|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2008-01-06 22:03:29, vasárnap
|
| |
| |
Felhívás a magyar-cigány megbékélés érdekében
Magyarország súlyos gazdasági, a Magyar nemzet súlyos erkölcsi válságban van. A parlamentáris demokrácia jelenlegi formája nem biztosítja a népakarat, a népfenség elvét, a demokrácia lényegét. A jelenlegi hatalom uralkodó-irányító szerepét csak úgy tudja fenntartani, hogy a társadalmat, a különböző pártokat, népcsoportokat, érdekcsoportokat a végletekig megosztja, a meglévő ellentéteket minden eszközzel fokozza. Évek óta, az utóbbi időkben fokozottan, időről-időre kampányszerűen a hatalom előveszi a cigány kártyát, s cinkelt lapokat használva kíméletlenül lesújt azokra, akik cigánybűnözésről beszélnek, írnak vagy a cigánybűnözés okán demonstrálnak. Sem a Tízparancsolat, sem a magyar törvények nem tesznek különbséget ember és ember között, nem osztályozzák, nem sorolják csoportokba a bűnelkövetőket. A hatalomnak mindig kapóra jön az emberi indulatokra, a gyűlöletkeltésre alkalmas cselekmény. A bűnözés a társadalom betegségnek tünete. Minél több a bűneset, annál betegebb a társadalom. Mindenkor a betegség okát kell felderíteni és nem a tünetei ellen kell harcolni. Nincs cigánybűnözés. De van cigánykérdés. És ezek a kérdések súlyos tények. Hogy tűrheti el a magyar társadalom azt, hogy Magyarország lakosságának 10%-át kitevő cigányság körében a munkanélküliség meghaladja a 90%-ot ? Hogy tűrheti el a magyar társadalom azt, hogy a legszegényebb másfél millió ember döntő része cigány ? Hogy tűrheti el a magyar társadalom, hogy a magyar kisgyermekek 40%-át kitevő cigány gyermekek jelentős része éhezik, sem testi, sem szellemi táplálékot nem biztosítanak számukra ? A létfenntartás parancsa minden élőlény legfőbb parancsa. Az éhes gyermeket táplálni kell. Miért kényszerítjük arra a magyar lakosság cigányokkal együtt élő mintegy másfél-kétmilliós tömegét, akik maguk is a legszegényebb vagy szegény csoportokhoz tartoznak, hogy ők biztosítsák az elemi életfeltételeket a cigány lakosságnak ?
Miért nem halljuk meg a szegény falusi, tanyasi emberek kiáltását, panaszát, kik évek óta csak vetnek, ültetnek, de nem aratnak. Egyre többen már nem vetnek, földjüket műveletlenül hagyják, állatot nem tartanak, mert panaszukat senki nem hallotta meg. Ma három millió magyar ember él szegénységben, s az-az egy millió legszegényebb, melynek nagy része cigány, döntően 2 millió szegény javaiból él. Miért nem halljuk meg a kétmillió szegény ember fájdalmát, amely ma már lassan valóban gyűlöletté fokozódott ? Miért nem hisszük el, hogy hazánkban is kialakulhat a szegények háborúja, amelyet a politika természetesen könnyen etnikai háborúnak állíthat be ? Pedig ez az eljövendő háború csak a létért való küzdelem.
Minden jó szándékú magyar emberhez fordulunk.
Segítsenek !
Ezért ahhoz a hétmillió magyar emberhez fordulunk, akik bár közel vannak a szegényekhez, de nem látják, és azokhoz, akik olyan környezetben és biztonságban élhetnek, hogy helyzetüknél fogva nem is láthatják a cigányok, magyarok szegénységét. Mi, magyar polgárok segítsük a cigányprobléma megoldását ! Fogadjuk el, hogy a cigányoknak országunkban évszázadok alatt kialakult kultúrája, a cigányságon belül jól működő, sajátságos hagyományokon alapuló vajdaság intézménye ma is élő rendszer. Kérdezzük meg a cigányokat, a vajdákat ! Mit várnak a magyaroktól ? Mi mit várunk tőlük ? Mi az ára a társadalmi békének ? A törvények betartásának, betarttatásának ? Ha az ajánlat ésszerű, meg kell fizetnünk az árát. Először nekünk kell példát adni. Áldozatot hozni, bizalmat szerezni. Vegyünk példát Böjte Csaba szerzetesről, aki bebizonyította, hogy nincs különbség cigány, magyar, román árva között. Csak szegény van és árva. Böjte Csaba példáján elindulva, számos magyarországi kezdeményezést tudva, szervezett formában tegyünk a legártatlanabb, leghátrányosabb helyzetben lévő cigány gyermekekért. Az első lépések egyike lehet minden magániskolába, annak minden osztályába egy-egy cigány gyermeket felvenni, 10-15 család vállalhatná egy-egy gyermek taníttatását. A cigány szegregáció ellen harcolók csak akkor lehetnek hitelesek, ha maguk is tesznek ellene. A Kárpát-Hazában közel nyolcszáz éve élnek cigányok, csakúgy, mint más nemzetiségűek. A magyar történelmi hagyomány, a több ezer éves múltunk bizonyítja, a magyar befogadó nép volt, mióta világ a világ. Az embereknek példát kell adni: Minden alapítványi, -magániskolába ( pl. Lauder-, Waldorf-, Művészeti-, Egyházi-, Sportiskolák ) cigány gyermekeket fogadjanak térítésmentesen. Remek országos példa lehet, a társadalmi összefogásnak és teherviselésnek. Kérünk minden magyar honfitársunkat, hogy aláírásukkal támogassák ezt a felhívást ! Ezzel egyszersmind hitelesítsék a Gój Motoros Egyesület felhívását. Megfelelő támogatás esetén, egy későbbiekben megalakuló delegáció ügyünket a Köztársasági Elnöknél képviselheti.
