|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 20:11:43, szombat
|
| |
| |
Minél nagyobb az adósságunk,a zsidóknak annál nagyobb business!
*****************
7,2 százalékkal csökkent a GDP a III. negyedévben
* MTI
* 2009-11-13 10:15
A bruttó hazai termék (GDP) 7,2 százalékkal csökkent 2009 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest, korrekciók nélkül és a naptárhatást figyelembe véve egyaránt.
A Dow Jones hírügynökség által megkérdezett 12 elemző 6,6 százalékos éves GDP visszaesést vár idén július és szeptember között, szemben az előző negyedév 7,5 százalékos zuhanásával.
A GDP a harmadik negyedévben 1,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A bruttó hazai termék a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2008 második negyedéve óta csökkent.
A mezőgazdaságban van a legnagyobb visszaesés
Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője elmondta: a gazdaság gyakorlatilag az előző negyedéves szinten stagnál, sőt talán már egy nagyon enyhe javulás jelei is mutatkoznak. Az idei harmadik negyedévben egyértelműen a mezőgazdaságban mutatkozott a legjelentősebb visszaesés. Az ágazatban tavaly ilyenkor kiugróan magas, mintegy 70 százalékos növekedést lehetett mérni az előző év hasonló időszakához képest, addig idén július-szeptember között átlagos terméssel zárt az agrárium, ami még így is "elég masszív visszaesést" produkált.
A kereskedelem és az építőipar teljesítményében szintén csökkenést mértek a statisztikusok, ami elsősorban a továbbra is alacsony belföldi fogyasztásnak, illetve az előző hónapok adataitól elmaradó lakás- és autópálya-építéseknek tudható be - fejtette ki Szabó Péter.
Hozzátette: a közigazgatás, oktatás szintén enyhén csökkenő teljesítményt mutat az előző negyedévhez képest, míg a továbbra is recesszióban lévő pénzügyi szektor már a lassú kilábalás jeleit mutatja.
http://www.metropol.hu/gazdasag/cikk/485744 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 19:52:21, szombat
|
| |
| |
Ravasz László:
A magyarság lelki egysége
A Pester Lloyd karácsonyi számában rendkívül jelentős cikk jelent meg Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát tollából "A magyarság lelki egysége felé" címmel. Bármilyen témáról nyilatkozzék is Kelemen Krizosztom, szavára az egész ország felfigyel. Mennyivel inkább figyelmet érdemelnek hát gondolatai, ha a legizgalmasabb, leglényegesebb és legkényesebb magyar témák egyikéről szól, arról, hogy miként lehetne a magyar lélek azon egységét helyreállítani, mely a 16. század egyházi válságában kettészakadt. Nem kutatja , hogy a szakadásért kit terhel a felelősség, hanem, hozzánk hasonlóan, ezt a kérdést a történészekre bízza. Sokkal inkább azt vizsgálja, hogy a lelki egység helyreállítása mi módon lehetne elképzelhető. Biztos vagyok benne, hogy nincs olyan komoly magyar ember, aki ezt a tervet túlzónak tartaná, s azzal térne napirendre a dolog fölött, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Jóllehet valóban nem csinál, de talál társakat magának, és a többi fecske érkezését, a nyár ígéretét vetíti előre. A kérdés jellegéből következik, hogy - legalábbis egyelőre - nem lehet végleges és konkrét válaszokat adni. Egy összetört kristálypalotát nehezebb összerakni, mint eredetileg felépíteni. Az egyház megosztottsága egy majdnem kétezer éves történelmi folyamat eredménye, s az egység helyreállításához legalább másfél évezred szükségeltetik, ha feltesszük, hogy az újjáépítéshez ugyanannyi idő kell, mint a szétromboláshoz. Jelenleg a keresztyén egyház három nagy egységből áll, melyek mind a keresztyének egy-egy csoportját foglalják magukban, s alapjában mind a hárman jogot formálnak az egyetemességre. Ezek: a római katolicizmus, az ortodox katolicizmus, az evangéliumi katolicizmus. Világméretekben tehát ezek közösségéről és egységéről volna szó. Igaz, hogy minket s az illusztris szerzőt is elsősorban a római katolicizmus és az evangéliumi katolicizmus érdekli, de a történelemből világosan látjuk, hogy a keresztyénség nagy kérdései mindig világméretekben jelentkeztek, s ezeket az egyes országok egyedül képtelenek voltak megoldani. Azt is meg kell állapítanunk, hogy a keresztyénség egységének helyreállítására tett eddigi kísérletek nem érték el céljukat. Ennek nem csak az volt az oka, hogy mind a három katolicizmus úgy képzeli el az egységet, hogy a másik kettő átpártol az ő álláspontjához, ami kultúránk rétegződése miatt eleve lehetetlen, hanem az is, hogy az egységtörekvések gyakran nem a nagyobb egység irányába hatottak, hanem az egyes nagyobb egyháztesteken belül külön irányzatokhoz, esetleg szakadásokhoz vezettek vagy legalábbis azzal fenyegettek. Ha két egyház egyesül, akkor rendszerint három lesz a kettőből, mert csak egy-egy rétegük fogadja el az egyesülést, s a többiek még keményebben ragaszkodnak különállásukhoz. Nem dönthető el, hogy vajon nem azok-e a buzgóbbak, hûségesebbek, komolyabbak és keresztyénebbek, akik öröklött hitükhöz és évszázados különállásukhoz ragaszkodnak. De azért is nehéz ez a kérdés, mert nincs előttünk világosan az út és a módszer, melynek követése célhoz vezetne minket. Nem választhatjuk az ismerős utat, mely abból indul ki, hogy az isteni mag, minden vallás közös lényege azonos, mert valamennyi Isten létének felismeréséből