|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:56:21, péntek
|
| |
| |
MANIFESZTUM
AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ, VALAMINT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
ÁLLAMPOLGÁRAIHOZ ÉS ELNÖKEIHEZ
(HÁTTÉRANYAG EGY JOGI INDÍTVÁNYHOZ)
MÉLYEN TISZTELT CÍMZETTEK!
A történelmi igazság függvényében, a konszenzusra és megbékélésre való törekvés érdekében, lépéseket kell tennünk a népeink kapcsolatában létrejött (kialakult) - nyílt vagy lappangó - ellentét (szembenállás) maradványainak felszámolására.
Ennek érdekében, szakítani kell az eddigi torzítási és elhallgatási gyakorlattal, foglalkozni kell a legkényesebb kérdésekkel is, hogy közös erővel, mindkét fél számra elfogadható - igazságos - megoldásokkal, gyógyítsuk be az egymáson ejtett "sebeket".
Az alábbi négy pontban azok a problematikus kérdések szerepelnek, amelyek determinálták a magyar-orosz(szovjet) kapcsolatok alakulását. A felsorolt pontok mentesek a szubjektivitástól és kizárólag valós (bizonyított) tényeket tartalmaznak.
I.
A magyar-orosz(szovjet) történelmi "kapcsolatok" egyik (számunkra fájó) epizódját képezte, és maradandó nyomot hagyott a magyarság érzelmi világában, hogy 1849-ben, az osztrákok megsegítésére, I. Miklós cár,- herceg Iván Fjodorovics Paszkievics tábornagy vezette orosz (kozák) csapatokat küldte hazánkba, leverték a szabadságharcunkat, és - közel hetven évvel - meghosszabbították a Habsburg ház uralmát Magyarországon.
Szabadságharcunk bukását követően, Haynau osztrák császári generális vezetésével kegyetlen megtorlás következett: kivégezték Batthyány Lajos miniszterelnököt (a mai Szabadság-tér helyén), 13 tábornokunkat (Aradon), 160 polgári és katona személyt, továbbá - mintegy - kétezer főt ítéltek börtönbüntetésre vagy várfogságra.
II.
Az első világháborúban Magyarország és az Orosz Birodalom (ismét) egymás ellenségeivé váltak, bár az Orosz Birodalomban (1917-ben) és Magyarországon (1918-19-ben) bekövetkezett forradalmi események azt igazolták, hogy nem a két állam népei, hanem azok vezetői voltak a világégést kezdeményezők köreiben.
Az első világháborút követő békeszerződés alapján Magyarországot "feldarabolták", területének mintegy kétharmadát elszakították az anyaországtól, és magyar ajkú lakosságából 5 milliót rekesztettek ki a környező országokba! Az elvesztett területeken voltak az ország leggazdagabb ásványkincsei, erdő- és vadgazdaságai.
Mindezek betetőzéseként, 200 millió aranykoronát kellett (jóvátétel címén) fizetni a gyoztes hatalmaknak.
Ezt a "békediktátumot" még V. I. Lenin is az imperialista hatalmak legigazságtalanabb és legdilettánsabb döntésének nevezte.
III.
A második világháborúban ismét frontvonal választotta el egymástól a magyar és a szovjet-orosz népet, tovább mérgezve az addig sem "felhőtlen" kapcsolatainkat.
Geostratégia helyzetünkből kifolyólag, a németek oldalán sodródtunk be a háborúba (a legutolsók voltunk, akik hadat üzentünk a Szovjetuniónak), és mint vesztes fél további területekkel lettünk megrövidítve, valamint 300 millió dollár kifizetésére kötelezve (Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának).
Nem vitatva azt a tény, hogy az első és a második világháborúban is az agresszor oldalán álltunk, bizonyítható, hogy nem volt hódító szándékunk, és a Magyar Királyi Honvédség nem vett részt rablásban, fosztogatásban, katonai vagy polgári személyekkel szembeni - a genfi egyezményben tiltott - cselekményekben.
Ez sajnos nem mondható el a Szovjet(Vörös) Hadseregre, amelyben Zsukov marsall intézkedésére, gépjárművekkel és vasúti gördülő eszközökkel rendelkező speciális alakulatokkal (szervezett formában) szállították el gyáraink és üzemeink gépeit, mezőgazdaság termékeinket, haszonállat állományunkat, műkincseinket, nem beszélve a polgári személyek fosztogatásáról, valamint a nőkkel szembeni - tömeges - erőszakoskodásról.
1944÷1945-ben a Vörös Hadsereg több százezer polgári személyt (mintegy 300÷350 ezer főt) vagonírozott be és irányított a Szovjetunióba, egyes állítások szerint azért, hogy a hadifoglyok számával is igazolják (Sztalin előtt) hőstetteiket. Tekintettel arra, hogy a Rákosi-Kádár érákban agyonhallgatták ezeket az eseményeket, így ma sem tudni, hogy a kiszállítottak közül hányan kerültek vissza hazánkba.
Amikor 1946-ban a Moszkvába érkező magyar kormány delegáció tagjai arról panaszkodtak Sztalin előtt, hogy a német és a magyar fasiszták kirabolták az országot, még Sztalin sem tetszhetett ez a képmutató "színjáték" mert megjegyezte: "Na persze a mi katonáink is ELVITTEK EZT-AZT, ha ezt maguk most nem is említik",- és hangosan nevetett tulajdon szavain. (Kiemelés: B.I.)
A német csapatok kiűzését követően, szovjet megszállás vette kezdetét, mégpedig olyan megalázó módon, hogy a régi sebek felszakadása mellett újak, sőt súlyosabbak keletkeztek.
Csupán egyetlenegy példával szemléltetve ezt a kérdést: Vorosilov marsall intézkedésére,- a magyar EREKLYÉS ORSZÁGZÁSZLÓT ELTÁVOLÍTOTTÁK a Szabadság térről (ahol Battyhyányt kivégezték) és a helyére felállítottak egy szovjet címerrel, ötágú csillaggal és a felszabadító katonákat magasztaló felirattal ellátott emlékművet (1950. május 1-én).
Ehhez az emlékműhöz ragaszkodnak foggal-körömmel ma is az Orosz Föderáció (egyes) vezetői, képtelenek megérteni, hogy mit sem ér egy olyan emlékmű, amelyet (több mint tíz éve) kordonnal, kamerákkal és rendőrökkel kell védelmezni. És azt sem látják be, hogy ilyen előzmények ismeretében, képmutatás lenne "hozsannázni" az emlékmű előtt.
És ebben az esetben nem arról van szó, hogy bárki is ellenezné egy történelmi emlékmű felállítását, hanem a megoldás mikéntjéről, a győztes arroganciájáról, a magyar emberek önérzetének, hazaszeretetének és igazságérzetének semmibe vételéről!
Magyarország területén több mint kétezer szovjet katonasír van, kulturált temetői környezetben, gondozottan. A magyar nép megadja a hősöknek kijáró tiszteletet minden nép -- háborúban elesett -- fiainak, és ez alól nem kivételek az itt elhantolt szovjet katonák sem.
IV.
A Moszkvából "idetelepített" Rákosi és elvtársai (megközelítőleg) hasonló rémuralmat vezettek be az országban, mint amilyent Sztalin uralkodása alatt a szovjet emberek milliói évtizedeken át elszenvedtek.
A lelki és fizikai terror, a kolhozosítás (kuláküldözés), az esztelen munkaverseny szervezés, az értelmiség mellőzése, a koncepciós perek beindítása (és végrehajtása), nemzeti hőseink és szimbólumaink meggyalázása és nemzeti ünnepeink elvétele oda vezetett, hogy 1956 októberében forradalom robbant ki a rezsim torz elemei, valamint a bűnös vezetői ellen.
A legsúlyosabb szakadás akkor következett be népeink között, amikor az itt diszlokált (megszálló) szovjet különleges hadtest csapatai felléptek a forradalmárok ellen, majd a szovjet kormány a törvényes magyar kormány és a világ közvéleményének megtévesztésével, új csapatokat irányított hazánkba (mintegy 16 hadosztályt), hitszegő módon letartóztatták a Tökölre érkező, Maléter Pál honvédelmi miniszter vezette delegációt, elrabolták Nagy Imre miniszterelnököt és társait, brutálisan leverték a forradalmunkat.
Rommá lőtték Budapest egyes kerületeit (főútvonalait), számos helységben önbíráskodtak, nyakunkra ültették a hazug és hazaáruló Kádár-féle bábkormányt, és közvetlenül is segítették Kádár megtorló akcióit.
A megtorlások messze meghaladták a Haynau vezette megtorlások mértékét: közel ezer embert végeztek ki (köztük Nagy Imrét, Maléter Pált), 50-60 ezer embert börtönöztek be, 700-900 ezret tartottak megfigyelés alatt, és az sem hallgatható el, hogy 200 ezer ember menekült ki az országból a szovjet agresszió miatt.
Ezt követően, a megszálló erők létszámát a duplájára növelték (80-90 ezer főről mintegy 200 ezerre), óriási terheket róva népgazdaságunkra.
I. Miklós cárhoz hasonlóan, prolongálták az előző ("szocialista") rendszer kozmetikázott változatát, amely erkölcsi és anyagi csődbe vitte az országot.
Jelcin elnök erről így nyilatkozott 1992-ben a magyar parlament üléstermében: "A magyar forradalom eltiprása örökké lemoshatatlan szégyenfoltja marad a Szovjetunió történelmének".
EPILÓGUS
Célszerű lenne, ha ezekről a kérdésekről egy tudományos konferencia keretében értekeznének a két állam illetékes történészei, politikusai, katonai szakértői, és jogászai hogy, kialakítsanak egy elfogulatlan szemléletet a megoldás érdekében.
Nem képezheti vita tárgyát, és történelmi tapasztalatokkal is igazolható, hogy a problémák elkendőzése csak átmeneti (ingatag) megnyugvást eredményezhet.
Kétségtelen, hogy a mai generációt nem lehet felelősségre vonni elődeik tetteiért, de az sem megoldás, hogy elhallgassuk (vagy elfogadjuk) a történelem hamisítók tételeit.
A magyar állam kétszer fizetett, mert agressziót követett el másokkal szemben, az oroszok, majd pedig a szovjetek szintén agressziót követtek el ellenünk, az oroszok (szovjetek) területe permanensen növekedett, hazánk területe látványosan csökkent.
