|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 23:33:06, vasárnap
|
| |
| |
Egészségügyi törvény: Furcsa ajándék a köztéri karácsonyfa alatt
Egészségbiztosítási törvény - ajándék a népnek felirattal helyezett el valaki csomagot a XVII. kerületi köztéri karácsonyfa alá. A nagy méretű pakkhoz tájékoztatót is rögzítettek, melyben azoknak a szocialista- szabad demokrata képviselőknek a nevei olvashatók, akik december 17-én igennel voksoltak az egészségbiztosítási törvényre.
,,Nem mi voltunk, ez a csomag egyszer csak itt termett a mai nap folyamán. Rákosmentén tavaly teremtettünk hagyományt abból, hogy a kerület állít egy karácsonyfát, itt a betondzsungelben szerettünk volna egy kicsit zöldebbé, meghittebbé tenni így karácsony idején, ezt a környéket" - mondta Riz Levente, a kerület fideszes polgármestere, azután, hogy valaki ,,egészségbiztosítási törvény - ajándék a népnek" felirattal helyezett el csomagot a XVII. kerületi köztéri karácsonyfa alá.
A nagy méretű pakkhoz tájékoztatót is rögzítettek, melyben azoknak a szocialista- szabad demokrata képviselőknek a nevei olvashatók, akik december 17-én igennel voksoltak az egészségbiztosítási törvényre. Riz Levente szerint a csomag a néphangulat egyfajta spontán megnyilvánulása a december 17-én elfogadott egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényre.
(hírTV)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 23:20:02, vasárnap
|
| |
| |
A Magyar Gárda Egyesület Áldott Karácsonyt kíván mindenkinek!
2007. december 23.
A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület ezúton kíván áldott karácsonyt minden jószándékú embernek.
Egyesületünk ez év nyarán életre hívta a Magyar Gárda mozgalmat, amely az év végére fontos közéleti szereplővé vált. A keresztény világ legfontosabb ünnepére készülve az egyesület tagjai felidézik a Magyar Gárda becsületkódexének egy részletét:
"A Gárda célja a hagyományok őrzése, a felnövekvő korosztályok testi, szellemi és lelki képzése, a nemzetben gondolkodók összefogásának és összetartozásának erősítése, a magyar nemzet értékeinek ápolása és védelme, mert csak aki ismeri a múltját, az látja a a jövőjét. A test, a szellem és a lélek harmóniája az ember legfontosabb képessége. A nemzeti értékek védelme pedig olyan egyetemes feladat, amely soha nem veszíti el fontosságát."
Ezen célok elérésére vállalkoztak az egyesület alapítói, s tettek esküt a gárdisták. E célokat továbbra sem veszítjük szem elől, s a Gárda töretlenül halad tovább útján egy boldogabb Magyarország és egy szebb jövő felé.
A Magyar Gárda Egyesület alapító tagjai
magyargárda.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 23:17:33, vasárnap
|
| |
| |
A visegrádi együttműködés fikció - Interjú Jaroslaw Kaczinskyval
2007-12-23 21:39 Barikád.hu
Egységben az erő- Az utóbbi napokban a lengyelországi közbeszédet az határozza meg, hogy kivonják-e csapataikat Irakból. Az új miniszterelnök, Donald Tusk villámlátogatáson Irakban járt, és nem titok, hogy 2008 végéig hazahívná a katonákat. Az ön fivére, a köztársasági elnök előre jelezte, hogy nem írja alá a hazahívást szorgalmazó jogszabályt. Ön mit tartana helyes lépésnek?
- Lengyelország szövetségesi missziót vállalt, amelyben már csaknem húsz katonánk életét vesztette. Miniszterelnökként kétszer látogattam Irakba az elmúlt időszakban, és láttam, hogy a lengyel kontingens egyre hatékonyabban működik. Az iraki helyzetben is körvonalazódik már valamifajta megoldás, belátható időn belül megtörténhet a diplomáciai rendezés. Nincs értelme most kivonulnunk, inkább az egy-két éven belül esedékes közös megoldásban vagyunk érdekeltek. Ha a rendező államok között lennénk jelen, az erősítené Lengyelország nemzetközi pozícióját. Úgy látom, belpolitikai vonzata is van a hazahívást szorgalmazó lépésnek, nem más, mint a választók felé tett gesztus. Nem hiszem azonban, hogy a kivonulás miatt elmérgesednének a lengyel-amerikai kapcsolatok.
- A lengyel-amerikai kapcsolatok másik fontos pillére a rakétavédelmi pajzs, amelyet az Egyesült Államok Csehországba és Lengyelországba kíván telepíteni. A lengyel társadalom nagyobbik része nem támogatja a beruházást. Nem találja a tervet kockázatosnak?
- A rakétapajzs Lengyelországba telepítendő elemei megfelelnek a legmodernebb elvárásoknak, persze nekünk is vannak feltételeink. Fontos látni, hogy a beruházás fokozza az ország biztonságát. Ellene vagyok az olyan megoldásoknak, hogy a telepítési lehetőségért cserébe fizessenek nekünk, mert ez Lengyelországot kiszolgáltatott helyzetbe hozná. Egyenrangú félként tárgyaltunk amerikai partnerünkkel.
- Mivel zárultak a tárgyalások?
- A tárgyalások még nem értek véget. A legfontosabb mindenképpen az, hogy Lengyelország szuverenitása ne sérüljön. Nem tartom szerencsésnek az olyan felvetéseket, amelyek a rakétapajzs exterritoriális jellegéről szólnak.
- A választások után Vlagyimir Putyin örömét fejezte ki, hogy önök vesztettek. Az orosz elnök bízik abban, hogy a két ország közeledik majd egymáshoz. Időközben az új lengyel kormány gazdasági minisztere arról nyilatkozott, hogy a lengyel energiaszektor az orosz befektetők előtt is nyitva áll. Nem tartja aggasztónak ezeket a jelenségeket?
- Kérdés, hogy a gazdasági miniszter szavait követik-e majd tettek. Putyin elnök öröme elgondolkodtató. Ismeretes, hogy Oroszország a lengyel húsipari termékeket embargóval sújtja. Hosszas tárgyalások eredményeként az unió az embargót kissé a sajátjának is érzi. Fontos, hogy Oroszország hazánkat az unió teljes jogú tagjaként, ne pedig valamiféle különálló országként kezelje. Úgy érzem, ezt máris sikerült elérnünk, a kiharcolt pozíciónkat pedig nem szabadna feladni.
- Miként látja Lengyelország és a térség biztonságát az energiapolitika szempontjából?
- Ez talán még az előzőnél is fontosabb kérdés. Ha Lengyelország teljes egészében kiszolgáltatott az orosz energiaszektornak, a szuverenitása csorbul. Vannak olyan uniós államok - két Lengyelországnál jóval kisebb állam - amelyeknél ez máris bekövetkezett.
- Magyarországra is gondol?
- Nem, két másik államra. Belpolitikai szempontból talán hiba volt a koalíciós partnernek egy kulcsfontosságú minisztériumot adni, de várjuk ki, milyen tettek követik a szavakat.
- Donald Tusk miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a lengyel-német kapcsolatokban új fejezet kezdődik, hiszen az eddigi konfrontatív politikát a konszenzuskeresés váltja majd föl. Ön viszont arról beszélt, hogy egyes kérdésekben a két ország érdekei teljesen eltérnek. Hogyan látja a Balti-tenger mélyén építendő északi földgázvezeték ügyét?
- A gázvezeték ügyében valóban eltérnek az érdekeink, és ezekről nyíltan kell beszélni. Nem elhanyagolható szempont, hogy a Balti-tenger viszonylag kis területű, és egy nagyszabású beruházás könnyen ökológiai katasztrófához vezethet. Minden részletkérdést alaposan mérlegelni kell. Ami a lengyel-német kétoldalú kapcsolatokat illeti, politikai síkon nem voltak rosszak. Államfő fivérem és én is számos alkalommal találkoztunk a kancellárral. Más kérdés, hogy a két ország viszonyát a sajtó miként tálalta.
- A miniszterelnök néhány hete elhangzott expozéjában kiemelte, hogy fontos politikai partnereknek tekinti a visegrádi országokat. Tudva, hogy többek között a lengyel és a magyar kormány politikai filozófiája merőben eltér, lát esélyt a szorosabb együttműködésre?
- Az együttműködést az egyes államok másként értelmezik. Érdemes lenne tisztázni, hogy mi legyen a közös nevező. Az Európai Unióban sokkal többet érnénk el, ha négyen együtt lépnénk fel bizonyos kérdésekben, nagyobb lenne a súlyunk, és hatékonyabban tudnánk közös érdekeinket képviselni. Van olyan visegrádi ország, amelyik a külpolitikai súlypontját kifejezetten máshova helyezi. Nem titkolom, hogy Magyarországra gondolok. Ha megvalósulna a közös érdekvédelem, akkor a visegrádi együttműködés nem csak az uniós fikciók sorát gyarapítaná.
- Az uniós tagállamok közül szinte Lengyelország az egyetlen, amelyik következetesen támogatja Törökország és Ukrajna teljes jogú tagságát. Nem gondolja, hogy a két ország felvétele halva született ötlet?
- Lengyelország elsősorban Ukrajna teljes jogú tagságában érdekelt. Ennek több stratégiai indoka is van. Persze tisztában vagyok vele, hogy egy ötvenmilliós, meglehetősen szegény országról beszélünk, de Ukrajnának olyan tartalékai vannak, amelyekkel más államok aligha büszkélkedhetnek. Ha nem akarjuk, hogy Európa eltérő érdekek mentén újra kettéhasadjon, akkor elemi érdek Ukrajna felvétele, ráadásul az ügy szorosan összefügg a közös Oroszország-politikával. Értékelni kell a demokrácia útján eddig megtett jelentős lépéseiket, és ki kell nyújtanunk a kezünket Ukrajna felé. Ez a NATO és az Európai Unió hosszú távú stratégiai érdeke is.
- Sokat beszéltünk már Közép-Európáról, ami már csak azért is indokolt, mert belpolitikai szempontból igen sok a hasonlóság. Önök rendezni kívánták az átvilágítás törvényi hátterét. A jogszabály márciusban hatályba is lépett, ám az alkotmánybíróság néhány hónappal később számos passzusát megsemmisítette. Számítottak a kudarcra?
- Még hatályba sem lépett a törvény, de újságírók, oktatók, értelmiségiek széles köre máris hevesen támadta. Utána született a bíróság döntése.
- Az alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az átvilágítás nem lehet a bosszú eszköze, és csak szigorú jogállami keretek között kerülhet rá sor. Mégis, milyen hibát követtek el a törvény megalkotásánál?
