Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Farsang
  2008-01-12 12:51:05, szombat
 
 
Február a farsang időszaka.


A hónap neve a latin eredetű februus, amely a ,,tisztulás hónapja" jelentésű szerkezetből rövidült. Jeruzsálemben már a XV. században ünnepelték Mária tisztulását.

Február a farsang időszaka. A farsang változó hosszúságú időszak, vízkereszt (január 6.) után kezdődik és a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt első napjáig, hamvazószerdáig tart, az idén február 8-ig.

A farsangi szokások gyökerei még az ókori Rómába, illetve Görögországba nyúlnak vissza, számos európai és balkáni elemmel tarkítva. Az ógörög szaturnáliák hősét, az ünnepségek királyát például kockadobással választották ki. Mindenki engedelmességgel tartozott neki, és mindent megkapott, amit csak kívánt, ám a szaturnália végeztével önmagának kellett kioltania saját életét.

A kereszténység enyhítette a pogány szokásokat, átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az egészséges életörömnek, a szórakozásnak. Régen a fonóházakban folyt a mulatozás, bolondozás. Az utolsó összejövetel felért egy kis lakodalommal. Ilyenkor tésztát sütöttek, italt vittek, töltött káposztát főztek, zenészeket fogadtak. A hajnalig tartó mulatozást követően aztán az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal, a farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. A jelenlegi farsangi bálok ennek a hagyománynak a folytatása.

A farsang a fiatal párok egybekelésének az ideje is volt, ekkor tartották egész évben a legtöbb lakodalmat. Ez a szokás az evangéliumi kánai menyegzőre utal, amikor Jézus első csodatételeként a vizet borrá változtatta. A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások időszaka ez, mellyel szimbolikusan a természetet kívánták nagy bőségre késztetni. A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden tartják. A farsang utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi. Másnap a hamvazó- vagy böjtfogadó szerda már a hosszú böjt kezdetét jelzi. Ismert volt még a szerdát követő csonkacsütörtök elnevezés, mely onnan ered, hogy ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. Innen ered a mondás: ,,Inkább a has fakadjon, mintsem az étel maradjon".

A farsang végi téltemetés és tavaszvárás szokása a különböző vidékeken másképp nyilvánul meg. Sóvidéken szalmabábut készítenek, amit Illyésnek neveznek, és a telet jelképezi. A halottsiratáshoz hasonlóan zokogás, jajveszékelés közepette elsiratják, majd elégetik. Nyárádmentén év elején, vízkeresztkor két, papírkoronával ékesített szalmabábut készítettek: Csont király és Cibere vajda. A két bábut farsang kezdetekor és a végén is összeverekedtették. Az első alkalommal Csont király, másodszor, húshagyókor Cibere vajda győz. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét. A farsangi hagyományok, szokások egy rétege Nyugatról terjedt el tájainkon. Erre utal, hogy farsang szavunk osztrák-bajor eredetű és eredetileg a böjtöt megelőző éjszakát jelölte, majd kiterjedt az egész ünnepi periódusra. A karnevált az olasz carne-vale, vagyis ,,hús, Isten veled" szólamból származtatják. A maskarázás, a karnevál Olaszországból került hozzánk még Mátyás király idejében, ahol leghíresebb a velencei karnevál. A farsangot a város központjában, szabad ég alatt, a Szent Márk téren rendezik. A velencei karnevál hatalmas színjáték, ahol a városlakók színészek és nézők is egyben. Világhíres a riói karnevál. Rio de Janeiro, a volt brazil főváros utcáin vonulnak fel a szambaiskolák táncosai. A szambazene afrikai eredetű, európai elemekkel ötvözve.

A farsang jellegzetes étele a fánk, ami osztrák eredetű. A fánknak mágikus erőt tulajdonítottak. Ismert a szalagos fánk, ez az eredeti farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, vagy más néven csöröge és a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes fánk.

A Fánk története:



"Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott....., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)

Farsangi fánk

Hozzávalók

A tésztához


500 g liszt
50 g porcukor
4 db tojássárgája
80 g vaj
25 g élesztő
2,5 dl tej
0,5 dl rum
só

a szóráshoz: 100 g liszt
a tetejére: 15 g vaníliás cukor
a töltéshez és a tálaláshoz: 100 g barackíz
a sütéshez: olaj


Elkészítése

Egy dl langyos tejjel, az elmorzsolt élesztővel, nyolcvan gr liszttel, kevés cukorral a gyúrt élesztős tésztáknál leírt módon kovászt készítünk. A további folyamatban csak annyi az eltérés, hogy a jól összedolgozott tésztához végül hozzáadjuk a rumot. A kelesztett tésztát lisztezett nyújtótáblára borítjuk, majd 2 cm vastagságúra nyújtjuk. A lisztbe mártott fánkszaggatóval hirtelen mozdulattal és nagy erővel kiszaggatjuk a fánkokat, lisztezett konyharuhával letakart tálcára helyezzük, majd beborítjuk a másik konyharuhával, és langyos helyen ismét kelesztjük. A megkelt fánkokat óvatosan felemeljük, közepükre mélyedést alakítunk ki, majd a mélyedéssel lefelé bő, középmeleg olajba helyezzük, és fedővel lefedve kezdjük a sütést. Amikor az egyik oldaluk megsült, megfordítjuk és fedő nélkül fejezzük be a sütést. A fánkokat lapátkanállal kiemeljük, jól lecsepegtetjük. Meghintjük vaníliás porcukorral, a mélyedésekbe töltve, vagy külön edényben melegített és rummal ízesített barackízt adunk hozzá. Forrón tálaljuk.

Érdekesség: a farsangi fánkot két villával illik fogyasztani, nem szabad késsel vágni, csak mintegy tépni a két villa segítségével.







Csöröge fánk receptje

Öt tojás sárgájával, egy kanál rummal, két kávéskanál tejföllel, pici sóval, kávéskanál cukorral és huszonöt dkg. Liszttel közepesen kemény tésztát készítünk.

Vékonyra nyújtjuk és derelyemetszővel féltenyérnyi, kockákra vágjuk Közepébe, szintén a derelyemetszővel két - három csíkot, belevágunk. Forró zsírban vagy olajban ropogósra sütjük, vaníliás porcukorral meghintjük. Sárgabarack lekvárral tálaljuk.





  
 
2 komment , kategória:  Általános  
Szép hétvégét!
  2008-01-12 10:47:23, szombat
 
  Kívánok minden kedves Látogatómnak:



  
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés, köszöntés,köszönés  
Figyelj rám...
  2008-01-12 00:17:15, szombat
 
 

 
 
2 komment , kategória:  Szerelem, boldogság  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2007.12 2008. Január 2008.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 122 db bejegyzés
e év: 1148 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 663
  • e Hét: 1471
  • e Hónap: 15376
  • e Év: 145083
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.