Jogosan vetődik fel egy olyan kérdés (kérés vagy igény), hogy ne csak a kis államok fizessenek az agresszióért, hanem a "nagyobbak" is. Ezen felül elvárjuk, hogy szolgáltassák vissza (maradéktalanul) az elrabolt műkincseinket! Jogosnak tartjuk, hogy a nemzeti szimbólumunknak számító ereklyés országzászló visszakerüljön a régi helyére, és a szovjet emlékművet helyezzék el a szoborparkban vagy más megfelelő helyen. Történelmi példákra hivatkozva elvárható, hogy az '56-os agresszió elkövetéséért térítsék meg a bekövetkezett károkat, különös tekintettel arra, hogy a Kuvait ellen elkövetett iraki agresszió során keletkezett károkért az ENSZ különbizottsága nagy összegű jóvátétel megfizetésére kötelezte Irakot, és az orosz delegáció sem emelt vétót az ENSZ határozat ellen.
Jelcin elnök elismerte a súlyos agresszió tényét. Az Orosz Föderáció vezető személyiségeinek tekintélye csak növekedne, ha a jogosnak tűnő kéréseinket akceptálnák, és ezzel egyszer s mindenkorra megszűnnének a magyar-orosz kapcsolatokat mérgező gócok.
KÉSZÜLT AZ MVSZ JUSTITIA BIZOTTSÁG KEZDEMÉNYEZÉSÉRE, BIZOTTSÁGI TAGOK ÉS PÁRTOLÓ TAGOK KÖVZETLEN VAGY KÖZVETETT RÉSZVÉTELÉVEL //Szabó Béla alelnök, dr. Léh Tibor nemzetközi jogász, Péteri Attila koordinátor, dr. Csendes László hadtörténész, Hiripi Lajos el.mérnök, Lévay Atilla közíró, Kenessey Csaba nemzetőr dd. tábornok, Csukás Irén POFOSZ elnökségi tag. Az idegen nyelvi fordításokban közreműködött: dr. Léh Tibor (francia), Kenessey Csaba (német), Lévay Atilla (angol), dr.Bokor Imre (orosz)//. A JUSTITIA BIZOTTSÁG KÖSZÖNETÉT FEJEZI KI AZ MVSZ ELNÖKÉNEK (Patrubány Miklósnak), TISZTELETBELI ELNÖKÉNEK (Rácz Sándornak), dr. Ilkei Csabának, dr. Morvai Krisztinának, dr. Szöőr Annának, Balogh Gyulának, dr. Dobos Attilának, Tőke Péternek, dr. Drábik Jánosnak, dr. Halász Józsefnek, Pápai Szabó Györgynek, Belovai Istvánnak, prof. Lengyel Alfonznak, Kéri Editnek, Körömi Teréznek, Bella Árpádnak, L.! Gyöngyösi Zsuzsannának, a Nemzeti Hírhálónak, Házik Zoltánnak, Orbán Évának, Vass Magdának, Szász Lórántnak, Endreffy Ivánnak, Frigyes Ágnesnek, Karasszon Attilának, Németh Sándornak és számtalan fel nem sorolt személynek vagy szervezetnek, akik közvetlen vagy közvetett módon segítik közös - nemzeti ügyeket szolgáló - munkánkat.
(Prof. Dr. Bokor Imre)
a Justitia Bizottság elnöke |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:54:20, péntek
|
| |
| |
Az elszabadult Országgyűlés...
Akkor most mi is történik itt tulajdonképpen?
Megdöbbentő dolgok történnek a törvényalkotásban,
miközben senki nem figyel oda.
Egy, az 1848-as 12 követelésből:
"A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk."
H5853.sz. országgyűlési határozati javaslat..... Magyarországra települő külföldi fegyveres erők állomásozásának engedélyezéséről. Utóbbi itt megtalálható.
Wittner Márián kívül az egész bagázs megszavazta.
Aki teheti, közölje a törvényt!- vagy hívja fel rá a figyelmet!
http://www.mkogy.hu/irom/05852/05852-0001.pdf
73/2008. (VI. 10.) OGY határozat a Stratégiai Légiszállítási Képesség programmal kapcsolatban Magyarországra települő külföldi fegyveres erők állomásozásának engedélyezéséről
Az Országgyűlési határozat szövege:
73/2008. (VI. 10.) OGY határozat
a Stratégiai Légiszállítási Képesség programmal kapcsolatban Magyarországra települő külföldi fegyveres erők állomásozásának engedélyezéséről
Az Országgyűlés
figyelemmel a Kormány a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezet (NAMO) létrehozásáról és a stratégiai légiszállítási képességgel kapcsolatos kormányzati döntésekről szóló 2109/2007. (VI. 15.) Korm. határozatára, amelyben lehetővé tette a pápai katonai repülőtér hivatalos felajánlását a Stratégiai Légiszállítási Képesség és az azt működtető többnemzeti alakulat települési bázisának, valamint egyetértett a magyarországi település elfogadása esetén a gépek magyar állami légijármű nyilvántartásba vételének felajánlásával;
figyelemmel a Stratégiai Légiszállítási Képességben részt vevő államok döntésére a légiszállítási képesség, - ideértve az eszközök és a többnemzeti alakulat - Magyarországra telepítéséről;
figyelemmel a Stratégiai Légiszállítási Képességről szóló többoldalú Egyetértési Megállapodásnak a Kormány által történt elfogadására, valamint annak a részt vevő államok általi elfogadásának folyamatára, valamint, hogy ezen Egyetértési Megállapodás hatálybalépésével jön létre a Stratégiai Légiszállítási Képességet biztosító repülőgépek tevékenységét szervező Nehéz Légiszállító Ezred;
az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontjában meghatározott jogkörében eljárva:
1. engedélyezi a Stratégiai Légiszállítási Képességben részt vevő államok fegyveres erőinek ezen tevékenységben részt vevő alakulatai és személyi állománya részére, hogy a Magyar Köztársaság területén állomásozzanak.
2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:46:37, péntek
|
| |
| |
Fletó kicsinyessége
Droidzóna - Tomcat
2008 június 12. 01:05:00
Nem tudom, mi rosszat lehet még elmondani a Gyurcsány Ferenc néven, valószínûleg a Jóisten ritka tévedéseinek egyikeként Szent István maradék országát kormányzó egyénről, amit eddig nem mondtunk el, akár mi, akár más források. Én csak egy történetet szeretnék megosztani veletek, amit egy állami nyomozóhivatal munkatársa mesélt el ma nekem.
Történt, hogy Fletó urunk egy nap kitalálta, hogy megnézné birodalma borvidékeit. Nosza, szaladt is a slepp, lerendezni egy több napos túrát a számára Villányban, hadd szopogasson borocskát a pápai proligyerek. Felkeresték a környék legnevesebb borászait, és közölték velük a programot: holnap jön a király, adják elébe a legjobb boraikat, etessék-itassák, jól tartsák, a nap végén pedig ünnepélyesen avassák borlovaggá. Néztek erre nagyot a borászok, majd közölték, hogy az etetés-itatás még rendben volna, elvégre az állatnak is kell, de a borlovagrendekbe nem lehet csak úgy belépni, keverni tetszik a KISZ-szel. Tessék talán eleget tenni a tagsági követelményeknek, amihez persze nem árt egy kicsit becsületesebbnek lenni, hiszen ez mégiscsak egy lovagrend...
A szemtelen válasz annyire felbőszítette Első Ferenc királyt, hogy azonnal lemondta a több napos programot, és az összes hatóságát odaküldte az ellenszegülők letörésére. Hetekig vizsgálódott Dél-Magyarország borászataiban az APEH, a VPOP, a rendőrség és az NBH, keresték, mibe köthetnek bele. A híres Gere pincészetet például azért bírságolta meg több millió forintra a fogyasztóvédelem, mert az egyik boruk címkéjére kalligrafikus betûkkel volt ráírva a cég neve, és ez az ellenőrök szerint túl nehezen olvasható a vásárlók számára.
Ismerjük Első Ferenc királyt. Egyszer én is találkoztam vele személyesen, amikor valaki belelőtt a zsandárok híres üvegvárába. Senki sem hiszi nekem, hogy ennek az esetnek köze lenne ahhoz, hogy azóta cseszegetnek éjjel-nappal a legkülönfélébb hatóságok. Persze, az is lehet, hogy tévedek, és Gerééknél is csak véletlenül járt pont akkor egy ilyen alapos ellenőrzés. Igen, lehet, hogy így volt. Eszem ágában sincs bármit is feltételezni Első Ferenc királyunkról. Pláne nem azt, hogy egy kicsinyes szarember lenne.
http://www.bombagyar.hu/index.php?post=1045
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:41:39, péntek
|
| |
| |
http://www.bombagyar.hu/index.php?post=1044
A zsidó emancipációról a Pesti Hírlapban, 1844 május 5-én
Blog - Tomcat
2008 június 13. 00:50:00
Az Országos Széchenyi Könyvtár hírlaptárából szedtem elő az alábbi cikket, amely a Pesti Hirlap 1844 május 5-i számában jelent meg. Témája a zsidók emancipációjának, azaz polgárjogi egyenlősítésének korkérdése. A cikk írója a köztiszteletben álló aradi Fábián Gábor ügyvéd, országgyûlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Mind ő, mind a lapot szerkesztő, a cikkre széljegyzetben válaszoló Kossuth Lajos a korszak haladó liberális politikusai közé tartoztak. Ám a zsidók egyenjogúsításának témájában véleményt formálva bizony nekik sem volt egyszerû dolguk. Annak ellenére, hogy mindketten maradéktalanul filoszemita álláspontot képviselnek, bizonyos dolgokat kénytelenek elismerni kampós orrú kedvenceikről. Olvassuk el ezt a cikket, okulásul történelmünk egyik csendes fordulópontjáról, amikor a lelkes emberbaráti naivitás győzött a többség józan belátása fölött, egyes haladó szellemek jogos aggodalmai ellenére, néhány évtizeden belül véres eredményt hozva a várt felemelkedés helyett. A cikket betûhíven írtam át.
