|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 36
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 21:10:57, kedd
|
| |
| |
2009-08-18. 19:46
TV2, Napló: 96%(!) a szociális kártya mellett
A Napló tegnapi adásában megszavaztatták az embereket a monoki szociális (Balogh Artúr és megannyi más cigány “értelmiségi" szerint csak “sörétes cigánygyűlölő Náci") kártyáról.
Az eredmény magáért beszél: a voksolók 96%-a volt a szociális kártya mellett.
Valamiért cikis lehetett a TV2-nek ez a szavazás, mert a TV2 honlapjára kitett videóról kivágták annak a legvégét, amikor a műsorvezető a voksolás eredményét ismerteti (az eredeti Naplóban persze ezt leadták). Ezt bárki ellenőrizheti az eredeti videón is, ha esetleg azt hinné, mi “bénáztunk el" valamit. Szerencsére pár képkocka bent maradt, mert pontatlanul vágták a videót; így sikerült megmentenünk az utókornak a következő képet is, amelyen a műsorvezető mögött ott látható a szavazás eredménye. Bal oldalt az “Igen" (“egyetértek a kártyával"), jobb oldalt a nem (“nem értek vele egyet").
Megszólaltatták a nagy kaméleont, Lakatos Attilát is, a kártya egyik legfőbb ellenzőjét, aki azt mondja, “jobb, ha ők [Lakatos és Szepessy] nem találkoznak személyesen". Elmondja, “négy [problémás monoki] család végett országos szinten akar egy szociális kártyát, és engem, az én személyemet is sérti vele. Nekem ne ő ossza be az én pénzemet. Felnőtt emberek vagyunk, én be tudom magamnak osztani."
Talán mondanunk sem kell, Lakatos érvelése, finoman szólva, helytelen. Először is: nem négy család miatt kell “szívnia" az egész országnak, hanem többezer/tízezer miatt. Másodszor: Lakatos, segílyes vagy? Nem? Akkor miért Szepessy osztaná be a pénzed? Harmadszor: tényleg felnőttek a deviánscigányok? Ha komoly, felnőtt emberek, akkor hogy lehet az, hogy nem tudják beosztani a pénzüket? Tán csak nem azt szeretnéd, hogy ezentúl havi egymilliót kapjon minden cigány, hogy az (talán) kitartson a hó végéig?
Végezetül: vajon miért ágál Lákátos úr ilyen hevesen a kártya ellen? Tán csak nincs valami köze az uzsorásbizniszhez, Lakatos úr, aminek igencsak betenne a szociális kártya? Mondja csak: honnan a sok pénz, honnan a titulus? Adózott utána, Lakatos úr? Ugye, hogy nem? Persze hogy nem, hiszen adócsaló vagy - lásd EZT. (Plusz infó és kérdéseink ITT).
Kiderül, Monokon egy játékautomatába havonta minimum 600-700 ezer Ft-ot dobálnak be, de sokba ennél jóval többet.
Két beszédes kép a meginterjúvolt cigókról. Hát,nem úgy néznek ki, mint akik nélkülöznek (az egyik hájas; a másik nyakában ujjnyi aranylánc):
http://imgsrv09.kuruc.org/galeriaN/hir/090818c1.jpg
http://imgsrv09.kuruc.org/galeriaN/hir/090818c3.jpg
Végül a videó:
http://www.youtube.com/watch?v=JmunJ8LyGyg&feature=player_embedded
http://kuruc.info/r/35/45353/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:59:04, kedd
|
| |
| |
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Hogyan tud könnyűszerrel bárkit leantiszemitázni?
Kézikönyv cionistáknak a Szabad Néptől
2009-06-18. 10:46 Kuruc.info
Néhány beteg zsidó közpénzből megalkotta a nemzetközi zsidóság kritizálhatatlanságának dogmáját - derül ki a Népszabadságból. Napjainkban már nem lenne ebben semmi meglepő, az viszont meglehetősen mulatságos, hogy a vádpontok gyakorlatilag abból állak, hogy felsorolják a héberek legnagyobb bűneit, valamint azokat a tényeket, melyek emlegetése kellemetlenséget okoz nekik, majd kijelentik, hogy aki ezekről beszélni mer, az antiszemita.
Érdekes módon nem vizsgálják az antimagyarizmust, a kereszténygyűlöletet, az oroszelleneséget, az eszkimók sérelmeit, az antiolaszizmust ésatöbbit. Hiszen az "örök áldozatok", a "cselédsorban" tengődő zsiráfok. Egyértelmű: ha nem volna igazságbeszéd, amit róluk gondolunk és mondunk, nem tiltanák inkvizíciós módszerekkel.
Antiszemitizmus!!!
Antiszemitizmus tehát meglátni a zsidó hatalmat a médiában, a gazdaságban vagy a különböző országok kormányaiban, antiszemitizmus észrevenni, hogy vallásából eredően (is) kollektív gyűlölettel viseltetik a zsidóság a gojok iránt, antiszemitizmus megállapítani, hogy a szappanfőzéshez és a lámpaernyő-készítéshez hasonlóan a gázkamra-mítosz is hazugság, de antiszemiták az auschwitzi múzeum igazgatói is, akik négyről másfél millióra csökkentették az állítólagos holokauszt áldozatainak számát, lecserélve az ezt mutató plakettet. Antiszemitizmus megemlíteni Izrael rasszista törvényeit, népirtásait, a Jézus-gyilkosságot, és nagyjából mindent, ami nyilvánvaló tény.
Külön örvendetes számunkra, hogy ezek közé került a holokamu meséje is. Alább a Népszabadság kedves írása és a kézikönyv ismertetője - további kommentár nélkül.
Mi az antiszemitizmus?
Az EU Rasszizmus és Xenofóbiamegfigyelő Központja néhány jelentős civil szervezettel 2004-ben megalkotta az antiszemitizmus definícióját.
