|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:50:08, szombat
|
| |
| |
Több mint százezer ember veszítette el az állását
2008. március 28., 11:01
Gyurcsány Ferenc kormányának foglalkoztatáspolitikája a meglévő munkahelyek megőrzésére sem alkalmas - hívja fel a figyelmet Bernáth Ildikó közleményében.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tovább csökken a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Egy hónap alatt közel húszezerrel, tavalyhoz képest pedig hetvenezerrel kevesebb embernek jut munka Magyarországon - emeli ki közleményében Bernáth Ildikó.
Hozzáteszi: a választásokkor még négyszázezer munkahely létesítésével kampányoló Gyurcsány Ferenc kormányának foglalkoztatáspolitikája a meglévő munkahelyek megőrzésére sem alkalmas. Mára nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a kormány gazdaságpolitikájának következményeként több mint százezer ember veszítette el az állását. Ez lett a következménye a kis- és közepes vállalkozások ellehetetlenítésének, az adóemeléseknek, és a megszorításokra épülő koalíciós kormányzásnak.
*** www.nemzetihirhalo.hu ************* |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:40:41, szombat
|
| |
| |
Az oláhok magyar gyerekekre vadásznak - Magyarországon!
2008. Március 29. 13:13
Abcúg.hu
Megdöbbentő, hogy amíg a rendőrség katonai erőkkel lépes felvonulni egy-egy demonstrációra, beépített emberei révén nyomozói hálózata percrekész információval rendelkezik bizonyos hazafiak minden megmozdulásáról - talán még gondolatáról is - és ezt a jólértesülését a médián keresztül sulykolja is az olvasóba, addig arról még sehol nem lehetett olvasni egy rendőrségi figyelmeztetést, hogy a román maffiai magyar gyerekeket lop ki az országból. Bizonyára erre nem jut már emberük, azért vesznek fel nyugdíjasokat is. Az alábbiakban egy ilyen gyermekrablási kísérletről olvashatnak.
Egy ismerős anyuka a 2 éves gyerekével várta a nagyobbat néhány napja az Érdi úti iskola előtt. Egy román rendszámú Mercedes megállt mellette, egy férfi szállt ki és útbaigazítást kért, majd visszaült. A még nyitott kocsiajtón át a gyereknek egy csokit nyújtva akarta megköszönni a segítséget, ám ekkor a gyereket berántotta az autóba. Az anyuk kétségbeesett huza-vona után visszarángatta, így végül a gyermek nála maradt. A kocsi elindult, de a férfi visszaszólt, hogy úgyis elviszem.
Az anyuka a rendszámot megjegyezte. A rendőrségen kiderült, hogy a rendszám egy román Dacaié és nem egy Mercedesé volt.
A rendőrök elmondták, hogy az elmúlt 2 hónapban 17 gyermeket vittek illetve raboltak el. A csokiban valószínű, hogy nyugtató van, így a gyermekek átalusszák az utat. Azonnal kiviszik a gyermekeket az országból. Nem bíztatták a szülőket. Óvodáknál, iskoláknál, játszótereknél, bevásárlóközpontoknál vadásznak.
http://www.abcug.hu/index.php?com=news&cat=8&id=2016 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:39:20, szombat
|
| |
| |
Micsoda közszolgálati médium, micsoda delegáltak!
2008. Március 28. 18:50
Abcúg.hu
Három jelölő szervezet két közszolgálati médium kuratóriumába is delegálhat tagot - derült ki pénteken. Azokban az esetekben azonban a véletlen döntött, amikor az elosztható helyek számánál többen jelentkeztek a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, vagy a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány döntéshozó fórumának egy-egy helyére. Ezentúl a Duna Telvíziót a a Hit Gyülekezete, míg a Magyar Golyósportok Szövetsége a rádiót, a tévét pedig a Magyar Bábművészek Szövetsége is felügyelheti.
A Magyar Katolikus Egyház - a történelmi felekezetek előzetes egyezsége alapján - mindkét köztévébe, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata a Magyar Rádióba és a Duna Televízióba, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége pedig a közrádióba és az MTV-be is delegálhat. Utóbbi esetekben az döntött, hogy szervezet vetélytárs nélkül indult egy kategóriában.
Rajtuk kívül a Magyar Rádióba a Magyarországi Unitárius Egyház, a Rom Romák Polgárjogi Mozgalma, az Erdei Ferenc Társaság, a Kárpát Medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a Magyar Művészeti Akadémia Magyar Örökség és Európa Egyesület, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Egyesülete is küldhet tagot.
Szintén ide delegálhat kurátort a Demokratikus Liga Szakszervezetek Vízügyi- és Kommunális Szakszervezeti Szövetsége, a Magyar Erdőgazda Szövetség, a Magyar Polgári Média Egyesület, a Környezeti Tanácsadók Egyesülete, a Független Női Szövetség, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, az Oltalom Karitatív Egyesület, a Magyar Golyósportok Szövetsége és a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége a sorsoláseredménye alapján.
A Magyar Televízió civil kontrolljában részt kap a Magyarországi Metodista Egyház, a Nyilvánosság Klub, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Örökség és Európa Egyesület, a Magyar Színházi Társaság, a MASZK Országos Színészegyesület és a Szülői Közösségek nevű szervezet mellett a Tanítók Fekete István Egyesülete, a Szabad Fémipari Szakszervezetek Szövetsége, a Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége (METÁSZ) egy-egy delegáltja is szerephez juthat.
Szintén ide küldhet tagot a Tudományos Újságírók Klubja, a Nők a XXI. Századért Egyesület, a Természetjáró Fiatalok Szövetsége, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ), a Magyar Sakk Szövetség, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége.
A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában nyert helyet a Hit Gyülekezete, az Ütköző, Együtt az Európai Részvételi Demokráciáért Egyesület, a Humán Európa Szövetség, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, az Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége, a Professzorok Batthyány Köre, a Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete, a Reális Zöldek Klub, a Katolikusok Asszonyok-Lányok Szövetsége, a PAX Család és Gyermekvédelmi Egyesület.
Velük együtt tanácskozhat a következő egy esztendőben a Látássérült "Cseppkő" Országos Egyesület és a Magyar Transzplantáltak Kulturális és Sportegyesülete küldötte.
A sorsolás, amelynek helyszínén évekkel ezelőtt még demonstráltak is a jelentkező, de a médiahatóság közlése szerint alaki hibák miatt nem regisztrált szervezetek, most minden probléma nélkül zajlott.
Legfeljebb akkor lehetett némi morajt, netán gúnyos kacajt hallani a teremben, amikor az üvegkehelyből olyan szervezet nevével ellátott cédula került elő, amelynek képviselője a kuratóriumi üléseken tett csípős megjegyzéseiről, vagy éppen arról ismert, hogy alkalomadtán beadványdömpinggel lepi meg az ORTT Panaszbizottságát.
Forrás: MNO |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:37:31, szombat
|
| |
| |
Újabb szűkös esztendőkre számít az ÁSZ elnöke
2008. március 28., péntek 7:27 InfoRádió
Jövőre sem vár életszínvonal-javulást Magyarországon az Állami Számvevőszék elnöke. Kovács Árpád az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélte: a lakosság szempontjából 2009 és 2010 is az idei évhez hasonlóan nehéz lesz. A gazdaság várható bővüléséről azt mondta: a korábbi 4 százalékos várakozás helyett 3 százalék körüli GDP-növekedést tart reálisnak jövőre.
A korábbi négy százalékos várakozás helyett három százalék körüli GDP-növekedést tart reálisnak jövőre az Állami Számvevőszék elnöke.
Kovács Árpád az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: 2009 és 2010 is hasonlóan nehéz esztendő lesz, mint a 2008-as.
Az Állami Számvevőszék elnöke különösen nagy problémának tartja, hogy a következő években sem lehet a versenyképesség számottevő javulására számítani, mert a gazdasági teljesítmény nem ebbe az irányba mutat. Hozzátette: megvannak a kockázatok a gazdaságban, mert egyes intézkedések elmaradtak.