és szolgálatából, a lélek halhatatlanságából és a legfőbb Jó eszméjéből áll, s minden, ami ezen felül van a papok találmánya s idegen betoldás. Ezt a felfogást ismerjük a 18. század religio naturalisából, amely még vallásnak (religio) is gyenge volt, nem hogy keresztyénségnek. Ezért a tanért egyetlen egyház sem lesz hajlandó a Szentháromságról, Krisztus királyságáról, a Szentlélek munkájáról vagy az egyház édesanyai szolgálatáról szóló hittételeit feláldozni. A gyakorlatban bizonyos misztikus-pietista vallási mozgalmak vezetői próbálkoztak az egység létrehozásával. Szerintük a keresztyénség lényege a Krisztussal való élő kapcsolat, s ha ez fennáll, tökéletesen mindegy, hogy ez a személyes hit, amely igazán csak az egyformán gondolkodók kis közösségében élhető meg, mely egyház külső keretei között talál magának kifejezési formát. Végül azt is leszögezhetjük, hogy a lelki egység abból a teológiai erőkifejtésből sem jöhet létre, melynek keretében tiszteletreméltó tanult emberek tudományos módszerekkel próbálják meghatározni az egyes keresztyén egyházakban lévő közös és eltérő tulajdonságokat, s azt, hogy ezek az elemek hogyan viszonyulnak mennyiségileg és minőségileg egymáshoz. Ez nem sikerülhet, mert egyetlen vallás sem született még valamely teológiából. Bármely vallás csak inspiráció hatására jöhet létre, s egy teológia pedig csak vallási meggyőződésből. S azért sem sikerülhet, mert a tudományos megismerés természeténél fogva különbséget tesz, míg összefoglalni, integrálni csak a szenvedélyes meggyőződés, a nagy Pathos képes. S végül azért sem sikerülhet, mert nagy kérdés, hogy mindaz, amit tudósok szobájukban kigondoltak, képes-e az emberek szívét megnyerni s követőket vonzani. Sok jel van arra, hogy ezek a finom tudományos különbségtételek a hívő embereket nem érdeklik, a közömböseket és hitetleneket pedig még úgyse. Mindezek ellenére sem szabad az Egyház egyesítésének reménységét feladni. Nem adható fel, mert szükséges. A keresztyénséget olyan erős szellemi irányzatok fogják megtámadni, melyhez képest a gnoszticizmus vagy éppen az iszlám csak gyenge fuvallat. Szükséges, mert valamennyi egyházban a közömbösök vagy tagadók száma igen magas. Az a körülmény, hogy ezeket a nézeteket a mai korszellem sokfelé nem teszi magáévá, sőt a legmerészebb kijelentéseket esetleg külső erőszakkal el is nyomná, ne hitesse el velünk, hogy minden megkeresztelt egyháztag lelkében is keresztyén. Berkeinken belül, a felszín alatt tömeges méretû pogányság terjeszkedik, s bármikor megtörténhet, hogy Krisztus királysága ellen emeli fel a fejét, mint a "hétfejû állat" a Jelenések Könyvében. Harmadszor azért szükséges az egység, mert hiába más, átfogó kérdésekben is szörnyû veszedelmet okozhat. Eljöhet az az idő, amikor a magyarság élethalálharcában dupla erőket vethetne be, ha belső békéjét és lelki egységét felekezeti ellentétek· nem gyengítik. Eljöhet az idő, hogy a nyugati kultúra és a keresztyén humanizmus védelme érdekében óriási előnyt jelentene, ha a védelmezők tábora egységesebben ítélné meg az élet végső nagy szellemi kérdéseit. Nemcsak szükséges azonban (az egység), hanern lehetséges is. Lehetséges, mert minden. egyház egybehangzóan vallja, hogy Krisztusnak csak egy egyetemes egyháza lehet. Az una sancta catolica ecclesia az egész keresztyénség által elfogadott alapvető hittétel, mert gyökerei a közös kijelentés mélyére nyúlnak vissza. Ha tehát az egyházak egységéről beszélünk, Krisztus tanításainak alapján állunk, s amikor az egységet munkáljuk vagy lehetőségeit kutatjuk, az Õ parancsának engedelmeskedünk. Milyen lépéseket tehetünk ebben az irányban? Az első lépés: bûnbánatot kell tartanunk. Nem szabad egymást vádolnunk, hanem magunkat. Ne azt vizsgáljuk, hogy milyen mértékben hibás a másik az egyházszakadásban, hanem sokkal inkább azt vizsgáljuk meg, hogy nem vagyunk-e mi is felelősek ezért. Ezt a felelősséget nekünk is viselni kell, hiszen a szakadás nem egyes tévelygők vagy emberi hibák következménye, hanem a megromlott emberi lélek nyomorúságának, az öröklött bûnnek az eredménye. Ebből a mélységből nincs szabadulás mindaddig, amíg bûneink felismerése, megvallása és megbánása s a jóvátételre tett szent fogadalmunk elő nem készítenek minket arra, hogy vétkeinket az örök kegyelern elfedezze. Második lépés lenne a lelki egység szükségességének felismerése és kinyilvánítása, megvallása annak, hogy magunkban nem vagyunk elégségesek, hogy a másik fél hiányzik nekünk, hogy csak az Egésznek van jogosultsága s mi csupán egy rész vagyunk. Meg kell értenünk az igazságot, hogy csak együtt tölthetjük be szent elhivatásunkat. A harmadik lépés az lehetne, hogy egymás jobb megismerésére törekszünk, s megpróbálunk egymásra figyelni. Valamennyi keresztyén egyházban hitvédelmi nézőpontok szerint történik a lelkipásztorok képzése. Ez azt jelenti, hogy a saját tanítások igazságáról való meggyőződés együttjár a más egyházakéinak a visszautasításával és elvetésével. Eddig rendben is van a dolog. De egészen más lelkiséget hordozna az új lelkigondozói generáció, ha tanulmányai arról győznék meg, hogy a másik fél tanítói sem nem buták, sem nem ördögi tévelygést tanítók hanem arra az álláspontra jutna, hogy a másik közösség szentjei és atyái hatalmas erőfeszítéssel közelítették meg az