Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 44 
Kórház - reggeli csendélet
  2008-02-20 22:07:45, szerda
 
 

Igaz történetek
Kórház - reggeli csendélet





Reggel hét óra. Az ambuláns betegek, és befekvésre várók tolonganak a felvételes pultnál. Csak egy nővér van talpon a vidéken, mint Toldi. Egyik kezével a klaviatúrát püföli, a másikkal a vizitdíjat szedi. Egyedül állja a sarat, hiába - a leépítés. A vizeletmintás üvegcséket szorongatóknak egy kézzel tartott tollal mutatja - ez az út vezet a budira (,,hoz" kellett volna, de úgy nem rímel a Toldira).

Várunk. Mindenki türelmes, nem is tehet mást. Akire mérgesek lehetnének, az nincs a közelben. Izzad a nyomtató. Az a sok nyomorult papír. A krónikus betegek már rutinosan műbőr dossziéval érkeznek, benne annyi A4-es lappal, hogy Solohov Csendes Don-ja ráférne oda-vissza, és talán még az orosz eredetinek is lenne hely. Az éjszakai műszak dolgozói piros szemekkel kóvályognak, lassan a harmincadik órájukat töltik munkával.

Rutinosan kezdek. A múltkori papírok, és a vizitdíj a pulton. Az adminisztráció így sokkal gyorsabb. A nővérről szakad a víz, miközben a bonyolult táblázat-szerű idétlen programmal bajlódik, és a türelmetlenebbeknek válaszol a hülye kérdésekre.

- ide üljek le? - kérdi egy idősebb úr, és a váró egyik székére mutat.

- igen, pont oda gondoltam - válaszolja.

A ma reggeli sárga-trikót egy jól öltözött, minden ujján aranygyűrűt viselő ,,szépasszonynak" adom gondolatban. Ő a soros a pultnál.

- a teljes nevet kérem - néz fel a komputerrel kínlódó nővérke.

- az enyémet - kérdez vissza a hölgy.

- Ön fekszik be?

- nem, anyukám.

- akkor az övét - sóhajtja a nővér

A fuxos asszony felszabadultan veszi az irányt a kijárat felé - a mama jó kezekben, egy darabig nincs vele gond.

Egy kócos manus kémcsővel a kezében téblábol. Amolyan zenészféle, akár egy borzas Liszt Ferenc reinkarnáció. Látszik rajta a tanácstalanság, kettőt előre, egyet hátra - totyogja a lenini elveket a pultnál.

- ebbe hogyan pisiljek? - kérdezi, és látszik rajta, hogy valóban meghaladja a képességeit a feladat.

- próbálja meg! - mondja nővér, majd hozzáteszi - annyi csak belemegy, hogy elég lesz a vizsgálathoz.

- jó, de rámegy a kezemre. - ágál tovább, és már látszik, hogy nem Lenin miatt totyog, hanem a szükség hozta lépéskényszer miatt salsázik.

Még vár valami mentő ötletre, aztán nem bírja tovább, és elhúzza a csíkot a WC felé. Ahogy eltűnik az ajtó mögött, felszabadultan felröhög a váró.

Szürke idős embert támogat be már szintén nyugdíjasnak tűnő gyereke. Mindketten bottal. Elnézem őket, és az jut az eszembe - így nem szeretnék élni. Aztán átgondolom, biztos az én koromban ő is ezt gondolta, most meg örül, hogy szenvedhet a hátra levő néhány évért. Hamar bekvártélyozza magát egy ablak melletti ágyra. A ,,gyerek" ráugrik az éppen belépő újságosra, és olcsó pucér csajos bulvárokat vesz - had olvasson a papa!

Rémült tekintetek keresik az orvosok arcán a megértést. Ők erre kevesen vannak, legtöbbször csak a hátukat látni, ahogy sietnek valahová. Igazán akkor ijesztőek, ha elgondolkodva nem mondanak semmit a vizsgálat után. Ilyenkor a beteg összemegy, és a legrosszabbra számít. Valamikor orvos szerettem volna lenni. Ma már nem bánom, hogy más útra vitt a sors, no meg a biosz tanárom ellenszenve.

A vizit alatt olvasok. Pálffy István interjú a Heti Válaszban. Nekem tetszik, amit mond és gondol. Kérdés, hogy a politikusainknak is hasonló élményt jelentenek-e a válaszai?

Közben fel-felpillantok, hátha rám kerül a sor.

A vizsgálóban pislog egy neoncső. Lassan elkezdek tőle tikkelni. Amíg a vizsgálatra várok, az jut eszembe - régebben voltak karbantartók - de hát a reformok.....

Próbálok belesni a kórtermekbe, hátha meglátom Ágnes páncélszekrényeit. Nincs szerencsém.

Mázlim van. Velem közli a doktor úr a vizsgálat után - nem vett észre javulást. Nem örülök neki, de annak igen, hogy nem szaladt el a kollégáival konzultálni. Egy hétig van esélyem gyógyulni. Vágyom a megnyugtató szavakra. Talán egy hét múlva.

Újra a pultnál. A doki gépel és nyomtat. Aláírunk, Ő pecsétel is. Amikor a kezembe adja a nekem járó két lapot, meglátva a kérdésnek is felérő félmosolyt - ezzel mit csináljak? - hasonlóval válaszol. Értem.

Jó kimenni a kórházból, még a kutyagumikkal mintázott koszos járda bűze is közelebb áll az emberhez, mint a fertőtlenítő szagú halványzöld-fehér.

http://www.eszmeletlen.xw.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sepsiszentgyörgyön gyertyás tü
  2008-02-20 21:44:27, szerda
 
 
Sepsiszentgyörgyön gyertyás tüntetés volt Székelyföld autonómiájáért

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) fölhívására szerdán késő délután helybeli magyarok gyertyás tüntetésen fejezték ki rokonszenvüket a függetlenségét vasárnap kikiáltott Koszovó mellett. A Sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács vezetősége a megmozdulással egyben azt szerette volna a nagyvilág és a bukaresti politikai vezetés tudomására hozni, hogy Székelyföld magyarsága igényt tart az önkormányzatra.

A sepsiszentgyörgyi tüntetés szervezői arra kérték a túlnyomóan még mindig magyarok lakta háromszéki város lakóit, hogy a megmozdulás célkitűzéseivel való egyetértésük jeléül tegyenek ki égő gyertyát otthonaik ablakába. Sepsiszentgyörgy központjában, az Erzsébet parkban álló 1848-49-es szabadságharc-emlékmű talapzata körül lezajlott megmozduláson mintegy 100-120 ember vett részt a román, illetve az erdélyi és az anyaországi magyar sajtó élénk érdeklődése mellett.