- Naivak voltunk, nem számoltunk azzal, hogy a tudományos élet számos befolyásos tagja aláírt valamilyen nyilatkozatot az akkori titkosszolgálatnál. A nyolcvanas évek elején paradox helyzet állt elő Lengyelországban. Érvényben volt a hadiállapot (a hazánkban használatos szükségállapot kifejezés pontos, eredeti formája - A szerk.), politikai okokból ezrek ültek börtönben, de meglepően sok fiatal oktató vagy diák mehetett külföldre tanulni vagy tanítani. A nyugati egyetemek vonzották a fiatal lengyel értelmiségieket, ráadásul a kinti ösztöndíjak vagy fizetések a többszörösei voltak az itteniekének. A titkosszolgálatok egy aláírásért cserébe máris kiengedték az érdeklődőket. "Akarsz a Humboldton tanulni? Csak egy aláírásra van szükségünk!" - hangzott el gyakran a belügyesek szájából. Magunk sem gondoltuk, hogy ilyen sokra tehető az ilyen módon beszervezettek száma. Persze ez még semmit sem jelent. Nem jelenti azt, hogy ezek az emberek besúgók, ügynökök lettek volna.
- Ezek az emberek talán megijedhettek, hogy miután az új törvényt követve kitöltik az együttműködésről szóló nyilatkozatot, úgy tekintenek majd rájuk, mint akik valójában együtt is működtek a titkosszolgálatokkal.
- Pontosan. Ráadásul tudok olyan konkrét személyről, aki a nyolcvanas években rendszeresen szamizdat irodalmat terjesztett, de egy néhány hónapos ösztöndíj miatt mégis aláírt. Ha az új átvilágítási törvényt követve kitöltené az együttműködésre vonatkozó nyilatkozatot, könnyen elbizonytalanodhat, hogy mit is írjon. Ha azt válaszolja, hogy nem működött együtt, de kiderül, hogy mégiscsak ott az aláírása a beszervező okmányon, akkor elköveti az úgynevezett lusztrációs vétséget, amely miatt akár tíz évre is megfoszthatják katedrájától. Ha bevallja, hogy együttműködött, akkor súlyosan csorbul a tekintélye. A már említett okok miatt az értelmiség széles köre egységfrontot képezett az átvilágítási törvénnyel szemben, s így hirtelen nem várt falba ütköztünk.
- A lengyel tapasztalatok birtokában mit javasolna a hasonló történelmű, átvilágítási törvény megalkotása előtt álló Magyarországnak?
- Elsősorban azt, hogy nagyon pontosan határolják be az átvilágítandók körét, így a jogalkotó elkerülheti a felesleges pánikot. A precíz megfogalmazás azért fontos, hogy ne érezzék magukat veszélyben azok, akik aláírtak ugyan beszervezési okmányt, de senkinek sem ártottak, nem jelentettek. Különbséget kell tenni a tartótisztek és azoknak a felelőssége között, akik ifjú egyetemistaként tudatlanul aláírták a beszervezési okmányokat. Az utóbbiakat értelemszerűen nem szabad semmilyen eljárásnak kitenni.
{In- A Polgári Platform többek között annak köszönheti választási győzelmét, hogy a fiatal szavazókat sikerült mozgósítania, ez önöknek nem sikerült. Érdekli-e egyáltalán ezt a korosztályt az átvilágítás és a közelmúlt történelme? {/I}
- A fiatalok a választópolgárok egyik rétegét alkotják. Az átvilágítás nem pusztán morális kérdés, azzal is tisztában kell lennünk, hogy egy korszak végére teszünk pontot. Az ekkor kialakuló kapcsolat- és érdekrendszerek többek között a privatizációt is befolyásolták. Aki e korszakban bizonyos körökhöz tartozott, olyan előnyökre tehetett szert, amelyekre másoknak esélyük sem lehetett. A le nem zárt kérdések a mai gazdasági és politikai viszonyokra is nagy hatással vannak. Kérdés, hogyan dönt majd a kormány az átvilágítással kapcsolatban.
- Milyen ellenzékre számíthat a lengyel kormány?
- A kormány alig kezdte meg munkáját, de világosan látszik, hogy irreálisan túlvállalta magát, máris visszakozik egyes kérdésekben. Kemény és következetes ellenzék leszünk.
- Most, hogy nem miniszterelnök, minden bizonnyal nyugodtabb karácsonya lesz. Hogyan készül?
- Ami a 24-ét illeti, díszítem a karácsonyfát, ezt mindig magam szoktam. Este pedig a bátyám családjánál töltöm a szentestét, neki két unokája van. Köztársasági elnök testvérem révén tavaly is élvezhettem a hivatalával járó kiváltságokat, igaz, tavaly sem úgy, mint a miniszterelnök, hanem mint az államfő fivére.
- Mi kerül ilyenkor a karácsonyi asztalra?
- Régebben segédkeztem az ételek elkészítésénél, még tésztát is kevergettem. Ki tudja, lehet, hogy még erre is sor kerül. A lengyel karácsonyi hagyományoknak megfelelően halételek kerülnek az ünnepi asztalra, ez akár többfogásos vacsorát is jelent, de szigorúan böjti ételekkel, hús nélkül. Vacsora után pedig közösen megyünk misére. Ebből az alkalomból, az ünnep előestéjén, engedje meg, hogy szeretettel köszöntsem a Magyar Hírlap olvasóit.
Pályakép
Jaroslaw Aleksander Kaczynski 1949. június 18-án született, Lech Kaczynski államfő ikertestvére. A testvérpár gyermekszínészként vált ismertté Lengyelországban. Jaroslaw a Varsói Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd az 1970-es években bekapcsolódott az ellenzéki mozgalomba. Együttműködött a KOR-ral (Munkásvédelmi Bizottság) és a Helsinki Bizottsággal, később az illegalitásba kényszerített Szolidaritás szakszervezet vezetőségi tagja. 1989 után szenátor és parlamenti képviselő, alapítója majd elnöke a Jog és Igazságosság pártnak. 2006. július 14. és 2007. november 16. között a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke.
(forrás: Magyar Hírlap, Kovács Orsolya Zsuzsanna)
Barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 23:15:11, vasárnap
|
| |
| |
A Benes dekrétumok - tegnap, és ma
2007-12-23 21:29 Barikád.hu Vezércikk
BenesBenes nem elégedett meg a hatalma alá került kisebbségek sanyargatásával és azok életlehetőségeinek fokozatos, de módszeres elsorvasztásával. Benes a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe.
Edvard Benes egyik életrajzírója1 felteszi a kérdést: hogyan jutott a fényes politikai pályát befutott Edvard Benes oda, hogy pályafutásának végén, kitoloncoltatta a szudeta-németeket és a felvidéki magyarokat ősi szülőföldjükről. A szudeta-németek több mint hétszáz éve, a magyarok pedig több mint ezer éve élnek a felvidéken. A Benes dekrétumok rendelkezései alapján 80,000 magyart telepítettek ki ősi szülőföldjükről, csak azért, mert magyarok voltak. Masaryk és Benes politikai örökségéhez való hűségének jeléül, a szlovák parlament 2007. szeptember 21-én ,,megerősítette" a Benes dekrétumok érvényességét és sérthetetlenségét. A Cseh köztársasság 2002-ben szintén hozott hasonló rendeleteket.
A jelenlegi írás első része azt igyekszik bizonyítani, hogy a szudeta-németeknek és a felvidéki magyarok jogfosztása, és ősi szülőföldjükről való kitelepítése, kezdettől fogva Masaryk, és Benes politikájának a céljai közé tartozott. Vagyis, a Masaryk, és Benes elképzelései alapján megvalósított Csehszlovákiában, a németeknek és a magyaroknak kezdettől fogva nem volt, sem előrelátott helye, sem a demokrácia elveialapjén alapján előrelátott szerepe. Az írás második része, pedig a Benes dekrétumok előírásainak szövegét elemzi, és a dekrétumok “megerősítésének" okait vizsgálja.
Azért, mert magyarok voltak
Zbynek Zeman és Antonyn Klinek: ,,Edvard Benes élete 1884 - 1948: Csehszlovákia háborúban és békében"2 c. könyvükben megállapítják, hogy Benes politikája kizárólag a ,,világhelyzet" nyújtotta lehetőségek kihasználására, az Osztrák-Magyar Monarchiában kiépült cseh liberális diplomáciai kapcsolatokra, és a pénzen vett (főleg magyarellenes) propagandára épült. Benes számára, tehát a belpolitika külpolitika volt. A fenti szerzők megállapítják, hogy Benesnek, a “világhelyzetre", illetve a külső körülmények kihasználására épülő politizálásának az volt az elkerülhetetlen következménye, hogy Benes a külső körülmények alapján bekövetkezett kedvező helyzeteket a saját tehetségének tulajdonítja, és ennek következtében indokolatlan önbizalomra tesz szert, felelősségérzése, pedig mindinkább csökken. A fentiek következtében Benes a sikertelenségekért mindig másokat okolja. Az árral való úszás túlkapásai, illetve az előnyös helyzeteknek a mértéken felüli kihasználása, Benes politikai pályájának szinte minden fordulópontján kimutatható.
Benes, a karcsú diplomata
A Versailli Szerződést követően, Benes diplomáciai pályájának tetőfokán állt. A New York Times, 1922. április 16. számában, ,,A DIPLOMÁCIA ÚJ CSILLAGA - Az ifjú karcsú professzor Közép Európa legkiemelkedőbb államférfia - s Genfben képviselt politikája"3 című egész oldalas, Benest felmagasztaló írásában tolmácsolja ,,az áldott tudatlanságban" (blissful ignorance) élő amerikaiak számára Masaryk és Benes, Európa hosszantartó békéjét biztosítani hivatott ,,ragyogó" elgondolását:
,,Masaryk volt a szellemi ihlető, Benes professzor, pedig a megvalósításhoz szükséges ész. Ez volt talán a modern történelem legragyogóbb és a legkiválóbban megvalósított politikai gondolata... Az alapeszme a következően foglalható össze: ,,Európában addig nem lesz tartós béke, és megszakítatlan gazdasági fejlődés, amíg Európa politikai térképe nincs összhangban a természetes térképpel - más szóval mindaddig, amíg nyolcvanmillió ember, a Balti tengertől az Égei-tengerig, a Bécsi, és a Berlini Kongresszus által gúzsba kötve, ma is idegen elnyomás alatt él..."
Az írás szerzője, Eugene S. Bagger, azonban nem magyarázza meg ,,az áldott tudatlanságban élő" amerikaiaknak, hogy mit jelen a ,,természetes térkép", és ez nyolcvanöt év távlatából a magyarok számára sem világos. A legrosszabbakat feltételezve gondolhatunk csak arra, hogy a ,,természetes térkép" Masaryk, és Benes szerint a csehek, és esetleg a szlovákok faji fensőrendűségén alapuló, létüket a térségben biztosító élettérre vonatkozik. A felvidéki magyarok, több mint ezer éve élnek a felvidéken, a szudeta-németek, pedig szintén több mint nyolcszáz éve élnek a sudeta területeken. A fenti írás szerzője, Eugene S. Bagger. Eugene S. Bagger, az első világháborút követő években, az Amerikai Egyesült Államokban, szervezett formában zajló magyarellenes propaganda roppant összeköttetésekkel rendelkező, és igen termékeny újságírója volt, akinek a ,,magyar revansizmus", és ,,irredentizmus" veszélyét mértéktelenül eltúlzó írásai, a New York Times, a New Republic, a Harper's Magazine-ban jelentek meg.. Eugene S. Bagger, a saját bevallása szerint, magyar.4 (Bagger Szekeres Jenő).
