Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Eszti idézetei
  2010-02-26 21:26:17, péntek
 
  “A világ egy iskola, és az élet az egyetlen valódi tanító. Számtalan tapasztalatot kínál és ha a tapasztalatok egyedül bölcsebbé tehetnének, az idős emberek mind boldog, megvilágosodott mesterek lennének. De a tapasztalatban el van rejtve a lecke." (Dan Millman - A békés harcos útja)

“A tapasztalat nehéz tanár, mivel először jön a teszt és csak utána a lecke." (Vermon Law)		  
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Minden nő a Nősténytől van
  2010-02-26 21:03:06, péntek
 
  Robert Graves: King Jesus
Cassel-London Seventh Edition Januáry 1966

Fordította: Terényi István
Gondolat Kiadó Budapest, 1969
Megjelent a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közös könyvkiadás egyezményének keretében a Madách Könyvkiadó (Bratislava) részére a Gondolat Könyvkiadó (Budapest) gondozásában.
Zrinyi Nyomda, Budapest, Bolgár Imre igazgató

Az Egyiptomiak Szerint Való Evengéliumban Sálom megkérdezte az Úrtól: ,,Meddig fog tartani a halál uralma?" Ő így felelt: ,,Ameddig ti, asszonyok gyermekeket fogtok szülni..." Sálom újabb kérdést intézett hozzá: ,,Akkor hát jól tettem, hogy nem szültem gyermekeket?" Ő ezt válaszolta: ,,Minden növényből egyetek, csak a keserűt ne egyétek..." Amikor pedig azt tudakolta Sálom, hogy mikor válnak ismeretessé azok a dolgok, amelyek felől kérdezősködött, imigyen felelt neki az Úr: ,,Amikor ti, asszonyok a szemérem köntösén tapodtok, és amikor a kettőből egy lesz, és amikor a hím és a nőstény viszonyában nem lesz többé sem hím, sem nőstény..." És ugyanazon Evangéliumban mondotta a Megváltó: ,,Én azért jöttem, hogy leromboljam a Nőstény műveit."

Alexandriai Kelemen
(Stromata, III.)

...Kommentátorok Edom gonosz királyságával kapcsolatban említik Jesu-ha-Nocrit (azaz Jézust, mivelhogy az volt az ő népe... Egy húsvét előestéjén felakasztották... Közel volt a királysághoz (ti. utódlás tekintetében).

Balaám, a Sánta (azaz Jézus) harminchárom esztendős volt, amikor Pintiasz, a Rabló (Pontius Pilátus) megölte... Úgy mondják, hogy anyja fejedelmektől és uralkodóktól származott, de ácsokkal keveredett.

Lexicon Talmudicum ,,Abarbanel"
Alatt és babiloni Talmud Zanhedrin 106b, 43a, 51a.



Huszonnegyedik fejezet Az adósság


Jézus nem indult egyenesen Jeruzsálembe, hanem előbb a nyugati úton Szidón tartományába ment, ahol meglátogatta a határszélen szétszórta élő zsidó közösségeket. Sareptában az eső elől egy föniciai özvegyasszony fügefája alá húzódott. Az özvegy könyörgött neki, hogy gyógyítsa meg a leányát, aki merevkórban szenved. Jézus elutasította kérését arra hivatkozva, hogy az ő kötelessége csak Izrael fiaira terjed ki.
- Mi közöm hozzád, asszony?
- Az én fügefám adott neked menedéket.
- Ezért köszönetet mondok neked. De a gyermekek asztaláról nem szabad a kenyeret elvenni és a kutyáknak vetni.

Az özvegy nem tágított:
- Ne sajnáld a kutyáktól a lehullott morzsákat.

Jézusnak akkor eszébe jutott, hogy mintegy hétszáz esztendővel ezelőtt Illés ugyanebben a városban vitte végbe a kifogyhatatlan olajoskorsó és lisztesvéka csodáját, és akin segített, az is egy föniciai özvegyasszony volt. Erre a gondolatra megenyhült, és meggyógyította a leányt - az egyetlen idegent, akivel kivételt tett, mert máskor sohasem engedett abból a szabályából, hogy kizárólag Izrael fiainak javára tevékenykedik.

Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom valamire, aminek ismerete nélkül nem értheti meg az olvasó Jézus magatartását. Jézus gyógyító képessége nem volt korlátlan. Gyakorlott orvosok jól tudják, hogy a hit által történő gyógyítás - még ha valamely istenség nevében megy is végbe - fizikailag kimerítő aktus, de túlságosan gyakori megismétlése tompítja a szellemet. Egyszer, amikor Jézus népszerűségének tetőfokán állott, a korazini zsinagóga előtt szorosan körülfogta a tömeg. Hirtelen megérezte, hogy belső ereje meggyengült, s felkiáltott:
- Ki érintett meg engem?
Egy asszony bevallotta, hogy gyógyulása reményében megérintette Jézus imaköpenyének szent rojtját, állandó havivérzésben szenvedett, s ezáltal mindig tisztátalan volt.
- Varázslót akarsz csinálni belőlem, te tolvaj? - kiáltott fel Jézus méltatlankodva,majd sietve elmondta azokat a szavakat, amelyek a gyógyulást Isten kegyelméből kérik.

A tél közeledtével eltávozott Szidónból, és Galileán keresztül Szamária felé vette útját. Hogy elterelje magáról a figyelmet, tanítványait kettes-hármas csoportokra osztotta. Csak Pétert tartotta meg maga mellett. Amikor keresztülmentek Kapernaumon, megállította őket a zsinagóga kincstartója az ő kötelességei közé tartozott a templomadó behajtása: ennek az adónak megfizetését követelte tőlük. Mózes Második Könyve a templomadó összegét fél sékelben állapította meg, amit két drahmával volt egyenlő. Minden felnőtt zsidónak meg kellett fizetnie. Ez volt az egyetlen olyan adó, amelynek lerovása alól senki sem mert kibújni, ezért behajtása nem okozott semmi nehézséget. Jézus nem tagadta meg, bár véleménye szerint a Templom papsága bűnös módon kezelte a templomadóból befolyt hatalmas összegeket, de kifizetni nem tudta, mivel minden pénze elfogyott, Joanna és Zsuzsanna segítsége akkor már elmaradt, mert férjük megtiltotta, hogy Jézus missziós körútját anyagilag támogassák.
- Szedd össze a sékelt a halaktól - mondta Péternek. - Addig én itt várok.

Péter egyik barátjától horgászzsinórt, horgot, csalétket szerzett, majd lement a tóra, és kiúszott egy sziklához, amely a parttól némi távolságban emelkedett ki a vízből. Rendkívüli szerencséje volt, mert hamarosan fogott egy nagy testű muszkoszt. Ez olyan értékes halfajta, hogy a goromba halkereskedők egymást túllicitálva igyekeznek megenni. Péter a piacon négy drachmát kért érte, meg is kapta, és még egy óra sem telt el, amikor a négydrachmás pénzdarabot elvitte a zsinagóga kincstartójának házába. Színlelt komolysággal mondta neki:
- Imádságot tettem a horogra, aztán leengedtem a zsinórt. Mindjárt fogtam is egy muszkoszt .Nézd csak, milyen követ találtam a szájában!

Erről a halról ugyanis az a hiedelem járja, hogy ha ellenséges halak tűnnek fel a közelében, kitátja a száját, menedéket nyújtva abban apró ivadékainak, majd a tó fenekéről egy megfelelő nagyságú követ vesz a szájába, aztán becsukja.

Péter szerencséje azonban nem bizonyult tartósnak. Hiába ment vissza a sziklára - több zsákmánya nem akadt.

A tanítványokon a csüggedés jelei kezdtek mutatkozni. Nehezen jutottak ennivalóhoz, és soka közülük hetek óta nem kaptak sehol egy tisztességes ebédet. Ruháik piszkosak és rongyosak voltak, saruikat elnyűtték.
- Olyanok vagyunk, mint a gibeoniták, amikor Józsuához mentek - panaszkodott Fülöp, aki régebben sokat adott arra, hogy öltözéke csinos és elegáns legyen.