Benedek Barna, a Sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke a román sajtónak a tüntetés megkezdése előtt kijelentette, hogy ellentétben Koszovóval, az erdélyi székelység nem elszakadni kíván, hanem a nemzetközi jog és gyakorlat adta lehetőséggel élve szeretné elérni a területi önkormányzatot.

Fazekas Tibor, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki küldöttje a székelység nevében örömét fejezte ki, hogy Koszovó elnyerte függetlenségét és egyben üdvözletét küldte a koszovói népnek. Békés eszközökkel mi is évtizedek óta óhajtjuk az autonómiát, s ügyünknek Tőkés László püspök úr személyében most végre Brüsszelben is van hiteles képviselője. "A küzdelmünk sikerre van ítélve", jelentette ki végül Fazekas Tibor, miután a jelenlevők hangosan Tőkés Lászlót éltették.

Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész, a Sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács alelnöke az Erzsébet park szélén álló unitárius templom harangjainak zúgása közepette arra kérte Istent, hogy adjon hitet és kitartást a székelységnek az önkormányzatért vívott küzdelmében.

Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi autonómiáért tartott gyertyás tüntetés a Székely himnusz eléneklésével ért véget.

Hering Ágnes
Sepsiszentgyörgy

*** www.nemzetihirhalo.hu *************
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nyílt levél Semjén Zsolt KDNP
  2008-02-20 20:58:58, szerda
 
 

Nyílt levél Semjén Zsolt KDNP-elnöknek az "izraeli műhely" megalapítása ügyében


2008-02-20.
Molnár F. Árpád

Nyílt levél, mely legalább a következő helyeken fog megjelenni:

http://hirhatter.t35.com/
http://allambunozes.blog.hu/
http://molnarfarpad.wordpress.com/
http://www.magyarero.hu/index.php?kk=HÍR


Tisztelt Semjén Úr/Testvér,


mint hallom, a KDNP izraelita műhely megalakítását tervezi tucatnyi zsidó közéleti személyiség (tehát multimilliomos) részvételével, és e zárójelben tett megjegyzés kapcsán gondolatban messze túllépek a Jézus Krisztusi szegénység kritériumain, mégpedig a multimilliomos Holocaust-túlélők állandó és folyamatos kártérítésére és egyeduralkodó érdekvédelmére is gondolva, miközben - noha egyszeri 4 milliárd Ft hiányozna a teljes, 30 ezer főre kiterjedő magyarországi hajléktalanság felszámolására - több tucat hajléktalan fagyott meg a Magyar Köztársaság területén, mert semmiféle érdekvédelmet a "keresztény"-nek nevezett KDNP tudtommal nem tanúsít, szemben a multimilliomos zsidók további érdekvédelmével, akik az éhezők és fagyhalálra ítéltek mellett - ahogyan a KDNP az egyszeri 4 milliárd kikövetelése helyett - minimum gondtalanul elsétálnak.

Azt követően, hogy a református hívek 2006 október 23-i templomba zárását, pap és keresztyén Testvérek összeverését és szétlövöldözését követően sem alakítottak sem tényfeltáró, sem a károsultak összefogását, jogi megsegítését és kártérítését célzó szervezetet - azaz a valódi Testvéreket cserben hagyták -, a következőket kérdezném tisztelettel:

1. A tervezett izraelita műhely közéleti személyei között vannak-e, és pontosan kik azok a zsidó közéleti szereplők illetve ezek barátai, akik aláírták 2006 októberében azt a kossuth téri békés demonstráció erőszakos feloszlatásáról szóló petíciót, amelynek következménye a magyar történelem egyik legsúlyosabb lakosság elleni sortüzei lettek, amelyek válogatás nélkül értek magyart, angolt, amerikait, peruit, németet, franciát és kanadait, Papot, Keresztyén Testvért és ateistát egyaránt?

2. Mikor tervezik egy a szocialistának nevezett rendszer politikai foglyai és károsultjai számára egy magyar műhely létrehozását, amelyben nem csak a megerőszakolt tömegek, de a szocialista éra börtöneibe, pszichiátriáira és elmegyógyintézeteibe politikai okokból juttatott személyeinek nemzetközi elismerését és kárpótlását céloznák, hozzájuk véve azokat a politikai üldözötteket is, akiknek léte 2006 ősze óta már azok előtt sem leplezett, akik egyébként a média által terjesztett sötétség miatt azt sem tudták, hogy ilyesmik létezhetnek, hanem azt hitték, hogy törvényes jogállamban élnek, ahol a pártok és a rendőrség a népet szolgálják?

3. Milyen támogatottságot remélnek ettől a minden bizonnyal pártöngyilkos, az SZDSZ szuicid akcióihoz kísértetiesen hasonló és bizonnyal ilyen végkimenetelű akciótól, amellyel még azt a keresztyén és nemzeti támogatásukat is elveszítik, amivel - azzal a maximum 1%-kal - egyáltalán rendelkeztek?

4. Izrael igen-igen messze van. Távolibb és kisebb országot alighanem keresve sem találhattak volna. Miért éppen az izraeli baráti társaság az, amelynek alapítása egyáltalán eszükbe jutott? Nekem sosem jutott volna eszembe ilyesmi, végignézve ezen az irdatlan mennyiségű gonddal és csapással lesúlytott országon. Miért nem bajor, szlovák, román, cigány, ukrán vagy örmény műhelyt vagy baráti társaságot alapítanak, hiszen rengeteg ilyen kisebbség él a Magyar Köztársaság területén? Ők, valamint mi mennyivel vagyunk kevésbé KDNP-konformak, illetve keresztyénkonformak, hogy nekünk semmiféle műhelyt nem kíván alakítani a KDNP, pl. a népek vágyott barátsága és testvérisége címén?

5. Egyáltalán mi köze van a Jézus Krisztusnak bármilyen nép kultúrájának terjesztéséhez? Az Újszövetség szerint a világon semmi. A Jézus Krisztus nem a zsidó vallást és szokásokat, hanem annak éppen ellenkezőjét, a lelki megtisztulást és az erkölcsöket, valamint a multimilliomos műhelyek megalakításával radikálisan szembe helyezkedve a keresztyének, a keresztyén közösségek és a szegények megsegítését Hirdette.

