|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 22:43:33, szerda
|
| |
| |
2009-12-23. 19:26
Egyre nagyobb területet ellenőriz az afgán ellenállás
A kitartó erőfeszítés és az emberfeletti hősiesség íme, meghozza gyümölcsét: az afganisztáni tálib szabadságharcosok immár az ország területének több mint 80%-át birtokolják. Hiába küldenek egyre több és több amerikai és más NATO-katonát Afganisztánba, hiába vetik be a legpusztítóbb fegyvereket és hiába költenek irdatlan összegeket az ellenállás letörésére, Amerika, szövetségeseivel együtt, vesztésre áll.
Miután 2001 októberében az Egyesült Államok csatlósaival együtt támadást intézett Afganisztán ellen, a tálibok az ország Isten háta mögötti területeire szorultak vissza, sőt, tekintélyes részük Pakisztánban keresett menedéket.
2008 decemberében amerikai katonai források úgy becsülték, hogy a tálibok Afganisztán területének 72%-át tartják irányításuk alatt. Az elmúlt egy esztendőben azonban tovább erősödött az iszlamista-hazafias felszabadító mozgalom, és újabb országrészeket szabadított föl az idegen hódítók uralma alól. Ma már a jenkik és szövetségeseik leginkább csak a főváros, Kabul, valamint néhány nagyváros fölött gyakorolnak ellenőrzést, továbbá az ópiumtermelés szempontjából kiemelten fontosnak ítélt vidékeket tartják befolyásuk alatt. (Ami egyébként sokat elárul az agresszorok igazi céljairól.)
Mint tudjuk, a Nobel-békedíjas amerikai elnök jövőre újabb 30 ezer amerikai katonát szándékozik Afganisztánba küldeni (akikkel együtt más NATO-államok, valamint úgynevezett magán biztonsági cégek több ezer fegyverese is az országba érkezik). A csapaterősítés azonban aligha fogja elérni el a célját. Minél nagyobb számú megszálló hadsereg érkezik az országba, annál hevesebb ellenállásra lehet számítani a tálibok és a velük szövetkezett hazafias erők részéről.
De vajon hány ártatlan embernek kell még elpusztulnia, mire Amerika cionista vezetői felfogják végre, hogy Afganisztán népét képtelenek térdre kényszeríteni?
Perge Ottó - uruknet.info nyomán
http://kuruc.info/r/4/52646/ |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 22:39:09, szerda
|
| |
| |
2009-12-23. 21:24
Kitiltották országukból a karácsonyt a tolerancia prófétái
Hotelekben, éttermekben és klubokban tilos karácsonyfát állítani, a vendégeket Mikulásokkal szórakoztatni, piros sapkákat osztogatni és egyéb karácsonyi szimbólumokat elhelyezni nyilvános termekben az izraeli főrabbinátus javaslata szerint - adja hírül az MTI (!), alább a folytatás.
A Lobbi a zsidó értékekért elnevezésű rabbicsoport határozottan jár el azokkal a hotelekkel és éttermekkel szemben, amelyek nem tartják be ezeket a szabályokat. "Terveink szerint nyilvánosságra hozzuk azoknak az intézményeknek a nevét, amelyek a keresztény ünnep alkalmából karácsonyi szimbólumokat használnak, és bojkottot hirdetünk ellenük" - idézi a csoport tagjait a Jediót Ahronót című izraeli lap.
A jeruzsálemi rabbinátus is fellép a karácsonyi szimbólumokat használó vendéglátóhelyek ellen, és azzal fenyegeti őket, hogy megvonja tőlük a kóseroklevelet. A vallásos zsidók amúgy is kerülik azokat a helyeket, amelyek nem rendelkeznek ilyen okmánnyal.
Az izraeli külügyminisztériumba több panasz érkezett a rabbinátus javaslata miatt. Panaszt nyújtott be például Motti Levy vatikáni nagykövet, a washingtoni külügyminisztériumnál pedig a keresztény kongresszusi küldöttek jártak ez ügyben. Az amerikai külügyminisztérium kérésére ezért Oded Weiner, a főrabbinátus vezérigazgatója kifejtette: nem kötelező érvényű törvényről van szó, hanem "javaslatról", amely csupán ajánlja az intézményeknek, hogy ne állítsanak karácsonyfát.
A szállodák december 31-én szilveszteri mulatságot is rendezhetnek a zárt terekben anélkül, hogy elveszítenék kóserigazolványukat - mondta el Weiner. Hozzátette: a közterületeken ugyanakkor lehetőleg kerüljék a keresztény szimbólumok használatát, mert ezzel "sérthetik a más vallású emberek érzelmeit".
De ha a mi érzelmeinket sértik a hazánkat felvásárlók menórái, a mi fülünket bántja az esti hanukázó sápítozás, a mi szemünket sérti a mindenhonnan fityegő Dávid-csillag - akkor mi antiszemiták, gyűlölködők és betiltandók vagyunk. Köszönjük, zsidók, folytassátok csak, hadd ismerjenek meg minél többen...
Kapcsolódó: Karácsony előtt is csak a Krisztus gyilkosai iránt érzett "nagy barátságról és tiszteletről" képes a pápa beszélni
http://kuruc.info/r/4/52650/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 22:32:54, szerda
|
| |
| |
A magyar vidéken élő 3,5 millió család tönkretételének anatómiája
2009. december 23. 22:50:38
A Római Szerződés, valamint az Emberi Jogok Egyezségokmánya minden embernek garantálja az élethez és a saját vagyonához való jogot. Ez egy megfellebbezhetetlen jogi garancia. Egyébként is, az emberiség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el!
Nem lehet az, hogy a II. világháborúban azért halt volna meg mintegy 55-60 millió ember, hogy még a háború előttinél is egy sokkal rosszabb világ következzen be... Elöljáróban, ennek alátámasztására, kérem engedjenek meg egy rövid idézetet:
"A tárgyalások Potsdamban 1945. július 17- augusztus 2-ig tartottak. Harry S. Truman, J. V. Sztálin, Winston S. Churchill kilenc plenáris ülést tartott. A Potsdami Értekezlet, amely az európai népek együttélésére és az európai biztonságra olyan tartós befolyással volt, mint egyetlen nemzetközi konferencia sem azt megelőzően, a Hitler-ellenes koalícióba tömörült népeknek a német imperialista fasizmus és militarizmus elleni sikeres harca eredményeként jött létre". (Idézet a Potsdami Jegyzőkönyvből.)
Tisztelt vidéken élő Honfitársaink!
Rohamléptekkel közeleg annak az ideje, hogy a hazánk által is ratifikált emberi jogi normatíváknak végre, mi magyarok is érvényt szerezzünk. A JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM, vissza akarja adni a jogos tulajdonosoknak, az általuk véres verejtékkel megtermelt vagyoni eszközöket. A vidéken élő mintegy 3,5 millió magyar családnak, cca. 6,5 millió embernek vissza kell kapnia azokat a földterületeket és egyéb vagyontárgyakat, amelyeket "rendszerváltás" címén 1989-1995-ig elraboltak tőlük.
1989-1995 -ös években, az mszmp-mszp-szdsz - ből összeverbuválódott, - a földnek poráig lealjasodott -, gátlástalan társaság, rákosi/kádár örökösei, - az 1959-1961-évi un. "betagosítást" követően-, másodszor is ellopták a vidéken élő lakosság pénzét és vagyonát.
A XXI. század elejére, Magyarország azért vált szinte irányíthatatlan országgá, mert a korábbi, cca. 27.000 állami - szövetkezeti vállalatot, bankokat, földeket, valamint a párt és szakszervezeti vagyont egy olyan tehetségtelen, pénzéhes és telhetetlen gyomrú társaság kaparintotta meg, amely az elmúlt közel húsz év során, a termelési eszközök jelentős hányadát képtelen volt racionálisan funkcionáltatni.
Azt talán mondanom sem kell, hogy se szeri, se száma nincs azoknak a súlyosabbnál - súlyosabb visszaéléseknek és gaztetteknek, amelyeket előbb 1959-1961-ben "betagosítás"-, majd 1989-1995-ben un. "rendszerváltás" - címén a kommunisták, ill. az ő utódaik és azok csatlósai elkövettek Magyarország vidéken élő lakossága ellen.
A cikksorozat további részeit ide kattintva olvashatja.
Forrás: szebbjovo.jobbikdebrecen.hu
http://www.jobbikladany.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=8 6:a-magyar-videken-el-35-millio-csalad-toenkretetelenek-anatomiaja-es-az-igazsagt etel-folyamata&catid=1:friss-hirek |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 22:27:37, szerda
|
| |
| |
2009-12-23 19:37
,,Tudom, hogy akár 5 évet is kaphatok, de már ez sem érdekel"
Áramot vezetett a kerítésbe, és felfegyverkezve két hete az éjszakákat is az üzletben tölti egy győrszemerei férfi, hogy megvédje az élelmiszerboltját a fosztogatóktól. Háromszor törtek be eddig hozzá fél év alatt. Állítása szerint azt is tudja, hogy kik az elkövetők. A vállalkozó szerint kevés a rendőr, a járőröknek 22 község biztonságáért kell felelniük.
- A boltban kell aludnom, már lehegesztettem a vasajtót, a másik oldalt teljesen belemezeltem, hogy ne tudják szétfeszíteni, megrongálni, tönkretenni - mondta el a hírTV-nek az elkeseredett győrszemerei boltos. Riasztó lett felszerelve, most belevezettem az áramot, tudom, hogy 1-től 5 évig kaphatok érte, de már az sem érdekel - tette hozzá Neuschel Béla.