Igazságot, s éppen az a kicsi távolság, ami a cél elérésétől jóllehet elválasztja, az a többlet, amivel az ő saját egyháza rendelkezik, s így válik igazságuk igazán teljessé. De nem csak egymás tanait kellene jobban megismernünk és tisztelnünk, hanem egymás személyiségét is - a kritika jogának teljes fenntartásával. A társadalmi élet nem lehet egészséges ott, ahol két keresztyén lelkész, tanító vagy népnevelő ellenséges pillantással méregeti egymást s a mind fagyosabbá váló személyes találkozásokat kerüli, miközben mindketten tüzes magyarok, hívő kereszryének, szellemes emberek, s ugyanannak a keresztyén kultúrának tanult ismerői és továbbadói. Ha ezen a területen bátor léptekkel előrehaladunk, ha nem félünk egymástól, a saját szent meggyőződésünket azzal a felismeréssel is megtiszteljük, hogy egy, a miénkkel ellentétes tanítás meghallgatása vagy elismerése saját hitünket nem hogy nem veszélyezteti, sőt erősítheti: akkor kísérelhetjük meg, alapelveinkhez való teljes ragaszkodásunk kinyilvánításával, megállapítani, hogy a keresztyénség általános tanításaiból a mai világhelyzetben, a magyar adottságok figyelembevételével, összeállítható-e egy olyan közös program, mely minden magyar keresztyén számára elfogadható. Ezen a területen nagyon örvendetes meglepetésekben lehet részünk. Bizonyos látszatot módosíthatunk, bebizonyosodhat, hogy nem vagyunk olyan rosszak, mint a hírünk, s az is lehet, hogy olyan kérdéseket, melyek eddig elválasztottak egymástól, jelentéktelennek találunk majd. Elképzelhetőnek tartom, hogy az ilyen kérdéseken túl, mint a kereszt, a felekezetváltoztatás, az egyházfegyelem gyakorlása, a házasságkötés és a válás szabályozása, még sok olyan ponton is találkozhatunk, melyet ma még elképzelni sem tudunk. A katolikus egyház a keresztyénség szociális jellegû tanításait egy nagyszerû rendszerben foglalta össze. Az evangéliumi teológia is feldolgozta ezeket, s ha nem is foglalta egységes rendszerbe, de az alapelveket, s ezen alapelveknek az általános szocialista és szociáldemokrata tanokhoz való viszonyát tisztázta. Az eredmények összevetéséből világossá válhatna, hogy jóllehet az elméleti alapok, nevezzük teológiai anyaméhnek, melyekből minden elmélet származik, másfélék s gyakran élesen különbözőek, de a konkrét feladatok területén teljes egyetértés lehetséges. Hogy a házasság szentség vagy nem, teológiai kérdés, de hogy egy faluban az egykézés ellen mit tehetünk s milyen törvényes intézkedések szükségesek, olyan kérdés, melyben tökéletesen egyetérthetünk. Az egyházról szóló tanításunk különböző, de az egyházi iskolák és az államhatalom viszonya közös problémánk. Közös munkával itt jelölhetnénk ki a lehetőségek határait és a követendő út irányát. Ha valóban nekilátnánk ennek a dolognak, s látnánk a jelentkező áldásokat, mindjárt csodálkozva tekintenénk vissza arra az időszakra, amikor az élet minden kínlódása közepette sem tettünk kísérletet erre. Végezetül: mindezek a dolgok azok, amikért imádkoznunk lehet. Az egységhez vezető utat a felismerés keresheti, a jó akarat támogathatja, de csak imádsággal lehet a célt elérni. Imádkozhatunk már akkor is, ha még az első lépést meg sem tettük és azután is, sőt akkor kell igazán, ha az első kísérletek után kudarcok érnek minket. Különösen fontos, hogy imádkozni tudjunk egy olyan dologért, amely éppen nagysága miatt világi mértékkel lehetetlennek tûnik. Ez által valljuk meg, hogy Isten ügyéről van szó, melyet saját erőnkből nem végezhetünk el, hanem ajándékként kaphatjuk meg Tőle, ha szívünk alkalmas rá, s így Övé minden dicsőség. Az imádkozó lélek így fedezi majd fel a nagy titkot, hogy ez az egység tulajdonképpen már kezdettőI fogva jelen van, csak szemeink elől rejtve. Úgy van jelen, mint ahogy a téli álomba merült erdő gyökereiben, ágaiban, rügyeiben a tavasz mûködik. Úgy van jelen, mint ahogy az elvetett gabonamagban eljövendő tavaszok kalászai rejtőznek. Úgy van jelen, mint ahogy a földi élet látható, relatív, törött világa mögött és azon túl, a hit számára, a láthatatlan világ dicsőséges rendje rejtőzik. Úgy rejtőzik, mint az emberi nem tagadhatatlan fizikai és szellemi egysége az emésztő gyûlölet, a rablóvárak, erődítmények, a szörnyû ellentétek omladékaiban. És ami a legcsodálatosabb az egészben: ha két vagy három ember felismeri ezt a titkot, akkor bennük s abban amit látnak és mondanak, a láthatatlan és megígért egység egy szempillantásra létrejön, mint a leendő megvalósítás részszerinti záloga. Ezért volt a pannonhalmi főapát nagyszerû tanúságtétele kedves karácsonyi szolgálat. Az általa keltett visszhanggal már egy részét meg is valósította annak, amit megígért vagy megjósolt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 19:50:33, szombat
|
| |
| |
Villáminterjú Kertész Imre íróval
2009.11.09. 21:10 Bede Márton
Bede Márton: Kertész úr, gondolt már arra, hogy ezek a csak értelmes emberek számára értelmezhető, Magyarországon egyébként is félrefordított, keserű nyilatkozatok helyett egyszer valami tényleg nagyon vicces és nagyon rasszista választ adjon egy külföldi riporter kérdésére, monjuk valami olyasmit, hogy "azért nem térek haza már jó ideje Magyarországra, mert a magyarok undorító kis lila lények, akik felfalják a gyerekeiket és rendszeresen szüleik sírjára végzik a kisdolgukat"?
