Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
Hagyó Miklós: Antal csak 670 e
  2008-02-03 23:37:13, vasárnap
 
  Hagyó Miklós: Antal csak 670 ezret vett fel havonta
2008. február 2. 13:41


MNO
Hagyó Miklós: A BKV vezérigazgatójának a bére fix fizetésből és prémiumból áll. A prémium azonban csak adható, nem jár. 2006-ban Aba Botond 670 ezer forintot keresett havonta, de ugyanekkora összeget kapott minden egyes hónapban prémiumként is. Tavaly Antal Attila csak a 670 ezer forintos fizetését vette fel. Ráadásul Aba Botondnak volt még egy menedzserszerződése, amelynek alapján minden évben megkaphatta alapfizetésének a 265 százalékát. Ezzel szemben mi azt mondtuk, legyenek tiszta és átlátható viszonyok.

(Magyar Nemzet, 2008. február 2.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Félméteres habhegyek vannak a
  2008-02-03 23:36:11, vasárnap
 
  Félméteres habhegyek vannak a Rábán
2008. február 3. 18:35


MNO
Félméteres habhegyek vannak a Rábán Szentgotthárdnál. A helyi környezetvédők jelezték, hogy évek óta nem látott mértékű a szennyezés a folyón.

A helyi szervezet furcsállja, hogy éppen hét végén erősödik Rába habzása, mert úgy tudják, hogy az osztrák bőrgyárakban ilyenkor nincs termelés. Az osztrák szakemberek keresik az okokat, de állítólag egyelőre tanácstalanok.

A környezetvédelmi miniszter a hírre azt közölte: a határmenti osztrák bőrgyárak működésének felfüggesztését kezdeményezi, ha nem javul a folyó vízminősége. Fodor Gábor emellett azonnali választ vár osztrák kollégájától, hogy szabtak-e ki bírságot a szabálysértő vállalatokra.

(Lánchíd Rádió)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szili: Március 9-én nem lehet
  2008-02-03 23:18:41, vasárnap
 
  Szili: Március 9-én nem lehet a törvénymegerősítő népszavazás
Független Hírügynökség
| 2008. február 2., szombat 09:09

Szili Katalin szerint nem lehet március 9-én megrendezni a törvénymegerősítő népszavazást az egészségbiztosítás reformjáról, akkor sem, ha megkapná az előterjesztés a szükséges többséget a parlamentben február 11-én. Ezt a Napkeltében, a Magyar Televízió reggeli műsorában mondta a házelnök szombat reggel. Hozzátette, hogy el kellene gondolkozni a kezdeményezésnek a közjogi berendezkedésre gyakorolt hosszútávú hatásán, hiszen - mint mondta - különös helyzetet teremtene, ha a mindenkori ellenzék folyamatosan ezzel az eszközzel élne egy-egy törvény ellen.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Széf-rendelet:valahogy vissza
  2008-02-03 23:15:10, vasárnap
 
  Széf-rendelet:valahogy vissza kell szerezni a ráköltött 600 milliót

2008. Február 03. 14:22
Abcúg.hu

A határidő előtt 12 nappal a kórházak még nem kapták meg a kötelező széfekről szóló rendeletet az egészségügyi tárcától. Ennek hiányában a beszerzést sem tudják megkezdeni. Ha viszont a páncélszekrényeket nem szerelik fel időben, a minisztérium megbünteti őket.

A békéscsabai Réthy Pál kórházban azt sem tudják, milyen plusz terhet jelent majd a széfek működtetése, hiszen ha valaki elfelejti a kódot, egy háromtagú bizottságot kell összehívniuk. A széf-programra egyébként 600 millió forintot költött a kormány a társadalombiztosítás megtakarításából.

A határidőig már csak alig két hét van hátra, a széfekről szóló rendeletet azonban a mai napig nem kapták meg az intézmények. Ha ebben úgy rendelkeznek a páncélszekrényeket az ágyak mellé kell tenni, át kell alakítaniuk a szobák berendezését. De nemcsak a széfek helye okoz bizonytalanságot a szakdolgozók körében.

Betegek és ápolók is egyaránt attól tartanak, hogy kódot a széfek használói egyszerűen elfelejtik, holott csak ők ismerhetik a számkombinációt.

Békéscsabán egyelőre csak mintaszéfek vannak, a kórház árajánlatot kért több gyártótól is. A páncélszekrények árai igen eltérőek: a legolcsóbb ajánlat szerint egy széfért 3600 forintot, a legdrágább esetében pedig 25 ezer forintot kell fizetni, igaz, az árakat módosíthatja még a beszerelési és szervizelési költség is.

Forrás: HírTv

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem lehet tovább tárgyalgatni
  2008-02-03 23:14:02, vasárnap
 
  Nem lehet tovább tárgyalgatni a parlamenten kívüli egységről

2008.02.03.



Aki bújt, bújt, aki nem, nem.