Nyár óta háromszor törtek be az egyik győrszemerei élelmiszer boltba, a kár eléri a 800 ezer forintot. Nem kenyérért, tejért jönnek a tolvajok, az alkoholt, a dohányárukat és az édességet lopják. A vállalkozó azt mondja, tudja vagy legalábbis gyanítja, hogy kik fosztogatnak nála.
- Követeltem, hogy hozzanak rendőrkutyát - meséli a vállalkozó. Az első esetben nem hoztak, a második esetben újra követeltem, ám akkor is az volt a nyomozónak a válasza, hogy majd 6 nap múlva tudnak hozni, de hát az akkor már nem ér semmit - folytatta szomorú történetét Neuschel Béla. Mondtam a rendőröknek, hogy ez olyan, mint az egészségügy: már a rendőrkutyára is várólista van - tette hozzá a győrszemerei boltos.
A háromezer lakosú községben többen felajánlották segítségüket a boltosnak. Volt, aki azt is elmondta, hol rejtegetik a zsákmányt a feltételezett elkövetők.
- A település temetőjében történt kriptafeltörés, az idősek napközi otthonába is betörtek, egy cégnek a munkagépéből kilopták az akkumulátort - vázolta fel a helyzetet a település polgármestere. Rendszeresen magánházakhoz, idős emberekhez mennek be, akik magatehetetlenek és nem tudnak segíteni magukon, a falopások pedig szinte mindennaposak - tette hozzá Horváth Gyula.
A községben önbíráskodástól tartanak, ha a rendőrség nem lép.
hírTV |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 22:19:22, szerda
|
| |
| |
Karácsonyi rejtvény:
Volt egyszer egy tökéletes nő és egy tökéletes férfi. Találkoztak, és
mivel a kapcsolatuk is tökéletes volt, összeházasodtak. Az esküvő is
tökéletes volt. A közös életük szintúgy. Egy havas-viharos karácsony
éjszakán ez a tökéletes pár egy kanyarokkal teli úton utazott, amikor
észrevettek valakit az út szélén, aki szemmel láthatóan lerobbant.
Mivel ők voltak a tökéletes pár, megálltak, hogy segítsenek. A télapó
volt az, egy óriási zsákkal, tele ajándékokkal. Mivel nem akarták, hogy
a gyerekeknek karácsony este csalódniuk kelljen, a tökéletes pár
autójába invitálta a télapót az ajándékokkal együtt. és már úton is
voltak, hogy kiosszák az ajándékokat. Sajnálatos módon az amúgy is
rossz útviszonyok egyre romlottak, végül balesetet szenvedtek.
Csak egyikőjük élte túl.
Ki lehetett az?
(először gondolkodj, azután lapozz lejjebb!!)
A tökéletes nő volt az.
Ővolt az egyetlen, aki valaha is létezett. Mindenki tudja, hogy a
télapó
nem létezik, tökéletes férfi meg annyira sem.
A nőknek itt vége az emailnek.
A férfiak olvassák tovább! (lapozz lejjebb!!)
Tehát ha nem létezik a télapó és a tökéletes férfi, akkor a nő vezetett.
Ez megmagyarázza, hogy miért történt a baleset.
Ha nő vagy, és még mindig olvasod, akkor ez még valamit bizonyít:
a nők sohasem azt csinálják, amit mondanak nekik!!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 22:14:17, szerda
|
| |
| |
Jajczay Frigyes:
Hungarocidium
Történelmi igazságtétel, büntetőjogi
felelősségre vonás és pénzügyi kártérítés.
Szeretném javasolni, hogy a Hungarocidium jelszó meghatározása alapján indítsunk egy országos és nemzetközi mozgalmat, amely a magyarság létének, megmaradásának az ügyében tevékenykedne és érhetne el nagyon szükséges változásokat és kedvező eredményeket. E mozgalom résztvevőinek szükséges lenne összegyűjteni a magyar nép ellen az elmúlt 80 év alatt elkövetett bűntettek részleteit. A csonka ország határain belül, a Kárpát-medencében és más államokban történt, és még ma is folytatódik a magyar nép irtása. Ezekről a magyar nép ellen elkövetett bűntettekről, úgy gondolom, hogy a magyar kormánynak és országgyűlésnek, politikai és társadalmi szervezeteknek és a nyugati magyar emigrációnak is van tudomása. Ha netán valaki észrevenné és ki is merné mondani: a magyar nép pusztítása és irtása ma is folyamatban van az ország határain belül és a Kárpát-medencében. Tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar nép létének és megmaradásának érdekében valamit csináljunk, együttesen azokkal a magyarokkal, akik aggódnak és gondolkoznak ez ügyben a Kárpát-medencében és a nyugati emigrációban.
A magyar nép ellen elkövetett bűntettek végrehajtóinak büntetőjogi felelősségre vonásához alapul szolgál a nemzetközi törvényekben meghatározott népirtási fogalom. E téren szükséges idézni Fekete Gyulát (Magyar Fórum, 1994. július 14.): "A népirtás bűntettét meghatározó ENSZ-egyezmény szerint: valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport sérelmére történhet, teljes, vagy részleges megsemmisítés szándékával. Például: a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása, vagy szándékosan oly életfeltételek teremtése, amelyeknek célja a csoport teljes vagy részleges elpusztításának előidézése. Olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belüli születések gátolása. Az efféle cselekmény, továbbá a közvetlen és nyilvános felbujtás, népirtás elkövetésére büntetendő, függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek a bűnelkövetők."
A népirtás meghatározása alapján a Hungarocidium mozgalom által szükséges lenne kérni, követelni a történelmi igazságtételt, a büntetőjogi felelősségre vonást és a pénzügyi kártérítést.
A történelmi igazságtétel eszközlését szükséges kérni, követelni, mivel az utódállamokban a népirtás, a nemzetiségi csoportok megsemmisítése és beolvasztása 80 évvel ezelőtt kezdődött, és még ma is lankadatlan erővel folytatódik. A trianoni békeszerződés által elcsatolt területeken a legtöbb esetben a magyarság a szenvedő alanya a népirtási bűntetteknek. Az utódállamok kormányai, kormányzati hivatalai és szervei által ördögi gonoszsággal kiagyalt megsemmisítési és beolvasztási módszerek kimerítik a népirtási bűntettek mindenféle meghatározását. Az utódállamok egyetlen nemzetközi szerződést sem tartottak be, amelyek szavatolták volna az elcsatolt területeken élő magyarság és más nemzetiségi csoportok jogait. Éppen ezért nem újabb szerződésekre " lásd: a magyar-ukrán, magyar-román stb. alapszerződést" van szükség, hanem arra, hogy a Kárpát-medencében több, mint ezer éve élő magyarság egy ország határain belül tudjon élni! Szükséges kérni, követelni a trianoni és párizsi békeszerződésekben meghatározott határok módosítását, mivel:
1. Trianonban új országokat alapítottak szemenszedett hazugságokra alapozva és Wilson elnök deklarációja ellenére. A nemzetiségi Magyarországot feldarabolták és csináltak három másik országot, amelyekben még magasabb arányban vannak különböző nemzetiségi csoportosulások. Az utódállamok, amelyeknek a tagjait beengedték vagy betelepítették a történelmi Magyarország területére, ma ezer vagy kétezer éves hagyományokra hivatkoznak hazug módon, területi igényeiket igazolva. Nem szükséges többet mondani, mint azt, hogy nézzék meg a Kárpát-medence térképét az elmúlt ezer év alatt. Hol voltak a szerbek, románok és szlovákok 400 vagy 800 évvel ezelőtt!!
2. A Trianonban kijelölt határokat a bécsi egyezmények, amelyeket nemcsak Mussolini és Hitler, de Nagybritannia és Franciaország is jóváhagytak, megváltoztatták, és jelentős magyarlakta területeket csatoltak vissza Magyarországhoz. A párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni határokat, kivéve, hogy Kárpátalját a Szovjetunió kebelezte be, így több, mint ezer év után az orosz (szovjet) államnak sikerült benyomulnia a Kárpát-medencébe!
3. A trianoni és párizsi békeszerződések által meghatározott és a helsinki egyezményben "szentesített" határok az elmúlt pár évben egy "kissé" megváltoztak. Nincs többé Csehszlovákia, Jugoszlávia, és Románia, amely a Tiszáig akarja kitolni a határait és Moldovát beolvasztani! Emellett Szlovákia (Csehszlovákia) önkényes módon megváltoztatta a magyar-szlovák határt a Duna elterelésével! Tehát Magyarországot sem a békeszerződések, sem más egyezmények, amelyeket minden állam semmisnek vett az elmúlt pár év folyamán, nem köteleznek semmire a szomszéd államokkal szemben, és így elengedhetetlen és szükséges, hogy a magyar nép érdekében követeljük a trianoni határok felülvizsgálatát.
Büntetőjogi felelősségre vonást szükséges kezdeményezni a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntettek tervezői és elkövetői ellen, legyen az állam, diktatúra, kormány, kormányzati hivatal vagy szerv, hivatalos vagy magánszemély.
A. 1945-től kezdődően a kommunista rendszer által meggyilkolt, kivégzett, börtönbe vetett, megkínzott, internálótáborokba és kényszermunkára elhurcolt, kitelepített magyar állampolgárok szenvedéseiért felelősöket. Feltétlenül részletezni kellene a második világháború után a "dicsőséges felszabadító" Vörös Hadsereg garázdálkodó legényeinek bűntetteit, a nyomukban hirtelen megjelent kommunista pribékek bűntetteit, akik ezer-számra mészárolták le a magyar értelmiség tagjait, közéleti vezetőket, papokat, tanárokat, stb.; a Rákosi-rendszer koncepciós pereinek az áldozatait és a börtöneiben agyonvert, megkínzott áldozatait; Kádár barbár bosszúállásának az áldozatait, a sortüzek és karhatalmi szervek más áldozatait.
