|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 49
|
|
|
|
2009-03-30 10:31:06, hétfő
|
|
|
Lukács evangéliuma 6 rész Link
Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
Boldogok, az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért:
mert övék a mennyeknek országa.
Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket
és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
Máté 5:3-11.Link Link PPS
Dr. Gyökössy Endre: A Boldogmondások margójára Link |
|
|
0 komment
, kategória: Gondolatok |
|
|
|
|
|
2009-03-29 22:08:05, vasárnap
|
|
|
János Evangéliuma 10. 1-18. Link
Bizony, bizony mondom néktek:
A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.
Ennek az ajtónálló ajtót nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.
Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.
Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.
Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.
A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.
A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim,
A miként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.
Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.
Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.
|
|
|
0 komment
, kategória: Gondolatok |
|
|
|
|
|
2009-03-29 08:50:47, vasárnap
|
|
|
Elsővé tesz téged az Úr, nem utolsóvá" (5Móz 28,13).
Ha engedelmeskedünk az Úrnak, Ő még ellenségeinkkel is megláttatja, hogy áldás van rajtunk.
Noha ez egy ószövetségi ígéret, érvényes Isten népére az új szövetségben is,
mivel Jézus Krisztus eltörölte az átkot, de az áldást megerősítette.
A hívők dolga, hogy szent életükkel mutassák az utat a többi embernek. Ne a menet végén haladjanak, az emberi befolyások hatására ide-oda tévelyegve. Nem szabad meghódolnunk a korszellemnek, sőt, arra kell indítanunk korunkat, hogy az hódoljon Krisztusnak. Ha az Úr velünk van, nem arra törekszünk, hogy az evangéliumot megtűrjék a világban, hanem arra igyekszünk, hogy az első helyre kerüljön a társadalomban. Avagy nem pappá tette Isten az Ő népét? Tehát a tanítás a hívők dolga, és nem a hitetlen filozófiákból való tanulás. Avagy nem lettünk Krisztusban királyokká? Hogyan lehetünk akkor bűnös szokások rabjai és emberi vélekedések kiszolgáltottai?
Drága barátom, helyes az Isten ügyéhez való hozzáállásod? Túl sokan hallgatnak szégyenlősségből vagy éppen gyávaságból. Miért engedjük, hogy az Úr Jézus neve a háttérben maradjon? Jó az, ha hitvallásunk hátul vonszolja magát, mint valami farok? Nem inkább az első helyre kellene kerülnie, bennünk és másokban is a meghatározó erővé válnia?
--------------------------------------------------------------------------------
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A svájci hun-völgy Link Link Válaszd az ÉLETET! |
|
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2009-03-27 08:54:09, péntek
|
|
|
Közeledjetek az Istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok" (Jak 4,8).
Minél jobban közeledünk Istenhez, Ő annál kegyelmesebben jelenti ki magát nekünk. Mikor a tékozló fiú hazafelé közeledik, apja elébe fut. Mikor a kibocsátott galamb visszatér a bárkához, Nóé kinyújtja a kezét, hogy beemelje. Anllkor a szerető hitves közeledik férjéhez, az a szeretet szárnyain repül hozzá. Jöjj, drága barátom, közeledjünk Istenhez, aki olyan kegyelmesen vár ránk, sőt elénkbe jön!
Feltűnt már neked az Ézsaiás 58. rész 9. verse? Itt az Úr szinte felkínálja magát népének, amikor ezt mondja: ,,Itt vagyok!", mintha azt kérdezné: ,,Mit akarsz mondani nekem? Mit tehetek érted? Alig várom, hogy megáldhassalak!" Miért habozunk hát? Miért nem közeledünk hozzá? Isten közel van, hogy megbocsásson, megáldjon megvigasztaljon, segítsen, megelevenítsen, megszabadítson. Legyen életünk fő célja az Istenhez való közeledés! Aki ezt teszi, az mindent megtett! Ha az embertársainkhoz közeledünk, ők hamarosan megunhatnak és elhagyhatnak minket, de ha az Urat keressük, megtapasztaljuk, hogy Ő nem változik, hanem egyre közelebb jön hozzánk, és egyre teljesebb és boldogabb közösségre léphetünk vele.
--------------------------------------------------------------------------------
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
|
|
|
1 komment
, kategória: Áhitatok minden napra |
|
|
|
|
|
2009-03-26 08:34:35, csütörtök
|
|
|
A szeretet szétáradása az emberek között
A szeretettel nem bánhatok úgy,
mint valami féltve őrzött ritka kinccsel:
a szeretet
mindenekelőtt a szívem tevékenysége.
