|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 21:44:23, vasárnap
|
| |
| |
Kártérítési pert indíthatnak a magyar állammal szemben
2010-01-03 17:37 hírTV
Pert indíthatnak a magyar állammal szemben a hazai eredetiségvizsgáló cégek, ugyanis a kormány előzetes egyeztetés nélkül rúgta fel érvényes szerződésüket. Az új kormányrendelet szerint változik a vizsgálat menete és a befolyó összegek elosztása is. Az eredetiségvizsgáló cégek szerint a kabinet döntésével háromezer állás került veszélybe.
Tiltakoznak a gépjárművek eredetiségvizsgálatában érintett hazai magáncégek, elmondásuk szerint a kormány előzetes egyeztetés nélkül rúgta fel a még egy évig érvényes szerződésüket. Az új kormányrendelet szerint változik a vizsgálati eljárás és az abból befolyó, mintegy 6-8 milliárd forint szétosztása is.
A vállalkozások a jövőben csak a bevétel egyharmadával gazdálkodhatnak, a többit be kellene fizetniük a költségvetésbe. A magáncégek szerint anyagilag ellehetetlenülnek, a változtatással pedig háromezer állás kerülhet veszélybe és nőhet az autólopások száma is.
Az új rendelettel megszűnhet az eredetiségvizsgáló vállalkozásokhoz köthető autóvadász cég is. A Zsaru-Car 10 év alatt több mint ezer autót juttatott vissza eredeti gazdájához, ám úgy tűnik, nem lesz pénz a fenntartására.
"Most kilátástalan a helyzet és lehet, hogy be fogjuk fejezni ezt a tevékenységet" - nyilatkozta Sánta László, a Zsaru-Car autóvadász alapítója.
A piacon eddig működő öt eredetiségvizsgáló cég vezetői január 5-én tárgyalnak a kormánnyal, ha nem sikerül megegyezniük, a súlyos szerződésszegés miatt kártérítési pert indítanak a magyar állammal szemben.
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 21:43:20, vasárnap
|
| |
| |
"Ha kell Kárpátalja, hát vigyétek."
2010-01-03 13:11 barikád.hu
Jelentősen hozzájárult a századforduló eltorzult liberalizmusa a trianoni tragédiához - nyilatkozta a Nagy Magyarország magazinnak Raffay Ernő, aki az Antall-kormány honvédelmi államtitkáraként a kulisszatitkokba is belelátott.
A történész kitért arra is, hogy szerinte milyen lehetőségeink voltak a békediktátum korrigálására a 90-es években.
1989 után a Kárpát-medencében felbomlott a trianoni diktátumot megerősítő 1947-es párizsi békeszerződés által létrehozott helyzet. A három trianoni utódállamból - békés vagy fegyveres úton - kettő darabjaira hullott. Volt területeinkkel kapcsolatban számtalan legenda terjed arról, hogy visszaszerezhettük volna-e a Délvidéket, Kárpátalját vagy a Felvidéket.
Mit gondol, volt-e a mindenkori kormányoknak bármilyen mozgástere ezekben a kérdésekben?
- A történelmi folyamat, amely '89-ben kezdődött és a 2000-es évek elejéig tartott, legalább fél tucat olyan komoly történelmi lehetőséget eredményezett, amikor akármelyik magyar kormány - tehát az Antall-, a Horn-, vagy az Orbán-kormány - valamelyike, akár a diplomácia, akár a fegyverek erejével beavatkozhatott volna - a '90-es években ugyanis még volt magyar hadsereg. Határozottan állítom, hogy horvát szövetségben visszaszerezhettük volna a szerbek által elvett területeinket. A Horn-kormány '94-98 közötti időszaka pedig nem elhanyagolható, hiszen a történelmi Horvátország felszabadítására elindították 1995-ben az Oluja (Vihar) fedőnevű hadműveletet. Horvát részről már 1990-ben felvetődött egy szövetség létrehozásának gondolata Magyarországgal. Óriási jelentőségű lett volna a két ország szövetsége, ezért az akkori magyar kormány felelőssége igen komolyan felvetődik.
Kétségtelen, hogy az Antall-kormány Kalasnyikov fegyverszállítmánnyal segítette a horvátokat a szerbek elleni háborúban. Ezt a magyar kabinet évekig tagadta, s hivatalosan máig sem erősítették meg. Honvédelmi államtitkárként volt-e valamilyen szerepe a horvátok felfegyverzésében és ha igen, mi volt a céja?
- Utólag már elmondhatom, hogy az úgynevezett Kalasnyikov-ügy egyik szereplője voltam. 1990-ben Horvátországot jó minőségű fegyverekkel és sok millió lőszerrel láttuk el, így támogattuk a horvát szabadságharcot Nagy-Szerbia ellen.
Miért maradt annyiban a kezdeményezés?
- A szerb-magyar határra, hat pontra elektronikai felderítő alakulatokat tett ki a honvéd vezérkar, illetve bizonyos alakulatok szóba kerültek arra az estre, ha valami történik. Annak idején beszéltem néhány vezető tábornokkal - akiknek neve maradjon egyelőre a legnagyobb titokban -, hogy mi lenne, ha Magyarország kezdeményezne egy ilyen beavatkozást. A katonai vezetők támogatták a felvetést. Antall József nekem is, és másoknak is többször mondta, valamint kormányülésen is legalább egyszer elhangzott: várjuk meg, amíg Magyarország gazdaságilag megerősödik, és azt is, hogy - ez volt Antall álláspontja, de a helyzet akkor ezt is mutatta - a szomszédos országok meggyengülnek, akkor lehet majd valamit "csinálni". Tudomásom szerint ennél nem ment tovább a miniszterelnök.
És mi a helyzet a Felvidékkel kapcsolatban?
- Elszalasztottuk a csehszlovák lehetőséget is 1992-93 fordulóján, pedig akkor még szlovák hadsereg sem volt. Emlékszem, amikor 1992. végén Pozsonyban találkoztam Vladimír Mečiar miniszterelnökkel, köszönés helyett mindjárt azzal fogadott: "Nem félünk ám maguktól!" Úgy tettem, mintha nem értettem volna a megjegyzését, de a táskámban ott lapult a csehszlovák hadsereg diszlokációjáról szóló térkép, így tudtam, hiába blöfföl, még nem alakult meg az önálló szlovák hadsereg. Beszélnünk kell még a kárpátaljai részekről. Leonyid Kucsma ukrán elnök egy ismerősömmel informálisan azt közölte: ha kell Kárpátalja, hát vigyétek. Nos, ezeket a lehetőségeket egyetlenegy magyar kormány sem használta ki.
Felvidék Ma - barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 21:39:36, vasárnap
|
| |
| |
Elszámoltatja-e majd a Fidesz a Fideszt?