Aláírását várjuk a www.gojmotorosok.hu felhívás rovatban, vagy a kinyomtatott ívet aláírva postán elküldve az alábbi címre:
1031 Budapest, Vizimolnár utca 16.
Gój Motoros Egyesület
Telefon: 30-9-41-61-81
Rövid levél formájában (pontos helyszínnel és időponttal) várunk minden olyan esetet , amelyről nincs tudomása a társadalomnak. Várunk minden jó szándékú javaslatot, amely a delegáció munkáját elősegíti ! Kérjük a média támogatását, hogy minél több emberhez eljusson a felhívásunk ! Valamint várjuk azt a roma vajdát, aki a segítségünkre lenne javaslataival, és van elég befolyása a romák közt, hogy érdemleges változás történjen.
A tervezett delegáció felkért tagjai:
Professzor Dr. Papp Lajos szívsebész a Delegáció Vezetője
Szögi Zsuzsanna az áldozatok képviselőjeként
Dr. Hargitay András háromszoros Világ és Európa Bajnok Úszó, Állatorvos
Pörzse Sándor újságíró a média képviselőjeként
A legjobb építő jellegű megoldási javaslatot tevő személynek fenntartott hely
Vajdának fenntartott hely a romák képviseletében
Budapest, 2008. január 4.
A felhívást a Gój Motoros Egyesület kezdeményezte, valamint a delegáció személyeit javasolta.
A delegáció bővítésének jogát a Gój Motoros Egyesület fenntartja !
Mészáros Imre
elnök
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-06 21:49:20, vasárnap
|
| |
| |
Magyar Örökség díj a Piarista Kegyes Tanító Rendnek
és a száműzött Szeleczky Zita színművésznek
Negyvenkilencedik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség díjakat 2007.
december 15-én Budapesten,
a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
E rangos kitüntetésben részesült Vass Lajos karnagy és az általa gondozott
"Röpülj Páva" mozgalom,
a Piarista Rend több évszázados tanító és nevelő tevékenysége, Szerb Antal
irodalmi életműve,
Csiha Kálmán erdélyi református püspök apostoli küldetése, Szeleczky Zita
művészete és
hitet erősítő hazaszeretete, a Kiss Stúdió Színháznak a szórvány magyarságot
szolgáló
színházművészete valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete nemzetmentő
példaadása.
E rangos díjazottak közül kiemeljük a Piarista Rend több évszázados
nemzet-nevelő munkásságát,
valamint a száműzött Szeleczky Zita életútját.
A Piarista, vagyis a Kegyes Tanító rend (Ordo Scholarum Piarum) alapítója
Kalazanci Szent József
(1556-1648) 1597-ben életre hívta azt az ingyenesen oktató szerzetesi
közösséget,
amelynek római iskolái rövidesen olyan tekintélyt vívtak ki, hogy V. Pál
pápa 1617-ben kongregációvá,
XV. Gergely pápa 1621-ben ünnepélyesen fogadalmas szerzetesrenddé
nyilvánította.
Hírük csakhamar mindenütt vonzóvá vált Európában, hiszen a szegény gyermekek
ingyenes oktatását
hirdették és valósították meg - mondta laudációjában Dr. Kapronczay Károly
történész,
a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója.
Majd így folytatta: - Hamarosan iskoláik nyíltak spanyol, lengyel és német
területeken, a XVIII.
századtól pedig bajor földön és Svájcban is sorra települtek piarista
iskolák.
Titkuk nem csak az ingyenességben, hanem a korszerű élethez igazodó teljes
oktatásban rejlett,
egyaránt oktattak műveltségi (humán) tárgyakat és az élet valóságára
felkészítő reál tárgyakat.
Mindenütt, egész Európában az anyanyelvű oktatás került a módszerük
középpontjába.
Kapronczay kiemelte: - Nem csak a katolikusok, hanem más keresztény hitet
vallók is bebocsátást
kaptak iskoláikban. A rend a XX. században eljutott az amerikai kontinensre,
Afrikába de még a Fülöp szigetekre is.
