|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 39
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 20:53:16, szerda
|
| |
| |
Dr. Bubó terápiája
2008.10.14.
avagy - A válság lélektana -
Aki látta annak idején Dr. Bubó kerek erdőben lefolytatott léleképítő kurzusait, annak mostanság gyakorta van olyan érzése, hogy Csőrmester szabadságra ment és elfelejtett visszajönni.
Az okuláréjáról és mindahányszor jellegzetes bölcsességgel felállított diagnózisairól elhíresült rajzfilm figura jutott eszembe, ahogy a kibontakozó válságot kommentáló jeles és kevésbé ismert kiművelt emberfők riposztozásait szemléltem a média zegzugos kavalkádja közepette.
Természetesen, ahogyan az már lenni szokott, a lényeget most sem mondják el. Részlet az Index ,,Nem kell félni, fájni fog" című írásából:
,,Egyébként menetrendszerű válságunk előtt az újkori gazdaságtörténet leghosszabb konjunktúráját tudtuk le, ami persze senkinek sem tűnt föl, pláne nem ebben az országban, ahol valaki miatt mindig sikerül kimaradni a tutiból."
Ez meglehet, drága barátom, de a tény attól még tény maradt, hazugságon alapult az egész rendszer. Olyan pénzen, ami nem is létezett. Úgymond a levegőből gyártották. S mindez visszavezethető a bajok gyökeréhez, a kamatos kamathoz, és az általa támasztott irreális, az exponenciális növekedésből fakadó teljesíthetetlen elvárásokhoz.
Az ún. ,,reál", vagy ténylegesen termelő gazdaság - mivel annak növekedése (már amikor képes egyáltalán növekedni), egész egyszerűen nem tudja követni a spekuláción alapuló ,,gazdaság" (lásd tőzsde!) növekedési ütemét, attól nagyságrendekkel lemarad, ebből kifolyólag nem is tud megfelelni az általa támasztott irreálisan magas, életszerűtlen profit és kamatelvárásoknak.
Ezen elvárások pótlására tehát a legkézenfekvőbb módszernek az tűnik, ha a semmiből mi magunk (mármint a bankok) gyártunk egy kis pénzt.
Ahogyan azt a ,,Pénz, mint adósság" című filmben oly szellemesen láthattuk az ,,Aranyműves meséje" című szemléltető történetben, egyrészről, az aranyművesen kívül senki más nem tudta, valójában mennyi pénz is van a trezorban, másrészről, addig nincs gond, amíg az összes betétes egyszerre nem megy oda az aranyműveshez (később a bankárhoz), hogy visszakérje a pénzét.
A gond ott kezdődik, ha odamegy, mert akkor szembesülnie kell azzal, hogy esetleg nem kapja vissza a pénzét, vagy legalábbis nem az egészet, s ha ez bekövetkezik, akkor óhatatlanul felmerül benne a kérdés, valamint az az olthatatlannak tűnő vágy is, hogy e kérdést feltegye, hogy akkor most valójában mennyi pénz is van a trezorban?
No, mármost kicsit olyan ez az egész dolog, mint Francisco hazugságra épülő államigazgatása. Előbb, vagy utóbb, de a hazugság mindig kiderül. És akkor pattintsunk ide még egy nagyon tanulságos részletet az Index cikkéből. Érdemes sasolni, mert ismét csak jelzésértékű momentumokkal találkozhatunk! Az érvelés az, ami igazán figyelemreméltó:
,,A kapitalizmus része a válság
Meg hát a kapitalizmusnak, ugye, kellemetlen, de elkerülhetetlen velejárója a pénzügyi válság. Ezt is tudjuk vagy negyven éve, a hatvanas-hetvenes években írt erről szép tanulmányokat bizonyos Hyman Minsky, akinek a művei újra divatba jönnek manapság. Minsky arrra keresett megoldást, hogyan tüntethetők el ezek a válságok, miképpen tehető stabilabbá a szabadpiaci kapitalizmus szükségképpen törékeny pénzügyi rendszere.
A kapitalizmusnak van éppen elég előnye, amiért ezt a kis kellemetlenséget érdemes kibírni
Mások meg azt mondják, hogy kár beletúrni a rendszerbe, inkább legyen egy kis válság időnként, bőven belefér, a kapitalizmusnak van éppen elég előnye, amiért ezt a kis kellemetlenséget érdemes kibírni."
Apróság, de annak idején már valami Marx nevű fickó is megmondta, a kapitalizmus velejárója a ciklikus válság. Ki tudja, talán innen eredeztethető az a fajta ,,Húzzd meg, ereszd meg" érzés, ami a rendszerváltás óta tapasztalható globálkapitalizmus itthoni velejárója.
Nem tehetek róla, de az Index írásában megjelenő érvelés a mai parlamenti pártok kommunikációjára emlékeztet, mégpedig igen erőteljesen. Ahogy Tóth Gy. László mondaná, a szocializáció le sem tagadható. Tetszenek figyelni? ,,A kapitalizmus része a válság", meg hogy ,,A kapitalizmusnak van éppen elég előnye, amiért ezt a kis kellemetlenséget érdemes kibírni". Aha. Most már csak egy valamit nem értek. Mi a rossebnek olyan rendszert választunk, ahol velejárója a dolognak, hogy te kisember, velem együtt, egész biztosan szívni fogsz?
Mielőtt még valaki rám veti az első követ, hogy mit okoskodok én itten, amikor öt perce sincs, hogy sikerült megszabadulnunk a létező szocializmus állammonopolista kapitalizmust gyakorló gyakorlatától, annak megnyugtatására közlöm, hogy nézetem szerint viszont nem az a megoldás, hogy most akkor cseberből vederbe jeligére azonnal belezuhanjunk a globál-kapitalista kizsákmányolás immáron az egész bolygóra kiterjedő adósságspirálokat generáló féktelen tobzódásába. A parlamenti pártok kommunikációjából is folyton azt a következtetést vonja le az ember, hogy hát barátom, lehet, hogy neked egyik versenyző sem a szívszerelmed, de itten nincsen más, legfeljebb válaszd a kisebbik rosszat!
Nem azt mondják, hogy akkor gyüjjön valami egészen más, valami gyökeresen új, mer' az eddigi régi a jelek szerint nem működik, sőt, bedőlt! Nem! Nem mondják! De hát, hogy a rossebbe is mondanák, amikor nem érdekük, hogy gyüjjön valami új és jobb?! Itt is ugyanez figyelhető meg!
Ráadásul, ahogyan az már annyiszor lenni szokott, most sem kellene feltalálni a spanyolviaszt, mert azt előttünk már réges-régen feltalálták.
Teszem azt első nekifutásra a bajok egyik fő okozóját, az ún. banki tartalék rátát felvihetnék 100%-ra, ahogyan azt annak idején Milton Freedman a néhai Nobel-díjas (ráadásul neoliberális!) magyar származású közgazdász javasolta. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben, a bankoknál csak olyan pénz lehetne, amellyel ténylegesen rendelkeznek, tehát tényleges fedezettel bír, mondjuk amit a betéteseiktől összegyűjtöttek, és csakis ezt az összeget kölcsönözhetnék ki. Ez ellentmond a mai gyakorlatnak.