* Szerző:
o Szebb Jenő
Manapság naponta tapasztaljuk, hogy a berezelt parlamenti pártok egyre-másra nyúlják le a Jobbik programpontjait, sőt, már a szlogenjeit is. E sorok írója a saját fülével hallotta, amikor egy kabai kopjafaavatáson az emeszpés szónok a következőt bírta belemondani a mikrofonba, anélkül, hogy rárogyott volna az ég: Magyarország a magyaroké!
De most vessük inkább vigyázó szemünket a másik nagy parlamenti pártra, a Fideszre, és a Jobbik másik kiemelkedő jelentőségű célkitűzésére, az elszámoltatásra. Azt nyilván mindenki belátja, hogy a teljeskörű elszámoltatás zászlóra tűzése nem a nyolc éve regnáló hatalom érdeke, ezt a jelmondatot leginkább a Fidesz próbálja kisajátítani. A kérdés az, hogy mennyiben tekinthető hitelesnek a narancsosok ilyen irányú hőbörgése.
Az alábbi válogatást - az egyszerűség kedvéért - egyetlen ügyre és egyetlen személyre hegyeztük ki. Olyan ügyről van szó, amelyet Hajdú-Bihar megyei olvasóink számára nem kell különösebben bemutatnunk, de talán nincs olyan, a közügyek iránt érdeklődő ember az országban, aki ne hallott volna a Hajdú-Bét nevű részvénytársaság történetéről.
A Hajdú-Bét történetét az Index így foglalta össze: "A debreceni központú cég egykor az ország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt, a víziszárnyas termékek előállításában pedig európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére. Ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis Rt., amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. A Hajdú-Bét mérlegét 2001-ben ismét sikerült eredményessé tenni, a 2003-ban kialakult, legfőképp a víziszárnyas-piac szereplőit sújtó válság azonban különösen súlyosan érintette. A cég nem tudott fizetni a beszállítóknak, és felszámolást kért maga ellen. A többnyire családi vállalkozásokat működtető gazdák nagyrészt teljesen tönkrementek, mindenüket elveszítve többen öngyilkosok lettek. 2003 végétől kezdődtek a károsultak tüntetései is."
A személy pedig, akire fentebb már utalást tettünk, a Fideszhez ezer szállal kötődő Gansperger Gyula, aki a Hajdú-Bét és a Wallis egyik magas beosztású vezetője volt akkor, amikor a fent vázolt események zajlottak. Sőt, Gansperger személyesen írta alá a Hajdú-Bét székhelyáthelyezési kérelmét. A rossz nyelvek szerint ezen áthelyezés révén nyert annyi időt a cég, hogy azalatt kézen-közön eltüntethették a cégvagyont. Az áthelyezés után kezdeményezett felszámolási eljárást önmaga ellen a Hajdú-Bét. Mindennek az a jelentőssége, hogy ugyan a libatartók már korábban kérték a felszámolást, de eredménytelenül. Ha az ő kezdeményezésükre számolják fel a céget, akkor elsőként az ő igényeiket kellett volna kielégíteni, így azonban a sor végére kerültek. Ebben a gyalázatos eljárásban segédkezett a fideszes kötődésű Gansperger Gyula, aki a Fidesz-kormány alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezére is volt, egészen 2001-ben bekövetkezett lemondásáig.
Gansperger működéséről és lemondásának lehetséges okairól érdekes cikk jelent meg a Magyar Narancs 2001. március elsejei számában. A publicisztikát Suchman Tamás jegyezte, aki a Horn-kormány privatizációs minisztere volt 1995-96 között. Ebből az írásból idézünk az alábbiakban:
A kormányváltás napjaiban már csak nosztalgiából is figyeltem, hogy a kampányhoz és az előző nyolc évhez képest miként változtatják meg a privatizációról vallott nézeteiket a Fidesz vezetői. A külföldi befektetők is figyeltek, a hazaiak nemkülönben; olyannyira, hogy a tőzsde kis híján összeomlott. Ha ugyanis a polgári kormány a magántulajdon fontosságát úgy hangsúlyozza, hogy közben az állami vagyon lebontásához kapcsolódó minden korábbi kormányzati döntést nem egyszerűen bírál, hanem azok jogszerűségét vitatja, akkor a legkevesebb, hogy az érintettek elgondolkodnak. (...) A Vasárnapi Újság és a kormány számára fontos más orgánumok ösztökélésére Orbán Viktor miniszterelnök dicsérően nyilatkozott: biztos, hogy nem indítunk pereket a privatizáció felülvizsgálatára, mert azokat sorban elveszítenénk.
Micsoda különbség volt ez a kampányban hangoztatott jelszavakhoz képest: felülvizsgáljuk!, megvizsgáljuk!, helyreállítjuk az eredeti állapotot!, nyilvánosságra hozzuk a szerződéseket, mert a polgároknak tisztában kell lenniük és a többi. Ha ezekben a napokban, a "kevesebb mint rendszerváltás, több mint kormányváltás" napjaiban egy olyan szakembert vagy politikust neveztek volna ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. élére, aki az elmúlt években semmilyen kapcsolatban sem állt a privatizációval, és ő meghirdeti a "tiszta kéz, hideg fej, forró szív" privatizációs stratégiáját, akkor sok minden világossá válhatott volna a közvélemény számára.
De nem ez történt.
A kormány a megbízható baráti kör egyik legmegbízhatóbb tagját, Gansperger Gyulát jelölte ki az ÁPV Rt. élére. Hogy az új vezér pontosan milyen eligazítást kapott, nem tudjuk. Csak sejthetjük igyekezetét, törekvéseit, amelyek a magánosítás és a vagyonkezelés titkosítására vonatkoztak - az évente kiadott és tökéletes ködösítéssel megalkotott sajtóközlemények többre nem adnak lehetőséget.
Gansperger Gyula hosszú éveket töltött el a privatizációs szervezet felügyelőbizottságában (fb). A hatályos törvények szerint ugyanis az állami vagyon magánosítását e bizottságon keresztül közvetlenül is figyelemmel kísérhették a pártok képviselői. Ha rosszindulatú akarok most lenni, akkor azt mondom: az 1994 és 1998 közötti tömeges privatizációban az fb tagjai társtettesek voltak. (...) A minap lemondott vezérigazgató annak idején, fb-tagként az én irodámtól nem messze kapott szobát, és főhivatásszerűen gyűjthette az anyagokat, előterjesztéseket, leendő bizonyítékokat az akkori kormányzat privatizációs tevékenységéről. És világgá kürtölhette volna már akkor: "itt nagy disznóságok folynak."
De nem tette.