Kertész Imre: Igen.
Bede Márton: Köszönöm az interjút!
http://villaminterju.blog.hu/2009/11/09/villaminterju_kertesz_imre_iroval |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 19:47:06, szombat
|
| |
| |
Könyvajánló: A Kisvakond drogos lesz (Zdenek Miler - Eduard Petiska)
A Kisvakond és barátai, a nyuszi, a kisegér, a süni, a béka és a többiek együtt fedezik fel a drogok csodálatos világát. Olyan sorrendben próbálják végig a kábítószereket, ahogyan általában a gyermekek szokták: először marihuánát szívnak, majd következik a hasis, az lsd, a speed, az ecstasy, a kokain és a heroin.
A szerzők megejtő humorral, kis olvasóikat kézen fogva vezetik végig a különféle kábítószerek birodalmában, nem elkendőzve azok esetleges mellékhatásait sem, mint például a szájszárazság, szapora pulzus, hányinger, hangulatzavarok, depresszió, üldözési mánia. Így minden gyermek felelősen, a kockázatok ismeretében választhatja ki magának a megfelelő drogot.
Négy éves kortól ajánlott
A könyvet november 14-én 10.00 órakor a LIBRI Könyvpalotában bemutatja, a kicsiknek felolvas: Gusztos Péter!
http://tacskomuki.blog.hu/2009/11/13/konyvajanlo_a_kisvakond_drogos
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 19:35:16, szombat
|
| |
| |
Bayer Zs.: Igazság
2009-11-14 06:38:56
Igen, ha már én írtam az olaszliszkai borzalom kapcsán a legnagyobb botrányt kiváltó cikket -minden sorát fenntartom, és büszke vagyok rá! -, akkor talán helyes, ha le is zárom a sort.
Amit nem lehet lezárni.
Mert Szögi Lajost nem lehet feltámasztani. S a lányai soha, sajnos, soha nem fogják tudni elfelejteni azt, ami azon a napon az apjukkal történt.
Talán - s remélem, hogy így van -, Szögi tanár úr leányai miatt is súlyosbodott az ítélet.
Mert a lényeg most mégiscsak ez: az immár jogerős ítélet súlyosabb, mint amit első fokon kiszabtak. Három életfogytiglani ítélet született, s két vádlott esetében a 15 év fegyházat 17 évre módosították.
S ez így helyes.
Mindez némiképp visszaadja a jogállamba, a rendbe vetett hitünket.
Visszaadja, még akkor is, ha még mindig nem tudjuk, s talán már nem is fogjuk megtudni sohasem, hogy minden lincselő börtönbe került-e...
Valószínűleg nem.
S ez aggályos.
Nem értek a joghoz, de biztos vagyok abban, hogy aki azon a rettenetes napon ott volt, annak börtönben a helye. Azoknak is, akik ,,csak" álltak, ordítottak, biztatták a többit - vagy éppen nem csináltak semmit.
Aki azon a rettenetes napon ott volt, az mind pszichikai bűnsegéd.
Puszta jelenlétével, ellen nem szegülésével, nem segítésével elkövette a legocsmányabb bűnt: gyermekei szeme láttára agyonvert egy védtelen és ártatlan embert. Lincseltek - gyáván, falkában, kegyetlenül, nem emberként.
Lincselt ott mindenki. Az is, aki ütött és rúgott, s az is, aki csak nézte.
Nem értek a joghoz, de biztos vagyok benne, hogy az összeset el kellene ítélni. Az egész olaszliszkai cigánysort...
De legalább azokat elítélték most, akikre rábizonyították a bűnt.
Vagy azokat, akik elvállalták.
Hiszen még abban sem lehetünk biztosak, hogy a valójában ütő, rúgó lincselők mind börtönben vannak. Hiszen él a cigány társadalomban valamiféle törvény, amely szerint egyesek elviszik a balhét mások helyett. Rettenetes törvény - de legalább törvény. S ha máshonnan nem, hát onnan tudjuk ezt, hogy maguk a vádlottak mondták el sokszor.
És senki ne gondolja, hogy ez egyfajta betyárbecsület, mert nem az. Ez nem olyan, mint a Spartacus című filmben, amikor a római centurio megkérdezi az elfogott és levert rabszolgáktól, hogy ,,Melyikőtök Spartacus?". Ott az összes rabszolga talpra ugrik, és azt kiabálja egy emberként, hogy ,,Én vagyok Spartacus!".
