|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2010-01-02 20:01:49, szombat
|
| |
| |
A farkas és a fehér rózsa
Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa. A farkas vette észre először. "Milyen szép!" - gondolta - "Milyen kecses!"
Aztán lassan a többi állat is felfedezte.
- Milyen egyszerű! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség!
- Közönséges! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki?
"Mind ilyenek vagytok." - gondolta a farkas a fák közül - "Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót."
A társasághoz hamarosan csatlakozott a vaddisznó, a róka és a medve is.
- Ez meg micsoda? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.
- Csúnya! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van.
A rózsa bánatosan lehajtotta fejét. Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp lenne, egy vízcseppecske hullott a földre. "Hát nem látjátok, hogy fáj neki?" - gondolta a farkas - "Miért kell bántani?"
- Nem szeretem a virágot! - dörmögte a medve - Tépjük ki!
Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját.
- Nézzétek! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt!
- Szóval még veszélyes is! - jegyezte meg a róka - Ki kell irtani!
A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra, és kíméletlenül a
földbe taposta. A többiek megtapsolták.
A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében. "Elpusztították, csak azért, mert más mint ők !" Megvárta amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról, aztán előjött a fák közül. Odament az összetört, meggyalázott virághoz, gyengéden felemelte a földről. Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele. Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette. ,,Isten veled, kis virág! Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál."
Miközben betemette a sírt, úgy érezte, lelkének egy darabja is ottmaradt a földben, a rózsa mellett. Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének. A fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt, szirmain apró gyémántokként csillogtak a harmatcseppek.
A farkas csak állt némán, a virágot nézve. Hirtelen furcsa melegséget érzett a szemében: életében
először, sírni kezdett.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: RÓZSÁK BIRODALMA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-02 19:47:53, szombat
|
| |
| |
Egyszer egy ember megbüntette a lányát, amiért az eltüntette a drága pénzen vásárolt arany csomagolópapírt. Amiről az apa nem tudott, az az volt, hogy lány hosszú órákat azzal töltött, hogy az aranypapírból kivágjon egy darabot, amivel az apja számára készített ajándékot, egy dobozba csomagolta be, és tette a fa alá. Amikor szenteste az apja meglátta az ajándékot, kibontotta, látta, hogy a doboz belül üres. Azt mondta a lányának:
- Tudod kislányom, az úgy szokás, hogy ha valakinek ajándékot adunk, akkor nem szabad üres dobozt adni.
- De apa - így a lány - hiszen ez a doboz nem üres, tele van csókokkal, amiket én raktam el neked karácsonyra.
Az apa könnyeivel küszködve ölelte át a lányt, bocsánatáért esedezve. A kislány átölelte apját és sírva bocsátott meg neki. Nem sokkal ezután a kislány meghalt egy balesetben. Az apa egész életén át az ágy alatt őrizte az arany dobozt. Amikor rosszul érezte magát, mindig kinyitotta a dobozt és egy emlékezetes csókot vett ki belőle így emlékezve az ő gyermekére, aki azt odatette.
Mindannyiunknak van ilyen aranydobozunk, amely tele van csókokkal gyermekünktől, családunktól, barátainktól, és maga a jó Istentől.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: MEGHATÓ és SZÉP TÖRTÉNETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-02 19:39:44, szombat
|
| |
| |
Még fájnak az érted legördülő könnycseppek, az álmatlanul átvergődött éjszakák!
Még fájnak a hazug szavak, mondatok, az őszintének hitt mozdulatok!
Még fáj, ha találkozunk, ha látlak, hogy esténként hiába várlak!
Még fáj, hogy nem vagy itt velem, hogy nem fogod meg gyengéden a kezem!
Még fájnak az emlékek és a gondolatok, a soha ki nem mondott mondatok!
Még fáj minden, ami hozzád kapcsolódik, minden, amiről te jutsz az eszembe!
Még fáj, de egyszer elmúlik talán
... s,akkor már nem vágyik majd szívem a szíved után!