6. Milyen visszhangot vár ettől az akciótól, és milyen széles néptömegeket fog Önök szerint hasznukra, és nem bukásukra megmozgatni ez az újabb, evidensen pártöngyilkos akció?

Válaszát - akár telefonos interjú keretében is - várva, tisztelettel - és nem sértő szándékkal - megjegyezném, hogy mint keresztyénnek, akinek nem az álfüggetlenséget, hanem az erkölcsöket és az Istent kell képviselnie, egyre inkább olyan benyomásom van, hogy az SZDSZ és a KDNP között egyre kevesebb a különbség. De a két párt egyre jelentősebb hasonlóságot mutat mind a támogatottsága, a nacionális vonzódása, a keresztyénséggel és a keresztyén Testvériséggel szembeni tanúbizonyságai, az emberjogi inaktivitása terén, illetve atekintetben, hogy a két párt döntéseit sosem a lakosság és a népakarat, hanem egy szűk érdekközösség és lobbi egy-két emberének személyes kívánságai és vélt érdekei szerint alakítják ki.

Üdvözlettel - a KDNP egyre lehetetlenebbnek tűnő arculatváltásában reménykedve, és ezért imádkozva - Molnár F. Árpád, a Hírháttér című Internetes lap keresztyén főszerkesztője.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A tulajdonrész-juttatási terv
  2008-02-20 20:26:24, szerda
 
  A tulajdonrész-juttatási terv
2008-02-18 21:38:25, Hétfő

A mai Gyurcsány-féle kedvezményes tulajdonrész-juttatási tervről a következőket érdemes meggondolni:

Családonként 100.000 Ft körüli kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget említ:
- a részvényeket néhány ezer Ft kezdőbefizetéssel lehetne igényelni;
- adókedvezmény fűződik hozzájuk (a befektetési állomány bizonyos %-ot valószínűleg le lehet vonni a fizetendő jövedelemadóból, ha a fizetendő adó nem túl nagy);
- árfolyamkedvezmény (tegyük fel, hogy a tőzsdén forgó Richter Gedeon részvényekből is juthat egy pár: a részvény ára 39.000 Ft, ám a program keretében - mondjuk - 35.000-ért veheti meg az igénylő).

Első verzió: az egész osztogatás nem egyéb, mint a népszavazás előtti elterelő hadművelet: bedobják a nagy népi kapitalizmus ötletét, ahol az átlagcsóró is részesülhet a nemzeti vagyon morzsáiból, érezheti, hogy ő is tulajdonos. A népszavazás fontossága így kisebbé válik sokak szemében, hiszen ugyanabban az időben egy másik milliókat érintő témáról szól majd a vita, a TV-ből, rádióból, újságokból is ez fog folyni.

Második verzió: messzebb tekintő szándékaik vannak, mégpedig vagyontalan/szerény anyagiakkal rendelkező százezrek/milliók hozzákötése a szocialista-zsidó koalícióhoz.
A terv rafinált: kicsiny, de jövedelmi szintemhez képest mégis számottevő vagyon felett rendelkezhetem, mely még nem az enyém. Mivel jók a feltételek, családom tagjait is bevonom az üzletbe, részvényt igényel majd nekem apám-anyám, nagyszüleim, nagynéni, nagybácsi. Néhány tízezer forinttal többmilliós tulajdon megszerzésére kapok esélyt. Az összeszedett tulajdonrészeket hitel terheli, melyet ki kell fizetnem (formailag az egyes igénylőknek kell kifizetnie, de úgy kérem rokonságom segítségét, hogy - a nagy haszonban bízva - minden jövőbeli pénzügyi terhet átvállalok: innentől becsület dolga, hogy a rokonságot ne hagyjam sz@rban), ha mégsem tudnék fizetni, valószínűleg visszaszáll az államra az egész.

Az igénylés pillanatától abban leszek érdekelt, hogy az igényelt részvénycsomag ára felmenjen: tehát anyagi érdekeltségeimet szem előtt tartva elfogadom a zsidó koalíció által bevezetett pénzügyi fegyelmet, az esetleges újabb megszorításokat, sőt, a hatalom stabilitásában vagyok érdekelt, mivel minden politikai megmozdulás, feszültségkeltés, zavargás károsan befolyásolja hitelre vett értékpapírjaim értékét! Mivel pénzügyileg tapasztalatlan vagyok, hiszen soha korábban nem volt dolgom részvényekkel, csupán az újság/rádió/TV - valamint a haverok, munkatársak, rokonok kimerítő biztatására hallgatva vásároltam össze több milliónyi értékpapírt, ezért gondolkodásmódom is könnyedén átalakítható: nap mint nap remegve figyelem majd a tőzsdét, és azért imádkozom, hogy a papírjaim ára emelkedjen.

Minden 10-20-50% súlyos tízezreket, százezreket, majd milliókat jelent a pénztárcámnak. Esélyt arra, hogy kitörjek abból a siralmas élethelyzetből amiben vagyok: párommal kocsit, esetleg kis lakótelepi lakást vehetek, mely a SAJÁT TULAJDONOM lesz! Ha gyermekeim tovább szeretnének tanulni: lehetőségük lesz rá - emberi körülmények közt, nem kell hétvégenként és este a helyi McDonald's-ban robotolniuk, hogy előteremtsék a tandíjat és megélhetésük költségeit.

Elfogadom, sőt követelem majd a pénzügyi egyensúly helyreállítására tett intézkedéseket: emeljék meg a vizitdíjat. Szüntessék be a tömegközlekedés támogatását (MÁV,BKV,Volánok, stb.). Tegyék fizetőssé az egészségügyet, vezessék be az önrészt: hiszen minden fillér amit a csórókra és a lúzer betegekre költünk - akikből egyébként sincs semmi hasznunk, csak a pénzt szívják el a társadalomtól - az én zsebemből folyik ki! Tiltakozom majd a tandíj eltörlése ellen. Elmegyek éljenezni Gyurcsány március 15.-i, majd október 23.-i beszédére!

Ha fel is ismerem a helyzetem és kinyílik a szemem, valamint egészen mélyen megszólal a szívem is: tehetetlen vagyok. A kormány túszává váltam: vagyonom értéke tőlük függ. És ezt mindennap el is mondják nekem: együtt sírunk, együtt nevetünk. Nem kártyázhatom el szépen gyarapodó vagyonkámat, hiszen gyermeke(i)m, párom és a saját lehetőségeimet szűkíteném - talán végletesen.

