|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2009-03-14 22:31:24, szombat
|
| |
| |
Bárki előtt bátran énekeltem, volt, hogy más osztályokba is áthívott az ének tanárnő dalokat tanítani.
1971-ben Béres Ferenc zsűrielnök vezetésével Országos Népdalfesztivált rendeztek. Én Kádár Kata balladáját választottam, bár elég monoton volt, a hangomat nem mutatta meg teljesen. A színház irodájában tartottak előtte való nap a meghallgatást. Olyan volt, mintha a fejemben magamban énekelnék, nem terjedt a hangom a levegőben, mintha körben be lennék valamibe zárva. Ezt nevezték el később fekete mágikus JHVH klauzúrának.
Másnap Julika néni bejelentette, a legjobb ének tanuló következik és csak egy nyögés jött ki a hangomon a mikrofon előtt. Rám már senki sem volt kiváncsi, nem úgy volt, mint régen, hogy szép ruhát kaptam apától és eljöttek megnézni a fellépéseimet.
Ezt követően elhatároztam: ének-magyar tanárnő leszek, az éneklésről lemondtam.
A gimnáziumba és női ruha eladónak adtam be a jelentkezési papíromat, mivel nagyon szerettem a szép ruhákat. Többszörös túljelentkezés volt, s velem tanulás szempontjából 1967. óta senki sem foglalkozott, ennek ellenére felvettek a gimnáziumba.
Éhezések közepette éltünk fűtetlen, hideg házban, ahol tanulni egyáltalán nem lehetett. Anyám macskákat tartott, azokat etette szalámival, rajtunk ugráltak a bolhák, mert ágyneműt nem húzott.
Nyaralásokra járt, meg fürdőkbe, varrattatta magának az arany és ezüstruhákat. Különféle pasikkal volt lefényképezve, melyeket megtaláltam a szekrényben. Egyszer haza is hozta az egyiket.
Egy napon arra mentem haza iskolából, hogy egy mirigyes arcú ellenszenves ürge ül a konyhában és eszik. Anyám főzött töltött káposztát, éppen etette. Majd átküldött az unokanővéremhez fehér blúzért, aki mindig csúfolódott velem, most is rosszindulatúan kérdezte: - Tudod, minek anyádnak a blúz? Férjhez fog menni.
Elindultak az esküvőre, melyre minket nem hívtak meg. A gyerektartást, családit továbbra is felvette értünk, de nekünk semmit sem adott belőle, még vattám sem volt. Zsebkendőt használtam, amikor menseseltem, melyet állandóan kimostam.
A Rákóczi térről választott magának egy négy gyerekes embert, akinek a gyerekei nem tanultak, nagyon primitívek voltak.
Mi továbbra is magunk maradtunk, természetesnek vettük, hogy nekünk szenvedni kell. Bátyám már Miskolcon tanult diesel mozdony szerelőnek, ahova apa nővére betette, de anyám oda is bejárogatott a főnökéhez, úgyhogy ki kellett onnan tiltani. Előtte segédmunkásként dolgoztatta anyám építkezésen gyermekfejjel, hordta a maltert a járványtemető helyére épített bérházakban.
Egyik nap megjött anyám, hogy szétverje az apának megmaradt házat, melyből kifizette. Csákánnyal kiszedte még a villanyvezetékeket is a falból.
Közölte, hogy odamehetünk hozzájuk az egy szoba-konyhába fürdőszoba nélkül. Mostohaapám mellett ballagtam a nyolcadikból. Kiálló feneke volt, mint általában a többször megszülető egykori nemi csapásoknak.
Egyik nap mosakodtam a spázjban, amikor rám törte az ajtót és beleharapott a mellembe. Anyám semmit sem tett, bár nem is igen tudtunk vele beszélgetni, mert kiabált mindenért és nagyon féltünk tőle.
Osztályfőnöknek feltűnt, hogy valami nincs rendben. Faggatott, de nem mondtam neki semmit. Nagyon szerettem, mert Katalinnak szólított és magázott. Megadta a tiszteletet nekem.
Osztálytársam anyjától kértem pénzt, hogy beiratkozhassam a gimnáziumba, V.-nétól. .Ötven forintjával mai napig adós vagyok, még nem került arra sor, hogy visszaadhassam neki. Ballagásomra egyedül a nagynéném jött el, apa nővére, tőle kaptam virágot. Szégyelltem magam a használt ballagási blúzban és a magam aljazta szoknyában.
Amikor gimibe kellett volna menni, becsukott anyám a lakásba, azt kiabálta, nem fog négy évig eltartani.
Kiszöktem az ablakon és felmentem a nagynénémhez. Utánam jöttek, megígérték, nem fognak bántani.
Apának háromszor ítélt minket a gyámügy, de mindannyiszor meghiúsult. Anyám azt híresztelte, hogy velem akar élni "úgy". Apa sírt a nagynéném szerint, de tehetetlen volt ekkora gonoszság ellen, aki mögött állt a hatalom a hivatalos szervekkel együtt. Neki hittek mindenben.