,,Hittem az amerikai álomban, de rémálom lett belőle"(1)

,,A szabadpiac, a szabadkereskedelem mindenhatóságát hirdető washingtoni konszenzuson és a 2001. szeptember 11-i politikai rendszeren alapuló világrend láthatóan véget ért."(2)

,,A kelet-közép-európai országok, illetve a szovjet utódállamok lehetnek az USA jelzálogpiacáról indult, ám globálissá dagadó pénzügyi válság következő vesztesei - állítja a Financial Times szakértőkre hivatkozva."
,,Ha a hitelminősítők maguktól nem képesek jobb minőségű információkkal ellátni a befektetőket a strukturált befektetési termékekről, akkor Nagy-Britannia, Német-, Francia- és Olaszország mint tegnapi csúcsukon kiderült: készek kötelező szabályozást alkotni a témában."(3)

,,El kell dönteni például, hogy mi lesz a sorsuk azoknak a folyamatban lévő jogi aktusoknak, amelyekben az Európai Parlamentnek (EP) a szerződés 2009. január 1-jére tervezett életbe lépésétől kezdve vétójoga lesz egyebek közt a bel- és igazságügyi együttműködés, a mezőgazdasági és halászati, valamint a kohéziós politika területén."(4)

Tetszetek érezni, hogy mekkora baj van?

Ebben a helyzetben a Magyar Országgyűlés ellenzéke megszavazza a Lisszaboni Szerződést, ami biztosítja, hogy ,,globálissá dagadó pénzügyi válság következő vesztesei" közül ne maradjunk ki, cserében azért, hogy a gyakorlatilag semmi eredményt nem hozó népszavazásai megtörténjenek. Ez hazugság! Ugyanis az nem igaz, hogy módja lett volna a kormánypártoknak megakadályozni a népszavazást (az aláírásokkal az Országgyűlés döntési szerepe végrehajtói szerepre módosult), tehát ebben hazudtak, továbbá az egybiztosítós rendszer nem ad biztosítékot arra, hogy a magántőke ne vegyen részt az egészségügyi ellátásban - következésképpen a vizitdíj és az ellátási díj egy FIDESZ kormány esetén is marad, éppúgy, mint a tandíj - ld. Rogán Antal nyilatkozatát(5).
Tehát a Magyar Parlament ellenzéke eltereli a figyelmet a lényegről, arról, hogy ez a politika, amit 19 év óta folytatnak kötelező vesztessé tett bennünket. A helyett, hogy a magyarság érdekét képviselve feltétel nélkül megtagadta volna a gyarmatbirodalmi diktátum megerősítését, bebizonyította, hogy a kormány egyenrangú helytartó-társa a diktatúra kiszolgálásában.

A Szlovák Parlament ellenzéke ugyanazt az utat követi, mint a magyar ellenzék.
,,A Fico-kabinet a gyors ratifikálással azt az üzenetet küldené Európának, hogy Szlovákia mintaállam. Azután pedig a kormánypárti többséggel elfogadtatná a szólásszabadságot lényegesen korlátozó sajtótörvényt."(6)
,,A Magyar Koalíció Pártja és szlovák kollégáink többsége is megszavazza a dokumentumot, de csak akkor, ha előtte a kormánykoalíció lényeges módosításokat hajt végre az új médiatörvény tervezetén"(7)
- mondja a szlovák ellenzék. A sajtótörvény előcitálása éppúgy hazugság, mint a magyar népszavazás. Az borítékolható, hogy a szlovák parlament is megerősíti a Lisszaboni Szerződést, akár úgy is, hogy mindaddig előhozza a megerősítést, amíg nem lesz néhány ,,megtért" (megvett) ellenzéki, aki ezt lehetővé teszi. A kormány pedig - akár egy kompromisszummal elfogadott, majd eredeti szándékra módosított sajtótörvénnyel - érvényesíti akaratát.
Annak nincs valós esélye, hogy ,,patthelyzet" legyen, és az országgyűlés elnöke az első elutasítás után ne bocsássa többé szavazásra a határozat-tervezetet és ezzel valóban Szlovákia buktassa meg a Lisszaboni Szerződést. (,,Mivel ez nem törvénytervezet, hanem nemzetközi szerződés, a kormány korlátozás nélkül újra előterjesztheti" - véli Gál Gábor képviselő (MKP). Stanislav Janiš (SDKÚ) szerint a házszabály ilyen esetre nem gondol. ,,A jogászok véleménye nem egységes ebben a kérdésben, a parlament elnöke megoldhatja a kérdést úgy, hogy nem bocsátja szavazásra a szerződést" - válaszolta Janiš arra, hogy az egyszeri elutasítás egyben véglegeset jelent-e.(8))
Ha a Lisszaboni Szerződés szlovák megbuktatása mégis megtörténne, akkor a Felszabadult Európában Szlovákia átveszi azt a szerepet, amire minket a Szent Korona kötelez.

Kelet-Európában a parlamentek fel sem vetik a népszavazás lehetőségét, annak ellenére, hogy az erre irányuló eljárás Magyarországon alkotmányosan folyamatban van (ez az oka annak, hogy nemzetközi bíróságokhoz fordultunk).

