|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 13:28:22, péntek
|
| |
| |
Tüntetés
a Fradiért!
A Ferencváros Szurkolók Szövetsége
demonstrációt szervez 2007. január 19-én a Pénzügyminisztérium épülete elé
(1051 Budapest, József nádor tér 2-4.).
Hármas
ikreivel vajúdó nőt utasított el a kórház
Nem fogadott a miskolci Semmelweis-kórház egy
hármas ikreivel vajúdó nőt vasárnap hajnalban - tudta meg a Magyar Nemzet.
A
befektetők hallgatnak és kalkulálnak
A jövő dönti el, hogy 12 ezer forintos
licitáron kellenek-e a magyar biztosítottak. A hazai egészség-biztosítási piac
iránt érdeklődő, közelebbről meg nem nevezett cégek külön-külön, három
független szakértőt kértek fel piacnyitás előttikalkulációk elkészítésére.
Az
egészségbiztosítási reform és az alapellátás
A törvényjavaslat kapcsán aggályos mind a
háziorvosi szolgálatok feladatköre, mind a betegirányításban játszott szerepe,
mind pedig az egészségpénztárakkal való kapcsolata.
Kókát
nem érdekli a társadalmi ellenállás
A koalíció illetve az egészségügyi tárca a
parlament februári ülésszakának megkezdéséig ismét áttekinti az
egészségbiztosítási törvénytervezetet, és egyeztetnek az államfő által
kifogásolt problémák megoldása érdekében - áll Kóka János Sólyom Lászlónak
küldött nyílt levelében.
Hadjáratba
kezd az MSZP
Aktív politikai tájékoztató kampányt indítanak
péntektől a szocialisták, akik azt is szeretnék, ha a népszavazáson az igenek
számát a mostani közvélemény-kutatási adatokhoz képest jelentősen mérsékelni
tudnák.
Legyünk
ott Budaházy Gyuri tárgyalásán!
Gyuri tárgyalására Január 23-án, reggel
félkilenckor kerül sor, a vád: alkotmányos rend megdöntésének előkészülete.
Az
ügyészség falaz a bántalmazó rendőröknek?
Az Index birtokába került hangfelvétel és több
szemtanú szerint egy ügyész, a Fővárosi Főügyészség jelenlegi szóvivője volt,
aki tavaly szeptemberben egy tárgyalás után azt állította, tudja hogy kik
voltak a rendőr tettesek, de nem ők ülnek a vádlottak padján.
Megvádolta
a bíróságot a rendőrség
Nagy nyilvánosság előtt elkövetett hamis vád
bűntettének minősíthető a Fővárosi Bíróság két bírájának azon állítása, amely
szerint a tanúként kihallgatott rendőrök hamis tanúvallomás árán is megvédték
négy társukat az ellenük felhozott ügyészi váddal szemben.
Csőd:milliárdok
tűntek el a magyarországi óriáscég kasszájából.
Milliárdok hiányoznak a felszámolás alatt álló
Rynart Transport Hungary kasszájából - írja a Népszabadság.
Orvosok
is gyűjtik az aláírásokat
Máris megkezdte társadalombiztosítási
mentőakcióját az Összefogás Nemzetünk Egészségéért Párt, közismertebb nevén az
orvos párt.
Szimpátiatüntetés
Gyurcsány mellett
A Kossuth térre szombatra szimpátiatüntetést
szervez Gyurcsány Ferenc mellett három magánember. A felhívás a Baja Ferenc
nevéhez köthető kapcsolat.hu portálon jelent meg.