Másodszor egy papírt kaptam a gyámügytől, hogy jelenjek meg. Anyám átadta a levelet, majd odaszólt: - Vidd az öcsédet is, takarodjatok innen mind a ketten! Már ekkor a ház árából átcserélték a lakást egy fürdőszobásra egy cigánnyal, melyben anyám mai napig él. Felmentünk ketten a gyámügyre, ahová apát is beidézték. Annyit kérdeztek tőlem, ismerek-e egy M. nevű háromgyerekes embert? Mondtam, hogy nem, egyetismerek, Melinda barátnőm udvarlóját. M. apa műszerész kollégája volt, így ő is tudta tanúsítani az igazamat. Kiküldtek minket, majd kiderült, hogy anyám jelentett fel engem.
1974-es tüdő-mellhártya gyulladásomkor, amikor a legyengült testem nem bírta tovább a kabát nélküli járást télen félcipőben vastag ruha nélkül ,s felmondta a szolgálatot, apa ismét elintézte, hogy hozzákerüljek. Beszélt dr. Pappal, az osztály főorvosánál, tartson ott engem, amíg a házzal elkészül, hogy mehessek tanulni gimnáziumba. Énekeltem a betegeknek több hónapos bezártság után az udvaron, amit kértek. A haldoklók elmondták igényeiket. Egy napon, mielőtt apa jött volna értem, Papp főorvos bejött, s közölte velem: azonnal hagyjam el a szanatórium területét, mert visszaéltem vele. Nem értettem. A szobatársam, egy nyolcvan éves néni tapsolni kezdett. Apa hiába tette meg az utat másnap, már nem talált ott, s én szégyelltem előtte a zárójelentést, melyet dr. Ogár főorvos széjjeltépett. Azt írták rá, hogy lenge ruhákban jártam a szanatóriumban. Egy szoknyám volt és egy lila nadrágom, amit apa vett nekem a szanatóriumban.
Így nem lettem ének-magyar tanárnő sem.
|
|
| |
|
3 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-03-14 20:47:17, szombat
|
| |
| |
Link
Pjotr Iljics Csajkovszkij világhrű műve egy operával keresztezett balett: a történetet táncban beszélik el, Odett és Siegfried herceg szerelmének története, amely nagy vonalakban a következő: Siegfriednek egy bálban az édesanyja azt mondta, hogy addig nem kapja meg a születésnapi ajándékát, amíg nem vesz feleségül egy leányt. Siegfried herceg egy alkalommal eltéved az erdőben és eljut egy tóhoz, ahol egy gonosz varázsló él, aki az ott élő leányokat elkapta és hattyúvá változtatta. Siegfried meglesi a lányokat, amint éjfélkor egy időre visszakapják emberi alakjukat és beleszeret egyikőjükbe. De Odiliának, a gonosz varázsló lányának is megtetszik a herceg és féltékeny lesz Odettre. Megkéri édesapját, a gonosz varázslót, hogy változtassa őt Odetté, malatt Siegfried meghívja Odettet egy bálba, hogy ott vallhasson szerelmet neki, hogy örökre lány maradjon. A bálra viszont Odilia megy el, miközben a varázsló fogva tartja Odettet. Ezek után ő azt hiszi, hogy Siegfried nem szereti többé és a tóba akarja ölni magát. Siegfried bosszúból megöli a varázslót.A történet vége ezután minden változatban eltérő.
a, Odett a tóba öli magát, és Siegfried a fájdalomtól szintén.
b, Odett örökké leány lesz, Odiliát börtönbe zárják, és Siegfrieddel boldogan élnek öröké (Odett+Siegfried)
Forrás: Wikipédia |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-03-14 19:12:45, szombat
|
| |
| |
Link
Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem
Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos, nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Hát mit tehetnék, áruld el nekem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érzelmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-03-14 12:38:32, szombat
|
| |
| |
Konduljanak meg a vészharangok!
Nekem is egy kötelet kezembe!
Reszketek, de nem a félelemtől;
Fájdalom és düh habzik szivembe'!
Fájdalom, mert düledék hazámra
Uj viharnak közeledtét látom,
És düh, és düh, mert tétlenkedünk, mert
Nem szakad le szemünkről az álom.
Pillanatra fölriadt e nemzet,
S szétnézett, mi zaj van a világban?
És a másik oldalára fordult,
S mostan ujra aluszik javában.
Ébredj, ébredj, istenverte nemzet,
Aki ott az elsők közt lehetnél,
S kárhozatos lomhaságod által
Mindig hátul és alant hevertél!
Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed,
S ha ébredsz is, annyi időd lesz csak,
Míg nevedet sírkövedre vésed!
Föl, hazám, föl! százados mulasztást
Visszapótol egy hatalmas óra,
"Mindent nyerni, vagy mindent veszítni!"
Ezt írjuk föl ezer lobogóra.
Oly sokáig tengődtünk mi úgy, hogy
Volt is, nem is a mienk az ország;
Valahára mutassuk meg már, hogy
Senkinek sincs semmi köze hozzánk.
