Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
Jó éjszakát!
  2009-11-23 23:49:29, hétfő
 
 



(Szeretettel meghívlak, nézz be ide, - ha tetszik regisztrálj és legyél a társunk: www.kassakkiado.hu Lélek-Világ lap - Fórum)


Link		  
 
0 komment , kategória:  Verses képeslapok  
Csukott szemű csókok
  2009-11-23 23:33:38, hétfő
 
  Ady Endre - Csukott szemű csókok

Hogy csókosat egyszerre álmodunk
csak ennyit tudok róla.
Istenem, az-e, akit gondolok?
Mindig megérzem
mikor lecsúszik a takarója.

Mi már talán sohse találkozunk
bús vándorok, mi ketten.
De ott vagyok mindig, mikor kíván
és ő is eljött
akármilyen idegent szerettem.

Lehet, hogy dús, fekete a haja
ilyen hajat kívánok. S óh, jaj
az ő dús, fekete haját
hányszor hozták el arcomra
kócos szőke leányok.

Még egyszer fogom más csókjainál
szemeimet lezárni:
majd ha ő is így csókol valakit
csukott szemekkel
mert engem nem bírt már tovább várni.
  
 
0 komment , kategória:  Versek  
A lótusz
  2009-11-23 23:32:02, hétfő
 
 



Reményik Sándor

A lótusz

Az emberi szellem hasonlatos a lótusz virághoz. Mint ahogy a lótusz a tavak és mocsarak iszapos fenekéről tör fel a víz felszínére, úgy sarjad ki az emberi szellem is az anyagi világ sötétjéből és úgy emelkedik föl a fény felé.

És miként a lótusz a vizek felszínén szétterjeszti leveleit, majd pedig a napfény hatására kibontakoztatja szépséges virágát, úgy bontakozik ki a szellemi mivoltát felismerő emberi lélek is a magasabb világok fényénél a magasabb rendű erők hatására.

De ehhez az szükséges, hogy - mint a lótusz - boldogan kitárjuk lelkünket a szellem napsugara előtt és hagyjuk, hogy a magasabb világokból szüntelenül leáradó fények érleljék bensőnket, miként a Nap sugarai a lótusz virág szívét.

Mikor tehát úgy érezzük, hogy lábunk elmerül a föld sarában, emeljük fel lótusz-szellemünket a legmagasabbhoz, ami számunkra létezik. Lelkünk már-már összecsukódó szirmai újra erőt, színt és szépséget nyernek majd tőle.

  
 
0 komment , kategória:  Írások  
A szín-ezüst tó
  2009-11-23 23:16:39, hétfő
 
  HENKEE - A szín-ezüst tó

Van egy tó, szín-ezüst tó, ahol a fenyvesek élnek,
akár a tenger, imbolygó partja végtelen széles,
a Hold fénye hullámzó gyűrűt vet ringó habjain,
s titkos éji kikötő csüng szegélyén hajnalig.

Valamikor réges-régen itt éltek ők, a Szépek,
olykor áttör még a sötéten suttogva az ének,
s egy csónak áll a kikötőben, igézve hívogat,
várnak már a túloldalon, ha leszáll az alkonyat.

Sír az erdő; magányos mióta elment a népe,
csak egy maradt végül, utolsó őrzője a fénynek,,
megöregedett, dús szakálla hosszú lett és fehér,
s ma ő is útra kel; új honjába húzza az emlék.

Volt egy tó, szín ezüst tó, ahol a fenyvesek éltek,
liliomot és lótuszt hordott csilláma az éjben,
s ma áll, felette fekete fátylat szőnek az árnyak,
köd vigyázza; a Szépekről mesél szendergő álma.		  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Most egy kicsit...
  2009-11-23 22:59:15, hétfő
 
  Moretti Gemma - Most egy kicsit...

Most egy kicsit
elhalkult minden;
fákon a lombok friss nesze,
ablakon a zápor permete,
madarak hangja fátyolos lett,
elhallgatott a tücsök-ének.
Most egy kicsit
minden céltalan lett;
a "valami szépre váró"
reggeli ébredések,
a felhőket figyelni,
hisz te is ezeket nézed,
szél tenyerébe temetni arcom,
mert a hűvösét te is érzed.
Most egy kicsit
minden megfakult;
fölöttem félig-nyílt szemmel
közömbös csillagok,
sápadt és gyorsan tűnő a hold karéj,
s alig fényesebbek a nappalok,
nincs kedvük tündökölni.
Te nem vagy itt.		  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Naphimnusz
  2009-11-23 22:57:06, hétfő
 
 




Assisi Szent Ferenc - Naphimnusz


Felséges Úr, mindenható s jó mindenek felett!
Tied a dicsőség, dicséret, áldás
és minden tisztelet!
Minden Téged illet, Felség, egyedül
s nincs ember, aki Téged méltón emleget.

Dicsérjen s áldjon, én Uram
kezednek minden alkotása,
különösen bátyánk-urunk, a Nap,
ki nappalt ád, világít és minket megvidámít.
Fényes ő és ékes ő és sugárzó roppant ragyogása
felséges arcod képmása.

Áldjon, én Uram, asszony-nénénk, a Hold és minden csillagok,
kiket az égre szórtál és szépek most és kedvesek és
csillogók.

Áldjon, én Uram, a mi öcsénk, a Szél,
az Ég s a Lég s a Hó s a Hő s a derűs és borús idő,
kik által éltetsz mindent, ami él.