Az EU-Alkotmányt megbuktató Franciaországban a nemzetgyűlés és a szenátus nem meri vállalni annak a kockázatát, hogy egy népszavazással a Lisszaboni Szerződést is Franciaország buktassa meg. Ehhez alkotmánymódosításra van szükség, amit kétségtelenül meg is tesznek. (,,A francia nemzetgyűlés után a szenátus is megszavazta szerdára virradóra az alkotmánymódosítást, amelyre azért van szükség, hogy a parlament népszavazás nélkül is jóváhagyhassa az Európai Unió reformszerződését."(9))

Angliában a legkritikusabb a helyzet. A Blair-ígéret köti Browt-t a népszavazás megtartására, ugyanakkor szorítja az ,,álomvesztettekhez" fűződő hűség: nem veszélyeztetheti a ,,szabadpiac, a szabadkereskedelem mindenhatóságát hirdető washingtoni konszenzuson és a 2001. szeptember 11-i politikai rendszeren alapuló világrend" (ld. 2. végjegyzet) fennmaradását.
,,A Financial Times felmérése szerint a megkérdezettek 51 százaléka bizonyosan nemet mondana, míg igent csupán 17 százalék."(10)
_______________________

Ebben a helyzetben, amikor nyakunkon van a kötél, és tudjuk, hogy a parlamenti pártok egyetemesen szorítják, a parlamenten kívüli ellenzék mit tesz?

Önmaga veszíti el erejét.

Azon háborodik fel, hogy ki hogyan kampányol a semmit meg nem oldó népszavazás ellen vagy mellett.
Felelőtlenül (vagy felbérelve) ránk akarja zúdítani egy eleve vereségre ítélt polgárháború minden keservét, értelmetlen kardcsörtetéssel, feketelista készítéssel.
Összeül és azon tanakszik, hogy szabad-e az EU-t és a NATO-t ellenezni, szabad-e nemzeti jelképeinket békésen, de határozott kiállással zászlónkra tűzni, hány párt legyen, kinek a vezetésével, és - ha esetleg választási szövetséget kötnek - milyen ,,minimális programot" hirdessenek.

Eszünknél vagyunk?

Legyünk már végre!

A megosztottság oka a pártrendszer. A diktatúrát csak a megosztottság tarthatja fenn.
Tehát a diktatúra hatalomvesztésének a pártrendszer megszűntetése az egyetlen módja.

,,A szabadpiac, a szabadkereskedelem mindenhatóságát hirdető washingtoni konszenzuson és a 2001. szeptember 11-i politikai rendszeren alapuló világrend láthatóan véget ért." - írja Lengyel László, amit mindannyian tapasztalunk (2. sz. végjegyzet).
,,Ami elromlott, azt nem lehet azzal a módszerrel megjavítani, ami a romlást okozta." - mondta Einstein.

A kapitalizmus megbukott. Nem lehet a bukás tényét megszűntetni, vagy mértékét csökkenteni a kapitalizmussal, éppúgy, ahogyan a szocializmus bukását sem lehetett a szocializmussal ellensúlyozni.

Ahhoz a gondolkodási mód (paradigma) váltáshoz, amivel nem javítani, hanem felváltani kell a megbukott kapitalizmust, nem kell kitalálnunk semmit, csak alkalmaznunk azt az értékrendet, ami a magyarságot évtízezredeken keresztül életben tartotta, ami minden válsághelyzetben biztosította a túlélésünket. Ezt az értékrendet a Szent Korona adja.

Nem kell kitalálni a lélek, a szellem és a test harmóniáját, mert benne van.
Nem kell kitalálni a gazdaság szerepét és működését, mert benne van.
Nem kell kitalálni a kultúra, a vallások, a nemzetiségek szerves egységként élését, mert benne van.
Nem kell kitalálni az egészségvédelem és betegséggyógyítás rendszerét, mert benne van.
Nem kell kitalálni a család életének mindent meghatározó feltételeit, mert benne van.
Nem kell kitalálni a nevelés oktatás nemzetépítő módszerét, mert benne van.
Nem kell kitalálni az önigazgatást, a képviseleti rendszert, mert benne van.

Nem kell az alkalmazás módját kitalálni, mert mindannyian rendelkezünk azzal a küldetéssel, ami egységet teremt és megmondja mindannyiunknak, hogy milyen Szolgálatot kell teljesítenie a Szent Korona értékrend hatalmának visszaállításáért.

Semmi mást nem kell tennünk, csak megtalálni önmagunkat, és hűnek lenni önmagunkhoz.

Nem kell kitalálni semmit, csak alkalmazni a jelen történelmi időszakra.

Ha ezt megtesszük, akkor megteremtjük a békés hatalomátvétel, a rendszerváltás feltételeit. Erre szolgál az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, vagy az ennek feltételeire épülő választási részvétel.
Természetesen a helytartókkal meg kell küzdenünk, és ha ők nem békés eszközzel harcolnak, akkor nekünk ugyanúgy kell védeni magunkat.
Azt kell látni, hogy nem nekünk kell fizikai erőszakot alkalmaznunk, mert az Igazság mellettünk van, de fel kell készülnünk az önvédelemre. Ez adja azt az erkölcsi erőt, ami a sikerhez vezet.

Ehhez kérem a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét.

Így kell, hogy legyen!