Az emberi szív
önmagában semmit sem tud létre hozni,
hanem maga is abból nyer tápot és oxigént,
hogy összegyűjti a vért,
megtölti azt élettel, s aztán szétáramoltatja
az egész testben.
S ne feledjük, a szívizom nagy erőkifejtésre
képes és nem fárad el soha.
Ilyen a cselekvőn szerető ember élete is:
amit az egyik oldalon felvesz - azt a másik
oldalon továbbadja.
Folyamatosan. Nem pihenve...
Tudom-e arra kérni a Teremtőt, hogy adjon
nekem, hogy én is adni tudjak?
Lassan leszokunk a szeretetről,
az önzetlenségről,
az áldozathozatalról, egymástól elmenekülünk
- azért, mert olyan üres lett az életünk.
Pedig ma is cselekedve szerető szívek után
sóvárog a világ.
Azokra vár, akik meghallják a nyomorúság
igájában vergődő lelkek jajszavát.
Akik többet látnak a felszíni hullámzásnál...
Ma még jelen van Káin husángja,
a téboly vérszivattyúja,
és hihetetlenül sok könny csorog
végig az arcok árkaiban,
millió és millió vérző seb kiált kötözés után,
sokasodnak a füstölgő romok,
földjeinken tövis és bogáncs terem,
családokon belül rombol a harag és a viszály,
ítéletidők tombolnak világ szerte...
Albert Schweitzer írta ezeket a gondolatokat:
˝Fel kell oldani a lebéklyózottat,
felszínre kell hozni a földalatti források
vizét: az emberiség várja az ilyen feladatok
megoldására képes embereket.˝
Segítsünk önzetlenül egymáson!
Osszuk szét szerte a nagyvilágban a szeretetet,
hogy emberibbé váljanak az emberek. * Leleszi
|
|
|
0 komment
, kategória: Leleszi B.Károly művei |
|
|
|
|
|
2009-03-26 08:30:06, csütörtök
|
|
|
SZEMÉLYES TISZTASÁG ÁLTAL LÁTUNK
"Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják" (Mt 5,8).
A tisztaság nem ártatlanság, sokkal több annál. A tisztaság az Istennel való állandó szellemi összhang eredménye. Növekednünk kell a tisztaságban. Lehet, hogy rendben van az életünk Istennel, és belső tisztaságunk mocsoktalan maradt, mégis lehet, hogy a külső hamvasság néha-néha beszennyeződik. Isten nem őriz meg minket ennek a lehetőségétől, mert így értjük meg annak a szükségességét, hogy személyes tisztaság által őrizzük meg Isten látását és követését.
Isten megtisztít minket korlátlan kegyelme által, de valamire nekünk kell ügyelnünk: a testi életünkre, mert ez által más emberekkel és más életszemlélettel kerülünk kapcsolatba és ezek beszennyezhetnek. Nemcsak a belső szentélynek kell helyes viszonyban maradnia Istennel, hanem a külsőt, az udvart is teljes összhangba kell hoznunk azzal a tisztasággal, amit Istentől kegyelemből kaptunk. Szellemi látásunkat nyomban elhomályosítja az, ami a külső érintkezési felületet (a pitvart) beszennyezi. Ha meg akarjuk tartani személyes kapcsolatunkat az Úr Jézus Krisztussal, akkor nemcsak megennünk nem szabad bizonyos dolgokat, hanem még a rájuk gondolástól is borzadva el kell fordulnunk, sőt vannak jogosnak tartott dolgok, amelyeket még érintenünk sem szabad.
A másokkal való érintkezés közben gyakorlatilag úgy őrizhetjük meg személyes tisztaságunkat, ha így szólunk magunkban: "Ez a férfi vagy nő tökéletes Jézus Krisztusban! Ez a barátom, ez a rokonom tökéletes Jézus Krisztusban!"
--------------------------------------------------------------------------------
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
|
|
|
0 komment
, kategória: Áhitatok minden napra |
|
|
|
|
|
2009-03-25 09:46:39, szerda
|
|
|
A LEGKÉNYESEBB KÜLDETÉS A FÖLDÖN
"A vőlegény barátja" (Jn 3,29).