Vezércikk. (Zsidó-emancipatio.) A' zsidók polgárositását nehány év óta nálunk is a' kor fontosb kérdései közé sorozva lenni látjuk, és tekintve a' modort, mellyben az törvényhozásunk által már második orsz. gyûlésen tárgyaltatik, alig csalatkozunk, ha hiszszük, hogy e' kérdésnek nemcsak jövendője van, de sőt nem messze az idő, melly neki Messiását, a' kedvező fejleményt biztosan meghozandja. A' feladat nagy és szép, 's kiküzdése minden esetre becsületére váland a' magyar névnek; és ha a' következmények üdvös volta iránt szinte illy tisztán áll a' dolog elöttünk: akkor nincs mást mit tennünk, mint hogy az inditványt, melly fogantatását philantropiai érzelmeknek köszöni, ne csak mint emberbarátok, de mint honbarátok is öszszevetett vállakkal pártoljuk 's létre jőni siettessük. Ez utóbbi pontra nézve azonban két egymással ellenkező 's ugy szólván, ellenséges vélemény uralkodik közöttünk; egyik, mellynek képviselője az országgyûlési követek többsége, a' zsidó-emancipatioból csak üdvöt, - másik, mellyet a' nemzetnek törvényhozásba be nem folyó nagy része vall magáénak, csak vész jósol a' hazára; és e' nagy részhez tartoznak a' királyi városok is. Ha immár ez utóbbi vélemény pártolóihoz, az alsó és felső tábla velök egyetértő nevezetes töredékeit is oda számítjuk, akkor a' zsidóügy mellett nyilatkozott megyei képviselők többségével roppant ellenzék, mondhatni, egy egész nép áll szemközt. A' nép érzelmeit, gondolkodását törvényhozónak figyelemmel mellőzni nem szabad; mert olly törvényekben, mellyek amazokba ütköznek, köszönet lenni nem szokott, 's ollyanokat hozni, víz ellenebeni úszás, hálátlan sisyphusi fáradalom. Ha tehát az emancipatióval czélt elérni akarunk, nem elég annak az orsz. gyûlésen többséget vívni ki, hanem szükség az eszmét megbarátkoztatni a' néppel is, 's olly köntösben mutatni föl előtte, hogy benne többé ijjedelmes rémalakot látnia oka ne lehessen. A' polgárositott zsidó képe, ugy, mint azt most az emancipatio barátai előnkbe állítják, megmosdatva, tisztázva 's ajánló oklevelekkel ellátva, első tekintetre tetszőnek és kecsegtetőnek látszik ugyan, de bővebb vizsgálat után észrevehető, hogy rajta a' régi megvetés szennyfoltjából, mellyel öltöztetői róla levenni vagy elfeledtek, vagy nem akartak. Én e' foltot jól látom, és mivel róla minden ember hallgat, ki fogom mutatni, hol van az; ki attól a' zsidót megmentendi, az lesz az emancipatiónak nemcsak Izrael népétől, de a' magyar hontól 's egész emberi nemzettől is hálával 's ércz szobrokkal jutalmazandó igazi Messiása.
Azokból, miket eddig mondék, lelkembe pillanthatott az olvasó, 's rólam már annyit tudhat, hogy 1) én is magamat az emancipatio barátai közé számitom; - 2) hogy azzal, mit elvrokonaim ez ügy körül eddigelő tettek, megelégedve nem vagyok. Igaz e az első? 's igazam van e a' másodikra nézve? az a' általam mondandókból ki fog világlani.
A' zsidóknak polgári jogokból történt általános kiszorittatása 's ezzel együttjáró megvettetése, a' keresztények vallásbeli türelmetlenségéből veszi első eredetét. E' türelmetlenség igen is gazdag táplálékot találta magának az ó-testamentomi szent könyvekben, hol a' zsidóság annyi testi lelki mocsokkal rajzoltatik, hogy egy illy nép iránt csak némi rokonszenvet is érezhetni, a' kereszténység első századaiban, ha nem bûnnek, de valóban olly erénynek nézethetett, mellyre, a' világ akkori mûveltsége mellett, még talán egy socratesi kebel sem, csupán egy jézusi szelídségû lélek lehet vala képes. Az emlitett szent könyvek t. i. a' zsidó népet tisztátalan, magába zárkózott, minden más nemzetet gyûlölő, önző, nyakas és háládatlan, 's ugyanazért istentől számtalanszor elhagyott, elátkozott népnek festegetik. Természetes, hogy illy népfajnak világszerte elszórt töredékeitől, mellyekben csak a' szent könyvbeli isteni átkok megtestesült példányai tüntek föl a' képzelődés előtt, vallásos borzalommal fordult légyen el minden keresztény nemzet; kivált midőn ez ellenszenv igazolására még az emberiség tiszta elveit hirdető. uj-testamentomi szent könyvekbn is számos helyek könnyen alkalmul használtathattak, mint p. o. 1 Thess 2:15, hol Pál, mint apostol, mint maga is eredetére nézve zsidó, 's egyébiránt a' zsidóknak nem épen ellensége, rólok illy szenvedélyes hangon nyilatkozik: "Kik az ur Jezust is megölték, és az ő saját prófétaikat és minket is kergettek, se istennek nem kellenek, és mind az embereknek ellenségeik." Ismét a' zsidóknak, mint emberiség kikiáltott ellenségeinek állandó megvettetése 's számtalan üldöztetése a' kereszténység régi faragatlanabb századaiban. Később, midőn az ébredő tudományos mûveltség világánál a' vallási 's politicai fogalmak tisztulni kezdettek, a' statusok e' népnek tettleges üldözésével felhagytak, de a' régi megvetés maig is fenmaradt majd minden keresztény népeknél. És hogy ez, korunk mûveltségének daczára is így van, czégéres erkölcsi tulajdonok, mellyekkel az írás e' népet jellemzi, annak nagyobb részén jelenleg is jobbára feltaláltatók. A' zsidóság ma is minden statusban egy, a' nép többi részeitől elszigetelt testületet képez; érzésre, gondolkozásra, életmódra nézve amazzal egészen ellenkező ösvényt követ; közérdeket nem,csak magányhasznot ismer *); a' fenálló nemzetiséggel sehol össze nem olvad, 's így a' status fentartásának főelvével, az érdekegységgel, merő ellentétes helyzetben áll. És ezek immár körülbelöl azon nehézségek, mikez mint másutt, ugy nálunk is az emancipatio kárhoztatói a' zsidók ellen felhozni szoktak; és hogy ezek csakugyan nyomnak is valamit, kitetszik onnét, mert ez észrevételeknél magát a' tényt az emancipatio barátai is készek nagy részben elismerni, csakhogy nálok könnyû a' felelet, mellynek, véleményök szerint, szükség ez oldalról eloszlatni minden aggodalmat.
Halljuk, mivel felelnek! Õk az emancipatio ellenzőihez imigy szólnak: A' vádak, miket ti a' zsidók ellen felhoztok, fájdalom! nagy részben igazak; a' zsidók, kevés egyes kivételekkel, erkölcstelen népfaj, mellytől a' haza felvirágzására jelen helyzetben semmit nem várhatni. De mi ennek valódi oka? Elnyomatásuk, melly alatt századok óta sinlenek, - megvettetésök, minélfogva minden polgárjogokból kizárva, polgári jólét hiányát, a' magány jólét bármi alacsony utakoni megszerzése által kénytelenek pótolni, 's igy magoknak elnyomóikon legalább némi elégtételt venni; ez tartja bennök elfojtva a' rokonérzetet keresztény - a' közérzetet hon iránt; hanem segitsétek csak ki e' népet a' gyalázat mélységeiből, emeljétek csak őt fel magatokhoz, 's lerontván az elkülönző korlátokat, állítsátok csak őt az állmomny körén belől veletek egy sorba, és meglátandjátok, hogy mindezek máskint lesznek. A' felszabaditott zsidóság hazának, alkotmánynak, nemzetiségnek nevezetes nyereséget fog hozni magával. - Illyformán beszélnek az emancipatio barátai. És én részemről legalább, mint szintén emancipatiót pártoló, örömest megvallom, hogy viszont ezek is nyomnak a' latban, különösen pedig mik a' zsidók megrovott tulajdonaik mentségéül felhozatnak, azok igazságát általában szükség elismerni.
A' zsidóügy mellett és ellen harczoló két véleménypárt ezen rövid vázlatából azt látjuk, mikép ez egy pontban, hogy az emancipatiótól azon esetben, ha a' zsidó mostani jellemét emancipatio után is megtartaná, semmi üdvöst a' nemzet nem várhatna, mind a' két párt egyetért, 's köztök a' különbség csak a' körül forog, hogy egyik a' magát még ó-testamentomi időkből datáló zsidó természetet az emancipatio törvény általi kimondásával egészen a' status érdekében átalakulni reményli; másik ellenben ezt magával el nem hitetheti, 's attól tart, hogy a' zsidó lényegében azután is csak az marad, a' mi volt régente és mindenha, 's a' minőnek ma magát mutatja. Most tehát azt kell vizsgalnunk, mellyik hit alapos e' kettő közül; az e, mellynek kiséretében e' reményt, vagy mellyében az aggodalmat szemléljük? És, bár őszinte barátja az emancipationak, az utóbbit vallom magaménak, 's merész vagyok képzelni, hogy e' hitet fogom birni igazolni elvrokonaimmal.