Ma országonként eltérő mértékben, de mindenhol a ténylegesen a bank rendelkezésére álló összegnél többet kölcsönözhetnek, mondjuk hitelek formájában. Hogy mindez hová vezet? Nos, annak lehetünk szemtanúi mostanság.
De megyünk tovább! Újabb részlet az Index írásából:
,,Egyébként menetrendszerű válságunk előtt az újkori gazdaságtörténet leghosszabb konjunkturáját tudtuk le, ami persze senkinek sem tűnt föl, pláne nem ebben az országban, ahol valaki miatt mindig sikerül kimaradni a tutiból."
(...)
,,A helyzet az ugyanis, hogy huszadik század második felének két legsikeresebb politikusa két neoliberális ikon volt. Az egyik Margaret Thatcher, aki a hetvenes évek végére az európai középmezőnybe süllyedt Nagy-Britanniát élesztette újjá, és tette újra a világ egyik leggazdagabb országává. Összecsapott a szakszervezetekkel, kíméletlen volt a szociális kiadások megnyírbálásában, az egész brit értelmiség gyűlölte, remekművek és meghatározó popzenei irányzatok születtek az általa okozott szenvedések nyomán. De gatyába rázta a szigetet.
A másik ikon Ronald Reagan, a lenézett westernszínész, aki részben Friedmanék gazdaságpolitikai ötleteit megvalósítva az Egyesült Államok egyik legsikeresebb elnöke lett, nekünk pedig imába kéne foglalnunk a nevét, mert agresszív politikájával és gazdasági sikereivel végleg megroppantotta a kommunista Szovjetuniót."
A cikk írója aszongya ,,Mi nem a neoliberalizmus árát fizetjük, hanem a posztkádárizmusét." Valóban? A Vaslady gazdaságilag felemelte a szigetországot. Tényleg? Most meg próbálják helyrehozni a művét? Visszaállamosítjuk a magánkézbe adott vasutat, mert a profithajhászás közepette elhanyagoltuk az utasok biztonságát? Hmm. Ezen mondjuk érdemes morfondírozni kicsinység.
Olyan hírek röppentek fel legutóbb, hogy az egész bankszektort államosítják? Mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy az ún. ,,bérből és fizetésből élő" ,,utca ember" körében, ha megkérdeznék a briteket, hogyan is vélekednek a vasladyről, vajon mit válaszolnának? Ó persze, én megértem, hogy a hölgy tovább bírta cérnával a Downing Street 10 alatt, mint mondjuk a sztrájksegélyen lévő munkások, de hát az élet már csak ilyen, nem igaz? Gratulálunk Margaret.
Aztán itt van Roni fiú, akinek kétségtelenül voltak jó pillanatai, mondjuk az egyik ilyen az volt, amikor ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy ,,kommunistákkal, csak erőből!". És milyen igaza volt!
És mennyire nem hallgattunk rá! Na, de mindegy, ez más lapra tartozik. ,,Friedmanék gazdaságpolitikai ötleteit megvalósítva az Egyesült Államok egyik legsikeresebb elnöke lett" - írja Reaganről az Index publicistája. Ennek ellenére felmerül bennem a kérdés, hogy ha az egykori western színész olyan sikeres elnök lett - gyerünk Arnold, még a végén te is befuthatsz a Pennsylvania Avenue 1600-ba -, szóval hogy a rossebbe van az, hogy egy majd' 300 milliós lakosú országban több mint 40 millió embernek nincs egészségbiztosítása? Önök értik ezt? Ja persze, az Index nem azt írta, hogy az átlag amerikai jobban él, hanem azt, hogy Roni fiú ,,az Egyesült Államok egyik legsikeresebb elnöke lett". A kettő ugye nem ugyanaz! Ahogyan azt Bódi Lajos, művésznevén Tüdő, az erőcsávó mondaná: ,,Árnyalatnyi különbség, nincs jelentősége!"
És itt kell feltennünk azt a kérdést, ami mind Margaret Thatchernél, mind Ronald Reagan esetében megáll, nevezetesen azt, hogy valójában kik voltak a nyertesei az ő neoliberális politikájuknak? Mert az olyan hangzatos mondatokból, hogy Margaret gazdaságilag felemelte a szigetországot, vagy, hogy Friedmanék gazdaságpolitikai ötleteit megvalósítva az Egyesült Államok egyik legsikeresebb elnöke lett Roni fiú, semmit sem tudunk meg arról, hogy a ,,kisember", az átlag-amerikai, vagy átlag-brit, na az vajon hogyan élte meg mindezt. Részese volt a sikernek, vagy csak a tehetetlen csendes kívülálló szemlélődő szerepére volt kárhoztatva, vagy pedig ne adj' isten, vele fizettették ki a cehhet? Erre a későbbiekben még visszatérünk!
Ja! Mielőtt még elfelejtem! Térjünk még vissza egy mondat erejéig a fenti idézet legelső mondatához! Figyeljenek csak!
,,Egyébként menetrendszerű válságunk előtt..."
Tetszik érteni? Eleve bele van kalkulálva a dologba, hogy hát időnként megbicsaklik! Nem is akárhogyan! Menetrendszerűen! Tehát eleve elkönyveljük, hogy a baj, hát az bizony velejárója a dolgoknak, de nem ám csak úgy átabotában! Nem! Menetrendszerűen kedves eftársak, mer' az úgy illik!
Na ....d meg! Ez ám a frankó!
Elnézést kérek a nyájas Olvasótól a pillanatnyi elragadtatásért, de mit csináljak, ez van! Az olyan esetekben, amikor az uralkodó (szép külföldi szakszóval a mainstream - fősodratú, főáramú) kommunikáció hülyíti a jó népet, akkor egy idő után óhatatlanul is elszakad a cérna.
Nem a neoliberalizmus tehet minderről! Á, dehogy! Frászt! A posztkádárizmus!
Aha.
Az USA-ban nem volt posztkádárizmus! Nagy-Britanniában nem volt posztkádárizmus! Ott neoliberalizmus vót! Ja persze, nem ott, hanem itt fizetjük a posztkádárizmus árát! Kicsit olyan ez, mint amikor Francisco, meg a TÉESZ könyvelői irodájából indult színesfém-kereskedő madrigálkórusokat megszégyenítő összhangban győzködte a tisztelt (vagy inkább lesajnált?) nagyérdeműt arról, hogy ne tessék ám aggódni, a válság Hegyeshalomnál meg fog állni, mert mink kiadtunk egy miniszterelnöki rendeletet, és abban ez benne van. Tetszik érteni? Hegyeshalomig, a nálunknál szerencsésebb történelmi fejlődésen átesett országok a neoliberalizmus árát fizetik, onnantól kezdve mi meg már a posztkádárizmust.
