Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Hány beteg fog ebbe belehalni,
  2007-10-13 23:58:43, szombat
 
  Hány beteg fog ebbe belehalni, és kinek mindegy ez?


A MOK konkrétumok nélkül, mindig csak riogatja a közvéleményt - ezzel szokták vádolni a kamarát, amikor szakmai alapon rendszeresen bemutatja az egészségpolitikai intézkedések jövőbeli káros hatásait. Nos mára elérkeztünk oda, hogy arcukat, intézményüket vállaló, lelkiismeretüknek engedő orvosok konkrét ellátási zavarokat ismertetnek. Ezek nem riogatások, ezek könyörtelen tények.

Sokszor elhangzó újságírói panasz, hogy hiába próbálnak rávenni orvosokat, nyilatkozzanak konkrét esetekről, de hiába, mert a kollégák félnek: félnek állásuk elvesztésétől, féltik intézményeik hírnevét és félnek az Egészségbiztosítási Felügyelettől is - mondta Éger István mai sajtótájékoztatóján a nagy számban megjelent újságíróknak.

Mostanra azonban betelt a pohár és a sajtótájékoztatón két, arcát, nevét vállaló orvos kolléga számol be saját gyógyító gyakorlatukról és azokról a negatív tapasztalatokról, amelyek a rossz, elkapkodott, szakmaiatlan struktúra-változtatásoknak, leépítéseknek, forrásmegvonásoknak köszönhetők.

Nagy Ferenc alelnök bevezetésképpen egy megyei kórház gazdálkodására vonatkozó önkormányzati biztosi jelentésből idézett. Eszerint a szigorú gazdálkodás mellett elérhető javulás sem biztosítja az intézmény megfelelő működését a jelenlegi finanszírozási szabályozás mellett.

A nyilatkozó orvosok közül elsőként Nagy András Péter kiskunhalasi sebész főorvos számolt be saját tapasztalatairól. Mint mondta, az egészségügy soha nem látott kemény helyzetben van az anyagi és egyéb megszorítások miatt. A kórháznak mindenáron bevételt kellene szereznie, de ez teljesítménynöveléssel nem lehetséges, mert az un. teljesítmény-volumen-korlát (TVK) ezt megakadályozza. Vagyis, egy bizonyos ellátási szám (érték) felett a kórház egyetlen fillért sem kap az esetenként akár több millió forint értékben elvégzett gyógyító munkájáért.

Más védekezési mód híján az intézmény ágyakat épít le és orvosokat, ápolónőket bocsát el, osztályokat von össze, várólistákat vezet be és ellátási színvonalat csökkent.

Ez a gyakorlatban a következőket jelenti

Frissen operált sebészeti betegre szemészeti nővér vigyáz, az elbocsátott portás helyén szintén szakképzett nővér ül. A sebészorvos kiemelkedően fontos munkatársa a jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező ápolónő, nem helyettesíthető egyszerűen egy másik szakterületen képzett asszisztenssel. Akár a beteg élete is múlhat ezen.

Orvosi szinten ugyanez a helyzet az un. mátrix osztályok és ügyeletek szervezésével. Mi van akkor, ha egy csontjait törött embert egy urológusnak és egy sebésznek kell ellátnia, mert nincsen traumatológus ügyelő?

Másik eset

Egyre gyakrabban lépnek fel műszerezettségi problémák. 130 ezer emberre egyetlen korszerű gyomortükröző eszköz van, olyan, amilyennel a tükrözés közben el lehet állítani a gyomorvérzést. A póteszköz erre már nem alkalmas, de meghibásodás esetén ezt kell használni. Ebben a helyzetben a beteget meg kell operálni. Igen, de a vérzéses állapotban operált betegek halálozási aránya 15-20%, míg a vérzést elállított, stabilizált állapotban lévő betegeknél ugyanez az arány csak 2-3%.

Vagy

Nyugdíjazták az izotóplaboratórium főorvosát, a helyi labort pedig bezárták. A női emlő tumor megállapítására használt mammográfia közben izotóppal követni tudják, meddig terjed a daganat. Elképzelhető, hogy egyáltalán nem mindegy a betegnek, mekkora kiterjedésű műtétet végeznek el rajta a kapott kép alapján: csak egy kis csomót vesznek ki, vagy az egész mellét leoperálják. Most, nincs aki, és ahol elvégezze ezt a vizsgálatot.

A kiskunhalasi kórház mindemellett kiemelt, ún. súlyponti kórház, privatizált működtetéssel és leszámítva azt, hogy a hét minden napján 24 órás ellátást kell nyújtania, nincsenek meghatározva milyen szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek kell megfelelnie. Például elbocsátották az orvosok 25%-át, megszüntették a mikrobiológiai laboratóriumot, a gyógyszerkeret meg semmire sem elég.

Nagy András Péter doktor egy a mai és a régebbi helyzet összehasonlítására vonatkozó újságírói kérdésre szemléletes példát mondott: 30 évvel ezelőtt másnapra elkészült a mikrobiológiai vizsgálat eredménye és tudták, hogy milyen antibiotikumot kell alkalmazni. Ma ugyanez 8 napba kerül, sokkal drágábban!

Problémák mindig is voltak, de azokat mégis sikerült valahogyan kiküszöbölni. Ma mind a műszer, mind kötszer, mind a gyógyszer ellátás tekintetében elborzasztó színvonalcsökkenést élünk meg, aminek a kárát nem elsősorban az orvosok, ápolók látják, hanem a beteg. Hány beteg fog ebbe belehalni, és kinek mindegy ez?

Arról nincsen szó, hogy a megmaradó orvosok - mértéktelen teher árán - ne tudnák ellátni a betegeket. Az orvos igenis meg akarja menteni a beteget, a szaktudás - ma még - megvan, de mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy sokkal nagyobb rizikónak van kitéve, mint annak lenni kellene.


42 éve nem találkozott ilyen lesújtó helyzettel


Kiss Ákos főorvos a miskolci megyei kórház gyermeksebészeti osztályát vezeti, tagja a Gyermeksebészeti Szakmai Kollégiumnak. 42 éve nem találkozott ilyen lesújtó helyzettel az egészségügyben, mint ma, és nem látja hol a vége.

Ennek a helyzetnek a gyökere elsődlegesen a mintegy 250 milliárd forint egészségügyi ellátásból történő forráskivonásra vezethető vissza. (Ez azon az 1500 milliárd forintos forráskivonáson túl értendő, amit már évekkel ezelőtt elismertek az egészségügyi tárca képviselői.) Senki ne higgye, hogy ezt bármennyire is kompenzálná a vizit- és napidíj bevezetése. (A kórházi napidíj egyébként sem az orvosokat, hanem a kórházat illeti.) Radikálisan csökkent az osztályos gyógyszerkeret, miközben egy-egy súlyosabb eset akár félhavi keretet is felemészthet.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy olyan osztályról is elbocsátások történnek, amely évek óta létszámhiánnyal küszködik. Az ügyeletek megkurtítása és a mátrix ügyeletek bevezetése (nem az osztály profiljának megfelelő szakorvos kénytelen ügyelni) mind-mind szakmai színvonal csökkenéshez, adott esetben a beteg normális körülmények között elkerülhető állapotromlásához vezethetnek. Olyan ez, mintha mindegy lenne, hogy egy házat építész, vagy vegyészmérnök tervezne meg. Elvégre mindkettő mérnök, nemde?

Tragikus TVK

Tragikus az ellátás szempontjából a (fentebb már ismertetett) TVK. Ez az intézmény egészére vonatkozik, amelyet aztán a kórházigazgató, szem előtt tartva a kórház működőképességét, osztályokra bont le. Így fordulhat elő, hogy az adott keret még a sürgősségi betegek ellátását sem fedezi. Ennek egyenes következménye a várólisták elrendelése gyermekeknél is. A várólista hatásaival - a gyermek indokolatlan szenvedése, a többlet gyógyszer, az iskolából kimaradás, a szülői táppénz meghosszabbodása - persze senki nem törődik, miközben a kapacitás meglenne a műtét időben történő elvégzésére.

2007. július 1-étől életbe lépett az un. pihenőidő is (meghatározott ledolgozott óraszám után kötelező 8-11 órát pihennie az orvosnak), a gyakorlatban azonban megvalósíthatatlan, mert akkor ellátás nélkül maradnának a gyerekek. A felelősséget ugyanakkor a főorvos viseli, ha valami baj történne a pihenőidő alatt. Ugyancsak törvényszegésnek minősíthető, ha úgy végzik el a műtétet, ha ahhoz nincs meg a megfelelő asszisztencia.


