Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Az utószó előszava 2.
  2009-06-26 20:23:37, péntek
 
 

"Robbanó Béka" sorozat 2. 1991.


Halász Péter Pál: Az utószó előszava 2.


Egy megveszekedett éjszakán a magyar lányok álmai-
ban megjelent Petőfi Sándor és kitörölte emléke-
zetükből az
olasz neofasizmus képviselőit.

Ugyanezen az éjszakán az én álmaimban megjelent
Allen Ginsberg, s egnem e sorok
megírására ösztönzött.

Gyengébb idegzetűek, valamint szűzlányok a 0-315.
közötti, s más oldalak élvezetétől tartózkodjanak!
E sorok között értelmet,céltudatos, összefüggést,
mint oda nem illő dolgokat - keresni fölösleges.

Becsaptam az ajtót. Azt mondtam neki:
nyitva van.

Ültem a széken. Lábam egy polcra raktam. Cigiz-
tem és öntöttem magamba a piát. Nyomorultul érez-
tem magam. Minden pocsék. Hogy mászhatnék ki az
egészből? Ideges voltam. Ekkor dülledt szemem egy
ajtóra tévedt. Barna volt, korhadt, közepén felirattal:
"WC", Besiettem. Jó volt ott. Megnyugodtam.
 
 
0 komment , kategória:  Kelet örökségek  
Tudósítás
  2009-06-26 20:17:04, péntek
 
 
"Robbanó Béka" - sorozat 2. 1991.


Halász Péter Pál: Tudósítás '72


A minap lapunk szerkesztőségi főtanácsának megbízásából részt vettem az Észak-Kelet-Délnyugat-i Metró 32. vonalszakaszát megnyitó ünnepélyes kapaváltáson.

Az aktuson személyesen Pácz Vendel, a nagy és Sipits Borbála, a szép jelent meg. A tömeg őrjöngött. Boldogságuk leírhatatatlan volt, én azonban mégis megkísérlem.

Pácz méltóságteljesen lépett az emelvényre, majd csókokat hintett az egybegyűltek, valamint Sipits Borbála felé. Erre a tömeg egy emberként emelte rumosüvegét az ajkához. (Megjegyz.: az égetett szesz ára fölment, így csak egyetlen kortyot ittak az ünneplők.) Ezek után lépett Pácz a nemzetiszín szalag elé, s ollójával kecses ívben, kissén sanzén - úgy a közepe tájt - átnyisszantotta azt. Néhányan elájultunk a boldogságtól. Jómagam könnyektől elfuló hangon rendeltem két korsó sört, s valami sült csirkét hozzá - a közeli Dring Grill-ben.

Összegezve az eseményeket: fővárosunk új büszkeséggel, történelmünk új, feledhetetlen eseménnyel gyarapodott.

Pofa Jenő
(a népszerű)
 
 
0 komment , kategória:  Kelet örökségek  
Ideggyógyászaton
  2009-06-26 19:56:13, péntek
 
 

"Robbanó Béka" - sorozat 2. 1991.


Halász Péter Pál: Ideggyógyászaton


Az első kezelésre várva
Tépelődve, ijedten ülök,
Fehér köpenyes emberek jönnek felém,
Nyugtatnak, s közben furcsán rángatózik az arcuk.
Én csak néztem, s egyre jobban félek.
Nyílik az ajtó,
Halk sikolyt nyomok el arcomon.
Félőn lépek be,
Mi van ott?


 
 
0 komment , kategória:  Kelet örökségek  
Joshi Bharat mai idézete
  2009-06-26 14:34:13, péntek
 
 

"Lelki szépség többet ér a külső pompánál."
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Wutka Tamás: Álarc nélkül
  2009-06-26 11:51:07, péntek
 
 
Tünemény suhant át Erdély felett

Ecsetvonások a magyar Baskircsev Mária portréjához

Szerkesztette: Erdélyi Lili/Ada
Szerkesztésért felelős: Benamy Sándor
Készült a Szegedi Nyomdában 1988-ban

"Az voltál-e, aki vagy?"
"Nem voltam az, aki vagyok, de mindig az akartam lenni és nem tudtam (Ti, bírái előtt, Kr.e.2700-ban.)