Olaszliszkán nem voltak Spartacusok, de még csak rabszolgák sem. Pusztán vérszomjas, kegyetlen gyilkosok. Az pedig más lapra tartozik, hogy a nyomorultak állati sorban tengődését egyesek felmentésként, magyarázatként próbálták beállítani és láttatni.
Nincsen az az állati sors és nyomorúság, ami magyarázhatná mindazt, ami Olaszliszkán történt. Ami Veszprémben történt. Ami naponta történik szerte az országban.
Ez a súlyos ítélet talán megálljt parancsol egyeseknek. Talán sikerült kitörni abból az ördögi körből, amely kizárólag a jogokat ismeri el, és nemhogy kötelességekről, de még az emberi létezés minimumáról sem hajlandó tudomást venni, ha valamely kisebbségről, esetünkben a cigányságról van szó.
S ez az ítélet a cigányság számára is fontos.
Mert ezen jogerős ítélet után nem kell szégyenkeznie egyetlen tisztességes cigányembernek sem a társai, no meg a ,,liberális" jogvédők elmebetegségei miatt.
A jog előtt mindenki egyenlő - ez az üzenet. S hogy lincselésre, vadállati ösztönök kiélésére nincsen magyarázat.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy az olaszliszkai gyilkosok után majd azok a rendőrök is elnyerjék méltó büntetésüket, akik 2006. október 23-án majdhogynem lincseltek Budapest utcáin.
A szadista V. László őrnagy rohamosztaga és maga V. László nem úszhatja meg súlyos büntetés nélkül.
Nem is fogja.
V. Lászlónak ott a helye a lincselők között.
magyarhirlap.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 19:09:09, szombat
|
| |
| |
Berlusconi szerint Izraelnek az EU-ban van a helye - neki meg az őrültek házában (hogy a sittet szokás szerint újra elbliccelje)
antidogma.hu, szo, 2009/11/14 - 17:06
A Iustitia által egyre inkább fenyegetett Berlusconi, ez a momentán még olasz miniszterelnökként fungáló capo dei tutti capi egy újabb trükkel próbálkozik. Nyilván azt reméli, hogy ha további jó pontokat szerez az árnyékvilág hatalmasainál, vagyis "Jahve kedvenceinél", akkor talán megúszhatja a felelősségre vonást, konkrétan a deklarált keresztényként igencsak keresztényietlen luxusban eltöltött évtizedek után valóban kevéssé vonzó perspektívát jelentő sittet.
Minthogy nemes ügyről, korunk legnemesbikéről, Izrael szolgálatáról van szó, szánalmas Cipolla-attrakciójához lelkesen tapsol az ország teljes politikai garnitúrája. Ugyanakkor persze örvendetes azt látni, hogy Itáliában az egykor egymást halomra gyilkoló politikai ellenfelek mára tökéletesen egyetértenek - legalábbis ebben az egy dologban. A közel-keleti haramiaállam támogatására a jelek szerint ugyanis létrejött a renegát kommunisták és fasiszták ökumenista egységfrontja - az egészet egy kis pápista malaszttal leöntve, ahogyan az a Vatikán szellemi gyarmatán a jól végzett munkához dukál.
____________________________________
Az olasz állami vendégházban, a Villa Madamában a múlt héten tartott gálaeseményen Berlusconi miniszterelnök a világ különböző részeiből érkező 200 zsidó vezetőhöz beszélt, és felszólította az Európai Uniót, hogy fogadják el Izrael tagságát.
"Izrael Európa része, mert egy demokrácia és ugyanazokat az értékeket osztja, mint az európai országok. Hiszem, hogy Izraelt el kell fogadni az Európai Unió tagjának", mondta beszédében az olasz miniszterelnök.
A díszvacsorára az International Leadership Reunion (ILR) nevű cionista lobbi háromnapos konferenciája végén került sor, amelyet a zsidó emberbarátok (sic!) és Izrael-támogatók legexkluzívabb eseményének tartanak.
Miután Berlusconi tavaly meghívta a konferenciát, 25 országból érkeztek zsidó vezetők Rómába az Avi Pazner (Izrael volt olaszországi nagykövete) és Johanna Arbib-Perugia vezette Karen Hajeszod-United Jewish Appeal égisze alatt.
A konferencia során a résztvevők találkoztak Napolitanóval, az Olasz Köztársaság (exkommunista) elnökével, Finivel, a Képviselőház (exfasiszta) elnökével és Alemannóval, Róma (ugyancsak exfasiszta) polgármesterével, akik mindannyian határozottan kiálltak Izrael támogatása mellett, és azon joga mellett, hogy biztonságban és békében létezzen, és mindannyian kifejezték Olaszország elkötelezettségét egy ilyen politika iránt.
A konferencia november 1-én, vasárnap kezdődött a Titusz diadalívjéhez való vonulással és az ott megtartott egyedülálló ceremóniával, amelyet Izrael volt főrabbija, Jiszarel Meir Lau végzett el, aki annak a jelentőségéről beszélt, hogy a zsidók szabad népként újraegyesültek erős és biztonságos hazájukkal, ahonnan kétezer évvel korábban rabszolgákként hurcolták el őket, hazájukat pedig lerombolták.
(...)
A konferencia programjában szerepelt ... Jacob Frenkel és Jacques Attali előadása a világgazdasági válságról, Edward Luttwak és Ronen Bergman pedig az iráni atomfenyegetésről beszélt.
A részvevők magánlátogatást tettek a Sixtusi kápolnába, és körbejárták Rómát.
http://www.kh-uia.org.il/EN/Missions-Events/worldwide-Events/latest/Page...
http://www.ujjobboldal.hu/node/1816 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 19:03:43, szombat
|
| |
| |
"Ön szerint?"