Ha a' zsidóság polgárosítása olly móddal fog létesülni, mikint most az terveztetik *): ugy a' magunkra vállalt szép feladatnak csak felig fogtunk megfelelni, 's épen azon felét végeztük be, melly a' hazát veszélyes crisiseknek teheti ki; a' másikat pedig, melly az egész hazára a' koronát felnyomná, és a' munka áldásit meghozná, végezetlenül hagytuk. Ugyanis azt kérdem elvrokonaimtól: valljon azzal, hogy az emancipatio csak ugy pusztán, minden előzmény vagy járulék nélkül mondatik ki, le lesz e döntve minden gyûlöletes korlát, mi a' zsidót tőlünk ekkorig elkülönbözte, 's jogállapota egenlő leszen e a' többi népével? Én azt mondom: nem! Mert mig igy fenhagyatik megalacsonyitja, melly őt a' statusban megvettetett páriává 's mig fenáll, addig zsidó és keresztény, egyebiránt legkedvezőbb polgári viszonyok között is, örökké természetes ellenségei lesznek egymásnak. Midőn a' korlátok lerontásáról van szó, nemde a' legnagyobbikon, legszemetszuróbbon kell kezdeni a' dolgot? És mégis kinek jutott az emancipatio hősei közül ekkorig eszébe megpendítni azt, hogy: a' zsidó és keresztény közti házasságot tilalmazó törvény töröltessék el? Ezen tilalmazó törvény az, mellyben én a' lerontandó korlátok legnagyobbikát látom, 's melly előttem vészt jósló sötét folt gyanánt ötlik föl a' zsidó-emancipatio megállapitott kérdésében. E' törvény ásta meg sírját először a' zsidó emberi és polgári méltóságnak; e' tette őt csak valódi páriává a' népek közt; mert ezzel az volt kimondva, hogy a' zsidó nép az emberi nemnek egy oly söpredéke, mellyel a' többinek összeelegyedni gyalázat, kárhozat és vétek. - Mellyik emberosztály van ennél már ma mélyebben lealázva? - Azon féligvad emberfajokkal, mellyeket, ugy látszik, maga a' természet nálunk europaiaknál egy fokkal alább sorozott - az amerikai indusokkal, szerecsenekkel összeházasodnunk szabad: csak az egy zsidófaj az, mellynek fején a' keresztény törvények általános anathemája fekszik. Lehet e csudálni, hogy illy törvény mellett egymást zsidó és keresztény kölcsönösen gyûlöli, 's hogy az emancipatiónak annyi ellenzői vannak? És valljon remélhető e, hog daczára ama' törvénynek, melly e' kölcsönös gyûlöletnek örök élesztőjéül szolgáland, a' tervezett emancipatio helyrehozzon mindent, 's azon üdvös gyümölcsöket, mellyeket tőle várunk, mellyekért érette harczolunk, megteremje a' haza számára? Hisz igy a' zsidó, elnyert polgárositása után is, keresztény polgártársai ellenében csak a' régi lealázott népfaj marad, mellynek a' nemzet többi részeivel összeolvadnia nem szabad nem levén, továbbra is előbbi elszigetelt alacsony körébe kell szorulnia, oda, hova őt megvetés taszitotta, - azon körülsánczolt térre, hol százados hajlamai és a' hosszú nyomás alatt elfajult polgári és erkölcseinek gazdag burjánja tenyészik, - hol, ha mindjárt akarná is, fajának emelésére semmi sikeres lépést nem tehetne. A' faj-nemesítésnek valamint állatoknál, úgy embereknél is legbiztosabb módja a' különfajok párosítása; korcs ivadék maga magát soha meg nem nemesíti, és ennek kiáltó bizonysága maga a' zsidóság. Ime a' szerencsétlen emberfaj, mellynek eredeti vée soha idegen elemmel föleresztve és vegyítve nem volt, arczképének sajátos typusát minden nemzetnél máig megtartotta, ugyhogy arról a' zsidóra mindenütt ráismerhetni. Miért nem tapasztaljuk ezt azonegy országban élő más különböző népfajoknál? Azért, mert ezeknél az eredeti typusok egymástól elütő nagy különbségeit a' kölcsönös párosodás kiegyenlitette. A' szegény zsidó tehát, ha az említett házasságot tiltó törvény megmarad, polgárosittatása után is eltörölhetetlen bélyegét fogja viselni megvettetett helyzetének 's páriaságának is a' maga kirívó arczvonásaiban. Sorsa az leend, mi az amerikai fölszabadított szerecsené; polgári jogokkal bírand, de a' reá ujjal mutató gúny keserûvé teendi neki azok gyakorlatát. Hogy már illy körülmény mellett a' zsidó elem a' nemzeti elemmel egybeolvadhasson, az merő lehetetlen; és ha egybe nem olvad, akkor az, maga egész patrificált zsidó valóságával, előbbi ellenséges állásában marad, 's ezen állásában a' reá ruházott polgári jogokkal bizonyosan csak fegyvert fogtunk adni kezébe magunk ellen. Valóban, akármit okoskodjak, itt az ohajtott assimilatiót egyedül a' házassági tiltó törvlny megszüntetése képes csak eszközölni. Ha ezen korlátot lerontottuk, akkor a' zsidónak nyitva lesz az ut a' nemzet érdekébeni tökéletes átalakulásra. Ez által régi szennye lemosatván, egy rangba fog jőni az emberiség többi részével; a' rangegyenlőség közelebb hozza őt más vallású polgártársaihoz; a' közel érintődés rokonvonzalmat szülend, mellyből családi szövetkezések - a' társas élet e' legszorosabb kapcsai - fognak keletkezni; és végre a' családi erkölcsök módosítni fogják a' néperkölcsöt a' többség szellemében mind addig, mignem egyszer, a' vonszás physicai törvényénél fogva, a' nagyobb elem végképp elnyeli és felolvasztja magában a' kisebbet. Igy fog csak a' zsidó megrögzött különcködő hajlamaiból lassankint kivetkőzni, 's mind magány, mind közéletben a' status többi polgáraival egy erényt tartani, ugyanazon módokat, ugyanazon eszközöket használni, szóval: a' többiekkel egy testté lélekké olvadni.
Szerintünk tehát, az emancipatiónak, hogy üdvös lehessen, mellőzhetetlen föltétele: a' zsidó és keresztény közti házasság felszabadítása. De itt már hallom az ellenvetést, hogy t. i. e' kérdés valláselvekbe vág, 's ezeket érinteni polgári törvényhozásnak nem szabad. Én ez ellenvetést, legnagyobb általánosságban véve is, erőtlennek, különösen a' jelen esetben pedig épen helyén kívül valónak lenni hiszem. Mert ugy vagyok meggyőződve, hogy törvényhozásnál legfőbb tekintet, mellynek minden egyéb alárendelendő: a' status java és fennmaradása; és ha találkoznék olly valláselv, melly e' tekintetben szembeötlő ellenkezésben állana, 's magát a' közállományra nézve veszélyesnek mutatná: azt, ha mindjárt dogmai ranggal birna is, a' törvényhozónak nem csak joga, de kötelessége is volna tetszése szerint módositni, vagy ha módositást nem tûrne, végkép el is törölni. Mi pedig a' jelen kérdést illeti: ez tudtomra sem a' zsidó, sem a' keresztény vallás ban még csak dogmák sorába sem tartozik. Mózes cerimonialis törvényei tiltani láttatnak ugyan az idegenekkeli házasságot, de e' törvények szigoruságát az utóbbi kor sokban lágyította, 's azok legalább, kiket a' felekezet emberei közül e' tárgyban megkérdeztem, előttem mind ugy nyilatkoztak, hogy már a' zsidó vallás a' keresztényekkeli házasságot nem tilalmazza. Az uj-testamentomban egyenes tilalomnak (mert az 1 Kor 7:39. 2 Kor 6:14 nem szólnak világosan házassági szövetségről) sehol nyomát nem találom; de igenis annak, hogy az illy vegyes házasságok folytonos divatban voltak, 's nemhogy kárhoztattak volna, sőt nyilván jóváhagyatták magok az apostolok által. Pál ezekről szólván, 1. Kor 7:12 - 14 igy nyilatkozik: "Ha valamelly atyafiunak hitetlen felesége vagyon, melly ő vele együtt akar lakni, el ne bocsássa azt; és a' melly asszonyi állatnak hitetlen férje vagyon, és az vele akar lakni, el ne hagyja az asszonyi állat azt; mert a' hitetlen férfiú megszenteltetett az ő feleségében, és a' hitetlen asszonyi állat megszenteltetett az ő férjében." Innét a' kereszténység első századaiban is semmi egyenes, akér egyházi, akár polgári tilalom e' részben soká nem létezett; kereszteltek 's kereszteletlenek közti házasságnak számos példáira akadunk, mellyekből elég ez egyet említnünk, hogy még sz. Ágoston anyja Monica is pogány hitû emberhez ment férjhez. Egyházi tilalom világos nyomát csak a' IV. században kelt canonok között látjuk először; de e' canonok is csupán apróbb zsinatok, nem pedig ugynevezett Oecumenicum conciliumok által hozattak, s általános alkalmazásukat, ugy látszik, csak a' később kifejlett szokásos törvény állapította meg. Azonban még ez egyházi törvény is, olly esetekben, midőn zsidó házaspár közül egyik megkeresztelkedik, ezt a' kereszteletlennel további is házasságban élni máiglan megengedi, nyilvános bizonyságául annak, hogy illy szövetségben maga, az egyház semmi veszélyest, semmi kárhozatost nem lát. - Polgári törvényhozásunk, melly a' házasság körül mindig rendelkezett, e' tárgyban az egyház-canonokkal majd összehangzó, majd ellenkező szabályokat állapított meg. Sz. László I. decretumának 10. fejzete világosan tiltja a' zsidó és keresztény közti házasságot; de több tilalmazó törvényt nem tudunk felmutatni. A' korát bélátásban sokkal haladott világos fejû Kálmán király ellenben, törvénynyel kényszerité a' szinte kereszteletlen ismaelitákat, hogy leányaikat kereszténynek és ne magok nemzetségéből való férjnek adják feleségül. (Colom. D. I. e. 48.) Vannak egyház-canonok, mellyek még a' keresztények közti vegyes házasságokat sem tûrik és azokat érvénytelennek nyilvánítják; de azért ez ellent nem állott, hogy nálunk az illy házaságokat szentesítő 1791-iki 26-dik törvényczikkely hozattassék.