Művész volt...
Nemzedékek sorsa nemzetfölötti értelemben tudatosodik benne. Benedek Marcell

"Mindenütt Golgota van, ahol valaki új gondolatot mond ki." Heinrich Heine


Wutka Tamás: Álarc nélkül
Nagy Karola olvasása közben


Hogy mi marad fenn a tűnő időben, éppúgy a véletlenen műlik, mint életünkben minden. Örökre nyomtalanul tűnnek el érdemek és nagyságok, maradnak fenn jelentéktelen látszatértékek, amelyeket nem egy esetben addig és oly sikeresen sulykolnak a tömegekbe, mígnem valódi értéknek hiszik. S ugyanígy fordítva. Sosem hittem a hazug közhelynek, miszerint a tehetség "eget kér". Ezért különös öröm fél évszázad távlatából visszarántott írásmű olvastán rádöbbenni, milyen kár lett volna, ha az idő végleg betemeti, vagy éppen valamely irodalmi irattárban a bürokrácia játékszabályai szerint egy nagy könyvbe gondosan bejegyezve rejti el az utókor elől.

Ha Nagy Karol nem hal meg oly fiatalon, minden bizonnyal az új rendszer kegyeltjévé válik. Egy darabig. Mert haladó mivoltát nem élettől idegen eszmékkel kívánta alátámasztani, az életét élte úgy. S az ügyért nem lett volna hajlandó feláldozni az embert.
Rövid ideig élt, de ez nem feltétenül jelenti, hogy keveset. Hamar felismerte, az igazán nagy dolgokat csak önmagával beszélheti meg az ember. Sokat élt, hisz felelősen élt.

Sajnos, nem irányíthatta sorsát.Azt sem tehette meg, hogy maga válassza az időt, amikor búcsúzni akar. Pedig valószínűleg az a fajta volt, aki pontosan tudta, mikor jön el a pillanat. Sem előbb, sem később. Sem korán, sem későn. Amit megkísérelt, nem lehetett komoly, még nem akarhatta igazán. Csak edzette magát. Sokat szenvedett, őszintén, de nem látványosan. Annak nemlehet akkora hitele, mint az önkéntes , csendes távozásnak. Az előbbi, ha nem is tudatosan, de zsarolja a világot, az utóbbi már visszavonhatatlanul lemondott. Ő várt és figyelt, mert bár tisztában voltl vele, hogy igényei nem evilágra valók, még rengeteg dolga lett volna. Mégsem végezhette el.

Milyen felvilágosult volt! kapjuk fel sűrűn a fejünket meglepetten, pedig nincs ebben semmi csoda: a felvilágosult gondolkodás éppúgy nem korhoz és helyhez kötött, mint a dogmatikus. Természetes volt nála mindaz, ami szélesebb rétegeket csak jóval később mozgatott meg, mindaz, aminek az "illem", a megszokás sokáig megálljt parancsolt: társadalmi problémák, férfi-nő kapcsolat, az egyén kiteljesedése.
Aggasztotta a mechanikussá váló életforma, az ezzel járó szeretet-hiány.

"Az élet: álarcos halál"- írta. De erre az álarcra is újabbak kerülnek, a külvilág váltakozó igényeinek megfelelően, s ezek nem az egyéniség természetes váltakozásának igazi arcai. Csapongó lénye sosem volt hamis, a tisztaság lételeme maradt. Mikor fedhetjük fel végre igazi arcunkat, egyáltalán hol van, melyik az igazi arcunk, kérdezi riadtan. Pedig ő mega sem tudott álarcot viselni, akkor sem, amikor azt hitte magáról.

És közben félt. Félt, mint mindenki. Olykor megtalálni vélte félelme okát, de igazán talán maga sem tudtam, valóban az-e? Szorongott. Mi lesz, ha ez lesz... Mi lesz, ha az lesz... Mi lesz, ha már semmi sem lesz...

Nyugalom és béke után vágyott, amit sosem kaphatott meg. Az élet, csakúgy, mint produktumai, nem szereti, ha átlátnak rajta. Védi titkait, ellenáll, ha misztikumáról lelebbenteni igyekeznek a fátylat. Ezért azoknak ad inkább nyugalmat ,akik ilyesmivel kevésbé törődnek. A magafajta lángoló, belső zaklatottságát az élet eseményei szüntelen tápláló érzékeny léleknek ebből sem jut ki. Bármit keresett, mindig mást talált. Amit talán megértett, de el nem fogadhatott.