Balogh Béla
Magyar Nemzetért Mozgalom hírlevél
Szép hétvégét mindenkinek!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 00:30:45, péntek
|
| |
| |
Máig volt belügyesek döntenek állambiztonsági iratok nyilvánosságáról
2008-01-16 01:09:53 elnök
Az egykori állambiztonsági szervezetek iratainak nyilvánosságáról máig volt belügyesek döntenek - állítja cikkünk történész szerzője. Különös olyan országban emlékezni a kommunizmus áldozatainak emléknapján, amelyben Kádárt és rendszerét méltató könyv szerepel a bestsellerlista élén, s ahol - függetlenül attól, ki van kormányon - a politikai és társadalmi elit is csak félrenéz, ha a pártállami diktatúráról van szó. Miközben szombaton kongresszusi beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy "bárhogy forgatjuk ezt a dolgot, a magyar demokrácia hagyományvilágába Kádár János a legnagyobb jóindulattal sem gyömöszölhető bele", volt belügyi tisztek egy része ma is a kormány nemzetbiztonsági kabinetében őrködik biztonságunk felett, az "utódszervek" vezetése 70 százalékban olyan személyek kezében van, akik karrierjüket a diktatúra kiszolgálóiként kezdték. A mai aktív volt állambiztonságiak iratai nem kutathatóak, ezért csak véletlenszerűen kerülnek elő nevek. Az információk azonban folyamatosan gyarapodnak. Péter-Bartha Gáborról például, aki jelenleg a nemzetbiztonsági kabinet munkatársa, már azt is tudjuk, hogy püspököket "tartott", kollégájáról, a moszkvai követség jelenlegi belügyi attaséjáról, Szekeres Ferencről pedig kiderült, korábban cionista "vonalon" dolgozott, és a Mazsihisz-előd zsidó érdekképviselet, a MIOK egyik jogtanácsosának tartótisztje volt. A helyzet felsőbb szinten sem jobb: Stefán Géza altábornagy, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója 1989-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság állambiztonsági helyetteseként a Nagy Imre-újratemetés manipulálásáról gondoskodott, az 1989-ben baloldali elhajló egykori párttagokat elhárító Horváth József pedig 2002-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szakmai főigazgató-helyettese volt (majd magáncége az OTP Bank biztonságáért felelt). A helyzetet jól jellemzi, hogy a Belügyminisztérium (BM) titokvédelmi osztályát a rendszerváltás után is az a Sulyán Jánosné vezette, aki 1989 előtt kezdte szolgálatát a III. főcsoportfőnökségen. Minden jel szerint az NBH a legtermészetesebben alkalmazza az 1989, sőt az 1956 előtti BM tagjait. Az intézmény jelenlegi szóvivője, a volt népszabadságos washingtoni tudósító, Vajda Péter az Államvédelmi Hatóságnál kezdte karrierjét, és 1956-ban mint rendőr százados politikai tiszt szerelt le. Az, hogy a pártállam működtetőinek múltja csak szelektíven ismerhető meg, komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az érintettek ezáltal zsarolhatóvá válnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a volt állambiztonságiak jelentős része fontos társadalmi szerepet is betölt. Barabás Miklós például "Nádházi Emil" fedőnéven kezdte karrierjét (HVG, 2004. május 22.) a KISZ központi bizottságában, majd az Országos Béketanács elnökeként folytatta, hogy a rendszerváltás után az Európa Ház Egyesület elnöke és a kormány kiküldöttje lehessen az EU gazdasági és szociális bizottságában. Mások a gazdaságban futottak be karriert, ifj. Apró Antal például ma sikeres vállalkozó, 1989 előtt viszont a III/II.-2 - az NSZK és Ausztria elleni elhárítás - alosztályvezetője volt. Ne legyenek illúzióink: a KGB és az átállt hírszerzők révén a nyugati szolgálatok is viszonylag pontosan tudják, hogy a magyar BM volt alkalmazottai közül ki kicsoda. Csak az a kérdés, hogy ki és mennyire zsarolható ezekkel az információkkal. Az egyedüli érdekelt csoport, amelynek informáltsága ezen a téren igen hiányos, az a magyar társadalom. Nem csak a III-as főcsoport dolgozott Téves volna azonban azt hinni, hogy a pártállam alakjai közül csupán a III. főcsoportfőnökség dolgozói azok, akik a diktatúra működtetéséért felelősek. Az összbelügyi szemlélet jegyében a BM-nek dolgozott be a tanácstól a Köjálig sok állami szerv, ha vezetője nem volt elég karakán. Ők léptek a BM "szignalizáció" típusú intézkedései nyomán, rúgtak ki embereket állásukból, hajtottak végre "kiszorító", "bomlasztó" intézkedéseket. Az MSZMP