2008-01-24 21:29:36, csütörtök
|
|
|
Link
Leleszi Balázs Károly
Közelségét olvasom
Lassan, tárulkozó és vágyakozó szívvel ballagok
a téli erdőben, zsoltárokkal
a kezeimben - közelségének gazdagságát olvasom.
Előbb elárasztanak az erőt adó igék,
később elnézem ámulva a fák ágainak sziluettjeit
a berek hófehér vásznain, a madarak pillantásait,
a fodros égboltozatot -
mindenben, mindenben az Ő közelsége ragyog.
A nyugvó napenyészetben, a fényforrások járásában,
az öreg este neszeiben,
a csend áhítatába, a halandó alázatában.
És a lelkemből dörömbölve tör elő a hála: az ember
olvashat-e ennél szebbet?
Alattam is, felettem is - a teremtett világ eredete:
a Szeretet!
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Versek*Idézetek |
|
|
|