Szerintem a második verzió az igazi veszélye Gyurcsány osztogatósdijának.

http://kuruc.info/r/1/21321/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyurcsány lámpalázas volt
  2008-02-20 20:07:39, szerda
 
  Gyurcsány lámpalázas volt
2008.02.19. 16:22

A miniszterelnök évértékelője a szociálpszichológus értékelése szerint lámpalázas és önbizalom-hiányos volt, a gesztikuláció hiánya és a visszafogott hanghordozás pedig arra utal, hogy Gyurcsány Ferenc nem élte bele magát a saját beszédébe. A bonyolult szerkezetek és az idézhető tételmondatok azt jelzik, hogy az évértékelő szövegét egyenesen a politikai elemzők számára állította össze.

Miért panaszkodott Gyurcsány Ferenc? Miért nem nézett fel a kezében tartott lapokból? Egyáltalán politikai beszéd vagy hivatalos közlemény volt a miniszterelnök hétfői évértékelése?

Síklaki István szociálpszichológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpszichológia Tanszékének docense az Orbán-beszéd után [1] Gyurcsány Ferenc évértékelőjét [2] is elemezte az Indexnek. Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök nem is a választóknak beszélt, hanem csak a politológusoknak és az újságíróknak adott elemeznivalót.
A helyszín

Síklaki István szerint a Parlament neogótikus kulisszái erősen meghatározták a beszéd hivatalos stílusát, ahogy az is, hogy a miniszterelnök saját pártja politikusai előtt, az ellenzék tüntető távolmaradása közepette mondta el évértékelőjét. Az ellenzék híján a beszéd hangulatára leginkább a formális és unott áhítat volt a jellemző, és ezt csak tovább erősítette, hogy amíg Orbán Viktor beszédét lelkes szimpatizánsok tetszésnyilvánításai szakították meg, Gyurcsány felolvasását csak a képviselők néha tanácstalan tapsa kísérte. Sőt ez a taps is gyakran megkésve jött, a miniszterelnök pedig nem várta meg, nem próbálta meglovagolni a hallgatóság visszajelzéseit.
A kezdeti nehézségek

Síklaki szerint Gyurcsány a teljes mértékben elfogadó hallgatóság ellenére mégis nagyon feszülten fogott a beszédéhez. Az évértékelés elejét kísérő mozgása lámpalázasnak, de legalábbis feszélyezettnek mutatta, szinte kapaszkodott a kezében tartott papírlapokba. Amikor először kapott tapsot a parlamenti padsorokból, nem nézett fel, nem nyugtázta a hallgatóság visszajelzését. Ez Síklaki szerint egyértelmű szónoki hiba, illetve arra utal, hogy a miniszterelnök nem nagy tömegek előtti politikai beszédnek, hanem formális, hivatalos szövegnek tekintette az évértékelést.
Az önbizalom hiánya

A szociálpszichológus szerint az önbizalom hiányára, esetleg a meghasonlottságra utal a beszédben, hogy Gyurcsány Ferenc az évértékelésben gyakran azt taglalta, hogy mit nem akart mondani, és sokszor halmozta a tagadó formákat.

Síklaki szerint a beszéd hatását nagyban ronthatta, hogy a miniszterelnök évértékelését a negatív dolgok felsorolásával kezdte, a beszéd első tíz percében csak a nehézségekről, erőfeszítésekről volt szó. A szakértő szerint pedig amerikai kutatások már rég kimutatták, hogy a negatív dolgokon rágódó politikus nem szimpatikus a hallgatóságnak, az ilyen politikusra kevesebben hajlandóak szavazni.
Gesztusok nélkül

Az évértékelés közepétől Gyurcsány Ferenc önbizalma visszatért, viszont ezzel párhuzamosan még jobban eluralkodtak a beszéden a hivatalos formulák, átvette a hatalmat a sok méter magas pulpitus. A hétköznapi beszédstílustól, fordulatoktól elszakadt az évértékelés nyelvezete, mind az összetett, néha többszörösen alárendelt mondatok, mind a felolvasás hangsúlyozása arra utal, hogy a miniszterelnök nem a választópolgárokhoz szólt.

A hivatalos beszéd stílusát jól szemlélteti, hogy az érzelmeinek engedve gyakran széles mozdulatokkal gesztikuláló miniszterelnök az évértékelés második felében alig gesztikulált, és a hanghordozása is teljesen visszafogott volt. Ez pedig Síklaki szerint sokakban akár az enerváltság benyomását is kelthette.
Tételmondatok a politológusoknak

A nehezen érthető mondatok és az idézetek Síklaki szerint arra utalnak, hogy a beszéd nem közönségnek, hanem újságíróknak és politológusoknak szólt, arra volt kihegyezve, hogy milyen pontokat fognak majd kiragadni belőle főcímnek, illetve milyen részeket elemeznek majd hosszasan a szakértők. A beszédből teljesen hiányoztak a visszatérő, szlogenszerű szavak, a máskor sokat emlegetett munka, tudás, tulajdon kifejezések sem térnek vissza olyan gyakran, mint például Orbán Viktor beszédében az igen, vagy a jövő.

index.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kitörés pergőtűzben
  2008-02-20 19:59:50, szerda
 
  Kitörés pergőtűzben
Hankó Ildikó

,,Hiába menekülsz, hiába futsz,
A sorsod elől futni úgyse tudsz..."
(Karády Katalin)

Emlékeznek talán még olvasóink, hogy 2004. február elején, miután lapunk megemlékezett a véres budai kitörés hősi halottairól, az MSZP frakcióvezetője - Lendvai Ildikó - a parlamenti ülésen kezében lobogtatva a Magyar Demokratát sivalkodott, hogy hősöknek neveztük a pergőtűzben meghalt katonákat.

A főváros körül 1944. december 26-án, karácsony másnapján bezáródott az ostromgyűrű. A házról házra folyó harcban a 2. Ukrán Front csapatai bevették Budát, korábban Pest már a szovjet csapatok kezén volt. 1945. február 13-án, miután Budáról is kiűzték a megszálló német csapatokat, a magyar fővárost ellenséges városként foglalták el. Csöbörből vödörbe jutottunk.

