|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 23:07:56, csütörtök
|
| |
| |
http://mediarontgen.hu/vahltamas 2009. május 7. 16:37
Külföldi lobbik a miniszterjelölések mögött?
Különös cikkajánlatot küldtek szerkesztőségünknek utánközlésre. A mediarontgen.hu olyan összefüggéseket vélt felfedezni Vahl Tamás miniszterjelölti elkaszálása és Varga István kinevezése között, amelynek hátterében a Trancparency International tevékenységét véli felfedezni a talányos szignójú szerző: lfs.
Külföldi érdekképviseleti kamarák elnökei küzdöttek a Bajnai-kormány gazdasági miniszteri székéért. Az angolszászok legyűrték a németeket, a magyarok szerepe tisztázatlan. Ki lehet a háttérben? Esetleg Kóka János, vagy Magyar Bálint? Egy korrupcióellenes szervezet, a Trancparency International lett a királycsináló, amelyik egyik támogatójával szemben focizott, a másik lett a befutó. A pénzt mindegyiktől elfogadták. Látszólag lefutott a történet, de most, hogy az új miniszter hivatalba lépett, érdemes kihúzni egy-két szálat.
Átmérője 42 mm. Háromszög alakban összehajtott 40 mm széles szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros sáv szegélyezi. A törvény így írja le a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, amit a nemzet szolgálatában kifejtett tevékenységért, a független és demokratikus Magyarország érdekeinek elősegítésében szerzett érdemekért lehet megkapni - és adni. Na de hogy jön ide (ehhez) Vahl Tamás?!
Az Érdemrendet a Köztársasági elnök adományozza, az illetékes miniszter előterjesztésére. Vahl Tamás [1] (forrás wikipedia) 2005 augusztus 20.-a alkalmából az előterjesztő Kóka János - az informatikai piacon otthonosan mozgó - miniszter kezeiből (v)ehette át a Lovagkeresztet. Akkor, amikor a Gazdasági Versenyhivatal [2] (GVH) kartellgyanú miatt már három olyan ügyben indított eljárást, ahol az SAP Hungary Kft. (SAP) közvetlenül is érintett volt, aminek Vahl évek óta ügyvezető igazgatója volt. Az állami elismerés egy fontos lépcsője volt annak a folyamatnak, amelynek során Vahl Tamás 2009-ben a Bajnai kormány gazdasági miniszterjelöltje lehetett.
Látszólag lefutott a történet, de most, hogy az új miniszter hivatalba lépett, érdemes kihúzni egy-két szálat...
Elképzelhetetlen, hogy a gazdasági tárcánál 2005-ben ne tudtak volna a Gazdasági Versenyhivatal eljárásáról. A GVH az egyik legjobban működő állami szervezet, ,,találati arányuk" igen jó, a bíróságon megtámadott határozatait becslésem szerint jóval 90 százalék fölötti arányban a jogerős ítéletek is jóváhagyják. A liberális tárca a kitüntetéssel arcátlan fölényességgel törölte le az asztalról az eljárások tényét. Ilyen esetben nem lehet hivatkozni az ártatlanság vélelmére, hiszen a kitüntetésre való felterjesztésnél pozitív állításokat kell megfogalmazni (a ,,nemzet szolgálata?"), s ha valami azt megkérdőjelezi - mint a versenyhivatal vizsgálatai -, akkor előbb tisztázni kell a gyanút. A törvény nem csak azt követeli (követelné) meg, hogy a díjazott ,,érdemes?" legyen, hanem azt is, hogy az ,,adományozó" is a törvény szellemiségét képviselje.
A sajtó egyetlen hang nélkül siklott át ezen a kitüntetésen, ami persze nem meglepő, mert a média - ritka kivételtől eltekintve - inkább csak az ájult tisztelet hangján szól a kitüntetettekről, különösen ha valakit ,,ideológiailag" közel érez magához, s nem tárgyalja, hogy azokban milyen kormányzati értékrend jelenik meg.
Az SAP [3] német anyacége, az SAP ERP [4] rendszerszoftvereket készít, piaci súlya meghatározó Európában. Az SAP Hungary ezeket a szoftvereket fővállalkozásban közvetlenül is értékesíti az ügyfeleknek, de elsősorban olyan partnereken keresztül, mint például a Synergon. A Versenytanács határozatai és a bírósági ítéletek alapján érdemes felidézni, mit is csinált az SAP és társai. Tudniillik, hogy a Versenytanács döntését csak a bíróság előtt lehet megtámadni (szerk. megj.)
Behatolás az önkormányzati piacra
A Győr megyei önkormányzat integrált pénzügyi-gazdasági informatikai rendszerével kapcsolatos 2003-as pályázatával kapcsolatban a bíróság úgy foglalta össze a történteket, hogy a pályázó cégek ,,az önkormányzati piacra való bejutás érdekében az eljárás befolyásolására alkalmas adatokat közöltek egymással, egyeztették ajánlataik műszaki tartalmát". Megállapodtak abban is, hogy melyik cég ad be alacsonyabb áron pályázatot. ,,Az eljárás alá vontak magatartása az ajánlati... árak és /a/ műszaki tartalom egyeztetésére irányult, így az kőkemény versenykorlátozásnak minősül..." ,,A felperesek (az SAP és a Synergon) elismert közös (piacfelosztó) célja az volt, hogy a megállapodásukban foglaltak folytán betörjenek az önkormányzati piacra", s a ,,tender elnyerésének továbbgyűrűző hatása lehetett volna más önkormányzati kiírások elnyerésére..."
A nagy állami cégek piaca
A Paksi Atomerőmű 2004-es hasonló informatikai pályázatára is e két cég szövetkezett. A Versenytanács határozatának indoklása szerint: ,,kölcsönösen megállapodtak a tender kapcsán egymás szerepeiről, a megtételre kerülő árajánlatokról". Nem csak ebben az ügyben egyeztettek, hanem ,,más jövőben kiírásra kerülő tenderek"-ről is. Előzetesen megállapodtak arról, hogyan osztják majd meg a munkákat, s a Synergon szándékosan vesztő ajánlatot adott be az SAP érdekében - természetesen a meghatározott alvállalkozói munkáért cserébe.
Hódítás után új piac, a felsőoktatás
A Versenytanács szerint - amely határozatait egy-egy piaci helyzetképpel készíti elő - az SAP ,,Magyarországon a nagyvállalati kör meghódítás után az állami szféra felé fordult..." Remek alkalom volt - s egyben nagy falat - a nyomulásra 2004-ben öt tudományegyetem nettó 13 milliárd forint értékű pályázata. Ekkor a liberális Magyar Bálint volt az oktatási miniszter. Az SAP (ebben az esetben rajtuk kívül az IBM és az ISH Kft. volt az elmarasztalt partner) itt is alkalmazta a ,,paksi" taktikát: ,,nyerési esélyüket növelő párhuzamos ajánlatot tettek". Egyeztették, ki hol legyen a nyerő, s a többiek milyen munkát kapnak cserébe. Egy GVH által lefoglalt e-mail szerint az IBM a partnerek nyerése érdekében (és a zsíros alvállalkozói munkáért) ,,szinkron vesztes ajánlatokkal" ,,végigbábozta" a pályázatokat, ami ,,egy komoly meló volt".