Nagyon sokan úgy érezzük, hogy hazánkban erősödik az antiszemitizmus, aminek sok megnyilvánulási formája van. Megjelenik egyének és csoportok viselkedésében, a közbeszédben, az irodalomban és a sajtóban. Ám azok, akiknek ténykedését, megnyilvánulását mások antiszemitának minősítik, gyakran azzal érvelnek, hogy nem is a zsidókra gondoltak, a zsidó szót ki sem ejtették a szájukon stb. Hogyan lehetnének akkor ők antiszemiták?
Elbizonytalanodás észlelhető a törvényalkotás és a jogalkalmazás területén is abban a tekintetben, hogy mi minősül antiszemitizmusnak. Ezzel a problémával nemcsak Magyarországon szembesül a társadalom, hanem más európai országokban is. Az Európai Unió Rasszizmus és Xenofóbiamegfigyelő Központja néhány jelentős civil szervezettel és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának diszkriminációellenes és toleranciaszekciójával karöltve 2004-ben megalkotta az antiszemitizmus definícióját, amelynek célja, hogy egyértelműsítse a fogalmat és segítséget nyújtson a jogalkotók és jogalkalmazók, valamint társadalmi szervezetek számára az antiszemitizmus elleni fellépésben.
Ez a definíció 26 európai uniós ország, így hazánk által is elfogadott, konszenzusos szöveg, és magáévá tette az Európai Unió Alapvető Jogok Ügynöksége is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) szintén ezt a definíciót használja, és ez alapján készíti az Egyesült Államok külügyminisztériuma a globális antiszemitizmussal foglalkozó, a világ összes országára kiterjedő elemzését. Az antiszemitizmussal párhuzamosan örvendetesen növekszik a vele szemben való ellenállás is, aminek fontos része a monitorozás, a különböző országok és régiók összehasonlítása, a változások követése.
Ahhoz azonban, hogy a statisztikai adatok összehasonlíthatók legyenek, azonos szempontok szerint kell történnie a mérésnek. A közösen elfogadott definíció emiatt is elengedhetetlen. A definíció megalkotásának az volt a célja, hogy gyakorlati útmutatóként szolgáljon az antiszemitizmussal kapcsolatos események felismeréséhez, adatok gyűjtéshez, a törvényalkotáshoz és a törvények betartatásához. Nézzük tehát, mi is az antiszemitizmus európai hivatalos definíciója:
"Az antiszemitizmus olyan sajátos kép keltése a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyűlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint a zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen.
E megnyilvánulások irányulhatnak továbbá - a zsidó közösséggel azonosított - Izrael Állam ellen is. Az antiszemitizmus gyakran vádolja emberiségellenes összeesküvéssel a zsidókat, valamint a zsidókat teszik felelőssé azért, ha a dolgok általában rosszul alakulnak.
Az antiszemitizmus megnyilvánulásai lehetnek verbálisak, írottak, vizuálisak és viselkedésbeliek. Az antiszemitizmus negatív sztereotípiákkal él, és ellenszenves jellemvonásokat tulajdonít a zsidóknak.
Napjainkban az antiszemitizmus megnyilvánulási formái, kontextustól függően, a közéletben, a médiában, az iskolában, a munkahelyen, valamint vallásos közegben - egyebek mellett - a következők lehetnek:
- Felhívás a zsidók bántalmazására, vagy meggyilkolására, illetve ilyen cselekedetekben való részvételre, valamint mindezek igazolása radikális ideológiák, vagy valamely szélsőséges vallási felfogás alapján.
- Hazug, embertelen, démonizáló, sztereotip állítások általában a zsidókkal, vagy a zsidóknak mint közösségnek tulajdonított hatalommal kapcsolatban, mint például - egyebek mellett - a világon átívelő zsidó összeesküvés mítosza, vagy zsidó hatalom vélelmezése a médiában, a gazdaságban, a kormányokban, vagy más társadalmi intézményekben.
- A zsidóság mint nép felelőssé tétele olyan valós vagy képzelt bűnök miatt, amelyeket egy zsidó személy, vagy zsidók egy csoportja követett el, sőt olyan cselekedetekért is, amelyeket nem zsidók követtek el.
- A náci Németország, valamint támogatói és cinkosai által a második világháború során a zsidósággal szemben elkövetett népirtás - a holokauszt - tényének, mértékének, módszereinek (pl. gázkamrák) vagy szándékosságának tagadása.
- A vád, hogy a zsidóság, illetve Izrael Állam a holokauszt tényét kitalálta, illetve annak jelentőségét eltúlozza.
- A vád, miszerint a zsidó állampolgárok lojálisabbak Izrael, illetve a világ zsidósága, mint saját nemzetük érdekei iránt.
Az Izrael Állam ellen irányuló antiszemitizmus megnyilvánulási formái kontextustól függően az alábbiak lehetnek:
- A zsidók önrendelkezési jogának tagadása (pl. annak hangoztatása, hogy Izrael Állam léte rasszista törekvések megtestesülése).
- Kettős mérce alkalmazása Izraellel szemben, melynek alapján Izraeltől olyan magatartást várnak el, amilyet más demokratikus államoktól nem követelnek meg.
- Izrael vagy az izraeliek ábrázolása során a klasszikus antiszemitizmus szimbólumainak, képeinek alkalmazása (pl.: a Jézus-gyilkosság vádja, vérvád).
- A jelenlegi izraeli politikának a náci politikával való összehasonlítása.
- Az egész zsidóság felelőssé tétele Izrael Állam cselekedeteiért.
Nem tekinthető azonban antiszemita megnyilvánulásnak Izrael Állam kritikája, amennyiben ez bármely más állammal szemben is alkalmazott mércét használ.
Antiszemita cselekmények akkor számítanak bűncselekménynek, ha azokat a törvények ekként definiálják (pl.: holokauszttagadás vagy antiszemita irodalom terjesztése egyes országokban).