Barátom, ez azé' szigorú.
A baj talán legfőbb okairól, a kamatos kamaton alapuló pénzrendszerről és a banki tartalékrátáról már ejtettünk néhány keresetlen szót. Érdekes módon az Index egyébként nagyon olvasmányos és néhány helyen kifejezetten szórakoztató írásában ezekkel még csak említés szintjén sem találkozhatunk. És akkor az ún. ,,forgásbiztosított pénzre" még egy árva szó nem sok, de annyit sem pazaroltunk.
Röviden arról van szó, hogy ez a fajta pénz a jelenlegi gyakorlattal ellentétesen, a trezorban állva bizonyos idő elteltével nem kamatozni kezd, hanem veszíteni az értékéből. Két választása van a betétesnek. Vagy vesz értékmegőrző bélyeget, amivel a pénz megőrzi a letétkori értékét, tehát visszajutunk a startkockára, vagy inkább kiveszi a trezorból és beforgatja a tényleges, termelő gazdaságba. Az itt képződő haszon tényleges, valós haszon, mely értékfedezettel bír, szemben a mai spekuláción és kamatos kamaton alapuló virtuális pénzgyártás által ,,termelt" profittal.
Miért is állt elő ez a mostani helyzet? Nagy mennyiségű felelőtlen hitelkihelyezés, halljuk a hírekben. No, de hát hogy lehet nagy mennyiségben felelőtlenül hitelezni? Honnan volt rá lé? Mondjuk a cybertérből? Meddig tart a számítógép klaviatúráján pénzt előállítani egy elektronikus átutalási rendszerben?
Gyakorlatilag semeddig. Jóváírunk ezt, nem írunk jóvá azt, hajrá! Felső határ a csillagos ég! Pontosabban a rendszer-lufi tűrőképessége. Most éppen eldurrant. Istenkém, így jártunk!
Mint köztudott, a liberalizmus az egyik legönzőbb szemlélet. Az egy darab én, az egyén, az individuum mindenekfelett. Na, ezt übereli a neoliberalizmus, ahol a tőke szabadsága áll mindenek, így az ember felett is. És akkor ismét egy nagyon érdekes momentum, amiről megint elfeledkezik az Index cikkírója:
,,A kelet-európai országok közül a legneoliberálisabb Észtország, amely a semmiből küzdötte föl magát, és bennünket már bőven megelőz, ha az egy főre eső nemzeti jövedelmet tekintjük."
És itt kanyarodunk vissza az átlag-amerikaihoz meg az átlag brithez. Nagyon jól rímel ide az, amit Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, az Index által csak antiglobalista propaganda dokumentumfilmnek titulált ,,A nagy kiárusítás"-ban mondott:
,,Egy alkalommal összehasonlítottam a gazdaságpolitika bizonyos összefüggéseit a modern hadviselés módszereivel. Nos, a hadviselés megpróbál személytelenné tenni és az együttérzés kiirtására törekszik.
Ha 1500 méterről ledobunk egy bombát, nem tudjuk, hogy kire esik, nem látjuk a szörnyű pusztítást. Magasan szállunk és minden olyan, mint egy videojátékban.
A modern hadviselésben emberek számáról beszélünk, ami az egészet személytelenné teszi. Ugyanez van a gazdaságban is, ahol statisztikákról beszélünk, csak éppen az embert nem látjuk a számok mögött.
Ismételten felhívom mindenki figyelmét arra az apró, ám annál jelentőségteljesebb momentumra, amit Stiglitz is említ. A mögött a jól hangzó szófordulat mögött, miszerint ,,ha az egy főre eső nemzeti jövedelmet tekintjük", valójában nem tudjuk meg, hogy az egy főre eső nemzeti jövedelem hogyan esik egy főre! Miért nem? Azért, mert ,,ahol statisztikákról beszélünk, csak éppen az embert nem látjuk a számok mögött".
Aztán van itt még valami, ami megint csak rettenetesen félreérthető és persze félre magyarázható:
,,Persze minálunk a drasztikus és egyre növekvő jövedelemkülönbségek miatt is szoktak brummogni, miközben a jövedelmi egyenlőtlenséget jelző Gini-index szerint Magyarország a világ legegalitáriusabb államai között van."
Megint csak egy valamit nem tudunk meg ebből a mondatból. Azt, hogy mi az a szint, ahol úgy nagyjából egészéből mindenki egyenlően él. Mert ha mindenki szarul él, és ott egyenlő, ne csodálkozzunk azon, hogy nagy a zúgolódás.
Mondok egy példát. Ha bemész az üzletbe és veszel, mondjuk száz rugóért, egy plazma tévét (ami ugye manapság már nem luxuscikk, legalábbis nem annak kellene lennie, hanem tartós fogyasztásinak!), az üzlet lejelenti az APEH-nek? Vagy veszel ajándékba valami cuccot az egyik családtagodnak, és az üzlet jelent az APEH-nek? Már eleve az észjárás az, ami hátborzongató! És akkor az összeget még át sem számoltuk euróra, nehogy, példának okáért, a sógorok hangos hahotázás közepette kiröhögjenek bennünket! Ennyit az egalitárius országról. Mindenki szarul él, mindenki szív! Kivéve a gyevi bírót! De legalább egyenlőség van.
És akkor így a végére, mintegy desszertként, jöjjön Bokros Lajos, az újabban elmaradhatatlan megmondó-ember:
,,Magyarország egyetlen igazi, kimondott neoliberálisa, Bokros Lajos két évig játszhatott szerepet az ország irányításában, azóta a partvonalon túlról szónokol. Most egyébként azt mondja, teljesen konzekvensen, hogy óriási hibát követnek el az Egyesült Államok és az Európai Unió kormányai, amikor dollár- és euró-milliárdokkal segítik meg a válság miatt tönk szélére került pénzintézetek egy részét. Hagyni kellett volna mindenkit meghalni, legközelebb nem vállalnának ekkora kockázatot."
Talán felesleges lenne, én azonban mindannyiszor megteszem, ha ez a tehetségtelen gazdasági pojáca megszólal. Akit Bokros Lajos munkássága, szakmai színvonala, valamint hitelessége bővebben érdekel, melegen ajánlom, hogy olvassa el Gazdag László: A Bokros-csomag mítosza és a valóság című kitűnő könyvét, ha be tudja szerezni valahol.
De ami talán még fontosabb! Valóban, Bokors a velejéig neoliberális, a pénz és Mammon az ő istene. Talán Margaretre, a Downing Street 10-ben fesztelenül teázgató vasladyre hajaz a legjobban. Mit neki kisbefektető, mit neki betétes? Ugyan kérem! ,,Hagyni kellett volna mindenkit meghalni, legközelebb nem vállalnának ekkora kockázatot." No, de ki vállal kockázatot? Te vállalsz kockázatot, amikor bemész a bankba, hogy betedd a nehezen megkeresett pénzedet? Hallottál te már olyat akár egyetlen ügyintézőtől is, hogy felhívja a figyelmedet arra, miszerint baromi nagy kockázattal jár ám, ha náluk helyezed el a pénzedet? Mert ami engem illet, én még nem találkoztam ilyen bankkal, meg banki ügyintézővel. Érted ezt? Mert én nem. Te milyen kockázatot vállalsz, amikor letétbe helyezed a pénzed a banknál? Miről beszél ez az ember? Ha jól emlékszem Ukrajnában a betétesek már nem juthatnak hozzá a pénzükhöz. Még bank automatákból sem.