A cégek biztos ami biztos alapon már a kiírás alatt is fogták a pályáztatók kezét, részben ők fogalmazták azokat. Csak példaként: gondoltak arra is, hogy olyan nagy volumenű pályázatokat írjanak ki, aminek feltételeit az összejátszó, egyébként is nagy cégek ,,együttműködve" teljesíteni tudnak, de ,,amire egyidejűleg más alakulat nem képes..." Stratégiát dolgoztak ki arra is, hogyan szorítsák ki a versenytársakat, derül ki a Versenytanács több mint 100 oldalas, sűrűn szedett határozatának bizonyítékaiból.
Az egyeztetések során itt is igyekeztek megtervezni a jövőt. ,,A közeljövőben várható egyetemi rendszerváltás (sic!) kapcsán megjelenő nagyszámú igény (mármint az integrált rendszerirányítási szoftverek iránt - lfs) jobban kezelhető volna, ha az SAP a saját támogatásával a kiemelt partnereit hozná helyzetbe, s nem önmagát."
Az SAP tehát az állami, az önkormányzati, az egyetemi szférában is jogsértően, versenykorlátozóan nyomult, miközben a liberális tárca állami kitüntetést adományozott a cég első számú vezetőjének.
Közismert, hogy Vahl Tamás akkor kényszerült visszalépni a jelöltségtől, amikor a 2006 őszén újjáalakult Trancparency International [5] (továbbiakban TI) 2009 április 15-én nyílt levélben fölhívta Bajnai Gordon figyelmét a Vahl vezette SAP Hungary-t elmarasztaló versenyhivatali határozatokra [6]. A korrupció elleni küzdelem, a közpénzek átláthatósága jegyében emlékeztették a kormányzati vezetők szakmai és etikai hitelének fontosságára. ,,A tisztességes piaci verseny kartellezés útján való befolyásolása az állami források magáncélra történő megkárosítását jelenti; az ilyen típusú megállapodásokban részt vevő szakember hitelessége a gazdasági tárca élén megkérdőjelezhető." A nyomásgyakorlás rapid módon sikerült, Vahl-ból nem lett miniszter.
Mindez sikertörténet is lehetne. Botrányos lett volna, ha egy ilyen súlyosan elmarasztalt cégvezetőből miniszter lesz. Több kérdés azonban megválaszolatlan. Hasonló súlyú ügyek miért nem jártak, járnak hasonló következményekkel? Bajnai tudott-e a jelölt előéletéről? Ki javasolta Vahl Tamást miniszternek? Kóka? Magyar Bálint?
Vahl, a TI és az iparkamara
Vahl Tamás 2007 májusa óta a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara [7] elnöke. A Versenytanács már 2006-ban meghozta mind a három, az SAP-t elmarasztaló határozatát. A Kamara a TI egyik kiemelt támogatója, 2007-ben félmillió forintot kaptak tőlük, és 2008-ban is támogatták őket. Készpénzen kívül szolgáltatásokkal is segítették a Trancparency-t, több alkalommal a Kamara székhelyén tarthatták gyújtó hatású rendezvényeiket. Legutóbb - a Kamarával közösen - 2009 februárjában rendeztek konferenciát a magyar gazdaság kifehérítéséről. (Jut eszembe: az TI-nek még nem volt ideje, hogy közzé tegye 2008-ról a közhasznúsági jelentését. Szerencsés lenne, ha a 2007. évivel ellentétben feltüntetnék az ingyen kapott szolgáltatásokat is!)
A Trancparency két évig ne tudta volna, hogy olyan szervezettől fogad el támogatást, amelyiknek az elnöke ,,sáros"? (Azt, hogy a német érdekeltségű cégeket ez nem zavarja, érteni vélem, végül is német cég érdekében csapolták meg a magyar közpénzeket. Talán nem véletlen, hogy két hete, a miniszter-jelölti fiaskó után Vahlt újra kamarai elnökké választották.) Ha a TI-nél mégis tudták, akkor eddig nem zavarta őket, vagy bagatell-nek gondolták? Az sem tűnt föl, hogy amikor Vahlnak távoznia kellett az SAP-tól, az informatikai sajtó azt összefüggésbe hozta a versenyhivatali büntetésekkel?
Ha homályban éltek, honnan jött a megvilágosodás, hogyan kerültek képbe, mégpedig naprakészen? Rögtön, közleményük napján már ismerték a paksi ügyben 2009. április 15-én hozott jogerős ítéletet, amit egyébként máig nem hoztak nyilvánosságra (pedig ez a GVH-nak kötelezettsége!). Talán első kézből kaptak eligazítást, s mondjuk a TI támogatói között található Versenyhivatal - rontva az eddigi jó osztályzatán - közvetlenül beavatkozott a TI-n keresztül a politikai folyamatokba?
De a TI legfőbb támogatói külföldiek. Magyarországi kamaráik és nagykövetségek. Az amerikai, brit, német, kanadai, olasz kamara; a brit, holland, kanadai, olasz nagykövetség. Ha hihetünk a Versenyhivatal SAP-ról szóló határozatainak - márpedig minden okunk megvan erre -, akkor mit gondoljunk a TI támogatóinak céljáról, miközben tudjuk, hogy az egyik támogatónak Vahl Tamás az elnöke? Például a Brit Magyarországi Kereskedelmi Kamaráról, amelynek 2005-től egy bizonyos Varga István volt az elnöke, mellesleg a TI tanácsadója. Ő lett az új gazdasági miniszter, miután megfúrták egy másik kamara elnökét. Lehet, hogy az angolszász lobbi győzött a német fölött? Vagy csak egyéni ambíciókról lenne szó? Mintha minden a magyar közvélemény feje fölött történne...
A mediarontgen.hu szerkesztősége minden magyarázatot szívesen fogad! A leginkább hihető és/vagy legjobban alátámasztott magyarázatért fölajánlunk egy-egy Lovagkeresztet formázó tortát.
Ui.: A TI május 26-án, az amerikai kamarában tartja a következő konferenciáját [8]. Lehet, hogy érdemes lenne végig bogarászni az Amcham vezetőinek névsorát?
lfs
http://www.gondola.hu/cikkek/65020 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:56:37, csütörtök
|
| |
| |
Ha rabbinikus, akkor katolikus is...
2009. május 7. 14:52:43
Fel vagyok háborodva!
Iványi Sándor barátom írása miatt benéztem az általam nem ismert zsido.com oldalra és mit látnak szemeim:
www.zsido.com/cikkek/rabbinikus_allasfoglalas_a_magyar_jogban_is
A Magyar Jogász Egylet kiadványában iránymutató írásként jelenik meg a rabbinikus tanítás és állásfoglalás. Az említett cikkben teljesen mellékes és elhanyagolható tény, hogy a rabbik írásukban a holokauszt tagadás témekörében nyilatkoznak meg. Ez az ő lelkiismeretük kérdése.