Kovács Árpád közölte: kicsi a mozgástér, és ennek a szűkösségét nem lehet elfogadtatni a lakossággal, mert politikusok éveken át azt hangsúlyozták, hogy csak döntés kérdése a fizetések 50 százalékos emelése.
Az ÁSZ vezetője kitért arra is, hogy sok hasznos eleme van a közpénzügyi törvénycsomagnak. Hangsúlyozta: nem az a fontos, hogy Állami Számvevőszék látja-e el majd a Közpénzügyi Hivatal feladatait, vagy erre egy külön hivatal lesz, hanem az, hogy mi lesz a funkciója.
Létezik olyan terv is, hogy az alkotmánynak legyen egy közpénzügyi fejezete - tette hozzá.
Hanganyag: Kocsonya Zoltán |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:36:48, szombat
|
| |
| |
Ötmillió francia őseit nyírták ki a zsidó szabadkőművesek
2008. március 27. 20:53 HunHír.Hu
A családfakutatás sajátos módját választotta Raymond Combes francia számítógép-programozó: egy évvel ezelőtt feltette honlapjára a Maximilien Robespierre vezette jakobinus diktatúra (1792-94) idején guillotine-nal kivégzettek hivatalos névsorát és feltette hozzá a kérdést: "Van-e Önnek a forradalom alatt lefejezett őse?"
Azóta a lista 18 ezer nevet tartalmaz, és naponta tovább nő, mert a honlap látogatói saját információik alapján is adnak hozzá új neveket. A történészek szerint 40 ezer is lehetett a kivégzettek száma, csak Párizsban 17 ezer - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Az oldalt százezrek látogatják. A terror áldozatainak, becslések szerint, ötmillió leszármazottja van. Akad, aki tudja, hogy mi történt ősével, de nem akar foglalkozni szörnyű "látványosságokkal", amelyeknek színtere a Forradalom tere, a mostani Concorde-tér volt, amelyeken sok ember úgy vett részt, mint egy színházi előadáson. És van, aki csak a lista böngészésekor szerez tudomást róla.
A guillotine-t Ignace Guillotin anatómiatanár találta fel, aki úgy ajánlotta, mint a kerékbe törésnél vagy a bárddal való lefejezésnél gyorsabb, humánusabb kivégzési módot.
A guillotine-t 1792-ben vezették be hivatalosan, és csak 1981-ben érvénytelenítették a halálbüntetéssel együtt Franciaországban. Az utolsó kivégzést 1977-ben hajtották végre vele.
inforádio nyomán
*** www.nemzetihirhalo.hu ** |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:35:11, szombat
|
| |
| |
Böszme kinyírta Killert - Végre észrevette, ami a mellékelt képen látható
2008. Március 29. 13:25
Abcúg.hu
Az MSZP országos pártértekezletén Gyurcsány Ferenc bejelentette: újra kell gondolni az egészségbiztosítási törvényt, ehhez pedig szerinte új ember is kell. Ezért azt javasolja az SZDSZ-nek, hogy közösen jelöljenek új egészségügyi miniszert. Gyurcsány bejelentette: a koalíciós szerződést, és ha szükséges, az egész kormányprogramot át kell tárgyalni, viszont nem mond le egyik posztjáról sem.
Újra kell gondolni az egészségbiztosítási törvényt, ehhez pedig új miniszter is kell - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, az MSZP szombati országos pártértekezletén. A miniszterelnök ezért azt javasolja az SZDSZ-nek, hogy közösen jelöljenek új egészségügyi miniszert - tájékoztatott az MNO helyszíni tudósítója. Gyurcsány az egészségügy átalakításával kapcsolatban éles kritikát fogalmazott meg. Szerinte ugyanis az emberek a reformból semmit nem érzékeltek, csak azt látták, hogy egyre nagyobb a káosz és a rendetlenség.
http://www.abcug.hu/newsimage/killer.gif
Nem reformblablára van szükség
Gyurcsány szerint nem reformblablára van szükség, hanem rendre és olyan egészségügyre amely valóban az ország érdekeit szolgálja, ezért új miniszert és a pénztártörvény átgondolását javasolja. A szocialista pártelnök egyébként is minden területen azt javasolja, hogy álljanak meg egy kicsit, s nézzék át hol tart az ország, mi az amin változtatni szükséges. Ehhez javasolja a koalíciós szerződés és az egész kormányprogram áttekintését is. Szerinte ugyanis történelmi kihívás előtt áll, nem csak a párt, hanem az egész ország is. Ez a kihívás nem más mint, hogy szemben áll egymással a nemzeti progresszió és egy szociális-gazdasági populizmus, amit szerinte a Fidesz képvisel.
A nemzeti progresszió jelenleg vesztére áll
Úgy fogalmazott: a nagy dilemma, ami az MSZP ellőtt áll, hogy ha folytatják a reformokat, nem adják fel a nemzeti progressziót, akkor a radikális populizmus markába kerülhet az ország, és ezzel történelmi zsákutcába jut. Gyurcsány Ferenc hosszú beszédében amellett, hogy elismerte az MSZP és saját felelősségét bizonyos kérdésekben, szinte mindenkit kiosztott. Saját legnagyobb felelősségének azt tartotta, hogy 2006. nyarán nem állt ki az emberek elé, és nem mondta azt, hogy innentől mindent másképp kell csinálni. Azt gondolta, ha teszik a dolgukat, az majd magától felülírja a korábbi történéseket. Elismerte, hogy hibázott a párt a 2002-es győzelem utáni osztogatásban, vagy például a 2006-ban bevezetett, majd hamarosan visszavont adócsökkentésben is.
Gyurcsány szerint azonban felelősség terheli a jobboldal legnagyobb erejét, és annak vezetőjét is. Felelős szerinte a kisebbik koalíciós párt is, valamint az értelmiség és különösen a média. Gyurcsány kétórás beszédében egyébként szokása szerint ismét többet foglalkozott a Fidesszel és Orbán Viktorral, mint a baloldallal vagy a kormánnyal. Orbán szerinte magáévá tette Meciar populizmusát, Tudman nacionalizmusát, a Kaczynski fivérek szokatlan politikai filozófiáját, és tanult Fico és a SMER erős reform-ellenességéből is. Szerinte ezek az eszmék külön-külön mind legyőzhetőek, ám így együtt nagyon veszélyes elegyet alkotnak. Olyat, amelyet, ha nem érti az ország, hogy mivel áll szemben, akkor az erre épített politika történelmi zsákutcába vezeti Magyarországot - tette hozzá.
Szálljanak le a magas lóról
Az SZDSZ-nek azt üzente: nem kell olyan magasan hordaniuk az orrukat, szálljanak le a magas lóról. Szerinte ugyanis nem a reformpolitikával van baj, hanem az SZDSZ reformgőgjével, ezért azt tanácsolja a liberálisoknak, hogy reformblabla helyett több párbeszédre és több szakértelemre van szükség. Gyurcsány kijelentette: addig marad pártelnök és miniszterelnök, amíg a pártja másképp nem dönt. Ez semmiképp sem jelenti azt, hogy lemondana önként, sokkal inkább azt, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy jobban tenné a dolgát mint ő, akkor ,,kard ki kard."
Forrás: MNO |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:33:04, szombat
|
| |
| |
SZADESZ-BLUES
2008-03-28. 13:01:18
Kék dominanciájú, kupak-alakú logójuk már Pepsi Cola ivásra sem sarkal senkit.
Végre, valahára 18 év után már egy ország közös kincse lett az a tudás, amelyre a legélesebb szemûek már az 1989-es négyigenes népszavazásnál, a kevésbé éles szemûek az 1990-es taxisblokádnál láttak már.
A Szabad Demokrata Párt leglényegét. Mélylényegét.
1989-ben Pozsgay Imre államelnökségét akadályozták meg.
Nem azért, mert - mint hazudták és hazudják - kommunista volt.
Akik ezt még elhiszik Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc koalíciós társainak, kisegítő iskolára szorulnak.