Te érted miről beszél Bokros? Túl azon, hogy mennyire ostoba és vérlázító ez a fajta senkire és semmire tekintettel nem lévő, pökhendi felsőbbrendűséget sugalló szemlélet, tessen nekem már megmondani, hogy a bolygó túloldalán a profithajhászásban felelőtlenül balf...kodó brókerpalánta tehetségtelenségéhez mi közöm van nekem, meg a havi törlesztésemnek? Jó, persze, tudjuk, olyan közöm van, hogy külföldi kézben vannak a pénzintézetek, melyek a hitelt nyújtják. És miért van szükségem hitelre? Azért, mert a mi vezetőink balf...kodása miatt minden olyasmit, ami már az ún. ,,tartós fogyasztási cikk" kategóriájába tartozik, kénytelen vagyok hitelre megvenni, mert hazánk gazdasági helyzetének köszönhetően a lakosság tetemes részével együtt, nem vagyok képes arra, hogy készpénzért megvegyem. Egész egyszerűen nem keresek annyit. Vagy a létezés költségeinek kifizetése után nem marad annyi.
Száz szónak is egy a vége. Ennek a globál-kapitalizmusnak egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Még akkor is, ha ez a válság mos még nem is végez vele, de nekünk okvetlenül kellene. Elgondolkodtató, s egyúttal elszomorító is, hogy miközben a globális jellegnek köszönhetően nincs menekülési lehetőség, a régebben helyi jellegű válságoktól eltérően most már az egész glóbuszra kiterjedő a baj, a Péntek 8 legutóbbi adásában Matolcsy György, a Fidesz gazdaságpolitikusa globális kormányzás szükségességéről beszél. Akkor, amikor a globalitás juttatott ide bennünket! Neki kellene kezdeni, mégpedig sürgősen a globalitás lebontásának, elkerülendő az egységes világvaluta létrejöttét. Gondoljunk bele! Mi lesz majd akkor, ha már csak egyetlen pénz lesz és az bedől.
Kihez forduljunk, hova forduljunk? Már most óriási problémát jelent, hogy Magyarországon az OTP-t leszámítva gyakorlatilag nincsen svájci frank. Ki a rosseb akar példának okáért kifizethetetlen kamatszinten forint alapú hitelért autót vásárolni? Senki. Pedig még csak a svájci frank hiányzik! Miért nem euró alapon hiteleznek? Netán az euró is csak egy mesterségesen felfújt valuta?
Ne feledjék! Addig, amíg csak az aranyműves tudja, hogy egész pontosan mennyi van a trezorban, addig mindig előállhat, és higgyék el, elő is fog állni, és a jelek szerint egyre gyakrabban és egyre nagyobb volumenben olyan helyzet, hogy mindenki szeretne hozzájutni a pénzéhez. És ahogyan azt az aranyműves meséjéből is tudhatjuk, akkor lesz csak az igazi hadd el hadd.
Isten áldja Magyarországot!
A szocialista nagyváros öntudatos polgára
www.johafigyelunk.hu
FÚSZ
http://www.fusz.hu/node/9363 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 20:45:39, szerda
|
| |
| |
A kegyelemnek nagy ára lesz - csőd szélén az ország?
2008. Október 15. 14:59
Magyarországot már Izlandhoz hasonlítják a piacon, már csak az a kérdés, hogy a befektetők megkegyelmeznek-e hazánknak. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 309,74 pontos nyitás után tovább esett. Fél háromkor 15 092,08 ponton állt, ami a keddi záró értékéhez képest 1345,02 pontos, 8,18 százalékos csökkenés. Kora reggel 253 forintos szinten indult az euróadásvétel, később 262 forint feletti árfolyamon is születtek üzletek.
,,Izlandhoz hasonlítanak minket a piacon, és csak az a kérdés, hogy most is megkegyelmeznek-e a befektetők Magyarországnak" - kommentálta a piaci hangulatot a Portfolio.hu-nak egy nagy nemzetközi szereplő budapesti devizakereskedője. Ha meg is kegyelmeznek, annak is ára van (IMF-kölcsön kamatfelára) - tette hozzá. Meglátása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tud érdemben mit tenni, mert ha kamatot emel a forint védelmében, azzal tovább rontja a helyzetet a napok óta lényegében illikvid állampapírpiacon (a magasabb magyar kamattartalommal sem tud érdemben vételeket generálni).
A BUX 14.30 órakor 15 092,08 ponton állt, ami a keddi záró értékéhez képest 1345,02 pontos, 8,18 százalékos csökkenés, a szerdai nyitásnál 1035,28 ponttal alacsonyabb. A részvénypiac forgalma fél háromig 23,3 milliárd forint volt, a vezető részvények a Richter kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest. A Mol árfolyama 1790 forinttal, 12,79 százalékkal 12 200 forintra csökkent, 4,3 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 591 forinttal, 13,28 százalékkal 3.860 forintra esett, forgalmuk 14,9 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 37 forinttal, 5,14 százalékkal 683 forintra gyengült, forgalma 855,7 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 280 forinttal, 0,87 százalékkal 32 500 forintra erősödött, a részvények forgalma 2,7 milliárd forintot ért el.
Forrás: MNO
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 20:35:48, szerda
|
| |
| |
2008-10-15 20:01
Eltitkolta a kormány az államcsőd veszélyét
http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=239648
Eltitkolta a kormány, hogy hosszabb ideje lényegében a fizetésképtelenség határán állt az ország. Az Európai Központi Bank (EKB) döntése alapján a kockázatosabb európai értékpapírokat is beszámítják, mint amilyen a magyar állampapír is.
Ez lényegében azt jelenti, hogy az EKB felvásárolja a magyar állampapírokat. Amivel gyakorlatilag kezességet vállal a magyar államadósságért. Az ország a közösségi pénzintézettől eurót kaphat a kötvényekért. Ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag elhárult az államcsőd veszélye, ami az állampapír piac múltheti befagyása óta állt fenn.
hírTV |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 20:32:51, szerda
|
| |
| |
Jörg Haider harca, színeváltozásai és hagyatéka
2008-10-15. 17:40
Provokált, reményt ébresztett, majd csalódást okozott a normálisnak megmaradt emberek között, hogy végül újra reményt adjon nekik. Jörg Haider egyike volt az 1945 utáni legkarizmatikusabb politikusoknak német nyelvterületen. Talpraesettsége és intelligenciája még ellenségeit is rabul ejtette.
