|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 22:19:06, kedd
|
| |
| |
A közszolgálati tévékért sosem harcolt a FIDESZ, amely pedig ugyanúgy a nemzeti oldalé, mint a kormányé. De ugyebár Medgyessy megszüntette a tv-előfizetési díjat, és ezzel a kormány fennhatósága alá rendelte a tévéket, rádiókat. Még a 2002-es eufóriában OV azt mondta, az övék lesz az M2 .. Lett??? Emeltek szót érte?? Most épp az ORTT-be fog az MSZP plussz tagokat berakni. Jósoljak? Berakja!!! A földi csatornákat ingyen éri el mindenki, s ezek a kormánypártok és asszisztenseik (MDF)szócsövei. Nevetséges, egyben komikus, amikor OV Sepsiszentgyörgyön mondhatja el a véleményét arról, mit is mondott tulajdonképpen, nem a MAGYAR KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓBAN!!!!
A kettős állampolgárságról szóló népszavazásba a FIDESZ belekényszerült, ők sem akarták ezt megadni. Kövér László mondta egy polgári körös fórumon, hogy nincs itt az ideje, vagy valami hasonlót.
Médiatrükk, vagy sem, az árpádsávos zászlót és a Magyar Gárdát eltolja magától a FIDESZ-KDNP.
Én soha nem voltam antiszemita sem, rasszista sem, de kezdem unni, a 'mindennapra egy holokauszt' ünnepet. A rántott húst nagyon szeretem, de ha annyit kaptam volna belőle ebben az évben, mint a zsidóünnepekből, utálnám. (Ezt a szekeret egyértelműen tolja a FIDESZ is!)
Úgy mellékesen: a FIDESZ nem egy Orbán Viktorból áll. A többi képviselő ( néhányat kivéve!) mit csinál ??
Lehet itt a diktatúra ellen demokratikus eszközökkel harcolni, de nem érdemes. Bárhogy szemlélem, a diktatúrának még a körvonalait sem látom, valszeg azért, mert nem is létezik.
A nyugaton divatos kétpártos parlamentet tartaná ideálisnak a FIDESZ. De ez -remélem!-- nem fog bejönni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 22:10:50, kedd
|
| |
| |
A Fletó-féle új-régi kommunikáció
El a kezekkel Magyarország építésétől! Az országot átépítő beruházásoktól! - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP országos munkás és érdekképviseleti tagozata előtt. Azokra a sajtóhírekre reagálva, amelyek szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy zártkörű fórumon a nagyberuházások leállításáról beszélt. Sőt már a nyugdíjak befagyasztásáról is szó van! Ez már 2002-ben is bejött.
Azért miniszterelnökünk nap, mint nap képes meglepni. Őszöd után azt hittem, hogy immúnissá váltam a gyurcsányi szóópium bonbonokra. Tévedtem. Mert március. 09 után egy előrehozott választások hajnala virradt fel. Három millió háromszázezer ember szavazott a kormány politikája ellen. Soha ennyi ember nem szavazott egyirányban.
Aztán a feledhetetlen május1! Nagyon hihető beszédet mondott a törzsközönségének. Teljes átéléssel! Az 5-6 óra között, munkába induló 6o-7o ezret kereső dolgozókért! Ő a kétlábon járó élő lelkiismeret, a többszörös milliárdos! Egyetértek Horn Gábor iránymutatásával, hogy hová kéne mennie ennek a kormánynak. Menjenek el minél előbb. Mert az értelmetlen megszorításokon, a lakosságbosszantásokon kívül ugyanúgy, mint 4 éve most sem tesznek semmit. Csak kommunikálnak. De abból elég. Borzasztó, hogy még ezt szeretnék 2 évig folytatni. Most a miniszterelnök és a szocialisták frakcióvezető még egyszer mondom asszonya nap, mint nap Orbán Viktorozhat. A lényeg az, hogy kormányozni ne kelljen. Mert az nem nagyon megy.
Ne feledjük a kormány átalakítás sem. Azt mondta- a dolgozókért aggódó,- hogy meg fogunk lepődni! Mert szakemberekből, külsősökből, nem pártpolitikusokból áll majd az új kormánya. Hiába kerestem ezeket az új, külsős, igazi szakembereket. Egyetlen egyet sem sikerült felfedeznem. Mindössze egy meglepetés volt számomra a kormány átalakításakor. Pótolhatatlan Mónika kikerült a kormányból. A pártvezetést erősíti! Mert azért ez nem semmi. A semmi az nem van, hanem nincs. Mert ha semmi van, az pont, hogy nincs semmi. De az meg már valami. Az meg már nem semmi. Körülbelül ilyen érhető a mostani kommunikáció is. Az új munkahelyekről, az építendő iskolákról. Nem mostanában zártak be többet is liberális segédlettel?
De most van egy titkos ász. Az ászok-ásza. Piros ász. Sőt közszolgálatilag, kereskedelmi tv-ben bemutatott piros alsónadrágosan. Micsoda jelkép! Micsoda kabala! Úgy önkormányzati miniszterileg. Azt is tudhatjuk róla, hogy családapaként, pédamutató! Nem kíméli a közpénzt. Ha gyermekeiről van szó. A számla nélküli vásárlások, az ellenőrizhetetlen költések tényén rutinosan átsiklott, mikor kérdezték. Mondván, hogy az a pénzügyi vezető dolga, hogy a papírok rendben legyenek. Elég furcsa válaszokat adott arra, hogy a fia által vezetett hotelhez utat épített. Miszerint ez az egyetlen út az önkormányzaté. Ezért kellett rendbe hozni. Tudja, hiszen már miniszter. Sőt az új miniszter is bloggol. A blogján a ,,Hittel és tettel" jelmondat olvasható. Sajnos az interjú alatt egyszer sem mutatták fel a ,,Fair Play" kártyát. Az új rend tilosban parkolós, kuglófsütős kormánybiztosa sem fújt a sípjába.
Ennyi példa talán elég, hogy bizonyítsam, hogy dumákból már elég. Magától és a miniszterelnöktől értetődik, hogy a kisebbségi kormányzáshoz nagyobb apparátus kell. Most még lehet riogatni a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével. Ez kétszer már bejött! Az országnak azt hiszem tragikus lenne, ha harmadszor is megismétlődne. Az országban majd négy millióan vannak szinte reménytelen helyzetben.
Tehát a miniszterelnök, és a frakcióvezető asszony riogathat. Számon kérhet. De, majd ha ellenzékben lesznek. Mert félreértés ne essen, ők kormányoznak. Kormányoznak? Most aztán félre lehet verni a harangokat! Jaj jaj jön az ördögi Orbán Viktor! Most aztán mindennek vége! Eddig milyen jó volt itt élni! Milyen nagy volt a jó lét! De mit gondol Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó, meddig lehet ezt a kártyát kijátszani? Volt egy hazugságbeszéd. Amely állítólag az MSZP elitjének szólt, akik a kiváltságaikat féltették! Láthatóan teljesen hiábavalóan. Ezzel a szánalmas kommunikációval takargatják saját privilégiumaik elvesztése miatti félelmüket.
A kormányra nézve katasztrofális eredményt hozó népszavazás után megkezdődött a tavasz. A szegfű ennek ellenére hervadozik. A remény nyiladozik. Már nem tart sokáig. Ez az ámokfutás.
Azt is látjuk, hogy a majd egy hónapos kisebbségi kormányzás után az MSZP-nek népszerűségvesztést illetően nincs szüksége a liberálisok támogatására! Megy az kisebbségben is. Ezzel lehet dicsekedni. Ez meg már nem semmi.
