|
2008-09-23 09:59:54, kedd
|
| |
| |
Szabadulás a portól és polyvától
„Mert én parancsolok a népeknek, és megrostálom Izráel házát,
mintha rostával ráznák, de egy szem sem esik a földre" (Ám 9,9).
A rostálás ma is tart még. Akárhová megyünk, Isten tisztít és rostál bennünket. Isten napjainkban is megpróbálja népét mindenütt a világban, mint ahogy a gabonát is megrostálják. Olykor az ördög tartja a kezében a rostát, és jól megrázza abban a reményben, hogy így végleg tönkretehet minket. A hitetlenek sem restek, hogy szívünkbe és elménkbe ültessék a maguk állandó nyugtalanságát és félelmét. A világ pedig készségesen segít nekik ebben, és nagy lendülettel ráz jobbra- balra bennünket. Ami pedig a legrosszabb, maga a hitetlenné vált egyház is hozzáadja erejét ehhez a rostáláshoz.
Nos, csak hadd rostáljanak! Így különül el a pelyva a búzától. A tiszta búza így legalább megszabadul a pelyvától és a portól. De milyen nagy kegyelmet hirdet nekünk mai igerészünk, amikor azt ígéri, hogy: „egy szem sem esik a földre". Ami jó, igaz és kegyes, azt Isten megőrzi.
A legkisebb sem vész el gyermekei közül, és egyetlen hívő sem szenved olyan veszteséget,
ami igazán kárára lenne. A rostálásban úgy megtartatunk, hogy azt a végén
Krisztus Jézus által nyereségnek találjuk majd.
--------------------------------------------------------------------------------
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhitatok minden napra |
|
|
|
|
|
Offline