A történeti Magyarországra lengyel földről, 1642-ben a szepességi
Podolinba került a rend, az itt alapított iskolából indult ki a
magyarországi terjeszkedés:
1666-ban Privigyen, 1673-ban Breznóbányán, 1685-ben a Pozsony melletti
Szentgyörgyön alapítottak
alsós iskolát és gimnáziumot.
1721-ben létrejött az önálló magyar piarista tartomány.
Ettől az időtől kezdve nagy jelentőségű piarista gimnáziumok létesültek,
ahol mindig az adott kor tudományosságának megfelelő ismeretekre oktattak,
nagy gondot fektettek a matematikára,
filozófiára, a magyar történelemre és a magyar irodalomra.
Egyes tárgyakat a pesti piarista iskolában tanítottak először magyar
nyelven.
Az 1800-as években több, addig rosszul működő királyi iskolát vettek át.
A történész professzor szólt a piaristák hányatott évtizedeiről,
valamint a virágkor esztendeiről is:
- A trianoni békekötés előtt a magyarországi piarista tartomány 24 iskolában
működött, 1920 után csak tíz maradt a megcsonkított magyar állam területén.
Az utódállamokhoz kerülteknek szomorú sorsa lett: a felvidéki kilenc közül
csak kettőt működtetett
tovább a szlovák piarista tartomány, míg Erdélyben, az 1925-ben megalakult
romániai Piarista Rendtartomány
anyagi erejéből csak két gimnázium működtetésére volt lehetőség.
Nagybecskereken a délszláv hatóságok alakították át állami iskolává, de a
bezárt felvidéki és erdélyi piarista gimnáziumok is az adott állam világi
iskolarendszerébe épültek be.
A magyar piarista tartomány a két világháború között újabb virágkorát
élte: Schütz Antal teológus,
Balanyi György történész, Sík Sándor költő a magyar szellemi élet csúcsát
jelképezte, a magyar tartomány igazi elismertségét azonban Tomek Vince
tartományfőnöknek a rend generálisává való választása jelentette 1947-ben.
A nagy megpróbáltatás csak ezután következett: 1948-ban államosították a
magyar, 1949-1950-ben a felvidéki és az erdélyi piarista iskolákat, 1950-ben
öt magyar piarista rendház tagjait deportálták, kényszer-lakhelyre
utasították.
A megalázásokat nem enyhítette az sem, hogy 1950-ben az állam és az egyház
megegyezésében két gimnázium működését engedélyezték csupán (Budapesten és
Kecskeméten) a Piarista Rendnek.
A Rend próbatételeinek csupán egyik állomása volt, hogy 237 fogadalmas
atyából csak 90 maradhatott
a rend keretei között, de az utánpótlást is szigorú korlátok közé
szorították.
1956 után újabb csapások érték a rendet, sok atyát leparancsoltak a
katedráról, többet börtönbe vetettek.
A Rend mindezek ellenére töretlenül működött, kiemelkedő képességű embereket
adott a hazai szellemi életnek.
Dr. Kapronczay Károly rámutatott: - A Rend a rendszerváltoztatás után ismét
talpra állt:
négy gimnáziumot nyitott (Vác, Szeged, Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár), Gödön
szakiskolát,
Sátoraljaújhelyen diákotthont, Veszprémben is tanítanak az érseki Padányi
Bíró Márton Gimnáziumban.
A piaristák példaértékűen valósították meg a magyar hazafias nevelést
évszázadokon át
Nevükhöz híven a szeretet szavával formálták diákjaik gondolati és érzelmi
világát.
Az iskolának meghatározó szerepe volt abban, hogy a fővárosi lakosság
nyelvhasználatában a németet felváltotta a magyar.
Jó példázza ezt a folyamatot a német anyanyelvű, tabáni születésű Semmelweis
Ignác munkássága,
aki - bár megőrizte a németségét - feljegyzéseit magyarul írta könyvei
margójára.
A pesti iskola fennállásának 290 éve alatt számos olyan diákját
bocsátotta tudományos pályára,
akik a magyar történelem, kultúra, gazdaság területén kimagaslót alkottak a
piarista iskolák
máig élő jelmondatának szellemében: "Ad maius pietatis incrementum és a
"Pietas et litterae".
Jeles történelmi egyéniségeink közül a piaristák neveltje volt:
József nádor, Széchenyi István, Mészáros Lázár, Teleki Pál, Tartsay Vilmos,
Antall József.
A neves egyházi személyek közül: Battyány Ignác, Haynald Lajos, Somogyi
Károly.
Az írók, művészek terjedelmes sorából: Katona József, Vörösmarty Mihály,
Petőfi Sándor,
Vajda János, Lotz Károly, Zichy Mihály, Szerb Antal, Sík Sándor, Örkény
István és Pilinszky János nevét
emelhetjük ki.
A tudósok között a két Nobel-díjasunk, az 1966-ban elhunyt kémikus-fizikus
Hevesy György és az Amerikában élő kémikus-vegyész, Oláh György emlékezik
büszkén a piarista Alma-Materre.
A Piarista Rend a magyar múlt és jelen szerves része, köszöntsük őket
megtiszteltetésük pillanatában - zárta laudációját a méltató.