Azért akadályozták meg, mert Pozsgay - és ezt ők jól tudták, nagyon jól tudták - nemzeti érdekeket igyekezett volna érvényesíteni.
A taxisblokád pedig ,,jó kormánybuktató" bulinak ígérkezett, amelynek sikere esetén hamarabb hullott volna az ölükbe mindaz, ami mára oda hullott.
Az SZDSZ azóta már eljátszotta a politikai orgona valamennyi sípján kicsalható hangot.
Akár úgy, hogy egyetlen nap alatt váltott regisztert.
Ha kellett, az emberi jogok ádáz védelmezője, majd a szemkilövetők kitüntetője volt.
Kísérve attól a balliberálkis értelmiségi csapattól, amelynél gyomorforgatóbbat nem hogy e földön, de - ha máshol van élet - talán galaktikánkban sem lelni.
Akiknek - ha nincsenek éppen hatalmon - a félelmükkel szimpatizáló világ rokonszenvétől kísérve bőröndjeiket csomagolják, ha meg hatalomra kerülnek, tapsolnak koalíciós első emberüknek, amikor az ország népének és fiataljainak ajánlja a külföldet vagy Szlovákiát.
Akik az állami csecs szopásának bûnét elemzik, miközben zsebüket tárják minél szélesebbre, hogy az adóforintok minél akadálytalanabbul csússzanhassanak feneketlen pénztárcáikba.
Akik Hitler újjáéledéséről vizionálnak, ha az államilag finanszírozott repülőútjukon nem az első-, hanem a túristaosztályra kapnak ingyenjegyet.
Akik traktort tiltó táblákkal, vasrácsokkal, páncélautókkal, rebiszesekkel, in-kalosokkal védik magukat a gyûlölt népüktől, miközben garantáltan börtönmentes ellenállói múltjukkal szórakoztatják a szemétből gyártott virslivel és hitvány vízből készült sörrel traktálják, még megmaradt, néhány ezres választói táborukat. A még hiteseket beleértve.
Tagjaik az Európai Liberális Demokratáknak és a Liberális Internacionálénak. Megérdemlik egymást.
Harcolnak az iskolák mellett ólálkodó kábítószerkereskedők büntetési tételeinek enyhítéséért, az ellenségüknek tekintett magyar középosztály felemelkedése és mindazon ellen - legyen az világkiállítás vagy olimpia -, amely büszkeséggel töltheti el a magyarokat. ,,Ezeknek" nevezve őket.
Az 1990-es választások előtt a New York Times Magazinjában hatalmas terjedelmû tudósítás jelent meg e pártról Club Tokaj címen. Akkor nyilatkozták e lapnak, hogy ,,ezek", mármint a ,,magyarok", nem fognak rájuk szavazni. Akkor majdnem nyertek. Később majdnem mindig.
18 év kellett, ameddig jóslatuk beteljesedett.
De munkájukat sikerrel fejezték be.
Tönkretettek egy országot.
Lovas István
[Forrás: Magyar Nemzet] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:31:58, szombat
|
| |
| |
Hatvanmillió forint volt az ítélet ára?
2008-03-29. 13:55:59
1945-ben, amikor édesapámat már elhurcolták a *felszabadító* banditák, és mielőtt végleg lezárták a magyar határt, és Ungvárból Uzsgorod lett, más nem maradhatott hátra csak a menekülés.
Az ötvenes években -- az 1883-ban világgá híresült eszlári bírósági tárgyalás városában -- Nyíregyházán nevelkedtem, végeztem iskoláimat 15 éves koromig, mely idő alatt sohasem hallottam a tiszaeszlári vérgyilkosságról. A *magyarok zsidógyûlöletével* összekötött *vérvád* szóval először Kanadában újságokból, kiadványokból ismerkedtem meg. ~ Huber Lipót pápai prelátus írja A Vérvád címû könyvében: "A vérvád, a vérgyilkosságok vádja az emberiséggel egyidős, ama vád, hogy népek, vallások, bizonyos célokra ~ kuruzslás, varázslás, jóslás, vallási szertartások, stb. ~ emberi vért használnak. Szinte minden népnél kimutatható, hogy a vérnek titokzatos, különös gyógyító erőt tulajdonítottak (arcanum sanguinis). E babonás hit esetenként emberölésre, vérgyilkosságra is indít, amelyet -- ha a vérszerzés babonás vallási képzetek befolyása alatt történik, -- rituális gyilkosságnak nevezünk." /Szerkesztő/
Hatvanmillió forint volt az ítélet ára?
Augusztus másodikán zárult 120 évvel ezelőtt a tiszaeszlári "vérvád-per", amelynek vádlottjait ezen a napon mentették fel. A Nyíregyházán lezajlott per védője Eötvös Károly ügyvéd volt. A per 1883. június 19-én kezdődött, s 33 napig tartott, majd a bíróság 1883. augusztus 3-án hozta meg ítéletét, amely alapján a per valamennyi vádlottját felmentették. A korabeli világsajtó által is tudósított per zsidó vádlottjait ugyan felmentették a középkori vérvád alól (mely szerint vallási céllal keresztény gyerekek vérét veszik), ám még ma is sokan úgy hiszik, 'Solymosi Eszter 14 éves kislány vérét zsidók folyatták ki'.
A síremléket néhány éve állíttató spanyolországi magyar Kenessey Csaba ugyan nem hisz a vérvádban, de a gyilkosságban igen:
- "Bary József, a tiszaeszlári ügyet vizsgáló bíró könyvét olvasva gyalázatosnak tartottam, hogy semmi nyoma sincs a szerencsétlen magyar lánynak, Solymosi Eszternek - magyarázta tettét Kenessey. - Bár a vérvádban nem hiszek, Bary véleményét mégis igaznak tartom, az igazságszolgáltatás képviselőit lefizették. Magyarországon akkor kezdődött az antiszemitizmus, amikor az intelligens magyar[országi] zsidóság nem a magyarság mellé állt, hanem a primitív alja népet, az Oroszországból betüremkedő ostoba, tudatlan zsidókat védelmezték, és mindent megtettek fölmentésükért" - magyarázta Kenessey, aki 1994-ben engedélyt kapott a polgármestertől a síremlék felállítására a tiszaeszlári temetőben."
"A sírt a kislány eltûnésének évfordulóján, minden év áprilisában megkoszorúzza a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) hungarista-nemzetiszocialista katonai /sic!-tj/ szervezet és más szélsőjobboldali csoportok." (Magyar Nemzet Online, 2003. 08. 04)
Barátságos vacsora
Alább, a tiszaeszlári perről szóló részleteket Marschalkó Lajos Országhódítók címû könyvéből vettük át. A 62. oldalon a 14. számú lábjegyzetben ezeket olvassuk Marschalkó Lajos könyvének IV. fejezetéhez: Mi volt a tiszaeszlári per? címmel:
"Nemcsak az emigrációban elhunyt kiváló magyar írónő Megyery Ella, Megyery Géza a tiszaeszlári per bírájának leánya és Korniss Ferenc törvényszéki tanácselnök unokája szolgáltatott adatokat ehhez a fejezethez. A pittsburghi "Magyarságban," 1962-ben jelent meg Beatulianus cikke Russu Gyuláról, a tiszaeszlári per egyik szavazóbírájáról, aki az ítélet kihirdetése után lemondott, visszavonult, soha nem nyitotta szóra a száját, s mint trappista barát a némasággal tiltakozott a tiszaeszlári ítélet ellen."
"1883. augusztus elején a tiszaeszlári ügy ítélet előtt állott. Ekkor történt, hogy a Nyíregyházától néhány kilométerre lévő téglási Dégenfeld kastély ura, gróf Dégenfeld József, barátságos vacsorára hívta a nyíregyházi törvényszék elnökét. Korniss Ferenc törvényszéki tanácselnök gyanútlanul kocsikázott ki a régi baráthoz. S akkor a téglási Dégenfeld kastélyban szembe találta magát egy váratlan vendéggel: gróf Tisza Kálmánnal, a liberális Magyarország példátlan hatalmú miniszterelnökével. A vendégek vacsorához ültek. A szobalányok felhordták az ételeket s Tisza Kálmán, csak úgy, a vacsora végén megkérdezte:
- Nos, elnök úr, mit gondol: bûnösök-e az eszlári sakterek?