Bűncselekmények akkor tekintendők antiszemita indíttatásúnak, ha célpontjaikat - legyenek azok személyek vagy tárgyak (pl. épületek, iskolák, imaházak, temetők) - vélt vagy valós zsidó származásuk, vagy zsidókhoz való kapcsolódásuk miatt érte támadás. Antiszemita indíttatású diszkriminációnak minősül olyan lehetőségek vagy szolgáltatások megtagadása zsidóktól, amelyek mások számára szabadon elérhetők. Az antiszemita diszkriminációt számos országban törvény bünteti. (Bővebben itt.)
Nyilván vannak az antiszemitizmusnak helyi specialitásai, de az összes hiányosság ellenére nagy előrelépés, hogy született egy hivatalos európai konszenzus az antiszemitizmus mibenlétéről. Azért fontos ennek a definíciónak a megismertetése minél szélesebb körökben, hogy ne csak érzelmileg és szubjektíven lehessen viszonyulni az antiszemita jelenségekhez, hanem legyen egy objektív fogódzó, tárgyszerű hivatkozási alap, gyakorlati útmutató mindenki kezében, akit az antiszemitizmus érint és érdekel. Legkivált azokéban, akik szakszerűen és hatékonyan kívánnak foglalkozni vele.
(Népszabadság nyomán) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:46:29, kedd
|
| |
| |
3 rövid!
http://www.youtube.com/watch?v=yunhTcRxMtI&eurl=http%3A%2F%2Fkuruc.info%2Fr%2 F34%2F44420%2F&feature=player_embedded
http://www.youtube.com/watch?v=ZjO8EY32JSo&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=Bjhs2wol-ko&NR=1
Tisztelettel, Szebb Jövőt!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:38:53, kedd
|
| |
| |
A Duna Tv nem vetíti le, de az Urániában megtekinthető Jelenczki István Szent Korona filmje
Tisztelt Címzettek, kedves Barátaink!
Örömmel értesítek mindenkit, hogy augusztus 20-án délután fél 6 órakor az URÁNIA FILMSZÍNHÁZ levetíti az Égi Élő Igazság, a Szent Korona Misztériuma és Tana című filmemet. Azt a filmet, amit a Duna Televízió levett a műsoráról és nem adja le 20-án.
Előzmények:
Július 30-án a Duna Tv filmbeszerzési, valamint kommunikációs osztálya személyesen tájékoztatott arról, hogy az ÉGI ÉLŐ IGAZSÁG, A SZENT KORONA MISZTÉRIUMA ÉS TANA című filmemet beszerkesztette az aug. 20-i, esti ünnepi műsorba.
Aug. 2-án örömmel értesítettünk mindenkit arról, hogy aug. 20-án, a Duna Tv sugározni fogja a filmet. Aug. 5-én a Duna Tv alelnöke személyes találkozásunk során a sugárzásnak azt a feltételt szabta, hogy vágjam ki, hagyjam el a film végén lévő Szent Korona fogadalomtételt.
A parlamentben felvett Szent Korona fogadalomtétel szerves része a filmnek, mintegy "záróköve", nem hagyható el anélkül, hogy csorbát ne szenvedne a film szellemisége és jelenkori valóságunkhoz szóló üzenete. Úgy döntöttem, hogy nem járulok hozzá a film megcsonkításához, ez számomra mind művészileg, mind erkölcsileg elfogadhatatlan.
SOK SZERETETTEL VÁROK MINDEKIT AZ URÁNIÁBAN 20-ÁN DÉLUTÁN FÉL 6-KOR:
2009. Magyarország
Jelenczki István
filmrendező
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:34:42, kedd
|
| |
| |
Szégyen, gyalázat: maximális büntetést szabtak ki a Gyulára ajándék székelykaput szállító kovásznaiakra
2009.08.16. 22:09
Keserű szájízzel kezdik a testvérváros Gyulán a városnapokat a kovásznai vendégek az idén. Lőrincz Zsigmond polgármester a Régió Rádiónak elmondta, hogy a gyulaiaknak egy szép székelykaput faragtattak ajándékba. Ezt szállította az a kamion, amelynek dokumentumait a magyar illetékes hatóság a határnál ellenőrizte. Hogy a sietség miatt-e vagy sem, a jármű tachográfjánál valami nem volt rendben, mire az ellenőrzést végző hivatalnok a törvény teljes szigorával sújtott le az ajándékozók gépkocsivezetőjére.
Ezért a kihágásért a jogszabály lehetőséget ad 50 és 400 ezer forint között szabni ki bírságot. Az ellenőr, akiről később a kovásznaiak megtudták, hogy Szegeden lakik (szeretnénk megtudni, kiről van szó - a szerk.), a maximális büntetést szabta ki, mondván, hogy ,,akinek van pénze ekkora székelykaput faragtatni, az fizessen nagy büntetést".
- A rosszindulatú hivatalnok miatt keserű szájízzel ünnepelnek idén azok, akik elutaztak Gyulára - mondta a kovásznai polgármester.
(Régió Rádió - Erdély Ma) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:32:05, kedd
|
| |
| |
Megint nem lesz autonómia, avagy miért nem nemzeti karakterű a Fidesz?
A XX. bálványosi szabadegyetem is a végéhez érkezett, és ennek - legalábbis a mellékattrakciók terén - egyik központi témája az autonómia gondolata volt. A tusnádfürdői összejövetel repertoárján a legnagyobbként beharangozott mutatvány Orbán Viktor Fidesz-elnök, Traian Basescu magyarellenes román államfő és Tőkés László EP-képviselő előadása volt.
Orbán Viktor hagyományszerűen a csonka-magyarországi belproblémákra koncentrált, és a neoliberalális gazdaságpolitika csődjére fókuszált, miközben tetteiben a Fidesz is egyre inkább visszatérni látszik liberális gyökereihez. Nagyobb probléma azonban, hogy a román elnök ismét élesen kikelt a székelyföldi autonómia ellen. Mint ismert, korábban Basescu arra a kijelentésre ragadtatta magát, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia, valamint hivatkozott az alkotmány azon passzusára, miszerint "Románia egységes, szuverén nemzetállam", mely soha nem fogja elismerni a kollektív jogokat. A román elnök a hallgatóság hangos morajlása és füttykoncertje közepette ismét kizárta a székelyföldi autonómia lehetőségét, amikor a székely autonómia-törekvésekre utalva azt mondta: nem hagyhatja, hogy Románia állampolgárainak útlevelet kelljen felmutatni az ország határain belül.
