|
2010-02-23 07:50:15, kedd
|
| |
| |
Roy, Arundhati : Az Apró Dolgok Istene
Először azt gondolja az ember, hogy valami egzotikus olvasmányt kapott a mesés Indiából. A pazarul dús trópusi környezet leírása szívfájdítóan gyönyörű. A könyv hősei, a kétpetéjű gyermek ikerpár - Estha és Rahel - minden bogarat, lepkét, fát, a ház alatt élő folyó minden kis áramlatát ismerik, együtt élnek vele. De a történet, a kis család tragédiája, örök emberi dráma. A szereplők tiltott területekre tévednek. ,,Törvényekkel ütköznek, amelyek előírják, kit kell szeretni és hogyan. És mennyire."
Az írónő megrendítően ismeri a gyermeki lelket. Az ikrek, akik már az Élet kezdete előtt együtt voltak, széttéphetetlenül tartoznak össze egymással és szépséges édesanyjukkal, Ammuval, aki - elvált apjuk helyett is - kétszeresen szereti őket. ,,Egy vérből vagyunk, Te meg én!" - mondogatják a Dzsungel könyve egymást felismerő lakói. Ugyanevvel a szóval erősítik összetartozásukat Ammu és gyermekei. Az élet mégis úgy hozza, hogy el kell szakadniuk egymástól és ezt hármójuk közül csak Ráhel képes, ha nem is teljesen sértetlenül, túlélni.
Nem elég egyszer elolvasni ezt a könyvet. Egyrészt nem elég, mert a két idősíkon csordogáló, sokszereplős történet csak az utolsó lapokra bontakozik ki teljes egészében. De a történet csak egy része e könyvnek. Másodszor olvasva tárulnak fel ,,az apró dolgok" és a könyv igazi szépsége a részletekben, - nem utolsó sorban a nyelvi részletekben - van elrejtve. A ritmus, az ismétlődések, az idézetek mind fontos elemei ennek a felejthetetlen könyvnek. Tiszta szívből ajánlom mindenkinek.
Forrás: Eztolvasdel.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Könyvajánló |
|
|
|
|
|
Offline