Korniss Ferenc gondolkodás nélkül felelte:
- Meggyőződésem szerint, bûnösök!
- És mi a véleménye a két szavazó bírónak? - kérdezte a miniszterelnök.
- Az egyik szavazó bíró ugyanazt mondja, amit én: bûnösök! A másik még ingadozik! - hangzott Korniss Ferenc válasza.
És akkor - Istóczy Győző feljegyzései szerint - Tisza Kálmán ezt mondta Korniss Ferencnek:
- Nézze, Elnök úr! Holnap, holnapután, vagy bármikor Ön kihirdetheti a halálos ítéletet az eszlári sakterek fölött. Én nem akarom befolyásolni Önt. Csak annyit adok tudomására, hogy a bécsi Rothschild bárók őfelségével is közölték: amennyiben a nyíregyházi ítélet elítélő lesz, akkor nem adják meg a 60 millió forintos rente-konverziót [a kölcsönkamat visszafizetési feltételeinek hosszabb lejáratúvá változtatása, csökkentése]. Ez esetben a monarchia, de mindenesetre Magyarország csődbe megy. A forint elértéktelenedik. A nemzetiségek fellázadnak. Akarja ezt a felelősséget vállalni Elnök úr?" /Istóczy Győző: 12 Röpirat/
Korniss Ferenc az a magyar volt, aki szentül hitte: 'fiat justicia, pereat mundus' (Legyen igazság és vesszen a világ!) És ez ott, a téglási kastélyban megrendült. 'Salus rei publicae?' Az állam üdve?
Pár nap múlva a nyíregyházi törvényszék elnöki székéből kihirdette a sakterek fölött a felmentő ítéletet. A koronatanút, az akkor már 15 éves Scharf Móricot nem eskették meg, az ingadozó szavazóbírót az ítélethirdetés előtt leváltották. És Korniss Ferencnek ez volt az utolsó ítélete. Soha többé nem ült bírói székbe. Soha többé nem hirdetett ítéletet sem gyatra tyúktolvaj, sem komoly bûnöző felett.
A szent-istváni magyar állam, a magyar jogszolgáltatás alatt ekkor rendült meg a föld. Bármi is volt, vagy lett légyen Tiszaeszlár, a szent-istváni magyar birodalom akkor bukott el belülről, amidőn a rente-konverzióért magára hagyott egy árva kis magyar libapásztorlányt: Solymosi Esztert. Akkor halt meg a liberális Magyarország, amidőn nem azt mondta, hogy 'fiat justicia!' (legyen igazság!) hanem amidőn azt hitte, hogy a 'salus republicae', az államérdek a végső és legnagyobb megoldást jelenti.
Pro memoria - a tiszaeszlári perben a vádlott fia, Scharf Móric, apja szemébe mondta a bíróság előtt, hogy az eseményt a saját szemével látta, de a reakciós úri Magyarország mégis felmentette a vádlottat, mert a fiú vallomását nem tartotta elegendő bizonyítéknak!
Mit ír a vérvádról könyvében az eszlári zsidók védőügyvédje, Eötvös Károly?
Eötvös Károly, "A NAGY PER", 66. old.
"A vérvád eleven tünete a tömeg időnkénti gondolkozásának. A magyar irodalom nem ismeri. A magyar nép hagyománya se ismeri."
[Ez valóban így volt, sőt tegyük még hozzá, hogy a szabadjára engedett zsidó bevándorlások előtt Magyarországon nem volt zsidógyûlölet! De akkor felmerül a kérdés: miért vádolták Bary Józsefet és Korniss Ferencet azzal, hogy a tárgyalás "vérvád-babonára volt alapozva"? Vagy nevezett két jogi személy nem tartozott a magyar néphez? Csak nem érdemeket akartak szerezni azok, akik világraszóló magyarellenes propagandát tesz gyilkosságból? -tj]
"De kell lenni valami német leírásnak, mely ezzel foglalkozik. Az eszlári vérvád bíróságához beküldték ezt, s a bíróság vizsgáló tagjai lehető figyelembevétel céljából az ügy irataihoz csatolták. E leírás szerint így áll elő a vérvád alapját képező cselekmény:
"A pászkához, amit macesznak is neveznek, kóser liszt kell. Kóser szó a közhasználatban azt jelenti: "tiszta". Az őrlésnél rabbinak vagy legalább egyházfinak kell jelen lenni, másként a liszt nem lehet kóser. A kóser lisztből a rabbi felügyelete alatt készül az áldozó pászka. A rabbi megáldja a pászkát, héber nyelven imádkozik, s imáját így végzi, de már német nyelven: Íme ez a pászka vértől, vérből, vérben és vérhez. Vegyétek s nőjetek és tenyésszetek általa, hogy egészségesek, erősek és tiszták legyetek. Tartsátok meg a törvényt szigorúan.'
Erre minden jelenlevőnek pászkát ad, s ki-ki azt áhítattal eszi. A hatása az, hogy aki eszi, nemcsak bûntől, de betegségtől is mentes. A pászka elkészítésének módja se a zsidó szentírásban, sem a Talmudban nincs leírva, de a hagyomány tisztán őrzi. Tizenhárom zsidónak kell ott jelen lenni, akik nagy esküt tesznek a titoktartásra. Ártatlan keresztény szárított vérének porát keverik a lisztbe. Rendesen szûznek vérét szerzik meg. A vérből, amikor azt megszerzik, haza is visznek, s a küszöb körül vele a falat befecskendezik. Az áldozatot összedarabolják és egyenként eltüntetik.' ~
Erre Eötvös Károly megjegyzi: "így él a vérvád alakja a babonás ember képzeletében. Tanult ember első pillanatra észreveszi, hogy az egész kép szertartások, vallásbeli jelszavak s hitregék össze nem függő csonka részleteiből van egybeillesztve, és összekoholva. Lehet újabb keletû is, lehet régi is. De tartalma és iránya szerint a középkori zsidóüldözés koránál régibb nem lehet."
Megjegyzés
A tanult ember, ha valóban tanult, akkor, ha nem is rabbi-szakértelemmel, de valamennyire ismeri az ortodox zsidóság ma is hivatalos élettörvénykönyvének, a Talmudnak a tartalmát, s abban elolvasta a minden emberi képtelenséget felülmúló zagyvaságot, kegyetlen gyûlöletet, s ebből megérti, hogy a fenti leírás egyáltalán nem keresztény fantázia. A 19. század végén, a tanult ember Eötvös Károly ügyvéd bizonyára nem hallott a Talmudról, ezért megbocsátható neki e téma körüli járatlansága. /TJ/
Az elhallgatott apróságok
A neves vallásszakértő Luzsénszky Alfonz, 'A Talmud Magyarul' címû könyvében nem kevesebb, mint 77 vérvád-gyilkosságról szóló esetet sorol fel Európában. A The New Standard Jewish Encyclopedia /New York, 1970/326. old./ a 19. században mintegy 42 esetről ír, a 20. század közepéig pedig 5 esetről. Míg az 1905-ös Jewish Encyclopedia tagadja a zsidó vallásban a "vérvád" létezését, ugyanakkor, a 261. oldalon megemlít "122 legkiemelkedőbb esetet", ezek közül "39-et" a 19. században. Csupa véletlenség lenne a számtalan országban megtörtént vérgyilkosság?
A vérvád témájával megszámlálhatatlan irodalom foglalkozik; a magyar nyelvû Zsidó Lexikon (1929, Bp.) ezt írja:
"A vérvád-babona eredete a diaszpóra kezdetéig nyúlik vissza. Josephusnak, a Titus császárral Rómába ment görög-zsidó történetírónak Apion elleni iratából kitûnik, hogy a vád a szétszóródás kezdetén már megvolt."