Ehelyett készült, miként pártja is. Igyekezett képbe kerülni. A disszonancia az előző ciklusban a privatizáció ellen tüntető fideszes gazdaságpolitikusok és Gansperger hallgatása között már-már mulatságos volt. Ma már sejteni lehet, hogy miről hallgatott. Egyszer talán érdemes lenne evvel is foglalkozni.
A kormányváltás utáni első pillanatokban - a megelőző időszak politikai retorikája miatt - az is kérdéses volt, hogy fog-e egyáltalán privatizálni az új elnök-vezérigazgató, vagy inkább államosításra és legfeljebb vagyonkezelésre vállalkozik. Mindkettőre volt esély. Nem nagy fantázia kellett annak felméréséhez, hogy mi történt az első napokban. Megjelentek a fiúk, és azon tanakodtak, mi marad nekik, ha adnak, és mi, ha vesznek. Találkoztam olyanokkal, akik nyíltan a szemembe mondták: igaz, hogy már mindent elosztottatok, de vannak még ötleteink.
És megkezdődött a munka. Az ÁPV Rt. portfóliójába 223 cég tartozott, ezek közül 105 tartós állami tulajdonnak minősült. A volt állami vagyon 20-25 százalékáról van szó. Ha a vezetés tisztességesen folytatja elődei munkáját, akkor a még eladható vagyon értékesítése és a folyamat lezárása nem vesz többet igénybe egy évnél. Ez a stratégia azonban nem adott volna lehetőséget Gansperger Gyula küldetésének megvalósítására. A küldetés ennél bonyolultabb volt.
(...) A Fidesz környezete tele van átváltozóművésszel. A cégek alapítása, átalakítása, összevonása számukra rutinfeladat. Megkezdődött a portfóliógyártás. A tb-vagyon, a Postabank, a Reorg, a Magyar Fejlesztési Bank szaporítják a "megtalált" vagyontárgyak számát. Ez a vagyon közelítőleg akkora, mint amekkora az ÁVÜ-é volt annak idején. Hatalmas. A folyamatok PR-szempontból kifogástalanul szervezettek. Egy és ugyanazon a napon adnak ki sajtóközleményt a Matáv-részvények 75 milliárdos értékesítéséről (már nem bírálják visszamenőleg a Matáv privatizációját), és nyilatkoznak a privatizációt felváltó vagyonkezelés fontosságáról.
A csapdák azonban folyamatosan épülnek Gansperger köré. A Postabank ügyének ÁPV Rt.-s kezelése úgymond átcsúszik az elnök-vezérigazgató asztalára. (...) A konszolidáció 90 milliárd helyett a kimutatások szerint 180 milliárdjába került az államnak. A különbségről a Postabank követeléseit kezelő Reorg Rt. vezérének, Lenk Gézának a távozása, majd Auth Henriknek, a Postabank elnökének kapitulációja és végül Gansperger lelépése után soha senki nem nyer majd tiszta képet.
Az elnök ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Feje fölött látja a sötét felhőket, egyre idegesebben igazgatja szemüvegét a sajtótájékoztatókon, és azon gondolkodik, hogyan kellene szabadulni. Az ideológusok baráti tanácsa - "időben kimentünk, Gyula, csak addig tarts ki!" - nem túl biztató. Egyre több kérdésben vitatkozik a vezetéssel, de végső következtetésre nem jut. Sodródik. De a sokmilliárdos bevállalások és a privatizációs kudarcok lassan érlelik a döntést. Ha kéréssel fordulnak hozzá, udvariasan a párttámogatás erősségéről is érdeklődik. És egyre több kérdésben nem maga hoz döntést. Az igazi kihívás az ÁPV Rt. átszervezésében mutatkozik. Ugyanis a valódi, mondhatnám büntetőjogi felelősség itt fogalmazódik meg. Ha három utódszervezetre szakad szét az ÁPV Rt., akkor az átszervezés folyamatában - anélkül, hogy az elmúlt 11 év valamennyi felelős vezetője elszámolna a magyar népnek az állami tulajdonnal - fel fog szívódni minden tény, és bizonyíthatatlanná válnak mind a pozitív, mind a negatív folyamatok.
És ekkor a MIÉP-nek lesz igaza. (Igaz is, a MIÉP. Szinte hihetetlen, ahogy minden energiájukat az 1990-1998-as időszak vizsgálatára koncentrálták, és e tragikus összekacsintás eredményeként szinte alig foglalkoztak a jelenleg folyamatban lévő ügyekkel.)
A kormány eközben világosan jelzi szándékát: az ÁPV Rt. betöltötte hivatását, és ezután az állami vagyon hatékony kezelése kap hangsúlyt, nem pedig a privatizáció. Az egységes állami holdingra vonatkozó törvényjavaslatot az előző kormány alatti ÁPV-vezetés kidolgozta és az új vezetés asztalán hagyta. "Ez túl átlátható" - mondta az elnök egyik tanácsadója. El is vetették. Ezek után szinte érthetetlen, hogy Gansperger kellő áttekintés és önkritika nélkül miért határozta el a közelmúltban a tartós állami tulajdonnak minősített 12 állami gazdaság privatizációjának támogatását. A leendő tulajdonosi struktúra gyorsan elkészült, de a legújabb hírek szerint a gazdaságok privatizációja már az MFB-ben folytatódik, ahol is a leköszönt vezér folytatni kívánja munkáját.
(...) Gansperger Gyula nem gyáva ember, de úgy tűnik, folyamatosan fél valamitől. Új székbe ülve lesz ideje gondolkodni és választ, magyarázatot adni saját feltett kérdéseire. Ha a pletykák igazak, akkor a miniszterelnökkel való korábbi kiváló kapcsolata feszültté vált. A fáma szerint egy alcsúti meccs után az öltözőben megkérdezték Orbán Viktortól, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága vajon miért kívánja meghosszabbítani bizonyos nagyságrendű állami földterületek bérleti szerződéseit. Ez a döntés ugyanis ellentmond az állami birtokpolitika kialakulóban lévő koncepciójának, és mind- azoknak a törekvéseknek, amelyek a tsz-ek, a vörös és zöld bárók ellehetetlenítésére vonatkoznak. A miniszterelnök már útközben felvette a telefont. "Gyula, hoztatok ti ilyen döntést? És ha igen, akkor miért?" - kérdezhette Orbán. A kérdés kapóra jöhetett. A válasz határozott igen volt. Kellemetlen részletek derülhettek ki. És lehet, hogy mind a ketten erre a pillanatra vártak. Lehet, hogy Gansperger Gyula megijedt - egyszerűen félt felelősséget vállalni a bizonytalan sorsú százmilliárdokért.
Másnap bejelentette lemondását. Igazi fideszes módjára: a tömeges privatizáció véget ért, új napok, új kihívások, új harcok várják, mondta.
A valódi okokat, lehet, soha nem fogjuk megtudni.