A “létező" Csehszlovákia életképességének alapvető ellentmondásai
A versailli békekötés folyamadában, Masaryk, és Benes diplomáciai erőfeszítései arra összpontosultak, hogy a békekötő nagyhatalmakat meggyőzzék arról, hogy Európa tartós békéjét, és megszakítatlan gazdasági fejlődés csak a ,,tiszta" nemzeti alapon megszervezett nemzeti államok biztosíthatják. Az Európa tartós békéjét biztosító, nyugatbarát csehszlovák nemzeti állam fent említett ragyogó eszméjének, azonban ellentmond több olyan “jelentéktelen" tény, amely lehetetlenné tette volna a ,,tiszta" Csehszlovák nemzeti állam gazdasági életképességét:
A szudeta területek képezik Csehszlovákia természetes határait, amelyek nélkül Csehszlovákia csak roppant nehézségek árán biztosíthatja önállóságát. Az eljövendő Csehszlovákia természeti kincsei, és ipari központjai, a bányák, a gyárak a szudeta területeken vannak. A szudeta területeken, azonban több mint nyolcszáz éve szudeta-németek élnek. A felvidék gazdag termőföldje nélkül Csehszlovákia élelemellátása, tehát politikai önállósága nem biztosítható. (Az élelem fegyver.) A felvidéken, azonban több mint ezer éve magyarok élnek.
Masaryk, és Benes államának a valóságban való működőképtelensége a liberális politika alapvető önellentmondásainak következménye. Egy brilliáms eszme, amelybe belerontanak a tények, s emiatt a tényeket, a valóságot kell megváltoztatni. A csehszlovák nemzeti állam ideáljának a fenti ,,szépséghibáit", a békekötő nagyhatalmak úgy oldották, meg, hogy a sudeta területeket, és a felvidéket gazdasági okokból Csehszlovákiához csatolták, de elhitették önmagukkal és a világgal, hogy Csehszlovákia a cseh és a szlovák nép nemzeti állama. A Trianoni békediktátum alapján létrejött Csehszlovákia nemzetiségi összetétele 1921-ben a következő volt: csehek 51%, szlovákok 16%, németek 22%, magyarok 5%, ruszinok 4%. A fenti adatokba nincs beleszámítva a Csehszlovákiába került 300, 000 zsidó, és 100. 000 lengyel, sem pedig a romák, és a horvátok.5
Csehszlovákia gazdasági életképességét, azonban még az a tény is megnehezítette, hogy a Csehszlovákiát nyugat Európával összekötő vasúti hálózat, és gazdasági kapcsolatai Ausztrián, és Németországon keresztül vezetnyugat Európába. A cseh acéliparnak, például svéd ércre volt szüksége ahhoz, hogy a gyengébb minőségű cseh eredetű érc minőségét feljavítsa. Svédországba, pedig szintén Németországon, és Ausztrián keresztül vezet az út. Megdöbbentő, hogy sem Benes, sem a békekötő nagyhatalmak nem számoltak a fenti kényszerhelyzet hosszú távon való tarthatatlanságával, és a Csehszlovákia megalapításában rejlő háborús veszély valószerűségével.
Az amerikai Time Magazine 1938. június 27-i száma ,,Optimista" címen hosszú cikket közöl Edvard Benesről és Csehszlovákiáról. A Time Magazine cikke Csehszlovákiát, a demokrácia sarkkövének minősíti kelet Európában. A cikk a továbbiakban azt tárgyalja, hogy a csehszlovák hadsereg egy esetleges Hitler általi támadás esetén készen áll az ország védelmezésére, s az első német katona, amely átlépi Csehszlovákia határát, egy halott német katona lesz.6 Benes abban is bízott, hogy Hitler hadserege a franciákkal való első összecsapás alkalmával összeroppan. Nem ez történt.
Hitler Németországhoz csatolta Ausztriát, majd egy pillantást vetett Európa térképére, és sakkot adott Csehszlovákiának. Vagyis, nem volt hajlandó utat engedni a cseh áruforgalomnak, sem Németországon, sem pedig Ausztrián keresztül. Ez volt a müncheni krízisnek nevezett prágai krízis. Franciaország felmondta a Csehszlovákiával kötött katonai védelmi szerződést, Anglia, pedig arra hivatkozott, hogy ha franciáknak nem éri meg hadba menni a Benes agitálásra és kifejezett kérelme alapján megalapított Csehszlovákiáért, az angoloknak sem éri meg. Ez volt a müncheni döntés, amit Csehszlovákia egész területének német megszállása követett. Az erre adott válasz, pedig a második világháború kitörése. A tartós békét biztosítani hivatott Csehszlovákia, közvetlen okozója lett annak, amit meg kellet volna akadályoznia.
Benes, a végső megoldás híve
A müncheni döntést követően Benes lemond, és Londonban várja a megfelelő alkalmat, egy új, de most már ,,tiszta szláv" Csehszlovákia megalapítására. Ebben a légkörben íródtak a Benes dekrétumok. Amint láttuk, Benes teljes egészében félreismerte Hitler hatalmát, és emiatt a háború első szakaszában tétovázó, és tehetetlen volt. A sztálingrádi csata után, (1943. január), majd a szovjet hadseregnek a Kurknál aratott gzőzelmét követően, azonban ismét úgy ítélte, hogy a dolgok a javára fordultak. A franciák, és az angolok megbánták, hogy Münchenben cserbenhagyták Csehszlovákiát, és ismét megértően viszonyultak Benes követelésihez. Benes, ezt a kedvező hátszelet és újonnan helyreállított népszerűségét ismét a saját képességeinek tulajdonítja, s úgy dönt, hogy a zavaros háborús körülményeket kihasználva összhangba hozza Csehszlovákia demográfia térképét, annak ,,természetes térképével, megszabadul Csehszlovákia nem szláv lakosságától. A felvidéki magyarok háború utáni kilakoltatása, a védtelen polgári lakosság ellen elkövetett gyáva cselekedet vl
Benes 1945. május 16-án ünnepélyes körülmények között, a Szovjet Unióból érkezik meg Prágába, és azonnal hozzálát a ,,nemzeti forradalomnak a gazdasági forradalommal való összhangjának megvalósításához.7 Vagyis, Benes a szudeta-németek, és a magyarok kiűzetése árán igyekszik a gazdaságilag működőképes Csehszlovákiát megteremteni. Csehszlovákia végre szláv állam lesz. A németeket és a magyarokat kitelepíti, s azok elkobzott gazdasági javai szolgáltatják a háború utáni gazdaság beindításához szükséges lendületet. Benes tervei szerint a németek, és a magyarok kitelepítésével létrejön majd a szociáldemokrácia működését biztosító egyöntetű, csehszlovák érzelmű szavazótábor. Benes nem elégedett meg a hatalma alá került kisebbségek sanyargatásával és azok életlehetőségeinek fokozatos, de módszeres elsorvasztásával. Ezért a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a jövendő demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe, azok végrehajtása pedig, a védtelen polgári lakosság ellen elkövetett gyáva cselekedet.
Benes és a bomba
A potsdami értekezlet 1945. július 15-től, augusztus 2-ig tartott, s annak közvetlen célja, a második világháború utáni Németország helyzetének rendezése volt. Truman, amerikai elnök közvetlenül a potsdami értekezlet megnyitását követően értesül arról, hogy az amerikai atombomba robbantási kísérlete (1945. július 16.) sikeres volt. Ennek tudatában Truman előnyösebb helyzetben érezte magát és keményebben lépett fel a Szovjetunióval szemben.
Az atombomba tényleges használatát követően (1945. augusztus 6.) kétségtelenné vált az atomfegyverek birtoklásának előnye. Vagyis, megkezdődött az atomkorszak, és már érzhető volt a hidegháború előszele, de Benes, nagy elfoglaltságában arról nem vett tudomást .
A Szovjetunió, és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszony 1946-ban már teljesen megromlott. Churchill, 1946 februárjában mondta el híres ,,Vasfüggöny" beszédét. Ugyanabban az időben lépett hivatalosan életbe a ,,Policy of Containment" (A feltartóztatás politikája) elnevezésű Truman Doktrína. A ,,fenntartóztatás", természetesen, a kommunizmus fenntartóztatásra vonatkozott. Az ár teljes egészében Benes ellen fordult, de ő ezt, átmeneti sikereinek közepette nem vette tudomásul. Benes, ebben a válságos időszakban minden erejét és befolyását arra összpontosította, hogy a németek, és a magyarok kitelepítéséhez a nagyhatalmak belegyezését megnyerje. Ezen a helyen szükséges megjegyezni, hogy a felvidéki magyarok kitelepítését a Potsdami Értekezlet hivatalos záródokumentuma sem közvetlenül, sem közvetve nem látja elő.
Benes, a háború utáni Csehszlovákiát, egy a Kelet és a Nyugat között összekötő szerepet játszó szociáldemokrata "tiszta" szláv nemzeti államnak képzelte el. Tehát, mindennek egyszerre. Benesnek, mindehhez csak éppen arra jutott ideje, hogy a szudeta-németeket teljes egészében, és a felvidéki magyarok tetemes részét kiűzze ősi szülőföldjükről.
Benes, a Szovjetunió és Nyugat közötti viszonynak ebben a válságos időszakában teljes egészében félreismerte a Szovjetunió, és Nyugat közötti ellentét mibenlétét, és súlyát, de különösen azt, hogy mi a tét. Abban reménykedett, hogy Csehszlovákia hidat képezhet majd a háború utáni európai politikában. Sztálint, azonban 1945-ben már jobban érdekelte az atombomba előállítása, mint a Benes által ajánlott kelet, és nyugat között hidat képező Csehszlovákia.
Az atombomba előállításához megfelelő tudás, pénz, és urániumra van szükség. A Szovjetunió már 1945-ben tudtára adta Csehszlovákiának, hogy katonai célokból igényt tart a Jachymov uránium bányákra, és ennek érdekében egy felettébb titkos szerződést íratott alá Csehszlovákiával. Zeman könyve minden eddigi forrásnál meggyőzőbben bizonyítja, hogy a Csehszlovák urániumbányák feletti kizárólagos rendelkezés jogának biztosítása milyen fontos tényező volt Csehszlovákia történelmében. Zeman szerint, a csehszlovák urániumbányák feletti teljes szovjet ellenőrzés fontossága önmagában is elegendő ok volt arra, hogy Csehszlovákiát a keleti blokk államainak sorába állítsa. Benes képtelen volt felfogni, hogy a Szovjetunió számára, a csehszlovák uránium nem képezheti a kicsinyes alkudozások tárgyát. Amikor Benes, a második világháború utáni a cseh ipar és kereskedelem önállóságáról kezdett beszélni, és megemlítette Csehszlovákiának a saját urániumbányái felett való rendelkezés jogát, Sztálin azt mondta: Sakk! Matt! A Szovjetunió kormányválságot erőszakolt ki. Csehszlovákiában, és Benest 1948. februárjában végérvényesen félreállították. Benes, 1948. szeptember 3-án meghalt. A Benes dekrétumoknak a magyarok jogfosztására, és kitelepítésére vonatkozó rendelkezéseit megszüntették. Jó lett volna azt hinni, hogy örök időkre. Nem ez történt.