Számos pápa és keresztény szerzetes cáfolta már a vérvád-babonát, ám voltak kereszténységet felvett zsidók is, akik ismerve a hagyományokat, igyekeztek feltárni a titkokat. A magyar nyelvû Zsidó Lexikonból ezeket tudjuk meg:
"A babona legrégibb leírója, Thomas de Cantimprének a 13. századból való adatait, saját állítása szerint Nicholas Donin de La Rochelle tudós konvertitától [kereszténnyé lett zsidó] hallotta, ugyanattól, aki 1240-ben nyilvános disputát (vitát) folytatott Jechiel főrabbival és rengeteg Talmud-példányt máglyára vettetett."
"[...] A középkor második felében az első vérvádat Angliában emelik, 1144-ben. Norwichben azzal vádolták meg a zsidókat, hogy megöltek egy keresztény gyermeket rituális céljaikra. Pert nem indítottak e vérvád nyomán, le se tartóztattak senkit, de a szörnyû vérvádat a köztudatba dobták és ez később az egész közép- és újkor folyamán időnként újból és újból felbukkant.
A norwichi vérvádat a kutatások szerint egy kitért zsidó, a cambridgei Theobald koholta, hogy érdemeket szerezzen. [Ugyan! Hol és kinél akart érdemeket szerezni? A Vatikánnál? Tudnivaló, hogy amikor zsidó szólni mer a hivatalos vonaltól eltérően, akkor az "öngyûlölő zsidónak" számít. - tj] Azt hazudta, hogy a zsidók évenként kisorsolnak maguk közt egy hitközséget, amely tartozik egy keresztény gyermeket rituális célból megölni, s hogy 1144-ben a sorsolás Norwichra esett. [...]" /magyar nyelvû Zsidó Lexikon, 948. old./
*
Az Egyenlőség, a Pester Lloyd, az Alliance IsraelitÉE Universelle megfogadták a liberális Magyarország akkori legjobb ügyvédjét és kitûnő íróját, Eötvös Károlyt, hogy vállalja el a sakterek védelmét. Százezer forintot, mai értékben legalább százezer dollárt kapott ezért a védői tevékenységéért. Később megvásárolta híres birtokát, amit eszlári pusztának nevezett el a magyar nép és megírta még híresebb, még ferdítőbb könyvét: A Nagy Pert.
"Huber Lipót pápai prelátus, apát kanonok, talmud-tudós élete nagy részét szentelte a zsidó tudományoknak" - írja Szabolcsi Miksa az Egyenlőség 1898. január 23-i számában. Íme néhány részlet a könyvéből:
"A per csak 14 hónapra az áldozat eltûnése után, vagyis 1883. június hó közepén nyílt meg. Ezalatt Nyíregyházán rendkívüli aranyforgalom volt: 6 hét alatt a posta csak néhány német város küldeménye gyanánt 152 ezer frankot fizetett ki, Franciaországból 55 ezer frank érkezett. Végül három kiküldött magával hozta az Alliance Israelitée Universelle tartalékösszegét, amelynek nagyságáról fogalmat szerezhetünk, ha tekintetbe vesszük, hogy e kiküldötteknek csak egyike, nevezetesen az, aki Frankfurtból jött, egy 250 ezer frankról szóló hitellevéllel volt ellátva.
‘Íme - írta Fromm az Univers-ben - ebből fizették ki az egész Magyarország valamennyi Booth Menyhértjének minden adósságát.' - Nem egy tanú beismerte, hogy a zsidó aranyak miatt tanúskodott úgy, ahogyan tanúskodott s hogy utóbb felébredvén bennük a lelkiismeret, alig várják, hogy visszavonják szavukat. Két hamis tanú öngyilkossá lett még a végtárgyalás befejezése előtt...
Rothschild fenyegetőzött, hogy megvonja a hitelt Magyarországtól, ha nem fölmentéssel végződik az ügy, s Tisza Kálmán miniszterelnök e célból titkos utazásokat tett Nyíregyházára."
"A halott ál-Solymossy Esztereknél minden törekvésük odairányult, hogy egy minden seb nélküli hullát előteremtsenek, amelyet elismertetve Eszter hullájának, elhitessék, hogy a kislány öngyilkossá lett... Eszter, az egészséges, életvidám, ártatlan s romlatlan leányka öngyilkos! E hullacsempészetek folytán keletkezett újabb és újabb vizsgálatokkal olyan zûrzavart és bonyodalmat keltettek, amelyben a megzavart és megtévedt tisztánlátás megfeneklett.
A főkísérlet egy nyilvános házból való személynek hullájával történt, amelyet a máramarosi kórházból elloptak s Tiszaeszlárral átellenben a Tiszába dobtak, ahonnan aztán másnap, június 18-án (Eszter április 1-én tûnt el!) Tiszadada alatt a Csonkafüzesben "merő véletlenből" kihalásztak. A vízbedobás előtt pedig e hullát felöltöztették Eszter ruháiba (ami szintén azt bizonyítja, hogy azok a zsidók kezei között voltak), sőt balkarjára kötötték még a bevásárlásnál használt s kék festéket tartalmazó kendőt is, mintha bizony Solymossy Eszter, ha csakugyan öngyilkossági szándékból a Tisza hullámai, közé vetette volna magát, képes lett volna önmagának a festékes kendőt két vagy több görccsel erősen bal karjára kötni.
A zsidók ezzel felsültek, mert az álhulla annyira különbözött Esztertől, hogy sem Eszter anyja, sem nővére, sem fivére, sem legközelebbi rokonai és ismerősei nem ismertek rá a holttestben Eszterre, pedig egytől-egyig külön vezették a megszemléléshez, nehogy összebeszélés történjék. Eszter még csak 14 éves, fejletlen, parasztmunkák között nevelt és ártatlan leány volt, míg ellenben a talált hulla, eltekintve attól, hogy Eszternél jóval magasabb volt, teljesen kifejlett, 18-24 év közötti s éppen nem ‘ártatlan' nőé volt...
Az álhullán sem külerőszak nyomai, sem vízbefúlás jelei nem voltak, s hogy az legfeljebb 6-8 nap előtt halhatott meg s csak pár nap óta lehetett a vízben. Solymossy Eszter pedig azelőtt három hónappal tûnt el, amely idő óta a festék is megsemmisült, ő maga pedig még inkább a felismerhetetlenségig feloszlásba ment volna."[u.o. 3]
Megjegyzés
Lehetséges, hogy a tiszaeszlári bûnper témáját számos író feldolgozta. Tudomásunk szerint az eddig megjelent könyvek Krúdy Gyula, A tiszaeszlári Solymosi Eszter /Magvető, Bp.1975./ ~ Eötvös Károly, A nagy per, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1968. ~ Bary József vizsgálóbíró emlékiratai, A tiszaeszlári bûnper, Bp. 1933.
1989-ben Budapesten, Elek Judit rendezésében a témát Tutajosok címû filmben dolgozták fel. De csak a témát, mert sem a film, sem pedig Krúdy Gyula novellája nem tekinthető hiteles történelemkönyvnek, hanem a szerzők fantáziájára alapozott és átszínezett mesének.
Eötvös Károly ügyvéd könyve szintén érdekes, színes olvasmány, és tekintetbe kell vennünk, hogy végül is ő volt a sakterek védőügyvédje. De nevezett két könyv és a film semmiképpen sem versenyezhet Bary József 600 oldal terjedelmû emlékirataival. [A vélemény is megoszlik, attól függően, hogy valaki melyik oldalon áll!]
A világhírû bûnper 120 évvel ezelőtt történt, és manapság kevés embert érdekli az esemény. De akiket érdekelne, -- összehasonlítás végett -- feltétlenül olvassák el Bary József és Eötvös Károly könyvét. Meg kell jegyezni, hogy az Eötvös és a Krúdy könyv a Kádár-kormány idejében jelent meg Budapesten, ugyanakkor otthon talán senki sem hallott Bary József emlékiratairól. De ezen nincs is mit csodálkozni!
