hanem gyermekeink és unokáink elől is!!!
ÍGY ÍTÉLIK BŰNHŐDÉSRE - EL SEM KÖVETETT BŰNEIÉRT - A MAGYAR NÉPET VEZETŐI!!!
Tehát: felelősök vagyunk önmagunkért, gyermekeinkért, unokáinkért, mint a MAGYAR NÉP TAGJAI.
A FELELŐSSÉG KÖTELEZETTSÉGGEL JÁR!
MÉGPEDIG AZZAL HOGY MEGADÁLYOZZUK A GYURCSÁNY-KORMÁNY TOVÁBBI NÉPIRTÁSI TÖREKVÉSÉT!!!
VALAMINT, VISSZAMENŐLEG EL KELL SZÁMOLTATNI A MOSTANI URALKODÓ PÁRTOK JOGELŐDJÉT AZ MSZM-t, a KISZT-t, hogy merészelte felélni és a saját magánvagyonát gyarapítani mindazzal, amit a DOLGOZÓ NÉP TERMELT MEG???
Számoljanak el a "DOLGOZÓ NÉP" VAGYONÁVAL!!!!
És, nem utolsó sorban, számoljanak el az 1990-es magántőke-felhalmozással!!!
Hogy lehetséges, hogy ugyanazok, akik a "DOLGOZÓ NÉP"-re hivatkozva rátelepedtek a dolgozó nép gyáraira, intézményeire - felélhették és magánvagyonokat képezhettek a megtermelt javakból - miközben az a "DOLGOZÓ NÉP" örökös kölcsönökért volt kénytelen kuncsorogni a vállalat- intézmény párttitkáránál, ha bármilyen, nélkülözhetetlen használati tárgyat szeretett volna vásárol????
Most ugyanezt teszik!!! Belehajszolják a népet a kölcsönök felvételébe, mert már ott állnak a lakásaik, kis véres verejtékkel megszerzett otthonaik, kertjeik, földjeik fölött az elárverezők és bagóért felvásárlók!
Tömegesen válhatnak földönfutóvá a volt MUNKÁSOK, vagyis az a bizonyos "DOLGOZÓ NÉP".- nem hagyva mást utódaikra, mint a HAJLÉKTALANSÁGOT A SAJÁT HAZÁJUKBAN!!!
EZ FELELŐTLENSÉG!!! ÉS NEM ÉRDEMLIK MEG AZ UTÓDAINK, HOGY EZT TEGYÉK VELÜNK!!!
FELÜLVIZSGÁLATOT, FELÜLVIZSGÁLATOT kell követelnünk, DE NEMCSAK TRIANONNAL KAPCSOLATBAN!!!
BMI |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-08 10:29:35, szerda
|
| |
| |
Megkezdődik Trianon felülvizsgálata?
Prof. Ludwig von Lang főtitkár levele
Ezt mindenkinek tudni kell. Továbbítsátok!
Következő hasábokon egy, a szerkesztőségünkbe eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk közre. Kötelességünknek érezzük, hogy az írás napvilágot lásson legalább lapunkban, ha már a "független" magyar sajtó 2001. februárja óta hallgat róla. Trianon felülvizsgálata talán megkezdődhet, szégyelljük magunkat, hogy nem magyar kezdeményezés eredményeként!
Őexcellenciája Carla del Ponte Főügyész - ENSZ Háborús Törvényszéke New York - Hága Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlő elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára Excellenciád!
Őszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet.
Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál.
Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független. Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszűnjön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit.
Mint a fent említett Intézet főtitkára, az alábbi petíciót terjesztem elő: Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálatát.
A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.
Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet főtitkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kitűzését.
Indoklás: Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg.
A Békeszerződés előtt a Magyar Királyság területe 325.411km2 volt, lakosainak száma 20.886.000 fő. A Békeszerződés következményeként az ország területe 92.863km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent. A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetőit felelősségre vonta és megbüntette, azonban a német nép felelősségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértő kollektív felelősségre vonás alól. Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot hatalmas összegű kártérítés megfizetésére is kötelezték. Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő. A szerződés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt: - Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fő (25,2%) - Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fő (12,6%) - Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fő (7,2%) - Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fő (16,8%) - Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fő (1,4%) - Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fő (0,1%) - Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fő (0,8%) Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fő(63,5%) Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fő (36,5%) Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint: Oroszország részére 200 millió USD, Jugoszláviának 50 millió USD, Csehszlovákiának 50 millió USD. A Békeszerződés kimondta, hogy amennyiben a szerződő felek a szerződésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerződésszegést követnek el, amelynek alapján a szerződés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor. A Békeszerződéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerződésszegést követtek el. Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek. A Szerződéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenőrizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részéről 1920. évtől kezdődően nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100ezer magyar az elcsatolt területekről gyakorlatilag eltűnt. Ez a háborús bűntett miatt felelősséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendők az1910-es népszámlálásadatai is. A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerződést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be: - A Szovjetunió, mint egységes állam megszűnt. - Jugoszlávia, mint a Szerződést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszűnt létezni. - Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszűnt. A változások miatt a Szerződés a jogi formájában sem tartható fenn. A fentieken túlmenően a következőkre kívánok még rámutatni. A Békeszerződések következtében Magyarországot - többek között - az alábbi veszteségek érték: Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben: - hadihajó 60.000 kg színarany - hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg - hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg - hadikikötői felszerelések 10.000 kg - 801 db hajó 80.000 kg - Fiume kikötő felépítésének értéke 21.300 kg - Fiume kikötő ingó és ingatlan értéke 7.500 kg - tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg - tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg - összesen 974.085 kg színarany-érték. (Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértő adatain alapulnak.) További veszteségek: - az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája, - a szénbányák 80 %-a, - az erdők 90 %-a, - vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények, - a felbecsülhetetlen értékű műkincsek, - Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvétele, - az összes tengeri és folyami hajók. Közismert tény, hogy a Békeszerződés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetően egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzőkönyvekből, visszaemlékezésekből egyértelműen igazolhatók. A továbbiakban a Szerződés létrejöttében és a Szerződés megkötése utáni időszakban hivatalban lévő politikai személyiségek véleményét idézem: David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette: "a teljes okmány- és adattár,,amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és anemzetközi jogok legdurvább megsértése volt." A fentiekről David Lloyd George az emlékirataiban szól. Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelősségét. Lord Newton szerint "a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett." Robert Cecil angol delegátus szerint a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy "időről időre határrevíziót eszközöljön." Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következőket írta: "Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe." Az angol diplomata "Peacemaking" című könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőt jegyzi fel: "az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább előkészíti a háborút, mint azt megakadályozná." Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt. A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek: "Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását." Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: "nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük." A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselő Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kisnehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselő államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy "a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik", tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen. Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi.
A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerződést. Ez az aláírás, mivel a kényszerítő körülmények hatására történt,
mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.
A közelmúlt - de a Békeszerződés következményeivel szorosan összefüggő - jellemző példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem. Záradék: A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. A büntetőjogi felelősség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltáráshoz kíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részéről minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fő részvételével javaslom, amelyekből 10 szakértőt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna.
E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik.
A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják.
Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak.
Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.
Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang főtitkára
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2007. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
268 db bejegyzés |
| e év: |
2982 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 289
- e Hét: 7287
- e Hónap: 8234
- e Év: 44175
|
|
|
Offline