II. A Benes dekrétumok megerősítése - Európa szégyene
A Benes dekrétumok megerősítése, ma már nem a dekrétumok előírásainak a végrehajtására vonatkozik, hiszen kétszer ugyanazokat az embereket tényelegesen kiűzni ősi szülőföldjükről lehetetlen. A Benes dekrétumok megerősítése, ma a kollektív bűnösség elve mellett való további elkötelezettséget jelenti.
Edvard Benes, egyik 1942-ben írott, utolsó akaratának, és végrendeletének szánt okiratában a következőket írja: ,,Legyetek hűek Masaryk és az én politikámhoz, és minden jó lesz."8 Masaryk és Benes politikai örökségéhez való hűségének jeléül, a szlovák parlament 2007. szeptember 21-én ,,megerősítette" a Benes dekrétumok érvényességét és sérthetetlenségét. A Cseh köztársasság 2002-ben szintén hozott hasonló rendeleteket.
A Benes dekrétumok, a törvényesség intézményének a teljes mérvű megcsúfolása.
Az ,,eredeti" dekrétumokat Benes 1945-ben, szabad földön, Londonban fogalmazta meg, s azokat a (csak cseh és szlovák képviselőkből összetevődő) Cseh Nemzetgyűlés, és a Szlovák Nemzeti Tanács 1946-ban megerősítette. A Cseh Köztársaság, pedig ezeket a ,,megerősített" rendelkezéseket 2002-ben ismét ,,megerősítette." A jelenlegi szlovák parlament, 2007. szeptember 20. határozata, pedig már a Csehszlovákia, és a Cseh Köztársaság által is megerősített rendelkezéseket ,,erősíti." Amíg az ,,eredeti" Benes dekrétumok megvalósításához egyetlen nagyhatalom sem adta meg kifejezett beleegyezését, a Benes dekrétumok ,,megerősítése", ma az Európai Unió hivatalos beleegyezésével történik.
Ma általánosan elfogadott az a vélemény, és ezt a csehek sem tagadják, hogy a Benes dekrétumok megerősítése elsősorban az áldozatokat megillető kárpótlási követeléseinek elutasítását hivatott biztosítani.
A kollektív bűnösségre alapuló Benes dekrétumok végrehajtási rendelete alapján, a felvidéki magyarok, több mint ezer év verejtékes munkájuk jutalmául, a következőket vihették magukkal: 10 kg liszt, 3 kg hüvelyes, 1 kg mák, 20 kg krumpli, 5 kg zöldség vagy lekvár, 1 kg zsír, 2 kg füstölt hús, korlátozás nélkül baromfi. Tilos volt elvinni lovat, marhát, disznót. Bútorokat és ruhákat lehetett vinni, de szerszámot, tűzhelyet és kályhát nem.9 A háború utáni idők zűrzavarában, és mostoha körüölményei között végrehajtott rendeletek külön lehetőségeket szolgáltattak a magyarok elleni egyéni bosszúra, írígységen alapuló feljelentésekre, és a vágrehajtó szervek túlkapásaira.
A cseh, és a szlovák kormányok fölényes, és cinikus magatartása ebben a kérdésben arra utal, hogy az ár, illetve a ,,világhelyzet" ismét kedvez a cseh, és a szlovák vezetőknek, különben nem azonosulnának Benesnek, a kollektív bűnösségre épülő, hatvan évvel ezelőtti dekrétumaival. A szlovák kormánynak, a Benes dekrétumokat ,,megerősítő" határozatát igazoló érvek egyik csoportja arra vonatkozik, hogy a Benes dekrétumok rendelkezései nem a kollektív bűnösség elvére épülnek. (A magyarokat és a szudeta-németeket azért toloncolták ki Csehszlovákiából, mert árulók és kollabránsok voltak.10)
A fenti érvek egyik alcsoportja szerint viszont, a szlovák kormánynak a Benes dekrétumokat “megerősítő" határozata eltávolította az eredeti dekrétumokból a kollektív bűnösség elvére épülő részleteket. Különös, azonban, hogy ezekben a vitákban a Benes által megfogalmazott, eredeti rendelkezések szövegét, vagy a ,,megerősített" határozatokat, sem a cseh, sem a szlovák politikusok, történészek, vagy szakemberek soha nem idézik. Vajon miért? Azért, mert a Benes dekrétumok szövege, a kollektív bűnösség, a nyers kapzsiság megnyilvánulásának a párját ritkító, és elrettentő példája.
A következőkben vizsgáljuk meg a Benes dekrétumok ide vonatkozó előírásainak szövegrészleteit:
Az 1945. május 19. Dekrétum bevezetőjében a következőket olvassuk:11
,,A Köztársaság Elnök 1945. május 19. Dekrétuma a megszállás időszakában kötött adásvételi szerződések érvénytelenségéről, és a németek, a magyarok, az árulók, és kollaboránsok, és bizonyos egyesületek, és szervetek vagyonának államosításáról..."
A fenti szöveg felsoroló jellegű, és külön csoportban említi a magyarokat, a németeket, és külön csoportban az árulókat, és kollaboránsokat. Benes fenti dekrétuma a magyarokat, és a németeket, tehát nem, mint árulókat és kollaboránsokat nevezi meg, hanem faj, illetve eredet alapján sorolja fel.
A fenti törvény IX Adalékának 3. Paragrafusa szeri az államosítás azokra vonatkozik, akikre az állam nem támaszkodhat. A IX. Adalék 4. Paragrafusa így hangzik:
,,A természetes személyek, akikre az állam nem támaszkodhat a következők:
a német, és magyar nemzetiségű egyének,
azok a személyek és szervezetek, akik a Csehszlovák Köztársaság ellen tevékenykedtek, akik az ilyen tevékenységeket kezdeményezték, vagy azokat tudatosan támogatták.
A IX. Adalék 6. paragrafusa szerint:
,,Magyar, és német nemzetiségűeknek minősülnek azok, akik az 1929-es népszámlálást követően, bármely népszámláláskor németnek vagy magyarnak vallották magukat. Németeknek, és magyaroknak minősülnek azok is, akik németeket, és magyarokat tömörítő nemzeti csoportnak, szervezetnek, vagy politikai pártnak a tagjai voltak".
A fenti rendelkezés alapján a jogilag önálló akarattal nem rendelkező, s a szülői gyámság alatt lévő kiskorúakat is büntetik, mert szüleik magyarnak vallották magukat. A magyar műkedvelő színtársulatok, olvasókörök, és tánccsoportok tagsága is elegendő volt ok volt a vagyonelkobzásra és a kitelepítésre. A Benes dekrétumok durván sértik személyi felelősség elvét, mely szerint “egyetlen személy sem büntethető olyan kihágásért, amelye nem ő személyesen követett el.
A XII. Adalék 2 paragrafusa szerint:
,,Azok a személyek, akikre a rendelkezések vonatkoznak, de akik bizonyítani tudják, hogy soha nem követtek el semmit a cseh és a szlovák nép ellen, vagy tevékenyen résztvettek az ország felszabadításáért folyó küzdelemben, vagy pedig bántódás érte őket a Nacionalista Szocializmus önkényuralom részéről, azok megtarthatják Csehszlovák állampolgárságukat."
Az ártatlanság bizonyításának terhe a barbár kor világát idézi. Az ártatlanság feltételezésének civilizációs elve alapján minden személy ártatlan, amíg annak felelőségét a vádló be nem bizonyítja. A bizonyítás terhe, tehát nem a vádlott, hanem a vádló kötelessége.
A Benes dekrétumok csak a magyarokat, és németeket kötelezték arra, hogy lojalitásukat igazolják egy olyan papíron létező állam iránt, amelynek kormánya öt éven át Londonban székelt. A dekrétumok nem határozzák meg, hogy mi az, amit Csehszlovákiában minden egyes magyar, beleértve a kiskorúakat, öregeket is, elmulasztott megtenni. A Csehszlovákiához csatolt magyarok azt sem értették, és a mai napig is felfoghatatlan, hogy mit keresnek a magyarok a szláv testvériség (pánszlávizmus) eszménye alapján megalakult Csehszlovákiában.
Kelet Európa második világháború utáni végleges sorsa szempontjából, beleértve Csehszlovákiát is, az ilyen, vagy olyan lojalitásnak különben sem volt semmi értelme, mert a végén Lengyelország, amelynek a Szövetséges hatalmak közül a negyedik legnagyobb hadserege volt, és a végsőkig tevékenyen harcolt a szövetségesek oldalán, a háború után ugyanúgy a Szovjetunió fennhatósága alá került, mint Magyarország és Szlovákia, melyeknek hadseregei a náci Németország oldalán harcoltak.
A Benes dekrétumok ,,megerősítőinek" szószólói azzal érvelnek, hogy az eredeti Benes dekrétumokból kiiktatták a kollektív bűnösségre vonatkozó részeket. A kollektív bűnösség elve, azonban nem a Benes dekrétumok részleteiben van, hanem a dekrétumok alapját képezi. Ha azokból kihagyjuk a magyarok a németek, és a magyarok nemzetiségi alapon történő bűnösökké nyilvánítását, valamint az ártatlanság bizonyításának az áldozatokra háruló terhét, és a nemzeti hovatartozás alapján történő vagyonelkobzást, akkor ezekre külön rendelkezésekre nincs szükség, mert az ellenséggel közreműködők és az árulók felelőségre vonását az alkotmány és az ország törvényei a személyes felelősség alapján különben is szavatolják. Nincs tehát az az emberi furfang, ügyvédi fifika, pénzen vásárolt nemzetközi összeköttetés, amely a Benes dekrétumokból a kollektív bűnösség elvét eltávolíthatná. Ez csak a dekrétumok teljes hatályon kívül helyezésével érhető el.
A Benes dekrétumok és Európa
Az Európai Unió jogi szakértőinek véleménye12 szerint a Benes dekrétumok nem jelentenek akadályt a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióba való felvételéhez. A Cseh Köztársaság, és Szlovákia közötti jogfolytonosság következtében, a fenti szakvélemény Szlovákiára is vonatkozik. Az Európai Uniónak a Benes dekrétumokról szóló jogi szakvéleménye 2002-ben keletkezett, de annak magyar nyelvű változata a mai napig sem olvasható az Európai Parlament hivatalos honlapján. Olvasható viszont többek között, cseh, szlovák, és másik tizenegy európai nyelven. Ennyit talán a nyelvek egyenlőségének az európai eszményéről, és Magyarország európai parlament képviselőinek nemzeti öntudatáról.
A fenti jogászi szakvélemény szerint, a Benes dekrétumok a cseh jogrendszer részét képezik, azok régi dolgok, és azok rendelkezéseit ,,nem mai szemmel kell nézni." A fenti szakvélemény továbbá megállapítja, hogy a Benes dekrétumoknak a jelenre vonatkozólag nincs hatásuk. A fenti szakvéleménynek azzal a megállapításával kapcsolatban, mely szerint a kollektív bűnösségen alapuló rendelkezések egy állam jogrendszerének részét képezik, a jogállam elvének a megcsúfolását jelenti. A Benes dekrétumok alapján, a magyarokat többek között csupán azért telepítették ki, mert az ország érvényben lévő népszámlálási törvénye által megengedett lehetőségekkel élve magyaroknak vallották magukat. Ez vonatkozott a kiskorúakra, és a saját akaratával nem rendelkező, gyámság alatt lévő személyekre is.