Éger István hangsúlyozta, hogy nem panasznapról, nem panaszáradatról van szó, hanem a napi gyakorlatról, ami nem csak a két nevezett intézetre vonatkozik (egy keleti országrész megyei önkormányzati- és egy közép-magyarországi, működésében privatizált kórház), hanem sajnos az egész országra jellemző. Például Sopronnak úgy növelték meg 30%-al a felvevő területét, hogy egy fillérrel sem kap több finanszírozást.

S ezt nem lehet szó nélkül hagyni, mert vétkesek között cinkos aki néma... S ha a kormány nem lép, akkor a civil társadalomnak kell összefognia, megértve, hogy a saját és a gyermekeik jövőjéről van szó. Ha a döntéshozóknak ez nem fontos, akkor az orvostársadalomnak ebben (az ellátási zavar figyelemfelhívó elhárításában) kollektív felelőssége van. Nem ez a demagógia, hanem az álságos és félrevezető, megtakarításokról, jobb ellátások víziójáról szóló beharangozások. Véget kell vetni a súlyos anyagi és emberáldozatokkal járó folyamatnak.

Éger István végezetül mindazon orvosnak, aki szintén hajlandó arccal, névvel nyilatkozni a napi problémákról a maga területén, a kamara teljeskörű jogi és erkölcsi védelmét ígérte meg.

(mok)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Körlevél a kecskeméti Magyarok
  2007-10-13 23:38:50, szombat
 
  Körlevél a kecskeméti Magyarok Házából
2007-10-12. 16:49:00


Akarsz-e saját hazádban másodrendű állampolgárként (rabszolgaként) élni?

Magyarországon ma a színfalak mögött egy fegyverek nélküli háború folyik. Ha elveszítjük, mi lesz gyermekeinkkel, unokáinkkal?

Kérlek gondolkozz ezen! Nyomtasd ki ezt az e-mailt és minél több ismerősöddel barátoddal oszd meg!

Szeretettel:
Lakatos Miklós
Magyarok Háza


Simon Peresz: Izrael fölvásárolja Magyarországot

Simon Peresz egy tel-avivi gazdasági fórumon kijelentette, hogy Izrael gazdasági mutatói kitűnőek, s az izraeliek az egész világon befektetnek, fölvásárolják például Lengyelországot és Magyarországot. A zsidó állam elnöke végre kimondta azt, amit mi már régen tudunk: Magyarország területén új honfoglalás folyik.

Simon Peresz izraeli államelnök október 10-én beszédet mondott Tel-Avivban a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén. A Máárív héber nyelvű izraeli napilapból megtudjuk, hogy Peresz az összejövetelen kijelentette: "A súlyos pangást, a háborút, a Gázai övezetből történt kivonulást és egyéb válságot kiheverve manapság Izrael precedens nélküli gazdasági eredményeket ér el. Az izraeli gazdaság virágzik", mondta Simon Peresz.

Az izraeli államelnök ezután kijelentette: "Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Nézzék meg, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is láthatják, hogy micsoda ereje van neki. A kormányok ezzel szemben nem képesek realizálni az erejüket, van költségvetésük, de nincs pénzük. A kormányok tehát képtelenek az eredményes működésre, de a cégeket nem kötik gúzsba a korlátozások", hangsúlyozta Peresz.

"Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek precedens nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, fölvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot", mondta Simon Peresz izraeli államelnök.

Hering József


Mi nem ilyen, vagy olyan pártnak, vagy egyéb szerveződésnek, hanem elsősorban a Szent Koronának vagyunk a tagjai.
Nálunk a tagság már eleve elrendeltetett, akkor meg miért is kellene ilyen, vagy olyan kicsinyes pártpolitikai érdektől vezérelt párt.
Turul, Árpád-sávos zászló, Szentkorona, István király...Egy nemzet, nemzetté válás szimbólumai, mondhatnánk állomásai.
Bátran mondhattuk, gondolhattuk ezt, még a kommunista diktatúra éveiben is, hiszen a legvehemensebb despotáknak sem volt bátorsága nyíltan kikezdeni a magyarság szent jelképeit.
S mi történik napjainkban, a hőn áhított parlamentáris demokráciában?
A Szentmadarunk "részeg fasiszták totemállatává" silányult, a sávos zászló nyilas jelképé degradálódott. A Szentkorona svájcisapka, jobb esetben múzeumi tárgy, míg István király "döglött sirály" lett.
De folytathatnánk a sort a fehér lovat meghágó Széchenyi Istvánnal, kinek sajátos nászából születik a Fehérló-fia.
Mi lehet az oka ennek az ádáz, becstelen támadássorozatnak?
Állítólag bizonyos rétegek, csoportok érzékenységét sértik magyarságunk ilyen irányú megnyilvánulásai.

Tisztelettel kérdem; az senkit sem zavar, hogy nemzeti jelképeink megalázása, sárba tiprása minden becsületes magyar embert sért?
Sértette a múltbeli bitorlása, bepiszkítása, és nem kevésbé sérti a jelenlegi kirekesztése, bemocskolása.
Továbbá, vajon mennyi embert sért, tölt el félelemmel a Dávid-csillag, vagy az amerikai-sas látványa?
Elárulom, milliókat... Úgy gondolom a probléma gyökere másutt keresendő.
Valószínűleg, korunk újdonsült prókátorai tisztában vannak elveik, a média nehézüzérségének támogatásával ránk zúdított tanaik tarthatatlanságával, a kiábrándultság törvényszerű bekövetkeztével.
Ennek okán, semmitől sem félnek jobban, mint a megosztás csapdáit elhagyó, jól kenhető gerinctelen masszából, csőcselékből öntudatára ébredt tömegektől.
A maghozó fénymadár, az Árpád-sávok, a Szentkorona mentén megvalósuló újbóli nemzetté válástól.
Az egységes néptől, aki nemet mond a pogány-keresztény, az úr-jobbágy, katolikus-református, a munkás-értelmiségi, a jobboldali-baloldali típusú megosztásokra.
Nemet mond magára a megosztás ördögi módszerére, a felperzselt lelkeket, génekig ható traumát, s megnyomorított társadalmat maga után hagyó örökös átkunkra.
Aki nem asszisztál tovább egy szilíciumagyú érzelmi-fogyatékos, gerinctelen világpolgármassza, összességében egy könnyedén irányítható, szolgasorba kényszeríthető emberiség létrehozásában.
Tisztában van vele, hogy ez az ország az övé, az ő hazája, amiért felelősséggel tartozik.

Egyszer elegünk lesz, hogy nincs beleszólásunk, nemzetünk, országunk sorsába.
Nem mi irányítjuk családunkat, nem mi neveljük gyermekeinket.
Mások mondják meg, mi a jó, mi a rossz, mások álmodják meg álmainkat, s rájövünk, hogy önmagunk, a ránk erőltetett "kasztok" bálványozása helyett, a nemzetet kell tennünk a megfelelő helyre.
Középre... Tisztelt ilyen-olyan "oldali", és érzelmű honfitársaim!
Ez a mi munkánk, s nem is kevesebb, mint egy forradalom.

Ez maga a forradalom.
2007. szeptembere
B. Kántor János
*********

Nincs jobb oldal, nincs bal oldal! Nincs jobb oldali érdek és nincs bal oldali érdek!
Egyféle érdek van - a nemzeti érdek!
A nemzeti érdek mindenek felett!
Mi nem ilyen, vagy olyan pártnak, vagy egyéb szerveződésnek, hanem elsősorban a Szent Koronának vagyunk a tagjai.
Nálunk a tagság már eleve elrendeltetett, akkor meg miért is kellene ilyen, vagy olyan kicsinyes pártpolitikai érdektől vezérelt pártokba, vagy egyéb szerveződésekbe tömörülni.
Az ország 3 részre szakadt, szocialistákra, fideszesekre és egyebekre.
Az egység megteremtésére egyetlen lehetőség van: a Szent Korona. Követni kell a pártoktól független Új politikai erő a Szent Korona szolgálatába szegődött szerveződések útmutatását.
NEM ELÉG A KORMÁNYVÁLTÁS!
NEM ELÉG A PROGRAMVÁLTÁS!RENDSZERVÁLTÁS, TÉNYLEGES RENDSZERVÁLTÁS KELL!
HELYRE KELL ÁLLÍTANUNK 1944 MÁRCIUS 19-ÉN MEGSZAKADT TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK JOGFOLYTONOSSÁGÁT!
KÉTKAMARÁS PARLAMENTET KELL LÉTREHOZNI!
Nem pártprogram, hanem a Nemzet Programja, a magyar hagyomány folytatása. Egy új, - teljes szeretet-közösséget megvalósító magyar élettér terve.
Visszaadja a természetes szabadságot és önrendelkezést, minden magyar ember felszabadulásához vezet majd. Ez az az ország, amely visszaszerezve lelki-, szellemi-, politikai-, katonai- és gazdasági függetlenségét elsődlegesnek és mindenek fölöttinek tartja saját állampolgárai érdekeinek védelmét és érvényesülését.
Ez az az ország, amelynek jövője több ezer éves hagyományra épül.
Ez az az ország, amely biztosítja minden állampolgára számára a szabad akarat gyakorlásának feltételeit, így mindenki élvezi a lelki-, szellemi- és anyagi szabadságot.