Sunemban Jézus azzal vígasztalta őket, hogy aki az Úr szeretetéből elhagyta otthonát, családját, foglalkozását, méltó jutalmat nyer majd a Mennyei Királyságban. Miközben egy parlagon hagyott földön üldögélve sáskababot rágcsáltak, Jézus kijelentette nekik:
- Meg van írva Bárukh Apokalipszisában: ,,Eljön az idő, amikor minden szőlőtőkén tízezer ág lesz, minden ágon tízezer hajtás, minden hajtáson tízezer csomó, minden csomó tízezer mérő bort ád. Ha ennek a gazdag országnak valamelyik polgára kinyújtja kezét egy fürt felé, egy másik fürt felkiált: ,,Ne azt vedd, engem válassz, én zamatosabb vagyok, és velem dicsérd az Urat."
- Akkor majd nem lesz hiányunk borban - jegyezte meg János -, csak legyen elég kancsó.
- Ugyanígy lesz a gabonával is. Minden elvetett mag tízezer kalászt terem, minden kalászban tízezer szem lesz, és őrléskor minden szem tíz font finom fehér lisztet ád. A datolyapálmák, a fügefák, a birsalmafák is hasonló módon, csodálatos bőséggel fogják megteremni gyümölcseiket.
- És vajból meg mézből is olyan sok lesz? - kérdezte magas hangján Tádé, akinek Lebbeus volt a valódi neve, de asszonyos alakja miatt mindenki csak Tádénak hívta. (A szó jelentése: ,,kebles, vagy mellű".) - A gyomrom már nagyon úja a sáskababot meg a száraz kenyérhéjat.
- Ézsaiás vajat és mézet jövendölt a Messiásnak a Királyságában, olyan sok lesz belőlük, mint amilyen sok manapság a mogorva tekintet és a goromba szó.
- Nehéz ezt elhinni. Hogyan bír el a talaj ekkora növekedést?
- Majd meglátod - válaszolta Jézus, és így folytatta: - Amikor Dávid Fia királyi trónusán ül, tizenkét ember tizenkét alacsonyabb trónszéken ülve bíráskodik a tizenkét törzs fölött. Amiről most lemondtak, mindazt százszorosan kapják majd vissza.

A tanítványok szemében felcsillant a reménység fénylő sugara.
- Ha az a tizenkét király a te tizenkét tanítványod lehetne... - sóhajtotta valamelyikük.
- A trónusokat nem én adományozom, és még a Királyság legegyszerűbb polgárának is előbb ki kell innia a keserű poharat, a Messiás Gyötrelmeit. Van-e bátorságotok ajkatokhoz emelni ezt a poharat?
- Van hozzá bátorságunk - felelték a tanítványok, nem is sejtvén, mire kötelezték el magukat.
- Ne féljetek, kicsiny sereg - mondotta Jézus. - Istenünk táplálni fog benneteket.

A szamáriai határon Jakabot és Jánost előre küldte Garizim hegyére,a szamaritánusok főpapjának házába. A következő üzenetet kellett átadniuk:
- A Király kíséretével úton van Jeruzsálem felé. Készítsd elő az ünnepélyes fogadtatást.

Jakab és János át is adták az üzenetet, de a főpaptól az alábbi választ kapták:
- Közöljétek a Királlyal, hogy papjai még nem készültek fel. Ha majd diadalmenetben visszafelé jön Jeruzsálemből, úgy fogják üdvözölni, amint megérdemli.

Jakab és János megvitték a választ Jézusnak, és nagyon méltatlankodtak.
- Uram - kérték -, engedd meg, hogy pusztító tüzet kérjünk az Égtől, hadd eméssze meg azokat a nyomorultakat úgy, ahogyan Illés tette Akházia király tisztjeivel.

Jézus csillapította a felháborodott tanítványokat:
- Nem életek elpusztítására, hanem megmentésére jöttem. Azok gyönge emberek, de a ti hitetek idővel majd erőssé teszi őket. Ha nem vonulhatunk át Szamarián, vezessen utunk Jordán Büszkeségén keresztül.