Lőrincz Miklós
http://hirklub.hu/?page=cikk&rovat=74&id=6024 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 22:08:20, kedd
|
| |
| |
Két út áll előttünk: vergődés vagy előrehozott választás
2008-05-27 10:39:11 VGO
Magyarország előtt jelenleg két út áll: az egyik a válság elmélyülése felé vezet, és ez az út a kisebbségi kormány elhúzódó vergődésével, valamint a költségvetési egyensúly oltárán feláldozott gazdasági növekedéssel fémjelezhető.
A másik út elején egy politikai fordulat - vagyis előre hozott választás - áll, ám ezután lehetőség nyílna a beruházástámogatási és az adórendszer átalakítására - fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Reformműhely című tanácskozássorozatának május 21-i rendezvényén Matolcsy György. A Növekedés és felzárkózás nevet viselő fórumon a volt gazdasági miniszter úgy vélekedett: az üzleti szektor adó- és járulékterhelését mintegy 1000 milliárd forinttal kellene csökkenteni ahhoz, hogy hazánk kikerülhessen a növekedési gödörből. A kormány és a gazdaság között kötendő új megállapodásnak másfél-két év alatt számottevő eredménye lehetne, a költségvetési bevételek pedig pótolhatók lennének a gazdaság fehéredéséből, valamint a foglalkoztatás bővüléséből.
Ez utóbbit a szakember a magyar gazdaság egyik rákfenéjének nevezte: véleménye szerint az államháztartási deficit mögött az alacsony növekedés, ez utóbbi mögött pedig a termelési kapacitások, vagyis a munkahelyek hiánya húzódik meg. A Magyarországgal közel azonos népességű Csehországban egymillióval több munkahely van, a közszféra mérete pedig csupán 450 ezer fő, miközben nálunk eléri a 750 ezer főt - mutatott rá Matolcsy György. Amennyiben hibás a gazdaságpolitika - márpedig az utóbbi években az volt -, nagyon felerősödnek a magyar gazdaság kettősségéből adódó gondok, vagyis az, hogy a magyar kis- és középvállalkozások minden téren leszakadtak a jól működő nagy cégektől. Eközben nálunk igen alacsony - 30 százalék alatti - a képződő nyereség visszaforgatásának aránya, és a fejlesztési tervek sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Elkeserítő, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) csupán egy százalékpontot kíván bővíteni a foglalkoztatási rátán, ez pedig az egyik legalacsonyabb Európában - mondta.
Hasonlóképpen vélekedett Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója is. Leszögezte: a foglalkoztatás bővülésének nemcsak a magas élőmunkateher az akadálya, hanem az is, hogy a vállalkozások már ma is nehezen találnak megfelelő munkaerőt, a nagy cégek pedig hasonló gondokkal szembesülnek, amikor magyar beszállítókat keresnek. Az alacsony foglalkoztatás hátterében ugyanakkor mindig a hibás gazdaságpolitika húzódik meg - tette hozzá Palócz Éva. Részben ennek hatására a következő években még alacsony lesz a növekedés - jósolta a szakember, aki szerint égető kérdés, hogy a magyar vállalkozások tudnak-e élni a különböző fejlesztési lehetőségekkel. Hozzátette: mivel a gazdasági környezet rendszeresen hektikus változásokon megy keresztül, ezektől a cégektől nem várható el, hogy ilyen körülmények között komoly beruházásokat valósítsanak meg.
A duális gazdaság abban is megmutatkozik - vélekedett a kutató -, hogy egy-egy nagy vállalat számos előnyt ki tud lobbizni a kormánynál, a kis cégek számára azonban az államot maximum a rendszeresen feltűnő revizorok testesítik meg.
Palócz Éva ugyanakkor úgy fogalmazott: a legfeszítettebb költségvetési gazdálkodás mellett sem nyílik lehetőség 400-600 milliárd forintnál nagyobb tehercsökkenésre. A felszólalók abban azonban egyetértettek, hogy a gazdaságpolitika hitelességének javításával számottevő mértékben mérsékelhető a kamatfelár, és az így megtakarítható összeg akár a 400-450 milliárd forintot is elérheti éves szinten.
A foglalkoztatási feszültségeket nem lehet egy-két éves időtávon megoldani - szögezte le ugyanakkor Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, aki szintén arról számolt be, hogy a beruházók még a magas munkanélküliségű térségekben sem találnak megfelelő munkaerőt. A gazdaságpolitika alakulásáról a szakember úgy vélekedett: a hibás lépések sorozata már 2001-ben kezdetét vette, amikor az Orbán-kormány utolsó másfél évében jelentősen fellazult a költségvetési fegyelem. Az 505 milliárd forintos 2002-es deficitcél 80 százaléka ugyanis a választások idejére már összejött. Mindezzel azonban a Medgyessy-kormány és a 2004-ben hivatalába lépő első Gyurcsány-kormány sem nézett szembe, végül 2006-ban az ország a pénzügyi válság határára jutott. A büdzsé hiánya a 6,7 százalékos terv közel kétszerese, 11,6 százalék lett volna, ha a kormány a nyáron nem határozza el magát a kiigazítási csomag mellett. Ez azonban nemcsak az elmúlt évre, hanem még 2008-ra is erősen rányomja a bélyegét, ami elsősorban a növekedés megakadásában jelenik meg. A magyar gazdaság ugyanis az utóbbi közel két év során túlhűtötté vált. A szakember úgy vélekedett: az orrnehéz kiigazítás egyik ki nem mondott célja az volt, hogy a kormány visszaszerezze a magyar gazdaságpolitika hitelességét, ez azonban nemigen sikerült. A kudarc fő oka abban keresendő, hogy a megszorításokon túlmutató reformok előkészítése és megvalósítása már a kezdetek kezdetén nagyon nehezen ment, és mára jól látható, hogy a lényegesebb átalakítások el is akadtak. Ugyanakkor a tanácskozáson felszólalók között abban nem volt vita, hogy minden lényeges területen reformokra, mélyreható átalakításokra van szükség, különösen az adózás és a foglalkoztatás terén.
KR
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=223934 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 22:05:36, kedd
|
| |
| |
Túlnyerte magát a FIDESZ?
2008. május 26. hétfő Magyar Sors
Egy érdekes titkos folyamatról feslett fel a burok napjainkban, nevezetesen Orbán Viktor-féle /őszödi beszéd/-ről visszhangzik a sajtó. A közismerten "baloldali" Kéri László több éves munkája esett a kútba annak okán, hogy nyilvánosságra került egy rendszeres tárgyalási sorozat, amit évek óta "jobb és baloldali" politikusok közgazdászok közösen megszoktak ülni.
Pedig minden ülés előtt meg egyeztek közösen abban, hogy bátran nyugodtan lehet, beszélni a nyilvánosságra, nem kerülhet ki semmi.
Most azzal a kérdéssel nem akarok foglalkozni, ami a szakmai tartalmat, vagy Orbán Viktor bocsánatkérését tartalmazza, egy sajtóközlés kapcsán, miszerint idiótának nevezte ezen az ülésen a Miniszter Elnököt. /a nagybetű a titulusnak jár/
Tehát akkor, mit kell erről tudnunk?
* A Fidesz és az MSZP tanácsadói, közgazdászai, rendszeresen összeülnek megtárgyalni gazdasági helyzetünket?
* A Fidesz megtárgyalja a közvélemény kizárásával, hogy miként alakuljon a pénztárcánk vastagsága?
* Titokban harcol, hogy esetleg vastagabb legyen a pénztárcánk, természetesen az ország szűk mozgásterén belül, amit az EU. meg engedhet?
* Ugye azt tudjuk, hogy egy amerikai típusú váltógazdálkodási politika a minta, mind a két párt részéről.