B. A hadifoglyokkal együtt a második világháború és az 1956-os szabadságharc után a Szovjetunióba hurcolt magyar polgári személyek száma összesen megközelíti az egymilliót. A szovjet gulágok e rabjainak nagy része az életét vesztette, a többiek fizikailag és szellemileg megrokkanva tértek haza. E tevékenységek tervezőit és kivitelezőit szükséges felelősségre vonni magyar vagy nemzetközi bíróságon.
C. Az abortusz törvény tervezői, érvénybe helyezői és érvényben tartói 5-6 millió magyar magzatot öltek meg az elmúlt 4 évtized folyamán. [Közbevetés a továbbítótól: ez a szám 2009-re 7 millióra emelkedett! ]. Az 1990-ben megválasztott magyar országgyűlés az abortusz törvény érvényét megerősítette, és a következő kormány meg minden adókedvezményt megvont a többgyermekes családoktól! Ez a magzatgyilkolás az évszázad legeredményesebb magyar-irtása, ezt azonnal meg kell állítani, és a rendelkezések kezdeményezőit és végrehajtóit felelősségre kell vonni és a legszigorúbban meg kell büntetni! Itt talán szükséges lenne egy-két kérdésre is választ találni; akik ezt a nagyon eredményes magzatgyilkolást kigondolták és még mindig érvényben tartják, miért akarják a magyar népet kiirtani, és ezt kiknek az érdekében teszik!?
D. Az elcsatolt területeken az utódállamok a magyar népirtást a legváltozatosabb és leggonoszabb módszerekkel gyakorolják 1920 óta. A tömeggyilkosságok, kivégzések, "öngyilkosság" megrendezések, bebörtönzések, kínzások, internáló- és kényszermunkatáborok, deportálások, kitelepítések, mind a népirtás módszerei közé tartoznak még ma is. Emellett a politikai, közigazgatási, társadalmi, kulturális, közoktatási, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi életben a magyarság és más nemzetiségi csoportok tagjai másodrendű állampolgárként vannak kezelve. A lakosságcserékkel, az etnikai tisztogatással, a történelmi és kulturális hagyományok, épületek, emlékművek, templomok, temetők, anyanyelvi iskolák és egyetemek, könyvtárak és archívumok megsemmisítésével, a demográfiai és szellemi népirtást a legkegyetlenebb módon gyakorolták, és még ma is gyakorolják az elcsatolt területeken. Az utódállamok alkotmányai, törvényei a nemzetiségi csoportok jogai és érdekei területén a nemzetközi törvények és egyezmények szükséges szintjét még meg sem közelítik, és az utód-államok a nemzetiségi csoportok megsemmisítésén és beolvasztásán dolgoznak még ma is teljes erővel, emellett területi hódításokat eszközölnek a legbarbárabb módszerekkel. Az utódállamok múltbeli és jelenlegi vezetőit nemzetközi bíróságon kell felelősségre vonni a magyarság és más nemzetiségi csoportok ellen elkövetett népirtási bűntettekért!
Itt talán lehetne egy összegzést készíteni: a magyarság áldozatainak a száma több millióra rúg, és meghaladja a bűvös hat milliós számot, amelyre naponta emlékeztetve vagyunk, amelyért még ma sincs megbocsátás, elévülés, és amelyért még ma is hömpölyögve ömlik a pénzügyi kárpótlás! E sok milliónyi magyar áldozat mellett még több millióra rúg azoknak a magyaroknak a száma, akik rokkantak lettek, akiknek az életét tönkretették, megélhetésüket elvették, társadalmi és kulturális életüket megsemmisítették, és még ma is rabszolgaságban tengődnek úgy a csonkaországban, mint az utódállamokban!
A magyarság ellen elkövetett, és a fentebb részletezett népirtási bűntettek áldozatainak, rokkantjainak és meghurcoltjainak, vagy azok leszármazottjainak részére pénzügyi kárpótlást szükséges követelni a magyar államtól, az utódállamoktól és a volt Szovjetuniótól, egyösszegű kielégítés, vagy nyugdíj formájában. Szükséges kártérítést követelni minden magyar részére, akiktől államosítás, kitelepítés, deportálás, tsz-alakítás néven, vagy akármilyen más csalárd módon elrabolták a magántulajdonukat, ingatlant és ingóságot. Ezt a károsodást a magántulajdon egyenes visszaadásával, vagy teljes értékű kárpótlásával lenne szükséges orvosolni. Szükséges pénzügyi kárpótlást kérni az utódállamoktól és a volt Szovjetuniótól a két világháború után elrabolt állami és magán vagyonért, a leszerelt gyárak és üzemek, ipari és mezőgazdasági eszközök és műkincsek elrablásáért. Pénzügyi kárpótlást szükséges követelni a volt Szovjetuniótól az ország és a magyar nép több mint negyven éves kizsákmányolásáért, a megszálló szovjet hadsereg eltartásáért és az általa okozott környezeti károkért. Végül szükséges lenne minden felelősséget megtagadni és visszavonni a nyugati kölcsönökkel kapcsolatban, és azok visszafizetését azonnal le kell állítani. A nyugati kölcsönzők követeljék vissza a pénzüket Kádár, Grósz és Németh elvtársaktól és kommunista bérenceiktől, illetve a kölcsöndokumentumok ma is élő aláíróitól (Pl.: Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Németh Miklós miniszterelnök, stb), -, akik a kölcsönökből nagy összegeket Moszkvába vittek, vagy nyugati bankszámláikon helyeztek el!
A Hungarocidium mozgalom elsődleges feladata lenne a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntettek listázása, részletezése és azok alátámasztása iratok és tanúvallomások által. Ezzel egyidőben vagy ezután, kezdeményezni kellene egy nemzetközi konferencia összehívását a békeszerződések felülvizsgálatára, elindítani a büntetőjogi eljárásokat és kárpótlási követeléseket. Ehhez szükséges lenne a magyar kormány, kormányzati szervek, politikai és társadalmi szervezetek, jogi, politikai és történészi szakértők, a nyugati magyar emigrációs szervezetek és szakértők támogatása és szorgos munkája. Ha a mai kormány nem hajlandó a mozgalmat támogatni, akkor az otthoni politikai, társadalmi szervezetekre, aggódó magyarokra és a nyugati emigrációra fog hárulni ez a feladat!
Szükséges lenne a Hungarocidium tragikus évfordulóit (április 4-, június 4- és november 4-ét) népszerűsíteni, gyászünnepeket, megemlékezéseket rendezni az ország területén és a nyugati világvárosokban. Ezeken a megemlékezéseken újra és újra lehetne részletezni és népszerűsíteni a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntetteket, és hatásos módon befolyásolni az ország és a külföld közvéleményét. Szükséges lenne újra feléleszteni az "Igazságot Magyarországnak" (Justice for Hungary) jelszót, melyet Lord Rothermere brit sajtómágnás népszerűsített nemzetközileg a két világháború között.
Befejezésül szükséges újra kijelenteni, hogy a magyar népnek, mint minden más népnek, joga van függetlenül és szabadon élni egy ország határain belül, hogy így biztosítva legyen megmaradása, gyarapodása és megélhetése emberséges körülmények között. A magyar nép irtását minden feltétel, minden szerződés elfogadása nélkül elengedhetetlenül szükséges megállítani! Lehet, hogy a "magyar" kormánynak, ill. az utódállamok soviniszta, népirtást és etnikai tisztogatást gyakorló kormányainak ez nem tetszik, de a magyarság ellen elkövetett népirtási bűntettek elkövetőit felelősségre kell vonni! Mert a magyar népet sem lehet irtani büntetlenül, évtizedeken keresztül.
A több milliónyi áldozat igazságszolgáltatást követel!
2000-ben írta ezt Jajczay Frigyes!
És aktualitása fokozódik!
Továbbítva: 2009 december 23.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 21:41:59, szerda
|
| |
| |
Moricz János Ecuador,Peru,Amazonas vidékén.
Back to Home
Móricz János kutatásainak összefoglalása
Hary Györgyné (1977)
A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexikó) kiküldött kutatócsoportjuk, az ott lefolytatott ásatások leletanyagából megállapította, hogy az amerikai ember nem 12-15 000 éve jelent meg Amerikában, hanem több mint negyvenezer éve. Az ásatásoknál emberi csontvázakat, csiszolt kőszerszámokat találtak olyan őslényekkel együtt, amelyek már több mint 40 000 éve kihaltak. Az USA hírügynökségei a hírt világgá röpítették.
Móricz János, magyar testvérünk, akkoriban Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata él.
Móricz felfedezéseit senki nem tudta cáfolni, ellenben a spanyolok részérő, politikai és gazdasági okokból súlyos támadásoknak volt kitéve. Felfedezései igen nagy horderejűek. Annyi bizonyos, hogy a sok évezredes sötétségbe burkolt őstörténetből, a magyarság ősi múltja fényesen fog felragyogni, a világ összes népe előtt. Az 1900-as évek elején a tankönyvekből, napi sajtóból, szakkönyvekből köztudomású volt, hogy az Amazonas őserdeiben olyan fehér indián törzsek élnek, amelyeket még alig tudtak megközelíteni, így ez a vidék sok meglepetéssel kecsegtette a kutatókat. Íme itt a meglepetések egy szelete.
Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul beszélgetnek. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak. Ezek egyike volt Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni. Itt három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt. Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyűjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. Elsősorban Ecuadorban kutatott, aminek a fővárosa Quito. A város a nevét a régi Quito birodalomról kapta. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us=Ős, tehát a Két Ős Birodalma). Itt a Kitus birodalomban, a Csendes-óceán partján, az ötezer méternél is magasabb Kordillerák (Andok) hegyei között, az Amazonas medencéjéhez tartozó, őserdőkkel borított lapályok titokzatos és mesebeli tájain laknak azok az indián törzsek, amelyek közül néhányan ma is beszélik ősmagyar nyelvünket. Móricz kutatása alapján quitói Institutio de Antropologia y Geografia megállapította, hogy a spanyol önkény által kiirtott ősnyelv a magyar volt. Ennek nyomai világosan mutatkoznak a családi és földrajzi nevekben, jóllehet a spanyolok erőszakos nyelvcserét hajtottak végre.
A még magyarul beszélő törzsek ? köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több ősi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg. A szerk.) ? pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk. Mutatóba néhány, magyarral megegyező név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb. Zuay tartomány egyik ősrégi helysége: Pest. A régi Kitus birodalom területén halomsírok (kurgánok) találhatók, bennük trepanált (lékelt) koponyák. A régészeti leletek között fokosokat találunk, és a magyar koronázási jogar és országalma hasonmását. Móricz szerint is: ez a kettős keresztet hordozó aranyalma, tulajdonképpen a földgolyót jelképezi.
Dél-Amerikában, de főleg Ecuadorban nagy lelkesedéssel fogadták e felfedezéseket. Valósággal ünnepelték, mivel a lakosságban, a spanyol hódítók erőszakos uralma sem tudta teljesen kiirtani a régi múlt emlékeit. A hivatalos körök leellenőrizték Móricz nyelvészeti és régészeti adatait, s azokat megbízhatónak találták. Elhatározták, hogy ebből egy hatalmas nemzetközi ?ügyet? csinálnak, sürgetve az amerikai földrész történelmének reverzióját. A tervek szerint az ENSZ-hez akartak fordulni.
A további kutatások során, Móricz, az ecuadori ősrengetegben, az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant. Aranylemezekre vésett, rovásos könyvtárat, szobrokat, kulturális emlékeket talált itt. Ezt a barlangot, Táltosok Barlangjának nevezte el. Szerinte az őslakók idehordták össze, mintegy óvóhelyre, a spanyol hódítók által veszélyeztetett kincseket. Móricz állítja, hogy az Andok hegység keresztül-kasul át van szőve barlangokkal és járatokkal. Ezeken közlekedhettek az őslakosok. Az argentin elnök és az ecuadori vezérkar meg akarta őt bízni egy kutató expedíció vezetésével, anyagi, technikai eszközöket ajánlva neki. Ez azonban csak terv maradt.
Időközben a nagy befolyású mormon egyház vezetői is bekapcsolódtak az ügybe. Ez az egyház roppant vagyonnal rendelkezik, aktív terjeszkedési programmal lép fel az amerikai államokban. Az egyház vezetői elmondták, hogy minden olyan kutatást támogatnak, amely az emberiség és a vallás eredetének tisztázását segíti elő. ?Önzetlen? támogatást helyeztek kilátásba, csak azt kérték, hogy az aranylemezek tartalmát ők fejthessék meg.
Ezután 1967. szeptember 7-én, Móricz János egy nagy sajtókonferencián, a lapok, rádió és televízió riportereinek ismertette eredményeit. A több órán át tartó konferencia rendkívül lelkes hangulatú volt. Úgy látszott, hogy egy világraszóló szenzáció indul útjára, de ehelyett néma csend és mellőzés követte a konferenciát. Egyetlen hír sem jelent meg róla. Ellenben a mormon egyház főemberei továbbra sem hagyták békén Móriczot, folyamatosan unszolva, hogy árulja el nekik a barlang helyét. Az agresszív viselkedésből kiderült, hogy nem egy hívő egyházról van szó, hanem egy világhatalomra törő szervezet áll mögöttük. Kincskeresés és egyéb célok ösztönzik őket. Móricz ekkor elhatározta, hogy a barlang titkát nem adja ki. Meggyőződött arról, hogy a barlangok feltárásának még nem jött el ideje, ezért előbb az amerikai földrészre került magyar nyelvű törzsek odaérkezésének rejtélyét akarta feltárni, illetve a tényt gyakorlati módszerrel bizonyítani.
1970. május 28-án az ecuadori óceánpartról vízre szállt, a Móricz elképzelései szerint készült, balsafa tutaj, rajta négy fiatalember. Móricz a partról rádió adó-vevő irányította őket. A tutaj 159 nap múlva október 4-én megérkezett Ausztráliába, Sydneytől nem messze. Itt bevontatták a nagy szenzációt keltő világjáró balsafa tutajt (lásd: Magyar Ifjúság 1970. 50. szám).
Móricz feltételezése az, hogy a magyar nyelvű törzsek nyugatról érkeztek, vízi úton Dél-Amerikába. Ezt bizonyítják különben a csendes-óceáni és kelet-ázsiai földrajzi nevek is. Vámos Tóth Bátor, Hawaii-n élő emigrált földrajzszakos tanár a Hawaii-szigeteken 50 magyaros földrajzi nevet írt össze. A szigetvilágban pedig olyan neveket talált, mint pl. a Balaton menti Aliga, Kiliti, Lelle stb. Térképekkel igazolta, hogy Indonéziában minden negyedik, az Indus völgyében pedig minden harmadik földrajzi név magyar.
Az amerikai őslakosság hovatartozósága ill. bevándorlása kérdésében fontos adatokat szolgáltatnak az ún. Kland-tekercsek. 1967-ben Mexico City térségében húsz méter vastag lávatakaró alatt, kőládában lévő sértetlen írott tekercseket talált egy USA támogatást élvező régészcsoport. A C14-es vizsgálat 21 000 évben állapította meg a tekercsek korát. Azóta megfejtették ezeket, s kiderült, hogy azok a sok ezer évvel ezelőtt elsüllyedt MU történetét, műveltségét, viszonyait írják le. Az egyik munkatárs, Tony Earl, megírta az ásatások lefolyását és eredményeit a ?Mu Revealed? c. könyvében. A nagy érdeklődést kiváltó mű, ma már valószínűleg nem kapható.
1. Az első hírek
1965. szeptember 12-én Ecuador legnagyobb lapja, a quitói ?El Comercio? első oldalán hozott rendkívüli beszámolót Móricz Jánosnak Ecuador területén végzett kutatásairól. Ebből a terjedelmes cikkből értesülünk első ízben arról, hogy a spanyol hódoltságot megelőző időben az ott élő törzsek közül a Puruha-Canari és a perui Puruha-Mochica törzsek nyelve ó-magyar nyelv volt. Móricznak J. Jijon y Caamano ?El Equador Interadino y Occidental? cím? m?ve alapján végzett nyelvészeti összehasonlító munkája adta ezt az első rendkívüli eredményt.
1965. október 25-én a ?Frankfurter Allgemeine Zeitung? közli Buenos-Airesi munkatársának beszélgetését Móriczcal, amelyben megjegyzi, hogy ez a felfedezés forradalmasítani fogja az összes eddigi őstörténeti tételeket.
1965. december 17-én Móricz Limában (Peru) kijelentette a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hogy egy magyar paraszt jobb nyelvészeti munkát végezhetett volna, mint az a sok nemzetközi tekintély, aki a az amerikai ősnyelveket felkutatta és osztályozta, mert a Cayapas törzs nyelve, amelyet a Chibcha nyelvek közé soroltak, éppen olyan magyar nyelv, mint a Poruha, Canari és a perui Purucha-Mochica nyelv, amely a Mochica nyelvcsoportba lett besorolva. Ezt a hírt az United Press hírszolgálati iroda röpítette fel és számtalan lap közölte.
1966. július 23-án a guyaquili ?El Telegrafe? vezércikket írt, melyben leszögezi, hogy Móricz kutatásai kimutatták, hogy az ecuadori nép Európába szakadt testvérei a magyarok. Ezért ? bár az ecuadori futballcsapat nem jutott Londonig a világbajnokságon ? mégis képviselve van magyar testvéreinek kit?nő csapata által. Az Európába szakadt magyar testvéreink azok, akik mint annyiszor, most is meg fogják mutatni, hogy milyen hősi küzdelemre képesek a mi hajdani őspuhuráink, éppen ezért ?elutasítjuk a kéretlen brazil képviseletet, mert minket a legtisztább és legősibb testvéreink képviselnek a londoni világbajnokságon: a magyarok? ? írja a lap.
