|
2008-06-19 17:31:15, csütörtök
|
| |
| |
A Szabad Riport beszámolója az Nemzeti Jogvédő Alapítvány sajtótájékoztatójáról.
Kedves Honfitársunk!
Ön most a Magyar Nemzetért Mozgalom hírlevelét olvassa. Ránk mindig számíthat!
A
Szabad Riport beszámolója a NJA sajtótájékoztatójáról
A Szabad Riport beszámolója az Nemzeti Jogvédő
Alapítvány 2008. 06.
17-én tartott sajtótájékoztató-járól. Grespik László javaslatot tett arra,
hogy a túsztárgyaló mintájára legyen úgynevezett gyülekezésjogi tárgyaló
státusz is, - elkerülendő az emberek sérülését, valamint a dologi károkat. S
még egy új fogalom: ,,A magyar zászló közelében való ácsorgás bűntette."
A sajtótájékoztató apropója az NJA időszerű jogvédő
ügyeinek ismertetése volt.
A tájékoztatót a szervezet prominensei és meghívott vendégeik adták, a
következő témákat ölelve fel:
Az 1956 után kivégzett Komjáti Ferenc ítéletének semmissé nyilvánítás
A 2006. évi őszi rendőri brutalitások áldozatainak jóvátétele: már öt perben
nyertek első fokon a károsultak, - peren kívüli egyezség továbbra sincs
Az Alkotmánybíróság 2008. május 27-i határozata elismerte a spontán
tüntetéseket, megsemmisítette a gyülekezési törvénynek az ilyen tüntetések
kötelező feloszlatását előíró rendelkezését, a döntés hatásai
A passzív engedetlenség" szabálysértés, mint jogi gumibot" a gyakorlatban
Az MTV székházostrommal vádoltak büntetőperének fejleményei
Az egri Markoth Ferenc Megyei Kórház működtetése körüli jogi helyzet
Megszületett az első jogerős ítélet a délvidéki magyarok állampolgársági
próbapereiben
Elsőfokú ítélet a 2002. július 4-i Erzsébet-hídi ,,hídfoglalás" miatti
büntetőperben
Felszólalók voltak:
Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke
Dr. Gaudi - Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi
ügyvezetője
Dr. Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi tagja
Dr. Szellák Adrienn ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvéd
partnere
Dr. Gyurta Tibor ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvéd
partnere
Felkért vendég hozzászóló: Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens
A délben kezdődő tájékoztató elsősorban a nemzeti sajtó érdeklődésése mellett
zajlott le. Nagyon fontos és hasznos információk és friss hirek láttak itt
napvilágot.
Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt többek közt, hogy bár már több perben is
nyertek elsőfokon a károsultak, a rendőrség mégsem hajlandó a többi károsult
esetében is, a peren kívüli egyezségre.
Mi úgy gondoljuk, hogy ezzel rengeteg, pénzt időt és munkát lehetne
megspórolni. Kérdésünkre Gaudi ügyvéd úr elmondta, hogy bár Becne József úr
hajlani látszott a az egyezségre, azonban ez mégis húzódik, valószínűleg a
politikai elhatározás hiányzik hozzá. Grespik László emlékeztetett arra, hogy
a kártalanítások nagyságrendje is gátat szab e hajlandóságnak. Azt már csak mi
tesszük hozzá, hogy ez esetben a brutális oszlatásokban való bűnösségüket,
ismernék automatikusan be.
<img height="368" alt src="http://www.terrainc.gportal.hu/portal/fort-auto/image/gallery/121380060 8_86.jpg"
width="491" align="middle" border="0">
Felkért vendég hozzászóló: Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens
Morvai Krisztina kiemelte, hogy a NJA-t annak felismerése hívta életre hogy az
emberi jogaink pártállástól, hovatartozástól függetlenül megilletnek
bennünket, s e jogok közösen illetnek meg minket, s nem szabad semmit
elszigetelten kezelni. Az NJA zászlajára tűzte e közösségi jogok védelmét mely
érték alapú jog is egyben.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás egy friss hírrel örvendeztette meg a sajtótájékoztató
résztvevőit, mely beszéde közben érkezett. A Fábián Gábor ügyében folyó másod
fokú tárgyaláson az egyik rendőr a felettesére vallott, miszerint a felettese
törte el az áldozat ujját. Megtört a jég, megindult az egymásra mutogatás,
szemben az eddigi egymást mentegetéssel, amikor a felelőst nem lehetett
megtalálni. A bátor rendőreink nem vállalták saját tetteiket, nem ismerik el
felelősségüket. Mindenki a 2. 3. sorban volt, és így tovább.
Dr. Grespik László beszélt arról, hogy a spontán tüntetés fogalmának
megalkotása és bevezetése a magyar és az európai jogrendszerbe az ő nevéhez
fűződik,. Melynek nyomán idén májusban az Alkotmány Bíróság is kimondta, hogy
a spontán békés jellegű tüntetést nem lehet feloszlatni, mert az jogszerű.
Majd kitért a 2008.07. 07-ére kitűzött tárgyalásra, - mely a 2006. október
23-i budapesti tüntetések oszlatása jogszerűtlenségének megállapítása iránti
per, - várhatóan utolsó tárgyalása lesz. (Melynek helye, ideje: 2008.07.07.
9-órakor a Fővárosi Bíróság Markó utcai épületében I. em. 22.) A per azért
számít nagy horderejűnek, mert mintegy 240 felperese van. S ha a fenti
határozatra alpozva kimondják az oszlatások jogszerűtlen voltát, akkor a
kártésítés összegszerűen 14-15 millió forintra rúghat. S az elvi hodrereje
legalább ilyen nagy.