Orbán Viktor a füle botját sem mozdította a megengedhetetlen kijelentések hallatán, de azonnal szükségesnek tartotta leszögezni,hogy a Fidesz ,,alig várja azt a pillanatot, amikor Romániában a Fidesz európai politikai közösségéhez tartozó párt által támogatott Basescu újra elnök lesz", miközben az erdélyi magyarság törekvéseit rendre elnyomja az éppen Basescu nevével fémjelzett román államhatalom. Szempontunkból talán mellékes, de az utolsó konszenzusképes román államfő Emil Constantinescu volt, aki éppen az egyik korábbi bálványosi szabadegyetemen állt ki a kettős állampolgárság intézménye mellett, az autonómia kapcsán pedig kijelentette, hogy pártja, a Népi Akció Pártja támogatná az önrendelkezés jogának megadását a magyaroknak.
Nem így Orbán Viktor, aki a retorika szintjén képes megfelelni a politikai kaméleon-szerep színváltozásainak, tetteiben azonban többnyire hű marad a globális nagytőke által diktált feltételekhez. 1990. június 4-én még dölyfös liberálisként vezényelte ki hadait -élén Fodor Gáborral, aki a Fidesz fészkéből szállt a rabmadarak közösségébe-, az Országgyűlés ülséterméből, amikor Szabad György házelnök felszólította a képviselőket, hogy egy perces néma csenddel emlékezzenek a trianoni békediktátumra. 2005. december 5-én, a szégyenteljes fekete adventi népszavazás évfordulóján aztán ő állította vigyázzba a képviselőket, Wass Albert, Tamási Áron és Márton Áron heroikus kitartására is emlékezve.
A Demokratának adott 2004. augusztus 12-i interjújában (bárki visszakeresheti) Szájer József fideszes EP-képviselő okította a hetilap olvasóit: "A jelenleg hatályos európai uniós szerződések minden egyes új tag felvételét minden egyes jelenlegi tag hozzájárulásához kötik. És még És még csak nem is a kormányoknak, hanem a parlamenteknek kell ratifikálni az új tagok csatlakozási szerződését. Ezt úgy hívják, hogy vétójog. A vétó intézménye olyan eszköz tehát, amelyik egyik pillanatról a másikra új alapokra helyezheti a nyolcvan éve megoldatlannak tűnő trianoni traumát. Egyszerű eszköz, csak használni kell."
A Fidesz-közeli médiumok ugyan már törölték adatbázisukból Orbán Viktor 2004. július 24-i beszédét, részletesebb keresés után azonban felidézhetjük ennek legérdekesebb momentumait: " (...) arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az elkövetkezendő tizenöt-húsz évben nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia Európia Uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. (...) Azt hiszem, hogy aki most nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza."
Így történt. 2005. szeptember 26-án a magyar Országgyűlés jóváhagyta Románia Európai Uniós csatlakozását. A Fidesz 168 képviselője közül 84 igennel szavazott , nyolcvannégyen nem voksoltak. Igent mondott többek mellett Orbán Viktor, Áder János, Németh Zsolt, Rogán Antal, Demeter Ervin. Ugyancsak igennel szavazott Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es képviselő.
Ugyancsak farizeus a Fidesz állsápontja a kettős állampolgárság ügyében. 2000. október 19-én Markó Béla RMDSZ-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök budapesti találkozóján az RMDSZ elnöke hivatalosan közölte, hogy az összegzett aláírások alapján az erdélyi magyarság igényt tart a kettős állampolgárság valamilyen formájára. A magyar kormány képviselői a megbeszélésen kifejtették, ennek a kérdésnek a megoldása most nem időszerű. Kormánypártként a Fidesz nem támogatta a kettős állampolgárság biztosítását. Vezető politikusai több alkalommal is hangsúlyozták 1998-2002 között: a kettős állampolgárság biztosításának kérdése nincs napirenden. Miután viszont ellenzékbe került, a párt követelte, hogy a kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túliaknak. Majd 2005. júliusában Zentán Kövér László okozott botrányt kettős állampolgárság-ellenes kijelentéseivel. Kövér László felelőtlen, eleve bukásra ítélt és semmilyen hasznot nem hozó kezdeményezésként állította be a népszavazást. Kijelentette, hogy aki ilyet tesz nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Kifejtette azt is, hogy a FIDESZ bele lett kényszerítve az eseményekbe. Úgy kellett nekik a népszavazás, mint púp a hátukra. Szerinte december 5-e óriási károkat okozott, mert kiábrándította az embereket. ,,Olyan ez, mint, amikor rájön a kisgyermek, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát" - mondta Kövér. Tovább érvelve kifejtette, hogy elképzelhetetlen következményekkel járna, ha a külhoni magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot, mert főként a fiatalok elköltöznének a szülőföldjükről.