Mind ezek, ugy hiszem, eléggé meggyőző okok arra, hogy törvényhozásunk azon korlátot, mellyet zsidó 's keresztény közt egyor a' házasságra nézve maga állított el, ugyan maga, körén túlhágás és vallás-elvekbe ütközés nélkül, bizvást leronthatja. Miután tehát, mint már föntebb megmutattuk, a' szőnyegen forgó emancipatio, ha nevének, czéljának és a' mellé kötött szép várakozásoknak igazán meg akar felelni, e' korlát megszüntetését mulhatatlanul föltételezi: szüntessük meg azt, töröljük el Sz. László I. decretumának 10. fejzetét, 's mondjuk ki egy uj törvényben, hogy zsidó és keresztény vérnek ezentul összeelegyedni szabad, és hogy az emberi méltóságot minden felebarátunkban egyenlően tisztelni kivánván, a' polgári jogokkal semmi részben fukarkodni nem akarunk. Csak igy fogjuk azon népet, mellyet századokig teljes jogtalanság átka nyomott, az emberiségnek visszaadni, hazának, nemzetiségnek nyereséggel megszerezni és a' nép többi elemével egészen összeforrasztani, miután róla a' rá sütve volt legnagyobb szégyen-bélyeget végkép letöröltük, mint Kálmán fönt idézett bölcs törvénye tett az ismaelitákkal, kik a' keresztényekkeli összeházasodás által népünkkel ugy összeolvadtak, hogy ma többé fajok sem létezik 's csak nevökről ismertetnek nálunk. Ez lesz aztán az igazi emancipatio, ez a' zsidók igazi polgárositása, melly ellen többé semmi kifogás nem tétethetik. - Ne mondja senki, hogy midőn én az emancipatiót illy feltétel mellé kötöm, titkon talán hátulsó kaput keresek; mert ki valamit egészen akar adni, benne bizonyosan több a' jó szándék, mint ha csak felét igérné 's még akkor is a' javát tartóztatná vissza. Ugy, a' mint az emancipatio baráti az ügyet jelenleg ajánlják, benne én csak tökéletlen adományt 's az ajánlók részéről, kiknek egyébiránt nemes buzgalmukat tisztelem, még némi következetlenséget is látok. Mert valljon nem következetlenség e az, hogy az emancipatio síkra szállt hősei, kik a' haladás szabadelvû pártjához tartoznak, kik az általános népképviselet elvét pártolják, életbe léptetni óhajtják, és azt ennélfogva lelkökben a' népnek már a priori megadták: mind e' mellett most a' zsidó-emancipatiót, mellyet a' megyék igen nevezetes kisebbsége (kevés hiján fele), majd mind az 53 királyi város, a' milliomkint számitandó németlenek, jelen alakban elfogadni vonakodnak, - melly ellen illy roppant közvélemény fennen kiált, olly csekély többségre támaszkodva, a' hatalmasan nyilatkozó közvélemény daczára, törvény által kimondatni jónak vélik? Alkotmányos országban csupán olly törvények lehetnek üdvösek 's igazságosak is egyszersmind, mellyek a' nép hajlamával egybehangzók és a' mindig tiszteletben tartandó közvélemény kifolyásai. Azért tehát méltányoljuk a' népszavát e' kérdésnél is, 's kisértünk meg, ha valljon a' zsidók polgárosítása olly alakban, mint én javasolni bátor vagyok, utat fog találni annak kebeléhez. Én azt hiszem: igen! - Kimutattam a' szennyfoltot, melly a' megyék többsége által kivívott zsidó-emancipatio eszméjén még ott maradt; ez a' sz. László I. decretumának 10. fejzete! - ezt kell eltörölni 's akkor - de csak akkor! - a' zsidók polgárositása bizonyosan nem átkot, hanem áldást terem a' honnak. Ezek e' tárgyban igénytelen 's egyszersmind változhatatlan nézeteim. Aradon, febr. 29-kén 1844. - Fábián Gábor.
__________
* Ezen rajzban igen sok túlzott van; igen sok viszont ollyan, a' mi ha bûn, ha erkölcstelenség, hát gáncsot érdemel, a' zsidók többségének nem mint zsidóknak, hanem mint embereknek a' keresztényekkel közös bûnük, közös tulajdonuk. Sőt mi egyenesen azt merjük állitani, hogy a' mennyiben értekező ur erkölcsiségi gáncsokat említ, vegyen bár föl egyenvonalba akármelly más vallású felekezetet, a' statisticai arányt egy hajszálnyival sem fogja másoknál kedvezőbbnek találni, mint a' zsidóknál; ez pedig kimondhatatlan erővel szól a' zsidók mellett: mert az ő demoralisatiójokra másfél ezredéves hontalanság, üldözés, szolgaság, lealacsonyítás esküdött össze; 's ha ennyi okok közrehatása mellett erkölcsiségük vagy épen nem, vagy csak annyiban áll rosszabbul más felekezetûeknél, a' mennyiben az emlitett hosszas elnyomás őket egy bizonyos jellemsajátságot fejlesztő bizonyos életösvényre szoritotta: az valóban a' zsidóknak igen nagy becsületére válik. Mi tehát az erkölcsiségi hasonlat szempontjából vett minden okoskodást igen gyöngének, sőt alaptalanak, sőt annyiban szeretetlennek is valljuk; mert bizonyosan nagy szeretetlenség volna, ha a' zsarnok, ki embertárság nemzedékeken át rabszolgává alacsonyitá, ennek azt vetné szemére, hogy szolgalelkû; vagy ha annak, kinek tíz ujját összezuzzuk, azt vetnők szemére, hogy ügyetlen kézmûves. A' mi pedig különösen azt illeti, hogy a' zsidó közérdeket nem ismerne emberszeretet, mint a' közjó mezején találkozni, mintsem hogy e' vádakat tagadni lelkiismeretes kötelességünknek ne ismernők. - Csak ne feledjük, hogy a' közérdek iránti lelkesedés köztünk is ép ugy mint a' zsidók között, egyes szebb jellemek vonása, nem a' nagy sokaság tulajdona. - Egyébiránt vezérnézetünket a' zsidóügyről ki fogjuk a' czikk végén tartózkodás nélkül mondani.
Szerk.
Kossuth Lajos szerkesztői kommentárja a vezércikk alatt:
A' mi értekező urnak a' keresztények és zsidók közti házasságról mondott véleményét illeti, azt egészen alaposnak nyilván elismerjük; 's ha e' tekintetben - a' mint gondoljuk - nem csak a' keresztény törvények, hanem talán a' zsidóságnak legalább nagyobb részénél a' Talmudból, vagy törvény magyarázó Rabbik tekintélyéből eredő tanok is ellentállanak, azt véljük, hogy ezen akadály elháritásán munkálkodni, maguknak a' zsidóknak is kötelességük. - Általában minél többet gondolkozunk e' tárgyról, minél figyelmesebben szemügyre vesszük a' zsidó-emancipatio körül a' népben gyökeret vert érzelmeket: annál több meg több okot találunk azon hiedelemre, hogy a' zsidó-emancipatio kérdése, ugy politicai mint socialis tekintetben, Europaszerte bevégezve csak akkor lesz, ha a' Napoleon által adott utmutatás nyomán, a' zsidóság egy nagy Synedrium utján az emancipatiót előkészíti. - E' nélkül erőtlen lesz, minden töredékes haladás.
Ha valaki azt mondaná, hogy erre szükség nincs; mert a' mi a' zsidók ellen mondatik az balvélemény, 's nekik nincs mit magukban reformálniok, ugy én azt felelem: vagy balvélemény, vagy nem az, legalább nem egészen az: ha az utolsó, ugy van reformra szükség; ha az első, ugy nyilt hitvallomásra van szükség, melly a' balvéleményt eloszlassa. Mindkét esetben tehát egyaránt szükséges a' Synedrium.
A' mi minket illet, mi hisszük és valljuk
1-ör hogy pusztán hitkülönbség miatt, pusztán azért, mivel valaki a' nagy világ-egyetem istenét más templomban imádja, mint mi, polgári jogokból kizárni, isten törvényével, igazsággal, politicával ellenkezik.
2-or hiszszük és valljuk, hogy a' zsidó-emancipatiónak két ága van: politicai és socialis. Amaz egészen a' törvényhozó hatalomtól függ. Ez csak annyiban, a' mennyiben a' socialis egybeolvadásnak törvényes akadályait el kell háritani, hogy a' társadalmi emancipatio lassu menete bekövetkezzék. És igy
3-or hisszük és valljuk, hogy a' politicai emancipatio a' kérdést be nem végzendi ugyan, de annak ideje elkövetkezett; hisszük
4-er hogy minden ok, mi a' zsidók állitólagos erköcstelenségéből ellenhozatik, erőtlen, gyönge, szeretetlen.
Eddig megy véleményünk, midőn azon szempontból indulunk, hogy a' zsidóságot, hazánkban nem másnak, mint honunk összes lakosai olly' töredékének kell tekinteni, melly a' többiektől csak vallásos hitben különbözik. A' zsidók e' szerint hazánkban egy vallásfelekezet.
De hátra van egy fontos tekintet. A' zsidókat nem csak mi, hanem a' zsidók is igy nevezik: "zsidó NÉP". - Nem szoktuk pedig mondani: Papista nép, Kálvinista nép, Lutheranus nép, Unitarius nép. - Innen látszik, hogy e' szó alatt, "zsidó" több fekszik, mint csupán valláskülönbség, legalább nálunk; valamint mindenütt a' földön, kivéve talán Nubiát, hol, mikint az utazók írják, számos zsidó vallásu szerecsen, tehát nem zsidónép ivadek van.
Ha az emlitett különbség csak a' faj eredete körül forogna, mint van tót, van német, és van oláh, - nem szólanánk; de a' dologban több is fekszik.
Mózes nem csak vallásalkotó volt, hanem polgári törvényhozó is. - Mózes vallása nem csak vallás, hanem egyszersmind politicai organismus is. - Mózes vallása státusalkotmány, valóságos országlási rendszer, még pedig theocratiai országlási rendszer. Innen van, hogy Mózes sok szabályt, mellynek csak országlási, tehát politicai tekintetben van értelme, részint dogma, részint vallásos ritus szinébe öltöztetett. A' boldogtalan zsidónép hontalanná levén, vallásának ezen szabályai elvesztették politicai érvényüket, de mint dogmák, mint rituálék fennmaradtanak; és képesek a' castai elzárkózást, melly a' socialis egybeolvadást szintugy gátolá, mint politicai elnyomattatásuk.
Ha már most előjő valaki, 's azt mondja: egy országban csak egy országlási rendszer lehet. A' zsidókat tehát nem lehet emancipálni, mert vallásuk politicai institutio, theocratiai alapokra építve, melly a' fennálló országlási rendszerrel politicai egybehangzásba nem hozható; - ez minden esetre olly ellenvetés, melly a' hitsorosaik javát szívökön viselő zsidóktól megérdemli a' cáfolatot, felvilágosítást - vagy reformot.