* Amikor esetleg a közvélemény szondáztatása kimutatja, hogy elindult a 85%-felé a Fidesz támogatottsága, akkor hogyan lehet fent tartani a váltógazdálkodási politikát, ami egy kőbevésett minta?
* Mi lesz az SZDSZ-szel, hogyan fog bennmaradni a hatalomban, ha még az MSZP-nek is kiáll a rúdja?
* Mit kell még a tudtunk nélkül elkövetnie a Fidesz vezetésének, hogy fent tudja tartani az egyensúly látszatát?
* Hányszor érezte úgy az ember 2002-óta, hogy a Fidesz feltehetőleg, de hivatalosan, meg nem erősítve, cserbenhagyta szavazóit?
Vagy esetleg túlkommunikálta a Brüsszel által engedélyezett belháborút?
Ne feledjük, hogy nagyon közeleg a 2011-es év, amikor felszabadul az a moratórium, hogy külföldi is vehessen Magyar országon termőföldet.
Az erről szóló törvénytervezetet pont a Fidesz nyújtotta be a parlamentbe elfogadásra, a "híres / saláta / törvényjavaslat" című csomagjában.
Mielőtt, bárki túlzott Fidesz ellenességgel vádolna el kell mondanom, hogy jobb híján a második fordulóban mindig a Fidesz-re szavaztam, de talán lehet a kérdéssorozatot a Fidesz védelmében is felfogni, mint aggodalom.
Sajnos látni lehet, hogy kezd kibontakozni egy ballépéssorozat a Fidesz részéről, mint már annyiszor, ami a kétes értékű átszavazók táborát, visszatérítik a baloldalra, és ez által létre jön a brüsszeli szabvány szerinti, amerikai mintájú egyensúly.
Mint minden unióban, szabályozva van a tagországok belpolitikai lépéssorozatai, reguláznak minden olyan lépéssorozatot, amik esetleg károsak lennének az unió egésze megítélésében.
A különböző gazdasági lobbi csoportok befolyásáról nem is beszélve, amik között árcédulával nyakukban járkálnak a Magyar országról delegált Európai Parlamenti képviselők.
A létszámuk elenyésző és nincsenek döntéshozatali helyzetben sem, de még a Magyarok javaslattételi helyzetben sem, csak egyes gazdasági érdekcsoportokhoz tudhatnak csatlakozni.
Balczó András megállapításával teljes mértékben egyetértve azt gondolom magam is, hogy lehet Orbán Viktor az a személy, aki kivezeti az országot lehetetlen helyzetéből, de előbb ki kell állnia a legszélesebb nyilvánosság elé és színt kell vallania.
Mert ugyan is mindent tudnak és lehetetlen, hogy ne elemezték volna ki, hogy milyen folyamatok vezették Hazánkat idáig.
Csak ebben az esetben lehetne elindítani Hazánkat egy élhetőbb ország irányába, valamint nekem fixa ideám, hogy egyben rendszert is kellene váltani, ebben az esetben nem lehetne baj a nagy nyilvánossággal, sőt.....
Tisztelettel: Bozzay József
Újpest 2008-05-26 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 22:05:09, kedd
|
| |
| |
Képesek vagyunk ezt megérteni?
Az alábbi videó felvételek megvetést váltanak ki a szemlélőben a zsidókkal szemben. Dicsekedni nem fognak velük, mert ezeket nem rajtuk, hanem ők követik el...
A videó magyar szövege:
Hogy miért?
Mert a filmkockákon ezúttal a zsidók nem áldozatként, hanem rasszistákként szerepelnek...
Izrael naponta buldózerolja a palesztinok házait, akik ezrével veszítik el otthonaikat...
"Kérem, állítsák le lövéseiket, ne gyilkolják az embereket, gyerekeket... Köszönöm!" "Gondolom, egyszer maguk is megszeretik szomszédaikat..."- fohászkodik az egyik aktivistanő.
"Ramallahba, haza akarok menni..."- kéredzkedik az egyik asszony.
"Menj másfelé..." - válaszol a katona.
"De, nincsen pénzem másfelé menni..." - így az asszony.
"Akkor, keress magadnak pénzt..." - válaszol a katona.
"Nem tudok Jeruzsálembe jutni, nem engednek oda imádkozni sem... Pedig, mi is emberek vagyunk, de nem vesznek minket ember számba..."
"Hozzatok új engedélyt, ezzel nem mehettek tovább..." - katona.
Fel tudják ezt fogni?
Halott gyerekek, apáik ölében... Ez, mind a zsidó Izraelben, a 21-ik században Nem a fasizmus idején!
FENET/
A teljes szöveg itt:
http://fenet.m3.sk/index.php?categoryid=61&p2_articleid=6695 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 21:58:22, kedd
|
| |
| |
Nemzeti erők választási összefogása
Takács András előadása a 2008. május 3-i "Összefogás Magyarországért -
"Rendszerváltás" után, elitváltás előtt" című konferencián.
Szerkesztett változat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretném felhívni figyelmüket Kállai Eszter bölcs mondataira. Amit ő megfogalmazott, azt én is leírtam, vagyis egy rugóra jár az agyunk. Mert mi kell ahhoz, hogy egyáltalán az összefogásról beszéljünk? Először is kell helyzetértékelés, és utána az alábbi kérdésekre kéne választ adnunk: Mit akarunk, hogyan akarjuk, mikor akarjuk, kivel akarjuk és miből akarjuk?
Kezdjük a helyzetértékeléssel!
Legyünk őszinték magunkhoz. A magyar társadalom nem akar forradalmi úton változást. 2006-ban lehetett volna, de akkor a politika, a hivatalos politika, mind a két oldalról ellene volt. Nem volt egy újabb Nagy Imrénk. A társadalom alapvetően békés, tartózkodik a militáns megnyilvánulásoktól.
A magyar társadalom nem rasszista, nem antiszemita, nem cigánygyűlölő, és ezt mind a hatalom gerjeszti. Ki merem jelenteni, hogy ma intézményesített gyűlöletpolitika folyik Magyarországon.
A társadalom alapvetően dezinformált. A választóképes lakosság 50%-a apolitikus. Nézzük meg a legutóbbi népszavazást: 50% ment el. Tehát ha mi nemzeti összefogásról beszélünk, akkor ebben az 50 %-ban kell gondolkodnunk. Az megint más kérdés, hogy a politikai elit épp abban érdekelt, hogy az országgyűlési választásokon a választó polgároknak csak a 35, 40, 45%-a menjen el, mert a szavazóbázisuk ekkor éri el a legoptimálisabb értéket. Azt is lássuk át, hogy ennek az 50%-nak egy jelentős része labilis. Ha azt vesszük, ennek az ötven százaléknak a 15-25%-ára számíthat a nemzeti oldal, amennyiben egy erős választási szervezetté áll össze. Másrészt azt is lehet látni, hogy mind a társadalom, mind a politikailag aktivizált társadalmi réteg (beleértve magunkat is) egyfajta csodavárásban élünk.
A másik, hogy a társadalmi szervezetek többsége alapvetően arra vannak késztetve, hogy depolitikusak legyenek. Mivel a "politika" szót már maga a politikai "elit", a hatalom sajátítja ki, pedig a politika a legnemesebb társadalmi cselekedet, amennyiben a köz javát szolgálja. Nem tévesztendő össze a pártpolitika a politikával. A politika nem önmagától mocskos, hanem az ember teszi azzá. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar köznyelvben, a politikai közbeszédben tudatosan meghamisítják a szavakat, akkor nagyon is igazat kell adnunk Kállai Eszternek. Ez a félremagyarázás, értelemhamisítás tipikus bolsevikszokás.