A jóságnak és tisztaságnak sohasem szabadna önmagára vonnia a figyelmet, hanem mint a mágnesnek Jézus Krisztushoz kellene vonzania az embereket. Ha szentségem nem Őfeléje vonz, akkor nem is igazi szentség, csupán olyan hatás, amely oda nem illő érzelmeket ébreszt és mellékvágányra tereli a lelkeket. A legkomolyabb szent is akadály lehet, ha nem Jézus Krisztust mutatja meg, hanem csak azt, amit Krisztus tett érte. Az ilyen ember azt a benyomást kelti: "Milyen nagyszerű jelleme van!" - A Vőlegény hűséges barátja nem ilyen; mert ha ilyen vagyok, mindig én növekszem, és nem Ő.
Hogy a Vőlegény barátságában és az iránta való hűségben megmaradhassunk, minden másnál több gondot kell fordítanunk a vele való eleven, benső kapcsolatra. Semmi más nem fontos ennyire, még az engedelmesség sem. Néha nincs is minek engedelmeskednünk, egyetlen teendőnk az, hogy fenntartsuk Jézus Krisztussal élő kapcsolatunkat és jól vigyázzunk, hogy semmi ne kerüljön kettőnk közé. Engedelmeskednünk csak adódó alkalommal kell. Amikor válságba jutunk, rá kell jönnünk arra, hogy mi az Isten akarata, de az élet nagyobb része nem tudatos engedelmesség, hanem annak a viszonynak a megőrzése, amiben a Vőlegény barátja maradhatok. A keresztyén munka is visszatarthat valakit attól, hogy egész figyelmével Jézus Krisztus felé forduljon. Ahelyett, hogy a Vőlegény barátai lennénk, műkedvelő gondviselést játszunk és saját fegyvereivel harcolunk ellene.
--------------------------------------------------------------------------------
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2009-03-23 14:18:36, hétfő
|
|
|
Az ember végső tragédiájáról - ha Valaki közbe nem jön
VALAMI MINDIG KÖZBEJÖN
Valami mindig közbejön: távolban tengő vén apádnak
sós parlaggá szikesedett magánya fehérlik utánad,
futnál hozzája bűntudattal, autóbuszon vagy gőzösön,
futnál hozzája szüntelen, de valami mindig közbejön.
Valami mindig közbejön: mosolyognál az elesettre
s nem lelné arcodon helyét a köznapok csip-csup keserve,
a csüggedőkre bíztatón, a lányokra ingerkedőn
mosolyognál szíved szerint, de valami mindig közbejön.
Valami mindig közbejön: lehetne felbujtó az álom
s nem csillapító szunnyadás koncul kapott, kényelmes ágyon,
álmodhatnál egy igazit vetetlen, parttalan mezőn,
álmodhatnál, mert volna mit, de valami mindig közbejön.
Valami mindig közbejön: forró igazra nyílna ajkad,
de mielőtt kimondanád, engedsz a langyos féligaznak,
hisz a gyereknek bunda kell, meg kiscipő is télidőn,
lehetnél hős, nemcsak derék, de valami mindig közbejön.
Valami mindig közbejön: létfontosságú semmiségek
miatt halasztjuk mindig azt, mi életté tenné a létet,
pedig adódna még idő kifogni az adott időn,
igen, adódna még idő, de valami mindig közbejön.
Baranyi Ferenc (1972)
Nyitott szemmel Link
Mi lehet hát a megoldás, hogy elkerüljük végső tragédiánkat? Hiszen ez akkor következne be, ha miután beengedtük világunkba a kísértőt és látjuk ténykedésének szomorú eredményeit az életünkben, újra neki szavaznánk bizalmat. Ha elutasítanánk annak a segítségét, aki ,,nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon" próbál megváltani bennünket a mi hiábavaló életünkből, hanem ,,drága véren", az ő tulajdon élete árán.
Hagytunk-e valaha életünk forgatagában egy kevéske időt ennek az önfeláldozó szeretetnek és jóságnak a megértésére? Vagy ilyenkor is valami mindig közbejött?
,,Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: Aki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén tiérettetek." (1Pét 1,18-20)
Link |
|
|
1 komment
, kategória: Gondolatok |
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 49
|
|
|
|
2009. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
49 db bejegyzés |
e év: |
726 db bejegyzés |
Összes: |
10080 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1062
- e Hét: 8260
- e Hónap: 8260
- e Év: 240585
|
|
|