Igen is, nézzünk magunk körül, és sajnálkozva kell megvallanunk, hogy a' zsidó-emancipatio iránti rokonszenv 1840 óta folytonosan fogyatékban van; szükség tehát, hogy a' lelkesebb zsidók ezen rokonszenv fogyatékának ürügyeit, mennyire tőlük függ, elháritani igyekezzenek. - Ha moráljokat gyanusitja valaki, megilleti őket a' nemes indignatio büszke szava, melly komolyan visszautasitja a' rágalmakat, - mert erkölcstanjok szintolly tiszta, mint akárkié; - de ha az vettetik ellenök, hogy vallásuk nem csak vallás, hanem politicai organismus is, hogy a' theocratiának polgári érvényességet adni nem lehet; hogy ők nem csak külön vallásos felekezet, hanem külön nép is, melly ezen népiségi különbséget vallástanná szentelé; - akkor valóban ezen ellenvetés megérdemli, hogy ha balvéleményen alapszik, jóakaratilag felvilágositassék, ha pedig valamivel több, mint balvélemény, helyes reformokkal elhárittassék.
Ha minket kérdezne valaki, mi által készithetik elé magok a' zsidók leghathatósabban teljes emancipatiójukat? azt felelnök: "alkalmas reformok által." Tartsanak egyetemes Synedriumot, nézzék végig, mi vallásukban valóságos dogma, 's annak megfelelő szentesitett rituale; - mi viszont vallásos szabály szinébe öltöztetett politicai institutio, melly Mózestől a' nagy statusférfiutól bölcs rendelet lehetett, de mellyhezi ragaszkodás, keresztény statusokban, csak a' polgárok többi osztályaivali egybeforrásuknak állja utját; - törüljék ki ezeket hitágazataik közül: és eszközlék, hogy külön vallásfelekezet lesznek, de megszünnek lenni külön nép; 's letették a' socialis egybeforradás szikla sarkkövét, mellyen, minden rágalom, szeretetlenség 's üldözés daczára felemelkedendik politicai teljes emancipatiójuk épülete is, az emberiség 's lelkismeret szent szabadsága közös istenének dicsőségére. -
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:24:44, péntek
|
| |
| |
Mindenki az SZDSZ kegyeit keresi - jelenleg 1%-on áll a párt, mégis egyre népszerűbb a Parlamentben
In medias res: az SZDSZ kilépett a koalícióból, s egy csapásra az 1%-os cionista törpepárt kulcsfontosságúvá nőtte ki magát. Újra az SZDSZ kegyeit keresi az MSZP, ám a Fidesz úgyszintén. Az MSZP a saját kormányzását szeretné megerősíteni, a Fidesz pedig az előrehozott választások ügyében kíván tárgyalni Fodor Gabrielláékkal. Szánalmas nézni, amint a legnagyobb ellenzéki párt fényesre kezdi nyalni az SZDSZ ülepét.
Ne feledjük mi az szdsz: Turul-gyalázó. Szent István gyalázó. Szent Korona gyalázó. Keresztényellenes. Magyarellenes. Idegenbarát.
Ilyen csoportosulással nyílván nagyon sokmindenről lehet tárgyalni. Sok a közös pontja biztos a Fidesznek az SZDSz-szel.
S.a. Nhh
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:21:18, péntek
|
| |
| |
A magyar tankönyvekben is szlovákul kell majd írni a földrajzi neveket?
2008-06-13 19:42 barikád.hu
Az eredeti magyar helységnév csak zárójelben?Az eredeti magyar helységnév csak zárójelben?A szlovák oktatási miniszter rendelkezése szerint ezután a szlovákiai magyar tankönyvekben csak szlovákul lehet leírni a helységneveket. Magyarul csupán az első említést követően, zárójelben, egyszer szabad megnevezni őket. Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatási alelnöke ezért tárgyalni kíván a tárcavezetővel.
,,Számunkra elfogadhatatlan ez a rendelet, amit a miniszter úr kiadott a tankönyvkiadók felé. Gyakorlatilag arról van szó, hogy utasítja a tankönyvkiadókat, hogy a magyar tankönyveknél milyen módon kell alkalmazni a földrajzi neveknek az írását.(...) Megítélésünk szerint ez egyértelműen az eddig elért jogaink alá megy, tehát nem biztosítja a status quót. Éppen ezért a jövő hét folyamán, gondolom, hogy kedden kapok terminust a miniszter úrtól, és ezt mindenképpen szeretném rendezni vele. Nem tudom, hogy elfogadja-e az érveléseimet, de számunkra ez a rendelet egyértelműen elfogadhatatlan és visszalépésnek tekintjük" - fogalmazott Szigeti László a Magyar Koalíció Pártjának oktatási alelnöke.
mti - barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:14:52, péntek
|
| |
| |
A BRFK először betiltotta a deviánsok vonulását, de később meghátrált
2008-06-12 10:16 barikád.hu
Tavalyi vonulókTavalyi vonulókA BRFK nem engedélyezte a homoszexuálisok július 5-ére tervezett felvonulását, akik emiatt felháborodásuknak adtak hangot. A rendőségi indoklásban az új jogszabálynak megfelelően az szerepel, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A határozat jogerős.
Úgy tűnik, a rendőrség ebben az esetben felhagy ez eddig olyan sokszor alkalmazott kettős mércével, amire legutóbb a Hollán Ernő utcai tüntetések esetében volt példa. A jogszabály megváltoztatása előtt azonban a Lelkiismeret '88 csoport tagjai is hátrányt szenvedtek több alkalommal is, míg ezt a melegeknek eddig nem kellett átélniük.
Mindez persze nem elég a deviánsoknak, ugyanis ha rájuk is érvényes a törvény, rögtön felháborodnak: "Felszólítjuk Budapest rendőrfőkapitányát, hogy tartózkodjon a gyülekezési törvény önkényes értelmezésétől, amely korlátozza az LMBT emberek és a velük szolidáris tüntetők gyülekezési szabadságát, és vegye tudomásul a tüntetés ismételt bejelentését. Felszólítjuk a rendőrséget, hogy ne a menet betiltásával próbálja megakadályozni a tüntetés ellen várható szélsőjobboldali támadásokat, hanem végezze a munkáját, és védje meg a felvonulókat a várható támadásoktól" - olvasható közleményükben.
A tavalyi útvonalhoz hasonlóan tervezték a deviánsok a vonulást, azonban a rendőrségi indoklás és elutasítás miatt erre idén nem lesz lehetőségük, de a rendezvényt helyváltoztatás nélkül megtarthatják valamelyik köztéren.
Az előző évek tapasztalataiból kiindulva nem javasoljuk a homoszexuálisoknak, biszexuálisoknak és transzneműeknek a részvételt, hiszen számíthatnak arra, hogy egészséges gondolkodású honfitársaink tojással és egyéb tárgyakkal megdobálják őket.
A bírósági határozatok értelmében mindez törvényes, hiszen a felvonuláson résztvevők közszereplőnek minősülnek, így a velük szemben tanúsított véleménynyilvánítás keretei szélesebben értelmezendőek.
A Menet eredetileg tervezett útvonala:
Deák Ferenc tér - Andrássy út - Oktogon - Kodály körönd - Hősök tere - Dózsa György út - Felvonulási tér (56-osok tere)
Meleg Méltóság Menet 2008
15:00-15:30 Deák Ferenc tér - gyülekező
15:30-tól beszédek hangzanak el
16:00 A Meleg Méltóság Menet indulása.
17:30 Felvonulási tér (56-osok tere)
17:30 Rácz Kati és együttesének koncertje
A gyermekeket nevelő szülőknek javasoljuk, hogy a fent jelzett időpontban kerüljék el a rendezvény helyszínét, hogy csemetéik egészséges lelki fejlődését ne zavarják meg az ilyen "vonulók".
A Budapesti Rendőrfőkapitányság tiltó határozatát 2008. június 12-én visszavonta, tekintettel arra, hogy a gyülekezéshez való jog és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő társadalmi érdek biztosítása prioritást élvez.
Ez azért is problematikus jogiliag, mert a a határozat végén az volt olvasható: jogerős, fellebbezésnek helye nincs. Úgy tűnik, a homokosok kedvéért még a jogerős sem jogerős, a törvény sem törvény.
A fent leírtak tehát azt jelentik, hogy a vonulás a helyzet jelenlegi állása szerint meg lesz tartva, úgyhogy készülhetnek a rendezvényre a szimpatizánsok - és az ellenszimpatizánsok is.
pride - barikád.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:07:16, péntek
|
| |
| |
Nagyon rosszul mennek a dolgok - szerintem az ellenzék oldalán igen sokunknak.... Erre minden korban vigyázott a hatalom, hogy így legyen. Ezen az oldalon ugyanis csak a legszűkebben vett értelemben és körben támogatta az "övéit" a Fidesz, nem úgy, mint a másik térfélen, ott, amikor nem voltak hatalmon - arra a kis időre - akkor sem volt gond a betévő falattal. (Ez is az egyik ok, amiért még mindig népszerűek).
Szerintem, mégsem ez a gond !!! Inkább a napi történések azok, amik a szokatlan csöndet okozzák! Kezd olybá tűnni, annak volt igaza, aki azt "merészelte" állítani, hogy a Fidesz nem jobboldali és nemzeti, hanem liberális párt.... Most elkezdett összeforrni, ami egybevaló! Csak az SZDSZ előéletét ismerve ez eléggé nehezen feldolgozható... Hát ezt még azoknak is nehezebb elviselni, akik hittek eddig a szájkarate-művész úrban (OV).
Kezd elfogyni köröttünk a levegő, meg a tér.... Szerintem ez a csend oka.