Ami felháborít, hogy a magyarországi joggyakorlásnak milyen köze van a zsidó rabbik értelmezéséhez, illetve magyarázatához. Magyarország egyenlőre még nem Izrael gyarmata, bár a felvásárlása folyamatosan "történik", ahogyan ezt megvallották egy elszólásban. De Magyarország még nem Izrael. Sokkal hamarabb lenne elfogadható, ha már a törvény értelmezésről beszélünk a keresztény, katolikus törvények figyelembe vétele, lévén az ország lakosságának még mindig a fele ehhez az egyházhoz tartozónak vallja magát.
A fentebb említett cikknek vagy egy másik vetülete is: az Istenhívő(?) rabbik az Isten által biztosított jogot akarják felülírni: Isten amikor megteremtette az embert, önálló, szabad akaratot adott neki. (Teremtés (Mózes I.) Könyve, vagy mondhatjuk azt is hogy a Tóra). Mivel szabad akarata van az embernek - Istentől, teremtőjétől kapva - azt emberek nem írhatják felül, nem korlátozhatják semmilyen jogi csűrés-csavarással. Egyébként odajutunk, hogy csak azt gondolhatom amit nekem előírnak, meghatároznak. Ha másként gondolom a világot akkor börtönbe zárnak.
A fenti gondolatmenetből következik, hogy ha a holokausztot tagadom vagy megtörténésének hivatalos módjától eltérően gondolom, akkor börtönbe zárnak, a következő lépésként büntetni fogják azt is, ha nem úgy hiszem az Isten létét ahogyan a zsidók hiszik és tanítják (a Szentháromságos egy Isten - Jézus az Isten Fia - számukra botrány és BLASZFÉMIA=Isten káromlás [Mt evangéliuma]), azaz börtönbe fognak zárni.
Most és itt ki kell jelenteni: Nem fogadhatjuk el, és tiltakoznunk kell a szabad vélemény nyílvánításunk érdekében, mert ha engedünk egy kisebbségnek most, akkor a következő lépésként korlátozzák a hitünket, majd korlátozzák a megélhetésünket, gyermekeink felnevelését és sorolhatnám a lista többi elemét.
Ha parlamenti elit elfogadja a törvényt, és Sölyom aláírja, akkor népszavazást kell kezdeményezni és polgári emgedetlenséget kell indítani.
Teológus
Forrás: Kucsora Tamás
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:55:50, csütörtök
|
| |
| |
Lisszaboni Szerződés - Klaus az ír döntéseig nem ír alá
2009-05-07 17:17 barikád.hu
Nem kérnek belőle
Bár a cseh parlament felsőháza szerdán megszavazta a Lisszaboni Szerződés ratifikációját, ám Václav Klaus államfő korábban azt nyilatkozta, hogy csak az ír referendumot követően adja áldását a szövegre. Az írek idén ősszel szavaznak -újfent - a szerződés jóváhagyásáról.
A cseh szenátus szerdán jóváhagyta a Lisszaboni Szerződés ratifikációját. A soros elnökséget ebben a félévben ellátó Csehország parlamenti felsőháza 54-20 arányban adott zöld jelzést az EU működését megreformálni hivatott dokumentumnak. (Az alsóház már februárban támogatásáról biztosította a Szerződést.) A cseh ratifikáció azonban ezzel még korántsem zárult le, hiszen ahhoz a híresen euroszkeptikus államfőnek, Václav Klausnak is szignálnia kell a szerződést. A cseh elnök korábban azonban úgy nyilatkozott, hogy - lengyel kollégája, Lech Kaczynski példáját követve - csak az ír referendumot követően adja áldását a szövegre. Az írek - immáron másodszor - idén ősszel szavaznak a szerződés jóváhagyásáról.
Mindenesetre a Szerződés hívei üdvözölték a cseh szenátus döntését. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ,,nagyon jó hírnek" nevezte azt, ezzel egyidejűleg pedig - a németekre és a lengyelekre is utalva - azon reményének adott hangot, hogy a Csehországban, illetve a többi érintett tagállamban fennálló további alkotmányos követelményeknek a lehető leghamarabb eleget tesznek majd. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh kormányfő-helyettes szerint a szerdai egy fontos nap volt Csehország számára, illetve az országnak az EU-ban és a világban betöltött pozíciója és az ott kifejtett befolyása szempontjából. Hans-Gert Pöttering, az EP első embere abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Václav Klaus a lehető leghamarabb aláírja a ratifikációs dokumentumot. ,,Közös célunk, hogy az új Szerződés a jövő év elején hatályba lépjen" - tette hozzá az Európai Parlament elnöke.
A Lisszaboni Szerződés írországi leszavazásában játszott szerepével európai hírnevet szerzett Libertas szerint a szerdai szavazás csak azt mutatja, hogy bár ,,a cseh törvények közel 80 százaléka Brüsszelből jön, a szenátus nem akarja, hogy a cseh embereknek beleszólása legyen abba, hogy Brüsszel miként is kormányozza őket". A szervezet szerint a csehek éppen ezért a Lisszaboni Szerződés elleni érzéseiknek úgy adhatnak hangot, ha a júniusi választásokon a Libertas jelöltjeire adják voksaikat.
A Lisszaboni Szerződés csak abban az esetben léphet életbe, ha mind a 27 tagállam ratifikálja a szöveget. A Huszonhetek közül egyedüliként Írország ősszel - újfent - referendumon dönt a jóváhagyásról, miután a zöld sziget lakói tavaly júniusban egyszer már elutasították azt. A mostani cseh szenátusi szavazás után egyébként még nagyobb a teher Írországon: Elmar Brok néppárti EP-képviselő egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Lisszaboni Szerződés ügye most teljesen Írország kezében nyugszik, kiemelve egyúttal azt is, hogy a dokumentumnak nincsen alternatívája.
Két olyan tagállam van még, ahol bár a parlament megszavazta a Lisszaboni Szerződést, ám a ratifikációs eljárás mégsem fejeződött még be. Lengyelországban a parlamenti ratifikációt követően az államfőnek még alá kell írnia a megerősítő okiratot, Németországban pedig a szövetségi elnök bár már aláírta a ratifikációs törvényt, ám a megerősítő okmányt addig nem írja alá, míg a szövetségi alkotmánybíróság nem dönt arról, összeegyeztethető-e a Lisszaboni Szerződés a német alkotmánnyal.
http://barikad.hu/node/28801 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:45:09, csütörtök
|
| |
| |
2009-05-07
Bogár László:
Az állam mi vagyunk?
A magyar társadalom végzetes lepusztulási lejtőre kerüléséről már számos alkalommal írhattam a Magyar Hírlap hasábjain. Most érdemes lenne e lepusztulást és a lehetséges kivezető utakat abból a szempontból is áttekinteni, hogy vajon milyen szerepe volt, van és lesz mindebben annak a valaminek, amelyet államként nevezünk meg.
Az állam szerepéről sok évszázada, sőt bizonyos értelemben sok évezrede zajlanak viták. Természetesen e cikk terjedelme csak vázlatos áttekintést enged, mégsem haszontalan a jelenleg mélyülő válságörvények szempontjából fesztelenül szemügyre venni az állam kérdéskörét.