Forrás: Magyar Narancs
Nos, kedves olvasónk, ha sikerült átrágnia magát a fenti betűtengeren, most tegye föl magának a kérdést: mégis, kitől várható ebben az országban teljeskörű elszámoltatás? A Fidesztől vagy a Jobbiktól?
http://szebbjovo.hu/node/1552 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 21:14:40, vasárnap
|
| |
| |
2010-01-03. 18:48
Kész a Jobbik választási programja
Egyhangúlag fogadta el a Jobbik Országos Választmánya a párt 2010-es országgyűlési választási programját. A dokumentumba beépültek a 2006-os választási, a 2007-es Bethlen Gábor és a 2009-es európai parlamenti választási program főbb elemei is - áll a párt közleményében, alább a folytatás.
Az elmúlt hónapokban 22 kabinetben több száz szakember dolgozott a programon és az ahhoz tartozó háttéranyagok kidolgozásán. Az így elkészült tervet az Alapszabály szerint az Országos Választmánynak kellett elfogadnia ahhoz, hogy a párt hivatalos választási programja legyen.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom programjának címe: Radikális változás. Már a névválasztás is utal arra a személetmódra, a gyökeres változás szükségességére, amivel a párt eddig is hozzáállt a mai, súlyos társadalmi problémákhoz, és címéhez hűen számos eddig tabunak számító témával foglalkozik, illetve ad választ a felvetett kérdésekre. A program minden szakterületen számba veszi az elmúlt 20 év hibáit, mulasztásait, és felvázolja a Jobbik alapelveit, megoldási javaslatait.
A program bevezető köszöntőjét Morvai Krisztina államfőjelölt, előszavát Vona Gábor kormányfőjelölt írta. A dokumentum a január 16-ai országos kampánynyitó értekezleten kerül bemutatásra, akkortól letölthető lesz a jobbik.hu honlapról is.
Szabó Gábor
a Jobbik Országos Választmányának elnöke
http://kuruc.info/r/2/53054/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 15:06:31, vasárnap
|
| |
| |
Bajnai a Jobbikot nem engedi belenézni a pénzügyekbe
2010.01.03 |
A kormány minden pártnak megengedi, hogy belenézzen a pénzügyekbe, kivéve a Jobbikot, amelyet a miniszterelnök nem tart demokratikus politikai erőnek. Ez derült ki abból az interjúból, amelyet az MTI-nek adott Bajnai Gordon kormányfő, aki figyelmeztette a pártokat, hogy csak annyit ígérjenek a közelgő választáson, amennyit be is lehet tartani.
"A Jobbikot egy olyan nézetrendszerű pártnak tartom, amelyet karanténba kellene zárni valamennyi demokratikus erőnek, és elhatárolódnia tőle. Én magam semmilyen módon nem szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az ő nézeteiket legitimáljuk Magyarországon" - jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök az MTI-nek adott interjújában, és jelezte azt is, hogy a választási kampányban is másként fogja kezelni a szélsőjobboldali pártot, mint a többi politikai erőt.
Az ígérete szerint a választás után a politikától visszavonuló Bajnai közölte, hogy a Magyar Köztársaság pénzügyei "nyitott könyvként" elérhetőek legyenek valamennyi, a választásokon résztvevő demokratikus párt számára. Azt mondta, hogy az ő legitim képviselőiknek lehetőséget adnak arra - akár többször is -, hogy "belenézzenek a könyvekbe". Ennek Bajnai szerint az az értelme, hogy "ugyanarról a tudásbázisról ígérhessen mindenki, később pedig ne mondhassák azt, hogy "csontvázak" vannak a szekrényben.
Arra a kérdésre, hogy van-e jelentősége annak, hogy azoknál a pártoknál, amelyek lehetőséget kapnak a pénzügyi-gazdasági betekintésre, a demokratikus szót használja, azt felelte: a Jobbikot nem tekinti demokratikus pártnak. Bajnai Gordon azt mondta, hogy természetesen elismeri a Jobbiknak azt az alkotmányos jogát, hogy indulhat a választásokon, de szerinte az elmúlt évszázad megmutatta, a demokrácia ellenségei is hatalomra vagy részhatalomra juthatnak a demokrácia eszközeivel élve és azokkal visszaélve.
A Jobbik megerősödése a tavalyi európai parlamenti választáson vált egyértelművé, amikor a párt meglepetésre három mandátumot is tudott szerezni. A Tárki legfrissebb, december közepén közzétett felmérések szerint ha most lennének a választások, akkor a Fideszen és az MSZP-n kívül csak a Jobbik jutna be a parlamentbe. A közvélemény-kutatás szerint decemberben a teljes népességen belül 7 százalék, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 12 százalék támogatja a pártot.
Bajnai a pénzügyekbe való betekintést azért említette, mert szerinte nagyon fontos, hogy a tavasszal esedékes választásokon minden párt csak annyit ígérjen, amennyit be is lehet tartani anélkül, hogy az veszélyeztetné az ország gazdasági helyzetét. A kormányfő szerint fegyelmezett gazdálkodás esetén 2011-től beindul a gazdasági növekedés, amely 3,5-4 százalékos lehet; szigorú költségvetéssel és további jelentős átalakítások eredményeként pedig tartóssá is válhat.
Mint mondta, ha a következő kormány a most megkezdett utat folytatja, akkor a következő négy év alatt összességében nagyjából 2.000 milliárd forint többletjövedelemmel gazdálkodhat. Szerinte tanulni kell a válságból, és "nem osztogatni, hanem bölcsen beosztani kell ezt a kétezer milliárdot". Azt mondta, hogy ezt a pénzt három dologra kell költeni: a múltra, azaz az adósságcsökkentésre; a jelenre, vagyis arra, hogy jobb, igazságosabb közszolgáltatást lehessen nyújtani; és adni kell a jövőnek is ebből a pénzből, mert a jövő, a fenntartható növekedés múlik azon, hogy lehet-e tovább csökkenteni adókat, és kordában tartani a hiányt.
Arra a felvetésre, hogy ezt a kétezer milliárdot majd elígérik a pártok a választási kampányban, úgy reagált: ő annak örülne, ha csak ennyit ígérnének el, de ezt "tételesen" tennék. Vagyis minden párt végre egyszer világosan kiszámolná, mire lehet elég ez a pénz, majd pontosan megmondaná, mire költené. Az emberek pedig ezek alapján választanának, és később ilyen programot kérnének számon a győztestől - jegyezte meg.
origó.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 12:24:12, vasárnap
|
| |
| |
A politológus értékel: A Jobbik a parlamentben is megmarad a radikális retorikánál
2010. január 3. 11:00:02
A Jobbik a Parlamentbe jutva sem fog változtatni a retorikáján és a politikai eszköztárán, mert abban bízik, hogy az új ciklus első fájdalmas lépései miatt kiábránduló szavazókat ezzel saját bázisához csatolhatja - mondta az InfoRádiónak a Nézőpont Intézet vezető elemzője.