Színésznő volt, mélyen hívő ember és magyar
- Fogyatkozik azok száma, akik még látták a harmincas évek derekán a Nemzeti
Színház színpadán
semmiből támadt tündérkirálykisasszonyként színpadra lépő és varázslatos
bájával, elbűvölő mosolyával
a nézőket azonnal meghódító fiatal színésznőt, Szeleczky Zitát.- kezdte
laudációját Szigethy Gábor színháztörténész, rendező.
Mint mondta, számtalan szerepet játszott el a Nemzeti Színházban 1936 és
1941 között:
terjedelmes szereplista, megsárgult fényképek, rajongó újságcikkek, idős
emberek fakuló
emlékezete őrzi a hajdani színésznő emlékét. Magyar örökség.
Szigethy hangsúlyozta: - Fogyatkozik a számuk, de még nagyon sokan
vannak, akik Szeleczky Zitát fél évszázados emigrációja során látták,
hallgatták, csodálták. Dél-Amerikában, Észak-Amerikában,
Ausztráliában, a világban mindenhol, ahol szétszóródva magyarok éltek és
élnek, s akikhez a földrészekről földrészekre vándorló színésznő szólni
akart, mert hitte, tudta és vallotta, hogy dolga van itt a földön:
"Jövök, mint bujdosó igric, szeretném bejárni az egész világot, hogy egy-egy
estére hazavigyem magyar
testvéreimet egy országba, mely valaha boldog valóság volt mindannyiunk
számára,
ma pedig fájó, elérhetetlen álom."
A megszámlálhatatlan sok pillanat, amelyben a színésznő boldoggá tette a
hazájuktól távol,
a szülőföldtől elszakadva élő magyarokat: magyar örökség.
A neves színháztörténész, rendező rámutatott:
- Magyar örökség, élő örökség a kalandos életű színésznő sorsa, életútja, a
jobbról-balról rázúduló
rágalomhadjárat is.
1941-ben nem vállalta, hogy néhány napos próbával eljátssza a Nemzeti
Színház németországi vendégjátékán Vörösmarty darabjában kedvelt és sikeres
szerepe, Ledér helyett az alkatától idegennek érzett Tündét.
A nácik lakájai azzal vádolták, hogy a fiatal színésznő nem akar színpadra
lépni az úgymond "baráti"
Németországban: Szeleczky Zitának távoznia kellett a Nemzeti Színházból.
De, mint mondta Szigethy Gábor, 1945-ben (és később is) a
kommunisták lakájai véresszájú
antiszemitizmussal vádolták és hiába állította 1947-ben a népbírósági
tárgyaláson a kommunista Gobbi Hilda,
hogy Szeleczky Zita soha nem volt antiszemita.
"Röhej, hogy mi volt a fővád ellene.
Szavalta Petőfi versét: 'Jön a muszka, jön a muszka, itt is van már
valahára.'" - nem tévedett Petőfi Sándor,
nem tévedett Szeleczky Zita.
És hiába állította a kommunista Várkonyi Zoltán, hogy Szeleczky Zita neki,
a származása miatt üldözött színésznek felajánlotta menedékül a saját
lakását - a rágalmazó nyilasok után a rágalmazó kommunisták bélyegezték
hazaárulónak a színésznőt.
Szeleczky Zita 1941-ben nem volt náci: ez volt a bűne.
1945-ben nem volt kommunista: akkor ez volt a bűne.
Laudációjában Szigethy kiemelte:
- Színésznő volt, mélyen hívő ember és magyar: a nemzetiszocializmustól
éppúgy féltette Magyarországot,
mint a nemzetközi szocializmustól, a náci csürhétől éppúgy, mint a
kommunista hordáktól.
Egy hol a nácik, hol a kommunisták által megszállt országban az ilyen ember
mindig bűnös.
És nem Szeleczky Zita volt az egyetlen ember ebben az országban, aki éppúgy
félt a náciktól,
mint a kommunistáktól.
Ez is magyar örökség.
Szeleczky Zita mélyen hívő, magyarságát egész életében töretlenül
vállaló színésznő volt.
Színésznő, aki a száműzetés keserű évtizedeiben, a megpróbáltatások közt is
mindig vállalt
szent feladatának tekintette, hogy sorstársaiban, bárhol a világban élő
magyarokban Vörösmarty,
Petőfi, Ady szavaival ébren tartsa a hitet:
Komp-ország hazánk egyszer majd révbe ér, s Magyarországot nem hazaáruló
gazemberek és ostoba
ideológiák megszállott rabjai fogják irányítani.
Megtörhetelen hite legyen mindannyiun magyar öröksége - zárta gondolatsorát
Szigethy Gábor.
Frigyesy Ágnes
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-06 17:24:02, vasárnap
|
| |
| |
Most vagyunk a legveszélyesebbek, már nincs mit veszítenünk!
Eduardo, k, 2008-01-01 23:56 Belföld | 1956-2006-2007 | Publicisztika
Eljön még a gyermekek éve!