1966. augusztus 7-én az ?El Telegrafe? teljes oldalt szentel Móricz felfedezéseinek. Ebből a rendkívüli interjúból arról értesülhettünk, hogy a Kara törzs, amely a róla elnevezett Kara-öbölbe (Bahia de Caracuez) a VIII. század vége felé érkezett, azonos a magyar, Királyi Szkíta Kara törzzsel, amely Indián keresztül vándorolva, majd hajózva visszatért az őshazába, a jelenlegi Ecuadorba. Kiderült a cikk folyamán az is, hogy az ecuadori őskutatás, mely a Kara törzs érkezésével, Juan de Valesco óta nagyon sokat foglalkozott, igazoltnak látja ennek a kit?nő jezsuita történésznek, a Quitói Királyságról írott könyvét, amelyben többek között azt írja, hogy az ?ó? hangot a hajdani királyság területén csak a Kara törzs megérkezése hozta magával, mert előtte e hang helyett az ?u? hangot használták. Ezért Juan de Valesco azt ajánlja, hogy be kell utazni az egész világot és megkeresni azt a népet, amelynél az ?ó? helyett még mindig az ?u?-t használják, mert azok a Quitói Királyság lakóinak testvérei. (Juan de Valesco /1727-1792/: Historia del reino de Quito-Equador. 1946)
A spanyolok megérkezésekor a Kara-öböl közelében lévő Mánta városkának a neve Jokay volt és csak a spanyolok változtatták Mántára. Ugyancsak itt tisztázza Móricz, hogy az első quitói zsinat, Fray Louis Lopez de Solis püspök elnöklete alatt 1593-ban, olyan határozatokat hozott, hogy a katekizmust és a gyónási imákat le kell fordítani a püspökség területén élő népek nyelvére, mert ezek nem használják sem az Aymara nyelvet, sem az inkák általános nyelvét, a Kechuát. A megfelelő fordításokat a spanyol papok elvégezték, de azokon a nyelveken, azaz tájszólásokon sohasem tanították a keresztény tanokat, mert azok a nyelvek, azaz tájszólások mind magyarok voltak. Miután erről a Spanyol Korona értesült, megindult a legkegyetlenebb nyelvcsere végrehajtása.
Don Pedro de la Gasca spanyol hódítót a spanyol udvar megbízta, hogy részletesen számoljon be, a Habsburg uralkodónak, arról a népről és nyelvről, amelyet a spanyolok itt találtak. Ezt ő meg is tette, így tehát mind a spanyolok, mind az osztrák Ferdinánd császár tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy nem egy új földrészt, hanem a magyarság őshazáját találta meg Kolumbusz.
2. Megjelennek a hamisítók
Amikor Móricz János, 1966-ban, hogy kutatásait folytassa, visszatért Ecuadorba, arról értesült, hogy időközben a románok, akik tudomást szereztek a magyar-ecuadori rokonság felfedezéséről, több ecuadori tudóst és újságírót meghívtak Erdélybe, ahol hosszú hónapokon át nyaraltatták őket, persze minden költségüket megtérítve, átvállalva. Hogy miért kellett a románoknak meghívni az ecuadori Akadémia tagjait, akkor vált világossá, amikor az egyik tudós cikkében, amelyet Erdélyből küldött ? és az El Telegrafe leközölt ? jelezte, hogy az erdélyi nép szokásai, népviselete stb. azonosak az ecuadori népével, vagyis itt nyilvánvaló rokonságról van szó: a román és az ecuadori nép rokonságáról.
Bár Móricznak sikerült ezt az újabb román hazugságot semlegesítenie, mégis figyelmeztető, hogy míg a magyarság fel sem ocsúdott az első meglepetéséből, a románok már javában dolgoztak az újabb történelemhamisításon.
3. Ébredj, magyar nép!
1966. augusztus 19-én az El Telegrafe közölte Jorge E. Blinkorn megrázó cikkét, amely ?Hamupipőke az őstörténetben? címmel jelent meg. E cikkben a szerző megírja, hogy magukat civilizáltnak nevező emberek kezei által lett a hajdani ragyogó őskultúra tönkretéve, kirabolva. Ahol hajdan a magas kultúrájú nép várai és kegyhelyei ragyogtak a Nap első sugarának fényében, ott ma üszök és rom mered ránk, mint örök vádja az időnek, amely letörölhetetlenül mutatja az ide berontó vad spanyol hordáknak, mint ennek a barbárságnak a vak tetteit.
Legyen vége a sötét kornak ? folytatja ? és akiből a ?tudósok? a történelem Hamupipőkéjét csinálták, az a világtörténelem legnagyobb kultúrahordozó népe volt és fénye beragyogta a az egész világot. Cikkét azzal fejezi be: Ébredj, szép alvó! Te nem vagy Hamupipőke! Ébredj és mutasd meg magad a népek előtt olyannak, amilyen valójában vagy: ragyogó tündér, kinek fénye ősidők óta beragyogta a világot kultúrájával! Ébredj, Ecuador történelme! Ébredj magyar nép!
1966. augusztus 26-án a quitói El Comercio közli Móricz kutatásainak újabb eredményeit. Ebből a cikkből tudjuk meg, hogy a jelenlegi Ecuador területén a világ legmagasabb t?zhányója létezett, amelynek a neve Capac-Urcu volt és az őslakosság a Hegyek Atyjának nevezte, ami jelentésben is megfelel az APA-ÚR-K?-nek. A spanyolok változtatták meg a nevét El Nevada del Altal-ra, ugyanúgy, mint sok más ősi magyar nevét ennek az országnak.
Ugyanitt adja meg Móricz Quito és Guayaquil neveinek jelentését. Quito régi formája KIT-US. Így hívták a legrégibb őskorba visszanyúló királyságot is. KIT-US Két ős-t jelent (Szerintem pedig a Szkíta nevet a görög sz előtag nélkül. Azonban az is lehetséges, hogy a jelentés kettős, ebben az esetben arra gondolhatunk, hogy a katonai és a szellemi királyság egyesített megjelenéséről van szó. - Aranyi), azaz Quito városa még ma is híven őrzi a magyarság KÉT-?S atyjának, Góg és Magógnak (Nimród) emlékét.
Eredetileg nem Guayaquil, hanem Uaya volt a jelenlegi nagy kikötőváros neve. Az ?U? ?Ó?-t jelent, azaz régit, míg az ?AYA? = Anya. Ugyanezen jelentéssel bírnak ezek a szavak egyébként több olyan törzsnél, amelyek megtartották régi magyar nyelvüket és ma is a hajdani KÉT-?S királyság területén élnek, Ecuadorban.
Ebben a cikkben Móricz felszólítja az angolszász kutatókat, hogy mint a tiszta tudomány pártatlan m?velői, jól tennék, ha tisztáznák, hogy miként került a nyelvükbe és mely nép közvetítésével a KING szó, amellyel mindenkori uralkodójukat nevezik. Ez a szó ugyanis ősidők óta létezik Amerikában ugyanazzal a fogalommal, ahol mindenkor KINGA-ként ejtették és csak a spanyolok erőszakos fordítása eredményezte az INKA vagy INGA szavakat. Ennek a cikknek óriási visszhangja volt mind a tudományos körökben, mind a nép között.
1966. szeptember 12-én a quitói El Comercio rendkívüli interjút közölt. Móricz ebben a Csaba legendát írja le és megemlékezik arról, hogy CHABU vagy CSABA visszatért Nagy-Szkítiába: Amerikába. Rámutat arra, hogy Csabát Chan-Chan-ban, Észak-Peru híres városában temették el, ahol aggkorában halt meg. Egyben tisztázza, hogy a magyar mitológiában ismert ?Kán Opoz híres hajós?, azonos Thor Heyerdahl által Kon-Tiki-nek nevezett mitológiai személlyel, akit a magyar mese és mondavilág még azokból az időkből őrzött meg, amikor a magyarság Kán Opoz vezetésével jajóra szállva áthajózott az Óperenciás tengeren (Csendes-óceán), hogy mint ?az utolsók, akik Szkítiából jöttek?, megérkezzenek a Kárpát-medencébe.
Ez a cikk olyan nagy hatást váltott ki, hogy még aznap délután egy franciskánus szerzetes felkereste Móriczot és közölte vele, hogy délben a rendfőnök felhívta a szerzeteseket, hogy erről a cikkről, valamint Móricz felfedezéseiről ne beszéljenek, mert mindez sérti a spanyolok ecuadori érdekeit. Később kiderült, hogy más rendeknél is hasonló tilalom hangzott el. Az említett szerzetes a legnagyobb felháborodásának adott kifejezést, mert így meggátolják őket abban, hogy az őskutatásból kivehessék a részüket. A szerzetes őslakos volt!
4. Rövid hírek
1966-ban az ecuadori Akadémia, mely több történészt bízott meg Ecuador történetének megírásával, a megbízást felfüggesztette, miután meggyőződött Móricz állításainak helyességéről. A történész csoportból kit?nt Guillermo Segarra, aki már magyarul is tanult és rendkívüli odaadással végezte az őshaza kutatását. Vele történt meg, hogy amikor még nem volt magyar szótára, felkereste Móriczot, hogy tisztázza vele az AZUNY tartományban s?r?n előforduló BALIN és BALHUG neveket, vajon az ősmagyar nevek közé kell-e sorolni ezeket. Móricz nagy örömmel közölte vele, hogy ezek a BÁLINT és a BALOGH családnevek megfelelői.
Az Instituto de Antropologia y Geografia del Ecuador (Ecuadori Antropológiai és Földrajzi Intézet) ugyancsak arra a megállapításra jutott, hogy a spanyolok önkénye által kiirtott ősnyelv a magyar volt. Az intézet szaklapját, amely a ?Llacta? néven jelenik meg, azért nevezték el így, mert a szó az ősnyelven ?lakhelyet? jelent, tehát az újságot mai nyelvünkön ?LAKTA?-nak nevezhetnénk.
Cuenca városa, amely a hajdani, híres MÓR helyén épült, Ecuador legelőkelőbb városa. Magas kultúréletükre büszkék Cuenca lakói. Az őslakosság azonban ma is egyszer?en MORLCOS-nak nevezi magát, azaz MÓRLAKÓ-nak, azaz móri lakosnak.
5. Rejtélyes, magyar nyelvű törzsek
A Saraguro törzs ? mely bár szerepel krónikáinkban, ennek ellenére mégsem található meg teljes bizonyossággal a Kárpát-medencében ? ma is nagycsaládként éli életét Ecuadorban.
A Santo Domingo de les Colorados közelében élő ?vörös indiánok? nyelve ősmagyar volt, amelyet ma is beszélnek.