Az állam mint szerveződés arra szolgál, hogy benne az adott emberi közösség általános, hosszú távú törekvései kapjanak intézményi-szervezeti keretet. Működtetői mindig a hatalmat gyakorló csoportok ugyan, de az állam feladata éppen az, hogy benne és általa ezen csoportok hosszú távú érdekei testesüljenek meg. A nyugatias modernitás államának az volt a fő funkciója, hogy megfékezze az egyes tőketulajdonosoknak a mértéktelenségét. A tőkének ugyanis csak az a versenyképes vállalkozás, amelyben a napi munkaidő legalább 24 óra, az ezért fizetett bér pedig semmiképpen sem több, mint nulla. Bár logikailag könnyű belátni, hogy ez a munkaerőállatok rövid távú megsemmisüléséhez és ezzel a kapitalizmus létmódjának összeomlásához vezetne, mégis két évszázadra volt szükség ahhoz, hogy a modernitás állama képes legyen az önmegsemmisítés e sávjától kicsit biztonságosabb távolságra vinni a kora kapitalizmus embertelen világát. A VIII. Henriktől Dickensig tartó időszak Angliájának tőkestruktúrái például majdnem megvalósították ezt a mutatványt. E három évszázad alatt Angliában a születéskor várható élettartam - a kora kapitalizmus nagyobb dicsőségére - csökkent! És ahol és amikor a tőke nem állította pusztító ámokfutása útjába saját államát, ott az ilyen reprodukciós katasztrófák menetrendszerűen megismétlődtek. Az egyik legfenyegetőbb példát éppen a mostanában sokszor és okkal idézett 1929-33-as válság nyújtotta a világkapitalizmus urainak arról, hogy milyen nagy szükségük is van az önmagukat és ezzel az egész emberi létet elpusztítani kész hajtóerőiknek a saját államuk által való állandó csillapítására. Ám úgy látszik, a tőke alaptermészete kialakulása óta nem változott, és a jelek szerint nem is változhat.
A nyolcvanas évekkel kezdődően a globalitás korszakának "technoevolúciója" az ökológiai és szociokulturális kifosztás eddig soha nem látott új tereit nyitotta meg a világkapitalizmus erőinek, és elkezdődött az állam megsemmisítésére való törekvések visszacsapása. A washingtoni konszenzus "liberalizálj, deregulálj, privatizálj" szentháromsága radikálisan visszafordította az előző fél évszázad trendjeit, és nyíltan szembement a New Deal és a nyugat-európai jóléti állam stratégiai céljaival.
A "rendszerváltás" tehát valójában a brutális államtalanítás e globális diktátumával kényszerítette a kelet- és közép-európai országokat arra, hogy tudatlan és korrupt "elitjeik" aktív közreműködésével szétverjék saját nemzetállamukat. Pedig, mint azt ma már világosan látjuk, ennek éppen az ellenkezőjére lett volna szükség.
Az új nemzetállamnak már nemcsak egyszerűen a saját hazai tőkestruktúrák természet adta önpusztító hajlamaitól kellett volna megvédenie a térség társadalmait, hanem a globális hatalomgazdaság még pusztítóbb kifosztó törekvéseitől is. A globalitás központjainak a világtér többi része csak távoli, jelentéktelen lokalitás, amelynek az akár végzetes kifosztásából eredő szétroncsolódása nekik tökéletesen érdektelen tény. A kollaboráns elitjeik által magukra hagyott, félrevezetett és kifosztott "bennszülötteket" kifosztóik most cinikus módon azzal vádolják, hogy az ő túlfogyasztásuk okozza a válságot, és a radikális adócsökkentés liberális mantrájával e végzetes zsákutcából való kihátrálás egyetlen eszközeként számba jöhető állam maradékának szétverésére készülnek.
Ha e lokalitások népei - köztük a magyarság - esetleg mégsem kívánnák aktívan elősegíteni önmaguk megsemmisítését, akkor a nemzetállam szerepének radikális újraértelmezésével, megerősítésével és a globális és lokális tőketulajdonosok intenzív kijózanításával kellene próbálkozniuk. Kétségtelen, hogy ehhez ma szinte minden elemi feltétel hiányzik, ám tetszett volna, ha nem is forradalmat csinálni, de legalább felismerni és bátran képviselni a saját elemi létérdekeket. Amelyik élőlényegyüttes erre tartósan képtelennek bizonyul, annak a kipusztulása elkerülhetetlenné válik. A magyar társadalom vesztes többségére most halmazati büntetésként hullik vissza saját mulasztása, a "rendszerváltás" pusztító hatalomgazdasági diktatúrájának teljes félreértése. Magyarország visszafoglalása drámai pontosságú programjának döntő eleme ugyanis éppen annak a felismerése és bátor érvényesítése, hogy az állam mi vagyunk!
Bogár László
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:42:51, csütörtök
|
| |
| |
2009-05-07
Tito az SZDSZ-ben
Felszállt a füst, mindent tudunk az SZDSZ kampánystratégiájáról. Ennyit mondok: Tito Ortiz. Már csak benne bízhatnak honi liberátoraink. Tito Ortizról annyit kell tudni, hogy származására nézve mexikói, szabad demokrata szempontból tehát rendben, nem magyar, lehet szeretni a másságáért. Foglalkozására nézve Tito Ortiz bokszoló. Adja, kapja a pofonokat, mint az SZDSZ vezetése a saját küldötteinek mandátumát és ülőhelyét elnökválasztás idején.
Tito Ortiz az SZDSZ utolsó reménysége. Mégis, erre a szent emberre rútul a gonosz szerepét osztották a kék drapériás bábszínházban. Tito Ortiz az SZDSZ plakátján voltaképpen egy primitív magyart, egy acsargó állatot testesít meg, micsoda, hogy én ilyenekre szavazzak, anyukám, abból nem esznek Orbánék, gondolom, efféle felismeréseket remél Fodor agytrösztje az egyszerű állampolgártól.
Fájdalom azonban, Tito Ortiz sombrerót soha nem látott kopasz feje alatt csak az "árpádsávosok" kifejezés árulja el, két menet között miről ábrándozik emberünk a szorító sarkában. Talált, süllyedt, a kirekesztő és szélsőséges Mexikói Gárda tagja ő, szabadidejében a lakosság 0,000012 százalékát kitevő helyi cigányságot vadássza fekete autóból kihajolva, éjnek idején. Ha esetleg Tito Ortiz együtt fényképezkedett Kuncze Gáborral, labdával a hóna alatt, joggal tarthat attól, hogy őt is lelövik, mint egy veszett kutyát. Ez szokott történni ugyanis az emberrel, ha sokat forgolódik SZDSZ-es politikusok között.
De tényleg: tud egyáltalán arról Tito Ortiz, hogy egy kelet-közép-európai pártocska kampányarcnak használja? Ajánlom, fizessék ki tisztességgel, különben meglehet, hogy - köreiben cseppet sem szokatlan módon - minden szembejövő szabad demokratát lefejel a guadalajarai főutcán. Azt már megüzente: ha szívóznak vele, kíméletlenül szétveri az arcát az előző kampányfigurának, Kovács Pistikének.
