Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Miért hazudnak a nők?
  2008-11-23 20:10:48, vasárnap
 
 



A varrónő egy nap a folyó mellett üldögélt és varrogatott, s hirtelen a
gyűszűje beleesett a folyóba.
Sírni kezdett, mire megjelent az Úr és megkérdezte: "Miért sírsz?"
A varrónő elmondta, hogy a gyűszűje beleesett a vízbe, pedig szüksége
lenne rá a megélhetéshez.
Az Úr lebukott a víz alá, majd megjelent egy aranygyűszűvel.
"Ez a te gyűszűd?", kérdezte. A varrónő azt válaszolta: "Nem."
Az Úr ismét lebukott és felhozott egy ezüstből készült gyűszűt.
"Ez a te gyűszűd?", kérdezte újra.
A varrónő ismét azt válaszolta: "Nem."
Aztán újra lebukott és felhozott egy fagyűszűt. "Ez te gyűszűd?",
kérdezte az Úr.
A varrónő azt válaszolta, "Igen."
Az Úr nagyon megörült a varrónő őszinteségének és odaadta neki mindhárom
gyűszűt és a varrónő nagyon boldogan tért haza.

Nem sokkal később a varrónő a férjével sétálgatott a folyóparton, mire
az hirtelen megbotlott és beleesett a vízbe.
A nő ismét sírni kezdett, az Úr újra megjelent és megkérdezte: "Miért
sírsz?"
"Ó, Atyám, a férjem beleesett a vízbe!"
Az Úr lement a víz alá és felhozta Mel Gibsont. "Ő a férjed?", kérdezte.
"Igen", mondta a varrónő.
Az Úr dühös lett. "Hazudtál! Ez nem igaz!"

A varrónő ezt válaszolta: "Ó, kérlek bocsáss meg nekem, Uram! Ez egy
félreértés. Tudod, ha nemet mondtam volna Mel Gibsonra, te felhoztad
volna Tom Cruise-t ... Aztán ha őrá is nemet mondtam volna, felhoztad
volna végül a férjemet.
Aztán mikor igent mondtam volna rá végül, nekem adtad volna mindhármukat.
Uram, én egy szegény asszony vagyok, nem tudok három férjről gondoskodni,
mindössze ezért mondtam igent Mel Gibsonra."
A történet tanulsága: ha egy nő hazudik, annak mindig jó és tisztességes
oka van és mások javára szolgál

(és mindent ki tudnak magyarázni...).



  
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások  
Ízisz hívása
  2008-11-23 10:41:01, vasárnap
 
 
A vers Íziszről szól, kinek nevével több helyütt is találkoztam. A vers valódisága igaz, valóban remetecsöndben várakozott, hiszen nem emberekről volt szó a régi időkben, emberfeletti hatalommal bírókról. Az Ezoterikus boltban láttam Ízisz könyvét, melyet Rudolf Steiner írt meg, de találkoztam jósnővel, akinél a Tarot 3. kártyája Ízisz kártya volt, sőt az ötös főpap is Ízisz néven szerepelt. Ízisz hellenista irodalomban lelhető meg, görög mitológiában. 1995-ben közölte az egyik költő velem, amit nem értettem: azt dolgozták ki: Ízisz felkiált: Istenek, istenek, miért hagytatok el engemet? Ezért a csendért megtagadlak titeket.... A nyugvó Nap szövegrészt egyik reklámban láttam a médiában.

Megállítom a jeges szelet,
Míg hozzám érkezel,
Angyal-raj zengi Ízisz dalát,
Míg megérint két kezem.

Várlak hold-nappalomban,
Várlak remete-csöndben.
A hold-kehelytől megkérdezem:
Te vagy a nyugvó nap,
Az ízisz karba zárt lét,
Beteg léleknek aranyhaj?

Gondolatban eléd megyek,
Azt súgom füledbe:
Találkozunk a kék hegyen
Fenyvesek zöldjében,
Találkozunk pálmafánál,
Égigérő szilfaszálnál,
Találkozunk édenkertben
Az isteni fa tövében.

  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
A baba és a fehér rózsa
  2008-11-23 08:30:14, vasárnap
 
 





Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam. Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak:
" Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem"
"Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a drága játékokkal? Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötévesforma lehetett, egy babát szorítva a mellkasához.
Csak a haját simogatta a babának és olyan szomorúan nézett.
Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz: "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"
Az idős hölgy ezt felelte:
"Tudod te is: nincs elég pénzed hogy megvedd ezt a babát, kedveském"
Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg ô elmegy szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.
Végül, elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a babát? "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne hogy a Télapó elhozza neki."
Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt.
"Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most ő van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak, amikor odamegy. " A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta. "A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. "Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz."
Megkértem a kisfiút hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből. Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról, amelyen éppen nevetett. Aztán azt mondta nekem: "És még azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni."
"Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen." Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen. Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút: "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem, van elég." Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül, hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta: "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt." Aztán rám nézett és hozzátette: "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől.
"De ő mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát." Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam
keverni a kisfiút a fejemből.
Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van.
A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.
Ez a család lenne a kisfiú családja?
Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt.
Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a látgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt.
Ott feküdt, a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve. Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre megváltozott.
Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is nehéz elképzelnem.
És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle.
  
 
0 komment , kategória:  Gyermekeknek  
Ne félj!
  2008-11-23 00:16:56, vasárnap
 
 


Ne félj, hisz nincsen rá okod,
a jövőt úgysem tudhatod.
Ne sírj, töröld meg szép szemed,
hisz jár a boldogság neked!
Álmodj egy jobb, egy új jövőt,
most állsz a szép napok előtt.
Ne félj, a jóban hinni kell,
ez már így magában siker!
Szeresd az életet nagyon,
nem baj, ha nem vár nagy vagyon.
Legyél te szerény, kis virág,
melynek viszi a szél az illatát!
Hited te el nem hagyhatod,
égből segítenek angyalok.
Minden öledbe hullik majd,
tudd meg, a vágy magja kihajt!
Kihajt mint zsenge kis növény,
övé a langy eső, s a fény...
Fa lesz, s a lombja égig ér,
ne félj, te mindig higgy, remélj!		  
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2008.10 2008. November 2008.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 77 db bejegyzés
e év: 142 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 252
  • e Hét: 620
  • e Hónap: 6861
  • e Év: 59127
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.