- 2009.11.11. 15:01
A szuperszenzitív Tóbiás MSZP-frakcióigazgató ahogy érzékelt, azonnal cselekedett is:
http://www.youtube.com/watch?v=-1J4_LB0AvE&feature=player_embedded
Az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat ugyan január elsejétől nem engedi az állami alkalmazottak és vezetők körében a havi bruttó kétmillió forintnál nagyobb fizetést.
Hip-hipp hurrá!
Ja, hogy olvassuk el előbb a lábjegyzet is?
A törvény csak az újonnan kötött szerződésekre vonatkozik, visszamenőleges hatása nincs.
Aztabetyár, micsoda remek törvény!
De látom nem értik: Nem az a baj, hogy a kedves vezérigazgató x milliót keres, hanem hogy veszteséget veszteségre halmoz, nem ért hozzá, hazudik és pofátlan és felveszi a 180%-os prémiumot, 13. havi bért és szabadságmegváltást!
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója pedig azt mondta, hogy "nem tart attól, hogy a visszanyesett fizetések miatt elvándorlás indulna meg a nagy állami és önkormányzati cégektől a magánszférába. A magánszférában elsődleges szempont a teljesítmény, míg az állami cégeknél a lojalitás a legfontosabb."
Ha nem "szempont" a teljesítmény, akkor miért kellene nekik multifizetés?
Nyitva áll a magánszféra mindenki számára, aki kevesli a bruttó 2 milliót, nyugodtan felmondhat és elmehet a magánszektorba! Sok sikert!
Itt van például Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Ő szintén nem érti.
Reményik "demagógiának nevezte az állami cégvezetők bérének limitálását, az egyes állami intézmények, vállalatok irányítóinak ugyanis a piaci társaságok élén állókhoz hasonlóan jár a teljesítmény szerinti javadalmazás. Reményik Kálmán a lapnak elmondta: a közszférában már ma is alacsonyabbak a bérek, mint a versenyszektorban. Így további korlátozások esetén félő, hogy a tehetséges, illetve jól teljesítő vezetők a jövőben inkább a vállalkozói szektorban keresnek majd boldogulást. Jogi szempontból is aggályosnak tartotta, hogy csak egy bizonyos kör számára korlátozzák a jövedelemszerzési lehetőséget."
Ha legalább nullszaldós lenne a BKV és a MÁV, nem lenne már vagy 125 külföldi online bolt tiltólistáján Magyarország a Magyar Posta miatt, kit érdekelne mennyi pénzt keresnek a vezetőik, nem?
78 hozzászólás
http://vastagbor.blog.hu/2009/11/11/on_szerint_1
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 18:57:05, szombat
|
| |
| |
Egy gyökértelen szellemi homeless avagy a Kertész Imre "ügy"
2009. november 13.
,,Nobel-díjas nemzetgyalázás" - ezzel és nem mással nyitott a magát valamiért polgárinak nevező napilap majd' két hete, mert ami fontos, azt ugye a címlapon, fő helyen hozzuk. És a Magyar Nemzet még istenes a Magyar Hírlap c. vicclaphoz képest, amelynek véleményrovata szinte naponta tér vissza valamilyen szórakoztató formában Imre Kertész, Berlinben élő főállású gyökértelen lapnyilatkozatára, ,,amelyben megtagadta magyarságát, és kijelentette, hogy itt a szélsőjobboldal vált hangadóvá." Ennyira fáj annak az embernek egy lapinterjúja, akiről Nobel-díjának átvétele óta mást sem hallunk, csak azt, mekkora nímand.
Az úgynevezett jobboldali médiának, amely hét éve képtelen feldolgozni, hogy az első magyar irodalmi Nobel-díjas zsidó, sikerült úgy reagálnia Kertész Imre Die Welt-beli nyilatkozatára, hogy szinte szóról szóra igazolta az abban elmondottakat: ,,szava a jobboldali szélsőségeseknek, illetve az antiszemitáknak van", ők a hangadók (,,Rechtsextreme und Antisemiten haben das Sagen"). ,,Megmaradtak a nemzeti örökség humortalan védelmezői, akik minden kritikát a saját fészekbe való piszkításként akarnak megtiltani" - tette hozzá később ugyanott, ennek alátámasztására nézzük meg bármely online Kertész-cikk kommentjeit. Ja, és Budapest tényleg balkanizálódik, ez ténykérdés.
Azt pedig ki vitatná, hogy ,,a magyarok régi terhei - a képmutatás és az elfojtásra való hajlam - jobban érvényesülnek, mint eddig bármikor" (,,die alten Laster der Ungarn, ihre Verlogenheit und ihr Hang zum Verdrängen, gedeihen wie eh und je"), sőt, épp nevezett lapok járnak élen a képmutatás és a kettős mérce állandó felemlegetésében - már amikor nem gyakorolják. Mi az, hogy gyökértelennek nevezi saját magát, ez a jelző, meg egyáltalán, a jelzők, főnevek, melléknevek, az a miénk, a dolgok definiálása, az értékítélet a mi privilégiumunk, ne ugasson már bele saját magába.
Csak a córesz van ezzel a Kertésszel. Nem elég, hogy ír, de állandóan olyanról ír, amiről nem kéne, vagy legalábbis nem így kéne, plusz még nyilatkozik is, amit ugye egyszer meg kéne már tanulnia; hiszen az nem úgy van, hogy állandóan előállhatunk kinti médiákban a holokauszt nevű zsidó magánügyünkkel, közben meg nemzetietlen módon kussolunk Trianonról, meg... ööö... még volt valami nemzeti sérelmünk, na arról. Kertésszel úgy van ez a magyar jobboldal, mint a tréfával: értik, de nem szeretik.