Szentesi Zöldi László |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:39:04, csütörtök
|
| |
| |
Holokauszt-káté
Holocaust sinkingMi az, hogy holokauszt-tagadás? Egyáltalán, hogy lehet tagadni egy bizonyított és megtörtént eseményt, amely sok millió embert érintett? Akik tagadják, valóban tagadják-e, és ha igen, akkor gazemberek, ostobák vagy neonácik? Ebben az írásban a holokauszt-tagadással kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kérdéseket gyűjtöttük csokorba. A témát kevéssé
ismerő, a jelenséget csak a média torz szemüvegén keresztül megismerő emberek számára minden válasz itt van. Ha tehát olyasvalakivel találkozunk, aki nem érti, mi is ez az egész, hivatkozzatok erre a cikkre. Kiskáténk nem a holokauszt-tagadás érveivel vagy a túloldal ellenérveivel foglalkozik, hanem magát a jelenséget kívánja megvilágítani.
1. Triviális bevezető kérdés: Mit jelent az, hogy holokauszt?
Ezzel a kifejezéssel azt a történelmi eseménysort értjük, amelynek során a II. világháború előtt és alatt a nemzetiszocialista Németországban és csatlós államaiban - így Magyarországon is - a zsidó származású, illetve a politikai okokból megbízhatatlan személyeket állami intézkedés keretében összegyűjtötték, koncentrációs táborokba szállították, ott gázkamrákban, tömegesen meggyilkolták, majd holttestüket elégették, a hamut szétszórták. Ennek során hatmillió ember veszítette életét. A holokauszt szó égőáldozatot jelent. Maga az elnevezés a hetvenes években került elő, az azonos című amerikai tévéfilmsorozat nyomán, amely erről a történelmi eseménysorról szólt.
Hogy mi tartozik a holokauszthoz, és mi nem, történészi körökben is vitatott. Egy német bírósági döntés értelmében például a holokauszt része volt a német városok szövetséges bombázások általi barbár felperzselése. Ezt “Bombenholocaust"-nak nevezik Németországban. A holokauszt-történészek mégsem tekintik annak. Egyes magyarországi vélemények szerint a holokauszt része volt a zsidók munkaszolgálatra hurcolása is, pedig az nem célozta a megsemmisítésüket, mindössze arról volt szó, hogy a zsidók, mint politikailag megbízhatatlan állampolgárok, nem teljesíthettek fegyveres katonai szolgálatot. A fronton természetesen a munkaszolgálatosok is éppen úgy szenvedtek és pusztultak, mint a fegyveres honvédek - a doni katasztrófát nyilván nem kell bemutatni senkinek. Kétségkívül a holokauszt áldozatainak számítanak mindazok a zsidó és nem zsidó áldozatok, akiket a német csapatok a keleti fronton lőttek agyon, és nem szállították őket semmiféle koncentrációs táborba. De akkor vajon miért nem számítanak holokauszt-áldozatnak a szovjet csapatok atrocitásainak, vagy a japánok kínai, koreai inváziójának áldozatai? Van, aki szerint ők is ide tartoznak.
Látható, hogy nem is olyan egyszerű meghatározni, mi volt a holokauszt. Összességében azonban így definiálható: az a népirtás, amelyet 1932 és 1945 között a németek és csatlósaik haláltáborokban hajtottak végre.
2. De mit tagadnak a holokauszt-tagadók? Csak nem azt, hogy voltak ilyen haláltáborok? A sok millió áldozatot? A gázkamrákat?
A holokauszt-tagadás igen rossz, szándékosan csúsztató kifejezés, mert a holokausztot nem tagadja senki. Legalábbis épeszű és komoly ember nem. A média és a politikusok szándékosan tesznek úgy, mintha elmebetegek vagy ostoba gazemberek az egész tragédia teljes tagadására, a nácik rehabilitására törekednének. Pedig erről nincs szó.
A holokauszt-revizionisták - mert ez a helyes kifejezés - a holokausztról ápolt ismereteink felülvizsgálatát szorgalmazzák. Egyértelmű ugyanis, hogy jól körülhatárolható érdekkörök a népirtás történelmi tényeinek meghamisításával, az események aránytalan felnagyításával próbálnak óriási pénzügyi, erkölcsi és politikai hasznot leszakítani. Ezek a körök azt állítják, hogy mivel ők e történelmi tragédia túlélőit és/vagy azok leszármazottait tömörítik, kárpótlásra jogosultak, egyszersmind követelik Európa valamennyi nemzetétől, hogy sérelmeiket különlegesként, a történelem során egyedülállóként kezeljék, amelyet “nem szabad engedni megismétlődni".
A holokauszt-revizionisták ezen érdekkörök évtizedek alatt elültetett hamisításait, hazugságait igyekeznek leleplezni, kapcsolataikat felfedni, csalásaikat ellehetetleníteni. Nem csak néhány milliárd dollárról van szó ugyanis, hanem egy globális kulturális jelenségről is, amely alapjaiban befolyásolja az európai-amerikai kultúrkör közbeszédét, társadalmi mozgásterét, mi több, vallási és etnikai hierarchiáját. Azáltal, hogy egy népirtást kiemeltek a történelem során - 1945 óta is - előfordult sok száz másik közül, és egyedi névvel, mondhatni, “termékvédjeggyel" látták el, feljogosították az áldozatok utódait - önmagukat - e sérelem nevében aránytalan társadalmi kompenzációk igénybe vételére.
Egy ilyen aránytalan kompenzáció maga Izrael állam létezése és politikája, illetve az Izraelnek nyújtott folyamatos amerikai pénzügyi és katonai támogatás.
3. De akkor most mit tagadnak a holokauszt-tagadók, avagy revizionisták?
A holokauszt-revizionisták elismerik, hogy a harmincas-negyvenes évek Németországában létezett faji megkülönböztetés, faji törvények, és az e törvényekben meghatározottakat valóban deportálták. Nem tagadják a koncentrációs táborok létezését, és azt sem, hogy e táborokban nagyon sokan vesztették életüket éhezés, kemény munka, betegségek, és gyakran kegyetlenkedések, gyilkosságok miatt. Ám ez semmiben sem különbözött más országok akkori gyakorlatától, ezért nem lehet a német táborokat másnak, különlegesebbnek tekinteni, mint szovjet, amerikai vagy brit megfelelőiket. A holokauszt-revizionisták állítják, hogy nem létezett központilag elrendelt és végrehajtott program a táborokba zártak elpusztítására, és ilyen programot nem is hajtottak végre. Következésképp nem halhatott meg hatmillió ember, és a fentebb említett érdekköröknek nincs jogalapjuk különleges követeléseikre napjainkban.
4. Ilyet csak gazemberek vagy nagyon ostoba emberek állíthatnak! Aki a holokausztot tagadja, biztosan náci!
Politikusok és médiaemberek naponta szajkózzák ezeket a kijelentéseket a politikai korrektség kedvéért. Egyetlen közszereplő sem engedheti meg magának, hogy mást mondjon, mert a fent említett érdekkörök azonnal darabokra cincálnák, és búcsút inthetne a karrierjének. A politikai korrektség szent tehene ennél sokkalta kisebb tabutörést sem enged meg. A holokauszt-mítosz ugyanis messze túlmutat egyszerű tudományos kérdésnél, amit akadémikus vita keretében lehetne eldönteni.
