|
2008-05-10 14:32:30, szombat
|
| |
| |
.
Mikor egyedül ébreszt a hajnal,
Csak a csillagok emléke ég,
Vajon kinek mondhatom el,
Ki ért?
Állsz a tükör előtt minden reggel,
S kérded ki az, ki rád visszanéz,
Szívem űrjében téved el
Az éj.
Oly sok kérdésre nincs válasz bennem,
Olyan kevés az éjben a fény,
Mégis szüntelen azt kérdezem,
Miért?
Minden pillanat elmúlik egyszer,
A fáról lehull a fáradt levél,
Így már szabadon szállhat vele,
A szél.
Egy érzés mindig visszatér,
Nem kérdez semmit nem mesél,
Titkon szívemben él,
Úgy ad, hogy kér.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ismeretlen / versek / |
|
|
|
|
|
Offline