Nem figyeltetek fel valamire? A színjáték a szemünk előtt folytatódik. Pedig gyanús, de felettébb! A mi szívünknek oly kedves gyurcsány elvtárs egy picit sincs megijedve, sőt! Kezd elemében lenni. Mi több: kijelentette, hogy a 2010-es választás megnyerhető! Erről mit gondoltok? Ő már tud valamit! Ezért nincs esze ágában sem leváltani őt a pártjának. Kezd a stratégia a szemünk előtt kibontakozni. Kettéválik az SZDSZ, tovább megosztva a (három táborra szakadt) Fideszt - ami már olyan-amolyan nagybajúszú és hasonló komcsikkal amúgy is rendesen felhígittatott. Az MDF marad Ibolykástul. A 4 darab látszólagos pártból három meg egyharmad ugyanaz! A pénz a Kóka szárny mögött van. Kicsit eljátszadozik Fodor barátunk a Fidesszel, aztán nekik valószínűleg záróra - cserébe élete végéig megkapja szolgálataiért a napi belövéshez az adagját. A két légy lecsapva. A "megbízható", mindenre képes, megpróbált csapat pedig marad. Az MSZP nagy üzletet csinált, hogy pillanatnyilag szétváltak az SZDSZ-szel - a teljes balhét rájuk - azaz a Fodor szárnyra - fogják ráverni. Az MSZP tábor elkezd megerősödni. Amire választás lesz, a Fidesz előnye, mint az álom szertefoszlik. "Visszahozzák a szarból" - idézve hazánk bölcsét. Ezért nincs izgalom a bal tekén.
Most van a 25. óra, amikor egy hiteles és nemzeti párt előbújik a rejtekéből/megalakul/megerősödik és képes is tömegeket megmozgatni. Álom? Bárcsak előkerülne egy Fico-kaliberű politikus itt Magyarországon!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 23:00:08, péntek
|
| |
| |
Lovas István nyílt levelei Gyurcsánynak és Kókának
2008-06-13. 07:15
A nyomor iszonyatos mértéket ölt, míg a gazdaság olyan kis mértékben cammog előre, hogy azt már csak egy SZDSZ-es nevezné pannon pumának. ...Az ön szó szerint szutykos birodalmában egyetlen iparág működik csak világelső szinten: a megfélemlítő-, feljelentő- és ellenőrző ipar.
A Gyurcsány Ferencnek szóló az alábbi két levél közül az első könnyedebb súlyú.
Gyurcsány Ferenc
Az MSZP vezére
Pártvezér Úr!
Ugye összerándul ettől a ,,vezér"-től?
Oda se rántson: Orbán Viktort az ön médiája - beleértve az ön közszolgálati médiáját - már hosszú évek óta szólítja így és ezt a ,,vezér" (,,ellenzék vezére", ,,pártvezér" és társai) kifejezést éppen olyan természetességgel vette át a nyugati média, mint amilyen mértékben azok tulajdonosai hasonlítanak itteni társak tulajdonosaihoz.
Mint az ön neve fölötti sorokban jeleztem, a most önhöz szóló levelem közül ez a könnyedebb.
Ebben arról lesz szó, hogy ön, a kormánypárti vezér, valóban idióta-e, mint ahogyan önt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nevezte Kéri László és diákjai köreiben. Azon Kéri Lászlóról van szó, aki feleségével, Petschnig Mária Zitával Wallenberg és Hollán Ernő utca sarkán lévő lakásukban - mint egy alkalommal néhány éve kiderült -, nem egy informális, egyeztető megbeszélést tartott a balliberális média és közélet jobban előtérben álló embereivel.
,,Nem volt helyes idiótának nevezni Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, senkiről sem helyes ilyen durván beszélni", mondta Orbán Viktor a Blikk című bulvárlapnak, mint olvasható annak május 24-i számában.
Én viszont most bocsánatot kérek öntől Orbán Viktor helyett, aki ismét meghátrált, teljesen feleslegesen.
Ugyanis az ellenzék vezetőjének azt kellett volna felelnie a bulvárlap kérdésére, hogy ,,Miként hazudtolhatom meg Gyurcsány Ferencet, Magyarország miniszterelnökét, aki saját magát nevezte idiótának?"
Az ellenzék vezetője ugyanis tökéletes pontossággal jellemezte önt, a legnagyobb készséggel és udvariassággal éppen az ön saját szavait idézve.
Idézek 2006. május 26-án elmondott beszédéből, amelyet az ön fizetett értelmisége a legnagyobb ívű politikai szónoklatnak jellemez.
Szóval:
,,Megjavult az egészségügyi rendszer, fiam? Mondom: egy lószart, mama. Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet. Ez botrány. Hát ehhez képest, társadalmi értelemben, a vizitdíj semmi. Az nem botrány, az kényelmetlen politikailag, meg kifizetni. Mert politikailag lehet neki súlyos következménye. De őszintén szólva ez a következmény legfeljebb bennünket érint, ha idióták vagyunk. A társadalmi következménye, az meg mindenkit érint."
Mielőtt tovább mennék, felteszem a kérdést: anyuka jól van?
Remélem, miniszterelnök úr.
Mondja, ,,őszintén szólva", érintette önöket a leírtak?
Nagyon is. Olyannyira, hogy az ön jóslatával ellentétben március 9-e után nem egyszerűen március 10-e jött, hanem önök a népszavazáson elszenvedett csúnya vereségük miatt már kisebbségben kormányoznak és népszerűségük már csak a szocialista madárjósok és azon politikai elemzők szerint nem süllyedhet lejjebb, akik a korábbi mélységeket is azok elérése előtt elképzelhetetlennek tartották.
Ha pedig érintette, akkor - ön állította fel a sziklaszilárd ok-okozati kapcsolatot - önök idióták. És a legnagyobb idióta az idióták vezetője, vagyis ön.
Q.E.D.
Gyurcsány Ferenc
a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
Miniszterelnök Úr!
A legutóbb önhöz írt levelem idején még az ön által vezetett kormány többségben volt. Ma kisebbségben van.
Amint rekonstruálható, a fordulat úgy történt, hogy önt nagyon megrázta a március 9-i népszavazás eredménye, és első reakciójában úgy rúgta ki az őt szerető köznép által az SZDSZ-es egészségügyi programot (szétzüllesztést, kórházbezárásokat és -eladásokat) végrehajtó, az említett köznép által csak ,,Mengelicának" nevezett Horváth Ágnes egészségügyi miniszterét, hogy előzetesen arról nem konzultált akkori kisebbik koalíciós partnerével.
Azok érthetően igen erősen feldühödve pedig szintén elhamarkodottan búcsút mondtak a koalíciónak.
Az SZDSZ élén most elnököt váltottak.
Az ön által szinte ikertestvéreként szeretett egykori barátja, de ma már meglehetősen ádáz ellensége, Kóka János helyébe Fodor Gábor lépett, aki kijelentett olyanokat is, hogy az MSZP-vel ismét koalícióra lépne, ha annak nem ön lenne a vezetője.
Egyébként a koalícióból való távozása óta az SZDSZ - és az ön háta mögött pártjának oly sok vezetője - már azt is észrevette, amit a jobboldali sajtó már évek óta ír: hogy ön ezt az országot tönkretette, nem csak a térség többi országához mérten, de önmagában is.
A nyomor iszonyatos mértéket ölt, míg a gazdaság olyan kis mértékben cammog előre, hogy azt már csak egy SZDSZ-es nevezné pannon pumának.
Amikor néha hazamegyek, elborzadva látom, hogy azon falvakban és kisvárosokban, ahol jobbközép kormányzáskor még télen tiszta volt az égbolt, ma azt füst borítja, mert az emberek nem bírják fizetni a gázt és papírtól rossz autógumiig próbálnak minden éghetőt a kályhára dobni, ezzel is - akaratukon kívül - olyan környezetszennyeződést okozva, ami csak a harmadik világ egyes országaiban tapasztalható.
Az ön szó szerint szutykos birodalmában egyetlen iparág működik csak világelső szinten: a megfélemlítő-, feljelentő- és ellenőrző ipar.
De ennek a levélnek más a témája.
Az, hogy mi lesz ezután.
Ez az a téma, amelynek latolgatásába már belekezdtem a fentebb, Kókának írt levelemben.
Itt is megismétlem: a jövőt most senki sem tudja.
Ön sem.
Ön olyan erős hatalmat épített ki a kormány és az MSZP első embereként, hogy a rokonszenvmutatók vészes romlása miatt megriadt társai és tagsága önt legszívesebben a legközelebb fekvő illegális szemétlerakóhoz szállítaná, arra rádobva, de inkább holtan, mint élve, nehogy visszatérjen.
Csakhogy az ön hatalmi vágyát szolgáló titkosszolgálat maradék nélkül az ön kezében van, és ön ezzel kitűnően tud élni, és azt igen hatékonyan tudja kihasználni. Meg persze az ,,anyagiak".
De ha valamilyen ,,isteni" sugallat hatására...
(És itt azért a mondat felében hagyom félbe e levelet, melyet a jövő héten fejezek be, hogy a kíváncsiságtól nehezebben tudjon aludni)
Kóka János
az SZDSZ leszavazott elnöke
A 2006. november 2-án megjelent számunkban az SZDSZ most megválasztott vezetőjének, Fodor Gábornak írt levelemben esélyeiket latolgatva azt írtam, mit számít Fodor, ,,ha Konrád, Pető, Haraszti és a hasonszőrűek Kóka pártján állnak."
A levelemet pedig így fejeztem be: ,,A jobboldalnak vélhetően Kóka elnöksége válhat inkább hasznára, mert akkor még átmeneti időre sem kelt az SZDSZ a szerencsétlen naiv választókban még rövid időre sem reményt.
Máskülönben pedig mindegy: e csatornában született pártból akkor lesz milói Vénusz, amikor Gyurcsányból demokrata."
Miután ez a jóslat szerencsére bevált, önt most leszavazták, noha elvártam volna öntől, hogy még egyszer csaljon egy akkorát, amennyivel újra elnökké választják.
A rendőrségtől és ügyészségtől nem kell persze tartania, hiszen ismeri őket: egy rendőrállamban a tenyerükből esznek, mint ahogyan ez kiderült most is, amikor még mindig csak ,,ismeretlen tettes" ellen folyik a nyomozás az ön érdekében elkövetett első elnökválasztási csalás ügyében, noha a Budapesti Rendőr-főkapitányság már a múlt hét elejére kilátásba helyezte, hogy megneveznek gyanúsítottakat.
Az viszont nagyon elégedetté tett, hogy miután elnöksége alatt sikeresen döngölte bele pártját a betonba, a választásra jogosultak közül mégis majdnem annyian szavaztak önre, mint ,,a politika szőke hercegére", akiről még 1995-ben, első minisztersége és etikatanársága idején sikerült kiderítenem, hogy hazug módon helyeztette el a ,,Fodor Gábor adjunktus" feliratú tábláját az Eötvös jogi karán. Tegyük hozzá: a valójában tanársegéd barátja ,,turpisságról" persze mit sem sejtő Tamás Gáspár Miklós táblájától 3 cm-re.