*
De ha legalább értenék. A legújabb magyar kultúrbotrány ugye az MTI kínos fordítási hibájával kezdődött, ,,a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak" - ez volt az első verzió, ezt vette át a fél online média, ebből lett az, hogy ,,váltak hangadóvá". ,,Ne kössön engem Magyarországhoz" - hangzott a ,,stempeln Sie mich nicht zum Ungarn", a nol.hu fordításában máig ez a helyes változat, holott a javított verzió az MTI szerint ,,ne minősítsen engem magyarnak", ami már közelebb van a valósághoz, bár valahogy idekívánkozna a skatulya szó is.
A ,,Verlogenheit"-ból nettó ,,hazugság" lett, Magyarországból pedig ily módon a hazugok országa, ezt valamiért sem az MTI, sem a nol.hu németügyi szakértői nem javították ki, pedig a ,,Lüge" a hazugság, amiről pedig Kertész beszél, az a képmutató, álszent önbecsapás - aminek persze van köze a hazugsághoz. És akkor ott van még a teljes kontextus, hiszen az idézett mondat a magyar irodalmi élethez való kötöttséget firtató kérdésre próbál válaszolni: ,,Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. (...) A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik."
Keveseknek tűnt fel, hogy a Magyarországot egyébként hazájának tartó Kertész - nem először - a kollektív identitást mint olyat utasítja el, ha tetszik a zsidót is. Még a holokauszt-irodalmat művelők közösségét is, hiszen csak ,,regényeket ír", igaz, olyanokat, amiben totálisan benne van a holokauszt nevű apró civilizációs gikszer (Szentmihályi Szabó Péter nevű kedves olvasónknak: csak el kéne olvasni). Persze ez kevésbé mutatna izgalmasan a címlapon: ,,Botrány: Kertész elég szuverén és individualista."
Az érdekes az, hogy a megszólalókat többnyire is nem érdekelte a pontosítás, a mondanivaló valódi tartalma: az előre eldöntött üzenet megvolt, átment, Kertész nemzetgyalázó hazaáruló, a többi csak ennek a felesleges ragozása.
Czakó Gábor író szerint Kertész azért kapta meg a Nobel-díjat, hogy ilyeneket mondjon; Csurka István szerint azért, mert zsidó. A Magyar Írószövetség titkára, L. Simon László nagylelkűen ,,megérti", hogy Kertész ,,szellemi és lelki tekintetben is hontalannak tartja magát, de Magyarországot nem kellene sorozatosan lejáratnia." Alexa Károly ki is közösíti Kertészt a jó írók, a Vámos György nevű új Lovas-jelenség pedig a magyarok és magyar zsidók köréből. Bayer Zsolt Radnótival nyit, és azt mondja, Kertészt ,,szánnunk kell", hiszen ő ,,az élet mellett él", merthogy ,,az élet, ezer esztendők óta: valahová tartozás." Igen, az a valahová tartozás... az az élet melletti élet... senki nem tud úgy három pontot kirakni, mint Zsolt.
Bármelyik nap befuthat Molnár Oszkár nyilatkozata, miszerint ő megbízható forrásokból úgy tudja, Kertész Imre addig ütögette gumikalapáccsal a hasát, amíg meg nem dobták egy berlini ösztöndíjjal.
*
Zavart lelkületű polgártársaink kiakadása még valamelyest érthető, hiszen semmi sem fontosabb nekik, mint az országimázs, nehogy má' egy külföldön élő szellemi homeless állandóan a hazáját fikázza, csak azért, mert egyszer Auschwitzban volt. Végül is visszajött, nem? Na, hát akkor ahhoz tartsa magát, ami most nálunk van, külföldi nyilatkozatai előtt pedig lehetőleg egyeztessen a turisztikai hivatal országkampány-stábjával.
Ezeknél az egyelőre még nem uralkodó hangadóknál is nagyobb probléma azoknak a (bal)liberálisoknak az értetlensége, akiket éppen Kertész szeretete és védelme vezet a joviális, ejnyebejnyéző paternalizmus hímes mezejére (képzavar). Iványi Gábor szerint ,,kár lenne", ha Kertész lemondana arról az örökségről, amely ide köti és ,,talán kicsit elvetette a sulykot keserűségében." És ha elvetette?
Radnóti Sándor is azon akad fenn, hogy ,,a sértett" Kertész saját állítása szerint a szocializmus idején nem olvasott államilag jóváhagyott könyveket, régebben pedig Budapesten, ha jó zenét akart hallgatni, kis tranzisztoros rádiójával bevonult a fürdőszobába, ezenkívül ,,semminő szolidaritást nem tanúsít azokkal, akik szembeszegülnek 'a teljesen balkanizálódott' Budapesttel" meg a szélsőjobbal. És ha mindez így van - so what?
Ad-e ez a három pluszinformáció elég okot arra, hogy egy kissé dorgáló ,,mindegy"-gyel berakjuk Kertészt a ,,már hülye szegény, de azért szeretjük" sublótba? Vagy itt van Havas Henrik: ,,a Nobel-díjas Kertész Imre nagyon keményen beszélt hazájáról, de ezt tudjuk be nyolcvanadik évének, elkeseredettségének és nem utolsósorban annak, hogy kisfiúként megjárta a német haláltábort." Íme a magyar kultúraértelmezés két lehetséges verziója: aki megjárta a lágert, zsidó, és Nobel-díjat kap, az innentől a) nem beszélhet akármit, b) éppen hogy bármit mondhat. E két lehetőség ugyanazon paternalista érem két oldala.