2008 van. 88 év telt el Trianon óta, amely történelmünk egyik legnagyobb tragédiája. Sajnos az még nagyobb tragédia, ami ebben a 88 évben történt. ,,Magyar az, akinek egy kicsit is fáj Trianon" hangzik az egyik legigazabb mondás. Vajon mennyi magyar él ebben az országban? Sajnos tudjuk a választ. Pontosan ismerjük.
Akik 2004 decemberében a megfelelő helyre tették a keresztet. Akik nem hittek egy hazug szavának, miszerint húszmillió román jön megcsonkított hazánkba. Az igaz magyarok nem hittek egy másik hazugságnak sem, mely szerint ha az átkos határon túli magyarok megkapják a kettős állampolgárságot, akkor húsz évre biztosított a győzelmük. Hatalmas hazugság. (A mai magyar ,,demokráciában" csak az szavazhat parlamenti képviselőre, akinek van az államterülethez való tényleges kötődése.) Szerinte a kettős állampolgársággal máris visszakaptuk az összes elcsatolt területet. Szerintem egyik párt sem akarta igazán a magyarok érdekeit szolgálni. A mai vezetőségben senki sem szolgálja a magyarság érdekeit. Csak az ő érdekük van szem előtt. Csak ők számítanak.
Tizenhét éves vagyok. Nem diszkóban ünneplem az újévet. Nem egy alkoholistákkal teli házibuliban várom az éjfélt. Itthon ülök Szilveszter éjszaka. De nem a tévét bámulom. Nincs benne semmi értelmes. Megnéztem, tudom. Az egyik csatorna az ő ostobaságaikkal tömi az emberek fejét. Egy másikon kommunista zagyvaság megy. A harmadikon cigány műsort adnak éppen. Most is megy az agymosás. A szobámban ülök. A nemzeti rock legnagyobbjait hallgatom, néha kinézek az ablakon, és a hóesését csodálom. A házakat, az utcát, a járdát. Minden hófehér. Minden tiszta. Semmi feketeség, semmi romlottság nincs benne. Ilyen tökéletesnek képzelem el a Mennyországot, a Hősök Mulató Mezejét, a Valhallát, vagy hívjuk bárhogyan. A helyet, ahol földi szenvedések után Isten kegyelméből kerülünk.
Néha a szoba déli falán lévő ezerkilencszáztizennégyes Magyarország térképére nézek. A vármegyék címereit figyelem. Mennyi különbség és hasonlóság van közöttük. Végig szalad a szemem a városok nevein. Kassa, Eperjes, Munkács, Beszterce, Nagyvárad, Csíkszereda. Magyarok ezrei élnek itt, akikre egy idegen nép idegen újéve köszönt.
Néha a nyugati falon függő napkeresztet figyelem. Mily egyszerű és csodálatos jelkép. Sokan rettegnek tőle, sokan éltetik. Már-már félelmetes az ereje. Az az erő, amit szimbolizál. Egy egyszerű jelkép. ők mégis rettegnek tőle. Mert tudják, hogy sokan meghalnának érte.
Egyre közeledik a reggel. Azon tűnődöm, hogy az új év vajon mit hoz számomra? Mit hoz a magyarságnak? Mit hoz a világnak?
Eltöprengek az elmúlt éveken. Eszembe jut az a sok fájdalom és ellenségeskedés, amit a magyarságom miatt kellett elszenvednem. Amit minden magyarnak el kell viselnie.
2001. Az egyik legszebb gyerekkori emlékem. Negyedikes voltam. Évvégén kellett írni egy fogalmazást, hogy mi az álmom. Azt írtam, vadászpilóta vagyok, Erdély visszaszerzéséért harcolunk, és addigra már a többi elcsatolt területet visszaszereztük.
Ezután öt szégyenteljes év következett. Eltávolodtam Istentől, hazától, mindentől, ami fontos.
2006. Újra megtaláltam az igaz magyarságot. A tüntetéseken én is ott voltam. Hittem a győzelemben. Hittem abban, hogy végre a magyarok írják a saját sorsukat. A remények nem váltak valóra. Mégis sokat nyertem azokban a hetekben. Ráébredtem az igazságra. Arra, hogy ők bármire képesek a saját érdekükben. Addig úgy hittem, egy szabad országban élek. Rá kellett ébrednem: a rendszerváltás elmaradt. Semmi sem változott. Sőt! Talán még rosszabb lett.
Ma már nyitott szemmel járok a világban. Elszomorít, amit látok és tapasztalok.
Valósággal üldözik a magyarokat. A nemzeti jelképeinket nem tisztelik. De már az is baj, ha más tiszteli. Idén Mikulásra magyar osztálytársamtól egy csodálatos ajándékot kaptam. Egy fából kivágott Magyarország, benne a kiegyezéskori címer, babérkoszorú és rovásírással ráírva: ,,Vesszen Trianon". Nem fért bele a táskámba, ezért a kezemben vittem óráról órára. Egyik antimagyar évfolyamtársam Horvátországnál megfogta és röhögve kijelentette, hogy ez kutya játéknak lenne jó! Be is mutatta, hogyan dobná el. Ez természetesen nem sértett senkit, hiába védi a kommunista alkotmányunk is a magyar címert. Azon már mindenki felháborodott, amikor kijelentettem, ha eldobja, akkor a bakancsommal fogok beleállni a szájába!