politikai bizottsága 1982-es, az ellenzékkel foglalkozó határozatának vitájában Kádár János ki is fejtette, mit ért ezen: "Rámenni, egyszerűen rámenni, az istenit az anyjának, hát ezt mindenütt a világon csinálják, és ez még nem is adminisztratív intézkedés, kellemetlenkednek nekik, no mert már harmadszor veszik el a hajtási igazolványt, vagy mit tudom én, mi a rossebet, hát miért nem lehet ezt megcsinálni? Lakást is megállapítják, hogy életveszélyes, átteszik szükséglakásba, vagy mit tudom én micsodába. Ennek egymillió módja van, amit úgy hívnak, kellemetlenkedni kell nekik." Az összbelügyi szemlélet egyik példája a rendszerváltás után sportjogászi karriert befutott Kolláth György esete. Ő az 1980-as évek első felében a BM tanácsi hivatalának főosztályvezető-helyettese volt, és formailag nem foglalkozott állambiztonsági ügyekkel. 1983-ban az Élet és Irodalomban egy cikket írt arról, hogy Magyarországon a civil szervezetek kérdésében úgymond túl megengedőek a jogszabályok. Állításával Halmai Gábor és Kerekes Zsuzsa vitába szállt a lap hasábjain, rámutatva a szabályozás példátlanul restriktív voltára. Kolláth erre válasszal élt, amelyben az egyesületi élet virágzásáról számolt be, majd behívatta a szerzőket, és megfenyegette őket azzal, hogy elvesztik állásukat, ha nem vigyáznak. Később Kolláth dolgozta ki azt a jogszabályt, amely garantálta volna a szigorúan titkos (szt) tisztek juttatásainak további folyósítását, és ő adott alapot az ügynökök átmentésére azzal, hogy a Dunagate-bizottság tagjaként, annak jelentésében a hálózati iratok ötven évre történő titkosítására tett javaslatot. A titkosszolgálati iratok minősítéséről ma is olyanok döntenek, akik ezek keletkeztetői voltak. A titkosszolgálatokat felügyelő volt államtitkár Tóth András életrajzában szemérmesen annyit közöl 1989 előtti munkájáról, hogy "főként az ifjúsági és sportmozgalom problémáival foglalkozott", és "az MSZMP oldaláról részt vett a rendszerváltás előkészítésében". Azt, hogy munkahelye az MSZMP közigazgatási és adminisztratív osztálya (kao) volt - amely a BM feletti pártfelügyeletet és ellenőrzést ellátta, és az említett "problémákon" Tóth 1988. június 17-ei kao belügyi osztályvezető-helyettesi kinevezéséből adódóan olyan ügyek is értendőek, mint a III. főcsoportfőnökség elnyomó és bomlasztó akcióinak koordinálása - csak azok tudhatják, akik a téma szakértői. Tóth hivatali működésének dokumentumait azonban ők sem ismerhetik. Ezeket ma is homály fedi, mivel a BM irattára az 1980 utáni iratokat eddig nem adta át a levéltárnak. A III/III. csoportfőnökség 1988-1989. évi munkatervéből tudhatjuk, hogy a BM és a párt a "rendszerváltás előkészítése" alatt a pártokba történő behatolást és az 1945-1947-es álkoalíciós korszakhoz történő visszatérést értette, Tóth tehát ebben segédkezett. Másutt is a kecskére bízzák a káposztát. A Külügyminisztériumban például az E-20 kódszámú volt szt-tiszt, Dömény János válogatja a levéltárnak átadandó iratokat (neki 1989-ben Solt Ottília besúgása volt munkaköri feladata). Az NBH részéről pedig a III/I. csoportfőnökség volt alezredese és szt-tisztje, Hellebrand László dönt arról, hogy a kutatók a levéltárba leadott, de ott is minősített iratokból mit ismerhetnek meg. Semmi következménye sincs egyébként annak, ha jogszabálysértő módon titkosítanak dossziékat. Jó példa erre "Krakus Péter", azaz a fideszes Szita Károly ügye. Az NBH-nál őrzött dossziéját először 2052-ig titkosították, ám miután valaki az adatokat kiszivárogtatta, a hivatal rákényszerült az eredeti dosszié átadására, és akkor kiderült, a zárolásnak semmi alapja sem volt. Ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a titkosítási anomáliák csak akkor derülnek ki, amikor kiszivárogtatás miatt lelepleződik valamelyik dosszié tartalma. Az iratátadásról az utódszervek kényük-kedvük szerint döntenek, és a két legnagyobb parlamenti párt sajátos egységfrontot alkot, amikor az állambiztonsági iratok elrejtéséről van szó. A rendszerváltás után 16 évvel még mindig ott tartunk, hogy a diktatúra tetteseinek érdekei előbbre valóak, mint az áldozatokéi. UNGVÁRY KRISZTIÁN
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-18 00:27:50, péntek
|
| |
| |
Kolláth György alkotmányjogász dúrva BMes múltja