Számos történelmi kérdés van ezen kívül is, amelyeket jelenkori politikai érdekek miatt nem ildomos ma feszegetni. Próbálja meg például az Európai Unió bármely politikusa felelősségre vonni Oroszországot a kommunista korszak károkozásaiért: másnap nincs földgáz Bukaresttől Londonig. Próbálja meg valaki Szlovákiában azt mondani, hogy az egész ország tulajdonképpen törvénytelenül jött létre, vagy Romániában mondjon hasonlót Erdélyről. Büntetőeljárás fog indulni ellene. Emeljen fel egy “Tibet" feliratú táblát Pekingben, vagy mondja ki a “cigánybűnözés" szót Magyarországon. Mindenhol ugyanaz lesz az eredmény: gazembernek, ostobának és nácinak fogják nevezni, aki “fel akarja dúlni a demokrácia békéjét". Ilyen tabu a holokauszt kérdése is.
A holokauszt-revizionisták se nem gazemberek, se nem ostobák. Kérdéseket tesznek fel, amelyekre választ várnak. Ehelyett jelzőket kapnak, és felháborodott szemforgatókat, akik börtönért, büntetésért kiáltanak, mintha legalábbis ők ölték volna meg azt a hatmilliót. Európa számos országában valóban bűncselekmény a holokauszt-tagadás - egészen pontosan a holokauszt dogmaként állított “tényeinek" megkérdőjelezése, vagy az állítások puszta ellenőrzése. Aki felteszi a kérdést, hogyan gázosíthattak el Treblinkában 600 ezer embert egy dízelmotor füstjével, amikor az nem is mérgező, börtönbe kerül, mert megkérdőjelezte a “hiteles szemtanúk" beszámolóját.
A holokauszt-tagadást tiltó törvény álságos voltának egy példája az amerikai Fred Leuchter gázkamra-szakértő és a német Rudolf Germar vegyészmérnök, a Max Planck Intézet doktoranduszának esete. Leuchter az amerikai büntetésvégrehajtás vezető munkatársaként több gázkamrát tervezett börtönök számára, amelyekben több halálraítéltek kivégzését hajtották végre. (Ma már nem alkalmazzák ezt a módszert.) A kilencvenes évek elején Leuchter észrevételezte, hogy az állítólagos auschwitzi gázkamrák teljesen alkalmatlanok állítólagos céljukra. Majd elutazott Auschwitzba, és mintavétellel bebizonyította, hogy a kamrák falán nincsenek ciánlerakódások, ellentétben a ruhák tetvetlenítésére használt helyiségekével. Az Egyesült Államokban ugyan nincs holokauszttagadás-ellenes törvény, eredményei publikálása után mégis óriási hecckampány indult ellene. Egész Amerika minden médiuma, az összes megmondóember, véleményvezér és “tekintélyes intézetek" vezetőinek hada kezdte kórusban szidalmazni, rágalmazni, lejáratni, mint “antiszemitát" és “gyűlöletkeltőt", aki “megbontja a társadalom egységét", és természetesen “a nácikkal szimpatizál", amiért egyáltalán eszébe jutott, hogy ilyesmit megvizsgáljon. Külön dokumentumfilmet forgattak róla, amelyet minden egyetemen bemutattak, bár többször újra kellett vágni, mert eleinte az egyetemisták kellemetlen kérdéseket tettek fel a vetítés után. Számos életveszélyes fenyegetést kapott, többször próbálták meggyilkolni. Házassága tönkrement, családja elhagyta. Ám vizsgálata eredményét hiába támadták meg többször is bíróság előtt, mindannyiszor megvédte azt. Végül a tudósok azzal utasították el kutatását, hogy kísérletét nem ellenőrzött körülmények között hajtotta végre.
Néhány évvel ezután azonban Rudolf Germar tudományos alapossággal megismételte Leuchter kísérletét, és ugyanarra az eredményre jutott. Az ő vizsgálatát semmilyen tudományos szempontból nem lehetett támadni. Ezért feljelentést tettek ellene a németországi holokauszt-tagadást tiltó törvény alapján, és a bíróság két és fél év letöltendő börtönbüntetést szabott ki rá! Képzeljük el, milyen nevetséges lenne, ha valakit azért állítanak bíróság elé, mert mondjuk a tatárjárás meg nem történtének bizonyítékait keresi. A bíróság elutasította Germar bizonyítási indítványát, hogy ismételjék meg kísérletét, azzal indokolva, hogy köztudomású dolgokat nem kell bizonyítani. A tudós menedékjogot kért az Egyesült Államokban a szólás és a tudományos kutatás szabadságának sérelmére hivatkozva, de nem kapta meg, kitoloncolták és átadták Németországnak.
Érdekesség a dologban, hogy a kutatást nem saját szakállára, hanem megbízásra végezte el, mint a Max Planck intézet munkatársa, rendes szolgáltatás keretében. A megrendelő egy holokauszt-revizionista írót védő ügyvéd volt. Germar elmondása szerint maga sem hitte volna, hogy vizsgálata ilyen eredményre jut.
Nos, így kell szemlélni, amikor politikusok vagy médiaemberek a holokauszt-revizionisták “tudatlanságáról" vagy “ostobaságáról" beszélnek. A legtöbb embernek nincsenek meg azok a mély történelmi ismeretei, amelyek lehetővé teszik, hogy eldöntsék, mi igaz és mi nem igaz a holokauszt történetéből (vagy bármely más történelmi eseményről, ha már itt tartunk). A csalások leleplezéséhez pontos dátumokat, időpontokat, tényeket kell ismerni és összerakni, nem elég csupán olyan felületes ismeretekkel rendelkezni, amit a Schindler listájából szerez meg az ember. Nem véletlen, hogy a holokauszt-revizionistákat mindenáron gazembernek és erkölcstelennek próbálják beállítani, hiszen elég néhány kérdés, hogy a mély ismeretekkel nem rendelkező, de már megfelelően trenírozott átlagember elgondolkodjon: tényleg, ez hogyan lehetséges? (Csak egy ilyen kérdés: Mivel fűtötték Auschwitzban a krematóriumokat?) A legtöbb revizionista egyáltalán nem náci, nem kívánja senki elpusztítását, és főleg nem a holokauszt valóra válását. Egy hazugságot szeretne elkergetni, ami jobban megmérgezi Európa jövőjét, mintha a holokauszt valóban megtörtént volna.
5. De ha nem halt meg hatmillió ember, akkor hová lettek? Köddé váltak?
A holokauszt-dogmatikusok legfőbb “cáfolata" ez a kérdés, amely csak látszólag logikus. Olyasminek a hollétét kérik számon, ami nem létezik. Nem hurcoltak el ugyanis hatmillió embert. Kétségkívül nagyon sokat elvittek, de nem hatmilliót. Már csak azért is, mert 1942-ben a németek megszállta összes területen 3,2 millió zsidót tartottak nyilván. A túlélők jelentős része a háború után nem tért haza, részben tartva a további atrocitásoktól, részben mert nem is igen volt hová. Ezek az emberek különféle segélyprogramok révén az Egyesült Államokba és a frissen megalakuló Izrael államba emigráltak, ahol nevet változtattak. (Vajon honnan lett lakossága Izraelnek 1945 után? Az egzisztenciával rendelkező amerikai zsidók tódultak oda sivatagot felszántani, vagy valószínűbb, hogy a nincstelen, földönfutóvá lett európai holokauszt-túlélők?)
