|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2009-08-04 22:42:15, kedd
|
|
|
Myra B. Welch: A mester érintése
Ütött-kopott volt, s az árverező
Úgy hitte, fáradni kár.
Mégis kezébe vette a vén hegedűt,
S mosolyogva mutatta fel.
- Hölgyeim és uraim, figyelmet kérek!
Lássuk, a licitálást ki kezdi?
Egy dollár, ott hátul, kettő, igen!
Csak kettő? Ki ad hármat?
Három dollár először, és másodszor is...
Már koppant volna a kalapács, de mégsem,
A terem végéből ősz hajú férfi
Lépett közelebb, s felemelte a vonót;
Letörölte a port az ódon hangszerről,
Felhangolta a megereszkedett húrokat.
Tiszta és édes dallam kelt szárnyra,
Akár egy égi angyal éneke.
Elhallgatott a muzsika, s az árverező
Furcsán fojtott hangon szólt:
- Ki ad többet a régi hegedűért?
Felmutatta a hangszert és a vonót.
- Ezer dollár, ki ad érte kettőt?
Kétezer dollár! Ki ad hármat?
Háromezer először, háromezer másodszor,
Háromezer harmadszor!
Tapsolt a terem, de valaki bekiabált:
- Nem értem, mitől ez a hirtelen
Értéknövekedés? Nem váratott magára a válasz:
- A mester érintésétől.
Sok emberélet, akár a lehangolt húr,
Ütött-kopott, vétkektől szennyes,
Megkaphatja bárki olcsón,
Bizony, mint az avítt hegedűt.
Egy tál lencse, pohár bor,
Perdül a kocka - és sodródik tovább.
Az ára szinte semmi, s kis híján
Koppan már a kalapács.
Ám jő a mester, s a tudatlan tömeg
Nem érti, mitől a hirtelen változás,
Ami a lélek értékét megezerszerezi.
Pedig egyszerű: a mester érintésétől.
Irodalmi kávézó Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek*Idézetek |
|
|
|
|
|
2009-08-04 21:28:38, kedd
|
|
|
Máriássyné, Szemere Katinka: A fületlen bögre
Ma elmosogattam éppen este nyolcra,
Rakosgatom fel a bögréket a polcra.
Kettő van fületlen, de elölről szépek,
Egészen olyanok, mint a többi épek.
Csak a fületlen részt hátulra kell tenni,
S nem kell azt a hibát úgy szemügyre venni!
Mert hiszen töretlen használhatóságuk,
És csak szépséghiba ez a kis hibájuk.
Most az jut eszembe: sok felebarátom,
Hogyha képletesen fületleneknek látom,
Úgy teszem-e őket életem polcára,
Hogy ne lássak mindig arra a hibára?
Hanem csak a szépre, hanem csak a jóra,
Mert csak ha így térek egykor nyugovóra,
Akkor tesz el úgy az igazságos Isten,
Ahogy a bögréket rakosgattam itten:
A mennyei polcra nagyirgalmú szemmel,
Hátrafelé az én letörött fülemmel.
Túrmezei Erzsébet Link
|
|
|
1 komment
, kategória: Versek*Idézetek |
|
|
|
|
|
2009-08-04 09:29:30, kedd
|
|
|
„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged" (4Móz 6,24).
A főpapi áldás első mondata lényegében ígéret! Az áldást, amelyet Urunk (nagy főpapunk) nekünk ígért, bizonyosan megkapjuk, mert az megegyezik Isten akaratával. Milyen nagy öröm, ha élvezhetjük a mindent megszentelő isteni áldást! Ha (mi magunk) áldottak vagyunk, összes tulajdonunk és minden örömünk (is) áldott, sőt, veszteségeink és keresztjeink, de még a csalódásaink is áldottak lesznek. Isten áldása mélyreható és megtapasztalható. Az emberektől jövő áldás legtöbbször csak puszta szó, az Úr áldása viszont meggazdagít és megszentel. Ha igazán jót akarunk kívánni felebarátunknak, ne azt mondjuk: „Sok szerencsét", hanem azt, hogy „Áldjon meg téged az Úr".
Az áldáshoz hasonló nagy öröm, ha az Úr megőriz minket. Megőriz maga mellett, megőriz az önmagával való közösségben. Akiket Isten őriz, azok valóban védve vannak minden gonosztól, azokat Isten megőrzi az örök boldogságra. Isten oltalma együtt jár áldásával, békességet és biztonságot nyerünk általa.
E könyvecske szerzője szívből kívánja, hogy minden olvasója megtapasztalhassa Isten ezen gazdag áldását és oltalmát. Tedd magadévá ezért most ezt a mai ígéretet, és kérd azt Isten minden szolgája számára is!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Anastatica Hierochuntica - Jerikó rózsája |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2009. Augusztus
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
39 db bejegyzés |
e év: |
726 db bejegyzés |
Összes: |
10080 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 663
- e Hét: 2823
- e Hónap: 13876
- e Év: 75177
|
|
|