Sokszorosan érezte a súlyát, hogy valójában mindannyian reménytelenül egyedül vagyunk, különféle eszmékbe és ürügyekbe, saját fontosságunk tudatába menekülve, csakhogy erről minél gyakrabban megfeledkezhessünk. Mégis, ebből a félelmetes magányból születnek a gondolatok, meyek által emberré válhatunk.

Hitt, akarva, mert minden hit egy újabb lehetőség a reményhez. De hiába remélt. A nagyváros kínálta magasabb szintű kulturális élet utáni sóvárgása vágy maradt, a mga számára megálmodott életforma álom. De szellemiségében nyoma sincs a periférikus létnek. Írásai, színdarabjai egyaránt frissek, elevenek, az idő nem fogott rajtuk, aktualitásukon semmit sem tompított. Korai halála bizonyára újabb csalódásoktól mentette meg, noha írásai nem utalnak rá világosan, miben látja a kedvező változások feltételeit. Egyértelműen, tisztán csupán azt látta, ez a helyzet tarthatatlan.

Különös érzékenysége fogékonnyá tette az élet, a társadalom, az egyén igazságtalanságaira, ellentmondásaira, kiutat, megoldást éppúgy nem talált, mint sem előtte, sem utána senki. S éppen ez teszi hitelessé minden sorát! Életünk alapvető kiszolgáltatottságával nem tudott mit kezdeni. Sok mindent tudott, amit egy átlagos nő abban a korban, azon körülmények között nem tudhatott. Mert önmagából merített. Nem csupán érezte, tudta és kifejezni is képes volt olyan szinten, ami érdemessé teszi a fennmaradásra. Ezért nem fog az idő Nagy Karola torzóban maradt életművén. Arra a pontra ért el, ahonnan továbblépni máig sem tudunk.
 
 
0 komment , kategória:  A Nagy Karola-rejtély  
Szélpál Árpád: Lángolt és ...
  2009-06-26 11:18:18, péntek
 
 
Tünemény suhant át Erdély felett

Ecsetvonások a magyar Baskircsev Mária portréjához

Szerkesztette: Erdélyi Lili/Ada
Szerkesztésért felelős: Benamy Sándor
Készült a Szegedi Nyomdában 1988-ban

"Az voltál-e, aki vagy?"
"Nem voltam az, aki vagyok, de mindig az akartam lenni és nem tudtam (Ti, bírái előtt, Kr.e.2700-ban.)

Művész volt...
Nemzedékek sorsa nemzetfölötti értelemben tudatosodik benne. Benedek Marcell

"Mindenütt Golgota van, ahol valaki új gondolatot mond ki." Heinrich Heine


Szélpád Árpád: Lángolt és elhamvadt


1906-1933. Huszonhét év. Akkor is tragikus, ha sírkövön olvassuk. Hát még ha egy poszthumusz könyv címlapján áll.

Huszonhét év. Mindössze ennyi volt, ameddig Nagy Karola élt és ami megmaradt ebből az életből baráti beszélgetések, csókok és könnyek emlékén kívül - egy könyv.

Nagy Karola minden sora az életéről beszél. Erről a lángoló, izzó és elhemvadó életről.

Ez az, ami a könyv olvasásakor megfog és lenyűgöz. Ez az, ami miatt még az abbanmaradt mondatot is végigolvassa az ember. Meztelenebbül kevés író mutatta meg magát így, hogy ilyen mélyre mutasson.

Nő volt. Személyes köze volt az élethez. Nem látott rendszereket, nem ment elméletek után, sohasem volt külsőséges. Számára az élet az volt, ami sohasem kívül, hanem belül viharzik le. Ezek a viharok tépték szét olyan fiatalon. És ezeket a viharokat írta le . Nő volt. Úgy írta le, mint a legszemélyesebb ügyét. Ezért izgalmasak, ezért lenyűgözőek az írásai. És ezért záródnak le vele.