Áldjon, én Uram, húgunk, a Víz,
oly tiszta, hasznos, jóleső, alázatos és kedves ő.

Áldjon, Uram, mi Föld anya-nénénk,
ki tart és táplál minket, hogy megélnénk,
ki füvet hajt és gyümölcsöt terem és sok színes
virággal élénk.

Áldjon, én Uram,
minden ember, kit háborúság, baj, gyötrelem ért,
de tűr és megbocsát szerelmedért.
Boldogok, kik mindent békén viselnek,
Te nyújtasz nekik, Felség, egykoron babért.

Áldjon, én Uram,
mi nővérünk, a testi Halál,
ki minden élő embert megtalál.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
boldogok, akik szentséges akaratodhoz igazodnak,
nem tesz kárt bennük második halál.

Dicsérjétek s áldjátok az Urat,
s adjatok hálát Neki,
s roppant alázattal szolgáljatok Neki!

(Dsida Jenő fordítása)

  
 
0 komment , kategória:  Áldások, imák, Istenes versek  
Ahol az íriszek nyílnak
  2009-11-23 22:51:44, hétfő
 
 



(Szeretettel meghívlak, nézz be ide, - ha tetszik regisztrálj és legyél a társunk: www.kassakkiado.hu Lélek-Világ lap - Fórum)


Link		  
 
0 komment , kategória:  Verses képeslapok  
Gyermekeimnek
  2009-11-23 22:43:19, hétfő
 
  Henkee - Gyermekeimnek

I
Örökké csak karjaimban ringatnálak titeket,
mint szél sóhaján ringanak szelíden a levelek.

Arcotok fénye egy-egy sziromból kibomlott álom;
csak óvnám e drága fényt, hogy a sötétség se fájjon.

Mert jönnek néha éjek, mikor az anyák is félnek,
s kell, hogy szépséges csillag-lelketek szívükben éljen.

II
Látjátok, hogy a csillagok
távoli, sejtelmes fénye,
akár arany poros habok,
úgy zúgnak fel,fel az égre?

Hát a Holdat - égi bárkád,
lányom éberen vezesd;
kisfiam őrizd a lámpást,
még jó szolgálatot tehet.

De vigyázzatok! Az égben
is rejtezik rossz és átok!
S talán e Földön, itt mélyen
is szép világra találtok!

III
Hogy őrizzem álmotokat, ha ébred a Nap,
s pilláitok alá törne vakító fénye;
fejetek alól tovasuhan a friss harmat,
s eloszlik az altató Hold-uszály is szépen?

Hisz a világ nem ezüst ábrándnak született,
utatokat sem angyali szikla kövezi
mert egy bűbájt láttok a bölcsőből kilesve:
a világot száz lakat varázsa öleli.

Bár ne lennének sötét felhők, árnyak többé,
s mindig vigyázna titeket egy angyal-alak,
hajnalonta minden bánat oszlana köddé;
hogy őrizzem álmotokat, ha ébred a Nap?		  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ének
  2009-11-23 22:40:36, hétfő
 
  Gál Éva Emese - Ének

A földre hullt és összetört az ének,
ami lekottázta a messzeséget,
a világ némává zsugorodott,
és a hatalmát kikiáltó csendben
és mégis dallamokra emlékeztem,
melyek átölelik a távlatot,

s utat köveznek egymáshoz a lélek
fennsíkjain átsuhanó igéknek,
hogy találkozzon ezer gondolat,
s embert emberért éltető vágy, érzés,
hogy soha ne szűnjön meg a kísértés,
melyben szellem és szerelem szabad!

Most a dallamok szilánkjait mentem,
illesztgetem össze az életemben,
s nem tudom, lesz-e teljes énekem,
de te, ki fölhangoltad a világom,
s kitől fényévnyi messzeségre fázom,
megbocsátod-e a csendet nekem?		  
 
0 komment , kategória:  Versek  
A gyertya
  2009-11-23 22:38:17, hétfő
 
  Lukáts Márta - A gyertya





Egyenesen, szilárdan áll,
Fénylő szemmel fölfelé néz,
Bár légköre olykor ködös,
Sötét s nyomasztóan nehéz.

Ruhája tiszta és fehér,
Nincs rajta semmi szenny, mocsok,
S ha ráfröcskölnek is ilyet,
Simaságáról lecsorog.

Meghittséget, szeretetet
Serceg lágy-szelíden hangja,
Akkor is, ha körülötte
Ezt senki, senki sem tudja.

Önzetlenül ég, melegít,
A sötétnek nincs itt helye,
Hiszen, mint az igaz ember,
Ő is fényre van teremtve.

Olykor küzd az áramlattal,
És titokban sír talán,
Mert néha sűrű cseppekben
Folynak a könnyek oldalán.

Aztán ismét bíztat, hitre
Serkent, szinte megnő lángja,
Hogy rohamosan csökken, fogy,
Sőt csonkig ég, nem is bánja.

Küldetését befejezte:
Ő eltűnt, s csak azért égett,
Hogy a kereső szívébe
Fényt vigyen és melegséget.

Ahogy most nézem a gyertyát,
Amint serkentően lobog,
Vágy ébred bennem, s most én is
Fényleni, égni akarok.

Hinteni a szeretetet
Önzetlenül jónak, rossznak,
Hogy méltó hirdetője legyek
A közénk jött Megváltónak.


  
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2009.10 2009. November 2009.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 244 db bejegyzés
e év: 3084 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 848
  • e Hét: 5362
  • e Hónap: 10400
  • e Év: 140107
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.