Az Európai Unió jogászai szerint a Benes dekrétumok régen íródtak, és azokat “nem mai szemmel kell nézni." Ez az állítás viszont ellentmond maguknak a szakjogászoknak azzal a véleményével, mely szerint a dekrétumok a cseh jogrendszer szerves részét képezik. A ,,nem mai szemmel kell azt nézni" szakvéleménnyel kapcsolatban felmerül, a második világháború időszakában más népek ellen alkalmazott hasonló rendelkezések érvényességének kérdése is, amelyeket azóta érvénytelenekké nyilvánítottak, és az áldozatok megkapták a megfelelő kártérítést. Ismét a méltó és méltatlan áldozatok kérdésével találjuk magunkat szemben, és Európában a magyarok továbbra is méltatlan áldozatoknak számítanak. A szakvélemény második fő érve szerint a Benes dekrétumoknak ma már nincs hatásuk. Ha, a szakbizottság véleménye alapján, a Benes dekrétumoknak nincs hatása, akkor hogyan lehetséges azokat a fenti szakvélemény ellenére többszörösen ,,megerősíteni?" Hacsek: Most már érti? Sajó: Most már nem! Ha, mindez nem lenne ilyen lesújtóan szomorú a magyarokra nézve, akkor ez a tárgykör a történelmi bohózatok műfajába tartozna.
Különleges, hogy az Európai Unió elfogadja a magyarokat érintő kollektív bűnösségre alapozott dokumentumok érvényességét, de következetesen, és messzemenően elzárkózik a határon túli magyar nemzeti közösségek kollektív jogainak elismerésétől. Az Európai Unió határozott formában, megtagadja a határon túli magyarok demokratikus közösségalkotásának a jogát - az önrendelkezési jogot. Az Európai Unió, ténylegesen az anyanyelv használtának a jogát sem biztosítja. Az Európai Uniónak a tájnyelvekre és kisebbségi nyelvek védelmezéséről szóló dokumentuma, a “European Charter of Regional and Minority Languages"13 Hivatalos Magyarázatának. 3. paragrafusa szerint, a helyi, és kisebbségi nyelvek védelme, nem a kisebbségek jogai alapján védelmezi az egyes nyelveket, hanem ,,kulturális alapon." A Magyarázat, továbbá kihangsúlyozza, hogy az európai kisebbségi nyelveket védelmező dokumentum alapján nem keletkeznek, sem egyéni, sem kollektív jogok14 A szóban forgó európai nyelvvédelmi dokumentum, tehát csak egy plakát. Arról nem is beszélve, hogy mi a helyi, és a kisebbségi nyelvek ellenkezője Európában? Nagyhatalmi nyelvek? Fensőrangú nyelvek? A nyelveknek ez a rangsorolása, a tizenkilencedik századbeli nyelvi imperializmus kirívó példája.
A Benes dekrétumok ,,megerősítése", és ismét a bomba
Amint azt már említettük, nyilvánvaló, hogy a Benes dekrétumok ,,megerősítésére" az áldozatokat megillető kártérítés megtagadásának jogi lehetőségét szolgálja. Felmerül, azonban a kérdés, miért éppen most kerül sor a Benes dekrétumok ,,megerősítésére"? A Masaryk, és Benes szellemében politizáló szlovák, és cseh vezetők magabiztossága, és önteltsége, valamint az Európai Unió szolgalelkűsége arra utal, hogy a Cseh Köztársaság, és Szlovákia is, ismét roppant fontos a nagyhatalmak számára. A cseh, és a szlovák vezetők ismét úsznak az árral. A ,,kedvező ár", a hátszél, azonban csak a cseh, és a szlovák vezetők megítélése szerint kedvező. A cseh, és a szlovák vezetők ma egy roppant veszélyes, világméretű katasztrófa lehetőségét rejtegető helyzetből igyekeznek kisszerű, és önző előnyöket kovácsolni.
A következőkben vizsgáljuk meg a Cseh Köztársaság, és Szlovákia jószerencséjének forrásait. Az Amerikai Egyesült Államok, megszegte, és ezzel felmondta az 1972. óta érvényben lévő Ballisztikus Lövedékek Szabályozására Vonatkozó Egyezményt. (Anti-Ballistic Missile Treaty), amely túlélte az (első) hidegháború viszontagságait, és a Szovjetunió megszűnését is. Az Amerikai Egyesült Államok új védelmi rendszert épít ki Európában. Ezek a rakéta bázisok Lengyelországban, és a Cseh Köztársaságban épülnek. Az amerikai védelmi rendszer kiépítése, ma a legnagyobb zsírosbödön a világon. Vagyis, annyi pénz áll rendelkezésére, amennyire csak szükség van - csak nem mindenki számára. Szlovákiában, ennek ellenére, továbbra is nagy a munkanélküliség. A Magyar Nemzet 2007. november 6. jelentése szerint: ,,Prága ingyen kívánja az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátani azt a területet, amelyen felépülhetne a tervezett amerikai radarállomás Csehországban."15
A fentiek alapján az is feltételezhető, hogy ha, esetleg Prága nem ingyen adná a radarállomások felépítéséhez szükséges területeket, akkor, az Amerikai Egyesült Államok rábírhatnák Prágát a Benes dekrétumok károsultjainak a kártalanítására. Prága számára, tehát ez az amerikaiaknak nyújtott ajándék, a szudeta-németek, és a felvidéki magyarokat megillető kárpótlás körüli alkudozás eredménye. Fejpénz.
Az Amerikai Egyesült Államok rendelkezésére bocsátott “ingyen" cseh fölterületekért, a cseh vezetők, azt tesznek a Benes dekrétumokkal, amit akarnak. Az Európai Parlament, pedig az amerikai rakétaállomások fontossága miatt készségesen eleget tesz a cseh vezetők minden kívánságának. A kiújult fegyverkezési verseny közepette az urániumnak ismét meghatározó fontossága van. A volt Csehszlovák urániumbányák egy része ma Szlovákiában van (Kuriskova), és a szlovák kormány tárt karokkal fogadja az uránium bányákat feltáró, és üzemeltető nemzetközi befektetőket.16
A jelenlegi szlovák vezetők, a rendszer működéséhez szükséges pénzt az ország kiárusításának jutalékából, és nemzetközi nagyvállalatok juttatásaiból fedezik, a belső politikai támogatottságot, pedig továbbra is a magyargyűlöletre építik. A jelenlegi szlovák vezetők, az uránium kelendőségének köszönhetően ismét úsznak az árral, és a jósszerencséjüket a maguk rátermettségének tulajdonítják, és ismét elvetik a sulykot: ,,Megerősítik" a kollektív bűnösség elvére épülő Benes dekrétumokat. Az ország kiárúsításából származó juttatások, azonban csak a rendszer működtetésére, és a vezető réteg eltartására elegendő. Szlovákiában a munkanélküliség továbbra is növekszik. Mi a teendő? A magyarok a hibásak, mert támadnak bennünket a benes dekrétumok "megerősítése miatt. A szlovák - Benesi belpolitika ismét a külpolitika. (Lásd: Keresztes Lajos: Miért ,,fontosak" a Benes dekrétumok, MN.2007.09.23.) 17
Ha az Amerikai Egyesült Államok rakéta fegyvereket szándékozik telepíteni a Cseh Köztársaság területére, és szüksége van a szlovák urániumra, akkor az európai Unió ,,szakjogászai" mindenben igazat adnak a Cseh Köztársaságnak, és Szlovákiának. Szlovákia, tehát ismét úszik az árral. A Cseh Köztársaság belpolitikája, ismét a kólpolitika, jelenleg éppen az Amerikai Egyesült Államok oldalán. A Cseh Köztársaság kormánya a közelmúltban nemmel szavazott az Egyesült Nemzeteknek arra a határozatára, amely felhívja a figyelmet az uránium katonai célokra való használatának növekvő veszélyére, illetve az urániumnak a katonai célokra való korlátozására. 122 állam közül mindössze hat állam szavazott a fenti ENSZ határozat ellen, beleértve a Cseh Köztársaságot is.
Szlovákia uránium bányái az Amerikai Egyesült Államok urániumbányái tulajdonosainak a kezében vannak18 , Szlovákia, azpnban teljes egészében az orosz olajra, és földgázra támaszkodik. Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke Londonban úgy nyilatkozott, hogy az oroszokkal való viszonyt Szlovákia kizárólag a gazdasági együttműködésre korlátozza. Vagyis, Szlovákia az amerikaiaknak adja el az Oroszország ellen irányított atomlövedékekhez szükséges urániumot, de teljes egészében az orosz olajra, és földgázra támaszkodik.19 Szlovákia jelenlegi miniszterelnökének kijelentés felettébb emlékeztet Benes két urat szolgáló, illetve két szék között a pad alatt, típusú politikájához. Mi történik, ha Oroszország a küszöbön lévő ,,hidegháborút" szószerint értelmezi, és elzárja a gázcsapot?
A határon túli magyarok többszörösen megtapasztalták, hogy amikor az utódállamokban a dolgok rosszra fordulnak, akkor a magyarokat okolják. Ne feledjük, ami egyszer megtörtént, máskor is megtörténhetik. Ma azonban ez a veszélyes, kelet-nugat közötti játék, nem csak a felvidéki magyarok megmaradását veszélyezteti.
Kaslik Péter
Barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 23:12:22, vasárnap
|
| |
| |
Magyar karácsony az égben
2007-12-23. 22:39:50
Aki még nem tudott róla, ám tudja meg: hogy amikor lent a földön megszólalnak a karácsonyesti harangok, odafönt a Mennyeknek Országában a legeslegfiatalabb angyalka megráz egy fényes aranycsengőt.
Erre a jelre a mennyei palota nagy szárnyas kapui maguktól megnyílnak s a mennyország összes népe illő sorban betódul a hatalmas kupolaterembe, ahol várja őket Jézus Király karácsonyfája. Mikor mindenki együtt van már, akkor az Úr Jézus megadja a jelt s a kiválasztott szentek sorjában meggyújtják a mennyezetig érő karácsonyfán az emlékezés gyertyáit.
Nagy tiszteltetés ám a gyertyagyújtók sorába kerülni s fontos hivatal. Mert ezen múlik, hogy kikről emlékezik meg a mennyország népe azon a karácsony. Mikor aztán a gyertyák már mind égnek, akkor az Új Jézus intésére sorra járulnak az ég lakói a karácsonyfához s ki-ki ráaggatja a maga imádságát. Ezeket az imádságokat aztán az Úr Jézus megáldja s a szorgos angyalok nyomban aláindulnak velök a földre, hogy szétosszák azok között, akiknek szólnak. Ezek a soha nem hiábavaló, de mindig beteljesülő imádságok a mennyek lakóinak ajándékai a földi emberek számára. Így ünnepelnek odafönn karácsonyt azok, akik közülünk eltávoztak, tudja ezt mindenki.