Fent említett Kövér László egyébként a kilencvenes évek hajnalán több érdekes, azóta elsikkdt kijelentést is tett. Az egyiket éppen a nagy vitákat kiváltó 1992-es Csurka-dolgozat apropóján: (a magyar Országgyűlésben hangzott el 1992. augusztus 31-én): "Az elmúlt hetekben Csurka István nem először fogalmazza meg a maga nemzetmegváltó gondolatait, szerencsére nem nekem kell először az újabb keletű magyarországi nácizmus alapvetésének nyilvánítanom. (...) A nézetek nem újak tehát, de új az, amit ez a sokak által tanulmánynak nevezett szellemi Molotov-koktél jelent. (...) Nyilvánvalóvá teszi, hogy céljának, a hatalom mindenáron való megtartásának érdekében neki a parlamenti demokrácia összeomlása, az ország külső és belső békéjének fölborítása sem nagy ár. Az MDF-vezetés pedig szorgalmasan nyilatkozik. Kimondva: azzal nincs bajuk, hogy Csurka István írásán átsüt az antiszemitizmus, a demokratikus pepecselés iránti mély megvetés, a kizárólagos hatalomra törés, az állami erőszakszervezetek politikai megfontolásból történő alkalmazásának szándéka, a politikai ellenfelek ellenségnek bélyegzése, azok kizárása a nemzetből, akik az ország érdekeit másként látják szolgálandónak.(...) Amit pedig a Kormány és az MDF-elnökség tett, az nem más, mint hogy szánalmas, lapos, a lényeget elkerülő nyilatkozataikkal gyakorlatilag legitimálták, a parlamenti politizálás szintjére emelték, tehát szalonképessé tették a náci nézeteket - s az már tulajdonképpen tökéletesen mindegy, hogy azt milyen megfontolásból tették."
A baloldaliságról pedig az Első kézből című orgánumban 1990-ben február 10-én nyilatkozva ezt mondta: "A nagyapám a Bethlen-Peyer paktum után a szociáldemokrata párt pápai szervezetének alapító tagja volt. Vannak családi tradícióim, s én magamat nem szociáldemokratának, de mindenesetre baloldali érzelmű embernek tartom. (...) Először is, hogy az MSZMP szóhasználatát alkalmazzam, igenis polgári restaurációra van szükség, hogy egyszer valaki újra emelt fővel és hittel, komolyan hirdethesse és vallhassa a szociáldemokrata eszméket. Akkor lehet, hogy valamikor egy szociáldemokrata pártnak tagja leszek, de ez számomra sem tűnik közelinek."
Döntse el mindenki, hogy a Fidesz ezen tények alapján nemzeti karakterűnek tekinthető-e, vagy inkább szavaztahajhász formációnak.
http://nemnemsoha.gportal.hu/gindex.php?pg=29141696&postid=86103 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:31:00, kedd
|
| |
| |
A hatodik koporsóban a múltunk fekszik, most már ideje a jövőbe nézni
Talán sokan emlékeznek még a rendszerváltozás eufóriájára, a békés, ámde határozott és markáns dekommunizálás illúziójára, amikor is egy fiatalember emelkedett szólásra az egykorvolt kommunista miniszterelnök újratemetésén. Akkor ez a fiatalember a Vörös Hadsereg azonnali távozását követelte hazánk területéről, és magabiztosan jelentette ki, -akkor, 1989-ben-, hogy a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem "a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja hány évünk is fekszik". Egy évvel korábban ezt a fiatalembert a rendőrök igazoltatták és előállították. Bizonyára sokan kitalálták, hogy kiről szólt a bevezetőm fámája: igen, Orbán Viktorról.
Ez a fiatalember aztán hamarosan Oxfordba távozott, ahol politikai filozófiát hallgatott. Akkor ő volt a Soros kiválasztottak egyike, sokáig úgy tűnt, hogy 1994-ben is ő lesz. Nem ő lett, köszönhetően állítólagos Saulusból Paulussá változásának. Ekkor már úgy definiálta magát, mint a jobboldal megkerülhetetlen, karizmatikus vezéralakját. Sokak szemében még mindig szimbólum, embléma: a nemzet határokon átívelő újraegyesülésének szimbóluma. Mivel ez az értekezés nem a múltról, hanem a jövőről szól, a továbbiakban elegendő a fenti úriember életpályájának csupán egyetlen további momentumát felvillantani: 2006. október 23-át, az árulás napját. Fent említett úriember ekkor az őszödi hazugságbeszéd kiszivárgása miatti jogos népharagra apellálva nagygyűlést hirdetett, melyen sikerrel tüzelte fel hallgatóságát. Később, a rendőrattak megindulását követően aztán páncélozott gépkocsijába ült, hogy az este már valószínűsíthetően fotelja kényelméből, a televízión keresztül kövesse figyelemmel, amint képviselőtársát, Révész Máriuszt ütlegelik a rend buzgó őrei a pesti utcákon. Igen, akárcsak ötven esztendővel korábban, piros volt a vér a pesti utcán...
Ennyit a hatodik koporsóról, melyben az elmúlt húsz évünk fekszik. Béke poraira. Olyan volt ez a húsz esztendő, mint a Tanú narancsa: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb - igaz, nem is a miénk.
2009. július 3-án a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon, jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát, az egyesülési törvényben foglaltakkal való állítólagos visszaélés apropóján. Hogy melyik szakaszát szegték meg a nyolcvankilencévikettesnek, az rejtély, egyben a III. Magyar Köztársaság és a Bajnai-kabinet demokráciafelfogásának remek illusztrációja is...
2009. július 4-én az Erzsébet téri fűben üldögélő gárdistákat egyenként emelte ki a rendőrség a tömegből, végül elvezették Vona Gábort, az ország harmadik legerősebb pártjának, a majd félmilliós bázissal rendelkező Jobbiknak az elnökét is. Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és több jogvédő személy, valamint szervezet vizsgálja a minap történteket.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke leült a gárdisták közé, együtt demonstrált velük békésen a szabad ég alatt. Nem ült páncélozott gépjárműbe - a rendőrségi kisbuszba ültették. Nem a televízió képernyőjén keresztül figyelte párttársai és szimpatizánsai vegzálását, hanem velük együtt élte át azt. Igaz, nem is beszélt soha rébuszokban, csak az igazat mondta.
2006. október 23-án levitézlett egy sokak által szentként tisztelt etalon. 2009. július 4-én új vezetője született a jobboldalnak. Ideje eltemetni az elmúlt húsz évünket, és a jövőbe tekintetnünk. Ennek jegyében: adjon az Isten szebb jövőt!
http://nemnemsoha.gportal.hu/gindex.php?pg=29141696&postid=76169 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:29:20, kedd
|
| |
| |
Mi lesz Márai városával?! Bezárt az utolsó magyar könyvesbolt is Kassán
2009.08.18. 12:11
Bezár a kassai magyar kultúra bástyájának számító magyar könyvesbolt. A kelet-felvidéki nagyvárosban ez volt az egyetlen olyan bolt, ahol nagyobb számban magyar nyelvű kiadványokat lehetett vásárolni.