Átkeltek a Jordánon, és a túlsó parton elterülő erdős vidéken haladtak tovább déli irányban. Azon a tájon ezüst levelű nyárfa, mályva és tamariszkusz nőtt. A lakosok mindenütt összesereglettek, hogy láthassák, mert már hallottak róla bátyjától, a ebjonita Jakabtól. Sokan kisgyermekeiket is magukkal hozták, hogy Jézus megáldja őket. A tanítványok el akarták küldeni a gyermekeket, ahhoz a közmondáshoz tartván magukat, hogy ,,kétéves korától fogva a gyermek olyan, mint a disznó, kedvét leli a piszokban". Jézus azonban megáldotta őket, és kijelentette, aki nem olyan gondtalan és bizakodó, mint a kisgyermek, az nem mehet be a Mennyek Országába. A nagyobb gyermekekről pedig így nyilatkozott:
- Ezek tisztán látják Isten ragyogó fényességét, mert szemüket még nem homályosította el a világ, és hangjuk elfordítja az Úr haragját.

Ezek között a nagyobb gyermekek között voltam jómagam is, a dekapoliszi Agabosz, szír apa és szamaritánus anya fia. Amikor Jézus a fentebb idézett szavakat elmondotta, szívemben felujjongott egy belső hang: ,,Igaz!" Mert valóban, akkoriban az én világomat valami megmagyarázhatatlan, szelíd sugárzás ragyogta be, amely bársonyos vagy selymes fénybe burkolta még a legközönségesebb tárgyakat is, de amióta felnőttem, soha többé nem láttam azt a csodálatos sugárzást. Jézus engem nem áldott meg, mert nem mertem a zsidó gyermekek közé állni, de mélységes tisztelettel köszöntem neki, amit nyájas mosollyal viszonzott. Mivel Jézust akkor láttam először és egyben utoljára, helyénvalónak éreztem, hogy néhány szóval leírjam külsejét.

A közepesnél alacsonyabb termetű, széles vállú férfi volt, mélye ülő szeme úgy csillogott, mint a berill, sápadt arcán mély barázdák, ajka telt és duzzadt, fogai szabályosak és egyenletesek, gondosan nyírt haja is, keze széles, ujjai rövidek. Sántított, és járás közben két botra támaszkodott: vagy egy mandulafa botra, amelyet gyümölcsöket meg virágokat ábrázoló faragványok díszítettek, vagy egy egyszerű szalagdíszítésűre. Amikor leült, és botjait kétoldalt maga mellé tette a földre, engem azonnal megragadott mozdulatainak változatossága és szépsége, majdnem annyit tudott kifejezni beszédes kezével, mint az ajkával.

Jézus azután továbbment a legközelebbi faluba, de apám gondolatait még sokáig foglalkoztatta:
- Van valami az arcában, ami meghitten ismerős és idegenül különös és egyszerre - mondogatta. - Mintha már láttam volna valahol. De hol?... Talán csak álmomban, bár ezt nem tartom hihetőnek. Te is olyan különösnek láttad az arcát, drága Antoniám? Különösnek és mégis ismerősnek?
- Szerintem olyan ember arca, aki meghitten, bizalmasan szokott társalogni istenekkel vagy démonokkal - felelte anyám. - Ilyen szomorúságot és szépséget még csak egyetlenegyszer láttam. Annak az előkelő fiatalembernek volt ilyen arca, aki abban a nagy házban lakott, Pellában. Meleagrosznak hívták,, mesterien játszott a lanton, amellett jósolni is tudott, de epilepsziás volt szegény.
Apám türelmetlenül legyintett:
- Nem erre gondolok! Kísértetiesen emlékeztet valakire, akit valamikor nagyon régen láttam...
Hirtelen megdöbbenés ült ki az arcára.
- Megvan! - kiáltott fel. - Magára Heródes királyra! Az összes istenekre mondom, szakasztott mása az öreg Heródesnek, akit gyermekkoromban láttam, hatvan esztendővel ezelőtt, amikor még nem volt ősz a haja. No de hogy a csudába lehetséges ilyesmi? Ez a názáreti Jézus sokkal jobban hasonlít a mi öreg jótevőnkre, mint saját fiai közül bármelyik!