6. Ha tagadjuk a holokausztot, akkor megismétlődik!
Ez is egy ostoba médialózung, de az egyszerű emberek szeretik papagájként ismételgetni, amit a tévében hallottak. Ha az inkvizíciót tagadjuk, az is megismétlődik? Vagy ha a tatárjárást? Trianont? Tibet megszállását? A Tienanmen téri mészárlást? Na és ha nem tagadjuk, akkor soha többé nem lesz ilyen?
A médiamaszlag ismételgetésére, egy történelmi hazugság elterjesztésére egy példa. A rendszerváltás környékén Nemere István írt egy ostoba könyvet arról, hogy nem Jurij Gagarin volt az első szovjet űrhajós, de az igazi első kísérletet eltitkolták, mert baleset történt, és az űrhajós meghalt. Mind a mai napig tudni vélik egyesek, hogy ez “kiderült", mert “volt róla szó a tévében is". Ugyanígy lehet visszahallani a holdraszállás tagadásáról okoskodó “szakkönyvek" tartalmát is. Az átlagembernek ugyanis erről a témáról sincsenek mélyreható ismeretei, ezért másokra hagyatkozik. (Mellesleg Nemere Istvánt sosem akarták bíróság elé állítani űrrepülés-tagadásért.)
7. Milyen “bizonyos körök" állnak a háttérben? És mindenhol ott vannak, mi?
Ez összeesküvés-elmélet! Nem összeesküvésről van szó, hanem egy népről, amelynek tagjai igen erős, összetartó közösségtudattal büszkélkedhetnek. Ezek a zsidók. Más népek számára - különösen az egymás torkát elharapó magyaroknak - felfoghatatlan az a zsidó összetartás, szolidaritás, amit ők havrosznak neveznek. Nincs ebben semmiféle összeesküvés-elmélet, egyszerűen csak évszázadok óta törvényszerű, hogy a pozíciót, sikert elérő zsidók igyekeznek saját társaikat maguk mellé emelni minden országban. Ezért vannak hagyományos zsidó szakmák, mint például a média világa, a bankszektor vagy a politika. Magától értetődik, hogy a szintén a zsidóságra támaszkodó holokauszt-lobbi igen nagy átfedést mutat ezekkel a szakmákkal. Azonban a zsidók sem különlegesek, közönséges emberek ők is, így pontosan annyi az ostoba, a becstelen és a félművelt közöttük, mint más népek közt. A különbség, hogy ők a félművelteket és a becsteleneket is magukénak tekintik, és ha valakit maguk közül hazudni látnak, szemet hunynak felette, mert nyilván érdekből teszi. Kimondatlan szabály számukra, hogy a “mi kutyánk kölyke" elsőbbséget élvez. Ennyi a nagy összeesküvés.
8. Aha, szóval zsidógyűlöletről szól az egész
Ha csak ennyit értettél meg ebből a kiskátéból, akkor nem volt értelme elolvasnod. Azt a dogmát böfögöd vissza, amit életed során először beléd neveltek, és nem vagy hajlandó megvizsgálni. a tartalmát Nem baj, ettől még remek átlagember válik belőled, de kérjük, a továbbiakban ne menj el szavazni, és a véleményedet is tartsd meg magadnak, mert értéktelen. Azonban ha képes vagy felülemelkedni homályosan megmaradt általános iskolai tanulmányaidon, és képes vagy valóban pártatlanul megvizsgálni ismereteidet - megengedve akár azt is, hogy ismereteid tévesek vagy hiányosak - akkor van reményed arra, hogy a tények mérlegelésével, hangzatos doktori címektől nem megszédülve, az érvelőnek nem személyét, hanem állításait vizsgálva végkövetkeztetésre juss a holokauszt történetének kérdéseiről.
Forrás
http://bombagyar.hu/index.php?post=2182 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:35:22, csütörtök
|
| |
| |
Világszenzáció, leesett az orról a kipa: iszonyú mennyiségű atombombája van Izraelnek
2009. május 06. 22:26
HunHír.Hu
A Washington Times szerint Izraelnek úgy 200 atomfegyvere van. A 40 évvel ezelőtt kötött titkos amerikai-izraeli megállapodás értelmében Izrael vállalta, hogy nem hajt végre atomkísérletet, az Egyesült Államok pedig azt, hogy nem kényszeríti Izraelt az NPT-hez való csatlakozásra. Ez utóbbi látszik megváltozni az Obama-kormány új törekvéseivel.
Veszélyezteti az izraeli atomarzenál titokban tartásáról 40 éve kötött amerikai-izraeli megállapodást Barack Obama amerikai elnök azon törekvése, hogy megakadályozza az atomfegyverek nemzetközi terjedését - írta szerdán a Washington Times.
Egykori és jelenlegi amerikai, valamint izraeli tisztviselőkre, szakértőkre hivatkozva a lap arról írt: az Egyesült Államok négy évtizede egy titkos megállapodásban vállalta, hogy "megvédi" az izraeli atomfegyvereket a nemzetközi vizsgálatoktól.
Az NPT csak öt állam - Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország - számára engedélyezi atomfegyverek birtoklását.
HunHír.Hu kommentár:
A kivételezett, a Kárpát-medencét majd a világot is uralni akaró terrorállam Iránt viszont fenyegeti, hogy szétbombázza, ha atommal mer foglalkozni. Hát kik ezek a holokausztosok? Nem ők alkotják a világ felsőbbrendű faját? Ők a toleránsak a demokratikusok, az egyenlőséget hirdetők. Mint nálunk az SZDSZ.
Hozzászólás
Maros-Torda - 2009.05.07. 08:51
Ezért aztán ki is hagytam 1 bötűt!:)) ...."dógozOk"!..
Maros-Torda - 2009.05.07. 08:49
" Remélem igaz, hogy Irán képes Izraelt 11 nap alatt megsemmisíteni! "
Elkezdődhetne már a visszaszámolás! Reggel felfordult a gyomrom,mikor megláttam véletlenül ezt a gusztustalan,kopasz férget a NEM-Magyar 1-en! /Asszony bekapcsóta a tv-t ébresztőnek,oszt úgy hagyta! /
Ez,meg a bandája mindent bitorol!???"...... ........." /Saját magam cenzúráztam,mert olyat írtam majdnem,ami "nemlettvolna PC! "/
Szóval,ez a kis rohadék,alig-érettségizett takony akarja megmondani,hogyan éljünk a saját!!! hazánkban!...Na,inkább dógozk,mert felrobbanok az idegtőőől!
Lidércfény - 2009.05.07. 08:14
A vezetőink is ők, az szdsz is ők (persze van néhény hazaáruló magyar is köztük).
A zsidók mindenhol zsidók, nem csak izraelben, mindenhol úgy is viselkednek. Gyűlölnek mindenkit a világon!