Felejthetetlen marad a 2000-ben megejtett n-tv-s beszélgetése Erich Böhme műsorvezetővel, azután, hogy az akkoriban még az ő vezetése alatt álló Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ óriási győzelmet aratott az osztrák választásokon, a második legerősebb párttá válva. Böhme nagy csinnadrattával kürtölte világgá, hogy meg fogja fosztani Haidert “varázserejétől". Ehhez képest a nagyszájú Böhme, akit Haider intellektuálisan gyakorlatilag a földbe döngölt a beszélgetés során, a műsor végén úgy állt ott, mint egy rakás szerencsétlenség. Böhme ennek a leégésnek a hatására távozott idő előtt az n-tv-től.
Ki volt Jörg Haider?
Jörg Haider kiváló családból származott. Édesapja, Robert Haider, már 1929-ben belépett a Hitlerjugendba és egy évvel később az SA soraiba. 1938-ban a linzi Német Munkafront (DAF) körzeti ifjúsági vezetője lett. Harcolt az orosz és a franciaországi frontokon. Haider édesanyja, Dorothea, ifjúsági csoportvezető volt.
Az, hogy a fiatal Jörg Haider származása dacára később a liberális rendszerpárti FPÖ-t a nemzeti ösvényre tudta állítani, a történelemben egyedülálló teljesítményt tükröz. De még ennél is többet ért el annak a képességének köszönhetően, ahogyan az embereket lelkesíteni tudta, valamint természetes sármjával elérte, hogy nemzeti politizálással, Európában egyedülálló módon, szálkaként hasson és létezzen a győztes nagyhatalmak rendszerében. Egy olyan embernek, akinek sikerült egy rendszerpártot magán a rendszeren belül egy félig-meddig NS-párttá változtatnia és elnyernie a nép kegyeit, a rendszer fenntartói szemében főellenségnek kellett lennie.
A szálka a rendszer szemében
Ki más merte volna a Bécsi Izraeli Művelődési Közösség elnökét, Ariel Muzicantot pellengérre állítani egy választási beszédében, nyilvánosan mocskos-korruptnak nevezve őt annak pénzügyi botrányai miatt?
2001. február 28-án Haider ugyanis az Ariel-mosóporreklámra utalva gúnyosan azt mondta: “Fel nem tudom fogni, hogy egy olyan valakihez, akit Arielnek hívnak, hogyan tapadhat ennyi mocsok."
Az osztrák alkotmánybíróság zsidó elnökét, Ludwig Adamovichot pedig 2002. február 13-án hallgatósága nevetése által kísérve a következő szavakkal leplezte le: “Ha valakit egyáltalán Adamovichnak hívnak, először meg kellene kérdezni, hogy van-e egyáltalán tisztességes jogosultsága az itt tartózkodáshoz."
Franz Fischler osztrák EU-biztost Haider 2004. június 8-án annak a gén-lobbi előtti térdreborulása miatt a következőképpen bélyegezte meg: “Hazaáruló. Normális körülmények között egy ilyen embert meg kellene fosztani az állampolgárságától."
Jörg Haider kijelentéseivel újra és újra alapjaiban rengette meg a győztes hatalmakhoz simuló hazug politikát. A karintiai tartományi parlamentben nyíltan dicsérte Hitler foglalkoztatáspolitikáját. Egy a munkanélküliségről folytatott vita során 1991. június 13-án a következőket mondta: “Na, ilyen a Harmadik Birodalomban nem volt, mert a Harmadik Birodalomban olyan rendes foglalkoztatáspolitikát folytattak, amit még a maguk Bécsben ülő kormánya sem tud összehozni. Egyszer ezt is ki kell mondani."
1995-ben egy alkalommal a koncentrációs táborokat büntetőtáboroknak nevezte.
Ki más mert volna parlamenti képviselőként nyíltan hitet tenni a Waffen-SS mellett? Jörg Haidernek megvolt a bátorsága ehhez: “(...) Az, hogy ezekben a mozgalmas időkben, amikor még vannak tisztességes emberek, akiknek karakterük van és akik a legnagyobb ellenszélben is kiállnak meggyőződésük mellett és a meggyőződésükhöz a mai napig hűek maradtak. És ez az az alap, kedves barátaim, ami nekünk fiataloknak is tovább lesz adva. Egy nép pedig, amely elődeit nem tiszteli, úgyis bukásra van ítélve. Miután mi azonban jövőt akarunk, meg fogjuk minden egyes embernek, a politikailag korrekteknek tanítani, hogy minket nem lehet eltenni láb alól és hogy a tisztesség ebben a világban még egészen biztosan értékes dolog, még akkor is, ha pillanatnyilag még nem vagyunk többségben, de mi velük szemben szellemileg fölényben vagyunk. [...] Bezzeg adunk pénzt terroristáknak, erőszakos újságoknak, munkaiszonyban szenvedő naplopóknak, de a tisztességes embereknek már nem jut." Így beszélt 1995-ben a Waffen-SS veteránjai előtt.
A sikeres, de instabil politikai pályafutás
Jörg Haider 1999-ben érte el legnagyobb politikai sikereit: az FPÖ listavezetőjeként először 42% feletti eredménnyel megnyerte a karintiai választásokat. Azután az FPÖ a parlamenti választásokon a szavazatoknak csaknem 27%-át szerezte meg. Haider pártja ezzel az SPÖ után a második legerősebb párt volt akkoriban.
Ekkor kezdődtek a komolyabb problémák is. Haider belement egy koalícióba Wolfgang Schüsselnek (ÖVP), a rendszer emberének a pártjával. Ennek során számos korábbi követelésétől elállt, amivel nagy szakítópróbának tette ki pártját, a saját választói körében bekövetkezett népszerűségvesztésről nem is beszélve. Ráadásul a messzi Karintiából nem tudta rajta tartani kezét pártja döntésein.
Ekkoriban már halálos fenyegetések is közrejátszhattak. Ebben a helyzetben talán azzal próbálta nyugtatni magát, hogy alkalmazkodással majd belülről tudja kikezdeni a rendszert.
Fájdalmasan csalódott sok híve, amikor novemberben bocsánatot kért a zsidóktól “félreérthető megnyilvánulásai" miatt, és ezért lemondott egy esetleges posztról az ÖVP-FPÖ kormányban.
2005-ben az FPÖ többsége nem tudta tovább felvállalni Haider azon új “taktikáját", hogy feladják a nép és a szülőföld ideálját, és bekövetkezett a pártszakadás. A régi FPÖ-t Heinz-Christian Strache vezette tovább, Jörg Haider pedig megalapította a BZÖ-t, a Szövetség Ausztria Jövőjéért pártot. A választók oldalán érdekes módon jól csapódott le a párt kettészakadása, ami az FPÖ gyors, újbóli megerősödésében mutatkozott meg.
Haider bizonyos döntései érthetetlennek, sőt, egyenesen felelőtlennek tűntek már a maguk idejében is.