Információ:
Magyarok Háza
www.karpathaza.hu

[Forrás: karpathaza.hu]
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Aktivizálódó választók - távoz
  2007-10-13 23:28:16, szombat
 
 
Forrás: www.forsense.hu 2007. október 12. 15:59

Forsense: Aktivizálódó választók - távoznia kellene a kormányfőnek


Ma mindössze a megkérdezettek 4 százaléka véli úgy, hogy jól, vagy kifejezetten nagyon jól mennek a dolgok az országban, ezzel szemben 63 százalék közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat. A válaszadók 53 százaléka véli úgy, hogy távoznia kellett volna a kormányfőnek a balatonőszödi beszéd után, míg 41 százalék szerint helyesen döntött, hogy nem mondott le.

Aktivizálódó választók

A szeptember 18. és 27. között elvégzett közéleti kutatásunk alapján nem volt jelentős változás a lakossági közérzetindexben augusztus óta, a 100 fokú skálán mért mutató 28 pontos eredmény továbbra is egy meglehetősen rossz általános közhangulatról árulkodik. Ma mindössze a megkérdezettek 4%-a véli úgy, hogy jól, vagy kifejezetten nagyon jól mennek a dolgok az országban, ezzel szemben 63% közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat.

A FIDESZ-t az összes megkérdezett 31%-a választaná, míg augusztusban 26% volt ugyanezen tábor aránya. Az MSZP táborának 1 százalékpontos bővülése 18%-os támogatottságra statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikáns változásnak. Az MDF-re az összes megkérdezett 4%-a szavazna, az SZDSZ-re mindössze 2%, a Jobbik támogatottsága pedig alulról közelíti az 1%-ot.

Mind a kormány mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége inkább negatívan értékeli, de míg az ellenzék esetében "csupán" 57% az elégedetlenek aránya, addig a Gyurcsány-kormány esetében 66%, azaz háromból két megkérdezett ad negatív értékelést. A politikai rendszer egészével szembeni általános elégedetlenséget mutatja, hogy változatlanul igen magas (30%) azok aránya, akik mind a két oldal tevékenységét negatívan értékelik. Egy harmadik a jelenlegi pártoktól független erő támogatottsága 37%.

1. Közérzet, legfontosabb események

Nem tapasztalni változást a lakossági közérzetindexben augusztus óta, a 100 fokú skálán mért mutató 28 pontos eredmény továbbra is egy meglehetősen rossz általános közhangulatról árulkodik. Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi érték megegyezik az egy esztendővel ezelőtt, a Magyar Televízió ostroma után mért, akkor abszolút mélypontnak számító értékkel. Az azóta eltelt időszak alatt csak átmenetileg emelkedett 30 pont fölé az index értéke.

Ma mindössze a megkérdezettek 4%-a véli úgy, hogy jól, vagy kifejezetten nagyon jól mennek a dolgok az országban, ezzel szemben 63% közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat.

Korábbi felméréseink azt mutatták, hogy az értékelés szoros összefüggést mutat a politikai preferenciákkal, s most sincs ez másként. A Fidesz szavazóinak átlagos értékelése 5 ponttal csökkent augusztus óta, s így jelenleg mindössze 16 ponton áll. Az MSZP szavazói ugyanakkor enyhe emelkedést mutatnak, s így újra megközelíti a közepes szintet átlagpontszámuk (49 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok átlagértéke némileg elmarad a teljes lakosság átlagától (26 pont).

A számok változásán túl a megkérdezettek által fontosnak vélt eseményekből is kirajzolódik a politikai közhangulat változásának dinamikája. Míg egy hónappal korábban a Magyar Gárda megalakulása szolgáltatta az első számú közéleti témát, addig szeptember második felére ez a téma háttérbe szorult. Három témát emeltek ki a legtöbben az elmúlt hét legfontosabb eseményeik közül: a miniszterelnök balatonőszödi beszéde nyilvánosságra kerülésének évfordulóját, a francia elnök magyarországi látogatását, valamit a Zuschlag-ügyet.

2. Pártválasztás

A nyár elmúltával némiképp emelkedett a felnőtt korú népesség politikai aktivitása. Ez olvasható ki mind a magukat biztos szavazóknak mondók arányának 3 százalékpontos emelkedéséből (63%), mind a pártot választók körének ennél nagyobb mértékű, 6 százalékpontos bővüléséből (57%).

A pártválasztók számarányának növekedése döntő részt annak volt köszönhető, hogy augusztushoz viszonyítva 5 százalékponttal csökkent azok aránya, akik nem mondják meg, mely pártra szavaznának, s így jelenleg a megkérdezettek 13%-a tartozik ebbe a kategóriába. Az aktivitás erősödéséből elsősorban a Fidesz profitált, jelenleg az összes megkérdezett Most vasárnap melyik pártot támogatná szavazatával?" 31%-a választaná a nagyobbik ellenzéki pártot, míg augusztusban 26% volt ugyanezen tábor aránya. Az MSZP táborának 1 százalékpontos bővülése 18%-os támogatottságra statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikáns változásnak. Az MDF-re az összes megkérdezett 4%-a szavazna, az SZDSZ-re mindössze 2%, a Jobbik támogatottsága pedig alulról közelíti az 1%-ot.

"Most vasárnap melyik pártot támogatná szavazatával?" A biztos szavazó és pártot is választó csoport létszáma is emelkedést mutat, az egy hónappal korábbi 40%-os mélyponthoz képest 6 százalékponttal többen sorolhatók ide. Itt még jobban lemérhető, hogy a politikailag aktív népesség bővülése elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette, s ennek köszönhető a biztos szavazó pártválasztókon belüli arányok eltolódása. Az ehhez a csoporthoz tartozók 57%-a szavazna most vasárnap a Fideszre (+3 százalékpont), 30% pedig az MSZP-re (-3 százalékpont). A szocialista tábor mérete abszolút értékben nem csökkent, de nem is nőtt, szemben a Fideszével. Ennek köszönhető az MSZP-sek arányának csökkenése a növekvő számú biztos szavazó pártválasztók körében. Az MDF támogatottsága kereken 5%, az SZDSZ-é 4%, míg a Jobbik 1%-ot tudhat maga mögött ezen a bázison is.

A teljes párttámogatottsági mutató (amely a pártpreferencia adatokat kiegészíti az ismeretlen pártválasztásúak válaszaival arra a kérdésre vonatkozóan, hogy melyik párt győzelmének örülne a leginkább) hasonló eredményekről tanúskodik, mint az egyszerű pártválasztás: a Fidesz támogatói köre 35%, az MSZP-é pedig 20% ez alapján a kérdés alapján.

3. Politikai preferenciák

A nem közvetlenül a pártválasztásra vonatkozó politikai kérdések hagyományosan szorosabb képet mutatnak az erőviszonyokról.

Mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége inkább negatívan értékeli, de míg az ellenzék esetében ,,csupán" 57% az elégedetlenek aránya, addig a Gyurcsány-kormány esetében 66%, azaz háromból két megkérdezett ad negatív értékelést. Továbbra is a Fidesz szavazói körében nagyobb arányú az elégedetlenség a saját oldal tevékenységével kapcsolatosan (15%), az MSZP-szavazók esetében 8% ugyanez az érték. A politikai rendszer egészével szembeni általános elégedetlenséget mutatja, hogy változatlanul igen magas (30%) azok aránya, akik mind a két oldal tevékenységét negatívan értékelik, valamint hogy a pártválasztásukban bizonytalanok mindkét politikai oldal esetében 9-9 százalékponttal magasabb elégedetlenségi szintet mutatnak a teljes lakosságnál.

Fontos eredményeket mutat az a kérdés, ahol öt lehetőség közül választhatják ki a kérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás: MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése. A jobboldal erősödéséről tanúskodó eddigi eredmények ellenére itt továbbra is az MSZP vezette kormány hatalmon maradását pártolják többen (a két opcióra adott válaszok összegzése alapján 29%), míg 26% látná a legszívesebben a Fidesz kormányra jutását. Az eltérés - mint korábban, úgy most is - elsődlegesen annak köszönhető, hogy a magukat Fidesz-szavazóknak vallók jóval nagyobb arányban pártolnak át egy képzeletbeli, közelebbről nem definiált harmadik párthoz (24%), mint az MSZP-sek (14%). A harmadik erő támogatottsága a teljes népességben 37%.