A kolumbiai határ közelében, a Santiago folyó felső folyásánál, az Onzole és Cayapas folyók közén élő ?cayapas? törzs nyelve szintén ősmagyar nyelv, amit ma is beszélnek.
A Keleti Kordillerákon túli ősrengetegben (Amazonia) lakó törzsek is megtartották ősmagyar nyelvüket, bár a spanyol hódítók önkénye elől menekülve le kellett mondaniuk sok kulturvívmányukról, hogy függetlenségüket megőrizhessék.
Nagyon könnyű lesz megállapítani a magyarországi törzsek és nagycsaládok eredetét, mivel bölcs előrelátással úgy válogatták össze az áttelepítendő családokat, hogy minden egyes családnak csak egy részét vitték át, hogy az őshazában a családfa ki ne vesszen.
Móricz sohasem használja a ?hungaro? kifejezést, ami spanyolul magyart jelent, mindenkor magyarnak írja és mondja. Ez úgy belevésődött az ecuadoriakba, hogy egy alkalommal két úr kereste fel, hogy eldöntse a köztük felmerült vitát. ?Kérem ? mondta az egyik ? képzelje el, hogy ez az úr azt meri állítani, hogy a hungarok azonosak a magyarokkal. Még több sem kellene, hogy a hungarokat, a világ legnagyobb népével, a magyarral összekeverjék! Tessék csak elképzelni!? ?Kérem ? szólt a másik ? én nem állítottam azt, hogy azonosak, mert ez képtelenség. Én csak azt mondtam, hogy úgy tudom, valami közük mégis csak van a hungaroknak és a magyaroknak egymáshoz.?
6. A KÉT-ŐS királyság népéhez
Amikor 1966. augusztusában a quitói rádió hullámain Móricz beszédet intézett a KÉT-ŐS királyság népéhez, kérte az ősi föld népét, hogy ne haragudjék a magyarságra, hogy ilyen sokáig nem tért vissza az őshazába, ?de higgyétek el ? mondta -, hogy ugyanúgy, mint Ti, édes testvéreim, mi is nagyon sokat szenvedtünk a Habsburgok vére terrorja alatt. Ma már tudom, hogy ti mireánk vártatok és helyettünk a spanyol hódítók önkénye jött. Az átvészelt sötét évszázadok elmosták az ide, az őshazába vezető utat, de lélekben mindig és mindenütt titeket kerestünk.?
Quito város kulturigazgatója a megindultságtól fátyolozott hangon vette át a szót és a rádió személyzete könnyes szemmel hallgatta hosszú méltatását. Amikor Móricz távozni akart, akkor vette észre, hogy az adás közben tömeg gyűlt össze és mindenki tudni akarta, hogy vannak-e rokonai és hol élnek.
Napokkal később Móriczot egy rögtönzött bizottság kereste fel, amely a rádió személyzetéből tevődött össze és arról értesítette, hogy a spanyolok kérték a kormányt, hogy Móricz többet ne beszélhessen a néphez. A kis bizottság pedig azért jött, hogy felkérjék, hogy megint a rádión keresztül intézzen Móricz lelkesítő szózatot, mert ők tovább már nem tűrik a spanyolok önkényét. Móricz ennek a lelkes kis csoportnak nehezen tudta megmagyarázni, hogy még nem érkezett el az idő arra, hogy ezt megtehesse.
7. A konkvisztádorok utódai
Móriczot később egy napon, egy nagyon előkelő és dúsgazdag konkvisztádor (hódító) utód, tárgyalásra hívta meg. A tárgyalásuk három napon át tartott. Ez idő alatt Móricz csak arra szorítkozott, hogy őt, kutatásaiban csak a tiszta tudomány érdekli. A spanyol konkvisztádorok, ma már nagyon előkelő, utódját végül is elhagyta a türelme, és azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy a magyarság egyszerűen lemondjon őseinek földjéről.
?Egyébként Ön jól tudja ? mondta -, hogy Ázsiának számtalan nép testvére a magyarnak és azt is tudja, hogy ez mit jelent!? Móricz ellenvetésére, hogy őt tisztán a tudományos kérdés érdekli, kijelentette, hogy ?nem lehetséges, hogy egy nép kimondja saját maga halálos ítéletét. Az a nép ugyanis, amely csak azért keresi múltját, hogy azt megismerje, az a nép meghalt. Én ezt nem tudom feltételezni Önökről.? Előtte az íróasztalon egy nagy pecsétes boríték feküdt, a spanyol külügyminisztérium bélyegzőjével ellátva. Tartalma sejthető.
A későbbiek folyamán Móricz több ajánlatot kapott, amelyeket személyére nézve méltatlannak talált és visszautasított. Az ajánlatok lényege az volt, hogy hagyja abba a kutatásait. Egy földbirtokos csoport azt ajánlotta, hogy azokat a birtokokat, amelyekre szerintük igényt tarthat Móricz, ?visszaadják? neki, azzal a feltétellel, hogy mindenről hallgat és több magyar kutató nem jön ide. Ezek a földek azok, amelyek a Móri-urcu, azaz a Móri-Úr-Kő közelében vannak. Ahogy a korábbiakat, ezeket az ajánlatokat is visszautasította Móricz.. Ezek után Móricz arról is értesült, hogy az egyik összejövetelen felmerült a gondolat, hogy Móriczot el kellene tenni láb alól, hogy ne tudjon többé zavarogni.. Ez ellen, állítólag, egyesek azzal érveltek, hogy Móricznak nagy sajtója van, másrészt egy esetleges gyilkosság ráterelné Ecuadorra a magyarok figyelmét. Ezenkívül az őslakosság körében, a törzseknél, Móricznak az ily módon való eltüntetése, kiszámíthatatlan következményekkel járna. A legnyomósabb érv talán az volt, hogy Móricz ezentúl egy nagy kaliberű colttal járt, s bárki megtapasztalhatta volna, hogy milyen gyorsan használni is tudja azt.
8. Jugoszláv(!) indiánok
Egy ízben, egy Loja tartománybeli gazdag földbirtokos kereste fel Móriczot Guayaquilben és közölte vele, hogy ő sokkal hamarabb rájött arra, hogy az indiánok Európabeliek, de a nyelvük nem magyar, ahogy Móricz állítja, hanem jugoszláv nyelv. Tulajdonképpen azért jött, hogy ezt a felfedezést hivatalosan is bejelentse. Móricz kérdésére, hogy hogyan jutott erre a következtetésre, elmondta, hogy a II. világháború után jött egy jugoszláviai munkás, akit ő a birtokán alkalmazott. Ez az ember mind a mai napig nem tanult meg spanyolul, de az első naptól kezdve kitűnően megértette magát a birtokon dolgozó őslakosokkal (indiánokkal), akiknek a nyelvét ő nem érti. Ebből tehát ő már régen megállapította, hogy az indiánok nyelve jugoszláv nyelv. Amikor arról értesült, hogy Móricz bejelentette a maga felfedezését, elhatározta, hogy ugyanezt fogja cselekedni, miután tisztázta, hogy az indiánok ugyan európaiak, de nem magyarok, hanem jugoszlávok. Móricz kérdésére, hogyan hívják azt az embert, a birtokos azt válaszolt, hogy KOVÁCS a neve. Móricz erre azt neki, hogy a Kovács spanyolul Herrero-t jelent, azaz kovácsmesterséget. Kovács pedig nem a nem létező jugoszláv nyelven, hanem magyarul beszél az itteni testvéreivel. A meglepődött birtokos kijelentette, hogy lemond a ?felfedezéséről?, mert ? úgymond ? ha Móricz még azt is tudja, hogy a ?kovács? spanyolul mit jelent, akkor nyilván tudósnak kell lennie. Rajta kívül ezt más nem tudta és ő is a Kovácstól tudta meg, aki ma is vígan él őshazabeli testvéreivel, spanyolul szinte semmit sem tud és a foglalkozása is kovács.
9. Csizmadia István, a tisztavérű indián
Ugyancsak Guayaquilben történt, hogy Alejandro Castro Benitez, El Oro tartománybeli ültetvényes felkereste Móriczot, és azt mondta neki: ?Kérem itt van ez az úr. Nagyon szeretném hallani Önöket magyarul beszélni, mert szeretném tudni, hogy Ön tényleg tud-e magyarul!? Móricz meglepődve kérdi a másik férfitől, hogy magyar-e? ?Igen, Csizmadia István vagyok.? Erre olyan beszélgetés indult meg köztük, ami ilyen alkalmakkor szokott két idegenbe szakadt honfitárs között. A beszélgetést Benitez szakította félbe azzal, hogy meggyőződött, hogy Móricz tényleg beszél magyarul. Majd közölte Csizmadiával Móricz felfedezését, hogy az ecuadori indiánok magyarok, azaz a magyarság testvérei és még mai is vannak olyan törzsek köztük, akik magyarul beszélnek. Közben felsorolt néhány földrajzi nevet is, mire Csizmadia István elrohant. Benitez elmondta Móricznak, hogy Csizmadia az egyik legkiválóbb szakember Ecuadorban, az ő birtokán dolgozik, mint gépészmérnök. Igen nagy hangú ember és őt is naponta mindenféle vad indiánnak szokta nevezni. ?Most azonban visszavágtam neki ? tette hozzá ? mert nem én vagyok az indián, hanem a büszke magyar, Csizmadia István!? Kis idő múlva visszaszáguldott Csizmadia is, aki a megdöbbenéstől felindulva megragadta Móricz karját és hadonászva mondta: ?Ez az őshaza! Most látom csak! Eddig vak voltam! Itt minden magyar, mindennek magyar neve van! Én marha, hogy eddig erre nem jöttem rá! Mekkora felfedezést szalasztottam el!? Ekkor Benitez megkérdezte Csizmadiától, hogy kettejük közül ki az indián? ?Én Csizmadia István, én vagyok a tisztavérű indián! Benitez, maga csak félvér! Érti? Félvér! Mesztic! A tiszta én vagyok!? Ezek után Benitez végleg lemondott arról, hogy Csizmadiával szembe neki valaha is igaza lehessen.