Vagy ha végzés, hogy el kell enyésznünk,
Irtsanak ki hát ezen világból!...
A haláltól, nem tagadom, félek,
De csupán a becstelen haláltól.
Haljunk meg, ha nem szabad már élnünk,
Haljunk meg oly szépen, oly vitézül,
Hogy azok is megsirassanak, kik
Eltörölnek a földnek szinérül!
Legyen olyan minden ember, mintha
Zrínyi Miklós unokája volna,
Harcoljon ugy minden ember, mintha
Egyedül rá támaszkodnék honja!
Oh de akkor, akkor nem veszünk el,
Akkor élet és dicsőség vár ránk,
Akkor saját örök birtokunk lesz,
Ami után eddig csak sovárgánk.
Föl hazám, föl nemzetem, magyar nép!
Lépj a síkra gyorsan és egyszerre,
Mint a villám oly váratlanúl és
Oly erővel törj ellenségedre.
Hol az ellen, kérdezed? ne kérdezd,
Mindenütt van, ahová tekintesz,
S legnagyobb és legveszélyesebb az,
Ki mint testvér símul kebleinkhez.
Köztünk van a legnagyobb ellenség,
A cudar, az áruló testvérek!
S egy közűlök százakat ront el, mint
A pohár bort az egy cseppnyi méreg.
A halálos itéletet rájok!
Százezerszer sujtson bár a hóhér,
Bár a házak ablakán foly is be
Az utcáról a kiáradó vér!
Könnyü bánni külső elleninkkel,
Ha kivesznek e belső bitangok...
Félre most, lant... futok a toronyba,
Megkondítom azt a vészharangot!
Pest, 1848. augusztus
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-03-14 08:41:26, szombat
|
| |
| |
Link
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Pest, 1848. március 13. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnepek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-03-14 08:29:20, szombat
|
| |
| |
Link
Ott állt a lány az út jobb oldalán.
Egy sárga rózsa hervadt homlokán
A szürke úton csak állt várakozón
Földvár felé fél úton...
Az őszi napfény bágyadtan virul
Az őszi bánat, szép szemére hull.
Oly ismerős volt, hogy honnan nem tudom
Földvár felé fél úton...
Megszólítottam, bár nehéz volt szívem
,,Földvár felé, ha eljön, elviszem"
Nem válaszolt, csak nézett álmodón,
Földvár felé fél úton...
Vártam egy percet, vagy annyit, sem talán
És mérgelődtem: Tán süket ez a lány?
Még egyszer szóltam: ,,Ha nem jön, itt hagyom"
Földvár felé fél úton...
Csak állt ott némán, és nem fordult felém,
Az őszi napfény felragyogott szemén
Egy könnycsepp gördült az arcán csillogón
Földvár felé fél úton...
Nem kértem többször, hisz vártak már reám
Földvári kultúrház ócska színpadán
Otthagytam őt, és mást is jól tudom
Földvár felé fél úton...
Azóta nézem az út jobb oldalát
Talán még egyszer meglátom, azt a lányt
Ha megtalálom, megvigasztalom
Földvár felé fél úton...
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Dalok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-03-14 08:18:37, szombat
|
| |
| |
Link
Büszkén viseled a farmerruhát,
s a tévén bámulod Amerikát.
A dzsekiden címke, hogy "Central Department",
s gumit rágva nézed a westernt.
De ha szívből akarsz énekelni,
s könnyes szemmel álmodozni,
a Hungarian Blues
csak az, amit a cigány húz.
Ha bálba mész, és a zenekar játszik,
dögösen járod a disco funky-t.
De éjfél után, sörben úszva,
a hazaszeretettől nekibuzdulva
ha szívből akarsz énekelni,
és minden magyart átölelni,
a Hungarian Blues, édesapám,
csak az, amit a cigány húz.
Vonzanak a kalandregények,
és bámulod a reklámnőket.
Tudod, hogy mi a jó autómárka,
s a dollár többet ér, mint az ára.
De szívből akarsz énekelni,
a hűtlen szerelmed elsiratni,
a Hungarian Blues
csak az, amit a cigány húz.
Hallgatod a slágerlistát,
és ismered a siker titkát,
s ha elindulsz, hát nyugatnak indulsz,
és Cleveland-ből ha visszabúsulsz,
és szívből akarsz énekelni,
a fájó múltat elfeledni,
a Hungarian Blues
mi lenne más, megint
csak az, amit a cigány húz.
Hát húzd rá, cigány, húzd rá jobban,
búsulni való kedvem van!
Száz forintnak ötven a fele,
egye meg a fészkes fekete fene!
Nem lehet az ember fából,
ki kell rúgni az országból!
Hej, így tedd rá, hej, úgy tedd rá,
hej, de babám, na ezt kapd ki! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dalok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2009. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
113 db bejegyzés |
| e év: |
1940 db bejegyzés |
| Összes: |
7246 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1225)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (141)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1636)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
| |
- Ma: 1405
- e Hét: 3727
- e Hónap: 9968
- e Év: 62234
|
|
|
Offline