Az egyik legvéresebb csata, mint mindig a történelem során, a várnegyedért folyt. A magasan kiemelkedő, barlangokkal, járatokkal tarkított ,,föld alatti Buda" igen jól védhető terület. A barlangokban még ivóvíz is van, így sokáig berendezkedhettek a védők. Így volt ez 1686-ban Buda visszavételénél a törököktől, sőt az 1848-as szabadságharc idején is az osztrákok ellen.

Budapest bekerítésekor a városban négy német és három magyar hadosztály rekedt, valamint jó néhány kisebbnagyobb csapattöredék. A magyar vezetés Budapestet nyílt várossá akarta nyilvánítani, hogy megkíméljék az ostromtól, de Hitler másképp döntött. Így a nagyvárosok között Sztálingrád és Leningrád után a magyar főváros ostroma tartott a legtovább a második világháborúban, több mint 100 napig. A parancsnok Pfeffer Wildenbruck csendőrtábornok volt, aki az SS-kötelékében harcolt, de nem volt a náci párt tagja, és sohasem köszönt ,,Heil Hitler!"-rel.

Január végére már öt hadtest és tizenkét hadosztály tartotta tűz alatt a Budára visszavonult védőket. A Vérmező Alkotás utca felé eső oldala szovjet kézre került ezekben a napokban, így elvágták a várbeliek utánpótlásvonalát. Február első hetében a harcok már a Vár területén zajlottak. A védők létszámát 25-44 ezer közé teszik. A vári lakosok karácsonykor, az első bombázáskor költöztek le az óvóhelyekre.

A Vár ostromakor infernális állapotok alakultak ki, többszörös túlterheléssel működött a kórház, egymás fölé helyezett ágyakkal, földre fektetett matracokkal, sőt a puszta földre helyezett sebesültekkel. A Lovas út felőli bejáratot befalazták, ahogy zárult az ostromgyűrű, a levegőtlenség nyomasztó lett, miközben a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül stagnált, a szellőzést be kellett szüntetni a lövöldözés miatt.

A kitörést Hitler megtiltotta, pedig korábban talán jobb esélyük lett volna a várvédőknek. Végül Wildenbruck február 11-én megtagadta Hitler parancsát, és 20 órára időzítette a kitörést. A németek nem bíztak a magyarokban, ezért alig 20 óra előtt értesültek a fejleményekről. Ilyen körülmények között érkezett el február 11-e. Az első csoport este 8 órakor kezdte meg a kitörést, és a szovjet világító rakéták fényétől a szinte nappali világosságban iszonyatos tüzérségi és aknatűz záporozott a kitörőkre a Széna téren. A pergőtűzben rövid időn belül mindenhol hullahegyek alakultak ki. A kitörők első, több ezer főből álló tömege végig gázolva a hullákon, az Olasz fasoron keresztül végigrohanva eljutott Budagyöngyéig. Közben látva az óriási veszteségeket, a következő rohamozók nem mertek elindulni, így óriási torlódás torlódás alakult ki a várnegyed szűk utcáiban. Végül a kitörés eredményeként 16 ezren jutottak ki a várost övező hegyekbe. A német és a magyar parancsnokság 23 órakor indult el a várhegyet átszelő Alagútból az Ördög-árok csatornájába, ahol a sok bepréselődött embertől a víz felduzzadt, ezért egyre nehezebbé vált az előrejutás. Sokan hamarabb kimásztak a vízből, és a felszínen, megsebesülve, azonnal fogságba estek.

A hegyekbe jutott kitörők napokig kóboroltak az erdőkben, menekülve a szovjetek lövedékei elől étlen-szomjan, pihenés nélkül. Sokan beleőrültek a mostoha körülményekbe. A német vonalakat mintegy hétszázan érték el. Voltak a magyar katonák közt, akik hónapokig bujkáltak az erdőkben, vagy a fővárosban tűntek el egy ideig.

Hivatalos adatok szerint, Budapest ostromában 19 718 ember halt meg, 32 753 házat leromboltak. A várnegyedet porig bombázták, sok volt a civil halott is, mert már korábban ide menekültek a környező hegyekről, amint meglátták az első orosz katonákat. Volt, aki a Svábhegyről a várnegyedig futva tette meg az utat. A legtöbben a kitörés első óráiban estek el, mintegy ötezren. A sebesülteket és az elfogottakat a szovjet katonák a genfi nemzetközi egyezmény ellenére agyonlőtték, sokukat előtte megkínozták. A Vár kazamatáiban maradt mintegy 12 ezer sebesült sorsa még elborzasztóbb, kézigránátokat dobáltak be, lángszórókkal égették el őket. A HM melletti kórház járóképtelen betegeit kirángatták az utcára, és harckocsival taposták el.

Az eseményekről évtizedekig csak úgy lehetett beszélni, mint a fasiszták méltó büntetéséről, összemosva a német és a magyar katonák helyzetét. A kitörőknek hasonló sors jutott, mint a doni hősöknek: igyekeztek kitörölni őket a nemzet emlékezetéből. Pedig mindenek ellenére a kitörés nem volt értelmetlen, hiszen ha néhány százan is, de életben maradtak. Amit nem lehet megkérdőjelezni, az a helytállásuk, a bátorságuk, a tisztességük.

http://heti.demokrata.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3927&a mp;Itemid=36
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pusztító liberalizáció
  2008-02-20 19:54:10, szerda
 
  Pusztító liberalizáció

Járosi Márton: a villany nem szokványos termék

A kormányzati ígéretekkel épp ellentétesen mozogva: 30 százalékkal nőttek az áramárak az energiapiac liberalizációja miatt. A lakosság egyelőre kisebb teherrel szembesül, mert a kormány - a következményektől megriadva - árkorlátozást vezetett be a magánfogyasztók piacán. Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 társulat elnöke szerint azonban hosszú távon mindenki megfizeti a piacnyitás árát.

- Tavaly nyáron Kóka János gazdasági miniszter azt mondta: az energialiberalizáció miatt csökkenni fog az áramár, mert a verseny általában csökkenti az árakat. Ehhez képest a januári teljes piacnyitás óta a cégek és vállalkozások 30-40 százalékkal drágábban kapják az áramot. Mi történt?