AZ IGAZSÁG
Az igazság előbb-utóbb kiderül. Ez történt 1965. júniusában, amikor Móricz János megtalálta a magyarság őshazáját. Azt az őshazát, amelyet a spanyol korona, a Habsburg-ház és mások is igyekeztek eltűntetni, hogy a magyarság soha ne ismerhesse meg őseinek dicső múltját.
KÉT-ŐS KIRÁLYSÁG
Nagyon kevés hiteles adat áll rendelkezésünkre a spanyol hódoltság korából, annak ellenére, hogy Benalcazar konkvisztádor idejében, amikor 1533-ban Kitót vére harcok árán elfoglalta, ott még mindenki az ősmagyar nyelvet beszélte.
Hatalmas munkák jelentek meg az Inkák tündöklő birodalmáról, s a krónikások és utazók, akik az ?Újvilág? minden zugát bejárták, megírták és megénekelték a hódítás legapróbb részleteit is. Csak a Kitói Királyságról hallgattak. Legfeljebb egy-egy mellékmondatban említik Kis-Kis kemény ellenállását vagy Rumi hős harcait. Még feltűnőbb ez a hallgatás, amikor a hajdani ősmagyar királyság területén hosszú évekig lakó fráterek és krónikások csak az Inka birodalmat írják le könyveikben, de egy szóval sem említik a Kitói Királyság létezését.
Az első hírek csak a XVIII. század végén és következő század elején jutnak nyilvánosság elé. Humboldt, a perui Limából 1802. november 25-i levelében a következőket írja Vilmos testvérének:
??Riobambai (Ecuador) tartózkodásunk alatt, ahol néhány napot időztünk Carlos de Montufar testvérének lakásán, ki ott a Corregidor, a véletlen által egy nagyon érdekes dolgot fedeztünk fel. Nem tudják, hogy mi volt a kitói provincia helyzete Tupac Yupánki Inka meghódítása előtt, de az indiánok királya Leandro Zapla, aki Lican (Likán) lakik és ahhoz képest, hogy indián, nagyon csiszolt intelligenciával rendelkezik, őriz egy kéziratot, melyet ősei írtak a XVI. században. Ebben le van írva az inkák előtti kornak a története. Ezek a kéziratok Purunay nyelven íródtak. Ez volt hajdan Kitó általános nyelve, de idővel áttértek az inkák nyelvére, a kechuára, s ma már teljesen ismeretlen. Szerencsére Zaplának egy másik őse ezeket az iratokat lefordította spanyol nyelvre. Mi nagyon érdekes adatokat jegyeztünk ki belőle, különösen arra az emlékezetes korra vonatkozólag, amikor kitört a >Nevado del Altar<-nak nevezett vulkán. Ez a világ legmagasabb hegye kellett, hogy legyen egykor. Az indiánok úgy hívták >Capac Urcu< (Apa-úr-kő), a Hegyek Atyja. Akkor uralkodott az utolsó szabad király Licán. A papok megjósolták, hogy ez a csapás okozza majd a királyság vesztét, s úgy mondták: >A világ képe megváltozik, és más istenek fogják a mieinket elűzni, ne szálljunk szembe a végzettel.< Bekövetkezett. A peruiak bevezették a Napkultuszt abban az országban. A vulkán működése hét évig tartott és a zaplai kézirat szerint a földeső olyan erős volt, hogy hét évig tartott az éjszaka Licán.?
(Hamy: Lettres americaias d? Alexandre de Humboldt, Paris, 1904. 134-134.o.)
JUAN DE VELASCO (1727-1792)
Velasco 1727-ben Riobambában (Ecuador) született. Jezsuita pap, aki a rend kiűzése után soha nem tér vissza Amerikába. Olaszországban (Faenza) telepedik le, ahol megírja a Kitói Királyság történetét.
Végrendeletében úgy rendelkezik, hogy kéziratát adják át az első előkelő kitóinak, aki majd Olaszországba érkezik. Ezt a rendelkezést P. Davalos teljesíti és átadja a kéziratot Don Modesto Larreának.
A könyv első ismertetése 1837-ben jelent meg. 1840-ben egy párizsi kiadó folytatásokban kezdte közölni a művet, de az első hatvan oldal megjelenése után azt közlik, hogy bár meggyőződésük ellenére, de a nagy nyomás miatt, félbeszakítják a megjelenést. Remélik, hogy majd esetleg másnak nagyobb szerencséje lesz, és a világ megismerheti ezt az amerikai földrészre vonatkozó fontos őstörténeti munkát. Az eredeti kézirat örököse, engedve az akkori ecuadori elnök kérésének, átadta a művet a Nemzeti Könyvtárnak, azzal a kikötéssel, hogy ha a kézirat egyetlen percre is elhagyná a könyvtárat annak minden joga visszaszáll az adományozóra, vagy örököseire. Az átadást követő napon az akkori kormány elnöke, Gabriel Garcia Moreno bement a Könyvtárba, magához vette a könyvet. Először hazavitte, majd később átadta a jezsuitáknak, akik titokban őrizték, majd kicsempészték a spanyolországi Chmartin de las Rosas-ba. Azóta a spanyolok ?nagylelkűen? kiadtak Ecuadornak egy kópiát az eredeti könyvről. Azonban, ahogy ez már lenni szokott, ezt is meghamisították, átírták. Az eredeti helységneveket és királylistákat ?átspanyolosították?, megváltoztatták. Az eredetit soha senkinek nem mutatták meg.. Ezt is, mint sok más magyar őstörténeti okmányt, Spanyolország legtitkosabb levéltárában őrzik.
Ennek ellenér mégis közlök részleteket a műből, mert így meghamisítva is sok olyan érdekes adatot tartalmaz az ősrégi Kut-us (Két-ős) magyar királyságról. Valesco a Kitói Királyság történetét négy részre osztja:
1. Az általános vízözöntől - Kr.u. 1000-ig, amikor is a királyságot a Kara Scyrik hódítják meg.
2. A hódítástól kb. 1500-ig, Huayna Capac hódításáig.
3. Az ezt követő 46 év, a spanyolok megjelenéséig.
4. A perui polgárháborúk ideje.
A VILÁG KÖZEPE
?Az ősi Kitus királyság az egyenlítő alatt van, az első fok magasságától a második fokig, a 80 és 82 párisi hosszúsági fo kok között, mely terület négyszöget képez: Keletről - Nyugatra 50 mérföld. Az ország legnagyobb része hegyvidék; az Andok két hegylánca között van. Éghajlata a legkedvezőbb az összes termények számára. Ezt népesítette be a legrégibb őskorban a Kitus nemzet. Nem tudjuk, hogy a törzseket miként hívták. A régi időkben nem ismerték az >o< hangot és helyette mindig az >u<-t használták. Az >o< hang használatát a Kara Scyrik vezették be. A királyság nak több mint negyven tartománya volt. Neveik nagy részét sajnos elírták. A tartományok közül 33 nevet ismerünk, ezek a következők:
Aloa, Alossi, Calacali, Cansacoto, Chillo, Chillogalli, Cinocoto, Cotocollá, Cumbaya, Galea, Guapule, Guayllabamba, Langasi, Lloa, Lulubamba, Machaci, Malchingi, Mindo, Nono, Perucho, Pifo, Pintag, Pumasqui, Puembo, Puellaro, Quinchi, Salgolqui, Tubaco, Turbamba, Uyubichu, Yaraqui, Ychumamba, Zambiza.
A boltíves építkezést ismerték a Karák. Egyik temetkezési módjuk a halomtemetkezés volt. Az elhunyttal együtt temették el kedves holmiját és fegyvereit. A havi és évi szertartást a halmon tartották. Ez mindig halotti torral járt. Kitűnően kezelték az összes fegyvereket: buzogányt, kopját, parittyát, gerelyt, íjat, fokost és valóságos mesterei voltak a hajító fegyvereknek. Rangjelzésük: egy toll a fegyverforgatóké, két toll a nemességé, nagy smaragd a forgóban a Scyrit és a királyt illette meg. Az örökösödés a leányág kizárásával, kizárólagosan férfiágon történt. Ezek hiányában az unokatestvérek örököltek anyai ágon. A scyri hatalmát a királyság nagyjainak a tanácsa szabályozta. A Nap-templom a Penecillo magaslatán állt, négyszög alakú volt és csiszolt kőből készült. Bejáratánál két hatalmas oszlop állt. A keletre néző ajtón át a nap első sugarai beragyogták a tömör aranyból készült Nap mását. Templomuk nem volt túldíszítve, de arányos és szép kivitelezése lenyűgöző volt. A templom körül 12 kisebb oszlop jelentette a 12 hónapot. A magasan álló templomépítmény egyben csillagvizsgáló céljait is szolgálta. A scyri királyok híres csillagászok voltak. Templomi szertartásaiknál csak balzsamot, tömjént és virágot használtak és áldozataik ártatlanok, vértelenek voltak. Az egyházi főméltóság független volt az államhatalomtól, nem úgy mint az Inka birodalomban, ahol a főpapi és királyi méltóságot egy személy, az Inka töltötte be. A gömb alakú, sokablakos Hold-templomban elhelyezett ezüst Holdra állandóan besütött a holdvilág. Mennyezetét kék szőttes borította, melyen az égbolt ezüst csillagai ragyogtak.