Grespik László jogelméleti megfogalmazásában visszaható hatályú az AB mostani
rendelkezése, miszerint a békés jellegű tüntetés nem oszlatható fel, mert 1993
04. 07.-én a Római szerződés 11. pontjának megfelelően a magyar jogrendbe való
bemeléseével ez törvénnyé vált. Ergo nem az Eu-ba lépésünkkel vált a magyar
jogrend részévé.
Grespik László további javaslatokkal is előállt a rendészeti szervek felé,
melyek ott megértő fülekre találtak. Javaslatot tett arra, hogy a túsztárgyló
mintájára legyen úgy nevezett gyülekezésjogi tartgyaló státusz is, -
elkerülendő az emberek sérülését, valamint a dologi károkat.. Erre a feladatra
vállalkozott, ha a tüntetők is elfogadják őt, mint közvetítőt. A Szabad Riport
kérdésére elmondta, azt is, hogy meggyőződése, hogy a 2006-os TV Székház
elleni ostrom alkalmával megelőzhető lett volna a sok sérülés és dologi kár,
ha már akkor létezett volna e gyülekezésjogi tárgyaló státusz, és lett volna
egy közvetítő, melyet mindkét fél elfogad.
A ,,jogi gumibot" téma ismertetésekor tudhattul meg; ha valaki a
felszólításnak nem téve eleget, a helyszínen marad, ezentúl már nem követ el
rendzavarást, mint szabálysértést. Ahogy ezt Grespik László ironikusan
megfogalmazta a zászlóval álldogáló helyben maradó tüntetők esetére:
,,magyar zászló közelében való ácsorgás büncselekményét követték el".
Ez az állampolgári engedetlenség ma már a nem számít a gyülekezési jog
megsértésének, az Ombudsman állásfoglalása alapján.
A továbbiakban szó volt még sok más érdekes esetről, és Morvai Krisztina
összefoglalta a Budaházi per kapcsán szerzett tapasztalatait. Valamint szó
esett még az egri Markoth Ferenc Megyei Kórház működtetése körüli jogi
helyzetről, és a délvidéki magyarok állampolgársági próbapereiben megszületett
az első jogerős ítéletről.
A sajtótájékoztató végén az előadók válaszoltak a kérdésekre.
A Szabad Riport megkérdezte, tervezik-e a precedens jog inditványozását,
legalább a tömeges azonos tipusú ügyekben történő döntések felgyorsítása
érdekében?
Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy a Legfelsőbb Bírósági iránymutató eseti
döntése nem negligálható a bíróságok részéről. Ők maguk is hosszú egyeszségi
ajánlatokat tesznek, ahol részletes okfejtést adnak, mind a jogalap, mind az
összegszerűség tekintetében.
Grespik László kiegészítette ezt azzal, hogy Magyarországon úgynevezett kvázi
precedensjog van, mely nem kötelező de hajlító hatályú. A számitógép ma már
megkönnyiti az eseti döntések előhozását, s ez generálja az eseti döntésekre
való hivatkozások számát, minőségét és mélységét. A keresés így könnyebbé
vált..
Megkérdeztük Grespik Lászlót vállalja-e a közvetítő szerepét július 5-én, ha
az ellenállókat a provokatív felvonulás spontán reakciókra sarkallná, s ez
kiváltaná a rendőri a beavatkozást?
Természetesen! - hangzott a válasz -, hiszen ez egy neutrális feladat, és
távolság tartással kell lenni a rendőrséggel szemben, hogy a rendőrséggel való
,,lebratyizás" vádját elkerülje, inkább azon tüntetőkkel szimpatizálva,
akik nemzeti és egészséges érzetűek. Zétényi Zsolt megfogalmazásában a
jogvédelem liberális attitüd, vagyis tetszik, nem tetszik bármilyen tüntetés
esetében egy ilyen tárgyalót el kell fogadni mindkét félnek, hiába ajálkozna,
ha nem fogadnák el közvetítőnek. Akkor bármennyire is elege van a
sérülésekből, a jogsértésekből, és károkból, az egész mégis csak elvi szinten
marad. Ez részéről egyébként elvi kérdés, ahogy Kennedy mondta ,,Sose
tárgyaljunk félelelmből, és sose féljünk tárgyalni."
A Szabad Riport következő kérdése magára arra a provokativ plakátra
vonatkozott, melyet honlapunkon is közzétettünk egy korábbi cikkünk
illusztrációjaként, konrétan a Jogvédő Alapítvány álláfoglalására véleményére
voltunk kiváncsiak.
Gaudi doktor kitért arra, hogy e tárgyban már mások is megkeresték őket, de
egyelőre közvetlen büntetőjogi eszközt nem találtak, ettől függetlenül
felháborítónak és kiskorúak testi, erkölcsi fejlődését veszélyeztetőnek
találták a plakátot. Mint elmondta meg lehet vizsgálni annak a szülőnek a
felelőségét, hogy adta-e hozzájárulását és milyen fomában tette ezt, s ez
kimerítheti-e a kiskorú veszélyeztetése büncselekmény tényállását.
A kérdésre, hogy ott lesznek-e?
Gaudi-Nagy Tamás hozzátette, hogy temészetesen minden tüntetésen végeznek
megfigyelő tevékenységet, és nem csak ők, hanem az Emberi Jogok Országgyűlési
Biztosa is.
A sajtótájékoztatón elhangzottak mutatják az NJA felvállalt feladatainak
sokrétűségét és széleskörűségét.
Tapasztalhattuk, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány számára egyaránt fontos a
magyar nemzet minden polgára, éljenek akár a történelmi határainkon belül vagy
kívűl.
Kívánunk munkájukhoz további nagyszerű sikereket és erőt!
Audie Rácz Era
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