Ezer és ezer ilyen példát tudna mondani minden magyar ember, aki vállalja magyarságát. Nem elég, hogy nem tisztelik a jelképeinket, kultúránkat, hagyományainkat, még azokkal is ellenségeskednek, akiben még van egy kis nemzeti érzelem. A médiából is csak árad a sok értelmetlen zagyvaság, amivel bolondítják a népet. Mivel a médiát ők irányítják, ezért nem is várok mást. Ennyire súlyos helyzet még sohasem volt. Még sohasem tiporták ennyire sárba a magyarságot. Már nem is nézek tévét, mert szégyen, mennyire meggyalázzák a jelképinket. Magyar ember sincs a képernyőn. ők a vezetők minden fontos pozíción. Egyre kevésbé titkolják a céljaikat. Már fölösleges is rejtegetni, mert úgy is látszik. Már kiirtottak minden nacionalizmust az emberekből.
Szerencsére nem mindenkiből. Vannak még magyarok. Június negyedikén még megtelik egy-egy tér a megemlékezőkkel. Vannak még, akik küzdenek a magyarok megmaradásáért. Az ő céljukkal ez ellentétes. Nem tetszik Nekik, hogy vannak még magyarok a Kárpát-medencében. Mindet megtesznek, hogy eltiporjanak minket. Koholt vádakkal be akarják tiltani a jelképeinket. Üldöznek és gyaláznak minket. Minden eszközzel próbálnak eltüntetni minket.
A támadás egyre nagyobb és egyre kisebb az esélyünk a visszavágásra. Az igaz magyarok száma sajnos fogy.
De félnek tőlünk! Tudják, hogy minden emberben ott van még a honfoglalók vére! A vér nem válik vízzé, hiába akarják! Bármi történjék, mi magyarok vagyunk. Az ereinkben folyik őseink vére! Képesek vagyunk még most is egy világbirodalmat megdönteni!
Most vagyunk a legveszélyesebbek. Már nincs mit veszítenünk! A hazánkat elvették, a múltunk meggyalázták, a jelenünk értelmetlen, jövőt pedig tönkretették! Szörnyű ezt belátni, de el kell ismernünk. Már nincs mire várnunk! Már nincs hova hátrálnunk! Meg kell állítani az ellenséget! Nem védekezni kell, azzal már elkéstünk. Támadni kell! Ez az egyetlen esélyünk. Ettől rosszabb helyzetbe már nem kerülhetünk! Számunkra már csak a Győzelem vagy a Halál maradt. A jelenlegi helyzetben a Halált kaptuk. Lassú és szomorú halált. Nekünk is választanunk kell: Háború vagy Szégyen. Mi ne válasszuk a szégyent, hogy aztán háborút kapjunk!
Egy háborút sok eszközzel lehet vívni. Szeretném hinni, hogy nekünk még elég ,,érvágyúkkal" és ,,igazságbombákkal" harcolnunk, de kezdek kételkedni ezek hatásosságában.
Magyar Testvérek! 2008 van. Egy új év, egy új remény. Higgyünk egy Istenben! Higgyünk egy Hazában. Higgyünk egy örök isteni igazságszolgáltatásban! Higgyünk Magyarország feltámadásában! De ne csak higgyünk, cselekedjünk is. Tegyünk valamit a hazáért! A 2008-as év legyen a tettek éve. Minden magyar ember tegyen valamit az ország fennmaradásáért! Nem kell hatalmas dolgokat cselekedni, hisz' nem vagyunk istenek, nem tudjuk megváltani a világot! De sok kicsi sokra megy - tartja a mondás. Idén mindannyian tegyünk egy kicsivel többet a hazáért. Hozzunk áldozatokat és ne csak várjuk, hogy történjen valami, mert ha nem cselekszünk, semmi sem fog változni.
Sikerekben gazdag és boldog új évet kívánok mindenkinek!
Szebb Jövőt és Magyar Feltámadást!
Fekete László
[Forrás: KI (REF)]
nemenyi.net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-06 16:04:23, vasárnap
|
| |
| |
Pál Zoltán: Karaoke
A Karaoke Japanbol indulva terett hoditott az egesz vilagon, foleg napjainkban, mikor tehetsegkutato versenyek garmadaja lathato a kerekedelmi csatornakon (lsd: Megasztar) meg inkabb mindenki enekes akar lenni.
A mi eszenciank a tobbeves enekesi tapasztalatunkban es szinpadi rutinunkban rejlik. Ezzel olt show-jelleget a produkcio.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a megfelelo hangulat elerese erdekeben, a tenyleges karaoke show elott, a rendezveny igenyeinek megfeleloen megvalasztott kulfoldi es magyar slagerekbol akar 1 oras enekes musort is tudunk prezentalni.