- A prognózis teljesen megalapozatlan volt. A villanypiac más, mint a szokványos termékek piaca. Itt a liberalizáció növeli az árakat. Sajnálatos, hogy a Gazdasági Minisztérium a nyilvánvaló tények, az áremelések ellenére még mindig igyekszik elhitetni: a liberalizáció jó. Lassan olyan lesz ez is, mint a létező szocializmus, ahol évtizedeken át azt hallottuk, hogy az elmélet nagyon jó, csak a gyakorlatban még nem tud érvényesülni. Változatlanul hirdetik a félrevezető propagandát: az állami tulajdonban tartott, nagykereskedő Magyar Villamos Művek monopolhelyzete miatt nem érvényesülnek a liberalizáció előnyei. Elfedik, hogy eddig épp az MVM mérsékelte a privatizáció és a liberalizáció káros következményeit, s most is az MVM útján gyakorolhat átmeneti árfékező gesztusokat a kormányzat. Ismét előkerült a ,,most majd" magyarázat: most ugyan még nő, de majd aztán később a liberalizáció mérsékli az áremelkedést. Mintha senki nem emlékezne arra, mit mondtak korábban.

- Miben más a villamosenergia-piac, mint a szokványos termékeké?

- Korábban a közösségi érdek szerint működtetett villamosenergia-piacon az erőművek termelői átlagára érvényesült. A kilowattóránként 8,5 forintos paksi termelés, és a drágább lignit és szénhidrogén alapú energia-termelés átlagára eddig 14 forint volt. Ha teljesen fölszabadítják a piacot, mindenki maga határozza meg, hogy mennyiért adja az áramot. Soha se engedjük meg, de a példa kedvéért tételezzük fel, hogy a paksi erőmű is magánkézbe kerül. Miért adná 8,5 forintért az áramot, amikor 14 forintot is kaphatna érte? A liberalizált piacon a még szükséges legdrágább termelő határozza meg az árat.

- Én úgy képzelem, az árampiac felszabadítása akkor csökkenthetné az árakat, ha jókora verseny lenne az erőművek között. Ezek szerint ez nincs így?

- Amikor ezt az angolszász modellt Európában is bevezették, az Európai Unióban több tízezer megawatt többlet-kapacitás volt. Ennek következtében kezdetben valóban csökkentek az áramárak. Csakhogy ezek a fölöslegek elfogytak. S mivel erőművet építeni roppant költséges, a liberalizált piacon a tőke inkább rövid távú érdekeit próbálja érvényesíteni. Nem fejleszt, hagyja lepusztulni a rendszert, vagyis hiányt generál, ami aztán emeli az árakat.

- Hány év alatt térül meg egy erőmű?

- Az energetikai beruházások hagyományos megtérülési ideje hosszú, 20-25 esztendő. Hazánkban az erőművek 1995-96. évi privatizációja óta jelentős fejlesztés nem történt. A villamos rendszer új tulajdonosai több százmilliárd forint jövedelmet realizáltak, de számottevő kapacitásfejlesztést nem végeztek.

- Ez az eddigi időszakra vonatkozik. Most viszont, hogy nőnek az áramárak, nem lehet, hogy mégis megéri erőművet építeni?

- A CEZ Magyarország Kft. vezetője a napokban azt nyilatkozta: a térségben meglévő erőművek jelentős részét be kell zárni környezetvédelmi okok miatt, vagy egyszerűen azért, mert elavultak. Több milliárd eurós beruházásra van szükség. Ahogy a CEZ vezetője fejtegette: a kialakuló 17,5-18 forintos kilowattóránkénti nagykereskedelmi ár mellett már megtérülnek a fejlesztések. Ez a liberalizáció logikája: a hiány felveri az árakat, s ekkor már érdemes befektetni. De ne feledjük, hogy Magyarországon már a jelenlegi árszínvonal mellett is hatalmas termelői és szolgáltatói jövedelmek képződtek. A tőke rövid távú érdekei tetten érhetők abban is, hogy az újabban beharangozott fejlesztések kivétel nélkül a leggyorsabban megtérülő gázerőművek.

- Miért térül meg a gázerőmű gyorsabban?

- Mert sokkal egyszerűbb a felépítése. Csakhogy a gáz a legdrágább tüzelőanyag, ráadásul tovább növeli hazánk Oroszországtól való energiafüggését; a villanyáram 40 százalékát már így is gázból termelik.

- Hogy kéne a társadalmi érdekeket figyelembe véve erőműveket építeni?

- A klasszikus modell szerint az áram árát az önköltség határozza meg. A rendszerirányító először beindítja a legolcsóbban termelő erőművet, aztán a kicsit drágábbat, és így tovább, egész addig, amíg a termelés nem fedezi a fogyasztási igényeket. S ugyanígy kalkulálják a fejlesztéseket is: olyan új erőművek építése kívánatos, amelyek a legalacsonyabban tartják a jövendő költségszintet. A liberalizáció óta viszont elfelejthetjük az önköltséget.

- Nem számít, hogy mennyi az áram előállítási költsége?

- A liberalizált piacon ez senkit nem érdekel. Ehelyett az úgynevezett tőzsdei ár az új varázsszó. Esetünkben ez azt jelentette, hogy az őszi villanyárverésen nálunk is megjelentek a regionális tőzsdei, elsősorban a Balkánra jellemző magasabb árak. Miután kinyitották a piacot, a kereskedők szabadon adhatják-vehetik az áramot. Miért adnák el itthon olcsóbban, ha többet kaphatnak érte a szomszéd országokban? Úgyhogy a liberalizáció következtében az itthoni piaci szereplők is kénytelenek megfizetni a térség magasabb árait, miközben ez önköltségi szempontból egyáltalán nem indokolt.

- A Fidesz már a mostani áremelés előtt, 2005-ben azzal vádolta meg a külföldi tulajdonú erőműveket és áramszolgáltatókat: luxusprofitot visznek ki az országból.

- A Horn-kormány a privatizációkor 8 százalékos nyereséget garantált az erőművek és az áramszolgáltatók új tulajdonosainak. A privát tulajdonosok saját tőkére vonatkoztatott nyeresége azonban mindig nagyobb volt ennél, 2004-től az erőműveknél már kereken 22 százalék, az áramszolgáltatóknál 15 százalék.

- Szóval az eddig indokolatlanul magas árak most még magasabbak lettek.

- A tőzsdei ár meghatározóvá tétele azért is tragikus, mert innentől eltakarja - mondhatjuk: szentesíti - a szereplők extraprofitját. Innentől nem lehet hivatkozni az önköltségre, annyi lesz az ár, amit a tőzsdei viszonyok diktálnak.