Amikor Huayna Capac 1487-ben elindult a Kitói királyság meghódítására, a legkeményebb ellenállásra talált. A harc hosszú volt és sok véráldozatot követelt. Ott esett el a harcmezőn Scyri, a király is. Ez könnyítette meg Huayna győzelmét. Amikor Huayna Capac, az Inka győztesként bevonult Kitóba, így kiáltott fel:
>Hisz itt mindenki a mi nyelvünket beszéli; itt minden hegy, orom, tó és folyó a mi nyelvünkön van elnevezve!<
A győztes Huayna Capac feleségül vette az elesett Scyri, a király gyönyörű szép húsz éves leányát, Kácáhát. A fényes esküvői ünnepen Huayna Capac föltette a két toll mellé a Scyrik nagy smaragd forgóját és kijelentette, hogy a két királyságnak közös az eredete. Ekkor megindult az Inka birodalom utolsó, egyben legfényesebb korszaka. Uralkodása 38 évig tartott. Halálán úgy rendelkezett, hogy a Kitói Királyságot a Kácha királynőtől származó Atahualpa, a Kuzkoi Királyságot fia, Huascar kapja.?
Historia del Antiguo Reino de Quito:
Historia Natural: I. köt. 270, o.
Historia Antiqua: II. köt. 279, o.
Historia Moderna: III. köt. 335. o.
Quito - Equador: második kiadás 1927, 3. kiadás 1946
RÖVID HÍREK
Amikor Huayna Capac (Vajna Apa) bevonult Kitóba és elhangzott híres felkiáltása: ?Hisz itt mindenki a mi nyelvünket beszéli, minden hegy, orom, tó és folyó a mi nyelvünkön van elnevezve?, azért történt, mert a Két-Ős Királyság területén mindenki magyarul beszélt. Ugyanakkor az Inka birodalomban csak az uralkodók, a főnemesség és a főpapság beszélt magyarul. A nép részére a kecsua nyelvet általánosították. A nyelvészek az Inka uralkodók magyar nyelvét Chimu-nyelvnek, vagy az Inkák titkos nyelvének nevezik.
A csatában elesett Scyri, a király gyönyörű szép húsz éves lánya. Kácha valójában Káta, vagy Kata volt.
Huayna Capac nagyon jól tudta, hogy a legősibb időkből származó Két-Ős nemzetségből származtak az Inka uralko dók is. Ezért a Két-Ős királyságot nagy tiszteletben tartotta és halálakor visszaállította a királyságot, melyet a szép Kátától született fiának, Atahualpának adott, míg a Kuzko-i birodalmat Huascar (Vaskar) fia örökölte. A hajdani Két-Ős királyság, a mai Ecuador lakossága ma is büszkén vallja, hogy az ő hazája a világ közepén van, mint ahogy minden magyar falu a magáénak tudja: ?Az én falum a világ közepe.?
A kitói rádió minden műsorszünetben bemondja: ?Itt a kitói rádió sugároz a világ közepéről.?
Huayna Capac csak akkor tette fel a két toll mellé a smaragd forgót, amikor a világ legősibb királyságának a trón ját elfoglalta és így a Scyri királyok smaragd forgójának, mint a Két-Ős királyság ősi jelvényének a használatára is jogosult.
Amerika ősnyelve magyar volt.
TURUL PUSZTA
Az ősmagyar Két-Ős királyság területén van Turubamba. Ezt a földrajzi nevet, mint minden mást, a spanyol-inkvizitor (főleg jezsuita!) történelemhamisítók teljesen kiforgatták és megváltoztatták. A régi okiratokon még mint PUXA szerepel. A spanyolok csináltak az erőszakos nyelvcsere idején a magyar pusztából pamba, bamba vagy pampa-t. Valóságos neve nem Turubamba, hanem TURU-PUXA azaz Turul-puszta volt.
A régi feljegyzéseken sűrűn szerepel a Béla mint név és mint tisztség. A Bélából csináltak a spanyolok Buala-t, Zela-t stb.
Tampusnak nevezték az inkák birodalmában azokat a helyeket, ahol a birodalmi utakon és bizonyos távolságokra elhelyezve a hadsereg részére pihenő és utánpótlási célokra szolgáló épületcsoport volt, melyekben hadiszerek és élelmiszerek voltak elraktározva. Ezt mi a mi nyelvünkön támpontnak nevezzük. Ebből a Tampus = Támpontból csináltak a spanyolok ?tambo?-t.
Ó-MÁRIA SIRALOM ... ÉS MÉG MIT?
1922-ben, amikor az Ó-magyar Mária Siralom előkerült, arra gondoltak, hogy valamelyik jámbor szerzetes, aki a magyar nyelvet nem ismerte, valami barbár írásnak nézte és hithű jámborsággal kivakarta a szent könyvből. A kivakart és kitépett ó-magyar írások rejtélye is az ősmagyar földön oldódott meg, amikor Móricz János kutatásai során egy olyan íráshoz jutott, melyet egy spanyol szerzetes írt azokról a ?jámbor? szerzetesekről, akik az összes levéltárat átkutatták, hogy kivakarjanak vagy kitépjenek minden olyan írásemléket, mely a spanyol birodalomra veszélyes lehet. Mindezt, a spanyol Korona és uralkodóik ?nagyobb dicsőségére? tették, ahogy a szerzetes írja rendkívül érdekes írásában, melyből az nyilvánvalóvá válik, hogy mindezt a Magyar Szent Korona nevében is tették, mert akkor Carlos uralkodott, aki magyar király és osztrák császár is volt. Tehát nem egy ismeretlen ?barbár? írás, hanem az ősrégi magyar írásemlékeket kellett eltüntetnie a Spanyol-Habsburg uralkodó kedvéért, akik tetteikkel bebizonyították, hogy egyedül őket illeti a barbár jelző kultúraromboló és hamisító tetteikért.
A BŰNÖS HALLGAT
Móricz János számtalan sajtókonferencián nyilvánosságra hozta azokat a történelmi hamisításokat, melyeket a spanyol-osztrák ház elkövetett a magyarsággal és a világtörténelemmel szemben. A bűnösök azonban hallgatnak, és eddig meg sem kísérelték, hogy az ellenük szóló hatalmas bizonyítékanyaggal szembenézzenek. Móricz többször követelte, hogy Spanyolország közölje azokat a magyar őstörténeti adatokat, amelyeket a legtitkosabb levéltáraiban őriz, mert ellenkező esetben a nem közlés a további hamisítások tényét bizonyítja. Hallgatnak, de titokban mindent el követnek, hogy Móricz kutató munkáját lehetetlenné tegyék.
Forrás: www.mariaorszaga.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 20:44:00, szerda
|
| |
| |
A legszebb ajándék nem a drága ékszer.
Nem a vagyon, pompa, csillogó papírba csomagolva, kis dobozban lapulva.
Nem a fény, a ragyogás. Nem a szó, melyet hamisan ejt ki a száj.
Nem az ígéret, egy szebb jövőről gazdagon.
Nem a pompás új ruha, a legmenőbb cipő, táska, tengerparti nyaralás.
Egy ölelés, melyben ott van a számítás.
A legszebb ajándék, sajnos néha nagyon keresett.
Nem lehet megvásárolni, nem lehet kérni, ha nem megy.
Mert a legszebb ajándék a "SZERETET"... mely tiszta szívből ered!
A szépben az a legszebb, ami leírhatatlan,
a vallomásban az, ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban tündöklőn ott sugárzik! |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 20:37:42, szerda
|
| |
| |
a Szűz
Ausztráliában egy gazdag nő férjéről kiderült, hogy nagy nőcsábász, ezért elváltak. A nő elhatározta, hogy új férjet keres, olyant, aki még nem volt nővel. Ezt feltételül szabva adott fel egy újsághirdetést, melyre csak egy férfi jelentkezett.
Összeismerkedtek, kölcsönös volt a szimpátia. A nő többször rákérdezett, hogy biztosan szűz-e a fickó, a férfi meg váltig állította, hogy soha nem volt nővel. Össze is házasodtak. A nászéjszakán az újdonsült férj iszonyatos rendezkedésbe kezdett a hálószobában: a székeket a falhoz tolta, az asztalokat is, mindent elpakol a szoba közepéről.
- Mit csinálsz, szívem, miért rendezed át a szobát? - kérdi elképedve a nő.
- Hát, ahogy mondtam, én még nem voltam nővel. De, ha az olyan, mint a kenguruval, akkor itt minden helyre szükség lesz! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2009-12-23 16:54:16, szerda
|
| |
| |
Toyota yaris
---------------
Az öreg székelyt felhívják a rádióból:
- Gratulálunk, nyerhet egy vadonatúj Toyota yaris gépkocsit, ha megfejti a
találóskérdést. Mi az: Négy ajtaja van, szürke és kerekeken gurul?
- Autó.
- Neeem, nem rossz, de mi a Toyota Yarisra gondoltunk, tudja mit: kap még
egy esélyt. Mi az: 4 kereke van, kevés benzint fogyaszt és légzsák is van benne?
- Autó.
- Nem! Ez sem rossz, de mi megint a Toyota Yarisra gondoltunk.
- Tudja mit, én is kérdezek egyet! - Mondja a székely. Mi az: sarkon áll és
árulja a testét?
- Mi sem egyszerűbb ennél: Kurva.
- Háát, ez sem rossz, de én anyádra gondoltam...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2009. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
510 db bejegyzés |
| e év: |
7232 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1313
- e Hét: 7045
- e Hónap: 18156
- e Év: 171652
|
|
|
Offline