2008-01-16 01:03:12 elnök
Performansszal kívánja az ügynökhelyzet rendezetlenségére felhívni a figyelmet Ungváry Krisztián történész,‭ ‬akit a bíróság első fokon elmarasztalt Kolláth György alkotmányjogász jó hírnevének megsértése miatt.‭ ‬Amennyiben a másodfokú döntés hasonló lesz,‭ ‬Ungváry börtönbe vonul‭ - ‬igaz,‭ ‬csak egy napra. Mint arról a Népszabadság beszámolt, 2008-ban kerülhet ügynökügy miatt börtönbe Ungváry Krisztián történész,‭ ‬amennyiben a közte és Kolláth György jogász között folyó perben a bíróság megerősíti az első fokon hozott döntést.‭ ‬Ungváryt Kolláth azért perelte be,‭ ‬mert állítása szerint a történész‭ "leügynöközte őt‭"; ‬ezt Ungváry máshogy látja. A perrel végződő ügy gyökerei‭ ‬2005‭ ‬februárjáig nyúlnak vissza,‭ ‬amikor egy,‭ ‬a Political Capital által megjelentetett‭ (‬a lista azóta lekerült a Political Capital honlapjáról‭) ‬és Ungváry Krisztián által összeállított ügynöklistát ekézett Kolláth a Magyar Hírlapban,‭ ‬mondván,‭ ‬hogy a lista politikai blöff,‭ ‬ráadásul az ügynöki múlt nem jelent automatikusan bűnösséget.‭ BM-munka vagy ügynökmúlt? Válaszában Ungváry egyrészt az érintettek nevének nyilvánosságra hozása mellett érvelt,‭ ‬másrészt arra is utalt,‭ ‬hogy talán magának Kolláthnak is érdeke fűződik ahhoz,‭ ‬hogy ez ne történjen meg,‭ ‬miután az‭ ‬1980-as években belügyminisztériumi munkája révén kapcsolatba került a kérdéssel.‭ Kolláth álláspontja szerint Ungváry ügynökmúlttal vádolta meg őt,‭ ‬és ezért peres eljárást indított.‭ ‬Ungváry végig tagadta,‭ ‬hogy Kolláth ügynök mivoltára utalt volna azzal,‭ ‬hogy állítása szerint‭ ‬a‭ ‬jogásznak az volt a minisztériumi feladata,‭ ‬hogy kidolgozza a szigorúan titkos tisztek juttatásainak rendszerváltás utáni folyósításának jogi hátterét,‭ ‬ám dokumentumokkal bizonyította több más állítását. Ezek közé tartozott,‭ ‬hogy Kolláth a nyolcvanas évek első felében állítólag megfenyegette Halmai Gábort és feleségét,‭ ‬illetve‭ ‬hogy az alkotmányjogász tartótiszti tanfolyamokat is tartott.‭ ‬A bíróság álláspontja szerint ezek nem tartoztak a tárgyhoz,‭ ‬és csupán a felperes minisztériumi munkájával foglalkozott.‭ Kolláth saját állítása szerint is foglalkozott az szt-tisztek ügyével,‭ ‬ám már a rendszerváltás után,‭ ‬és éppenséggel nem a további juttatások mellett lobbizott,‭ ‬csupán szociális segélyt tartott volna indokoltnak néhány esetben.‭ Az alkotmányjogász azt szerette volna elérni,‭ ‬hogy Ungváryt tiltsák el foglalkozásától,‭ ‬ez azonban nem jött össze,‭ ‬bár az eljárás első fokon az ő győzelmével zárult.‭ ‬Jó hírnevének megsértése miatt a történésznek‭ ‬400‭ ‬ezer forintot kell fizetnie az alkotmányjogásznak‭; ‬Ungváry fellebezett a döntés ellen.‭ A közellenség Ungváry Krisztián jól ismeri már a bíróságokat,‭ ‬ugyanis többen beperelték már az ügynökkérdésben írt cikkei miatt,‭ ‬köztük például a Nemzetbiztonsági Hivatal is.‭ ‬ Tavaly nagy feltűnést keltett egy pécsi állambiztonsági eljárásról írt tanulmánya‭‬,‭ ‬amelyben többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is érintett volt‭; ‬ebben az ügyben Kiss László alkotmánybíró perelte be.‭ ‬A történész most demonstratív lépésre szánta el magát:‭ ‬amennyiben‭ ‬másodfokon is elítélik,‭ ‬börtönbe vonul igazáért,‭ ‬bár csak egy napra. Ungváry egyébként a meglehetősen nehéz körülmények között dolgozó‭ ‬Kenedi-bizottság tagja,‭ ‬amely az ügynökdossziékat vizsgálja,‭ ‬illetve leginkább úgy tűnik,‭ ‬hogy csak vizsgálná a tisztázatlan jogi háttérnek és a politikai ellenszélnek köszönhetően. A konkrét ügy kapcsán mind Ungváry Krisztiánt,‭ ‬mind Kolláth Györgyöt kerestük,‭ ‬ám mivel a per még folyamatban van,‭ ‬nem kívántak nyilatkozni.‭ ‬Kolláth csak annyit közölt lapunkkal,‭ ‬hogy a Népszabadság által neki tulajdonított kijelentés,‭ ‬miszerint csak félig sikerült megállítania Ungváryt,‭ ‬nem így hangzott el,‭ ‬és az újságtól helyreigazítást kért.‭ ‬Az alkotmányjogász leszögezte:‭ ‬más mondanivalója nincs.‭
http://www.fideszbp20.hu/Ha leiratkozna hírlevelünkrol kattintson ide.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2008. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
214 db bejegyzés |
| e év: |
2154 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 258
- e Hét: 1968
- e Hónap: 10572
- e Év: 46513
|
|
|
Offline