Kelt Szegeden, 2008. február 3-án.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
_________________

1 Sok családot kilakoltattak Amerikai rémálom: a hitelválság miatt egész kerületek néptelenedtek el hvg.hu MTI 2008. január 29. 10:20

2 Jön a pekingi konszenzus? Lengyel László: befellegzett az amerikai globalizációnak hvg.hu 2008. január 29. 08:44 | Utolsó módosítás:2008. január 31. 17:25

3 Csökkentette a globális növekedésre vonatkozó prognózisát az IMF Közép-Európa: új áldozat? vg.hu 2008-01-30

4 A LISSZABONI SZERZŐDÉS FINOMHANGOLÁSA - Aknaszedők (A lisszaboni szerződés ratifikálásának várható időpontjaival) hvg.hu 2008. január 30. 00:00 | Utolsó módosítás:2008. január 30. 18:48

5 Rogán: egy új kormány keményebb intézkedéseket is átvihetne - Inforadio.hu 2007. október 11., csütörtök 7:13)

6 Pozsonyi túsz lett a lisszaboni szerződés A szlovákiai ellenzék csak akkor szavazza meg a ratifikálást, ha visszavonják a sajtótörvény tervezetét Népszabadság • Szilvássy József • 2008. január 30.

7 Újra elnapolták a szavazást A szlovákiai ellenzék összekapcsolja a médiatörvényt a lisszaboni szerződéssel Népszabadság • Szilvássy József • 2008. január 31.

8 Megszavazza-e a pozsonyi parlament az uniós szerződést? Szlovákia miatt bukhat az unió? - vg.hu 2008-01-30 14:55:54

9 Nincs akadály: elfogadhatják a francia képviselők a Lisszaboni Szerződést NOL • Népszabadság Online • 2008. január 30.

10 Kemény vita várható az EU-szerződés ratifikációja miatt Angliában Lánchíd Rádió, h, 2008-01-21 16:12

Teljes anyag a linkekkel:

http://62.112.194.95/hirlevel/08020201.html

http://www.eunyet.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Áll a vasút, Kóka, mit művelte
  2008-02-03 23:12:03, vasárnap
 
  Áll a vasút, Kóka, mit műveltetek?

2008. február 03. 17:58
HunHír.Hu
Hétfőn hajnali három órától folytatódik a vasutassztrájk - jelentette be Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke vasárnap, mivel nem sikerült megállapodniuk a munkáltatóval. Az elégséges szolgáltatásról szintén nem sikerült megegyezniük, így újra káoszra számíthatnak a kötöttpályás közlekedők.

Gaskó István a sztrájk folytatását azután jelentette be, miután vasárnap nem sikerült megállapodniuk sem a MÁV START Zrt.-vel, sem a MÁV Zrt.-vel. A szakszervezet a MÁV Zrt.-vel hétfőn 11 órakor, a személyszállító céggel pedig 16 órakor folytatja a tárgyalást.

Mivel a szakszervezetnek és a munkáltatóknak továbbra sem sikerült megállapodniuk az elégséges szolgáltatásról, ismét káosz lesz a vasúton, érdemes inkább a Volán járatait választani. A megegyezés egyébként azon bukott el, hogy a MÁV ragaszkodott ahhoz, hogy a nemzetközi vonatok is közlekedjenek, amit viszont a VDSZSZ nem támogatott.

A MÁV-START vezetése megállapodott a BKV-val és a budapesti székhelyű Volánbusszal, hogy a vasutassztrájk idején járataikon elfogadják az érvényes dolgozói és tanuló vasúti bérleteket. A MÁV vezetése a többi Volán-társasággal hasonló lehetőségről tárgyal majd hétfőn.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) azt követeli, hogy minden vasutas kapjon nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből, illetve 10 százalék többletbérfejlesztést kér a megajánlott 6,9 százalék mellett a kiszervezett MÁV-társaságok dolgozóinak, a MÁV-START, a MÁV-Trakció, illetve a MÁV Gépészet munkavállalóinak a kiszervezés időpontjától, a MÁV-START esetében 2007. július 1-ig, visszamenőleg.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A rendszerváltás befejezése
  2008-02-03 23:08:03, vasárnap
 
  A rendszerváltás befejezése

2008-02-03 15:18 Barikád.hu


Akárhogy alakul az MPP belső hierarchiája, az RMDSZ így is, úgy is szorult hely­zetbe kerülhet. A bizalom fogyatkozóban - és ezt jórészt maguknak köszönhetik. Ráadásul az EP-választások óta szinte semmi nem történt, ami arra utalna, hogy levonták volna a voksolás tanulságait.
Az MPP-re tett lekicsinylő vagy lejárató szándékú megjegyzések (így például azok a nyilatkozatok, hogy az új szervezet Traian Basescu és Orbán Viktor "zsebpártja" volna) inkább arra utalnak: az RMDSZ pillanatnyilag a konfrontációval kacérkodik.
Mindenesetre a startpisztoly most eldördült Erdélyben. Kezdődjék hát a verseny! Jobb híján. (Szorult helyzetben az RMDSZ, Népszabadság)

A rendszerváltás befejezése és a korszakváltás folyamatai

A 21. század első évtizedének második felében lassan kirajzolódnak a magyar-magyar és a magyar-kisantant viszonyrendszerben zajló korszakváltás körvonalai. S az új formáció körvonalai is. Melyek a rendszerváltás időszakára jellemző formák, amelyek most lebomló­ban vannak?
Röviden, ezek: a Budapestről és a helyi többségi elitek részéről egyaránt kedvezményezett, esetenként ütközőzónát képező kisebbségi egypártrendszerek elfogadása, bennük az anyagilag is támogatott egypártokkal; e viszonyrendszer egyik eszmei sarokpontja a ,,kormányzati felelősségvállalás" kultu­sza. Ennek lényege, hogy helyi többségi politikai elit által felállított bizalmi minimu­mot (kormányzati felelősségvállalás esetén az autonómiakövetelések mellőzése) mind Budapest, mind a magyar egypártok elfogadták.