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: FÁJDALOM,BÚCSÚZÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-02 19:19:13, szombat
|
| |
| |
Rád gondolok és a sírás fojtogat, ha behunyom a szemem még látom az arcodat!
Még hallom a hangod és érzem az illatod! Mintha még mindig itt lennél...a rabod vagyok!
És az emlékek, és az álmok,mintha láncok lennének, fogva tartanak,a múlthoz kötnek!
Próbálok szabadulni, eltépni a kötelet....és feledni, hogy mennyire szerettelek!!
Feledni, hogy a sebek még sajogva égnek, s hogy nélküled végtelenül üresek a nappalok és az éjjek! Elfeledni, hogy kegyetlenül csak játszottál velem, és hogy most mégis nagyon hiányzol nekem! Rád gondolok és a sírás fojtogat! Szeretném újra simogatni az arcodat,
szeretném újra megfogni a kezed, hozzád bújni s hallgatni,ahogy dobog a szíved!
.......De ez már csak álom marad!!!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÁJDALOM,BÚCSÚZÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-02 19:09:48, szombat
|
| |
| |
Volt egyszer egy lány, aki születésétől fogva vak volt,
ezért utálta az egész világot és mindenkit benne, kivéve
a barátját.Ő mindig ott volt vele, segített neki és biztatta
Míg egy nap végre találtak donort aki felajánlotta a szemeit.
A lány nagyon örült neki, barátja megkérdezte tőle, ha látni fog,
hozzá megy-e feleségül.A lány igent mondott.Az operáció sikerült,
mikor a lány először kinyitotta szemeit, a barátját látta, de ő is
vak volt.A fiú megkérdezte, hogy most már akkor hozzá megy-e?A
lány elutasította.Pár napon belül a lány kapott egy levelet
amiben a fiú megköszönte neki az összes gyönyörű átélt pillanatot,
és a levél végén ált egy mondat: VIGYÁZZ KÉRLEK A SZEMEIMRE!!!!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: MEGHATÓ és SZÉP TÖRTÉNETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-02 18:55:42, szombat
|
| |
| |
Elveszíteni valakit... Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket,
csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit,
ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával
ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük
rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És
ugyanúgy is fáj nekem.
Álmaidban elkísértelek, de a valóságban nem akartad, hogy elkisérjelek az utadon...féltél az életed megosztani velem...Hát idáig tartott, most már tovább tudsz menni, én is sajnálom, hogy csak ennyi volt ami nekünk megadatott...Gondolj arra, amit ketten végigcsináltunk, és mindig fogod tudni, melyik út vezet az igazi ösvényen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÁJDALOM,BÚCSÚZÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-02 18:39:12, szombat
|
| |
| |
Zámbó Jimmy - Egyszer megjavulok én
Néha könny van a két szemeden,
titkon is észreveszem,
Tudom, bűn, amit én keresek,
ha nélküled messze megyek.
És mennyi bánat ér,
tudom már rég, ezért ne félj!
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És visszatérek hozzád
újra.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És a hosszú út majd
véget ér.
Csak a vágy van a két szemeden,
titkon is észreveszem.
Hidd el, nem hagylak már egyedül,
vissza a szív menekül.
Mennyi bánat ér,
tudom már rég, ezért ne félj!
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És visszatérek hozzád
újra.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És a hosszú út majd
véget ér.
De addig ne bánts a kóbor szívemért,
Ne bánts a szabad lelkemért,
Ne bánts, mert visszatérek é-é-én,
Hová is futhatnék?
---
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És visszatérek hozzád
újra.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És a hosszú út majd
véget ér.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És visszatérek hozzád
újra.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És a hosszú út majd
véget ér.
(Visszatérek Hozzád...!)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ZENE - ZÁMBÓ JIMMY emlékére |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2010. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
685 db bejegyzés |
| e év: |
1568 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 3314
- e Hónap: 7347
- e Év: 66600
|
|
|
Offline