Egy új típusú kérdésblokk segítségével is megkíséreltük körülrajzolni a pártok potenciális szavazóbázisait. A kérdésben nem a szavazási hajlandóságra, hanem a szó szoros értelmében vett pártszimpátiára kérdeztünk rá, azaz minden egyes nagyobb párttal kapcsolatosan arra kértük a válaszadókat, hogy mondják meg, mennyire érzik magukat közel az adott párthoz. Az ötfokú skálán történt osztályozás alapján a Fidesz a legnépszerűbb (100 pontos skálára kivetítve 54 pontos értékkel), a második helyre azonban az MDF került (42 pont), s csak ezután következik az MSZP (34 pont) majd az SZDSZ (32 pont).

Az elutasítási rangsorban a Jobbik szerezte meg az ebben az esetben nem túl előkelő vezető pozíciót, a válaszadók 59% mondta azt, hogy távolinak, illetve nagyon távolinak érzi magától a Jobbikot, 56% volt az MSZP elutasítottsága, 52% az SZDSZ-é, 41% a Fidesz-é, és ,,mindössze" 37% az MDF-é. Ha az elfogadottságot vizsgáljuk (közelinek, illetve nagyon közelinek érzi magához az adott pártot) a Fidesz szerepel a legjobban (39%), az MSZP és az MDF ilyen értelemben vett támogatottsága megegyezik (22%-21%), míg az SZDSZ-é mindössze 13%. Ebben a rangsorban a Jobbik szerepelt a legrosszabbul (8%-os elfogadottság).

A kérdéscsoport arra is lehetőséget ad, hogy az egyes pártok szimpatizánsi körei közötti összefüggéseket mélyebben is megvizsgáljuk. Ennek érdekében először ú.n. rangkorrelációs elemzést végeztük, amely végeredményben nagyobb részt várható eredményeket hozott, azaz az egyes kormánypártokkal illetve ellenzéki pártokkal szembeni szimpátia-antipátia hasonló karakterisztikát mutat. Ez alapján azt várhatnánk, hogy az MDF-fel kapcsolatosan is hasonló eredményre jutunk. Ezzel szemben az MDF-fel kapcsolatos vélekedések inkább a kormánypártokéval mozognak együtt, az MDF megítélése leginkább az SZDSZ-éhez hasonló. Ennek oka, hogy az MSZP szavazói közelebb érzik magukat az MDF-hez, mint a Fidesz szavazói.

Módszertan

Az adatfelvétel 2007. szeptember 18. és 27. között zajlott. N=1000 fő. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta a legfontosabb szocio­-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

A balatonőszödi beszéd évfordulója

Egy évvel a beszéd nyilvánosságra kerülése után azt vizsgáltuk, hogy miként vélekednek az emberek a Miniszterelnök beszédéről. A megkérdezettek szerint az őszödön elhangzott beszéd inkább a hazugság és a csalás lelepleződésének beszéde volt (47%), mint az őszinteség és az igazság beszéde (39%). A kérdezettek 67%-a szerint rontott a kormány helyzetén a beszéd kiszivárgása, ugyanakkor "csak" 44% vélte úgy, hogy ezzel szemben javított az ellenzékén. A válaszadók 53%-a véli úgy, hogy távoznia kellett volna a kormányfőnek, míg 41% szerint helyesen döntött, hogy nem mondott le.

A miniszterelnök tavaly májusi beszéde nyilvánosságra kerülésének évfordulóján 2007. szeptemberi kutatásunkban szerepelt a témával kapcsolatban néhány kérdés.

Rögtön az első kérdés választás elé állította a kérdezettet, a két nagy párt közkeletű interpretációja közül kellett kiválasztania mindenkinek a neki megfelelőt. Összességében többen vélik úgy, hogy az őszödön elhangzott beszéd a hazugság és a csalás lelepleződésének beszéde volt (47%), mint ahányan az őszinteség és az igazság beszédének tartják azt (39%). A két nagy párt szavazói kb. 80-80%-ban állnak ki saját pártjuk verziója mellett, míg a bizonytalan pártválasztásúak esetében szintén a ,,hazugságos" interpretáció volt a népszerűbb. Figyelmet érdemlő jelenség ugyanakkor, hogy akik nem hajlandók elárulni, mely pártra szavaznának, azok jóval nagyobb arányban osztják az őszinteség beszédének verzióját, mint a másikat. Az a tény is megerősíti azt az általános tapasztalatot, hogy a pártpreferenciájukat eltitkolók közt felülreprezentáltak a szocialista szimpatizánsok.

Amikor a beszéd mai és egy évvel ezelőtti jelentőségére kérdeztünk rá, három válasz kb. azonos arányú támogatottságot kapott: 32% véli úgy, hogy tavaly nagy jelentősége volt, de mára jelentőségét vesztette a beszéd ügye. 31% szerint ma ugyanakkora a jelentősége, mint egy éve, 24% pedig sem tavaly, sem idén nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Ennek a kérdésnek a megítélése sem független a politikai szimpátiáktól: míg a Fidesz szavazóinak valamivel több mint fele úgy véli, hogy a beszéd ma éppoly nagy jelentőségű, mint egy évvel ezelőtt, addig az MSZP szavazóinak 41%-a szerint mára aktualitását vesztette az ügy, további 37% pedig úgy véli, hogy már tavaly sem volt jelentősége a beszédnek. A pártválasztásukban bizonytalanok többsége szerint sincs ma jelentősége az őszödi beszédnek, ezért ennek a csoportnak feltehetőleg csak egy kisebb részét lehet megszólítani az ügy napirenden tartásával.

A megkérdezettek 67%-a szerint rontott a kormány helyzetén a beszéd kiszivárgása, ugyanakkor ,,csak" 44% vélte úgy, hogy ezzel szemben javított az ellenzékén. A beszéd politikai hatásáról közel hasonlóan vélekednek az MSZP és a Fidesz szavazói. Mindkét csoport többsége szerint rontott a kormány helyzetén a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése, s mindkét esetben azok vannak a legtöbben, akik szerint javított az ellenzék helyzetén.

Míg a tavaly őszi zavargások idején végzett vizsgálatunk szerint kb. ugyanannyian voltak Gyurcsány Ferenc lemondása mellett, mint ellene, addig most utólag a megkérdezettek 53%-a véli úgy, hogy távoznia kellett volna a kormányfőnek, míg 41% szerint helyesen döntött, hogy nem mondott le. Míg a nagy pártok szavazói döntő részt a pártjuk által képviselt álláspontot osztja, addig bizonytalan pártválasztásúak hasonló arányban voksolnak Gyurcsány Ferenc távozására, mint a teljes minta.

A tavaly őszi zavargásokért az általunk felsoroltak közül a legtöbben Gyurcsány Ferencet tették felelőssé, 59% szerint nagy, vagy nagyon nagy mértékben hibáztatható a történtekért. Nem sokkal maradnak el tőle a felelősség megítélését tekintve maguk a tüntetők sem (56%), ezzel szemben a rendőrséget csupán 36% hibáztatja. Orbán Viktort valamivel többen tették felelőssé az ügyben (41%), mint az ellenzéket összességében (38%).

A Fidesz- és az MSZP-szavazói alapvetően ellentétesen ítélik meg a kialakult helyzet okát. Míg előbbiek többsége Gyurcsány Ferencet, a kormánypártokat és a rendőrséget teszi felelőssé a kialakult helyzetért, addig utóbbiak a tüntetőket, Orbán Viktort és az ellenzéki pártokat. Az MSZP szavazóinak 49%-a szerint Gyurcsány Ferencet nem, vagy csak kis mértékben terheli felelősség a tavaly őszi események miatt.

Négy szemponttal kapcsolatosan vizsgáltuk a balatonőszödi beszéd hatását, s megkérdezettek többsége mind a négy esetben úgy vélte, hogy negatív irányú változás következett be. A legnagyobb egyetértés (80%-os) a közhangulat romlásával kapcsolatosan tapasztalható, azaz a reflexiók alátámasztják azt a változást, amelyet a közérzet-index segítségével az elmúlt egy év során kimutattunk. 70% véli úgy, hogy a politikusok megítélése is romlott a beszéd nyilvánosságra kerülése óta, 63% tapasztalt romlást a politika hangnemében, 62% szerint pedig az ország nemzetközi megítélése negatív irányban változott a beszéd hatására. A négy szempont közül hármat hasonlóan ítélnek meg a két politikai táborhoz tartozók: a politikusok megítélésben, a politika hangnemében és a közhangulatban mind az MSZP, mind a Fidesz szimpatizánsinak többsége romlást tapasztalt a beszéd nyilvánosságra kerülésének hatására (bár a fideszesek mindhárom esetben nagyobb arányban voltak ezen az állásponton). A nemzetközi megítélés esetében azonban az MSZP-szavazók valamivel több mint fele stagnálást vagy épp javulást észlelt, szemben a Fidesz-szavazók 76%-ával, akik e tekintetben is hasonló nézeten vannak, mint a másik három kérdés esetében.