A világhálózaton, a Szabolcs-Szatmár megyei honlapon olvastuk augusztus 1-én a bûnperről szóló írásban. A háromszöggel jelzett bekezdés a lapszerkesztőé:
"Az igazi ok ~ Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, és még tucatnyi szerző, neves történész mûveit tanulmányozva végre pontot kellene tenni az ügy végére, és kimondani: a tiszaeszlári Solymosi Eszter haláláért nem felelős az egyetemes zsidóság, a halálához semmi köze a zsidó vallásnak, és valószínûleg egyetlen zsidónak sem."
"Az akkori egyetemes zsidóság részéről, -- beleértve a kezükben lévő világsajtót és a Magyarországot fenyegető Rothschild bárót, -- megható volt, hogyan szálltak síkra közösségük iránti kötelezettséggel a vádlottak mellett egy olyan bûnügyi perben, ami magyar belügy volt. Tehát az egyetemes zsidóság, ahelyett, hogy pártatlanul mindent megtett volna az igazság felderítéséért, magára vállalva a beavatkozást, a pert hangulatkeltő zsidógyûlöletté varázsolta át. Igaz, Eszter haláláért nem lehet felelős az egyetemes zsidóság, de a vádlottak gyanús kimenetelû felmentéséért -- a beavatkozás miatt! -- igenis felelősek!
"Mi volt hát a halálának az igazi oka? Eötvös Károly és a hozzáértő orvos szakértők szerint öngyilkosság, de mindenképpen vízbe fulladás. Akinek igazán feladata lett volna, Bary József vizsgálóbíró, ennek kiderítésével nem foglalkozott. El volt foglalva az ostoba vérvád bizonyításával. Nyíregyházán nem beszélnek már a nagy perről. Pedig 120 éve az egész világ erre a városra figyelt. Augusztus 3-án a vádlottak hazamehettek, de végre ki mossa le róluk e bélyeget?" http://www.szon.hu/szabolcs/szabolcs-62549.shtm
"Sajnos, a moshatatlan "bélyegért" az egyetemes zsidóság a felelős! Százhúsz év távlatából perújrafelvétel, újabb bonctan, és főként a tények pártatlan kivizsgálása nélkül eléggé megnehezítik az ügy végére tenni azt "a végleges pontot", akik napjainkban tovább folytatják az akkor hónapokig tartó, világraszóló hangulatkeltést. Bary József példásan végezte a vizsgálóbírói feladatot, minthogy Eötvös Károly is azt tette. Tisztelt hazai tollforgató hölgyek és urak!
Engedjék már meg végre, hogy az olvasóközönség maga határozzon az igazság terén anélkül, hogy Önök a kommunista időkben kiadott könyvek alapján alakítanák egyoldalúan a közvéleményt.
Tóth Judit, Kanada
[Forrás: http://www.hazankert.com/03szept4.html]
http://nemenyi.net/reszletes.asp?MainID=1&HirID=31880 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:29:46, szombat
|
| |
| |
Siklósi András : Mocsárba rántották a magyarság lelkét (Tiszaeszlár tanulságai)
2008-03-29. 13:44:35
Mottó: "Égre kiált a régi vád -
úgy ölték meg Solymosi Esztert,
mint egy tokos, pihés libát."
"Minden kiontott ártatlan vér,
s minden magyar vér, ami folyt,
párolgott és virult belőle
idegen trón, élősdi bolt."
(Erdélyi József: Solymosi Eszter vére)
A 126 éve történt gyalázatról ma sem tanácsos beszélni vagy írni. Akik valaha foglalkoztak vele, s leleplezték a fölmentett bûnösöket, az aljas manipulációkat, a nemzetközi plutokrácia szervezett összeesküvését, már mind halottak. A nevüket sem lehet kiejteni, nemhogy emléküket méltóképpen ápolni, s megtisztítani a rázúdított rágalmak mocskától.
Mi is volt ez bûntény, ami a maga korában világszenzációt keltett, s nagyobb port vert föl, mint a Dreyfuss-ügy, vagy a korfui história. Amiben éppúgy alulmaradt a magyarság, mint a francia és a görög hazafiak. A mai nemzedékek nem sokat tudnak arról, mit jelentett a tiszaeszlári per. Ám ha mégis hallottak róla, jobbára csak azoktól, akik utólag is az "antiszemita barbárság" hazájaként tüntetik föl Magyarországot, ahol még a törvény emberei is elhitték a vérvád középkori babonáját. Nézzük tehát a valóságot, majd a történet napjainkig gyûrûző hatásait és következményeit.
1882. április1-én (a zsidó pészah előtt) déltájban egy 14 éves cselédlányka - Solymosi Eszter - igyekezett Tiszaeszlárról a szomszédos újfalusi szatócsboltba, hogy festéket vegyen a meszeléshez. Számos szemtanú látta a boltból hazaindulni. Visszaútja az ortodox izraelita zsinagóga előtt vezetett, ám attól kezdve nem találkozott vele többé senki. Hova lett, mit csináltak vele a pajeszos, kaftános, rókaprémes idegenek, akik az oroszországi pogromok elől tömegével futottak akkoriban Magyarországra? Mit tettek a rosszarcú sakterek 15 évvel az emancipáció könnyelmû kimondása után? Miért akadályozta a vizsgálat lefolytatását s az igazság kiderítését, miért gyártott hamis bizonyítékokat, s tüntette el a valódiakat a gyanúsítottak védelmében összefogó "magyar" zsidóság? A liberalizmus szellemében vajon miért ágált a gyilkosok felelősségre vonása ellen, s lépett velük törzsi szövetségre a világhódítók förtelmes hada, Párizstól Londonig és Amerikáig? Eszter tragikus halála kapcsán már nem néhány elvetemült bûnöző s a honi igazságszolgáltatás állt szemben egymással; hanem az volt a fontos, hogy az internacionális zsidó terror, hatalom, pénz és sajtógyalázkodás, valamint a magyar becsület, jogtisztelet és nemzeti szolidaritás kiprovokált harcában ki győz, és ki marad alul.
A gyilkosság tényére számtalan közvetlen és közvetett bizonyíték volt, ám egy különös kisebbségi mozgalom mindent elkövetett, hogy az egyszerû aktából faji kérdést, vérvádat, egyetemes extázist csiholjon. 100 ezer forintos hatalmas összegért megfogadták a kor egyik legdörzsöltebb ügyvédjét s egyben legismertebb íróját, Eötvös Károlyt, aki nem átallott az igazság Júdása lenni, sőt később egy teljesen elfogult könyvet írni az ügyről. A sakterek gondosan eltüntették Eszter holttestét, ám a Tiszadada alatti füzesben az ugyancsak fajtabeli tutajosok egy felpuffadt női hullára "bukkantak", aki csodálatosképpen a kis Solymosi Eszter ruháit viselte. Ezeket fölismerte az egész falu, ám a tetemről mindenki - édesanyjával az élen - meggyőződéssel vallotta, hogy nem lehet Eszteré. Ezt igazolta több nagyhírû orvos egymástól függetlenül végzett vizsgálata is. Eszter egészséges, kiskorú, egész bizonyosan szûzlány volt; míg a kifogott hulla egy legalább 24 éves, kopaszra borotvált zsidó nő, aki tüdővészben halt meg, és élénk nemi életet élt korábban. Később az is kiderült, hogy a máramarosszigeti zsidó-kórházban hunyt el. Onnan csempészték ki, és adták át a Szeged felé induló tutajos-vezérnek, aki beismerte, hogy a tutaja alá kötözte, majd Tiszadada alatt eleresztette, hogy aztán látványosan "megtalálják". Nyilvánvaló tehát, hogy Esztert meggyilkolták, s ruháit azok adták fel a névtelen holttestre, akik a borzalmas bûntényt el akarták titkolni. Még egy szarvashibát elkövettek a hamisítók. A szatócsboltban vásárolt kék és sárga festéket akképpen kötözték a hulla jobb karjára, mintha az balkezes lett volna. Csakhogy a kis Eszter sohasem volt az, ezt a tanúk egyértelmûen állították. Egyébként is egy több napig vízben ázó hulla kezéről a festék már régen leoldódott volna, ez a festék azonban sértetlen volt, mert aligha érte nedvesség. A zsidók nyilván úgy okoskodtak: ha a tetem nyakán vágás van, akkor vérgyilkosság történt; ám ha nincs, akkor az egész csak az "antiszemiták" koholmánya. De alaposan melléfogtak. Ügyetlen kapkodásukkal, szorgos "bizonyíték-gyártásukkal", átlátszó hullacsempészetükkel éppen bûnösségüket erősítették meg.