A magyarországi és a kisebbségi politikai elitek közötti, formálisan partneri viszony­rend­szer, melynek alapeszméi: a sima kapcsolattartás, az ,,európai mércéknek megfe­lelő, s a kisebbségi közösség egésze által elfogadott" autonómiatörekvések konkrét politikai szerepvállalás nélküli ,,támogatása".

Az egyenlő távolságtartás és a szocialista érából visszamaradt benemavatkozás elvé­nek a magyar-magyar viszonyrendszerben való érvényesülése. Ennek az elvnek az al­kalmazása akadályozta meg, hogy a magyar diplomácia és a ki­sebbségi közösségekkel együtt folytasson nemzetközi tevékenységet. Mindenekelőtt az autonómia ügye maradt emiatt gazdátlan a nemzet­közi politikai színtéren.

A kettős állampolgárság intézményének gondos - általában kétoldalú - mellőzése. A magyar-kisantant viszonyrendszer változása a szomszédos országok azon igyeke­zetében ragadható meg, hogy EU-csatlakozásukat követően kemény, nemzeti alapú támadá­sokat intéznek a kisebbségi közösségek ellen, és számos, egyelőre főleg presztízs-szempont­ból fontos magyar állami érdeket is veszélyeztetnek. A cél az, hogy a magyar diplomácia az állandó nyomás alatt ne váljon a nemzeti érdekérvényesítés erős eszközévé.

Ezek a viszonyrendszerekben bekövetkező történelmi korszakváltás jellemző sarok­pontjai. Ha elfogadjuk, hogy az EU-csatlakozás jelképes dátuma lehet a rendszerváltás befeje­zésének, akkor kézen­fekvő a megállapítás, hogy a magyar-magyar viszonyrendszer változását illetően Magyaror­szág majd a szomszédos államok EU-csatlakozása szintén fordulópontot jelent.

Melyek lebomlás külső ösztönzői és a lehetséges új magyar-magyar viszonyrendszer fontosabb jellemzői?

Kisebbségi pártok és a helyi többségi elit ,,integrációs" törekvései

A VMDP-ben már többször jeleztük, hogy a magyar-magyar viszonyrendszer belső átalakulása nem kívülről gerjesztett folyamat, ugyanakkor vannak fontos külső események, amelyek esetenként jelentősen befolyásolják a változásokat.

Ilyen külső körülmény az, hogy a szomszédos államok politikai elitje az EU-ban meg­kapta a demokratikus minősítést. Ennek legfőbb eredménye esetükben is az EU-csatlakozás volt. E fordulat részünkre releváns lényege az, hogy a szomszédos államok politikai elitjei­nek többé nincs szüksége arra, hogy az ország­ban végbemenő demokratikus folyamatokat a magyar egypártok formális szerepeltetésével demonstrálják.

A szomszédok, Szerbia is, fel­hagytak a korábbi gyakorlattal, s gyakorlatilag kiszorí­tották a magyar pártokat a kormányzati struktúrából. Annak ellenére, hogy azok készségesen betartják a bizalmi minimumot. Ez a fordulat a kisebbségi egypártokat a legfontosabb funkci­ójuktól fosztotta meg. Attól a szereptől, amely lehetővé tette a ,,tíz gazdag magyar" szindró­májának kialakulását.

A szerepüktől megfosztott egypártokra az anyaországnak sincs szüksége. Nem tud velük mit kezdeni. Közben a szomszédok véglegesíteni akarják a maguk által teremtett új helyzetet. Arra törekednek, hogy a kisebbségi pártokat integrálják. Pontosabban, hogy politikailag mindegyi­ket beolvasszák valamelyik magát demokratikusnak tituláló helyi többségi pártba, vagy tömö­rülésbe. A cél az, hogy a ,,kormányzati felelősségvállalás" lehetőségét tőlük megvonva a ma­gyar kisebbségi pártok alapvetően a kengyeltartó szerepébe szoruljanak vissza.
De, hogy ne érhesse szó a ház elejét, a demokratikus folyamatok állandó jelenlétét bi­zonyítandó, a nagy szerb, román és immár a szlovák pártok is egy-egy kisebbségi politikus szerepeltetésével Európa szemében olybá kívánnak feltűnni, mint akik országukban eredmé­nyesen oldották meg a kisebbségi kérdést.

Van ennek a szerepvesztésnek a magyar nemzet részére elfogadható alternatívája? Persze, hogy van. Elsősorban a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációja, a kisebbségi többpártrendszer, melynek lényege, hogy a magyar pártok az ellenzék ellenzéke­ként követelnek nemzeti alapú autonómiát, valamint számarányos parlamenti képviseletet, illetve a garantált képviselői helyek intézményének bevezetését. S természetesen a kettős ál­lampolgárság.