Jézus megérkezett Jeruzsálembe. Prédikált a gyümölcspiacon, a rézművesek piacán, a városkapuknál, és ugyanakkora sikert aratott, mint amikor először járt Kapernaumban. Az emberek megérezték, hogy hangjából tekintély csendül ki, és gyógyításai még jobban megerősítették tekintélyét. Mivel doktrináját farizeusi értelemben véve józannak találták, sok szegényebb zsinagógába kapott meghívást -, hogy prédikáljon, és mindenütt népes hallhatóság előtt beszélt. A szadduceus papoknak azonban nem tetszett, hogy Isten Országának közeli eljövetelét hirdeti. Ezért állandóan figyeltették, készen arra, hogy letartóztassák, mihelyt a forradalmi tevékenység legcsekélyebb gyanúja merül fel ellene.

A farizeusok, akik a régi próféták örökébe lépve a közerkölcsök őrzőinek szerepét játszották, hallgatólagos megegyezésre léptek a szadduceusokkal. Mivel a főpap Róma akaratából került magas tisztségébe, és hivatalból a nagy szanhedrin elnöke is volt, a farizeusok elismerték, hogy mindennemű forradalmi eszmék elfojtása kizárólag az ő hatáskörébe tartozik. Viszonzásul a szadduceusok elismerték, hogy az eretnek doktrinák elfojtása kizárólag a farizeusi főtörvényszék társelnökeinek feladata, mivel ők voltak a mózesi Törvényeken alapuló zsidó bíráskodási rendszer fejei, azonkívül az egész világon ők szabályozták a zsinagógai istentiszteletek rendjét. A főtörvényszék bírái nem álltak közvetlen kapcsolatban a római főkormányzóval, hanem a nagy szanhedrint használták fel közvetítőül. Volt ugyanis néhány képviselőjük a nagy szanhedrinben,mint például Nikodémus, Gorión fia, és az arimathiai József, ennek a képviseletnek az volt a fő célja, hogy a rómaiak lássák: nem az egész zsidó nép vallja magáénak a szadduceus doktrínát. A farizeusokból kvietistákat faragott Sammáj tanítása: ,,Szeresd a munkát, gyűlöld a hivatali tisztségeket, és ne úgy ismerjenek téged, mint a kormányzat barátját." Volt egy jellemző mondásuk: ,,Ha a fegyverek csattognak az utcán, vonulj vissza legbelső szobádba." Noha a vallás elméleti kérdéseiben, főleg a feltámadás sokat vitatott tanát illetően, gyökeresen más felfogást vallottak, mint a szadduceusok, egy dologban mégis egyetértettek velük - ők is rossz szemmel nézték azt a lázas Messiás-várást, amely szerintük mindig a lustákban, a tudatlanokban és a türelmetlenekben él a legnagyobb hevességgel. Azt tartották, hogy a bölcs ember mindenkor legyen felkészülve a Messiás eljövetelére, de sohase hallgasson a csőcselékre, valahányszor az vadul ordítozza: ,,Itt a Messiás!" ,,Ott a Messiás!" Amikor eljő az igazi óra, és vele eljő a Messiás, az égi jelek félreérthetetlenek lesznek.