De nézzük a politikát. A jelenlegi helyzetért a parlamenti pártok egyetemlegesen felelnek. Nincs különbség! Mértékben van, de felelősségben alig van különbség! Tehát amikor ennek a rendezvénynek azt a címet adtuk, hogy "Rendszerváltás után és elitváltás előtt", akkor ebben benne volt az is, hogyha rendet akarunk ebben az országban, akkor elitváltásban kell gondolkodnunk.
Az megint más kérdés - Beke Kata szavaival élve - hogy "Jaj Istenem győztünk", akkor mi lesz - hol van az a nemzeti elit, aki alkalmas volna az ország a vezetésére? De egy valamiben bízhatunk. Az állami apparátusban lévő emberek közszolgák. A közszolgák mindenkor kiszolgálják a hatalmat. Emlékszem '94-95-ben Pokol Béla politológus azt javasolta, hogy meg kellene határozni azt a szintet, ahol a politikai elit a kormányváltásnál még nyirbálhat és tovább nem. Mindegyik parlamenti párt ezt elvetette, mert politikai koncnak tekintik az államigazgatást, az állami vállalatok vezetőposztjait, a felügyelő bizottsági helyeket. Az is biztos, hogy a jelenlegi parlamenti pártok egyetemlegesen, a jelenlegi status quo fenntartásában érdekeltek.
Emlékszem arra, amikor Lendvai Ildikó a parlamentben a Fideszre mutatva kimondta az igazságot; "De hát uraim! Egy csónakban evezünk!" És milyen igaz! Ha megnézzük mindazokat a sorskérdéseket, amelyek Magyarország hosszú távú, több évtizedes jövőjét meghatározta, abban mindig és mindenkor egyet értettek. Nézzük meg a legutóbbi Lisszaboni Szerződést! Én, mint egyszerű állampolgár, vakon nem írok alá egyetlen egy szerződést sem. De ők megtették. Ez hazaárulás! Fideszestől, KDNP-től, MDF-estől, emszpéstől, eszdszestől, mindenestül.
Ezért a mi összefogásunknak van egy minimuma, amit el kell fogadni: a jelenlegi parlamenti pártokkal semmilyen választási szövetségre nem lépünk. Ez a minimum. Mert amennyiben kompromittálódunk velük, azért hogy egy-két képviselő bekerüljön a parlamentbe, a nemzeti oldal hitelét vesztené, mindaz amiért harcoltunk a Kossuth téren, az útlezárásokkal, a vidéki tüntetésekkel értelmét vesztené.
A másik, amit tisztán kell látnunk, hogy a magyar parlamenti politizálás (beleértve a médiát is) nem más, mint pankrátor politika. Nagyokat ütnek a levegőbe, de valódi csata nem folyik. Ez egy cirkusz.
Emlékszem arra, amikor a NATO ellen Síklaky Istvánnal Éliás Ádámmal, Bányai Péterrel és velem együtt jártuk az országot. Az egyik alkalommal nem jött el a hivatalos NATO-tagságot támogató személy. Akkor mi, Bányai Péter és én felosztottuk a szerepet és olyan éles vitát produkáltunk, hogy amikor vége volt a fórumnak és együtt készültünk elmenni, akkor az egyik hallgató odajött hozzánk és megkérdezte: Maguk még szóba állnak egymással? Nos ilyen a politika!
Nézzük a nemzeti oldal gazdasági alapjait. Ma Magyarországon ahol pénz van, azok a nagy cégek, a multik, akik nyilvánvalóan a globalizmusnak a szolgái, tehát őtőlük vajmi kevés támogatásra számíthatunk. A nagyobb magyar vállalkozók, amelyek állami megrendelésre vannak szakosodva, azok épp azért nem fogják támogatni a valódi nemzeti oldalt, mert egyből elvesztenék az állami megrendeléseket, meg eleve nem is a mi köreinkből valók. Tehát számíthatnánk a kis- és középvállalkozások szponzorálására, de azok is csak úgy adnának, ha titokban tartjuk őket, és értelmét is látják. Ritka az a kis- és középvállalkozó, aki nyíltan meri vállalni nemzeti érzelmű szervezet támogatását.
Általánossá vált az a gyakorlat, hogy az a személy, aki valamilyen mozgalmat vagy civil szervezetet elindít, az befogja magát a szekér elé, önmagát eteti és ő húzza a szekeret. Amennyi teherbíró képessége és anyagi lehetősége van, olyan iramban halad a szekér. A másik része, hogy azok a pénzzel rendelkező szervezeteknél pedig eleve kérdéses a forrás, hogy milyen célból is kapják.
Mi lehet a megoldás? Összefogás minden téren.
Gyors sikerre senki sem számíthat, de össze kell állítani egy rövid-, közép-, és hosszú távú célt- és programtervet, stratégiát, mert másként nem megy.
Kezdeném a hosszú távúval, mert az a legegyszerűbb. Az én ismereteim szerint hosszú távú magyar jövőképpel rendelkező program kettő van. Az egyik a Siklaky-féle program, amiről Drábik János beszélt a "Létbiztonság és Harmónia" - a másik Halász Józsefé a "Gondoskodó Magyarország" program. Többet nem ismerek. Vannak olyanok, hogy 'de jó lenne...' , de hogy merre az előre azt csak ez a két program mutatja meg. Ha valamerre mennünk kell, akkor ezt a két gyertyát kell irányfénynek tekintenünk. Ez a két hosszú távú program nem ellentétes egymással.
De tudnunk kell, hogy a dolgok alakulása és megvalósulása mindig az adott körülmények szerint változik. Halász József és Siklaky István a részleteken vitatkoztak, azokon vesztek össze, de a lényegben mindig egyetértettek. És miben értettek egyet? Abban, hogy a történelmi alkotmányt jogfolytonossága az a fundamentum, amely mind a két programot összeköti. Megjegyzem, hogy a jogfolytonosság kimondása nem csodaszer, nem sokat ér, ha történelmi alkotmányunk természetjogi evidenciái nem érvényesülnek a politikában, az államvezetésben, a gazdaságban, az oktatásban, a kultúrában és a szociális ügyekben.
Mi a lényeg? Elitváltásra van szükség, mert ezzel az elittel nem lehet ezt az országot megmenteni.
Középtávú célok. A középtávú cél nagyon egyszerű: nemzeti kormány kell, hogy ebből a két programból valami lényeges megvalósulhasson. Másképp nem megy.
Rövid távú cél: hogy a nemzeti oldal - és most tisztázzuk mit értünk nemzeti oldal alatt - mert a Fidesz is azt képzeli, és azt hirdeti magáról, hogy ő nemzeti elkötelezettségű párt. De egy valamit elfelejt: elfelejti azt, hogy ő már a nevében sem használja a nemzeti szót, hanem polgári párt. Tessék definiálni a szavak értelmét, mi a polgár? A polgár egzisztenciális biztonsággal bíró tudatos (magyar) állampolgár. Mi az első? Egzisztenciális biztonság. Magyarországon ma ki van egzisztenciális biztonságban? Csak a felső tízezer. A nép és a társadalom 99%-a nincs egzisztenciális biztonságban. Ettől kezdve egy százalékot képvisel valójában a Fidesz. A többi parlamenti pártról nem is beszélve. Igaz, hogy a médián keresztül megszólítja az egész társadalmat, de ez nem az, amit mi szeretnénk, ez még nem nemzetpolitika amit a Fidesz képvisel. Miért emelem ki a Fideszt? Azért, mert minden bizonnyal a következő kormányt ő fogja adni, és látom annak a lehetőségét, hogy a nemzeti oldala felül kerekedjen a liberálison. De ehhez az kell, hogy a következő parlamentben ott legyen egy vídia kemény nemzeti erő. Be kell kerülnie a nemzeti oldalnak a parlamentbe! Ez azt jelenti, hogy az 5%-os küszöböt át kell tudni lépni.