A kisebbségi többpártrendszer az új viszonyrendszer egyik fontos pillére

Már az átütő sikerű Orbán-Tőkés őszi politikai hadjárat megmutatta: az autonómiakö­vetelő politikai erők megléte elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok nemzetként vállalhassák a 21. század megpróbáltatásait.
Kívülről szinte műélvezet volt nézni, hogy az EU-parlamenti választások kampányá­ban, de azt követően is, hogyan rázza meg elnehezedett tagjait az RMDSZ, és hogyan húzza elő a naftalinból a steril, a többségi politikai elit bizalmi minimumának megfelelő, óvatos au­tonómiapárti retorikát. A kampány és a választásokat követő pezsgő időszak megmutatta: nincs politi­kai átjárhatóság az életes autonómiakövetelés és a bizalmi minimum elfogadása között. Sima kampányfogásként különösen nem.

Soroljuk fel az új magyar-magyar viszonyrendszer immár világosan megmutatkozott elemeit.
Orbán Viktor nagysikerű erdélyi hadjárata jelezte, ha van stratégiai elképzelés a Kár­pát-medencében élő magyar nemzet egészének felemelésére vonatkozóan, akkor a koncepción belül helye van a politikai elitek és a politikai pártok együttműködésére, mondjuk ki, egysége­sülésére.
Erre vonatkozóan Orbán Viktor a múlt év december 20-án Esztergomban a schengeni csatlakozás illetve a magyar-szlovák határ megszűnésének előestéjén mondott beszédében rámutatott: ,,nem elég eltávolítani a fizikai határokat, kultúrában, lélekben és emberségben is össze kell nőnie a korábban egymástól elválasztott magyar nemzetrészeknek". Melyik a leg­jobb eszköze annak, hogy összenőjön, ami összetartozik? Hát a kettős állampolgárság.

Orbán Viktor Esztergomban vállalta a felelősséget, reméljük a kezdeményezés kocká­zatát is: ,,A politikai osztály évek óta tudja, hogy meg kellene oldani ezt a problémát, amire számos megoldás van. Persze a legkézenfekvőbb a kettős állampolgárság lenne, és még sem volt elegendő erő, elszánás és bátorság a mai politikai vezetőkben, hogy felkészülve erre a mai napra megsegítsük a délvidéki és a kárpátaljai magyarjainkat".

Mindezt figyelembe véve a Magyar Polgári Párt létrejöttét Erdélyben nem lehet eléggé felértékelni. A kisebbségi többpártrendszer, melyben egy a helyi hatalmi központ felé tendáló, akár elvtelen kompromisszumra is hajló magyar párt mellett működik egy, vagy több konokul autonómiát követelő párt, eleme lehet az új magyar-magyar viszonyrendszernek. A feltétel persze az, hogy Budapestnek is legyen víziója a ,,demokratikus" szomszédállamok felzárkó­zását kísérő az országház lépcsőjét ostromló hullámverés megszelídítésére. Olyan, amely a kisebbségi autonómiák kérdését nem kívánja átpasszolni sem a szomszédos országoknak, sem Európának. Természetesen, a magyar nemzet benyújthatja a 20. századbeli számlát a szom­szédoknak és Európának is, de a legfontosabb az, mit tud a nemzet egésze, politikai elitje pro­dukálni itt és most.

Ma, a felvidékit kivéve, minden magyar közösségben működik a kisebbségi többpárt­rendszer. A Vajdaságban jutottunk a legmesszebbre. Létezik a politikai átalakulás doktrínája, tudjuk, hogy mi történik velünk, s a pártok megtették első lépéseiket a korszakválás során is hatékony politikai tevékenység megalapozására.

Ágoston András
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A titkok országa
  2008-02-03 23:05:44, vasárnap
 
  2008-02-03



A titkok országa



Ahogy múlik az idő, úgy világosodnak lassan az elmék. Az ország népe lassan ráeszmél, hogy nemcsak hazudtak neki és hazudnak folyamatosan, hanem tudatosan tönkre is teszik. Ráébred, hogy amit kormánynak tekintett, az valójában nem más, mint laboratórium, mely kísérletet tesz arra, hogy miként lehet a Magyar Köztársaság kormányaként szétzülleszteni a Magyar Köztársaságot. Pontosabban szólva: hogyan lehet tökéletesen kiszolgáltatni Magyarországot, megteremtve legújabb kori gyarmatosításának feltételeit. Mert ma már aligha lehet kétséges, hogy erről van szó.