A politikusokról romló megítéléséhez feltehetőleg a Fidesz parlamenti frakciójának a miniszterelnök beszédei alatt történő rendszeres kivonulása is hozzájárult. Erre következtethetünk abból, hogy a megkérdezettek 76%-a nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, többségük kifejezetten ellenzi. Maga a Fidesz-tábor is erősen megosztott e kérdésben, 50%-uk inkább elveti a tiltakozásnak ezt a módját, 48% viszont inkább helyesli. A többi szavazói csoporton belül - ideértve a bizonytalan vagy ismeretlen preferenciájúakat is - viszont alig találni olyan válaszadót, aki helyesli a Fidesz-frakció rendszeres kivonulásait.

Ezt a kérdést egyben is megvizsgáltuk a korábban már említett, az ország politikai jövőjére öt válaszlehetőséget kínáló kérdéssel, s az eredmények azt mutatják, hogy azon Fidesz-szavazók körében, akik határozottan ellenzik a parlamenti kivonulásokat (kb. minden negyedik fideszes), többen támogatnának mind egy Orbán Viktor nélküli Fidesz-kormányt (31%), mind egy harmadik erő hatalomra kerülését (29%), mint Orbán Viktor hatalomra jutását.

Módszertan

Az adatfelvétel 2007. szeptember 18. és 27. között zajlott. N=1000 fő. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta a legfontosabb szocio­-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
a magyarok hátrányosnak érzik
  2007-10-13 23:25:32, szombat
 
  Szonda: a magyarok hátrányosnak érzik az EU-tagságot
2007-10-12. 23:28:59

Az országnak és a településeknek talán jó, de az emberek személyes életükben inkább rossznak érzik az Európai Uniót - derült ki a Szonda Ipsos felméréséből. A többség szerint infrastruktúra helyett emberi erőforrásra kellene költeni az uniós pénzt, és az internet-hálózatot kellene fejleszteni.

A magyarok szerint maguk és családjuk számára is inkább hátrányokat jelentett az Európai Unióban eltöltött első három év, Magyarország azonban többek szerint nyert a csatlakozással - derül ki a Szonda Ipsos pénteken bemutatott közvélenmény-kutatásából. A megkérdezettek 44 százaléka vélte úgy, hogy maga és családja számára inkább hátrányokkal járt eddig Magyarország uniós csatlakozása. A válaszolók harmada ítélte meg úgy, hogy inkább előnyökkel járt a tagság, 23 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

Saját településük helyzetét értékelve 46 százalék úgy ítélte meg, hogy inkább előnyökkel járt a tagság, míg 27 százalék látta hátrányosnak a csatlakozás első három évét. Az európai uniós tagság 47 százalék szerint az ország számára mindent egybevetve eddig inkább előnyökkel, 40 százalék szerint inkább hátrányokkal járt. A helyzetértékelésről az intézet azt állapította meg, hogy bizonytalanság és megosztottság jellemzi az állampolgárokat ezekben a kérdésekben.

A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek többsége úgy látja, Magyarországot nem tekintik egyenrangúnak az EU-ban. Ezt az álláspontot 19 százalék teljes mértékben osztotta, 34 százalék inkább egyetértett, 26 százalék inkább nem, és 17 százalék egyáltalán nem értett egyet.

Mint kiderült, a magyarok az uniós forrásokat inkább emberi erőforrások fejlesztésére fordítanák, nem pedig infrastrukturális beruházásokra. Előbbire 49, utóbbira 38 százalék voksolt. A szellemi fejlesztések közül a válaszadók a számítástechnikai ismeretek oktatását tartották a legfontosabbnak, míg az infrastrukturális beruházások tekintetében az internet-hálózat bővítését támogatnák.

[Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20071012-szonda-ipsos-a-magyarok-hatranyosnak-erzik-az -eutagsagot.html]
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Indul A Nagy Párbeszéd
  2007-10-13 23:21:31, szombat
 
  Indul A Nagy Párbeszéd

Gyurcsány ugrott egyet, indul a nagy párbeszéd


2007.10.12.

Szekszárdon egy pillanatra megvillant a miniszterelnök arcán, a kendőzetlen félelem. Amikor mellette csattant a záptojás, a mi fletónk megugrott, mint egy pajkos kecskegida, s gyorsan a szolgálati esernyők védelmébe lapított. Sok ember fejezte ki utálatát a hatalmi tébolyában egyre jobban elvakult, eszelős kormányfő iránt, amikor megérkezett az egyre jobban elöregedő, kihalófélben levő ősbolsevik közönségéhez.

A tojászápor láthatóan feltüzelte, mert a kis öregek nagy megelégedésére összefüggéstelen, vadul csapongó "párbeszédbe" kezdett mintegy önmagával, az ámuló plénum előtt.
Végre bepillantást nyerhettünk valódi céljaiba, vagy inkább csak lidérces álmaiba. "Olyanná formáljuk az országot, mint elődeink szerették volna." No, hát hogy is van ez?
Kik is az ő elődei valójában? Kik lennének, ha nem a kommunista ősök, kun Bélától kádár Jánosig.És hogy mit szerettek volna, arra is nagyon jól emlékszünk. tehát fletóminiszterelnök nosztalgiázik, s reményt önt az agg bolsevikok elnyuvadt lelkébe.
Nem népszerű akar lenni, - mondja, - hanem hasznos. Akkor majd népszerű is lesz.
És mire föl akkor ez a nagy párbeszéd, ha nem a népszerűségért, amiért meggebed, de el nem éri? Gyurcsány, a hasznos ember? Ő aki több kárt okozott az országnak, mint gyilkos, nemzetáruló elődei összesen. Ők ugyanis, ha alávetett kiszolgáltatottságban is, de kegyelemkenyéren őrizgették a" legvidámabb barakkot", de fletó a tolvajvezér, és tolvajbandája lassan már eltünteti, szétlopja az országot a fejünk felől. Pofátlanságának ezekben a felajzott pillanataiban, hasonszőrű közönsége előtt nincs határa. A valóságtól elrugaszkodva képtelen érzékelni, hogy mi lehet az oka annak amit észrevesz ugyan, s vérigsértve, felháborodva emleget, vagyis, hogy még nem volt kormány, nem volt miniszterelnök, akit ennyiszer köptek volna le, ennyiszer aláztak volna meg.
Már nagyon nehezen viseli ezt, de mégis kényszeresen megy az egyre újabb és újabb lehülyézések, tojászáporok felé. Olyan ez mint a zuhanás. Megállithatatlan. Visszafordíthatatlan. S lent a kemény talaj, csattanás, halál.
Szeged a következő állomás. Fletó csak gyorsul tovább. Vajon ott lesz a vég? Vagy még tág a mélység? Maga sem tudja, mert ha egyszer érzékelni kezdené a valóságot, akkor megőrülne
Nagy a hasonlatosság az általa megjelenített kép és Arany János Hídavatás c. versének egyik jelenete között, amely az öngyilkosok hídavatásra megismételt halálugrásairól szól. Mintha fletóról írta volna.

Nagy zajjal, egy dúlt férfi váza
Csörtet fel és vigyorgva mond:
"Enyém a hadvezéri pálca,
Mely megveré Napóleont!"
A többi sugdos: "a bolond..." (Arany János)

Vass István
http://fusz.hu/node/6803
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem hívták: Orosz József ajánl
  2007-10-13 23:14:39, szombat
 
  Nem hívták: Orosz József ajánlkozott főkommunikátornak?
2007-10-13 11:28 Barikád.hu


A kislányos tekintetű riporterből főkommunikátor lesz?A kislányos tekintetű riporterből főkommunikátor lesz?Az MSZP kommunikációs igazgatója lehet Orosz József, a Nap-kelte és a Klubrádió műsorvezetője - adta hírül tegnap a Hírszerző internetes portál. Orosz neve kapcsán összeférhetetlensége is felmerült, hiszen az MTV vezetése úgy látja, hogy Orosz egyszerre nem vezethet műsort a Klubrádióban és a közszolgálati csatorna Nap-kelte műsorában. Orosz József nem kívánta megerősíteni azt a lapinformációt sem miszerint önként ajánlkozott az MSZP süllyedő hajójára.

Orosz József a kormányközeli Népszabadság többszöri hívására és üzeneteire sem reagált. Ezzel együtt úgy tudják - a Hírszerző értesülésével szemben -, hogy nem Gyurcsány Ferenc pártelnök, jelenlegi miniszterelnök kérte fel a kommunikációs igazgatói posztra, inkább Orosz jelentkezett.