Ahol alacsony a társadalom bizalma a fennálló rendszerben, ott megerősödnek a szélsőséges pártok - mutatott rá Böszörményi Nagy Gergely a Jobbik megerősödésének okaira. Szavai szerint ugyanakkor a mai magyar politikában nem csak az a probléma, hogy az emberek elégedetlenek a szocialista kormányzással, hanem hogy az elmúlt 20 év ígéreteit nem látják teljesülni. Sokak magával a demokratikus berendezkedéssel elégedetlenek.
A választók ugyanakkor csak hiteles, jó kormányzással beszélhetők le a szélsőségekről. Ez azonban több éves munka eredménye lehet.
Böszörményi Nagy Gergely szerint a Jobbik a parlamentbe jutva sem változtat majd retorikáján. Mint mondta, ez a párt a MIÉP-hez képest más eszköztárral rendelkezik, más ideológiai háttérrel, más generációt vonz. A parlamentben ráadásul megszólíthatja majd a Fideszben csalódott szavazókat is, ez azonban igényli a radikális hangvételt.
Hozzátette: bár a plenáris üléseken vagy a bizottságokban nehezebb radikális üzeneteket kommunikálni, a hangos, erőteljes ellenzéki szerepüket minden bizonnyal nem adják fel.
MDF, SZDSZ, LMP
Bokros Lajos megnyerése az MDF-nek képes volt semlegesíteni a párt vezetőit érintő botrány, az UD Zrt. ügy néven elhíresült eset negatív hatásait - értékelte az ellenzéki párt idei tevékenységét a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Böszörményi Nagy Gergely szerint 2009 hozadéka az is, hogy az SZDSZ ma Magyarország egyik legrosszabb márkájának számít.
Mint mondta, Magyarországon olyan sok a korrupciós botrány, hogy az emberek ingerküszöbe sokkal magasabb, mint más országokban. Ennek is köszönhető, ha az UD Zrt.-botrány alig vetette vissza az MDF támogatottságát, sőt Bokros Lajos miniszterelnök-jelölti szerepe növelte azt.
A Nézőpont Intézet felmérése szerint valószínűleg Bokros Lajosnak is köszönhetően a kis pártok közül egyedül azMDF-nek van esélye arra, hogy tajga legyen a következő parlamentnek.
A párt ugyanakkor az elmúlt években - a miniszterelnök-jelöltjén kívül - nem tudott olyan kezdeményezéssel előállni, amellyel tartósan a hírgenerálók közé kerülhetett volna.
Böszörményi Nagy Gergely szerint valószínűsíteni lehet, hogy az SZDSZ a választások után eltűnik a politikai palettáról, hiszen jelenleg nem látszik olyan ütőképes utódszervezete sem, amely komoly választási alternatívát jelentene.
Forrás: inforadio.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 12:20:37, vasárnap
|
| |
| |
Globalizáltan népbutítanak - Magyar Bálint módra
2010. január 3. 11:50:35
A modernizációra hivatkozva az elmúlt csaknem tizenkét évben Magyar Bálint és Hiller István a liberális elvekre hivatkozva átalakította a magyar oktatásügyet. A reformokat a globális elvárásoknak alárendelve vezényelték le a Horn-, Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok. A nemzetközi elvárásoknak való szolgalelkű megfelelés következménye a magyar pedagógiai hagyományok sutba dobása, az oktatás hanyatlása.
,,Az alapproblémából kell kiindulni, s ez nem más, mint hogy a gyerekeinket feleslegesen és értelmetlenül agyonterheljük az iskolában. Az iskolában töltött évek alatt felesleges stresszhelyzetek sokaságát keltjük bennük, mivel olyan tömegű ismeret elsajátítását követeljük meg tőlük, amelynek a zömét nem használják majd az életben" - jelentette ki Magyar Bálint. Az SZDSZ-es oktatási miniszter 2002-ben második alkalommal kapta meg a lehetőséget a hazai oktatáspolitika formálására szakminiszterként. A tárcavezető által megfogalmazott alapvetésből kiolvasható az ideológia, amelynek alapján a hazai oktatás ügye lassan tizenkét éve szerveződik. A liberális oktatáspolitika minimalizálta a diákoktól elvárt erőfeszítést, közben jogaikat mindenekfelettinek tüntette fel. A miniszter az ismeretanyag csökkentése miatti kritikát azzal oltotta ki, hogy a tankötelezettség korhatárát törvényileg kiterjesztette 18 éves korig.
Gúzsba kötött pedagógusok
A Magyar Bálint nevével fémjelzett oktatási irányzat ,,a gyermek érdeke mindenek felett" elvre hivatkozva, a tankönyvkiadás rendjének megváltoztatásával, ígéretéhez híven, lecsökkentette a tudásanyagot, korlátozta a leckeadás feltételeit - a mennyiséget és időpontot -, és az alapműveltség helyett a fogyasztói kultúra elsajátításának szintjét jelölte ki megkövetelhető teljesítményként. A gyermek érdeke mindenek felett szemlélet jegyében az oktatásirányítás titoktartásra kötelezte a pedagógusokat. A rendelet megtiltotta a tanároknak, hogy a szülők felé olyan adatokat közöljenek, amely súlyosan sértené gyermeke érdekeit. Az intézkedés aláásta az iskola és a szülő között a bizalmi viszonyt. A felek közötti együttműködést gyengítette a szöveges értékelés bevezetése is. A liberális oktatáspolitika szerint ha a diák érdemjegyért felel, az szorongást vált ki belőle és csökkenti a teljesítményét. A szülők többségének, elsősorban az alacsonyabb iskolázottságúaknak viszont értelmezhetetlen a pedagógusok szöveges értékelése, melyet a diákok teljesítményéről ír, szemben az 1-től 5-ig terjedő osztályzattal, amelyen keresztül képes értelmezni gyermeke teljesítményét. Természetesen az új típusú értékeléshez készült a tanárokat segítő szoftver és a tankönyvkiadóknál beszerezhető kézikönyv is. A szöveges értékelés bevezetésének időszakára datálódik az alsó tagozatokon rendszeresített buktatási tilalom is. A pedagógus értékítéletét és szakértelmét alapjaiban kérdőjelezte meg ez az intézkedés, mivel a diák osztályismétlésére csak szülői beleegyezéssel van lehetőség. A szaktárca, bár több alkalommal rákérdeztünk, nem adott egyértelmű választ arra, hogy a kompetenciák fejlesztését célzó, nem szakrendszerű oktatás felső tagozatra történő kiterjesztése, vagyis annak az időszaknak a meghosszabbítása, amikor a gyerekek az írást, olvasást, számolást gyakorolják, készségfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, annak beismerése, hogy az évismétlés lehetőségének megszigorításával félig analfabétaként folytathatják tanulmányaikat a diákok a felső tagozaton.