Ha a politikai döntések sorát nem tekinthetjük csupán sem a véletlenek, sem a nyilvánvaló ostobaságok láncolatának, akkor kénytelenek vagyunk a logikát keresni benne. Egy kormány működése során természetesen születhetnek olykor rossz döntések, a politikusok száján kicsúszhatnak szerencsétlen mondatok, de ennek a kormánynak a tevékenységében rendszer van, célratörés és logika - és ez minőségileg merőben más helyzetet jelent. Igaz, de csak felszíni jelenség, hogy a kormány nem kormányoz, hanem "kommunikál", azaz hazudozik, megtéveszt, félrevezet, az egykori országgyűlési választásoktól kezdve folyamatosan, beleértve ebbe az elhíresült őszödi beszédet, mely nem volt egyéb, mint a hazudozás bevallásával is a valódi politikai célok leplezése. Inkább szóljon arról minden, hogy hazudtunk, és ezt be is vallottuk, mintsem arról, ami a hazugságtakaró mögött zajlik! Ez is része a laboratóriumi munkának: megtudni, hol a határ, meddig hazudhatunk rendületlenül, vagyis anélkül, hogy a közfelháborodás határozott cselekvésre indítaná a társadalom zömét. A Gyurcsány-kormány agresszív politikai célratörése azonban ennél is riasztóbb.

Kétségtelen, hogy már maga a rendszerváltás első kormánya is a nemzetközi neoliberális- neokonzervatív politikai erők és a nemzetközi nagytőke markában volt. Mindmáig egyedül az Orbán-kormány tett olyan mozdulatokat, amelyekkel megkísérelte a folyamatokat a társadalmi és nemzeti érdekek felé irányítani. Nem sok ideje és lehetősége nyílott arra, hogy továbbvigye. Egy Gyurcsány-kormánynak mindenképpen jönnie kellett, hogy a majd húsz éve elindított folyamatot beteljesítse, vagyis: az önálló magyar államiságnak még a nyomait is eltüntesse. Ebben legfeljebb másodlagos szerepe van az ő személyes adottságainak, beteg személyiségének, gátlástalanságának, felturbósított hatalmi szerepjátékának. Ő a feladathoz megfelelő bábu, akit nagyobb hazai és nemzetközi erők rángatnak érdekeik szerint, s ő maga is rájátszik erre, rángatja néha maga magát is, bábu a bábut, de az irány meghatározott.

Ha csak vázlatosan is áttekintjük a folyamatot, akkor látnunk kell, hogy mire megy ki az a játék, amelyet űznek velünk. Mindenekelőtt meg kell fosztani az államot eszközeitől. Az abszurditásig végighajszolt privatizáció révén először gazdasági eszközeinek még a maradékától is. Látjuk, már a létünk elemi feltételeit is a piacra akarják vinni: a termőföldet, a vizeink feletti rendelkezést, az oktatást és az egészségügy teljes rendszerét. Meg kell fosztani védelmi erejétől, honvédségétől. Igazságszolgáltatását, jogrendszerét, rendőrségét a társadalommal szemben, idegen érdekeknek kell alárendelni, olyannyira, hogy már idegen (izraeli) irányítás alatt álló fegyveres erő is működhet az országban őrző-védő szervezet címén. Ám mindez nem elég, miután az izraeli államfő kihirdeti, hogy felvásárolják Magyarországot, hazánk utazó nagykövete (Medgyessy Péter) a napokban odautazik és a már folyamatban lévő területfoglalás folytatására buzdítja az ottani befektetőket (ingatlanok, egyetemi kollégiumok, úgynevezett tudásközpontok), majd újabb néhány nap elteltével jön a sajtóhír, hogy Izraelbe utazott a honvédelmi tárca államtitkára (Vadai Ágnes) a katonai együttműködés fejlesztésére irányuló javaslataival.

Ki tudja azt a mai Magyarországon, hogy mi folyik a háttérben, kormányzati szinten, az ország ellenében? Magyarország amúgy is a titkok országa lett, ahol ügyeket és ügyleteket kilencven évre titkosítanak. Azt, hogy mi történik velünk, éppen mi magunk nem tudjuk, de lehet, hogy még unokáink sem fogják látni a most feltöltött titokraktárakat. Azt azonban naponta tapasztaljuk, hogyan igyekeznek végképp megtörni a nemzet öntudatát és a társadalom védekezőképességét, létbiztonságát és szolidaritását. Ez a végjáték. Ha ez a kormány még 2010-ig uralkodik rajtunk, a következő kormánynak hosszú évekre lesz szüksége -a legjobb tudása és szándéka mellett -, hogy eltakarítsa a romokat, és elkezdjen újra országot építeni.

A legkevesebb, amit most a saját érdekünkben tehetünk, hogy nem várunk még éveket, míg magától is bukik ez a kormány, hanem "márciusban újra kezdjük" - a rendszerváltást.

Bíró Zoltán, irodalomtörténész

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=142500
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A híd alatt, a híd alatt
  2008-02-03 23:03:22, vasárnap
 
  2008-02-03


A híd alatt, a híd alatt
Álláspont



Ez egyszer nem az országhódító modern kori műfaj, a lakodalmas rock egyik feledhetetlen darabjáról, valódi gyöngyszeméről szólunk, amely - mint a műfaj ezernyi hasonló műve - valósággal végigzúgott már a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán, és zúg azóta is, megállíthatatlanul. Megsaccolni is lehetetlen, hogy az évtizedek alatt hány milliárd forintot termeltek a minimalizmus minden ismérvét kimerítő nóták, de az bizonyos, hogy a profitbánya-tulajdonosok maximalizmusának megfeleltek. Valódi közönségigénynek feleltek meg, és közben a közösségi terápia eszközei is lettek: búfelejtőként szolgáltak. Fogyasztói pedig - a legszerényebben, mondhatni legszegényebben élők - a legkegyetlenebb adót fizették. Az árral együtt még a giccsadót is. És a búfelejtő hatás általában rövid távú, még az alkoholénál is rövidebb.