A Népszabadság információi szerint párton belül is megosztott érzelmekkel fogadták Orosz igazgatóságának hírét, mondván, a párt kommunikációját leginkább a kormány befolyásolja. A kormánynak pedig jól bejáratott, "testes" kommunikációs stábja van, az MSZP-nek pedig van szóvivője. Igaz ugyanakkor az is, hogy megyei szinten az MSZP kommunikációs hátrányban van, egy jó "médiastratéga" ezen változtatni tudna. Orosz tehát egyfajta koordinátor lenne.

NOL nyomán barikád.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Titkos tanú a Zuschlag-ügyben?
  2007-10-13 23:09:52, szombat
 
  Blikk nyomán 2007. október 13. 12:47

Titkos tanú a Zuschlag-ügyben?


A Blikk értesülése szerint e héten napokon át folyt egy titokzatos tanú kihallgatása a kecskeméti ügyészségen; a férfit bilincsben, vezetőláncon vitték át a helyi börtönből.
Ebből sejthető, hogy a Zuschlag-ügy egyik elfogott alakja mesélhet a pályázati pénzek körüli szabálytalanságokról - írja a Blikk. A lap úgy tudja, nem Zuschlag János kezdett beszélni, a csalással gyanúsított szocialista politikus ugyanis továbbra sem tesz vallomást, valószínűbb tehát, hogy egyik társa kötött vádalkut, s kezdett beszélni.

Közben megkezdődik a rendcsinálás Bács-Kiskun megyében. Az országos elnökség Szekeres Imre alelnököt bízta meg, hogy felügyelje a változásokat. Ma dönt az MSZP etikai bizottsága, elfogadja-e a megyei szervezet vezetőinek lemondását, s hogy feloszlatja-e a kiskunhalasi szervezetet.

Zuschlagot az elnökség felszólította, függessze fel párttagságát, és mondjon le tisztségéről, ám a volt honatya ezt visszautasította. Nem így megyei vezetőtársai, akiknek lemondása lehetővé teszi egy tisztújító közgyűlés összehívását. Ehhez a helyi szervezetek taglétszámuk alapján delegálnak küldötteket, ám legutóbb ez sem ment simán.

Zuschlag ugyanis erősen megkérdőjelezhető módszerekkel tornázta fel a kiskunhalasi szervezet létszámát, majd rájuk támaszkodva megválasztatta magát alelnöknek. Most ennek - ígérte Szekeres - elejét akarják venni, s a feloszlatás, majd újjászervezés során meg akarják állapítani a tényleges létszámot.

http://gondola.hu/cikkek/56265
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szembeszállt Gyurcsánnyal, és
  2007-10-13 23:06:25, szombat
 
  Pelle János 2007. október 13. 12:26
gondola.hu

Szembeszállt Gyurcsánnyal, és belebetegedett


Karsai József, Battonya polgármestere, az MSZP országgyűlési képviselője megígérte a miniszterelnöknek, hogy mindig igazat mond neki. Pártja frakcióülésén is ezt tette, sérelmezve, hogy ,,korrupcióellenes hét pontjában" igazságtalanul bánik a polgármesterekkel, akik 2006 tavaszán éppen az ő biztatására indultak a választásokon, és nyertek mandátumot.

Kifogásolta, hogy a funkcióhalmozó pártelnök és miniszterelnök a Zuschlag-ügy korrupciós botránya kapcsán az egész ,,politikai osztályt" lejáratja, és kész helyzet elé állítja képviselőtársait. A frakcióülésen rosszul lett, légzési nehézségei támadtak, de már jobban van.

Mi történt az MSZP frakció maratoni frakcióülésén?

Vitába keveredtem Gyurcsány Ferenccel a ,,tisztasági csomag" hatodik pontjáról. Azt javasolta ugyanis, hogy a következő ciklustól polgármesterek ne lehessenek a parlament tagjai, s erősen bírálta ezt a fajta "összeférhetetlenséget".

Gyurcsány Ferenc a frakcióülésen az önkormányzati vezetőkről és a gazdasági társaságok vezetőiről is beszélt a polgármesterek mellett, akiknek szintén le kellene mondaniuk a mandátumokról. Csakhogy a települések nem egyformák. Battonya első emberének kevesebb dolga van a városházán, mint a szegedi vagy a debreceni polgármesternek. És kit lehet önkormányzati vezetőnek tekinteni? Csak az ügyvezetők számítanak főállású üzletembernek vagy mások is?

Ez engem a személyemben érint, mert Battonya polgármestere vagyok, de elsősorban nem erről van szó. 2006 elején a miniszterelnök úr engem, a többi polgármesterrel együtt személyesen kért fel arra, hogy feltétlenül induljunk el az országgyűlési választásokon, mert nagy szükség van ránk. Az MSZP általunk van jelen a vidéki politikában, s polgármesterként a parlamentben segíthetünk a településeinknek. Mi belülről ismerjük az önkormányzatokat, lobbizni tudunk, hogy minél több fejlesztési támogatásban részesüljenek azok a térségek, amelyeket képviselünk. Sokat tehetünk a földijeinkért, mert most érkeznek meg az Európai Unió különböző programjainak a támogatásai, rengeteg pályázaton kell részt vennünk, és mi ismerjük legjobban a helyi problémákat. Mi Gyurcsány Ferenc buzdítására indultunk el a választáson, és szereztünk mandátumot. Érthető, ha most megdöbbentem, sőt, megbotránkoztam azon, hogy sokallják a tisztségeimet, sőt, korrupció gyanújába kevernek. Vállaltam a konfliktust a miniszterelnökkel, rosszul lettem, és kis híján rámentem. Kikértem magamnak, hogy ő vagy valamelyik munkatársa kész helyzet elé állítson bennünket. Ezen háborodtam fel, és nem azon, hogy választás elé akarnak elé álltani: képviselők legyünk vagy polgármesterek. Szerintem egyébként a két tisztség távolról sem összeférhetetlen, jól el lehet látni mind a két feladatot, ha az embernek a munkatársai jól dolgoznak. A Miniszterelnök számára nem összeférhetetlen, hogy pártelnök és parlamenti képviselő is?

Ha itt elkezdünk határt keresni, soha nem érünk a végére. Ezt az egész ,,tisztogatást" értelmetlennek tartom. Továbbá az MSZP-s polgármestermesterek elleni kampánya igazságtalan is. Nézze, itt vagyok én, hatvanhárom évesen. 2006 őszén győzni tudtam, Battonyán újraválasztottak, annak ellenére, hogy előzőleg kitudódott az őszödi beszéd. Hetvennégy százalékkal nyertem, miközben az önkormányzatokban tarolt az ellenzék. Harminchárom polgármestertársam hasonlóképpen állta a sarat, Öszöd után. Bennünket pajzson kellene hordozni, nem pedig meghurcolni.

Sokat beszélnek mostanában az EU-ból érkező ,,fejlesztési pénzekről". Ha van vidéke Magyarországnak, melyre igazán ráférne, hogy ,,dübörögjön a gazdaság", az éppen Battonya és Békés megye keleti szöglete. Milyen fejlesztések valósulnak meg önöknél az EU támogatásával?

A Bajnai Gordon által felügyelt, és a Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő pályázatokra gondol? Azoknak mifelénk még semmi nyoma. Igaz, jelezték, hogy a mi kistérségünk számára is kiírnak pályázatokat, de még semmi konkrétumot nem láttunk.

Nincsenek tervezés alatt álló beruházásaink, melyekkel pályázhatnánk. Szó van kerékpárút építéséről a régióban, meg útépítésről is, melynek kevesebb, mint a felét kell csak fedeznünk, de minden képlékeny állapotban van. Igaz, még csak azután írjak ki a pályázatokat, s hozzák nyilvánosságra az uniós támogatásokat. De ezekhez is biztosítani kell az önrészt, amihez pedig hitelt kell felvennünk, így a pályázatoknak legalább a felét nem tudjuk benyújtani, finanszírozási problémák miatt.

2006. kora nyarán, amikor a második Gyurcsány-kormány megalakult, Önnek konfliktusa támadt Bajnai Gordonnal a Hajdubét ügyében. Ez már rendeződött?

Beláttam, hogy Bajnai Gordont nem terheli személyes felelősség a Hajdubét csődje miatt. Másrészt tény, hogy a cég felelőssége most is fennáll. A Hajdubét még abban az időben is, amikor a könyvvizsgáló kijelentette róla, hogy fizetésképtelen, felvásárolt a tenyésztőktől libákat, melyeket soha nem fizetett ki. Bajnai Gordon ebben az időszakban a Hajdubét vezérigazgatója volt, de nem lehet bizonyítani, hogy tudott a visszaélésekről.

Ez felidézi azt a helyzetet, ami 2002 után a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztériumban kialakult. Nem tudta sem a miniszter, sem pedig az államtitkárai, hogy Zuschlag János fiktív alapítványokra igényel pénzt.