A vendegek enekleset, igenyuk szerint segithetjuk, ha kivanjak duettet is enekelunk veluk.
A musor:
Kb.: 5 ora musorido, altalaban (21h-2h-ig vagy 22h-3h-ig), kb.: 1 oraval a kezdes elott szoktunk megerkezni.
Technikai adatok:
- 2db vezetek nelkuli mikrofon,
- 2db aktiv JBL hangfal (allvannyal),
- Kevero, effektprocesszor, kompresszor, gerjedesgatlo,
- Laptop, kulso winchesterrel, kulso hangkartya (Nincs lemezcserelgetesi ido, a dvd lejatszos technikanal sokkal hatekonyabb.)
- Projektor, vaszon,
- Kb.: 5000 kulfoldi, es kb.: 500 magyar alap, melyek kozul a legtobb videoklippes es eredeti, elohangszeres, vokalis alap. (Mahasz engedellyel!)
- Igenyes karaoke listak, es musorvezetes,
Arak:
- Hetkozben(v-cs)30e Ft+afa, Hetvegen (pentek, szombat)40e Ft +afa
- Igeny szerint karaoke + disco-t is tudunk vallalni, ebben az esetben a kizarolag eredeti lemezekkel dolgozo lemezlovas gazsija +20e Ft+afa (OSZK engedellyel rendelkezik.)
- Elozenevel is kombinalhato, errol bovebben az Elozene menupontban lehet olvasni.
Pál Zoltán: Mondj igent
Tudnál-e csendesen hozzám bújni,
Esténként kedvesen átölelni,
Hallgatni a madarak énekét,
S megcsodálni a fényt s a naplementét?
Tudnál-e esőben is nevetni,
Egy szúrós fenyőfát megölelni,
Élvezni a pillangók táncát,
S átélni két ember valós nászát?
Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,
Könnyezve sírni az örömtől,
S kitárni felém a szívedet,
hogy megsimogathassam a lelkedet?
Mondj igent, s akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál...
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.
Tudnál-e egy szempárból olvasni,
S benne a csillagot meglátni,
Egy érintéseddel átadni,
Mit szavakkal nem tudsz elmondani?
Tudnál-e koldusnak kenyeret adni,
Alamizsnát, ha kell elfogadni,
Tárgyat s pénzt eszköznek tekinteni,
S a földet ajkaddal érinteni?
Tudnál-e virágot nem letépni,
Színét és illatát megérezni,
Szirmait boldogan megcsókolni,
S beteg állatot megsimogatni?
Mondj igent, s akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál...
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.
Tudnál-e dalt hallani viharban,
Melegedni szivárvány sugárban,
Meghallani csendben a szív szavát,
S átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?
Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek,
Nem sírni akkor, ha elfelednek,
Köszönni, ha nem köszönnek,
S tanulni abból ha megköveznek?
Tudnál e sötétben fényt keresni,
Szavak és tárgyak nélkül szeretni,
Legyőzni izzó tűz parazsát,
Szeretni engem, Istent, és bárki mást?
Mondj igent, s akkor talán, a boldogság egyszer majd rád talál...
Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.
IGEN, tudnék...
IGEN, tudnék csendesen hozzád bújni,
Esténként kedvesen átölelni,
Hallgatni a madarak énekét,
S megcsodálni a fényt s a naplementét.
IGEN, tudnék esőben is nevetni,
Egy szúrós fenyőfát megölelni,
Élvezni a pillangók táncát,
S átélni két ember valós nászát.
IGEN, tudnék táncolni a gyönyörtől,
Könnyezve sírni az örömtől,
S kitárni feléd a szívemet,
hogy megsimogathassam a lelkedet.
IGENT mondok, s akkor talán,
a boldogság majd ránk talál...
Életünk gyönyör lesz, s ránk,
csodás újjászületés vár.
IGEN, tudnék egy szempárból olvasni,
S benne a csillagot meglátni,
Egy érintésemmel átadni,
Mit szavakkal nem tudok elmondani.
IGEN, tudnék koldusnak kenyeret adni,
Alamizsnát, ha kell elfogadni,
Tárgyat s pénzt eszköznek tekinteni,
S a földet ajkammal érinteni.
IGEN, tudnám a virágot nem letépni,
Színét és illatát megérezni,
Szirmait boldogan megcsókolni,
S beteg állatot megsimogatni.
IGENT mondok, s akkor talán,
a boldogság majd ránk talál...
Életünk gyönyör lesz, s ránk,
csodás újjászületés vár.
IGEN, tudok dalt hallani viharban,
Melegedni szivárvány sugárban,
Meghallani csendben a szív szavát,
S átélni a teremtést, mint egyetlen csodát.
IGEN, tudok hallgatni, ha nem kérdeznek,
Nem sírni akkor, ha elfelednek,
Köszönni, ha nem köszönnek,
S tanulni abból ha megköveznek.
