|
2008-07-26 09:01:27, szombat
|
| |
| |
„Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az ÚR -, és nem hívsz többé Baálnak. Kiveszem szájából a Baálok nevét, nem emlegetik többé nevüket" (Hós 2,18-19).
Ez a nap már eljött. Nem tekintjük Istent Baálnak, zsarnok úrnak és parancsolónak, mert már nem a törvény, hanem a kegyelem ideje alatt élünk. Mert Jézusra, Üdvözítőnkre, mint barátunkra gondolunk, akit szívből szeretünk, s akihez az elszakíthatatlan isteni szeretet kapcsol minket. Az Úrra, a mi Istenünkre pedig úgy tekintünk, mint szeretett férjünkre, akihez megszentelt, bensőséges, szerető kapcsolat fűz. Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé tiszteljük, hanem hogy sokkal jobban szeretjük Őt. Nem lettünk kevésbé engedelmesek, csak engedelmességünk magasabbrendűvé vált, mert a szereteten alapul. Nem reszketünk, ha fenyít, hanem örvendezünk szeretetének. Szolgából gyermekeivé lettünk, és kötelességeink teljesítése kiváltságot jelent számunkra.
Megtörtént ez már veled is, testvérem? Elvette a kegyelem a szolgai félelmet belőled, és megtöltött gyermeki szeretettel? Milyen boldoggá tesz ez a tapasztalat! Ezután az Úr napja már gyönyörűség lesz számunkra, és az istentisztelet soha nem fárasztó. Az imádság kiváltság, Isten magasztalása pedig ünnep. Az engedelmesség maga a mennyország, az Úrnak adakozni élvezet. Így minden megújul. Szánk telve van énekszóval, szívünk pedig örvendezik. Áldott legyen Krisztus, aki ilyen változást tud véghezvinni bennünk!
--------------------------------------------------------------------------------
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