Őszintén megmondom, nem tudtam arról, mi történik a GYISM-ben, illetve az ifjú szocialistáknál. Nekünk itt Battonyán fogalmunk sem volt arról, hogy ifjúsági, sport és egyéb célokra is lehet pénzt kapni a minisztériumtól. Bennünket, mezei képviselőket ezeknek a pályázatoknak még a környékére sem engedtek. Nekem legalábbis senki sem mondta, hogy pályázzunk mi is. Viszont azt tudom, hogy a Zuschlag-botrány hozzájárult ahhoz, hogy a miniszterelnök a nyilvánosság elé lépjen a hét pontjával. Ezért baj, hogy a korrupciót együtt tárgyalják a képviselői összeférhetetlenséggel, ami engem a személyemben vérig sértett. Hogyan lehet összekötni a Zuschlag-ügyet a teljes politikai elit, különösképpen a képviselőnek választott polgármesterek lejáratásával? Szerintem itt két külön témáról van szó, amit külön is kellene tárgyalni.

Hogyan érinti Önt, hogy megszigorítják a képviselők közlekedési és szállásköltségeinek elszámolását? Ön az a honatya, aki a legtávolabb lakik a Parlamenttől.

Februárban kezdődött a ,,számlakampány" a képviselők ellen. Ezt nem Sváby András kezdeményezte, akit azóta kirúgtak a TV 2-ből. Ő felsőbb utasításra feszegette a költségtérítések problémáját, de kerülte a konkrétumokat. Közben olyan megalapozatlan kijelentések hangzottak el, hogy a képviselők ,,törvényes fekete gazdaságot" működtetnek. De arról nem esett szó, hogy Karsai József kap havi háromszázezer forintot, és mire használja fel ezt az összeget. Az egész médiakampány célja az volt, hogy megfélemlítsék a képviselőket. Mi az, hogy nem mehetünk be ,,lobbizni" a minisztériumokba, ha el akarunk intézni egy ügyet? Sokszor emberi életek múlnak azon, hogy a képviselők kiállnak valakinek az igazsága mellett egy packázó tisztviselővel szemben.

Térjünk vissza az MSZP frakció üléséhez. Ön volt az egyetlen, aki szembeszállt a miniszterelnökkel?

A többiek is zúgolódtak, Szanyi Tiborral az élen, kikérték maguknak, hogy kész helyzet elé állítsák őket. Ami engem illet, megmondom őszintén, nagyot csalódtam a miniszterelnökben. Amikor Medgyessy Péter 2004. augusztusában lemondott, vissza akartam adni neki a mandátumomat, de ő biztatott, hogy álljak Gyurcsány mellé. Ő akkor bejött hozzám a kórházba, mert akkor is beteg voltam. Az ágyam mellett ígérte meg, hogy nem fogok csalódni benne. Akkor kútba ugrottam volna a kedvéért, de ez több mint három éve volt. Az a Gyurcsány Ferenc, akivel tegnap megütköztem, egészen más, mint az ember volt, akit annak idején megismertem.

Bizonyára tudja, hogy az ellenzék is azt mondja, amit Ön, vagyis hogy a miniszterelnök és a kormány tagjai esetében legalább annyi ok van összeférhetetlenségről beszélni, mint a polgármester képviselők esetében. Mit mondott a miniszterelnök akkor, amikor Ön ezt felvetette?

Erre nem emlékszem pontosan, mert ekkor lettem rosszul. De úgy tudom, visszautasította a szavaimat. A képviselői irodaházhoz kiérkező mentők megállapították, hogy a nagy mértékű stressz viselt meg, ettől, meg a 130-as pulzus miatt akadozott a légzésem.

Zsibbadt a kezem és a lábam, de a vérnyomásom 120/80-as, vagyis normális volt. Bevittek vizsgálatra egy kórházba, ahol a miniszterelnök úr meglátogatott és jobbulást kívánt. De ekkor már a lakásomon aludtam, és reggel indultam vissza Battonyára.

Forrás: ttfk/Heti Ökopol
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Válságban
  2007-10-13 23:00:57, szombat
 
  Válságban


A héten Szekszárdon tojással megdobálták, Szegeden kifütyülték az ország miniszterelnökét. Gyurcsány Ferenc, az őszödi igazmondó, már sehova nem tud elmenni e hazában - a névre szólóan meghívott elvtársak gyűléseit leszámítva -, ahol szívesen látott vendég lenne. Már a saját frakciójában is - ájulásig - kiabálnak vele. Igaz, most még nem a GDP-mutatók, a káoszelmélet alapján átszervezett egészségügyi rendszer, a tandíj miatt forrongó egyetemek, de még csak nem is a leszakadó rétegek - a hárommillió koldus országának rémét előrevetítő - elszegényedése, hanem a biztosítékot kiverő hétpontos tisztaságcsomag miatt fordulnak ellene egyre többen.

A kormány elszabadult csatahajóként hánykolódik a politikai hatalom tengerén, és úgy tűnik, utasai már inkább kidobnák a válsághelyzetben fejét vesztő kormányost, mint hogy mindannyian vele együtt süllyedjenek el. Úgy tűnik, már a szocialisták is megelégelték a sehova sem vezető száz lépést, már nekik is kínos, hogy nem engedett a 48-ból, hogy hiába kötötte az ebet a karóhoz, míg az eb elszabadult tőle.

A szocialisták is érzik már a 18 százalékos népszerűségi index alatt rájuk leselkedő veszélyt: a maszlagot, hogy a baloldali értékeket a kétes körülmények között meggazdagodó milliárdosok klubja tudja leghitelesebben képviselni, már nem veszi be senki. Ráadásul a 18 éves, felnőtt korba lépő MSZP-nek a rossz döntésekkel elkövetett bűnökért előbb-utóbb felelnie kell.

A népszerűtlenségi adatok azt is mutatják, hogy ma már nagyon kevés embert érdekel, mi lesz a szocialista párttal. Az MSZP képviselőin kívül talán csak a szabad demokratákat, hiszen nem akarnak kizuhanni a parlamentből. A szocialista képviselők Gyurcsánynak tett fogadalmánál és a szabad demokraták koalíciós szerződésénél fontosabb kell hogy legyen az eskü, amelyben a haza szolgálatát vállalták a parlamentben.

Az Országgyűlésnek ma nincs olyan felelős tagja, aki ne tudná, már ott tartunk: minden egyes nap, amelyen Gyurcsány vezette az országot, úgy ér véget, hogy milliárdokban mérhető a kár, amelyet az adósságcsapdában vergődve kamatokban fizetünk meg a tehetetlen, az ország kormányzására képtelen rezsim miatt.

A hatalom ráadásul ostoba népszavazási ötletekkel, bicskanyitogató kormánypropaganda-költségekkel, korrupciógyanús Zuschlag-botrányokkal hergeli az amúgy is pattanásig feszült állapotban lévő népet. Az lehetetlen, hogy a parlament legnagyobb frakciójában nincs alkalmasabb ember, aki a gazdasági és politikai válságból megkezdené kivezetni az országot. Mert 2010-ig nem lehet várni, a döntés most még az Országgyűlés kezében van.

magyarhirlap.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Magyar Pompeji
  2007-10-13 22:58:30, szombat
 
 
Magyar Pompeji

Nyolcmillió éves mocsárciprus-erdő Bükkábrányban

A Kárpát-medence különösen védett éghajlata a földtörténeti korok idején is számos ritkaságszámba menő élőlénynek adott menedéket. Szerencsés esetben hírmondóként maradt belőlük a késői generációk számára is, így rekonstruálhatók a korabeli geológiai, éghajlati, természeti viszonyok. Az őslények kutatói a paleontológusok 125 éve foglalkoznak hazánkban ezzel az érdekes tudományággal. Magyarország kincsesbányája az ősi élőlényeknek, nemrég Bükkábrányban, a lignitbánya területén bukkantak világszenzációnak számító, több méter átmérőjű mocsárciprusok maradványaira.

Ha azt mondjuk, hogy ezek a fatörzsek nyolcmillió évesek, elképzelni sem tudunk ilyen ősi növényeket, főleg, ha a méreteiket is figyelembe vesszük. Az óriási fák maradványai a Bükkábrány szélén működő lignitbánya területén kerültek elő. Amikor a furcsa, kör alakú képződmények megjelentek a meddőtakarítás közben, a durva munkára alkalmas marógépeket felcserélték kis markolókra. A tizenhat fatörzsmaradvány iszapréteg alól bukkant ki, állaga pedig már nem hasonlított fára, hiszen évmilliók alatt a benne levő szerves cellulóz régen elpusztult. A tizenhat fatörzs mindenképpen azt bizonyítja, hogy ezen a területen mocsárcipruserdő volt, valamikor nyolcmillió évvel ezelőtt.