Ez azért fontos, mert önnek megmaradt a ,,hitelessége" az SZDSZ szemében, amely pártban az éjszaka nappal, a szemkilövetés a demokrácia védelme, és az adóemelés adócsökkentés.
Vagyis önnek megmarad a támasza, hogy erős pozícióból fűrészelje riválisát, akinek a tábora nyilván visszafűrészel. Vagy megfordítva, de a jótékony eredmény szempontjából ez teljesen mindegy.
Miközben a balliberális média - mint egy hozzájuk írt nyílt levelemben ezt már korában megjósoltam - legmélyebb affinitása ellenére szintén az MSZP-t támogatja majd önökkel szemben, ugyanis ez a média éppen úgy az erő mellé áll, mint tette ezt 1990 előtt és teszi azóta.
,,A jövőt nem sejthetem", idézheti ön fel most az ötvenes években az ön párttársai szülei által betiltott dal szövegét (akkor a jövőt mindenkinek tudnia kellett: a szocializmusból a kommunizmusra történő kötelező átmenet, majd a kommunizmus utópiájának megvalósulása volt, mint ahogyan Marx tanította). Valóban: sem az ön pártja, sem a koalícióval való viszonyuk jövőjét ma nem sejthetik a tenyérjósok, a találgató politológusok, az önökről jól informált média, de Gyurcsány, Fodor és ön sem. Hogy önök mit jelentenek ki, teljesen lényegtelen. Mondták már önök, hogy egy Horn vezette MSZP-vel nem állnak össze. Majd, hogy egy D-209-es titkos ügynökkel nem folytathatják a kormányzást.
Egy kicsit persze sajnálom, hogy ön most vesztett, hiszen egykori barátjának, Gyurcsány Ferencnek azért ön mostani állapotában élesebben odamondogatott volna, mint a képlékeny Fodor, aki az ,,emberjogvédő" és ,,parkosító" Demszkyvel (a félreértés elkerülésére: ezek hazug, vagyis az SZDSZ értelmezésében igaz szavak) is varratmentesen együtt tud működni.
Amúgy most már 1 százalékon állva nincs sok jelentősége, hogy önök mit tesznek. Törzsszavazóik azzal a nyugodt tudattal támogatják az MSZP-t, hogy az minden belső vágyukat kielégíti és érdekeiket képviseli.
Hacsak...
De ehhez el kell olvasnia Gyurcsánynak írt itteni, két levelem közül a másodikat.
(Lovas István - Demokrata) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-06-13 22:58:29, péntek
|
| |
| |
Varációk egy hazug szórólapra
2008-06-13 06:35:11
Úgy tűnik, az MSZP nagyon készül az előrehozott választásokra. Egyébként miért találtam volna a postaládámban a legdurvább kampányidőszakra jellemző szórólapot, amelyen nagy, piros betűkkel ez áll: "Orbán ismét a nyugdíjasoktól venne el." Íme, egy nem bizonyított - sőt jobboldalinak enyhe túlzással sem nevezhető politológus, a vitaest szervezője által is cáfolt - kijelentés MSZP-módszer szerint való köztudatba préselése. Persze, hogy a nyugdíjak állítólagos "befagyasztásáról" van szó. Nem tisztem a szórólap csúsztatásokkal teli állításainak értelmezése, megteszik azt a közgazdászok, a számokhoz értők, sőt maguk a megszólított nyugdíjasok is. Az utóbbiak nem az MSZP fényes felületű papírjaiból, hanem a közértben kinyitott pénztárcájukból vonják le arra vonatkozó következtetésüket, hogy ki mit vett el tőlük.
Árlavina, ársokk
Tisztelt MSZP! Ugyan melyik kormány volt az, amelynek regnálása alatt úgy emelkedtek a gyógyszerárak, az orvosi ellátás költségei (kórházi napidíj, vizitdíj), az energiaárak (gáz, távfűtés, áram, benzin) és az élelmiszerköltségek, hogy azok ma már elviselhetetlen terhet rónak a nyugdíjasok döntő többségére? Az MSZP-SZDSZ-koalíció kormánya adta ezeket az "áldásokat". Szinte hallható a válaszuk, pedig nem kellene azonnal a világpiaci árak és trendek rovására fogni mindent. A kormánynak igenis van, illetve lett volna jogi lehetősége, hogy ezeken a gondokon enyhítsen. Nem tette meg. Ezekkel a költségnövekedésekkel mennyit vett ki a koalíciós kormány a nyugdíjasok zsebéből?
Erre miért nincs szórólapjuk? Vagy melyik politikai tömb terjesztett olyan törvényt a parlament elé, hogy az idén nyugdíjba menők nyolc százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a tavaly december 31-ig nyugállományba vonultak? Az MSZP-SZDSZ-kormány volt a beterjesztő.
Melyik kormány volt az, amelyik olyan törvénytervezetet bocsátott a parlament elé, amely szerint az a nyugdíjas (is), akit a kormány létszámleépítő rendelkezései alapján, vagy nyílt elvi elkötelezettsége okán kirúgtak az állásából, és munkahely híján csökkentett összegű, előre hozott nyugdíjba kényszeríttettek, a felső nyugdíjkorhatár eléréséig - ha találna is a későbbiekben munkát - vagy a csökkentett összegű nyugdíjából, vagy a minimálbér-környéki munkabéréből kell megélnie? (A kettő együtt nem folyósítható.) Nagyon sok olyan nyugdíjas van, aki önhibáján kívül kényszerült idő előtt nyugdíjba, s bár dolgozna szívesen, de a kora miatt - a diplomájával együtt - már csak "sepregetőnek" kell, ha kell. Az MSZP-SZDSZ-kormány embertelen intézkedéseiről van szó. Erről miért nincs szórólap, miért nincs tájékoztatás, beismerés - holott ez a megoldás valóban súlyos összegeket vesz ki az idősek zsebéből. És nem csak a pénzt veszi el: az életkedvet, önbecsülést, élni akarást is. Erről sem kaptunk MSZP-szórólapot. Vajon miért nem? Miért nincs szórólap arról, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány mit vett el úgy általában is a magyar nemzettől? Miért nincs szórólap azt "népszerűsítendő", hogy a nemzeti vagyon jelentős része hogyan került (és milyen áron) külföldiek, illetve a magyar pénz- és politikai tőkések kezébe?
A nemzet megrövidítése
Miért nincs szórólap arról, hogy hova lett az a húszmilliárd dollár körüli bevétel, amelyet a nemzeti vagyon kiárusításából a koalíció az elmúlt hat évben beszedett? Miért nincs tájékoztatás arról, hogy az őszödi beszédben említett "trükkök százai" miről szóltak? Miért nem tudunk arról, hogy melyik vagyontárgyunkat - és milyen megfontolásból - értékesítette a kormány?
Miért nincs szórólap, amely legalább igyekezne megmagyarázni, hogy miért kell például a szendrői gazdasághoz tartozó mintegy hatezer hektár termőföldet egyben értékesíteni úgy és olyan árért, hogy a helyi gazdák képtelenek legyenek a családi birtokuk növelésére, a telkükkel szomszédos telek megvásárlására? Miért nincs elemzés arról, hogy az úgynevezett új tulajdonosi programban kik fognak megint jól járni, és hogy kik jártak jól a június 3., soha nem látott mértékű államitulajdon-árverésen? Miért nem tudjuk, hogy a nemzetstratégiai szempontból fontos társaságok, hungarikumok utolsó kisrészvényei miért tudtak elkelni akár hétszázszoros áron, és miért kelt el nyomott áron a többi?
Miért nincs erről szórólap? Hiszen alkotmányos jogunk, hogy a nemzeti vagyonnal kapcsolatos minden lépésről és adatról tudjunk. És miért nem ad az MSZP magyarázatot arra, hogy mit tettek Zushlag és társai a támogatási pénzekkel? Az összes gyanús, MSZP-közelieket érintő támogatási visszaéléssel kapcsolatban miért nincs szórólap, amely elemezné, hogy ezekkel az ügyletekkel mit vett el az MSZP (és holdudvara) a többiektől?
De tovább megyek. Miért nincs olyan szórólap, amelyben bocsánatot kérne az MSZP az ország lakosságától azért, mert két évet elvett az életéből egy olyan egészségbiztosítási őrület nemzetre kényszerítésével, amely felbecsülhetetlen károkat okozott már eddig is az országnak - anyagiakban, erkölcsiekben, egészségben és lelkiekben is? Miért nem kér bocsánatot szórólapon az MSZP az országtól azért, mert vagy akkor hazudtak a képviselők a lelkiismeretükről, amikor kétszer is megszavazták az egészségbiztosítási törvényt, és elutasították a törvényt megerősítő népszavazást, vagy most, amikor hatályon kívül helyezték a kérdéses törvényt - mintha ők azt soha nem is akarták volna. Miért nem kér bocsánatot az MSZP szórólapon azért, mert becsapja és ostobának nézi a nemzetét? És miért nincs szórólap arról, hogy mit vett el az MSZP-kormány az országtól a meghiúsult vagy szándékosan meghiúsított kormányzati negyed kapcsán? Vajon hova vándoroltak a projektre költött milliárdok? Ezeket az összegeket ugyan kitől vette el az MSZP?
Közpénzen magyarázkodnak
Úgy gondolom, lenne mit elemeznie és megmagyaráznia az MSZP-nek. Ha már a magyarázkodást az állampolgárok pénzén teszi, akkor először a saját zűrös és visszataszító dolgait magyarázza meg súlyos bocsánatkérések közepette, amiért azt tette az országgal, amit tett.
Amíg ez nem történik meg, tisztelettel kérem, hogy az én postaládámat kíméljék meg az újabb termékeiktől - és egyáltalán a polgári oldalt a hazugság- és rágalomhadjárattól.
Dr. Bencze Izabella
magyarhirlap.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2008. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
705 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2011
- e Hét: 5113
- e Hónap: 16224
- e Év: 169720
|
|
|
Offline