A kassai magyar könyvüzlet nemcsak egy bolt volt a sok közül, hanem intézmény a szó nemes értelmében. 1952 óta működött folyamatosan ugyanazon a helyen, a Fő u. 17 alatt.
A rendszerváltáskor kísérlet történt, hogy a Püskiék vegyék át, majd a Madách-Posonium üzletláncának egy fontos központja lett. Egy időben itt előadások is zajlottak. A kassai magyarok itt tudtak néhány szót váltani, a kirakatban hirdették a magyar rendezvényeket, bent szórólapokat lehetett kapni, s ha valaki nem tudott mit kezdeni fölöslegessé vált magyar könyveivel, bevihette oda. Most a szemétbe dobhatja. - jygezi meg keserűen a felvidek.ma publicistája.
Elvben még 2010-ig ott maradhatott volna, de fenntartója megszüntette. Már decemberben is lábra kaptak hasonló híresztelések, s ezek most sajnos beigazolódtak.
"Anyagi okok is húzódnak a háttérben, de feladni egy ilyen bástyát önként, nem szabad!" - írja a magyar hírportál újságírója.
A könyvesbolt bezárása nem az egyetlen kelet-felvidéki magyarságot sújtó csapás. A Szlovák Rádió magyar adásának kassai tudósítói státusza is veszélybe került, sőt a városi magyar Thália Színházat is megszűnés fenyegeti.
felvidek.ma - barikad.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:26:18, kedd
|
| |
| |
Nem kizárt, hogy rokonok lehetnek az elkövetők Kislétán
2009-08-18 09:17:55 MR1
Értékelhető információt kapott a rendőrség a Kislétán meglőtt lánytól. Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója a TV2 hírműsorának elmondta: a nyomozók nem zárják ki, hogy rokonok lehetnek az elkövetők.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán augusztus 3-ára virradó éjjel ért támadás egy családot: a 45 éves nő a sörétes fegyverből leadott lövésektől a helyszínen meghalt, 13 éves lányát súlyos sérüléssel szállították a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházba, már jobban van, de még több műtét vár rá.
Kapcsolódó:
Kisléta: "dörzsölt, rasszista gyilkosok" - Eger vagy Miskolc felől?
Heti Válasz 2009.08.14.
Reális verzió, hogy a romagyilkosságok elkövetői Eger és Miskolc környékéről valók - derül ki a heol.hu cikkéből, amely a Hetek információira hivatkozik.
Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes szerint reális verziónak tekinthető, hogy a romagyilkosságok elkövetői Eger és Miskolc környékéről érkeztek - olvasható a Hetek internetes portálján. Az életvédelmi nyomozóként többek között a Farkas Helga ügyet felderítő, Magda Marinkót is elfogó rendőr jelenleg tagja a Draskovics Tibor által életre hívott, tapasztalt rendőrökből álló Vének Tanácsának.
Kovács Lajos ezt a lehetőséget azért tartja reálisnak, mert az elkövetők nem lakhatnak túl közel a helyszínekhez, hiszen az veszélyes lenne számukra, ugyanakkor két óránál többet sem nagyon utazhatnak, mert az viszont felesleges lenne. A gyilkosságok az északi országrészben történtek és a fenti két kritériumnak mindkét város és környéke megfelel.
A romagyilkosságok elkövetőit egy 100 fős nyomozó és a 20 fős elemző csoport igyekszik megtalálni. A bejelentések, rögzített telefonbeszélgetések, illetve az autópálya kamerák felvételei alapján több mint négymillió információt kell megvizsgálniuk.
A testületet Draskovics Tibor igazságügy-miniszter hívta életre; tapasztalt rendőrökből áll. Kovács Lajos elmondta, a következő két hétben az összes eddigi helyszínt végigjárják kollégáival, valamint átolvassák az ügy aktáit. Céljuk, hogy tapasztalataikkal, javaslataikkal támogassák a nyomozókat. Hozzátette: a "közepesen nyomgazdag" helyszíneken a rendőrök találtak olyan adatokat, amelyek segíthetnek a megoldásban, ám ezekről nem kívánt beszélni.
"A sorozatelkövetésekre jellemző, hogy minél több eset van, annál nagyobb az esély, hogy elfogjuk az elkövetőt. Ez egy versenyfutás az idővel, hiszen ha a meglévő adatok alapján sikerül ezt megtenni, azzal emberi életeket mentünk meg. Ha viszont újabb gyilkosságra kerül sor, akkor a nyomok száma gyarapodik" - mondta Kovács Lajos. Szerinte 3-4 elkövetőnél nem beszélhetünk többről, akik mindenképpen dörzsölt, előrelátó, keményen rasszista személyek, akik előzetes helyismerettel rendelkeznek, nem ad hoc módon választják a helyszíneket. Úgy tűnik, hogy egyre gátlástalanabbá válnak, elkapta őket a hév, hiszen először csak a házakra lőttek, azóta viszont könyörtelenül gyilkolnak férfiakat, nőket és gyerekeket. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-08-18 20:10:48, kedd
|
| |
| |
Rozgonyi Ernő: A nemzetgazdaság egyes kérdései érthetően.
Dátum: 2009. August 15. Saturday, 10:12
Publicisztika
Minek a magyar bank?
A magyart kétszintű bankrendszert még a Kádár rezsim idején, igen nagy hazai ráfordítással hozták létre, mert nem lehetett tovább fenntartani azt, hogy minden banki funkciót a jegybank lát el. Kialakultak a kereskedelmi bankok hálózatai mint a piacosodó gazdaság pénzintézetei. Ezeket a bankokat meg kellett volna becsülni, mert nagy gazdasági értéket képviseltek, hiszen ők képzeték a magyar bankrendszert.