Ewald Stadler, aki egykor barátja volt a pártban, egy interjú során elmondta, hogy Haider nem állt ellen a szabadkőműveseknek és kapcsolatba került velük. Egy szabadkőművest például az ORF egyik vezető pozíciójába segített. Azt gondolta, hogy majd ő belülről tud robbantani az ellenség között. Hasonlóan furcsa volt például azon ominózus fellépése, amikoris népviseletben, egy tradicionális osztrák kiskabátban besétált egy buzidiszkóba. Haider a felmerülő veszélyeket tehát nem vette komolyan.
Haider szíve mélyén mégsem adhatta fel korábbi, a National Journal szerint nemzetiszocialista érzelmű önmagát. Erről tanúskodik a Simon Wiesenthal halálakor szinte demonstratívan mutatott undora, pedig akkor még az új FPÖ-vezér, Strache is kipréselt magából néhány részvétteljes szót.
Emlékezetes 2002-es látogatása Szaddám Huszeinnél Bagdadban, amikor egyetlen más nyugati politikus sem mert volna ellentmondani egy ilyen demonstartív látogatással az USA és Izrael hazugságainak.
Az ideológiailag mégis egyre semlegesebb politizálása 2007-ben érte el tetőpontját, amikor Törökország EU-s tagsága mellett állt ki. Ekkor végképp megrendült választóinak belé vetett bizalma. A krízishelyzetben megértette, hogy vissza kell térnie a régi értékekhez, ha nem akar nyomtalanul eltűnni a politika süllyesztőjében. A próbálkozást siker koronázta, hiszen a nemrégiben megtartott választásokon a BZÖ, megduplázva támogatottságát, 11%-ot szerzett.
Emlékezetes egyik utolsó kijelentése a TV-ben, nem sokkal a választások előtt, amelynek során az embereket megnyomorító bankrendszert “bank-maffiának" nevezte, és könnyen értelmezhetően utalt a népeket megsemmisítő gépezet mögött megbúvó háttéremberekre.
Ma pedig Jörg Haider halott. Állítólag teljesen normális autóbaleset volt. Lehet, talán egy kicsit rá is segítettek a halálára. Ugyan ki állítaná, hogy manapság ez merész feltevés lenne?
Kérdéses, hogy Haider nélkül mire fogja vinni a BZÖ. A választók talán visszatérnek az FPÖ-höz, úgy, mint régen volt.
(globalfire.tv/nj, fordította: Krisz - kitartas.hu)
http://kuruc.info/r/6/29476/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 20:24:31, szerda
|
| |
| |
Mindenki tisztában van azzal, hogy a FIDESZ már régen nem a nemzeti jobboldal, hanem a (nemesebb értelemben vett) liberális jobbközép pártja, mely - élén OV-vel - egyre inkább meg kíván felelni a néhai Tom Lantos-félék elvárásainak. Ezért sok egykori hivük foirdít nekik hátat, és ha a hátat fordítók nem találnak valóban nemzeti jobboldali formációt, otthon maradnak. Igy a Jobbik elsőssorban nem a FIDESZ szavazóit vonzza magához, hanem azokat, akik megelégelték a FIDESZ - szüntelenül az alkotmányos rendre hivatkozó - opportunizmusát és látvány-ellenzékiskedését (lásd a 72 órás ultimátum ügyét) Különben is a FIDESZ kezdte az elhatárolósdit a soha senkinek nem ártó Magyar Gárdától, a Rogán-féle bratyizást a szabadságtéri csillagos emlékmű védelme érdekében. Nagyobbik és erős pártként nem ilyen liberálisok diktálta ellenszenvvel, hanem megnyerésre hajtó barátsággal kellett volna a Jobbikhoz közelíteniük. Ezt a lehetőséget már eljátszották. És igenis kell a Parlamentben egy valóban jobboldali, nemzeti párt, különben a politikai élet a két nagy párt elitjének alantas mutyizásává silányul. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 20:08:40, szerda
|
| |
| |
Katasztrófa a lakáshitel-piacon?
B. Varga Judit 2008. 10. 15. 7:45:00
A devizahitelezés visszafogása - amit az MKB mellett már a Volksbank is bejelentett - katasztrofális hatásokkal járhat a lakáshitelezésben.
Kapcsolódó linkek
Nagyot bukhattak a devizaadósok
Tovább emelik a bankbetétek garanciáját
Az idei első hat hónapjában ugyanis az engedélyezett hitelek számának 80, összegének pedig közel 90 százalékát tette ki a deviza. Ugyanekkor a lakáscélú hitelek összegének már csak nyolc százaléka volt állami támogatású, szemben az előző év 15 százalékos arányával.
A különböző adatok együttes áttekintése alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a visszaszoruló devizát aligha lesz képes pótolni a forint. A forinthitelek ugyanis a korábbi devizahiteleknél jóval drágábbak, így a lehetséges adósok köre biztosan szűkül. Ugyanerre hat a szigorúbbá váló adósminősítés, de az elvárt önerő bizonyosan bekövetkező emelése is. A vizsgált időszakban a KSH adatai szerint egy ügyfél részére a finanszírozók átlagosan 6,3 millió forint összegű hitelt engedélyeztek, ami 15 százalékos éves dinamikát jelent.
A lakáscélú hitelek futamideje tovább nőtt, az első félév végére már elérte a 15 évet. A lakásépítés és újlakás-vásárlás esetén a futamidő 18 év körül állandósult. Ez azt jelenti, hogy a hitelképes kör kiszélesítéséhez sok tartalék ezen a téren sincs igazán (a meghosszabbodó futamidővel csökkenthetők az adós terhei - esetleg éppen a még elviselhető szintig).
Nem túl megnyugtató ugyanakkor az sem, hogy 2008 első félévében a lakáshiteleknél csökkent a problémamentes, és nőtt a külön figyelendő minősítésű állományarány. Tény viszont, hogy az állomány több mint 88 százaléka még mindig bonyodalom nélküli volt, az átlag alatti, illetve kétes hitelek pedig mindössze egy százalékot tettek ki. Az idei első hat hónapban egyébként összesen 71 ezer lakáshitelt engedélyeztek a bankok, jelzálog-hitelintézetek és takarékok - közel 450 milliárd forint értékben.
Az MKB devizahitelezést leállító bejelentését egyelőre csak a Volksbank követte. A Raiffeisentől viszont megtudtuk: továbbra is folytatják a devizahitelezést, ezért a meglévő hitelszerződések és hitelkeretek megújítását is lehet devizában kezdeményezni, de ezen belül az eurót részesítik előnyben.
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=384530&place=cikke k |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 19:55:12, szerda
|
| |
| |
Orbán, Gyurcsány, a két jó barát
2008. október 15. 17:01
HunHír.Hu
A kormányfő számíthat a Fidesz elnökének támogatására a brüsszeli csúcson. Gyurcsány Ferenc azt kérte Orbán Viktortól: vesse latba befolyását, hogy az európai konzervatív pártok támogassák a magyar kormány négypontos javaslatát.