Amikor nemzeti oldalról beszélek, akkor én azokról a politikai erőkről beszélek, amelyek kedvezményeti köre elsősorban a magyar nép, a magyar munkás, a magyar vállalkozó, a magyar kultúra és nem a multik, nem az idegen kultúra. Nemzeti protekcionizmusra van szükség! Azt a politikai erőt nem tekintem nemzetinek - bár magyar legyen az anyanyelve - amelyik reform címén csak rombolni tud.
A magyar választási törvény bizonyos dolgokat kizár. Országgyűlési választáson, Európa Uniós választáson csak pártok indulhatnak teljes joggal. Tessék figyelembe venni ezt a tényt! Utálhatjuk a pártokat, de ha elfogadjuk azt a logikát, hogy a magyar társadalom forradalmi úton nem akar változást, akkor a jelenlegi játékszabályok szerint kell nekünk szervezkednünk és gondolkodnunk. Tehát ha azt mondjuk, hogy csak pártok, akkor tessék pártokban gondolkodni és rávenni arra, hogy fogjanak össze. És itt jönnek a képbe a civil szervezetek!
Véleményem szerint minden civil szervezetnek kutya kötelessége politizálni. Az megint más kérdés, hogy a civil társadalom, a civil szervezetek többsége egyrészt szatellitszervezet, mert a hatalom valamelyik ága hozta létre. Az alapítványok nem tekinthetők klasszikus értelemben társadalmi szervezetnek, mert pénzszerzésre szakosodtak, nagyon kevés az az alapítvány, amelyik érdekképviselettel foglalkozik. Kevés az civil szervezet, amelyek érdekcentrumok mentén szerveződtek volna össze és szakpolitikusi tevékenységre is alkalmas lenne.
Ha mi Szent Koronában gondolkodunk, egy merőben más típusú államformában, államrendszerben, akkor itt jön a képbe az érdekcentrumokban szerveződött civil szervezeteknek a beemelése a döntés előkészítésbe, és a döntéshozásba. Ennek több megoldása van: lehet két kamarás parlamentről beszélni, lehet arról, hogy miniszteriális szinten nem csak bokrétának használjuk a civil szervezeteket, hanem valóban az életből fakadó tapasztalataikat felhasználva hozzuk meg a törvényeket. Ha ezt elfogadjuk, akkor nézzük meg, mi a legnagyobb probléma a nemzeti erők összefogásával kapcsolatosan.
Az összefogás lényege, hogy kivel akarunk összefogni. Ahogy Bakos Batu mondta, meg kell határozni azt a minimumot, amiben igenis egyetértünk. Kit tekintünk a nemzeti oldalhoz tartozónak? Ezt a nemzeti minimum alapvetően meghatározza. Másik fontos kérdés: elfogadjuk e a jobb és bal oldali terminológiát?
Véleményem szerint felosztani a politikai palettát jobb és baloldalra eleve hamis és kirekesztő. Én nem merném kijelenteni, hogy ne lenne a baloldalon nemzeti elkötelezettségű szervezet vagy választópolgár.
Van egy nagyon lényeges dolog, ami a széthúzást eredményezi, az, ami bekövetkezett 2006-ban a Jobbik és a MIÉP között: a pénz. Itt van az a pont, amit érdemes végiggondolni. 176 egyéni képviselőjelöltet kell felállítani, ami nem egyszerű feladat. Legszerényebb számítások szerint is egy országgyűlési jelöltállításhoz, ami 750 elfogadott hiteles ajánlószelvényt jelent, legalább ezret kell gyűjteni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön a jelenlegi körülmények között (szórólapok, plakátok), körülbelül egy millió forint és kb. 15-25 aktivista kell és legalább egy éves előkészítő munka. Megítélésem szerint a nemzeti oldalon lévő politikai erők közül egyetlen egy sem volna képes most 176 egyéni jelöltet megállítani, de összefogással már lehetséges, ami garancia lenne az 5%-os küszöb átlépésére. Nem beszélve arról, hogy a közvélemény az összefogást várja tőlünk.
Az már világossá vált, az nem fog menni, hogy egy meglévő párt zászlaja alá beállnak a nemzeti radikális szervezetek, tehát valami közöset kell létrehozni. Akkor nyilvánvaló, hogy kialakul egy közös kampánybizottság és annak kell majd eldöntenie, hogy melyik jelölt alkalmas arra, hogy a választáson induljon. Ez közös megegyezés kérdése. A másik része a dolognak: a civil szervezetek, akik vállalják, hogy ebben a küzdelemben részt vesznek, óhatatlanul valamelyik párton keresztül tudnak jelöltet állítani, mivel ők nem indulhatnak saját jogon, de támogathatnak másokat, amennyiben nem nonprofit szervezetek. Amennyiben nonprofit szervezet, akkor még a nevét sem adhatja, mert elveszti a nonprofit jellegét.
Tételezzük fel, hogy 5-6 párt összeáll. És ennek az 5-6 pártnak 176 jelöltet kell állítania. Tételezzük fel, hogy az egyik párt bevállal 50 jelöltet és fel is tudja állítani, és a többi így tovább, de ez csak úgy működik, hogy a többi is besegít az adott választókerületben. Akkor azt mondjuk, hogy az a párt amelyik 50 képviselőt megtudott állítani az 50/176-od részben részesül állami apanázsból, amit elnyertek, és a többi is az arányosság elve alapján. Remélem érthető ez a dolog, tehát amelyik csak egy képviselőt tud állítani, az 1/176-od részben részesül. Innentől kezdve nincs az a vita, ami a MIÉP és a Jobbik között volt.
Ezek azok a dolgok, és még sok mást végig kell gondolni, ahhoz, hogy a nemzeti összefogásról egyáltalán beszélhessünk. Nem beszéltem egy ernyőszervezet felépítésének az összetettségéről, jogi részéről.
Mivel többször jelezték, hogy túlléptem a megadott időkeretet, ezért most befejezem. Pontosabban abbahagyom.
Köszönöm, hogy meghallgattak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 21:57:14, kedd
|
| |
| |
2008-05-27 19:44
Carter: Izraelnek legalább 150 atomfegyvere van
Jimmy Carter, volt amerikai elnök szerint Izraelnek legalább 150 atomfegyvere van. A 83 éves béke Nobel-díjas politikus egy nagy-britanniai fórumon arról is beszélt, hogy Izrael emberiség elleni büntetett követ el a Gázai-övezetben. Aaron Zeevi-Farkas, az izraeli katonai titkosszolgálat volt vezetője azt közölte: Carter szavai többet ártanak, mint használnak.
Jimmy Carter egy walesi fórum sajtótájékoztatóján kérdezte Iránról egy újságíró. A 83 éves volt amerikai elnök válaszul számba vette a Föld atomhatalmait, igaz, Oroszország helyett Szovjetuniót mondott.
Az Egyesült Államoknak 12 ezer nukleáris fegyvere van, és a Szovjetuniónak is körülbelül ugyanannyi. Nagy-Britanniának és Franciaországnak néhány száz és Izraelnek 150 vagy még ennél is több - fogalmazott Carter. Ő az első nyugati politikus, aki nyilvánosan az atomfegyverrel rendelkező országok közé sorolta a zsidó államot. Maguk az izraeliek lebegtetnek: nem ismerik el, hogy atomhatalom lennének, de nem is tagadják. A volt elnök szerint az Egyesült Államoknak közvetlenül kellene tárgyalnia a perzsa állammal Irán állítólagos, háborús célokat szolgáló atomprogramjáról.