Létük nagyon útjában állt a gyarmatosító törekvéseknek ezért kormányaink, vagy helyesebben helytartóink, igen hamar az őket eltartó idegenek sugallatára kitűzték azt a célt, hogy a magyar bankrendszert meg kell semmisíteni. 1990-től (bár már egy-két évvel előbb is) hangzatos frázisokkal készítették elő a bankprivatizációs folyamatot, hiszen a magyar bankrendszer likvidálásának legegyszerűbb módja a privatizáció volt és ez biztosította egyben a legnagyobb hasznot, nyereséget is az idegenek számára.
,,Tizenöt éve az MKB részbeni eladásával kezdődött a bankprivatizáció hosszú és viharos története. Az állam mai forintra átszámolva 632 milliárdos bevételre tett szert a tucatnyi bank eladásából, ám ez eltörpül a mintegy 2000 milliárdnyi konszolidációs kiadástól." Írja a Napi Gazdaság. Ez a szembeállítás is bizonyítja, hogy itt kifejezetten rablóprivatizációról van szó, de ettől függetlenül is nevetséges áron prédálták el a magyar bankrendszert. Kirívó példának hozom fel a ,,nagy szakértő" Bokros Lajos bankjának esetét, ahol az állam, hogy a csődtől a Budapest Bankot megóvja állami kezelésbe vette, majd úgy adta el gyakorlatilag 12 milliárdért, hogy először 12 milliárdot beleadott a bankba és ezen felül még vállalt valami homályos 8,5 milliárdnyi eszköz-visszavásárlási garanciát is, amit a vevő természetesen le is hívott. Ez igen, ez aztán üzlet a javából.
Máshol az ilyen ügyeket a köztörvényes bűnüldöző szervek szokták ,,kezelni". Épp ésszel érthetetlen és minden ízében különös és bűzlő volt a Pénzintézeti Központ eladása is, de - mint azt a néhány számból is világosan látni lehet - az egész bankprivatizáció az ország becsapása és ellehetetlenítése céljából zajlott le. Az ilyen üzletek- már ami az állami bevételt illeti - kísértetiesen hasonlítanak ahhoz, amikor tolvajok, rablók, útonállók a rablott holmit értéke 5-10 %-án adják át az orgazdáiknak. Ebben a kisded játékban - többé kevésbé - valamennyi kormányunk közvetlenül, vagy közvetve részt vett.
Az Orbán-kormány alatt kezdett valami derengeni arról, hogy magyar bankrendszer nélkül nincs, ami az állami akaratot közvetíteni képes, vagy hajlandó. Létrehozták a Fejlesztési Bankot. Ez egy pozitív lépés volt, de igazi áttörést már nem jelentett, mert ahhoz más vonatkozásokban is lépni kellett volna, ez pedig elmaradt.
Árstabilizáció?
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben, mint említettem, szó nincs a jegybankok alapvető feladatáról, a nemzetgazdaság pénzellátásáról, de a törvény elsődleges célként az árstabilitás elérését és fenntartását tűzi ki. Elérkeztünk tehát egy igen komoly és nehéz témához, az infláció kérdésköréhez. Az a nehéz ebben, hogy a magyar viszonyok nem nevezhetők általánosnak, hanem speciálisak, ezért a hazánkban eluralkodott monetáris halandzsától, a félrevezető hazudozástól eltérően kell az infláció hazai okait, ok okozati összefüggéseit és hatásait elemezni.
Néhány általános közgazdasági fogalmat azonban itt is meg kell említeni. Az egyszerűség és a rövidség okán részben a Wikipédia, a szabad enciklopédia segítségét is igénybe vettem. Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció.
Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0 % körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Az árszínvonal-változás mértékét tekintve beszélhetünk lassú (vagy kúszó), vágtató, ill. hiperinflációról. Kúszó infláció esetén az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő. Vágtató infláció esetén az árak általános emelkedése már két számjegyű.
Szokták emlegetni, hogy az infláció a kormányok egyik rejtett adójellegű bevételének, az inflációs adónak a forrása. Érdekes módon arról kevesebb szó esik, hogy erre csak igen töppedt agyú pénzügyminiszterek szoktak építeni (nálunk ugye van ilyen bőven), mert az infláció a külső, de különösen a belső adósságszolgálat terheit igen jelentős mértékben növeli, vagyis a kiadási többlet a sokszorosa a bevételi többletnek, ha nagy az adósság állomány. Márpedig hazánknak irtózatosan nagy a külső és belső adósság állománya. Vagyis az inflációval ugyan csökken a bérek vásárlóereje (ami ebben az országban 20 éve állandóan cél) de egyben a költségvetésben lévő, ugyancsak a dolgozó emberek lehúzásából eredő pénznek ésszerű állami elköltését is lehetetlenné teszi. Ki jár itt jól? A nemzetközi tőke urai, a gyarmatosítok, akik ami pénzünkkel tesznek tönkre bennünket kormányaink hathatós segítségével.
Az MNB-ről szóló törvény, amikor árstabilitást tűz ki célként, összetéveszti az inflációt az áremelkedéssel. Az árszínvonal emelkedése ugyanis csak következménye az inflációnak, ami ezáltal lesz mérhető. Ha már hivatalosan ez az MNB legfőbb célja, akkor az infláció kordában tartása helyesebb fogalmazás lenne. De hát ez azért még sem véletlen. Mert mi az infláció? Az infláció fogalma és ténye mindig pénzre vonatkozik, konkrétabban a pénzmennyiség duzzasztására, a forgalomban lévő pénz mennyiségének rendkívüli megnövekedésére és emiatt való elértéktelenedésére. Olyan pénzgyarapodást jelent, ami a gazdasági teljesítményt lényegesen meghaladja és amelynek okán a kínálat és a kereslet közötti egyensúly megbomlik. Így aztán jogosan felmerül az a kérdés, hogy miként kerülhetett több pénz a forgalomba, mint amennyit a gazdaság elbír? A MNB elnökei szerint úgy, hogy túl magasak a bérek és nyugdíjak. Ugyanis minden banki értékelésben azt követelik, hogy vissza kell fogni a bérkiáramlást. Továbbá csökkenteni kell a költségvetés újra elosztó szerepét. Vagyis (többek között) az egészségügyre, az oktatásra, a nyugdíjakra fordított összegeket. Nálunk.