Bizonyos, hogy ennyi tehetséggel férfi írók ilyen fiatalon is nagyobb nevet szereznek maguknak. De az is bizonyos, hogy ezzel a témakörrel, ezzel a mondanivalóvl nem jutottak volna még haláluk után sem kiadóhoz.

Erdélyi író. Erdélyi kisvárosok szerkesztőségében és cukrászdáiban lobogott el az élete. Férje volt és voltak szerelmei. Barátai aliig. Megértője egy sem. Vívódásaiban néhány levelet írt olyanokhoz, akiktől talán emberi kézszorítást várt. A könyv közli a válaszokat. Döbbenetes, hogey jajkiáltásara emberi visszhang helyett szemforgató, kenetes válaszokat kapott

Bovaryné? Csak akik nem értik, azok mondhatják rá. Nem Bovaryné - sem régi, sem modern értelemben. Egy fiatal ember, nő, aki magárahagyatottan, érzéketlen emberek között elhamvad az emberré nemesülés vágyának tüzében.

Két kis színjátékát közli a könyv. A háború utáni nemzedéket írja meg mind a kettőben, az egyikben egy fiút, a másikben egy leányt. Mind a kettő kis mestermunka a maga nemében. Mind a kettőben a hős fölvilágosult, szabadszellemű ember, aki a maga életét akarja élni és összeütközik korlátolt, ostoba, kicsinyes, értetlen környezetével. Ezekben a hősökben benne van az ő élete is. Aminthogy ott liheg kielégítetlen, szomjas élete kis regényében is.

"Kényes" témákról ír, az életét leplezi le, de mindezt annyi ízléssel, női öszstönének annyi finomságával, hogy soha, egy pillanatig sem érezzük leplezésnek. Ellenben minden írásában érezzük azt a drámai feszültséget, amely őt is feszítette. Ezt a feszültséget végig fokozza és meglepő, soha feloldódást nem hozó végzettel fejezi be. Mintha minden darab az ő élete lenne. Egy boldogabb kor bizonyosan jobban megbecsüli őt. Az ő emlékét azért becsüli meg, mert mielőtt elhamvadt - lángolt is.
 
 
0 komment , kategória:  A Nagy Karola-rejtély  
Ion Gheorghe Maurer: Emlékem..
  2009-06-26 11:01:24, péntek
 
 
Tünemény suhant át Erdély felett

Ecsetvonások a magyar Baskircsev Mária portréjához

Szerkesztette: Erdélyi Lili/Ada
Szerkesztésért felelős: Benamy Sándor
Készült a Szegedi Nyomdában 1988-ban

"Az voltál-e, aki vagy?"
"Nem voltam az, aki vagyok, de mindig az akartam lenni és nem tudtam (Ti, bírái előtt, Kr.e.2700-ban.)

Művész volt...
Nemzedékek sorsa nemzetfölötti értelemben tudatosodik benne. Benedek Marcell

"Mindenütt Golgota van, ahol valaki új gondolatot mond ki." Heinrich Heine


Ion Gheorghe Maurer: fost Presedinte Consiliului de Ministri: Emlékem Nagy Karoláról


Ismertem Nagy Karolát. Elvtársi barátságunknak, amely marxista gondolkodásbanfogant, meleg és világot emlékét őrzöm agyamban és szívemben.

Mindkettőnk számára legszebb része volt ez életünknek.

Politikailag nem dolgoztam együtt Nagy Karolával, mindketten más-más területen dolgoztunk a holnapért, a szabad ember kizsákmányolásmentes, rabszolganélküli világáért.

Egy magasabbrendű emberi szolidarításra mozgósítottunk, olyan világot remélve, amely sajnos, még nem érkezett el mindenki számára.

ny. román miniszterelnök

Predeál, 1978. február 18.
 
 
0 komment , kategória:  A Nagy Karola-rejtély  
Jókai Anna: A halállal...
  2009-06-26 10:51:34, péntek
 
 
Tünemény suhant át Erdély felett

Ecsetvonások a magyar Baskircsev Mária portréjához

Szerkesztette: Erdélyi Lili/Ada
Szerkesztésért felelős: Benamy Sándor
Készült a Szegedi Nyomdában 1988-ban

"Az voltál-e, aki vagy?"
"Nem voltam az, aki vagyok, de mindig az akartam lenni és nem tudtam (Ti, bírái előtt, Kr.e.2700-ban.)