Az ezen a zenén szocializálódott tömegek ma a legkiszolgáltatottabbak. Közülük nem kevesen a leszakadó - mit leszakadó, a végérvényesen, reménytelenül leszakadt - réteget gyarapítják, na meg a legalul lévők, a talán végképp utcára kényszerültek sokasodó táborát. Az ő valós lélekszámukat kísérelték meg fölmérni a hét végén elszánt önkéntesek. Persze, nem az állam - amelynek dolga lenne -, de igaz, miért is tenné, bolond lenne önként rámutatni a maga felelősségére. A napjaink valóságát jól illusztráló népszámlálásban persze részt vettek a szociális intézmények - amelyek éppen úgy szenvednek a költségvetési megszorításoktól, mint a gondozottjaik. A részvétlenség és az érzéketlenség őket is ugyanúgy sújtja. A számos más területen oly bőkezű koalíció a leszakadók segítésére hivatott intézményeken is spórolni igyekszik, miközben lázálmokra bőven jut - a kormányzati negyedtől a digitális iskolatáblákig.

Az utcai létre kárhoztatottakról pontos statisztikát készíteni egyszerűen lehetetlen. Csak egy biztos: sokan vannak, egy együttérző társadalomnak ugyanis akár a nagyon kevés is sok. Egy szociálisan érzéketlen kormányzatnak viszont a sok sem elegendő ahhoz, hogy valódi megelőző tervet készítsen, a teljes életbe visszavezető programot valósítson meg.

A látszatok kormánya a látszatreformok hevében képtelen az esélyegyenlőség megteremtésére, alkalmatlan arra, hogy egyosztatú társadalmat építsen: az azonos értékű polgárok társadalmát. Ehelyett tovább nyitja az ollót - az egészségbiztosítás brutális átalakításával például. Ha az ellenállásban mind egységesebb ország ezt a tragikus lépést nem tudja megakadályozni, akkor az élet oldja meg a "problémát". A biztosítók számára "értéktelen" emberek elvesztésével.


http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=142485
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyilkos Ágnes megint ölt!
  2008-02-03 23:02:31, vasárnap
 
  Gyilkos Ágnes megint ölt!

stoffán, v, 2008-02-03 21:44 Sötét oldal


Közlemény - Lőrincz János, 44 éves budapesti lakos 2008. január 26-án, szombaton reggel tíz óra előtt gyomorvérzés következtében elszédült, és budapesti lakása ajtójától 15-20 méterre összeesett. Maradék erejét összeszedve telefonált a feleségének, aki azonnal odaszaladt. Együtt hívták az öt perc múlva érkező mentőt.


Alig száz méterre voltak az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézettől, pár száz méterre a Péterfy Sándor utcai kórháztól, és nem messze a Szent Rókus korháztól. Az egészségügyi reform szerint működő mentők nem ezek egyikébe, hanem egy 23 kilométerre lévő szentendrei orvosi rendelőbe vitték, mert a sürgősségi orvosi ellátásra szoruló beteg korábban Szentendrén lakott, és új lakhelye nem volt még bejelentve.

Lőrincz Jánosnak ekkor még volt annyi ereje, hogy adatait közölje, majd elveszítette eszméletét. Az orvosok Szentendréről visszaküldték Budapestre a Margit kórházba. Innen átszállították a János kórházba, majd vissza a Margit kórházba, ahová délután öt óra körül érkezett meg. Nyolc órával rosszullétének bekövetkezte után!

Egy óra múlva megoperálták, a gyomorvérzést megállították.

Ám a közel 8 órás kálvária, ide-oda szállítás során az agy vérellátása jelentősen csökkent, ami maradandó károsodást okozhat.

Lőrincz János hét napja kómában fekszik.

A Magyarok Világszövetsége támogatásáról biztosítja Lőrincz János családját. Egyben tiltakozik a Magyarországon egészségügyi ,,reform" címszó alatt zajló emberellenes egészségügyi politika ellen, amelynek felelőssége Lőrincz János egészségének megromlása miatt egyértelműen megállapítható.

Budapest, 2008. február 2-án
Magyarok Világszövetsége

E hír kiadása előtti percekben, Kvacskay Károly, Lőrincz János munkahelyi vezetője hozta a gyászhírt:
Lőrincz János vasárnap, február 3-án, délelőtt tíz óra körül a kórházban meghalt. Ezermester, mindenhez értő, életerős ember volt. Második gyermeke alig két éves.

Isten nyugtassa a magyarországi egészségügyi ,,reform" újabb áldozatát!

Lőrincz János ügyére Sajtószolgálatunk visszatér.

Budapest, 2008. február 3.

MVSZ Sajtószolgálat
http://jobbik.net/index.php?q=node/5620
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 37 
2008.01 2008. Február 2008.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1291 db bejegyzés
e év: 10632 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 442
  • e Hét: 781
  • e Hónap: 4526
  • e Év: 158022
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.