De ebben az esztendőben szokatlan dolog történt odafönn az égben. Már egy héttel karácsony előtt hírvivő angyalok járták sorra a mennyország lakóit s tudatták velök, hogy Jézus Úr parancsára ebben az évben magyar karácsony lesz odafönn.
Ilyesmi még nem történ amióta világ a világ, hogy egyetlen nép javára tartsák az ünnepet s méghozzá egy olyan kicsike maroknyi nemzetet tiszteljenek meg ezzel, mint a magyar. DE Jézus Úr így látta illőnek és helyesnek, s így is történt.
Mikor aztán megszólaltak odalenn a földön ma este a karácsonyi harangok, egy szeplős arcú, vézna kis angyalka, aki még egészen új volt odafönn, rendelkezés szerint kezébe vette a fényes aranycsengőt, hogy megadja vele a jelt. Azonban olyan ijedt és elfogódott volt szegényke a nagy megtiszteltetéstől, hogy nyomban el is ejtette a csengőt, amiből aztán egy kis bonyodalom származott. Padlót érve a csengő ugyanis élesen felcsengett egyszer, amitől a szárnyas kapuk nyomban nyílani kezdtek. Mivel azonban a csengő nyomban el is hallgatott, a kapuk is abbahagyták a nyílást és a kinn várakozók számára csupán egy szűk kis rést hagytak, melyen keresztül csak a soványabbja tudott beférni, a kövérebbje nem. Az újdonsült kis angyalka pedig úgy megszeppent a maga ügyetlenségétől, hogy szégyenében nyomban elszaladt s elrejtőzött a karácsonyfa lehajtó ágai alá!
Az Új Jézus, látva a bonyodalmat, maga vette fel a csengőt s megrázta jó erősen, amitől nyomban szélesre tárultak a kapuk s a nép betódulhatott az égi kupolaterembe. Jézus parancsára széles kört hagytak szabadon a karácsonyfa körül az égi magyarok számára, akik utoljára vonultak be, ünnepélyes elfogódottsággal, hogy elfoglalják a megtisztelő helyet. Mikor aztán mindenki együtt volt, az Úr Jézus megadta a jelt: gyúljanak hát ki az emlékezésnek lángjai a Magyar Karácsonyfán!
Elsőnek ősz István király lépett a fához s néma méltósággal gyújtotta rajta az első gyertyát. Sorra követték az Árpád-ház tagjai, Hunyadiak, Zrínyiek, Rákócziak s a többiek mind, hosszú sorban. "Pro libertate", suttogta a Nagyságos Fejedelem s Petőfi Sándor keze reszketett amikor kinyúl a márciusi ifjak emlékének gyertyája felé. S rendre kigyúlt az egész magyar történelem s ott ragyogott pazar fényben a mennyei palota közepén, egész világ csodálatára. S mikor már minden gyertya égett a karácsonyfán, előrelépett öreg Csikay Gyuri, esett vállú hajdani kolozsvári cigányprímás, állához emelte kopott hegedűjét s felsírt a húrokon a magyar "Mennyből az angyal..." De olyan szépen, olyan szívfájdítóan, hogy még az Új Jézusnak is megkönnyesedett tőle a szeme s ártatlan kicsi angyalkák a háttérben csupa gyönggyel sírták tele a mennyei padlót.
Majd az Úr Jézus jelt adott megint s rangsor szerint István király lépett oda elsőnek a fához, hogy felaggassa rá a maga ajándékát, földi magyaroknak. Aranytekercsre írott áldásos imádság volt, súlya majd földig húzta le a gyönge ágat. Szent László vitézi erejét, Zrínyi Miklós bölcs megfontoltságát, Rákóczi Ferenc lelkes hitét s Petőfi Sándor lángoló szívét aggatta a fára. Úgy megtelt rendre minden ág magyaroknak szóló magyar imádsággal, hogy mire a más nemzetből valók sorra kerülhettek már csak úgy roskadozott a fa a tehertől.
Sok-sok időbe került míg a mennyeknek minden lakója odajárulhatott a karácsonyfa elé a maga ajándékával. Nemzet még ennyi imádságot nem kapott, amióta a világ a világ! Mikor aztán az utolsó imádság is rajta csüngött a fán, az Úr Jézus megáldotta valamennyit s míg a sok nép vonulni kezdett újra kifelé a szárnyas kapukon, szorgos kis angyalok nyomban hozzáfogtak hogy batyuba kössék a sok égi kincset s alászálljanak vele kicsi Magyarhonba.
Végül aztán már csak az égi magyarok álltak ott még mindig a magyar karácsonyfa körül, imába mélyülten. Az angyalok elhordták már az utolsó ajándékot is s a gyertyák is kezdtek csonkig égni, amikor Új Jézus szeme hirtelen megakadt valami fehéren, a roppant karácsonyfa alsó ágai között. Jobban odanézett s hát bizony egy kis angyalka aki elejtette az aranycsengőt kuksolt ott még mindig nagy ijedten. Az Úr Jézus félrehajtotta az ágakat s kézenfogva elővezette onnan a szeplős kicsike angyalt. "Hát te minek bújtál oda?" kérdezte tőle, mosolyogva. "Restellem magamat" vallotta be a szeplős, "elejtettem volt azt a csengőt, lássa". "Oh, hát te voltál az!" nevetett az Úr. "Ne búsulj semmit, megtörténik az ilyesmi mással is. De téged nem láttalak eddig. Mi a neved? Honnan jöttél s mikor?" "Katinka a nevem s Budapestről jöttem" felelte a vézna, szeplős kicsi angyal, "November negyedikén, Uram!"
Néhány pillanatig mély-mély csönd volt a nagy kupolateremben. Az égi magyarok mind a vézna kicsi angyalkát nézték s valamennyinek könnyes volt a szeme. Aztán Jézus szelíd hangja törte meg a csöndet. "Isten hozott, Katika," mondta jóságosan s keze gyöngéden megsimogatta a kis szöszke fejet, "aztán küldtél-e te is ajándékot Budapestre a tieidnek?" "Küldtem, Uram." Felelte Katika s elpirult a szeplői alatt. "Aztán mit küldtél?" kíváncsiskodott az Úr Jézus, "Szép ünnepi imádságot szüleidnek, kis testvérkéidnek?" A kicsi angyal képe még pirosabbra gyúlt. "Nem imádságot küldtem" vallotta be szégyenkezve. Az Úr Jézus igen nagyon elcsodálkozott. "Nem-é? Hát mi egyebet lehet küldeni innen?" "Kenyeret," felelte szepegve Katika, "szép, fehér égi kenyeret. Minden nap félretettem amit nekem adtak itt. Hiszen én kapok még máskor is." " tette hozzá bizalmasan, "S ha nem, hát az se baj. De odalent Budapesten nincsen fehér kenyér, régóta már..."
Mély döbbent csönd volt, szentek, angyalok pisszenni se mertek. Hiszen ilyesmi még nem történt emlékezet óta, hogy valaki kegyes imádság helyett kenyeret küldött volna alá a mennyországból.
Aztán az Úr Jézus lehajolt s homlokon csókolta a kicsi lányt. "Jól tetted, Katika!", mondta halkan s lopva kitörölt egy tolakodó könnycseppet a szeméből, "sokszor a kenyér a legszebb imádság. Én is azt adtam egyszer az én népemben, amikor lenn jártam a Földön. Kenyeret..."
Valahol a meghatottan álló magyarok sorában egy öreg mamából kitört az elfojtott zokogás. Katinka kitépte magát az Úr Jézus karjaiból, odafutott az öregasszonyhoz és két véznakarjával átölelte. "Ne sírj, mama," kiáltotta hangos csengő angyalka-hangon, mely egyszeribe betöltötte az egész mennyországot, "anyuék nem éheznek többet odalent! A mennyei kenyér amit küldtem, meglásd, eltart sokáig!"
Az Úr Jézus mosolygott. S mosolyától, bizony, akár hiszik, akár nem: nyáriasan kisütött a nap Magyarország fölött!!!"
[Forrás: Wass Albert:]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 23:09:09, vasárnap
|
| |
| |
A bíróságon a Jobbik győzött a rendőrséggel szemben
2007-12-23 22:15 Barikád.hu
A bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrségnek azt a határozatát, amely megtiltotta volna, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt tüntethessen a nyíregyházi önkormányzati közgyűlés időpontjaiban a város polgármesteri hivatala előtti téren - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnökhelyettese szombaton az MTI-vel.
A megyei bíróság hatályon kívül helyezte a nyíregyházi rendőrkapitányság korábbi, tüntetéstiltó határozatát, így a jogerős végzés szerint a Jobbik megyei szervezete a közgyűlések időpontjaiban is tarthat tüntetést a városháza előtti téren - mondta Nyakó Zsuzsanna.
A szóvivői feladatokat is ellátó bíró tájékoztatása szerint a rendőrség azért akarta betiltani a tüntetéseket a közgyűlés ülése alatti időpontokban, mert a kormányváltást követelők - mint azt a kapitányság határozata megfogalmazta - "súlyosan veszélyeztetnék a népképviseleti szervnek minősülő közgyűlés működését".
A bíróság nem osztotta a rendőrkapitányság álláspontját - mondta Nyakó Zsuzsanna - mert "nem lehet megalapozottan következtetni arra, hogy fennáll a közgyűlési működés tényleges megzavarásának súlyos veszélye".
Hozzátette: ha a közgyűlés működését valóban zavarnák a demonstrációk az üléseket alatt, akkor a gyülekezési törvény alapján a rendőrség feloszlathatja a tüntetést.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt szabolcsi szervezete előre bejelentetten több mint egy éve szinte minden este tart tüntetést a nyíregyházi polgármesteri hivatal előtt, és a demonstrációk hangereje az idén többször is megzavarta a közgyűlés munkáját, mivel a tanácskozóterem ablakai a városháza előtti térre néznek.
A rendőrségen - mint az a bírósági dokumentumból is kiderült - az egyik közgyűlési tag kezdeményezte a tüntetések betiltását a tanácskozások idejére.
Barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 23:07:28, vasárnap
|
| |
| |
Amit a lakájmédia elhallgat, a Gárda nem csak menetel, segít is!
A Magyar Gárda kisalföldi szakasza hagyomány teremtő szándékkal rendezte első karitatív jellegű rendezvényét, 2007. dec.19-én, mellyel a Família Nagycsaládosok Egyesületének nehéz sorsú családjait támogatta. Közel 600.000 Ft-ot a Gárdisták adták össze, akiknek nagy része szintén nem dúskál a javakba. A nagy cégek elzárkóztak és nem segítettek, sem utalvánnyal, sem bármiféle hozzájárulással!
A gárda köszöni annak a néhány polgártársunknak az adományokat, akik szembe mertek szállni a jelenleg uralkodó demokratikus diktatúrával, és nyíltan kiálltak elveink és küldetésünk mellett! Külön köszönetet mondunk Sas Péter bezenyei lakosnak, aki adományain kívül felajánlott verseskötetéből jó néhány példányt.