Bary József vizsgálóbíró és Korniss Ferenc ítélőbíró - a világ csodálatát kiérdemelve - abszolút elfogulatlanul, pártatlanul és megvesztegethetetlenül, szigorúan a tényekre támaszkodva, lelkiismeretesen az igazságot kutatva végezte munkáját. A gyilkosságot sikerült bizonyítani, az elmarasztalás nem lehetett kétséges. Ám Tisza Kálmán miniszterelnök személyesen gyakorolt nyomást a bíróra, azzal fenyegetve meg, ha elítéli a saktereket, akkor az ő lelkén szárad Magyarország tönkretétele; mivel Rothschildék ez esetben megtagadják a beígért 60 millió forintos hitel folyósítását, miáltal pénzünk elértéktelenedik, s a gazdaságunk csődbe megy. A derék hazafi képtelen volt ekkora terhet elviselni, ezért másnap fölmentette a cégéres bitangokat. Nem is sejtette, hogy éppen ezzel teszi a legrosszabbat nemzetének. (Az összeroppant és meghasonlott Korniss többé nem ült a bírói székbe, ez volt az utolsó ítélete.)
A per során voltak még néhányan, akik kiemelkedően bátran és becsületesen viselkedtek; megérdemlik, hogy nevüket feljegyezzük az utódok számára: Farkas Gábor községi bíró, Szalay Károly ügyvéd, Cseres Andrásné tanú, Ónody Géza képviselő, Lápossy János református lelkész, Péczely Kálmán törvényszéki írnok, Jósa Elek vármegyei főorvos, Adamovics József római katolikus plébános, Istóczy Győző a legendás fajvédő, Verhovay Gyula a Függetlenség főszerkesztője (aki a förtelmes sajtóháborúban úgyszólván egyedül mondta ki a kendőzetlen igazságot, s akinek lapját emiatt könyörtelenül eltaposták) s nem utolsósorban a 15 éves koronatanú, a zsidó Scharf Móric (aki élete végéig következetesen rávallott a gyilkosokra, s akit, mint "szavahihetetlen szemtanút" a tárgyaláson meg se eskettek).
A nagy per során a hivatalos fórumokon és a keresztény újságokban senki sem állította, hogy rituális vérgyilkosságról van szó. Erre való határozott biztatást a felkért szakértők sem találtak a Tórában, a Talmudban és egyéb izraelita iratokban. Viszont ugyanezekből és a zsidók magatartásából könnyûszerrel kimutatható a vallási fanatizmus, a szektás tévelygés s a már-már beteges kereszténygyûlölet, az izzó bosszúvágy, a pogromoktól való állandó rettegés. Fogadjuk el mi is, hogy a tiszaeszlári nem vallásszertartási gyilkosság volt; ám a "gojok" iránti megvetés, az elfajult babonaság, az ószövetségi szellemiség, a delírium kósheriánum, mint indíték könnyen kimutatható, sőt igazoltnak tekinthető. S ha bárkinek kételyei lennének, bizonyít az utókor, ahol a vérpraxist, a szörnytetteket s a rémuralmat bolsevizmusnak nevezik, ahol a gulag-táborok sora, az akasztófák erdeje, a több mint 100 millió halott tanúsítja a zsidók többségének égő, olthatatlan vérszomját. Mert ebben a rettenetes vádban valóban bûnösnek találtattak. Ehhez képest a tiszaeszlári esemény csak epizódnak tekinthető.
Amikor törzsökös magyarok, tiszta vérvonalú vezetők irányították népünket, sohasem juthatott komoly szerephez a magyar érdekeket feladó és eláruló zsidóság. Ám ha befolyásuk, bomlasztásuk, erőszakosságuk érvényesült, azt mindig kegyetlenül megszenvedtük. A magyarság legnagyobb tragédiái mögött - Muhi, Mohács, Világos, Trianon - rendre ott álltak a zsidók. Igaza volt Kossuthnak, hogy "őket nem lehet emancipálni, mert vallásuk politikai institúció, mely a fennálló országlási rendszerrel egyhangúságba nem hozható". De Wesselényi is úgy vélte, hogy "amíg a zsidóságot közös érdek nem láncolja le az országtársulathoz, míg elvakult előítéleteit le nem győzi, addig az ország joggal zárhatja ki a közös jogok élvezetéből".
Mára sajnos tökéletesen megvalósult méltatlanul elfeledett írónk - Kuthy Lajos - próféciája a zsidó térfoglalásról: "A népet félig már kivettük excellenciátok kezéből, most kivesszük egészen. Mienk lesz a földje, szorgalma, saját személye. Aratunk vetésén, szûrünk szőlejében, leszedjük fája gyümölcseit, és végre elsőszülöttjét adandja zálogba, hogy eleget ehessen. A magyar még jobban elfogy, szegényedik s szerteszét pusztuland. A fővárosban ismeretlen gyülevész nép fog kóvályogni, s közöttük egy-két vagyontalan magyar, ki másokért dolgozik."
Juhász József, Eszter egykori osztálytársa mondta évekkel a világraszóló per után: "Gyáva volt akkor a nép. Nem ismerte úgy a zsidó veszedelmet, mint manapság. Zsidók árendálták a földet az egész határban. Zsidók cselédje volt a magyar. Most már másként lenne!" Mi már tudjuk, azóta sincs másképp. Sőt, minden korábbinál vadabb támadást indítottak ellenünk. Olyan vihart támasztottak, melynek forgószele nemcsak minket, hanem - könnyen lehet - őket is elsöpri.
Bary József és Korniss Ferenc nem voltak zsidóellenesek, csak elfogulatlan, becsületes magyarok, akik kötelességüknek tartották egy bûntény felgöngyölítését akkor is, ha az ütközik a "kiválasztottak" szándékaival. Mivel a zsidóság minden törvényes lépést, minden érdekeit sértő jogszerû intézkedést ellene irányuló merényletnek tart, érthető, hogy rájuk sütötte az antiszemitizmus bélyegét.
Bathu kán nyilai, Szulejmán ágyúi, Haynau bitói megtörték a magyarság harci kedvét; a folytonos küzdelmek csökkentették létszámát, de nem roncsolták szét egyenes gerincét, öntudatos büszkeségét. A tiszaeszlári fegyverekkel szemben azonban nem tudott védekezni. A zsidó hazugság, a korrupció, a sajtórágalom, a pénz, a láthatatlan világhatalom ellen nem tehetett semmit, és lelkileg vesztett csatát. Tragikusan megrendült évezredes hite önmagában, az igazságban, a jövendőben, a szabadelvû hatalomban.
"Ha a magyaroknak nem tetszik a zsidóuralom, tessék nekik kivándorolni!" - süvöltötte egy Mózes-hitû képviselő az országgyûlésben. És rövidesen kétmillió magyar kunyhólakó menekült az Óperenciás tengeren is túlra a példátlan szegénység és a zsidó kiskirályok elől. Tiszaeszlár után megnyílt az út az ószövetségi ambíciókat hordozó országhódítók számára. Megrendült a föld a szentistváni birodalom alatt, kivérzett az emberi jog és a keresztényi igazságszolgáltatás, üldözött lett népünk a saját hazájában. Elindult egy szennyes árhullám, mely Kun (Kohn) Béla, Szamuely Tibor, Korvin (Klein) Ottó, Rákosi (Róth) Mátyás, Gerő (Singer) Ernő, Farkas (Wolff) Mihály, Péter Gábor (Auspitz Benő) és egyéb hóhérlegények börtöneiben, haláltáboraiban, bitófái és sortüzei alatt tetőzött. De a kultúra, a gazdaság és politika olyan keretlegényei, mint Jászi (Jakubovics) Oszkár, Lukács (Löwinger) György, Révai József (Kahána Mózes), Illés Béla, Kardoss (Katz) László, Aczél (Appel) György, Gadó György, Fekete (Schwartz) János, Pető Iván, Ko(h)nrád György, Eörsi István, Zoltai Gusztáv, Hack Péter, Tamás Gáspár Miklós, Kis János, Landeszmann György, Kóka János, Gyurcsány Ferenc és mások sem kevésbé "érdemdús mesterek" a maguk területén.