A fák eredetileg 30-40 méter magasak lehettek és valamilyen geológiai esemény menthette meg őket a harmadik évezrednek. A mocsárerdő maradványai közel hatvan méter mélyen voltak a föld alatt. Így csak a bányaművelés következtében kerülhettek ember szeme elé. Jelentőségük azért is olyan nagy, mert ennyi nyolcmillió éves fa egy helyen - mondhatni erdő - nem került elő sehol a világon. Gondot okoz a fák megmentése, ugyanis a napfény és a levegő hatására kiszáradnak, és porrá omlanak szét. Arról nem szólva, hogy nem olcsó mulatság az értékes leletek kiemelése, elszállítása és konzerválása. A szakemberek szerint egy fatörzs mállásának meggátlása két-három millió forintba kerül, így összesen mintegy kétszázmillió kellene a leletmentésre. Szerencsére a Mátrai Erőmű Zrt. eddig csaknem harmincmillió forintot költött a leletek kiásására.

Milyen volt a táj 8-10 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence területén? A földtörténeti korok közül ez az időszak a miocén, a harmadidőszak egyik korszaka, 24-5 millió évvel ezelőtt. A miocént is több időszakra osztják, közülük az egyik a felsőmiocén (10,5-5 millió év). A Kárpát-medencében helyi jelleggel ezt az időt a szarmata, míg a miocént követő pliocént a pannon emelet képviseli. A középső miocén után megszűnt a Kárpát-medencét borító Pannon-tenger összeköttetése a Földközi-tenger elődjével, így létrejött a Pannon-tó. A Kárpátok ívén belül többször megújuló, szigetív jellegű vulkáni tevékenység folyt. Ipolytarnócon - ahová a mocsárciprus törzsét szállítják - állati lábnyomokat temetett be a vulkáni por, ezeket a paleontológusok tárják föl napjainkban.

Közép- és Kelet-Európában különböző területeken kiterjedt mocsarak és lápok alakultak ki és elterjedtek a teljesen víz alatti életmódhoz alkalmazkodó tócsagazfélék (Ceratophyllaceae). A mocsárciprusokat is víz borította, legföljebb a fák teteje állt ki a vízből, aminek az lehetett a következménye, hogy az időnkénti erős hullámzás lassan levitte a ciprusok koronáját és csak a törzsek maradtak meg. A fatörzsek évgyűrűiből, amelyek viszonylag jól megmaradtak, a leletek életbeni korát is meghatározták. Eszerint a bükkábrányi mocsárerdő ciprusai négyszáz évet éltek. A fatörzsek évi vastagodása az évi éghajlati tényezőktől függ. Kedvező idő esetén, ha csapadékos volt az idő, a gyűrűk vastagabbak, egyenletesebbek voltak, ha a szárazság volt jellemző, akkor vékonyabb és gyűrődéses mintázatú évgyűrűt növesztettek a fák. A mocsárciprusok sokáig éltek hazánk területén, az akkor uralkodó szubtrópusi éghajlat - meleg, csapadékos - kedvezett kialakulásuknak.

A hatalmas fák alatt emlősök éltek, kardfogú tigrisek, hiénák, őselefántok és emberszabású majmok. A fák megkövesedett törzsei megtalálásukkor úgy álltak egymás mellett, mintha megelevenedett volna a több millió éves múlt. Egykor az egész Kárpát-medencét a Pannon-tenger borította be, majd valami hirtelen változás következett, hogy ilyen pontosan a helyükön állva konzerválódtak a ciprusok. Feltételezhető, hogy talán földcsuszamlás borította be az erdő ezen részét. Ezután a Pannon-tó medencéjét fokozatosan föltöltötték az északról lefutó folyók üledékei.

Milyenek voltak a mocsárciprusok? Ma is élnek, igaz, csak ültetett egyedei különböző igényes parkokban, botanikus kertekben, ahol nedves a talaj. Szép példányai csodálhatóak meg hazánkban a szarvasi arborétumban. A földből kidudorodó léggyökerei meglehetősen groteszk látványt nyújtanak a többnyire hatalmasra növő fák körzetében. Élőhelyükön csak akkor maradnak meg, ha a folyó menti lapályokat állandóan vagy időszakosan víz borítja. Szarvason a Holt Körös mellett tenyésznek az érdekes fák.

Először csak a szakemberek értették meg a hatalmas törzsek jelentőségét, így elég nehezen indult meg a kormány és az illetékes tárca rámozdulása a mentésre. Hogy igazi világszenzáció, csak nagyon későn vált tudatossá, így komoly veszélybe kerültek a levegőn sérülékeny maradványok. Végül a környezetvédelmi tárca fölébredt és bejelentette, hogy Ipolytarnócra, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a napokban elkészült Látogatóközpontjába szállítják. A törzsek kiemelése és elszállítása nem lesz egyszerű dolog, mivel a szállításig folyamatosan vízben kell tartani a törzseket, a konzerválás mikéntjét pedig még most kell kidolgozni a szakembereknek, mert erre még nem volt példa sehol a világon. A ráfordítandó összeg több millió forintot tesz majd ki.

Ipolytarnócon az elsőként bemutatni tervezett két fatörzset - egyenként 10 tonnásak és 3 méter átmérőjűek - egy méter mély, hatalmas akváriumba állítják és a felső részt folyamatosan permetezik. Veres János, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója és a ciprusok feltárását végző csoport kutatásvezetője szerint a konzerválásról ezután döntenek. Eddig a hasonló konzerválásokat cukros vízzel végezték, de ilyen állagú, szivacsos állományú, hatalmas darabokat még nem kellett tartósítani. A le­le­­tek előbukkanása után hazajött Japánból Morgós András professzor, aki fakonzerválást oktat az egyetemen. Mivel ilyen egyedi esettel ő sem találkozott, előbb ki kell dolgozni valami új, hosszan tartósító módszert. Lehetőleg folyadék kell, mivel az óriási törzseknek be kell szívniuk a konzerváló anyagot. A Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese - Pusztai Tamás - szerint egy fa tartósításához legalább 12 millió forint szükséges, de ez sem tart örökké, négy-hat évet számolnak. Első lépésben a fák víztartalmát kell megőrizni, mivel ha kiszáradnak, a tartószerkezet elbomlása okán - ez volt a cellulóz - szétporlad az egész törzs. Amikor a víztartalom megőrzése sikerült, akkor kell kicserélni a vizet olyan vegyszerre, amelyik fertőtlenít és egy új tartószerkezetet hoz létre a cellulóz pótlására. Nem egyszerű feladat, és segítséget sem tudnak kérni a szakemberek, éppen a leletek egyedisége okán.

Egy biztos, a szerencsével gond is jár, mert minden előzetes ismeret nélkül csak ugrás a sötétben a hatalmas fák megtartása és bemutatásra alkalmas formába hozása. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy világszenzáció az, amit Bükkábrányban felszínre hozott a bányaművelés. Fatörzseket máshol is találtak bányászat során, de a ,,magyar Pompejiben" valamilyen földtani esemény miatt oxigénszegény vizek törtek föl és ezért maradhatott fenn az erdő. A ciprusok faanyaga nem szenesedett el, nem kovásodott, ami szokásos eltemetett fák esetében. A cellulóz bakteriális úton lebomlott és csupán a lignin - a faanyag - maradt vissza. Eddig hat darab fa porrá tört a 16 nyolcmillió éves ciprus közül, Miskolcra négyet szállítottak. Az átszállítottak közül a legnagyobb 4,7 tonnát nyom. A stabilizált és megtisztított fatörzseket Ipolytarnócra szállítják, csakúgy, mint a többi, még épen maradt darabot.

Megkockáztatható az az elképzelés is, amely szerint az igazi szenzáció és tudományos eredmény az lett volna, ha a helyszínen föltárt fatörzseket ott konzerválják, majd alkalmas módon tető került volna fö­lé­jük. A helyszíni megőrzéssel rekonstruálni lehetett volna azt a soha nem látott mocsárciprus-erdőrészletet, amely a Pannon-tenger partján élt. Miután sehol sincs ilyen nyolcmillió éves panoráma, a világ paleobotanikusait és érdeklődő turistáit ide vonzotta volna a látvány. Magyarország jelenkorára azonban sajnos ez jellemző. Csiszolatlan gyémántot találnak, de a csiszolásra már se pénz, se egyéb lehetőség nincs. Azért így is örüljünk annak, hogy volt időszak, amikor a fák nálunk is majdnem az égig nőttek.

(hankó)

http://heti.demokrata.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3500&a mp;Itemid=36
 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2007.09 2007. Október 2007.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 695 db bejegyzés
e év: 6477 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2497
  • e Hét: 5599
  • e Hónap: 16710
  • e Év: 170206
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.