2008-04-14 05:52:39, hétfő
|
|
|
Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu
vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan
kihasználnámám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de
meggondolnám azt, amit kimondok.
Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem
azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen
minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt
veszítünk.
Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor
alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű
ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a
testemet, hanem a lelkemet is. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire
tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát,
pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést! Szárnyakat
adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a
feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek. . .
Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná,
hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi
öklével az apja ujját, örökre megragadja azt. Megtanultam, hogy egy
embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie
kell neki felállni.
Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele
sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám,
hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az
Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha tudnám, hogy ezek az utolsó
percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném
hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod". Mindig van másnap, és az élet
lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek,
és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire
szeretlek, és hogy sosem felejtelek el. Senkinek sem biztos a
holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára
azokat, akiket szeretsz
Ezért ne várj tovább,
,tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a
napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra,
és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó
kérést. Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a
fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól,
jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg",
"kérlek", "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket
ismersz. Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az
Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket
/ Gabriel Carcia Márquez )
|
|
|
0 komment
, kategória: idézetek |
|
|
|