A Fidesz elnöke jelezte: közbenjár a javaslat elfogadása érdekében. A miniszterelnök azt indítványozta a ma kezdődő állam- és kormányfői csúcson, hogy a kohéziós támogatásoknál kisebb legyen az önrész, recesszió idején ne kelljen a megszabott határ alá csökkenteni az államháztartási hiányt, az Európai Központi Bank ne csak az euróövezet országaiban segíthessen, és egységesítsék a pénzügyi felügyeletek munkáját.
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=13641
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 19:02:25, szerda
|
| |
| |
A kikukázott Fideszes jó az MDF-nek
Herényi szánalmasan magyarázkodott, Dávid Ibolya pedig antioligarchista pártot épít
A Nap-Kelte című műsor kereszttűz című etapjában rendesen lealázták Herényi Károlyt, bár a politikus ezt nem vette észre. Kínos magyarázkodásra kényszerült Lengyel Zoltán verekedős-meztelenkedős, exfideszes, újdonsült MDF frakciótag miatt, amelynek a vége már kínos hallgatásba burkolózás volt.
Az újságírók természetesen azt firtatták, hogy az MDF hogyan alacsonyodhatott odáig, hogy a Fidesz számára vállalhatatlan Lengyel Zoltánt bevették frakciójukba. Herényi érvelésének fő lényege nem volt más, minthogy egy "rendszerváltó" pártnak 18 év után nem szűnhet meg csak úgy a frakciója, ezért Lengyel egyfajta hiánypótló építőelem az MDF Oligarchákkal szemben emelt, a nagy csatákban kissé megroggyant erődítményében.
A szituáció egyébként kissé úgy fest, mint amikor az embernek egy jó ingje van, de azt már leette, az asszony pedig aki a mosógéphez értene már rég lelépett. Az MDF olyan mintha ezt a zsírfoltos inget vették volna fel az állófogadásra.
Egyik újságíró kérdésére, miszerint az MDF-ben megtörténhetne-e olyan, hogy az egyik politikusuk egy szál fürdőnadrágban hadakozik a rendőrökkel, Herényi azt válaszolta, hogy természetesen nem. Az újságíró kolléga erre azt mondta, hogy Lengyel Zoltán felvételével pont ez történik, amire Herényi már nem tudott mit válaszolni.
Oligarchák támadása
Dávid Ibolya meglehetősen nehéz helyzetbe hajózta magát pozíciójának megtartása érdekében. Mint ismeretes szeptember elején egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra az abban szereplő nevek elhallgatásával, ám később robbant a bomba, ugyanis valaki kiszivárogtatta a teljes hanganyagot. Persze Dávidéknak nyilván ez volt a céljuk, hiszen az ifjú elnökaspiráns Almássy Kornél neve is szerepelt a felvételen említés szintjén, viszont ami ennél kényesebb, hogy csányi Sándor sokszoros milliárdos bankvezér volt a vonal egyik végén.
Almássynak vélhetően lett volna esélye leváltani a korábban mindig egyedüli jelöltként induló Dávid Ibolyát, mivel a párton belül számos elégedetlenkedő hangot lehetett hallani, annak kapcsán, hogy a pártelnök képtelen növelni a törpepárt támogatottságát.
Csányi oroszlánt felbőszítették
A Nagy magyar szavanna egyik ura meglehetősen berágott Dávid Ibolyára, aki hangfelvételes húzásával rendesen belekeverte a bankvezért hatalmi harcába. Bár az is kétségtelen, hogy valószínűleg Csányi sem ártatlan az ügyben, valószínűleg volt némi félretett zsebpénze, amiből a hazai belpolitikai viszonyokat picikét szívesen gyurmázta volna. Ám Dávid Ibolyának valószínűleg nem Csányi megbolygatása volt a célja, csupán szorult helyzetén akart javítani az NBH vagy éppen a rendőrség által hozzá eljuttatott hangfelvétellel.
Mint kiderült, az UD Zrt.-vel kapcsolatos eljárásban az OTP vezér szervereit is sikerült lefoglalni a nyomozóknak, ami Csányit vélhetően azért idegesítette, mert azon szerteágazó vállalkozásainak számtalan adata megtalálható volt, továbbá ezzel is egyre inkább belesüllyedt a közel három hétig a politikai napirendet uraló megfigyelési mocsárba.
Persze azért azt is tudni kell, hogy Csányinak korábban azért vélhetően voltak politikai ambíciói, amiről később szépen lassan letett. Emlékezetes, hogy a 2006-os választások előtt számos sajtóorgánumban becsülhették, hogy vajon hány milliárdba kerülne egy párt megvétele, vagy éppen egy új erő felépítése. Egyvalamiben megegyeztek ezek a vélemények, mégpedig nem másban, minthogy Csányi Sándornak van elég pénze. A választások előtt pletykák szerint egyébként egyes MDF-es politikusoknak sem lett volna ellenére, ha a a bankvezér bevállalja az MDF miniszterelnök-jelöltségét. Olyannyira napirenden volt ez, hogy egyes pletykák szerint Boross Péter fel is kérte a bankvezért, aki azonban nemet mondott.
Na most támadnak csak az oligarchák
Miután Dávid ibolya kicsinálta Almássy Kornélt, képes volt lazán megnyerni a tisztújítást, hiszen megint ő volt a kizárólagos jelölt. Akkor még nem i sejtette, hogy nagy árat fog fizetni a botrányokban amúgyis vészesen amortizálódó pártja.Lassan aztán kezdett ébredezni a régi-új pártelnök, egyébként egy sürgős nyilatkozatban Csányit is biztosították arról, hogy természetesen úgy gondolják, hogy neki semmi köze az ügyhöz.
Eza lépés azonban már megkésett volt, a bankvezérben már fortyogott a harag, egyre inkább felbőszült, mígnem egyes vélemények szerint elhatározta hogy bosszút áll Dávidékon jó hírnevének csorbulásáért.
Mint ismeretes, az MDF pénzügy bázisának tekintett Tisztelet társaságát nem csak a szocialista Lesztinger, hanem a ki tudja milyen Csányi is rendesen pénzelte, így az ok-okozati viszonyt feltérképezve egyre inkább nyilvánvalóvá vállt, hogy a bankvezér akár el is zárhatta a csapokat. Persze ezt az események is felerősítették, hiszen az Almássy kizárásával a parlamenti frakcióhoz szükséges minimális 10 főre leolvadt képviselőcsoportból immáron Vas János TT-s képviselő is kilépett, mivel a Magyar Demokrata Fórumnak csupán három napja maradt a végleges elsüllyedésig.
A Tisztelet társaságának reakciója gyorsan jött, és az aktuális helyzetet szemlélve valóban fricskának tűnik Dávidék irányába, hiszen pont akkor léptették ki képviselőjüket, amikor azzal leginkább padlóra lehetett küldeni az MDF-et.