Az eszlári ítélet nyomán fölcsapó országos tüntetések és elemi pogromhangulat során először vezényeltek szuronyrohamra magyar honvédeket magyar munkások és polgárok ellen, a Scharf Józsefek (Scharf Móric apja, az egyik főgyilkos!) védelmében.
A kor embere nem ismerte föl a lényeget, a honfitársi felelősség kötelező elvét. Nem érezte, hogy egyetlen csepp magyar vér többet ér a világ aranyánál. Justícia mérlegén könnyûnek találtatott, mert veszni engedte az ártatlan Solymosi Eszter igazát a zsinagóga pokoli bugyrában. Nem látta meg, hogy "a zsidóság elleni önvédelmi küzdelemben nem hagyhatunk magára egyetlen magyart sem", mert különben elrohad a tisztesség s a szabadság valódi értelme. Hatékony összefogás nélkül végleg porba hull a fennkölt magyar lélek, s reménytelenül kialszik a magyar élet tüze.
Magyarország a magyaroké! Magyar ember csak magyar embert támogathat! A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁGOT SOHA A MAGYAR NÉPHEZ TARTOZÓNAK EL NEM ISMERHETJÜK! Ez Tiszaeszlár örökkön szívünkbe és elménkbe vésendő tanulsága.
Rothschild fenyegetése nyomán Tisza álliberális állama fölmentette a gonosztevőket, akik örömükben valóságos purim-ünnepet ültek. A nyíregyházi törvényszék egész fajtánkra mondott halálos ítéletet, s visszavonhatatlanul eldöntötte a magyarság sorsát, lerombolta a jogállam illúzióját. Népünk legyőzötten, gerincét törve, lelkében, önérzetében és hazafiságában súlyosan megalázva feküdt az idegen zsoldosok lábai előtt. Ez a gyülevész, számkivetett fajta, külön Istennel és mohó akarattal ekkor ékelődött be nemzetünk testébe, ekkor foglalt új hazát magának törvényes honunkban. A rongyos, Dávid-csillagos társaság eleinte csak átlopakodott, később valósággal beözönlött az Eldorádónak tekintett Magyarországra. Ahol a sábeszdeklis jövevény becsesebb az őslakónál, s tetszőleges magasra emelkedhet a legázoltak vállán. Ahol a balga rászedettek, a szerencsétlen tönkretettek vérrel-verejtékkel, néma áhítattal vagy hangos dicsőséggel fizetnek a lelketlen csalóknak, a gyûlölködés sötét apostolainak.
"A keresztények legjobbjait öld meg!" - így szól a talmudi parancs -, s a húsvéti bárány, a tehetetlen Solymosi Eszter vére kiontatott a Sátán oltárán. "Engedd be a zsidót (tótot, oláhot, rácot, cigányt), s kiver a házadból!" - tartja a közmondás, és bizony immár nemcsak házunkat, de hazánkat is elvesztettük miatta. S ha nem teszünk sürgősen valamit, néhány évtizeden belül egész nemzetünk megsemmisül.
Irodalom:
Az igazság hangjai: Bary József visszaemlékezései (A tiszaeszlári bûnper), Verhovay Gyula cikkei és tanulmányai a "Függetlenség"-ben, Marschalkó Lajos: Tiszaeszlár;
Elfogult hamisítások: Eötvös Károly: A nagy per I-II, Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter
[Forrás: Siklósi András]
http://nemenyi.net/reszletes.asp?MainID=1&HirID=31878 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-29 21:28:35, szombat
|
| |
| |
Tóth Károly: elegem van azokból az MSZP-sekből, akik nem merik vállalni a nevüket
2008-03-29. 18:24:26
Vállalom az MSZP elnökségének küldött levelem minden sorát - közölte Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő szombaton az MTI-vel annak kapcsán, hogy pénteken - az országos pártértekezlet előtt egy nappal - elküldött emailje nyilvánosságra került.
A Magyar Nemzet szombaton a levelet közölve arról számolt be, hogy Tóth Károly a szocialista párt vezetőit állami tulajdonú pénztárak felállítására és koalíciós szakításra ösztökéli a párt megmentése érdekében.
Tóth Károly az MTI-nek hangsúlyozta: nem először írt levelet az elnökség tagjainak, de téves az az információ, hogy ezt Gyurcsány Ferencnek nem küldték el. Mint mondta, azért küldte el levélben a véleményét, mert az országos pártértekezleten legfeljebb egy szekció előtt beszélhet.
Ha lehetőség lenne rá, az egész plénum előtt elmondanám ugyanezt, itt van nálam a szöveg - tette hozzá. Tóth Károly úgy fogalmazott: elege van azokból az MSZP-sekből, akik nem merik vállalni a nevüket. "Ha a levél kiadásával le akartak járatni, ez nem fog sikerülni, mert vállalom a szavaimat" - hangoztatta.
A Magyar Nemzet szombati száma szerint a levél szerzője felhívja a címzettek figyelmét, hogy "társadalmi támogatottságunk nagyon gyenge, szavahihetőségünk gyakorlatilag nem mérhető; az MSZP helyi szervezetei maguk alatt vannak, kicsi a mozgósító képességük, a gazdaság tovább gyengül, a kormányzat prognózisait hetente kell változtatni".
A levél szerzője ebből következően úgy véli: "bizalom hiányában nem tudjuk a társadalom irányába a biztonságot garantálni; helyi, önkormányzati szinten a 2006-os +választási stratégiánk+ miatt nem tudunk ellensúlyt képezni". Egyidejű súlyosbító és enyhítő körülménynek tartja "az SZDSZ állandósuló fenyegetését a koalíció felmondásáról", ugyanakkor a kisebbik kormánypárt belső és külső válságából adódóan most először elképzelhetőnek tartja, hogy a pénztártörvény apropóján ezt meg is teszik a szabad demokraták.
A levél írója úgy tartja: "ugyanakkor a koalíció felmondása támogatottságunk azonnali 10-12%-os növekedésével járna". Rövid távú célként Tóth Károly a következőket jelöli meg: "legalább egy év nyugodt kormányzási szakasz biztosítása, hogy bemutathassuk, képesek vagyunk és tudunk kormányozni, ha ez sikerül, az európai parlamenti választások elvesztése után (de ekkor nem megalázó a vereség) a fejlesztési programok eredményeire támaszkodva megkezdhetjük a kilábalást; ehhez át kell alakítani a pályázati rendszert és a pályázati célokat (...)".
A levél írója rögzíti, hogy azonnali döntést kell hozni "a pénztártörvény módosításáról úgy, hogy 100 százalékos állami tulajdonnal a pénztárakat létre kell hozni, de ki kell mondani, 2010 októberében dönt a parlament a magántőke bevonásáról. Ezzel elkerülhető egy őszi, ismét vesztes népszavazás; akkor is meg kell hozni a döntést, ha ez az SZDSZ kivonulásával vagy a koalíció felmondásával való fenyegetéssel jár együtt, mert kisebbségi kormányzás még mindig lehetséges - az SZDSZ vagy részei és az MDF - külső támogatásával".
[Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=299882&fr=nemzetihirhalo] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2008. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1181 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 283
- e Hét: 4047
- e Hónap: 7792
- e Év: 161288
|
|
|
Offline