Carter elítélte Izraelt a Gázai-övezet blokádjáért, amelyet az egyik legnagyobb emberi jogi bűntettnek nevezett. Elnökségének egyik legnagyobb eredménye volt, amikor 1978-ban tető alá hozta az egyiptomi-izraeli békét, amiért később Nobel-békedíjat kapott. A veterán politikus idén is próbálkozott a közel-keleti közvetítéssel. Áprilisban az Izraelben terrorista szervezetnek minősített Hamász vezetőivel találkozott, ami után Ehud Olmert izraeli miniszterelnök nem volt hajlandó fogadni a volt amerikai elnököt.
hírTV |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 21:55:30, kedd
|
| |
| |
2008-05-27 18:08
Bajnai fájdalmas lépésekre célzott - Demján kételkedik a szocialistákban (+videó)
Fájdalmas lépésekre célzott a gazdasági miniszter a versenyképesség visszaszerzésének programismertetőjén. Bajnai Gordon Veres János pénzügyminiszterrel közösen egyeztetett a legnagyobb munkaadói érdekképviseletekkel. A tárcavezető közös célként az uniós átlagot tartósan meghaladó, öt százalékos gazdasági növekedést jelölte meg, amelynek szerinte is alapfeltétele a munkahelyteremtést és a foglalkoztatás bővítését segítő gazdaságpolitika. Demján Sándor elvileg elfogadhatónak tartja a miniszterek javaslatait, ám mint fogalmazott: félő, hogy pártjuk újból elkezd osztogatni.
Videók:
Bajnai fájdalmas lépésekre célzott - Demján kételkedik a szocialistákban
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=216202
Az öt százalékos gazdasági növekedés eléréséhez - az elemzők többségéhez hasonlóan - Bajnai Gordon is csökkentené a munkáltatói közterheket, a bürokráciát, az uniós fejlesztési pénzeket pedig a növekedés gyorsítására költené. A pénzügyi mozgástérről Bajnai addig nem beszél, amíg meg nem ismeri az első féléves költségvetési számokat, tehát az állami kiadások jelentős, rendszerszerű csökkentését ő sem tervezi. A Fidesz egyébként a 2006-os választási kampányban ugyanezeket a gazdaságpolitikai lépéseket fogalmazta meg, miután konzultált az üzleti élet szereplőivel.
,,Újból elkezd osztogatni"
A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke politikailag kockázatosnak tartja a Bajnai által vázolt gazdaságélénkítési programot, ezért parlamenti elfogadására minimális esélyt lát. Demján Sándor Magyarország lemaradásának legfőbb okát a túlzott bürokráciában látja. Mint mondta, az adminisztrációs költségek kétszer akkorák, mint az uniós átlag. A nagyvállalkozó a felesleges állami alkalmazottak számát 350 ezerre tette. ,,Javaslatuk a gazdaság számára elvileg elfogadható, ismétlem, az a kétség van bennünk, hogy a saját pártjuk ezt megteszi-e, vagy pedig abba az irányba fordul, hogy újból elkezd osztogatni" - fogalmazott Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke.
Parragh is adót csökkentene
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke radikális, ezer milliárd forintos adó- és járulék-csökkentést tart szükségesnek. Ez nagyjából a GDP 3-4 százalékának felel meg. Parragh László a köztehercsökkentés fedezetét az uniós források átcsoportosításában, a feketegazdaság kifehérítésében, a gazdaságpolitika hitelességének visszaszerzésében és a szociális ellátások szigorításában látja.
hírTV |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 21:51:39, kedd
|
| |
| |
Újra dübörög: ismét bevezetné a tévé-előfizetési díjat Kóka
2008. május 27. 19:14
MNO
Az SZDSZ elnöke szerint ismét a fogyasztóknak kellene a tévé-előfizetési díjakat fizetniük. Kóka János az InfoRádió Aréna című keddi műsorában azt mondta, hogy akár hónapokon át is elhúzódhat a Magyar Televízió elnökének megválasztása.
Ismét a fogyasztóknak kellene a tévé-előfizetési díjakat fizetniük. Az államnak nem kellene átvállalnia ezt a költséget - közölte a szabad demokrata politikus. Az SZDSZ adócsökkentő programjának nagyon fontos eleme, hogy a közmédiát ismét a fogyasztók finanszírozzák, és az állam ne vállalja át az előfizetési díjakat. A mostani finanszírozási rendszer nem korrekt, és költségvetésfüggővé teszi a közmédiát - fejtette ki a pártelnök.
Kóka János aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy akár hónapokig is elhúzódhat a Magyar Televízió elnökválasztása körüli ,,hercehurca". Közölte: nagyon rossz, ha egy olyan presztízsű médiumnak, mint az MTV, nincs elnöke. Semmiféle megállapodás nincs az MSZP és az SZDSZ között az MTV leendő elnökéről - jelentette ki a liberális politikus.
(MTI) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-05-27 21:50:22, kedd
|
| |
| |
A BÉKESZERZŐDÉS ÉS AZ ÁRVIZEK
Megbomlott a Kárpát-medence ökológiai egyensúlya
1920 óta húsz pusztító árvizet számláltak Kárpátalján.
Sokan emlékszünk 1998 novemberére is, amikor a híradások főszereplője a Tisza volt. A Felső-Tisza vízgyűjtő területén az esőzések akkor az évszázad legnagyobb áradását okozták. A Felső-Tisza kárpátaljai szakaszán áttörte a gátat, és elárasztotta a partmenti települések jelentős részét. Az áradásnak kilencen estek áldozatul, köztük két gyermek. Teljesen víz alá került 118 település, harmincezer embert kellett kitelepíteni. Az ukrán elnök katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánította a Magyarországgal határos megyét, mert az árvíz háromszázezer ember lakóhelyére terjedt ki.
Súlyos volt a helyzet Kelet-Szlovákia déli csücskében, a Bodrogközben és az Ung-vidéken is. Romániában úgyszintén. A Tisza vízállása Máramaros északi részén egy méterrel haladta meg a veszélyesnek tartott szintet. Lakóházak százait, hidak sokaságát tette tönkre az áradás, és számos települést elzárt a külvilágtól. A Felső-Tisza magyarországi szakaszán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein nyolcezer ember (katonák és civilek) példás összefogással védte a gátakat. A szakemberek jogszabályra hívatkozva akkor azt javasolták, hogy az áradáskor mért legmagasabb vízszinttől egy méter magasan meg kell emelni a védőgátat. Azóta - a védőgátak megerősítése és szintjének megemelése mellett - a Vásárhelyi-tervben meghatározott, a Tisza mentén tervezett víztározók építése is elkezdődőtt.
Fodor István kutatásai
Vajon elegendőek lesznek-e a tervezett árvízvédelmi intézkedések?
Megbízható választ csak az tud mondani, aki a gyakori árvizek okait vizsgálja.
A kérdésre PROF. DR. FODOR ISTVÁN, a nemzetközi hírű, nagytekintélyű kárpátaljai magyar botanikus tudós - akiről 2007. május 10-én, születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos emlékülésen emlékeztünk meg a Magyar Tudományos Akadémián - 2000. április 23-án, életének 93. esztendejében, Ungváron bekövetkezett halála előtt már évtizedekkel korábban kereste és meg is találta a választ. Véleménye szerint, a Kárpátalján történt gyakori árvízek nem természeti csapás következményei. Fő okuk a több, mint hetven éven át végzett rablógazdálkodásos fakitermelés. Az ember beavatkozott a természet ősi rendjébe, és tudatlanságában megbontotta a kialakult egyensúlyt.