Titáni küzdelem a pénzügyi oligarchákkal
Dávid Ibolya az MDF és a magyar politika szabadságharcának nevezte pártja küzdelmét, melyet a pénzügyi oligarchákkal szemben kellett megvívniuk. A politikus szavai már csak azért is érdekesek, mert a TT-s fityisz előtt még azt próbálta bizonygatni, hogy Csányi Sándort egyáltalán nem tartják felelősnek a megfigyelési ügyben. Mostanra a helyzet 16 fokos fordulatot vett és Dávid már arról beszél, hogy tulajdonképpen fel akarták vásárolni pártját.
a közlemény így hangzott
"A Magyar Demokrata Fórum elnöke megdöbbenéssel és sajnálattal veszi tudomásul, hogy Vas János - engedve a külső nyomásnak - kilépett a párt parlamenti frakciójából. Személyében egy felkészült, nagy tudású embert ismertünk meg. Ugyanakkor megértjük, hogy személyes egzisztenciáját nem kívánja kockára tenni, egymagában nem kíván szembeszállni a magyar politikába lépten-nyomon beavatkozó, azt befolyásolni, irányítani kívánó pénzügyi oligarchákkal.
A Magyar Demokrata Fórum függetlenségi harca, amely az elmúlt hetekben a magyar demokrácia történetének legsúlyosabb ügyét, az úgynevezett megfigyelési ügyet dobta felszínre, valójában a politika függetlensége és az abba beavatkozni kívánó pénzügyi körök küzdelme. A Magyar Demokrata Fórum elnökeként a jogállamba, a parlamenti demokráciába vetett töretlen hitem miatt döntöttem úgy szeptember 12-én, hogy az ügyészséghez fordulok azzal a hangfelvétellel kapcsolatban, amelyen az UD Zrt. vezetője, és Csányi Sándor beszélget egymással egy titkos megbízásról, illetve egy azt követő találkozóról, amelynek célja a személyemre nézve "terhelő" adatok gyűjtése.
Az elmúlt napok eseményeinek egyetlen figyelmeztető üzenete van a magyar politika, a magyar demokrácia számára: aki szembeszáll a politikát befolyásolni akaró pénzügyi oligarchákkal, az komoly kockázatot vállal, és olyan erőkkel néz szembe, amelyek nem riadnak vissza semmilyen eszköztől sem. Ugyanakkor a mai események ellenére is erre csak egyetlen választ tud adni az MDF: nem félünk! Nem vagyunk hajlandóak feladni konzervatív politikánkat, elveinket, nem vagyunk hajlandóak feladni a korrupció elleni küzdelmet. Ebben a küzdelemben szövetségeseink a választók, ellenfeleink pedig azok a milliárdos "üzletemberek", akik azt gondolják, hogy Magyarország, a magyar demokrácia pusztán a saját "üzletük". Márpedig ezen az "üzleten" veszíteni fognak."
Azt azért mindenféle elhajlás nélkül érdemes megjegyezni, hogy amennyiben valóban az oligarchákat akarta levakarni magáról az MDF, úgy azért azt is látni kell, hogy az említett oligarchák hálójába maga a pártelnök kormányozta be pártját.
Tény, hogy a Lengyel Zoltánra rászorult MDF csakis anyagi helyzetét próbálhatta menteni, hiszen frakciójának megszűnésével többszázmillió forint állami támogatástól eshettek volna el, ami a TT-s pénzekkel együtt valószínűleg a Magyar Demokrata Fórum végét jelentette volna.
CTRL-Nagy András
http://ctrlma.hu/?q=content/kikuk%C3%A1zott-fideszes-j%C3%B3-az-mdf-nek |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 18:59:04, szerda
|
| |
| |
Cigány= ork, cigó, tücsök, norvég
Így nevezték a cigány diákokat egy nyilvános internetes fórumon tanáraik
Néhány tanár egy nyilvános közösségépítő fórumon becézgette a cigány diákokat, akiknek mellesleg továbbra is a mentoraik, és tanulmányaik segítésért felelősek. A szegedi - azóta már megszűnt - Móra iskola diákjait orkoknak, norvégoknak, tücsköknek és cigóknak nevezték azon a fórumon, melyről a tanárok úgy hitték, hogy nem nyilvános.
A szegedi Móra iskolát azért számolták fel, mert az elsősorban roma diákokkal foglalkozott, és a cél nem volt más, minthogy felszámolják az intézmény és a gyerekek elszigetelt helyzetét. A tanulókat átirányították más intézményekben, és egykori tanáraikat új, mentori státuszba helyezve velük küldték, hogy segítsék a tanulók beilleszkedését és fejlődését.
Mentoraik azonban sajátosan fogták fel új feladatukat és rendesen cigányozni kezdtek. Pontosabban nem is cigányoztak, hanem új jelzőket alkottak a roma tanulókra. Korábbi osztályukat féreg osztálynak nevezték, a tanulókat pedig okoknak, norvégoknak, cigóknak és tücsköknek titulálták.
A tanulókat a korábbi Móra iskola megszüntetésével 11 intézménybe irányították át, és több tanáruknak mentori státuszt hozott létre az önkormányzat. A 16 státusz több 10 millió forintot emészt fel a város költségvetéséből mindamellett, hogy 500 pedagógusnak nincs állása - nyilatkozta Kardos János az önkormányzat oktatási irodájának vezetője. Kardos azt is elmondta, hogy a tanárok feladata a roma diákok segítése lenne, így amennyiben bebizonyosodik, hogy a mentorként dolgozók valóban ilyen módon gúnyolódtak diákjaikon, akkor az egyértelművé teszi, hogy az érintettek alkalmatlanok feladatuk ellátására.
A Délmagyar internetes hírportál megkereste az érintett tanárokat is. Közülük az egyik tanárnőt szembesítették a nyilvános fórum tartalmával, aki erre az nyilatkozta, hogy ők csupán átvették a fórumozók szóhasználatát. Egy másik érintett oktató butaságnak nevezte cselekedetüket.
CTRL
http://ctrlma.hu/?q=content/cigány-ork-cigó-tücsök-norvég |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-15 17:59:32, szerda
|
| |
| |
2008-10-15 17:42
Zuhan a forint, hullott a BUX
Hét százalékot gyengült délután négy óráig a forint, az euró jegyzése 270 fölé zuhant. Elemzők szerint a magyar fizetőeszközt a nagy külföldi spekulatív befektetési alapok rontották le, mert rosszul sült el a segítő szándékú IMF bejelentés.
Folyamatosan zuhant a BUX is, a budapesti értéktőzsde délutánra több mint 12 százalékot romlott. Európai szinten is nagyot bukott az OTP, információink szerint egy orosz befektetői csoport kezdte meg a bank részvényeinek felvásárlását, tíz óra előtt néhány perccel fel is kellett függeszteni a papírok kereskedését. A Magyar Nemzeti Bank nyilatkozata szerint rövid időn belül életbe léptetnek egy intézkedési csomagot, amelynek célja a befagyott magyar állampapírpiac újraindítása.
http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=239623 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 39
|
|
|
|
2008. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
841 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 801
- e Hét: 6553
- e Hónap: 10298
- e Év: 163794
|
|
|
Offline