A Magyar Gárda kisalföldi szakasza nevében Szabó Róbert köszöntötte a megjelenteket. Üdvözlő beszédében kiemelte, hogy megtiszteltetés a Gárda részére, hogy ennyien eljöttek, ugyanis a médiában uralkodó gyűlölet kampány miatt, sokan elbizonytalanodtak a Gárdát illetően, de akik megjelentek hihetnek saját szemüknek, hogy a Gárda nem elválaszt embereket, hanem segíti mindennapjaikat.
A Magyar Gárda, mint a nemzet jövőjéért aggódó szervezet, távlati céljai között a legfontosabb a magyarság fennmaradásáért folytatott küzdelem. Éppen ezért egyik cél segíteni a Família Nagycsaládosok Egyesületét, hogy a magunk szerény módján enyhítsünk a gondokon.
A megyei kapitány felkérte a vendégeket, hogy bármikor segítségre van szükségük, bátran keressék meg a Gárdát.
Szabó Róbert köszöntője után Gyertyás János a Família N. E. elnöke hangsúlyozta, hogy örül annak, hogy akad olyan szervezet, aki a sok gyermekes családokban látja a nemzet jövőjét. Az egyesület politikától és pártoktól függetlenül mindenki segítségét elfogadja, így a Magyar Gárdáét is.
A győri Rába Quelle éttermében tartott jótékonysági esten, 21 család 85 gyermeke vehette át az adományokat, ezen kívül még nyolc 4-5 gyermekes család segélykérését teljesítette a Gárda szerte a megyében.
Az adományozottak között nem kevés olyan család is volt, akik állítólag a Magyar Gárdától megfélemlített, rettegésben tartott kisebbséghez tartoznak. Érdekes módon a szemekben nem félelmet, hanem örömkönnyeket lehetett látni.
***
A rendezvény után Szabó Róbert a kisalföldi szakasz kapitánya válaszolt néhány felé intézett kérdésre.
- Üdvözlöm kapitány Úr, nagyon szép és lélekemlő rendezvényen vagyunk túl, épp ezért kérdezném Önt, hogy az utóbbi napok Gárda ellenes hisztériái mellett, milyen érzés látni a sok kis gyermek szemében az örömöt?
- Tudjuk és érezzük a Gárda elleni támadásokat, de mivel politikával nem foglalkozunk, ezért nem befolyásolja működésünket. Mivel tudjuk, hogy egy koncepciós perről lesz szó, kicsi az esélye, hogy az igazság győzzön, ezért előfordulhat a Gárda feloszlatása. Hangsúlyozom, hogy egy 600 fős egyesületről van szó, akik azért álltak a Gárda szolgálatába, hogy elsősorban segítsenek, és jótékony akciókat hajtsanak végre, úgy, mint ezen az estén.
- Véleményét szeretném kérni egy kijelentésről, melyet Vona Gábor tett, miszerint ha mégis sikerül feloszlatni az egyesületet, akkor egy új név alatt, de működni fog tovább?
- Az egyesület egy mozgalomnak az irányítójaként működik, tehát hogyha beszüntetik ezt az egyesületet, akkor az alapítóknak legfőbb céljuk az lesz, hogy ne vesszen kárba a befektetett energia és a szellemisége ennek a mozgalomnak, így tovább folytatódhasson a munka.
- A Magyar Gárda kisalföldi szakasza már bizonyított, számos rendezvényen vett részt és egyre többet kap sajtónyilvánosságot. Így érzi Ön is?
- Büszke vagyok, hogy a szakaszunk úgy teljesít, hogy az országos főkapitány is példa értékűnek minősítette a szakasz teljesítményét. Ez annak is köszönhető, hogy egy jól szervezet egység vagyunk, előre ki vannak dolgozva a tervek és igyekszünk a tőlünk elvárt legjobb teljesítményt nyújtani.
- Miért érezte úgy, hogy egy ilyen egyesület tagjaként munka mellett a szervezést és irányítást is el tudja vállalni?
- Hmm!!! Érdekes a kérdés, de azt hiszem, hogy értelmes is, mert a szakasz tagjainak túlnyomó része családos, és mint ilyen el kell tartania azt. Ha nem hinnénk egy szebb jövőbe és az országunk felemelkedésében, akkor ez a beszélgetés nem jött volna létre. Ezt a feladatot csak teljes hitvallással, teljes elszántsággal lehet végezni, mert csak így van értelme.
- Adjon az Isten, Szebb Jövőt!
Várhelyi Elemér
gportal.hu/elemer66
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=13701
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 22:51:37, vasárnap
|
| |
| |
Szenteste a Kossuth téren
Tavaly a Kossuth téri éjféli Szentmise áhítatában sokan megfogadtuk,
hogy addig, amíg Hazánk nem lesz ismét szabad, minden évben az Isten
szent ege alatt köszöntjük a Gyermek születését. Ezért az idei
Karácsonyt megelőző Szentestén - december 24-én éjfélkor - is a
Kossuth térre várunk mindenkit, közös imádságra. A helyszín annyiban
módosul, hogy ezúttal csupán az Alkotmány utca végéig mehetünk el, s
valószínű most is világnak csúfjára kordonok veszik körül az Ország
Házát, ám most már nem csupán a Parlament övezte parkokat, hanem az
egész teret is elzárják előlünk, hiszen a Kossuth térből zsibvásárt
csinált a percemberek dáridója. Ennek ellenére az Országházzal
szemben, az Alkotmány utcában, végig a Bajcsy-Zsilinszky útig várunk
mindenkit, hogy a szeretet jegyében újra együtt lehessünk. (A
szükséges engedélyek rendben)
Kérünk mindenkit, hogy egymás között a közlekedést szervezzék meg.
Várunk a tavalyihoz hasonlóan különböző felajánlásokat, hogy a
legrászorultabbak számára szerény kis ajándékokat adhassunk.
December 24-én este 9 órától már folyamatosan gyülekezünk, a magunk
készítette ajándékokkal a hozzánk fordulókat megajándékozzuk, az
éjféli Szentmisét követően pedig az otthonról hozott süteményekkel,
meleg teával, esetleg forralt borral kínáljuk meg egymást. Hajnali 3
óráig kell elhagynunk a helyszínt, így nem fordulhat elő az előző
évihez hasonló eset, hogy a Szentmise szinte még véget sem ért, már
"oszlattak" bennünket.
Készüljünk hát közösen a Kossuth téri Karácsony éjféli Szentmisére, és
egyúttal várjuk a felajánlásokat is. (szállításban való segítség,
fenyőfaállítás - amit utána haza is kell vinni - sütemények,
szaloncukor, meleg tea, ruhanemű, stb.)
Magyar Világ Baráti Köre és az Új Magyar Vérszövetség
(06-30/289-67-43; vagy www.magyar-vilag.hu és
magyarokvilaga333@freemail.hu.
Várjuk továbbá azok segítségét is, akik hangosítást vagy az alkalomhoz
illő fellépést vállalnának, ugyanis 22 órától már karácsonyi zenével,
énekekkel, szavalatokkal fogadnánk az érkezőket.
Az a tény, hogy 2007 Karácsonyán ismét a kordonok mellett állunk, a
hatalom és mindazok szégyene, akik szívében szeretet helyett gyűlölet
lakozik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 21:27:30, vasárnap
|
| |
| |
Valld be most!
Michnai Attila, hetijegyzet@hetivalasz.hu
Jövőre akár már a januári lakbért, a gáz- és villanyszámlát karácsony előtt kell majd lerónunk.
Szűzmária, Szent József, pásztorok, bárányok, meghatottan adakozókedvű, lábukat térdig lejárt háromkirályok, szerény ajándékok. Ilyen volt a táj, a világ, az érzés, ahonnan az egész elindult és jutott el mára oda, ahova.
Az utca mostani királyai dömperkerekű dzsipekkel villognak rád a lökhárítódtól öt centire különleges, kéken vakító reflektoraikkal, ha krómfényű hűtőrács-vicsoruk elől éppen nem kotródsz félre időben, eléggé. A városon ajándékozási láz söpör végig, amely mára gyilkos dühhé fajult, a szelíd szándék kényszerré korcsult, adni márpediglen kötelező!
Mint egykor, családunkban az új kór nyomai - ez ma már biztosan látható - akkor ütötték fel fejüket legelőször, amikor nagyapám karórája 1944. karácsonyán afféle spontán ajándékként egyik felszabadítónk hősi zsebébe vándorolt. Onnan azután nagy ívet vett a történet, jött az ,,önkéntes" ajándék már év közben is, békekölcsön, kommunista szombat, építőtábor és más, államilag intézményesített formákban. Hogy azután majd eljussunk egészen 2008. december 20-áig, amikor is a magyar vállalkozásokra vetült a fény, rájuk esett az ajándékozás sora. A pénzügyi kormányzat einstandra készül, fizesd ki hát jó előre immár háromféle éves adód, de tévedni ne merészelj, mert akár egy nap késedelem 20 százalékos bírságot zúdít szegény fejedre.
Kezdődött mindez még afféle kupánvágásként, az új adótörvények 1988-as bevezetésekor: a csőd szélén tántorgó országban született az életmentő ötlet, hogy a nagyobb cégek december 28-áig töltsék fel vállalkozási adóelőlegüket az éves összegre, a kormányzati szaldót szépítendő. Nos, bár azóta a helyzet konszolidálódott (?), ám a hadi jellegű rendelkezés nem csak hogy megmaradt, de még a két új adóra, az evára és a különadóra is kiterjesztették. Immár nem december 28-ára, hanem huszadikára és már nem csak a legnagyobbaknak, de a lehető legszélesebb körnek vált kötelezővé az államot meg nem termelt, be nem folyt összegű, csak jósolható nagyságú jövedelmek után is adó-ajándékkal illetni.
A minden egészséges jogérzékű embert felháborító rendelkezés magyarázata nyilvánvaló, a tájainkon meghonosodott kreatív könyvelési technika ugyanilyen pénzbeszedési módszerrel bővült, s ha szó nélkül hagyják jogvédőink, jövőre akár már a januári buszbérletek, lakbér, gáz- és villanyszámlák, valamint bármely egyéb, különben a következő évben esedékes fizetnivalót karácsony előtt kell majd lerónunk.
Ezért, bár lehetetlen kérésekkel nem illik Jézuskát zaklatni, szólt a megfogadni javasolt régi szülői intelem, tán jogi igazságot, ha kérhetnénk mielőbb és mind többen, csak megfogan egyszer a sokak vágya. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-12-23 21:22:56, vasárnap
|
| |
| |
Dancsok Zoltán: A Magyar Gárda és a szélsőségek!
Szittyamagyar, v, 2007/12/23 - 17:22
A Magyar Gárda mindössze elméleti síkon létezett még, amikor máris erős rágalomhadjárat indult ellene. Ehhez csatlakoztak közéleti személyiségek, (neoliberális és baloldali) értelmiségiek, akik ítélkeztek úton útfélen. Mint fentebb említettem, ekkor a gárda még nem is létezett, mindössze meghirdették, hogy létrejön.