"Valaha hegyeinket hatalmas, összefüggő, szinte átjárhatatlan erdőségek borították... A vaskorszaki viharok pusztítása semmi ahhoz képest, amit az u.n. sztahanovista fakitermelők itt végeztek. Hamarosan lecsupaszították a Kárpátok gerincét, s megszüntették az addig szivacsként működő növénytakaró víztároló képességét. Így az eső akadálytalanul folyt a patakokba, ezek földuzzadva rohantak a folyókba, elöntve az árterületeket, s itt óriási károkat okozva. Reméltem, hogy a szovjet birodalom bukásával együtt ennek vége szakad, de sajnos keservesen csalódtam. Az ukrán erdőgazdasági minisztérium még nagyobb pusztítást irányzott elő a Kárpátok erdeiben: még a vízvédelmet és a városok levegőjének frissítését szolgáló erdőtelepítések vágását is elrendelte." - nyilatkozta a Magyarok Világlapjában 1994 márciusában.
Fodor professzor hat évtizeden át küzdött és dolgozott az Északkeleti-Kárpátok növényvilágának megmentéséért. Az erdőállomány felső határának emelésére kidolgozott és szabadalmaztatott módszerével - amit az Ungvári Állami Egyetem és a Perecsenyi Erdőgazdaság szakembereivel közösen és eredményesen alkalmaztak a Róna-havason - bebizonyította, hogy a luc-, jegenye-, duglasz, cirbolya-, bükk-, juhar-, berkenye-csemetékből alakult új erdők idővel betöltik eredeti szerepüket: szivacsként magukba szívják a csapadékvizet, és csak fokozatosan engedik le a hegyoldalak alsóbb régióiba. Ma már igazolt az az állítása is, amely szerint "Ezen a módon jórészt meg lehet akadályozni azt, hogy a havasokon a források, a csermelyek és a patakok kiszáradjanak, illetőleg azt, hogy a hóolvadás és a nagy esőzések után a folyók évről évre nagyobb árhullámokat szállítsanak. Ezzel egyidejűleg - persze sok év alatt - a kedvező mikroklimatikus változások hatására a tundrai jellegűvé vált havasi rétek is 'megjavulnak', bár a területük csökken."
-2-
Fodor professzor komplex szemléletmódja és kitartó, hat évtizedes kutatómunkájának eredményei igazolják, hogy az ERDŐSÍTÉS (az erdőállomány felső határának emelése) és az ÁRVÍZVÉDELEM egymástól elválaszthatatlan. Az árvízveszély mindaddig jelen van, amíg az erdőirtások folytatódnak. A híradások még ma is, a Kárpátok erdeinek tarvágásairól tudósítanak.
Gazdátlan a Kárpát-medence
1920 óta nincs gazdája - pontosabban sok "gazdája" van! - a Kárpát-medencének.
A XX. századi békediktátumok következtében szerves környezeti kapcsolatai szétestek: természeti és földrajzi egysége megbomlott, a század végére végsőkig kihasználták. Az ökológiai hanyatlás állapotába került Európa páratlan szubrégiója.
1920. június 4-én, a versailles-i Trianon-palotában aláírt békediktátum* folytán a Kárpát-medence környezetbiztonsági kockázata jelentősen megnőtt. A természeti és földrajzi egység szétdarabolásával együtt azonban az emberi felelősség is szétdarabolódott: az addig egy kéz igazgatta mező- és erdőgazdálkodás, a folyamszabályozás, és általában az egész vízgazdálkodás, az energia- és ipari termelés, a kereskedelem és a szállítás a békediktátummal megszünt.
A Kárpátok (különösen az Északkeleti-Kárpátok) erdeinek esztelen pusztítása, az elkerülhetetlen folyószabályozások és mocsárlecsapolások, a mező-, erdő- és vízgazdálkodás egységének felbomlása, valamint a felszíni vizek, a levegő és a termőföld egyre növekvő szennyezése miatt a Kárpát-medence ökológiai egyensúlya sérülékenyebb lett. A légkör egyértelmű felmelegedése miatt bekövetkező éghajlati változások, és annak hatásai tovább gyengítik a Kárpát-medence környezeti biztonságát.
A Kárpát-medence válaszút előtt áll!
Vajon képesek leszünk-e arra, hogy - feleismervén a Kárpát-medence népeinek egymásra utaltságát és együvé tartozását - most először, igazán egymásra találjunk? Vagy Európa egyedülálló szubrégiója ismét a politkusok hataloméhes marakodásának színhelyévé és a tőkés társaságok szabad prédájává válik.
Az elmúlt évek szomorú tapasztalatai is - mint például a tiszai árvizek, majd pedig a 2000 januárjában történt tiszai cianidszennyezés - vagy most, a Rosia Montana Gold Corporation nevű kanadai-román vegyesvállalat Verespatakra (a Maros vízgyűjtő területére) magas cianid szennyezéssel járó technológia alkalmazásával tervezett külszíni aranybányászati beruházás határokon átnyúló környezeti kockázatairól és a Kárpátok erdeinek tarvágásairól naponta érkező hírek különös módon mutatnak rá az egymástól való függőségünkre, egymásrautaltságunkra és az együttműködés sürgető szükségességére itt, a Kárpát-medencében.
87 év után, ma már mindenki számára világos, hogy a szubrégió természeti-, földrajzi- és kulturális széttagoltsága veszélyezteti a jelen és a jövő nemzedékek jogosan elvárt életminőségét.
Ezért a Kárpát-medencében élő népek, nemzetek közös történelmi gyökereire, a természettel való együttélésük évszázados tapasztalataira épülő szolidaritására és összefogására, a tudományágak együttműködésére, a civil társadalom, a tudományos-, politikai- és kulturális élet képviselőinek az eddiginél hatékonyabb közös tevékenységére, a térség természeti és földrajzi viszonyainak alapos ismeretére támaszkodó összehangolt, sürgős cselekvésre van szükség ahhoz, hogy megteremtsük és megőrizzük a Kárpát-medence környezeti biztonságát.
Századunk, a XXI. század egyik legnagyobb kihívását feladatát jelenti a végsőkig kihasznált, az ökológiai hanyatlás állapotába került Kárpát-medence természeti és földrajzi egységének a helyreállítása és megőrzése, amely nemcsak Közép-Európa, de egész Európa békéjét, gazdasági és kulturális felvirágoztatását fogja szolgálni.
-3-
Csakis egy új, a nemzetek közötti párbeszédre és szolidáris együttműködésre épülő regionális megállapodás jelentheti a nagyhatalmi befolyástól mentes Kárpát-medence jövőjét.
Ha ez megvalósulna, akkor 87 év után ismét visszaállna a harmonia, és megvalósulna a mai életnél minőségileg jobb, emberhez méltóbb élet a Kárpát-medencében, és akkor ez a térség Európa közepe lenne, nemcsak földrajzi értelemben.
Az Európai Unió keleti és déli bővítése felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az integráció a Kápát-medence jelenlegi, a békediktátumok okozta sajátos helyzetének pontos és alapos ismeretére, a legszigorúbban tudományos valóság feltárására, mélyreható, tudományos ismeretekre és a tapasztalatok átfogó elemzésére, s a lehetőségek ezekre épített felismerésére épülő politikai döntések alapján történik.
A feladat azonban nagyobb horderejű, és sok tekintetben igényesen szakmaibb annál, semhogy a megoldás csak politikusokra bízhatnánk. Ezért az itt élő népek értelmiségi legjobbjainak kell összeülniük és megállapodásra jutniok egymással egy közös kárpát-medencei kultúra megteremtése dolgában.