IGEN, tudok sötétben fényt keresni,
Szavak és tárgyak nélkül szeretni,
Legyőzni izzó tűz parazsát,
Szeretni Téged, Istent, és bárki mást.
IGENT mondok, s akkor talán,
a boldogság majd ránk talál...
Életünk gyönyör lesz, ránk
csodás újjászületés vár .
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-06 15:59:03, vasárnap
|
| |
| |
(A régi magyarok az újévet kiskarácsonynak nevezték. Az óegyház a karácsony nyolcadába emléknapokat iktatott: dec. 26. István diakónus emlékezete, harmadnapra János evangélista emléknapját, negyednapra az Aprószentek ünnepét.)
Az újév
Az újévi szokásokat nagyon nehéz elkülöníteni, mert egészen a XVI. századig karácsonytól számították az újévet.
A középkorban, de még a XX. század első felében is a pásztorok, cselédek, de a gyerekek is újév reggelén a tehetősebb gazdák házaihoz látogattak. Ahol verssel, dallal kívántak boldogságot az elkövetkező évre:
"Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Fehér kenyér dagadjon
Fűzfatekenőben;
Bor, buza, kolbász
Legyen mindig bőven;
A patikát felejtsük el
Ez uj esztendőben!" (Orosháza).
A gyerekek, legények kolompokkal, csengőkkel, vasakkal nagy zajt ütöttek, hogy ezzel a házról, a lakóiról, a jószágokról a rosszat elriasszák.
A vízkereszthez (jan. 6.) az Úr megkeresztelkedésének alkalmából való megjelenéséhez, (görögül epiphaneia) nagyon sok, jórészt vallásos tartalmú szokás csatlakozik, hiszen ez a karácsony tizenkettedik, zárónapja.
A háromkirályok sokban hasonlít a betlehemezéshez. Legfontosabb kelléke a csillag, mely a három királynak mutatta Betlehembe az utat. Ezt már 1540-ben is említik egy Somogy megyei levélben. A csillagot egy rúdon viszi a fehérbe öltözött három király egyike. A királyok közül Boldizsár arcát bekormozzák, hogy annak szerecsen voltát jelezzék. Sorba veszik a házakat, és ilyen énekkel állítanak be:
"Három királyok elindulának,
A csillag, a csillag!...
Szűz Máriának fejet hajtának,
A csillag, a csillag!" (Veszprém m.)
Miután mindhárman elmondták versüket, élelmet és pénzt kapnak a házigazdától.
Vízkeresztkor a pap és a kántor még manapság is sok vidéken néhány ministránsgyerekkel sorba jár a faluban, és megszenteli a házakat. Az ajtóra felírják az évszámot, és alá a három király nevének kezdőbetűit:
19+G+M+B+96.
A hívek ilyenkor élelemmel, pénzzel adakoztak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-06 15:53:01, vasárnap
|
| |
| |
Ó, te páratlan Betlehem.
Nagy városok közt legnagyobb:
Megszülni néked adatott
Testben az üdvösség Urát,
Kiről a csillag hirdeti,
"Tündöklőbb, mint a napkorong"
A földön megjelent az Úr,
És földi testbe öltözött.
Látták fényét a Mágusok,
S hozzák keletnek kincseit,
Leborulván ajánlanak,
Tömjént, mirhát és aranyat.
Királyt jelent a kincsarany,
Istennek szól a szábai,
Tömjénnek fűszerillata,
A mirhapor sírról beszél.
Dicsőség teneked, Urunk,
Ki megjelentél e napon;
Atyának, s Szentléleknek is,
Most és örök időkön át.
Fordította: Sík Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-01-06 08:51:18, vasárnap
|
| |
| |
A jelen emberének nagy kötelessége még, hogy visszataláljon a természethez, mert eredetileg annak része. Ezért, meg kell ismernünk azt a természeti környezetet, ami körülvesz bennünket. Meg kell ismernünk, hogy harmonikusan együtt tudjunk élni vele, óvni, védeni tudjuk azt, hogy utódaink - a jövőben élők is élvezhessék.
Az ember, minden idők embere nemcsak természeti lény, nemcsak külső-belső fizikai-biológiai tulajdonságaival egyedi, egyszeri és megismételhetetlen, hanem lelki alkatával is.
Az emberi léleknek szüksége van a hitre. Szükségünk van hitre jelenben, múltban és jövőben; hitre önmagunkban, embertársainkban, de legfőképpen a Teremtő mindenhatóságában.
A hit erejével fölvértezett, megerősödött ember nem érzi magát elveszetten egyedül ebben a globalizálódó világunkban.
A hit erejével megerősödött embert nem lehet meggátolni az önmagával szembeni igényes életfelfogás kialakításában sem!
Az ilyen ember nemcsak egyenjogú-, hanem egyenrangú polgára lehet saját hazájának.
(És, minden további, nemzetek közösségének.)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2008. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
214 db bejegyzés |
| e év: |
2154 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5127
- e Hét: 6507
- e Hónap: 7454
- e Év: 43395
|
|
|
Offline