Uniformizált iskolák
A liberális oktatáspolitika másik fő érvrendszerét a modernizációs intézkedésekre a PISA-jelentés lehangoló eredményei adták. A 15 évesek körében végzett vizsgálat nem a tananyagra koncentráltan mérte a diákok felkészültségét. Kimutatta, hogy a magyar diákok a természettudományokból a középmezőnyben, matematikából az alatt, míg olvasás-szövegértés tekintetében az utolsó harmadban szerepelnek a vizsgált országok között. A kormány kritika nélkül elfogadta a jelentés megállapításait, és ennek drámai tálalásával azt érzékeltette, hogy a magyar diákok, a hazai iskolák és pedagógusok rosszak. A PISA-vizsgálat előzményeinek bemutatása azonban rávilágít arra, milyen más, magasabb érdekeknek alárendelve születtek döntések a hazai oktatáspolitikában. 1997-ben kezdődött a brüsszeli Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD, a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal és az Egyesült Államok oktatási tárcája, valamint oktatási statisztikai központjának együttműködésével egy program, amelynek célja egy mérésértékelési szabványrendszer kidolgozása volt. Ezek közé tartozik a PISA-mérés, amellyel a diákok teljesítményét mérik a világ számos országában. A projekt nem más, mint egy a nemzetek felett álló szabvány megalkotása, a minta, milyennek kell lennie egy adott korban egy gyermeknek - éljen hazánkban vagy éppen Szlovéniában. A szabványrendszer azonban csak a kompetenciák szintjén jelenhet meg, a tényleges ismeretanyag szintjén nem. Milyen mélyen kellene ismernie egy magyar diáknak a finn történelmet, és fordítva? A tárgyi tudás globálisan mérhetetlen, így a megfoghatatlan kompetenciák maradtak. A kompetenciák dzsungelébe navigált oktatási rendszerek sem tudják azt a nyilvánvaló tény elfedni, hogy az ember helyét a társadalmon belül a megszerzett és az alkalmazott tudás, ismeretanyag szabja meg.
A kompetenciaalapú oktatás megfoghatatlanságával szemben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a PISA-nál ritkábban ugyan, de rendszeresen készül egy másik nemzetközi felmérés is, a PIRLS. Ezen a magyar tízéves diákok rendszeresen átlagon felüli eredményt értek el abban az időszakban is, amikor a PISA-jelentéssel megkérdőjelezték a hazai oktatási rendszer versenyszerűségét. A nemzetközi szövegértési vizsgálatban a magyar gyerekek átlagon felüli eredménnyel szerepeltek, a harmincöt ország nemzetközi rangsorának első felében végeztek. Ez azt mutatja, hogy az általános iskola alsó tagozatában nincs probléma, a gondok - mint a PISA-jelentés rávilágított - a középiskolás korba lépőknél jelentkeznek. A szaktárca mégis előbbi képzési szakaszt alakította át a legradikálisabban a nem szakrendszerű oktatás felső tagozatra történő kiterjesztésével, a kompetenciák ismeretanyag nélküli fejlesztésével.
Pénz beszél
Magyar Bálint időszakában az oktatáspolitika alárendelte magát a nemzetközi elvárásoknak, félredobva a hazai pedagógia hagyományait. Új Nemzeti alaptanterv készült, amely az ismeret átadása helyett a kompetenciaalapú oktatásra helyezte a hangsúlyt. A pedagógiai eszköztárban természetesen nem ismeretlen a képesség- és készségfejlesztés, évszázados hagyományai vannak, ám azt mindig egyensúlyba helyezték az alapműveltséget jelentő tudásanyag átadásával. Az oktatáspolitika meghirdetett szemléletváltása természetesen hatalmas összeget emésztett fel. Az iskolákat kompetenciaalapú tankönyvekkel és programcsomagokkal kellett ellátni. Ezek elkészítését egyedüliként az oktatási tárca tulajdonában lévő SuliNova Kht. - amely idővel az Educatio nevet vette fel - kapta meg. A fejlesztéseken kívül újabb forrásokat rendeltek a pedagógusok képzésére. A kompetenciaalapú oktatásra a közpénzekből a kormányzat csupán 2002 és 2005 közötti hatmilliárdot költött. Ennek ellenére a szaktárca háttérintézményében előállított tankönyveket számos kritika érte a pedagógusok részéről, részben a színvonala, részben a szemlélete miatt. Bár a miniszter ígérete szerint 2006-ban már olyan szakaszban kellett volna lenniük a programcsomagoknak, hogy azokat iskolák százaiban használhassák, a 2008-as beiskolázásnál az oktatási intézmények a kompetenciaalapú kiadványok helyett csak egy levelet kaptak, hogy a korábban beígért 560 kiadványból csak 18 készült el.
A hagyományos tankönyvekhez képest háromszoros áron kínált programcsomagok még azt az előnyt is megkapták a többi könyvvel szemben, hogy nem vettek részt a tankönyvvé nyilvánítás procedúráján, vagyis a minőségi vizsgálaton és a tankönyvjegyzékben sem szerepeltek, holott a jogszabályok szerint csak az itt közzétett kiadványokat használhatják az oktatásban. Mivel késtek az iskolakezdésre ígért kiadványok, a tanárokat a szerzői jogok megsértésére kényszerítette a tárca azzal, hogy egy internetes portálról letölthetik és fénymásolhatják a kompetenciaalapú tankönyveket. Az oktatás irányvonalának változtatása elképzelhetetlen a pedagógusok, az iskolák és azok fenntartóinak közreműködése nélkül. A gyermeklétszám csökkenésére, a PISA-mérést propagálva, valamint a hatékonyság és gazdaságosság elvének érvényesülésére hivatkozva, a kormány évről évre csökkentette az ágazat költségvetési támogatását. Iskolák százait zárták be, pedagógusok tízezrei kerültek az utcára. Az intézményeiket féltő települések, az állásukat féltő tanárok százával pályáztak a kompetenciaalapú oktatás bevezetésével járó 15-18 milliós támogatásra.
Forrás: Magyar Hírlap
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 12:14:57, vasárnap
|
| |
| |
Bankóprés, káosz, újabb válság - ezt hozhatja 2010
2010. január 3. 11:18:44
Nem vélekednek túl optimistán a magyar részvénypiac és a világgazdaság 2010. évi kilátásairól a piaci elemzők. Szerintük tavasszal eldőlhet, hogy fellendül a gazdaság vagy a válság egy újabb szakasza kezdődik. Magyarországon a választások egyesek szerint nagy kockázatot jelentenek, mások szerint viszont közvetlenül nem hatnak a piacra. Érdemes lesz viszont akkor befektetni.