Nos, ezért is tartunk ma ott, hogy az átlagbér - vásárlóerő paritáson - megfelel az 1971 évi átlagbérnek. Döbbenetes. Persze van egy réteg akire nézve ez igaz. Ide tartoznak a volt főbolsik, akik ma újgazdagok, a bankárok, többek közt az MNB elnöke is, politikusaink és a nomenklatúra klientúrája. És valóban ennek a nyomorult csekély lehetőségű költségvetésnek pedig vannak olyan tehertételei is, amelyek helytartóink családi és baráti, kiszolgálói, alibit adó és hamis magyarázatokkal szolgálók népes tábora irányába folydogál el és válik a társadalmi hasznosság szempontjából semmivé.
Hozzá kell ehhez tennem, hogy hiába írja elő az árstabilitást a törvény, a Magyar Nemzeti Bank még soha nem tett eleget ennek a követelménynek. Csak példaképpen íme a ,,hivatalos" infláció alakulása:
A hivatalos infláció alakulása
Év - %
1992 - 123,0
1993 - 122,5
1994 - 118,8
1995 - 128,2
1996 - 123,6
1997 - 118,3
1998 - 114,3
1999 - 110,0
2000 - 109,8
2001 - 109,2
2002 - 105,3
2003 - 104,7
2004 - 106,8
2005 - 103,6
2006 - 103,9
2007 - 108,0
2008 - 106,1
Mint tudjuk ezek ráadásul manipulált adatok, hiszen a ,,fogyasztói kosárban" talán még a malomkő is benne van. A lakosság bizony minden alkalommal magasabbnak érzi, teljes joggal az inflációt.
Az MNB tehát hősiesen küzd az infláció ellen amit maga és a kormány gerjeszt leginkább, a magas alapkamattal, az évente változó és általában növekvő adókkal, járulékokkal, az idegen tulajdonú bankrendszerünk tevékenységének szabályozatlanságával.
Van azonban egy tényező, amiről mélyen hallgat az MNB és helytartóink egyaránt. Mert bizony van itt pénzduzzasztás bőven, van a magyar gazdaság pénzszükségletét lényegesen meghaladó pénz a forgalomban. Honnan? Hát nem a mi nyomorúságos afrikai bérünk, vagy az állam legalapvetőbb feladatait sem teljesíteni tudó, eladósodott, kivéreztetett költségvetésünk túlköltése révén, hanem az idegen tőke nyakló nélküli beáramlása miatt. Nem az elnyomorított lakosság, nem a költségvetés újra elosztó szerepe az ok, hanem a nemzetközi (honfoglaló és gyarmatosító) tőke beáramlása. Ennek ugyanis helyet kell csinálni és azt csak úgy lehet, hogy szűkítik a pénzhez jutást minden magyar számára, legyen az bér, vagy hitel, magánszemély, vagy magyar vállalkozás. Pénzszűkét mindennek ami magyar, tág teret, kényelmes behatolást mindennek ami idegen. Mert az idegen szép. És jó. Segít nekünk ...megszabadulni minden értékünktől.
A gátlástalan és főként aránytalan idegen tőke beáramlás egyébként összességében hazánknak csak kárt okozott!
Íme az egyik bizonyíték:
Morita japán közgazdász elemző számításokkal vizsgálta, hogy mennyire hatékony a külföldi tőke egy-egy országban. Ezt úgy vizsgálta, hogy feltételezte (helyesen), hogy az egy főre eső GDP bővülése jelentős mértékben függ a beáramló külföldi tőke szintjétől. A számítások szerint 1981-1996 közötti időszakban (15 év) az egy főre jutó külföldi működő tőke 1 dollárral való növekedése Spanyolországban 4,15 dollárral növelte az egy főre jutó GDP-t, Portugáliában 4,82-vel Görögországban 3,56-tal, Csehországban 3,1-el, Lengyelországban 4,69-el. És most tessék jól figyelni! Magyarországon ez a mutató 0,69 dollár. És ez a számítás csak a működő tőkére vonatkozott, miközben nálunk emellett számottevően garázdálkodott és garázdálkodik ma is a kalandor tőke. A vizsgált 15 évre vonatkozóan tegyük hát fel a kérdést: hova és kihez került és tűnt el végleg a nemzetgazdaságból mintegy 20 milliárd USA dollár? Hozzáteszem, a helyzet a vizsgált időszak óta csak romlott. Egyébként is döbbenetes egy olyan állami gazdaságpolitika, amelyik 1999-2000-ben például arra épült, hogy változatlan értékben számolva, legalább 2-3 milliárd USA dollár beáramlására van szükség évente a kialakított rendszer életbentartására.
Azóta ez a kívánatos beáramló tőkeszükséglet nagyságrendekkel növekedett. Hála - és ezt a szót nagyon szeretik az MNB elnökök - a prudens gazdaságpolitikánknak. Nos tehát ennek valamilyen módon helyet kellett csinálni és ezt csak a magyar életszínvonal és a magyar vállalkozók kárára, rovására lehetett, lehet. Nyomatékosan fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ezért többek között ez is - és nem a gazdasági világválság - az oka a jelenlegi helyzetünknek és ebben valamennyi parlamenti pártnak fenn áll a felelőssége.
(A következő fejezetben a szerző az adósságcsapdával foglalkozik.)
HunHír.Hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 36
|
|
|
|
2009. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
345 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1364
- e Hét: 3286
- e Hónap: 7031
- e Év: 160527
|
|
|
Offline