Remélem igaz, hogy Irán képes Izraelt 11 nap alatt megsemmisíteni!
lenhardt - 2009.05.07. 06:45
Sumákolás, mutyizás, titkos megállapodás... Ezek szerint volt kitől tanulniuk vezetőinknek ezt az ócska stílust. Miért lehet egyik államnak korlátozás nélkül atomfegyvereket birtokolni, miközben a másiknak még a békés célú atomerőműve miatt is hisztiznek?! Az egész világon működik a kettős mérce? (A kérdés költői volt).
szopóka - 2009.05.07. 00:50
Na nagyon nagy meglepi ám...Iránnak nem lehetne akkor akár..?!
mindegy - 2009.05.07. 00:16
Micsoda meglepetés...
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=19133
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:12:44, csütörtök
|
| |
| |
Menekül a leleplezett offshore cég
2009.05.07.-16:45:18
Telefonon elérhetetlen, a honlapjáról pedig eltüntette az ingatlanügyletekkel kapcsolatos információkat az a cég, amelyikről a Lánchíd Rádió kiderítette: mélyen áron alul, árverezés nélkül juttat bennfentes köröket a bedőlt hitelesek lakásaihoz.
Eközben Felcsúti Péter, a Bankszövetség elnöke nem tudja megmondani, szükséges-e vizsgálat az ügyben.
A PSZÁF etikátlannak tartja, hogy offshore cégek szerzik meg a bedőlt hitelesek lakásait. Amennyiben hivatalos bejelentést kapnak, vizsgálatot indítanak az ügyben - mondta egy konferencián a Lánchíd Rádiónak Farkas István, a felügyeleti tanács elnöke.
Mint korábban beszámoltunk: bennfentes körök jutnak hozzá a bedőlt hitelesek lakásaihoz. Összesen három-négy olyan csoportról van szó, amely megszerezheti ezeket az ingatlanokat. Az adóparadicsomokban bejegyzett cégek az eladósodott családok házait féláron vásárolják fel.
Az adóparadicsomban bejegyzett cég munkatársa arról beszélt a Lánchíd Rádió hangfelvételén, hogy minden magyarországi bankkal kapcsolatban vannak.
(Lánchíd Rádió) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:10:53, csütörtök
|
| |
| |
Ön is aláírhatja Bajnai 'felmondását'
2009.05.06.-12:38:19
Postára adta Bajnai Gordon ,,felmondását" és 20 forintos végkielégítését a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja. Már 17000-nél jár a számláló.
D. Poór Csaba, a párt kommunikációs igazgatója elmondta, a miniszterelnök rendes munkaviszonyban áll, amiért havonta 1 forint javadalmazásban részesül, így indoklással és a végkielégítés kifizetésével munkaviszonya megszüntethető.
A párt azért ,,rúgja ki" Bajnait, mert szerintük az új csomagjában nincsenek olyan könnyítések, melyek a hazai kis- és közepes vállalkozók helyzetén javítanának. D. Poór Csaba szerint a vállalkozók nem érnek rá demonstrálni, mégis láttatni szeretnék, hogy sokan vannak és határozott véleményük van a miniszterelnök új csomagjáról.
A jelképes felmondólevelet szerdán - plakát méretűre nagyítva - kiállítják a Parlament előtt, ahol bárki aláírhatja, de ugyanezt megtehetik otthonról is a
www.felmondas2009.hu weboldalon.
(FH)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-05-07 22:05:51, csütörtök
|
| |
| |
Eljött az elszámolás ideje tisztelt fideszes Európa Parlamenti képviselők!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt volt képviselők: Barsiné Pataky Etelka, Gál Kinga, Járóka Lívia, Becsey Zsolt, De Blasio Antonio, Glattfelder Béla, Gyürk András, Dr. Őry Csaba, Schmitt Pál, Schöpflin György, Surján László, Szájer József. Én az előző választáson Önökre szavaztam, ezért kérem Önöket mivel az Önök pártja gyakran hangoztatja a demokratikus elveken és a tisztességen alapuló politizálást (hiszen ezért szavaztam a Fideszre), ezért az újbóli választások előtt részletesen számoljanak el nekem eddig végzett munkájukról.
Kérem azonban, hogy most ne a sajtóban megjelent általánosságban beszéljenek, ahogy szokták, hanem számokkal, jegyzőkönyvekkel alátámasztott konkrétumokkal. Kíváncsi lennék arra is, hogy az előző választási kampányban Orbán Viktor és személyesen Önök által tett ígéretek megvalósulásáról is beszámolnának. Ha gondot okozna ezekre visszaemlékezni, szívesen elküldöm Önöknek. Továbbá kérem, hogy egy lakossági fórumon, aminek időpontja számomra is publikus, személyesen válaszoljanak az újra jelölt képviselők az alábbi kérdésekre:
1. Személy szerint támogatja-e a Lisszaboni Szerződést, valamint emelje ki azokat a paragrafusokat, ami ebben a szerződésben különösen előnyös a magyar nemzet számára?
2. Mennyiben segítette elő a magyar mezőgazdaság fejlődését és versenyképességét az Unióval kötött szerződések alapján a régi tagokhoz képest csökkentett összegű mezőgazdasági támogatások, az unón kívülről behordott dömping mezőgazdasági termékek (kínai paprika, brazil baromfi stb.,) valamint az ország számára előírt mezőgazdasági kvóták?
3. Ha leszámítjuk a külföldi tulajdonú, de Magyarországon lévő mezőgazdasági és ipari vállalatok által elnyert támogatások és pályázatok összegét, valamint az elvesztett vámbevételeket negatív vagy pozitív befizetők vagyunk-e?
4. Milyen konkrét, pozitív előrelépéseket jelentett a magyar-magyar kapcsolatokban a jelenlegi határokon kívül rekedt honfitársainknak az Uniós tagság, schengeni határok (vízum a magyaroknak Kárpátaljáról, Délvidékről, erdélyi autonómia, felvidéki honfitársaink kiszolgáltatottsága stb.) az Önök képviselőség alatt?
5. Kérem, hogy sorolja fel azoknak a felszólalásainak a számát és tárgyát az Európa Parlamentben, amit elfogadtak és anyagilag előnyös volt a nemzet számára.
6. Mire alapozza azt, hogy az Unió működése demokratikus és Önök által ellenőrzött, ha a brüsszeli bürokraták segítettek elhallgatni Veres Jánosnak a kölcsön számunkra igencsak előnytelen feltételeit, illetve azt, hogy az ír szavazókból központi nyomásgyakorlással új álláspontot akarnak kicsikarni a Lisszaboni szerződés ratifikálása ügyében?
7. Hajlandóak-e aláírni egy társadalmi szerződést és egy kötelezvényt szavazóiknak, hogy újbóli megválasztásuk után, ha elégedetlenek vagyunk munkájukkal, ciklus közben visszahívhassuk Önöket?
8. Hajlandóak-e megvitatni az Önök által jegyzett cikkek, írások igazságtartalmát az Unió jelenéről, jövőéről és működési mechanizmusáról?
Várom megtisztelő válaszukat, amit drótpostával is eljuttatok Önökhöz.
Cságoly Péterfia Béla
Polgár Info |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2009. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
338 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1469
- e Hét: 2956
- e Hónap: 14067
- e Év: 167563
|
|
|
Offline