Művész volt...
Nemzedékek sorsa nemzetfölötti értelemben tudatosodik benne. Benedek Marcell

"Mindenütt Golgota van, ahol valaki új gondolatot mond ki." Heinrich Heine


Jókai Anna: A halállal kacérkodott


Nagy Karola huszonhét éves korában meghalt. A tehetség olykor önpusztító ereje vitte-e ki a világból, - vagy éppen ez a tragikus előérzet sürgette ki belőle, sűrítette művésetté keserves érzéseit?

Nagy Karola gyakran hívta a halált, mondhatnám, szerelmes kacérsággal, szinte élvezettel emlegette, hogy ennek bizony így kell lennie.


Ha megérte volna és ötven éves korában visszaolvasta volna ifjúkori jegyzeteit, maga is egy nyugtalan nő önmarcangoló képzelgésévé foszlatta volna.

De nem így történt. A kiteljesedés ténye hitelesítette művészetét, korai halálát. Az érzelmességből megszenvedettség lett. A nyughatatlanságból még világosabb célkeresés.

Még mekkora nagy író nőtt volna ebből a lenyűgöző testi-lelki asszonyból, ha van ideje az Őt formáló szellemnek megcsontosodnia! Soktémájú drámaíró, novellista, költő, esszésta?

Nagy Karola négyes ketrecbe született: erdélyi elszigeteltek nyelve az övé, de még ebben a drága kis magyarságában is nemesi származásából kitaszított, előítéletektől csapdosott nő, végül pedig olyan veszedelmes szépségű, akit a felületes vágy rögtön ölelésre és nem eszmecserére hív.

Ránkmaradt életműve csupa háborgás. Még nagyon is nő - de tisztán emberi elemek már törekszenek az uralomra. Saját "emancipálása" nagyon is lefoglalja, de rálát már az egyetemetes emberi szenvedésre. Vab szeme a jogtalanságot meglátni. Sokfelé keresgél, merre talál valami abszolút értelmet az ingoványos világban? Istenhite, részvét-képessége jófelé tereli - és nem engedi, hogy unatkozó Bovarynéként élje meg ellentmondásosan viselt házasságát. Lázadozása a "rabság" ellen már szinte férfias vonás. Mégis, azt hiszem, valójában soha nem tudott volna olyan kegyetlen lenni, mint az általa megrajzolt lány, Claire, a drámájában. Kiírta magából a önmegvalósításhoz olykor szükséges kegyetlenséget - de a megélt életben másokat nem tudott bántani: önmagát ostorozta szüntelen. Sok mindent tudott, amiből a nagy irodalmak születnek:tudta, hogy az ember olyan társaslény, aki lényegével végülis mindig magára marad, tudta, hogy az otthontalanság elpusztít, tudta, hogy a változó nem fontos igazán, s az örökre kell törekedni. Tudtae (vaegy inkább csak ösztöneiben érezte), hogy ködképekbe fogódzunk, hogy gyakran csaljuk magunkat. Tudta és hirdette: az a valódi nyomurult, aki a másikat taszítja nyomorúságba. Látszatra belemerült az életbe, látszatra diadalmasan forgolódott benne, mégis volt egy hártya, egy éttéphetetlen hártya közte és a mindennapi valóság közt. Alapélménye a kitaszítottság volt.

"Mindennap egyformán. Mert itt nem változik az élet. Itt nem halványul el a gond. Itt csak sötét kétségbeesés van, kenyérvárás és halál...Súlyosabban már nem nyomhat az élet, nehezebb nem lehet a hullaszag, hangosabb a jaj...

Nagy Karolából hiányzott Árva Bethlen Kata kemény eltökéltsége - a kalitka fémrácsai közt az ő vergődése esendőbb. S talán ezért is közelibb hozzánk, jelenünkhöz a sorsa. A tehetetlenség szégyenében osztozhatunk vele, ma is.
 