- Az ipari fogyasztóknak átadott áram ára 30 százalékkal nőtt, a lakosság esetében viszont a kormány csupán 9,8 százalékos áremelést jelentett be. Ez azt jelenti, hogy némileg visszakoztak a teljes liberalizációtól, a lakosságot nem tették ki a szabad piacra?

- A kormányzat - megrettenve a várható belpolitikai következményektől - a korábban piacellenes magatartással vádolt MVMet ,,piacidegen" magatartásra szorította. A lakossági és a közületi szférában átmenetileg burkoltan fenntartotta a szabályozott árakat. Ezeken a területeken az MVM-nek olyan árat kell felszámítania az áramszolgáltatóknak, hogy a hatósági árrés figyelembevételével csak a bejelentett végfogyasztói áremelés valósuljon meg.

- Vesztesége keletkezik ebből az MVM-nek?

- Relatív értelemben keletkezik vesztesége: ezt az áramot eladhatná tőzsdei áron is. Sajnos a privatizáció óta közhelynek számít: a külföldi tulajdonú cégek profitját a nemzeti tulajdonú MVM rovására is biztosítani kell.

- Tehát akkor az MVM-nek megmarad az eddigi nyeresége.

- Csakhogy az iparági nyereség eddig is rendkívül aránytalanul oszlott el, s az MVM-nek csupán 2006 óta van nyeresége. Tény, hogy az MVM a liberalizáció eredményeként az eddigieknél jobb pozícióba került, ugyanakkor méltánytalan és diszkriminatív, hogy csak a külföldi tulajdonú erőművek és szolgáltatók nyereségét tekintik természetesnek.

- Tartós marad a lakossági és közintézményi körben a kormányzat mostani ármérséklő beavatkozása?

- A jelenleg fogyasztóvédelmi szerepben tetszelgő kormányzat csak átmenetinek tekinti mostani beavatkozásait, a liberalizációt folytatni akarja. A törvény lehetővé teszi, hogy negyedévente felülvizsgálják az árat. Egy szoktatási folyamatról van szó, a ,,kedvezmények" sajnos meg fognak szűnni.

- Mi lenne, ha az MVM-et is privatizálnák? Mert hogy erről is folyamatosan lehet hallani.

- Erről is, meg hogy leválasztják róla a Paksi Atomerőművet. Ebben az esetben nyilvánvalóan megszűnne az a fékező hatás, amit a cég jelenleg ki tud fejteni az árak alakulására. Az MVM maradt az ágazat egyetlen nemzeti, közösségi tulajdonú cége. Bűn lenne eladni, inkább arra kéne törekedni, hogy a többi szereplőhöz hasonlóan, közvetlenül értékesíthessen a lakossági piacon is. Ha ez megtörténne, sokan meglepődnének, mennyivel olcsóbban is lehet adni a villanyt.

- Valaha ez így volt, mindenki az MVM tulajdonú áramszolgáltatóktól vette az áramot, ami a privatizációval szűnt meg.

- Most viszont az MVM - amint jövedelemhez jutott - megvette az Elmű 10 százalékát. Pici lépés, de jó irányú, fontos lépés. Véget kéne vetni a liberális szószólók ismétlődő MVM elleni támadásainak, amelyben azt szajkózzák, hogy az MVM nincs rákényszerítve költségeinek minimalizálására, mert nincs versenytársa. Miközben a külföldi tulajdonú piaci szereplők 15-20 százalékos profitokat raknak zsebre.

- Nem lehet, hogy a lakossági piacon az MVM is zsebre rakná az említett extraprofitot?

- Egy közösségi tulajdonú magyar cégre tud hatni a magyar lakosság. A külföldieken senki nem kérheti számon, mennyi a profitjuk. A nemzeti tulajdonban levő szolgáltatót a ,,tízmillió részvényes" el tudná számoltatni az árairól.

- Az EU biztos legutóbbi nyilatkozata nem zárta ki az államilag szabályozott lakossági villanyárakat. Van esély arra, hogy esetleg teljesen felülvizsgálják a liberalizációs elvárásokat?

- Szerintem az unió rossz úton jár, az energetikai liberalizáció zsákutca. Egy sor, korábban alapvetőnek tartott értéket rúgnak fel: a liberalizált piacon nincs ellátási kötelezettség, senkinek nem kötelező erőművet építeni, gondoskodni az emberekről. Ráadásul sérti az uniót alapító Római Szerződés céljait is, amely kimondja, hogy a közszolgáltatásokban nem lehet maradéktalanul piaci viszonyokat alkalmazni.

Kárász Andor

http://heti.demokrata.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3935&a mp;Itemid=36
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az SZDSZ feloszlatását kezdemé
  2008-02-20 19:48:57, szerda
 
  Az SZDSZ feloszlatását kezdeményezte egy magánszemély
2008. Február 20. 12:21

Az ügyvivő testület nem, a rendőrség foglalkozik a csalással

Abcúg.hu

Az SZDSZ ügyvivő testületének tagjai az ügyről folyó vizsgálat lezártáig nem kívánnak és nem tudnak foglalkozni érdemben a pártban lezajlott választási csalással. Az ügyvivőkkel ellentétben a rendőrség foglalkozik az üggyel, egy magánszemély pedig a párt feloszlatását is kezdeményezte.

Az SZDSZ országos ügyvivő testülete a múlt héten gyors és teljes körű vizsgálat elindításáról döntött, amelynek célja, hogy a tavalyi tisztújítás kapcsán felmerült, néhány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldöttet érintő lehetséges szabálytalanságot megfelelően tisztázza - áll a Szabad Demokraták Szövetsége által kiadott közleményben.

Az ügyvivők Jüttner Csabát bízták meg az ügy kivizsgálásával. A megyei vizsgálat eredményét, annak lezárulta után, a párt vezető testületei értékelni fogják, és meghozzák a szükséges döntéseket. A liberális párt legfontosabb feladata és célja továbbra is a sikeres részvétel a népszavazási kampányban. Az SZDSZ ügyvivő testületének tagjai, többek között Kóka János, Demszky Gábor, Béki Gabriella, Fodor Gábor, Gusztos Péter és Horn Gábor a vizsgálat lezártáig nem kívánnak és nem tudnak foglalkozni érdemben ezzel a kérdéssel - írták nyilatkozatukban.

Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, közben egy magánszemély - a Magyar Nemzethez is eljuttatott beadványban - arra kérte a Legfőbb Ügyészséget, hogy törvénysértések gyanúja miatt kezdeményezzék az SZDSZ működésének felfüggesztését. A levélben az is szerepel, hogy amennyiben a párt szervezetének törvényes működése nem biztosítható a jövőben, akkor a feloszlatását is kezdeményezze a Legfőbb Ügyészség.