A legunikálisabb megoldáshoz Bauer Tamás folyamadott az ÉS eheti számában, ahol is úgy dönt, túllép azon, amit Kertész mondani akart, hogy ti. ,,a jobboldali szélsőségesek, illetve az antiszemiták a hangadók". Nem, Bauer saját fordítására alapozza teljes írását, miszerint ,,a szélsőjobb és az antiszemiták diktálnak", és ezen tézis alátámasztására felhoz számos találó példát is a szélsőjobbos tematika döbbenetes előretöréséről. Az írás azonban nem kvadrál annak címével (,,Kertész Imre igazsága"), hiszen Kertész nem ezt és nem ebben a formában akarta mondani, külön pontosítást is kért ugye e tárgyban.
Nem teljesen értem, miért ne nyilatkozhatna Kertész Imre szabadon azt, amit gondol, annak minden ellentmondásával és furcsaságával? Van számos baromság az interjúban? Van. Kertész több más, fontosabb és megrázóbb interjút adott már, azokból - és persze a halhatatlan könyveiből - minden kiderül.
E német interjú fogadtatásából pedig csak az, hogy semmi nincs kibeszélve, semmi sincs feldolgozva, és messze nem csak Budapest balkanizálódott az elmúlt tíz évben, hanem annak értelmisége is.
Forrás:
http://www.hirszerzo.hu/cikk.egy_gyokertelen_szellemi_homeless.130157.ht...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 18:47:05, szombat
|
| |
| |
2009-11-14. 12:51
Kövér nyomában: Oszkó szerint is a nép a hibás
A társadalom működésének átalakításához kulturális váltásra van szükség Oszkó Péter szerint, akivel a kormányhivatalnokok ülepéhez mindig közel álló Népsza(r)va készített interjút szombati számában. A rablókormány pénzügyminisztere kifejtette: a mostanihoz hasonló válság alkalmas arra, hogy sokan ráébredjenek saját hibáikra, életvitelük, például adózási tevékenységük nem helyes voltára. Úgy vélte, hogy a kormányzati munka most a megfelelő irányba tereli a közgondolkodást. A judaista cinizmus újabb mérföldköve, avagy Kövér után Oszkó is a népben keresi a hibát.
Oszkó Péter véleménye szerint a kormány igen nagy arányban teljesítette szakmai vállalásait, amelynek legnehezebb része a 2010-es költségvetés. A büdzsé olyan szigorú takarékosságot irányoz elő pont a választás évében, amire a rendszerváltás óta nem volt példa - mondta. A javaslatot ért bírálatokat illetően pedig kifejtette: nem feladata, hogy a politikai hevületben tett kijelentésekre újra és újra magyarázatot fabrikáljon.
Az Orbán Viktor által felvetett hároméves költségvetésről azt mondta: ez szinte csupán egy technikai kérdés. Magyarország jelenleg is hároméves keretszámokat és egyéves költségvetést követ. ,,Azt mondhatnám, hogy majdnem ugyanaz a kettő, csak az elnevezésük más."
Az egészségügyi átalakítás hozadékának nevezte Oszkó Péter, hogy GDP-arányosan nem költenek többet erre a területre, mint a közepes fejlettségű országok. A pénzfelhasználás hatékonyságának növelése érdekében azonban intézményi reformra van szükség - hangsúlyozta.
A kormány által várt jövő évi államháztartási hiány alacsonyabb ugyan az uniós előrejelzésnél, de Oszkó Péter szerint sok ország örülne, ha a GDP 0,3-0,4 százalékát kitevő összegekről kellene vitatkozni. Megemlítette azt is, hogy jelenleg is egyeztetik a főszámok tartalmát az Európai Bizottsággal. ,,Abban bízom, hogy olyan konszenzus fog születni, amiből kiderül, továbbra is tarthatóak a vállalásaink." Hangsúlyozta: a kormány, amelynek több tagja kijelentette, hogy a választások után nem kíván a jövőben hasonló munkát végezni, éppen azt garantálhatja, hogy tevékenységét a következő hónapokban nem befolyásolja a politikai kampány.
A pénzügyminiszter elégedett volt a kormányzati munkát támogató pártokkal, azt mondta: ,,az elmúlt fél évben hihetetlenül fegyelmezetten dolgoztak". Komoly felelősséget vállaltak a pártok azért, hogy akár a népszerűségük elvesztése árán is meghozzanak döntéseket az ország érdekében - fogalmazott, megjegyezve: annak tudatában határoztak ügyekről, hogy azok gyümölcseit mások fogják leszedni.
(MTI nyomán)
http://kuruc.info/r/26/50309/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-11-14 18:45:22, szombat
|
| |
| |
2009-11-14. 11:11
Sukoró visszavág: felmenthetik Szilvásyt a tisztségéből
Szilvásyt is elsodorhatja a sukorói üzlet - az egyik napilap úgy tudja, az értékesítési jogi igazgató mellett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő humánpolitikai és koordinációs igazgatóját, Szilvásy Györgyöt is felmentik tisztségéből.
Az egykori titokminiszter távozását a vagyonkezelő egyelőre cáfolta, csak Császi Zsolt menesztését ismerték el - írja a Magyar Hírlap. Közölték azt is, hogy a botrányos sukorói kaszinóberuházásért felelős igazgatónak 6 és fél millió forint jár a többi közt szabadságmegváltás és prémium címén.
Szilvásyt egyébként távozása előtt várják a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon - Gyurcsány Ferenc bizalmasának is tanúként kell vallania a Zuschlag-perben.
(hírTV)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2009. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
686 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3598
- e Hét: 9330
- e Hónap: 20441
- e Év: 173937
|
|
|
Online