E gondolat jegyében és az elmúlt másfél évtized tapasztalataira alapozottan,
a (kiskunfélegyházi székhelyű) KÖZÉP-EURÓPA KLUB kezdeményezésére, a 2006. nevember 17-18-án, Kiskunfélegyházán "A Kárpát-medence környezetbiztonsága" címmel megrendezett konferencia résztvevői elfogadták a "Kárpát-medencei feladatok a 21. századra" elnevezésű program előkészítéséről szóló előterjesztést. A program kidolgozására és megvalósítására megalakítottuk a KÁRPÁT - MEDENCEI MUNKAKÖZÖSSÉGET a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és magyarországi munkacsoportok részvételével. A MUNKAKÖZÖSSÉG kész együttműködni mindazokkal a kárpát-medencei kormányzati és civil szervezetekkel, a tudományos akadémiák kutató-fejlesztő intézeteivel és a felsőoktatási intézményekkel, amelyek azon fáradoznak, hogy a Kárpát-medence (mint természeti és földrajzi egység) teljes ökológiai rendszerében helyre álljon az egyensúly. Ezért a programban elsőbbséget kap a(z általam javasolt) TISZA ÁRVÍZVÉDELMI PROGRAMJÁ-nak is fontos részét képező KÁRPÁTI ERDŐVÉDELMI és ERDŐTELEPÍTÉSI PROGRAM.
Kiskunfélegyháza, 2007. május 31.
Kelemen József
főtitkár
KÖZÉP-EURÓPA KLUB
* Ma már tényekkel bizonyítható, hogy a Kárpát-medence természeti környezetének, természeti értékeinek pusztítása 1920. június 4-én kezdődött, amikor a nagyhatalmi győztes dicsőségvágy, ösztönök és érdekek vezérelte politikusok a versailles-i Trianon palotában aláírt békeszerződéssel természetellenesen és igazságtalanul, hamis okmányok alapján - ökológiai, földrajzi, történelmi, néprajzi, gazdasági és politikai ismeretek nélkül! - szétdarabolták, szétrombolták az addig egy központból igazgatott (irányított) természetes gazdaságföldrajzi egységet, a mező-, erdő- és vízgazdálkodást, a közlekedést, az ipart, a kereskedelmet és az energiatermelést.
A trianoni békeszerződés aláírásával azonban nemcsak a magyar nemzet, hanem valamennyi közép-európai nép tragédiája kezdődött el.
-4-
A Béketárgyalást Előkészítő Iroda vezetője, Gróf Teleki Pál irányításával készült MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI TÉRKÉPEKBEN (Hatodik átdolgozott kiadás 75 térképpel és 6 grafikonnal, magyar és angol nyelvű szöveggel) / 1921. Pallas Nyomda, Budapest/ atlasz kiáltó mementója a gazdasági kapcsolatok szétrombolásának. Gróf Teleki Pál az atlasz Bevezetőjében a követekezőket írta 1921 júliusában: "Ez az atlasz az u.n. békeconferentiára való előkészülésünk kapcsán született meg. Úgy mint minden akkor végzett munkánk - jegyzékek, földrajzi, történelmi, néprajzi, gazdasági, politikai és egyéb emlékiretok, térképek stb. - nem abban a reményben, hogy meg tudjuk változtatni a meghallgatásunk, de sőt hazánk viszonyainak ismerete nélkül rég kimondott, ránk készen váró ítéletet. A békeconferentia athmosphaerája más volt. Nem saját ítéletem, - szemtanú foglalta össze a következő, talán cynikusan hangzó szavakban annak működését: Összejöttek a győztes hatalmak politikusai, diplomatái s szakemberei és -vártak. Várták Wilsonban az újonnan alkotandó világrend Messiását. Mikor aztán megjött, lázas munka kezdődött. De dolgozni senki sem tudott. Mindenki belebotlott a mások tudatlanságába, s részben a saját magáéba. Főleg a gazdasági kérdésekben volt ez így. Ott a viszonyok ismerete nélkül nem lehetett eredményekre jutni. Ezalatt az ethnografusok papíron, a valósággal össze nem hasonlított dokumentumokon kezdtek dolgozni. Ez a munka négy fal közt gyorsan haladt s így lett az egyéb szempontok mellőzésével a döntés alapja.
A mi argumentatiónk - nem a mi hibánkból, hacsak a háború előtti mulasztásainkat hazánk ismertetése terén és forradalmaink nem vesszük számításba - későn jött. De e célra talán korábban is hiába jött volna.
Mi a jövőnek dolgoztunk. Ne vethesse szemünkre senki, hogy argumentumainkat elő nem adtuk. Másoké a felelősség Európa jövő nemzedékei előtt. Mert mi nemcsak hazánk érdekében dolgoztunk, "plaidieroztunk". Európa érdekét szolgálta munkánk, - abban a felismerésben, hogy Európa jövő békéjét és gazdasági felvirágzását csak olyan rendezés szolgálja, amely a viszonyok alapos ismeretén s a lehetőségek erre épített helyes felismerésén épül föl.
Ezt a célt kívántuk szolgálni, amikor minden tendentiát kiküszöböltünk munkáinkból. A legszigorúbb tudományos valóságot tártuk fel. ......Mi munkánkkal ha a jelentől nem is vártunk semmit, vártunk s várunk a jövőtől. ....A történelemben a helyzetek, a megoldások nem kövülnek meg. A népek élete fejlődés, változás, amelynek irányát az embernél erősebb, állandóbb természeti tényezők és az emberekben kialakuló nézetek, közvélemények és ismeretek szabják meg. A közvélemények formálása, az ismeretek terjesztése feladatunk most.
Az új határ, amely hazánk ezeréves képére borulva oly sok értéket szakít le, ne okozzon kétségbeesést. Viszont ha azt látjuk, hogy marad annyink, hogy valahogy meg tudunk élni, ez ne keltse a beletörődés hangulatát. Az idegenben pedig ne keltse azt a meggyőződést, hogy így is jól van. Az ő szemükben nemcsak Magyarországról van szó, de Európáról. Azt pedig a gazdasági kapcsolatok szétrombolása - melynek ez az atlasz kiáltó mementója - nem fogja felvirágoztatni.
Az izgatott és rosszul értesült világtól egy nyugodtabb, jobban értesülthöz appellálunk, mert kezében vannak saját gyógyulásának s vele a mienknek lehetőségei."
Gróf Teleki Pál szavaival egyezően, Lloyd George angol miniszterelnök, a trianoni békeszerződés egyik aláírója is elismerte 1928-ban, hogy "Mindazok az okmányok, amelyek a béketárgyalások alatt bizonyos szövetségeseink elénk terjesztettek, hazug és megtévesztőek voltak. Mi hamisítványok alapján határoztunk." (H. Pozzi: A háború visszatér 191. old. 2. bek. dr. Marjay Frigyes kiadása, 1935 / 1994 HOGYF EDITIO / Reprint: Szegedi Nyomda).
Francois Mitterand, Franciaország köztársasági elnöke (1981-1995) pedig egy nemzetközi konferencián kijelentette: "....e század összes békeszerződései és különösen az 1914-1918-as háborút követő békeszerződés, kezdve a versailles-i szerződéssel, és ideértve az 1945-ös szerződést s mindazokat, amelyek ezeket követték, mind igazságtalan szerződések voltak, amelyek hogy kielégítsék a győztes dicsőségvágyát, hatalmi ösztöneit vagy közvetlen érdekeit, minden alkalommal figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. A jövendő háború drámája mindíg az előző békerendezés keretei között íródott."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2008. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
831 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 174
- e Hét: 5926
- e Hónap: 9671
- e Év: 163167
|
|
|
Offline