Nem vélekednek túl optimistán a magyar részvénypiac és a világgazdaság 2010. évi kilátásairól a piaci elemzők. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője kockázatot lát például az európai országok államadósságának gyors növekedésében, ami a kötvényhozamok emelkedéséhez vezethet, valamint abban, hogy a gazdasági növekedés a vártnál lassúbb ütemben indulhat meg.
Mint Móró Tamás mondta, mindez a részvénypiacokon is negatív korrekciót válthat ki, de durva árfolyamesésre a szakember már nem számít.
A legnagyobb probléma: nem indult be a hitelezés
A Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a 2010-es év még akár "óriási káoszt" is hozhat a piacon. A "bankóprés" egy ideig támogatja a tőzsdéket és a pénzpiacokat, de nem lehet tartós megoldás - mondta Sarkadi Szabó Kornél arra utalva, hogy a március óta tapasztalható fellendülés elsősorban a jegybankok likviditásnövelő intézkedéseinek, a kamatcsökkentéseknek és az eszközvásárlásoknak köszönhető, amelyekkel növelték a pénzkínálatot. Az emelkedő piac pedig elkezdte beszippantani a még meglévő megtakarításokat főleg Ázsiában és Latin-Amerikában. Ezek együttes hatása drasztikus keresletet támasztott minden eszköz piacán, a részvénytől az olajig.
Bizonyos szegmensekben fel lehetett ugyan fedezni a stabilizálódás jeleit - például az amerikai ingatlanpiacon vagy az autóiparban -, de ez főként a stabilizálást célzó intézkedések hatása, amelyet a pénz- és tőkepiacok túlreagáltak - vélekedett az elemző. Sarkadi Szabó Kornél szerint "piramisjáték" indult a részvénypiacokon, egyre több beszálló, egyre magasabb árakon vásárol. Azzal azonban, hogy mindenki beszáll a részvénypiacra, nem mentjük meg a reálgazdaságot. Előbb-utóbb bekövetkezik a trendforduló és jön a kijózanodás - figyelmeztetett.
Háda Bálint, a QUAESTOR csoport pénzügyi elemzője úgy véli, hogy a világgazdasági tendenciák tekintetében inkább pesszimista forgatókönyv valósulhat meg 2010-ben, amely szerint a gazdasági növekedés nem válik el a kormányzati programoktól, így azok kiesésével a válság egy újabb szakasza kezdődik meg. E forgatókönyv szerint a válság 2010 végén, 2011 közepén érhet újabb mélypontjára, és akár még súlyosabb lehet a recesszió, mint az első szakaszban.
Az elemző rámutatott: az egyik legnagyobb probléma az, hogy a megnövekedett pénzmennyiség ellenére sem indult be a hitelezés, márpedig e nélkül nem állhat helyre a gazdasági növekedés korábbi üteme. Újabb lufik fújódtak fel - elsősorban a részvény- és a nyersanyagpiacon -, az pedig, hogy az államok kormányzati lépésekkel tartottak életben számos vállalatot, lényegesen meghosszabbíthatja a válságot, mivel lelassult a piac tisztulása.
Új kormány, új trend?
Az elemzők között megoszlanak a vélemények arról, hogy a választások és egy új kormány felállása milyen változásokat hozhat Magyarország gazdasági és részvénypiaci életébe. Móró Tamás szerint a piac szempontjából a globális folyamatok és a régiós gazdasági növekedés sokkal meghatározóbb, mint az hogy ki van kormányon. Hosszabb távon véleménye szerint nem befolyásolja a piacot a választás eredménye, azt azonban nem zárta ki, hogy a választásokat megelőző felfokozott hangulatban a magyar eszközökben lesz egy eladási hullám. Hozzátette, hogy ezt érdemes vételre kihasználni.
Háda Bálint szerint viszont nagy kockázatot hordoz magában, hogy mit tesz a választások után az új kormány. A jelenlegi költségvetés csak azzal számol, hogy tavasszal javulni fog a helyzet, ha viszont a pesszimista forgatókönyv valósul meg, nem tudni milyen feltételekkel juthat az ország ismét hitelhez.
Mint mondta, a gazdaságpolitikában és a költségvetés tekintetében nem sok változott 2009-ben, Magyarország továbbra is arra vár, hogy megkezdődjön a fellendülés Németországban. A hitelezés Magyarországon sem indult meg, míg a rossz hitelek aránya továbbra is magas.
A szakértő úgy vélte, hogy komplex euróbevezetési programra volna szükség Magyarországon, amely nem csak céldátumot határozna meg, hanem konkrét lépéseket is. Ennek mentén kellene tárgyalni az IMF-fel és a hitelezőkkel arról, hogy menjenek bele egy anticiklikus gazdaságpolitika megvalósításába, amely még ha a jelenleginél nagyobb költségvetési hiánnyal jár is, beindítja a belső keresletet, erősíti a hazai vállalakozásokat, és javítja a munkaerő-piaci helyzetet. Az elemző szerint egy ilyen program nélkül tartósan gyenge forint, magasabb infláció, munkanélküliség, és csökkenő fogyasztói kereslet várható Magyarországon.
OTP, Mol és a többiek
Móró szerint a magyar részvények árazását alapvetően a globális tényezők határozzák meg, a részvénypiac szempontjából nem annyira a hazai, mint inkább a régiós gazdasági növekedés számít. A mostani szintről azonban Móró Tamás egyelőre nem vár emelkedést, a Concorde célárai inkább oldalazást vagy csökkenést vetítenek előre a jövő évben. A vállalati profitok valószínűleg javulni fognak, de ezek már "beárazódtak" a papírok árfolyamába.
Az elemző egyébként nagy reményeket fűz ugyanakkor a tartós befektetési szerződés jövő évi bevezetéséhez, az ilyen számlán tartott forinteszközök öt év lekötés után adómentesek. A lakossági pénzek bevonása erősítheti a magyar piacot, lökést adhat mind a részvény-, mind a kötvénypiacnak, és valamelyest ellensúlyozhatja a külső negatív hatásokat.
Sarkadi Szabó Kornél a hazai részvénypiac 2010. évi kilátásaival kapcsolatban úgy vélekedett: a magyar piac mozgását 90 százalékban a globális tényezők határozzák meg, és a választások idején átmenetileg felerősödhetnek ugyan az egyedi tényezők, de alapvetően a közép-európai, európai trendekkel fog együtt menni a magyar piac.