 
0 komment , kategória:  A Nagy Karola-rejtély  
Mai harmoniakáryám
  2009-06-26 09:35:50, péntek
 
 


A mai napodat Engedelmesség hatja át


Zöld - Minden szín-kártya főként a jellemet, jellemed változását mutatja. A zöld szín segít leküzdeni érzelmi feszültségeidet, nyugtat, harmonizál. (Ezért is érdemes minden nap eltölteni egy kis időt a HarmoNeten!) Tisztelet övezte, segítőkész, az egészségére odafigyelő, figyelmes időszakban vagy. Reményed van az újrakezdésre, helyesen értékelsz dolgokat. Fel vagy készülve a váratlan helyzetekre is? Látogass el a Harmónia Színjósdába!
 
 
0 komment , kategória:  Napi harmoniakártyáim  
Frontérzékenység ellen
  2009-06-26 09:25:12, péntek
 
 

Frontérzékenység: hogyan hatnak szervezetünkre és miként enyhíthetjük azt?

A frontérzékenység egyénenként különböző formában jelentkezhet. Tudományosan lehetetlen biztosan megjósolni, hogy egy adott egyénnél adott fronthatás milyen panaszokat fog kiváltani.

A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemez. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttal kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot.

Melegfront és hidegfront

Az ember, mint minden élőlény része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele, érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik (vegetatív reakciók). Néhány ember esetében ezek komoly szubjektív, sőt, olykor objektív tüneteket okozhatnak. Leginkább a túlhajszolt életmódot folytató, instabil idegállapotú, gyengébb fizikumú, idős, vagy egyes betegségekben szenvedő (pl. reumatológiai, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, immun-, vagy hormonális krónikus betegségekben szenvedő) felnőttek esetében.

Melegfront esetén a tünetek már néhány órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás, mindezek vérnyomás csökkenéshez, pulzusszám emelkedéshez, esetleg a depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek.

Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszok, sőt, a koraszülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján.

Bizonyos általános idegrendszeri tünetek mindkét fronthatás esetében jelentkeznek, mint például levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése, és a fejfájás.

Egészséges élettel enyhíthetőek a hatások

A fronthatások enyhítése érdekében a legfontosabb feladat a megelőzés. Amennyire lehet, próbáljuk meg kiiktatni a mindennapi életünkből a stresszt, táplálkozzunk egészségesen, együnk vitaminokban (C, B vitaminok), ásványi anyagokban (Zn, Mg) gazdag, könnyen emészhető ételeket (sok zöldség, gyümölcs), valamint ügyeljünk a megfelelő (kb. napi 2-3 liter) folyadékbevitelre.

Fontos a rendszeres testmozgás, ne kíméljük magunkat, sétáljunk sokat akár melegben, esőben, szélben, vagy hóban, hogy hozzászoktassuk ezzel szervezetünket a szélsőséges időjárási viszonyokhoz is.

Jó hatású lehet a naponta végzett váltott zuhany (2 perc hidegvizes, majd 2 perc melegvizes tusolás váltogatva), vagy szaunázzunk, így formában tarthatjuk keringési- és hőszabályozó rendszereinket.

A felsoroltakon kívül azonban számos más módszer közül válogathatnak még a frontérzékenyek, mellyel a szervezet alkalmazkodó képessége javítható, illetve a fronthatások kellemetlen tünetei megelőzhetők, esetleg enyhíthetők. Ezek közé több stresszoldó módszer tartozik, így az aromaterápia, bizonyos gyógynövényekből készült kivonatok, teák fogyasztása (citromfű, orbáncfű, levendula, rozmaring, ginzeng), különböző relaxációs és jóga gyakorlatok, valamint az akupresszúra és a talpmasszázs.

A lehetőségek tárháza, mint látjuk elég gazdag, csak az a kérdés, hogy a rohanó hétköznapjaink során van-e néhány percünk megállni és saját egészségünkkel foglalkozni.

Írta: Dr. Kozma Ákos; Lektorálta: Dr. Szamosi Tamás

Többet megtudhatsz a témáról a www.webbeteg.hu-n

Forrás: Krisztina egypercese
 
 
0 komment , kategória:  Egészség, betegség  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2009.05 2009. Június 2009.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 204 db bejegyzés
e év: 1940 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 668
  • e Hét: 2990
  • e Hónap: 9231
  • e Év: 61497
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.