Hétfő óta pedig már a rendőrség is nyomoz magánokirat-hamisítás gyanújával az SZDSZ elnökválasztása ügyében. Az eljárás a Deport '56 szervezet feljelentésére indult, de Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere is hasonló feljelentést tett.
Az SZDSZ-es bűncselekmények megalapozott gyanúját a Hír Televízióban és a Magyar Nemzetben bemutatott bizonyítékokkal igazolták.

Forrás: MNO
http://www.abcug.hu/index.php?com=news&cat=8&id=1339
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Évértékelők után, népszavazás
  2008-02-20 19:46:49, szerda
 
  Évértékelők után, népszavazás előtt
2008. Február 20. 12:06

,,Oszd meg és uralkodj!"

Elhangzott hát a sokak által oly nagyon várt két ,,ország értékelés", amelyektől mindkét tábor tagjai megfelelő iránymutatást, programot vártak a következő hetekre, hónapokra. Mindkettő lelkes és figyelő hallgatóság előtt hangzott el, s mindkettő kellően visszafogott volt, még a célkitűzéseket illetően is, mivel az ismétléseken, a már sokszor elmondottakon túl, nem igazán sok újdonsággal léptek elő az értékelők.

Az egyik tábor hallhatta, hogy a népszavazáson a 40%-nyi igen kevés, de a 60%-os már elsöprő következményeket hozhat a kormány számára, sőt a sikeres népszavazás után bármi megtörténhet!? Az ellentábort alkotók füleinek kedves mondatok, méltatások is elhangzottak a beszédben, igyekezve azok már megrendült sorait tovább gyengíteni és saját pártjaikkal szemben meglévő elégedetlenségüket fokozni, az igen választására buzdítani.

A Parlamentben elhangzott másik évértékelés az eddigi reformok eredményeit igyekezett bemutatni, majd újabb (sokadik) programokkal - megint csak a közvélemény előzetes megkérdezése nélkül - ,,lepte meg" táborát. E tábor vezére folytatja a bizonytalan jövőben esetleg valamilyen sikert hozó víziói és kísérletei sorát. Ezek újabb nyugtalansággal töltik el a saját táborát és a közvéleményt is. Nem könnyű ugyanis egy magát szociáldemokrata jellegűnek valló pártnak az ellenzéke által korábban használt fogalom köré csoportosítania, vázolnia vízióit a jövőt illetően, a meglévő kedvezőtlen gazdasági és társadalmi körülmények között.

Újra csak szavak, mondatok hangzottak el, de egyre több, még gondolkodásra képes ember látja, tudja, hogy ezek mögé valós, megvalósítható, konkrét tervek, elképzelések még mindig nincsenek állítva, csak újabb kísérletek kezdődnek az országban és az országgal, beláthatatlan és kiszámíthatatlan következményekkel. Mindezek a kísérletek, víziók csak arra szolgálnak, hogy elfedjék, kitakarják az emberek elöl azt, miszerint a táborokat vezető politikai elitnek csak egészen rövid távú, önös elképzelései vannak. A két tábor vezetői közép és hosszú távú célokkal és az ezek kivitelezését biztosító tervekkel nem rendelkeznek. A népszavazás is csak három, az ország helyzetét alapjaiban nem érintő, a lényeget nem igazán feltáró részletkérdésre ad, vagy sem, választ.

Az Összmagyar Szövetség Párt még múlt év decemberében honlapján közzé tette ország(helyzet)értékelését és elképzeléseit a kiútra. Mindezek időtállónak, helyesnek bizonyultak, mert tények és folyamatok tárgyilagos elemzésén alapultak. Álláspontunkat nem befolyásolták és befolyásolják érzelmi kötődések, pártpolitikai és ideológiai torzítások, párto(ko)skodás, különböző és megosztó érdekek, stb., csupán az örök érdekek vezették ,,tollunkat" az elemzéskor: a nemzeti érdekek, amelyeknek elsődleges célja: a Haza, a Nemzet meg- és fennmaradása!

Budapest, 2008. február

Az Összmagyar Szövetség Párt Elnöksége

Forrás: ÖSzP

http://www.abcug.hu/index.php?com=news&cat=8&id=1338
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nemzeti Liberális Platform: Pe
  2008-02-20 19:45:38, szerda
 
  Nemzeti Liberális Platform: Peresz felvásárol + videó
2008-02-19. 21:37:28

Kérdéseink lennének. Mert megütközéssel hallgatjuk az izraeli államfő szavait, aki a mellékelt videofelvételen a következőket mondja: "Azt látom, hogy fölvásároljuk Manhattant, és fölvásároljuk Magyarországot, és fölvásároljuk Romániát, és fölvásároljuk Lengyelországot. S ahogy én látom, nincsenek problémáink. A tehetségünk, az összeköttetéseink és a dinamizmusunk jóvoltából szinte mindenhová eljutunk."

Választ várunk, a közvélemény formáló magyar értelmiségtől, a "magyar élettér" hallatán antiszemitizmust kiáltó magyarországi zsidó gondolkodóktól, Izrael állam külügyminisztériumától, hogyan is kell mindazt értelmeznünk, amit Simon Peresz mondott 2007. október 10-én Tel-Avivban, a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyûlésén.

Mi, magyar nemzeti liberálisok feltétlen hívei vagyunk az őszinte és egyenrangú keresztény-zsidó párbeszédnek. Éppen ezért úgy tartjuk, hogy egy őszinte és egyenrangú párbeszédben - az eddig bevett szokásoktól eltérően - mi is megfogalmazhatunk kérdéseket.

Simon Pereszt nem azonosítjuk a világ zsidóságával, viszont közjogi méltóság, akinek a szavaira oda kell figyelni. Tehát kérdéseink - megismételve - így hangoznak: Hogyan értelmezzük Simon Peresz szavait? Mennyire szolgálják az izraeli államfő mondatai a keresztény-zsidó párbeszédet, s az antiszemitizmus, illetve a zsidó ellenség elleni fellépést?

MGI

Videó: http://www.udk.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 44 
2008.01 2008. Február 2008.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1291 db bejegyzés
e év: 10632 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 709
  • e Hét: 2631
  • e Hónap: 6376
  • e Év: 159872
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.