A tőzsdei cégek növekedési kilátásai is erősen függnek a globális hatásoktól. Amíg ilyen gyenge a kereslet az olajpiacon, addig a finomítói árrések sem fognak emelkedni, így a Mol kilátásai sem javulnak. Az OTP esetében pedig amíg gondban van a világgazdaság, addig a hitelportfólió minősége is romlik vagy legalábbis nem javul - fejtette ki Sarkadi Szabó Kornél.
Háda Bálint szerint az OTP üzemgazdaságilag rendben lesz, azonban a rossz hitelek várhatóan tovább emelkedő aránya aggasztó lehet. Ha a befektetők adni fogják a papírt, ez lesz az egyik legfőbb érvük - tette hozzá. Emellett a bank eredményessége is romolhat 2010-ben, a hitelezés idei visszafogottsága miatt.
A Mol papírjaival kapcsolatban kiemelte: a jelenlegi finomítói árrések nem kedveznek a vállalat eredményességének, azonban a horvát INA "aranybánya" lehet a társaság számára, amennyiben az INA privatizációjának felülvizsgálata a Mol számára kedvező eredményhez vezet. Rámutatott: a társaság pakisztáni projektjei 2012-ben, 2013-ban beérnek, így fokozatosan emelkedhet részvényeinek árfolyama. A szakértő összességében úgy vélte, jövőre az olajpapír piacán lassú emelkedés mehet végbe.
A QUAESTOR pénzügyi elemzője a Mol és az OTP mellett a Richter papírjainak 2010-es alakulását emelte ki: úgy vélte, kedvezően hathat a gyógyszeripari részvény árfolyamára a társaság hatóanyag-projektje, amely révén erősödhet jelenléte az Egyesült Államokban.
Forrás: hírszerző.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 11:20:21, vasárnap
|
| |
| |
És Ön ezt elhiszi? Kifarol a kormány mögül a legnagyobb kutyánk kölke szakszervezete
2010. január 03. 09:49
HunHír.Hu
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a Népszabadság szombati számában azt nyilatkozta, teljesületlenek maradtak a szocialista vezetésű kormánnyal szemben támasztott elvárások az elmúlt nyolc évben. De nem szabad hinni ezeknek a neobolsevikoknak. Úgy össze vannak nőve a kormánypárttal, mint ággal a fagyöngy.
Az elnök közlése szerint hamarosan elkészül az az elemzés, ami átfogó képet ad arról, hogy alakult az utóbbi években a munkavállalók helyzete.
Szívében MAGYAR - 2010.01.03. 11:12
Átfogó elemzés: LEGKEVESEBB HÁROM MILLIÓ MAGYAR A TÖNK SZÉLÉN!
FAMAS - 2010.01.03. 11:01
ez az egész szakszervezet egy nagy kalap sz@r!
az volt és az is marad.
léhűtő alakok gyülevész siserehada.
mikor érdekelte ezeket valójában a dolgozó emberek jogainak érvényesítése?
abban voltak érdekeltek, hogy kiszolgálják a munkaadókat és látszat tárgyalásokkal meg valami kutyaszarral befogják a dolgozók pofáját.
okafogyott - 2010.01.03. 10:46
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Önök a demokrasszizmus végső vergődésének lehetnek tanúi.
A 8 éve alfélből lefetyelők most kézenállva lefossak saját magukat.
tiszteletbeliszekely - 2010.01.03. 10:41
Nem. Helyezkedik.
goj53 - 2010.01.03. 10:24
NEM SZABAD NEKIK HINNI!!
Hazudnak mint idáig mindig!Ez max csak arra jó,hogy még több pénzt utaljanak az ő magán bankszámlájukra!Meg lehet nézni pl a Vasutas sztrájk nevezetű bohózatot!Amíg a Gaskó és bandája számlájára nem érkezik a pénz addig "sztrájk" de utána rögtön vége!Nos ennyit tudnak ezek a rablók!
A munkavállalói érdeket itt senki sem képviseli!De talán nekünk is el kellene gondolkodni azon ,hogy amíg nem tudunk egységesen fellépni és meg indulni ,addig ezek a zsidó érdeket maradéktalanul kiszolgáló rabló banda azt csinál amit akar!!
Ha végre meg indul a tömeg és kezdi ezeket a mocskokat fel kötni és míg nem végezzük ki mindet addig ezek a patkányok tovább fognak rabolni és ámítani!!
Remélem most az ár emelések hatására már el jutunk oda ,hogy el indul végre ez a birka nép mert ha nem akkor nem is érdemli meg a létezését ebben a hazában!
Amíg nem kötjük fel mindet és amig az utolsó mocskos zsidót nem takarítjuk ki innen addig nincs mit várnunk!!!!!
Én már régen mondom forradalom és vér nélkül nem lesz semmiféle meg újulás!Amíg ezeket nem akasztjuk fel és nem vesszük vissza az elrablott Nemzeti értékeket és nem takarítjuk ki a zsidókat addig ne is várjunk semmit!!És ez vér áldozat nélkül nem fog menni!Meg kell mutatnunk a világnak,hogy le lehet győzni a zsidó világ uralomra törést!!Vegyük vissza hazánkat a kiárúsitóktól és a zsidóktól,hogy egy Szabad Független Hazában tudjunk élni!!!
Mama - 2010.01.03. 10:02
NEM hiszek nekik. Ez is csak egy csípőmozgás náluk, hogy hova álljanak, ahol jobban járnak.
A Jobbiknak most nagy a felelőssége, mert az ilyen csúszómászók bizony nagyon be szeretnének kerülni közéjük.
Bár ez a riszálás inkább a fidesznek szól.
MTomi - 2010.01.03. 10:02
Nagyon rossz ez biztos már évek óta...
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=25987
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-03 11:16:24, vasárnap
|
| |
| |
Február: a többségi nyomor hónapja lesz
2010. január 03. 08:49
HunHír.Hu
Februárban meglódulnak a bolti árak. Az üzemanyagárak drasztikus emelését a fuvarozók és a kamionosok sem tudják lenyelni, így várhatóan valamennyi fogyasztási termék ára emelkedni fog.
A jövedéki adó emelése a boltokban első lépésben még csak a szeszesitalokat érinti. A CBA üzletlánc kommunikációs vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta: januárban még valószínűleg a raktáron lévő készletet értékesítik az üzletek, februártól viszont óriási árrobbanás várható.
A dohánytermékeknél az áremelkedés várhatóan csak a második negyedévben érződik majd, mert a jogszabályok 90 napos mozgásteret engednek a gyártóknak és a kereskedőknek. A boltokban egyébként az ünnepek dacára már decemberben jelentősen visszaesett a forgalom. Szakértők 700 milliárd forintra becsülik a kereskedők 2009-es veszteségét.
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=25983 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2010. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
440 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 367
- e Hét: 706
- e Hónap: 4451
- e Év: 157947
|
|
|
Offline