A gárda megalakult, és hatalmas népszerűségnek örvend. Ezért okafogyottá vált elemezni, hogy a lejárató kampány(nyugodtan hívhatjuk fröcsögésnek) miért is kapott szerepet.
Abban most már minden nemzeti érzelmű ember egyetért, hogy azok fröcsögnek leghangosabban,akiknek legtöbb érdeke fűződik a jelenlegi káosz fenntartásához, a nemzeti öntudat folyamatos, és tudatos rombolásához!
Ami viszont folyamatosan időszerű, az az, hogy a gárda puszta léte már felhívja a figyelmet az igazságra! Nincs Demokrácia hazánkban!
Miért nincs? A demokratikus értékrend elvei között elválaszthatatlan módon szerepelnek az olyan alkotmányban is rögzített fogalmak, mint az ártatlanság vélelme, és a törvény előtti egyenlőség. Elméletileg hazánkban nincsen kirekesztés, tehát senkit sem különböztethetnek meg neme, bőrszíne, származása, politikai meggyőződése, vagy szexuális hovatartozása miatt.
A felsorolt értékek közül azonban a gárdával kapcsolatban egyik sem teljesül (és nem csak a gárdával kapcsolatban).
A gárdát nem hallgatták meg, a Köztársasági elnök is minden korrektséget mellőzve, fittyet hányt a "hallgattassék meg a másik fél is" elvére, a demokráciára, csupán az egyik oldalt volt hajlandó fogadni...
A médiák többsége pedig folyamatosan harsogja a náci veszélyt, ugyanakkor a másik oldal (ellenzők) folyamatosan műsoridőt kapnak. Azt már nem is érdemes megemlíteni, hogy az esti hírekben lemegy a gárda felvonulásairól készült híranyag, de az adomány osztásról, a véradásokról, stb. a pozitív képsorok viszont nem. A tájékoztatás maximálisan egyoldalú. Ha a gárda jót tesz, agyonhallgatják.
Tatárszentgyörgy
A gárda cigánybűnözés elleni demonstrációja szoros összefogásra, együttműködésre szólította fel a politikát, és a médiát, akik semmilyen körülmények között sem hajlandóak elismerni, hogy létezik a cigánybűnözés fogalma, ugyanis a cigányság körében sokkal nagyobb százalékban fordul elő a bűncselekményeket elkövető egyének száma, mint a nem cigány közösségekben(arányaiban).
Ennek okai ismertek; munkanélküliség,nyomor, iskolázatlanság, stb...
A folyamat, amely idáig fajult évtizedek óta zajlik, és azóta nem ismerik el! A cigánybűnözés létező probléma, amely megoldásra vár!
A Magyar Gárda pedig kivonult demonstrálni. (Arról már megint nem szólnak a híradások, hogy a cigány "kisebbség" életveszélyesen megfenyegetett két, Tatárszengyörgyön élő gárdistát. )
A demonstráció üzenete világos volt! Nem tűrjük a terrort senkitől sem! A média által bőszen alkalmazott pozitív diszkrimináció nem megoldás, és nem is lesz az sosem. Lesüllyedtünk odáig, hogy bárki, aki meg mer kritizálni egy kisebbséget, már fasiszta, rasszista.
Nem meglepő módon akik az ország területén élnek, (nem éppen a rózsadombi villájukban) azok jól tudják, hogy ez valóban így van.
Akik politikai tőkét akarnak ebből kovácsolni, azok elhallgatják, sőt hazugságokkal próbálják mindezt elkendőzni.
A cigányság szándékos nyomorban tartása remek "játszótér" a szavazatokkal való manipuláláshoz. Aki jobban képes meggyőzni a nyomorban élő emberek tömegét, az zsebelhet be közel 800 ezer szavazatot. A kisember pedig majdcsak eltűri valahogy a bűncselekményeket...
Személyes felelőség!
Érdekes párhuzam figyelhető meg. A gárdát leghangosabban kritizálók névsora egyezik azok névsorával, akik pozíciójukból adódóan tehettek volna (sokat) a cigányság nyomorának letörésében, és felzárkózásuk elősegítésében, de legalább a cigány bűnözés megfékezésében!
Példaként talán nem kell emlegetnem a cigány szervezeteket (és vezetőiket), akik hangosan tiltakoztak, de gyakorlatilag soha egyetlen szalmaszálat sem tettek keresztbe a cigányság érdekében. Megkockáztatom, a cigány bűnözés fehérgalléros válfajával van dolgunk, hisz meglehetősen kellemes fizetésért csinálják a semmit. Ezért a cigány szervezetek tagjainak, és vezetőinek személyes a felelőssége (minden egyes a kisebbség által elkövetett bűncselekmény áldozatai felé) a kialakult helyzet. Pestiesen szólva: A saját portán tessék először kicsit söprögetni, mert van mit.
Dávid Ibolya kirohanását már kommentálni sem érdemes, hisz az Orbán kormány igazságügy minisztereként a legtöbb felelőség őt terheli. Az égvilágon semmit nem tett a probléma felszámolása ellen, most mégis a leghangosabban rikácsolja a rasszizmust. Dávid Ibolya eme jellemhibája nagyon sokak könnyébe került, és kerül ezekben a pillanatokban is!
A média felelőssége sem elhanyagolható. A megrendelésre készülő riportok rendszeresen csinálnak áldozatot az elkövetőkből, és az ilyen riportokat készítő riporterek felelőssége, hogy kialakult a jelenlegi vélekedés. Aki kritizálni mer, az rasszista! A problémát nem oldja meg, sőt. Ám a gazda (a politikai kalandorok) örül, és elégedett. Jövőre is lesz munka, lesz megrendelés, lesz új autó. A többi nem fontos. Végül is kit érdekel, ha megölnek egy Isten háta mögötti faluban egy öreg nénit fejszével 300 forintért? Kit érdelek az, hogy két kisgyermek szeme láttára agyonverik édesapjukat, miközben az utolsó szavaival is azért könyörög, hogy ne bántsák, ne erőszakolják meg két kisgyermekét?
E média személyiségek nem abban az Isten háta mögötti faluban élnek, és a lányukat maximum az influenza veri a földhöz nem pár erőszakos kisebbségi....
Az SZDSZ neoliberális (értékrendnek nem nevezhető) szemléletét viszont megérthetjük (valahol). Az SZDSZ alig pár százalékos támogatottsága (jelenleg 1%) a társadalomban jól tükrözi az elveik támogatottságát, és megmagyarázza a reakcióit. Az SZDSZ-nek ugyanis a társadalomban egyetlen elvét sem sikerült elfogadtatnia, nekik az utolsó esélyük a fasisztázás. Ha ezt is elvesztenék, az égvilágon senki sem támogatná őket, és megszűnnének létezni. A Magyar Gárda fasisztázása SZDSZ-es részről ezért érhető, hisz a puszta létük múlik ezen. (De azt nem ártana észben tartaniuk, hogy lassan ez is kimerül.)
Továbbá nem fér a fejükbe, hogy mit jelent kereszténynek lenni, de az sem, hogy mit jelent Istenfélőnek lenni. Aki valamennyire is vallásos, és hívő ember az nagyon jól tudja, hogy a vallás az, amely a legkisebb mértékben sem "toleráns". Ez közös jellemzője a muszlim, keresztény, zsidó vallásoknak, sőt mindegyik vallásnak. A vallások ugyanis élesen elválasztják a bűnt, a helyes úttól.
Az nem jelent toleranciát, ha a bűnös viselkedést kikerüli egy hívő ember. Úgy tűnhet, hogy toleráns, és nem szól semmit. Ám tulajdonképpen elutasít, méghozzá olyan mértékben, hogy "szóba sem áll vele".
Ezért aki valóban hívő ember, az NEM TUD liberális lenni. A vallásos ember elutasítja azt, ami vallása szerint bűn, és a legcsekélyebb mértékben sem megengedő. A Magyar Gárda, (és más hívő ember sem) azért nem "zsidózik" mert nagyon jól tudja,hogy a zsidó erkölcs is tartalmazza azokat az alap téziseket, amit a keresztény, és/vagy a muszlim. A liberalizmus az "ateisták vallása". Vagy ha jobban tetszik a "bűn vallása". Ezért nem tartják a MAZSIHISZ-t sem zsidónak, ugyanis nem az.
MINDENKI AKI NEM HAJLANDÓ ELISMERNI A PROBLÉMA LÉTÉT, ÉS NEM KERES MEGOLDÁST RÁ, AZ SZEMÉLYES FELELŐSÉGGEL TARTOZIK ISTEN ÉS EMBER ELŐTT MINDEN EGYES ÁLDOZATÉRT!
A Magyar Gárda tagjai soha, semmilyen körülmények között nem fognak segédkezni abban, ami Isten és ember ellen való! Legyen az a hallgatás, a közöny, vagy bármiféle rasszista megnyilvánulás! A Gárda nem rasszista, hanem őszinte. Felvállalja, hogy sértegetik, megalázzák, leköpik, ostorozzák, de nem hajt fejet az érdekcsoportok (farizeusok) előtt. Azt teszi amit kell. Ha szólni kell egy problémáról, szólni fog!
A gárda tagjai ugyanis egytől egyik Istenfélő, hívő emberek. (feltétele a tagságnak az aktív lelki élet) akik nagyon jól értik a vallásuk (nagy arányban keresztény értékrend) alaptanításait, és Krisztust igyekeznek követni. Ő pedig azt tanítja, hogy tedd meg ami helyes.
Krisztus életútja, és halálának körülményei a mi példánk!(Minden hívő ember példája!)Krisztus tette, és mondta azt ami igaz, és nem azért, mert bárki is a földön ezért megfizette /megdicsérte/ biztatta hanem mert ez volt a helyes. A történetet ismerheti mindenki. Nem elég, hogy nem értettek egyet, hanem megverték, megalázták, és kínhalálra ítélték. Tette ami helyes volt, mert tudta, hogy ezt kell tenni. Nem hajtott sem fejet, sem térdet korának
MAZSIHISZ-a előtt, sem pedig a politika előtt. (Pilátus, farizeusok) Bűnösként ölték meg, és bűnösnek kiáltották ki, mégis az ő példája az út! A farizeus pedig a kornak a szitokszava lett éppúgy, mint a mi korunknak a ,,liberális" a negatív jelzője, amely már-már felváltja az ,,ateista" kifejezést!
Az elmúlt napokban a Magyar Gárda segített a vérellátó központnak (vért adott), több településen osztott ajándékot a rászorulóknak, és jelenleg is több száz kiló adomány szétosztásán fáradozik. Holnap pedig felöltözteti a karácsonyfát, finom étket készít, előveszi az írást, és olvas, elmélkedik, ünnepel a családjával. Holnapután pedig ismét felöltözik, és teljesíti a kötelességét, amelyre felesküdött. Mert esküt tett Isten és ember előtt! Teszi mindezt azért, mert ez a helyes. És nem azért, mert megdicsérik a farizeusok!
(Független Újságírók Szövetsége)
http://szentkoronaradio.hu/node/23252 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
2007. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1029 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4372
- e Hét: 10104
- e Hónap: 21215
- e Év: 174711
|
|
|
Offline