A főtörvényszék elnökei ékesszólásáról közismert titkárukat, arimathiai Józsefet elküldték Kajafás főpaphoz, hogy tanácskozza meg vele Jézus ügyét. József igyekezett rábeszélni a főpapot, hogy hagyja békén Jézust:
- Egyszerű ember, és úgy gondolom, jámbor lélek. Abban reménykedik, hogy meg tudja menteni a pusztulástól azokat a zsidókat, akiket különböző okokból nem tartanak méltónak arra, hogy a zsinagógát látogathathassák, vagy akiket helytelen magaviseletük miatt kitiltottak a gyülekezetből - bűnözőket, adó, és vámszedőket, prostituáltakat meg efféléket. Véleményem szerint ezzel értékes munkát végez. Tavaly volt ugyan valami súrlódás közte meg a kapernaumiak meg a koraziniak között, de hát figyelembe kell venned, hogy mennyire szűk látókrűek és türelmetlenek egyes vidéki előljárók. Én a helyükben szabad kezet engedtem volna neki, és áldásomat adtam volna tevékenységére. Elismerem, nem olyan egyszerű dolog rovott múltú bűnbánókat beengedni egy tiszteletre méltó zsinagógába. De Jézus sok embert térített meg, és ezek részére közadakozásból külön zsinagógát lehetett volna építeni valahol. Ez egyfelől Istennek tetsző cselekedet lett volna, másfelől értékes hozzájárulás a politikai stabilitáshoz.
- Nem, nem, József barátom. Abból ítélve, amit Jézusról hallottam, nem hinném, hogy az általad említett megoldást elfogadta volna. Ő rendkívül kihívó módon arra törekszik, hogy a tisztátalanokat ráerőszakolja a tisztákra. Minden rokonszenvem a kapernaumi hatóságoké. Ennek ellenére általánosságban hajlok arra, hogy elfogadjam a véleményedet. Ha nem teszünk lépéseket Jézus ellen, a tömeg előbb-utóbb beleun fellegngzős szónoklataiba, és amikor a zsinagógai vezetők mind látni fogják, miféle társaságot gyűjtött maga köré, becsukják előtte a kapukat. Kérlek, add át tiszteletteljes üdvözletemet tudós és kegyes elnökeidnek, és közöld velük, hogy nem teszek semmilyen fegyelmező lépést e csodatévő ellen mindaddig, amíg magáról megfeledkezve birodalomellenes kijelentéseket nem kezd üvöltözni. Mert ezeket nem hagyhatom figyelmen kívül. Mellesleg szólva, nem gondolod, hogy emberünk kissé hibbant elméjű? Talán azt hiszi magáról, hogy ő a Messiás? Ezt azért kérdezem, mert eszembe jutott, hogy közbekiáltásával megzavarta a tavalyi Fűzfák Napján az ünnepi szertartást.
- A próféták, akik állandóan a mi Istenünk Országának eljövetelét hirdetik, ki vannak téve annak, hogy elméjük megzavarodik. Veszedelmes hivatás ez. Keresztelő János is nagyon viselkedett a vége felé. De azt nem hiszem, hogy Jézus különösebb illúziókat táplálna, mert általában az ilyen törekvéseknek megvannak a maguk árulkodó jelei: a katonai dicsőség hangoztatása, harsány parancsok, zászlók, trombiták meg effélék. Szent Atya, hálás vagyok neked lekötelező szívélyességedért.
- Én pedig a te tudós és kegyes elnökeidnek, amiért téged küldtek hozzám.


Mivel Jézus elsősorban a zsinagógából kitaszított emberekkel foglalkozott, sok pogány-khrésztianosz arra a következtetésre jutott, hogy Jézus felfogása szerint minél nagyobb bűnös valaki, bűnbánata annál nagyobb súllyal esik latba, s annál nagyobb jutalom várja Isten Országában. Ha tehát valaki Énókhnak, az égi nyilvántartónak az általa elkövetett szörnyű bűnök hosszú lajstromát nyújtja át, és bűneit, ha nemrégen is, de őszintén megbánta - magasabb helyre kerül az Isten Országában, mint az a buzgó, istenfélő farizeus, aki életében soha egy hajszálnyira sem tért el a Törvénytől. Ez a nézet Jézus tanításának képtelen eltorzítása. Jézus azért igyekezett megtéríteni a kitaszítottakat, mert kitaszítottak voltak, nem pedig azért, mintha bűneik miatt becsülte volna őket. Meggyőződése szerint Isten Országa nem jöhet el addig, amíg egész Izrael meg nem bánja bűneit. Azoknak a tömegeknek üdvözülése miatt nem aggódott, amelyek rendszeresen jártak a zsinagógába.
- Nekik ott a Törvény, és ott vannak a próféták. Csak arra van szükségük, hogy azok igéit nagy figyelemmel és odaadással hallgassák, és amikor felvirrad az Úr Napja, részesei lesznek az általános bűnbánatnak. De a kitaszítottakat nem oktatja senki az isteni akaratra. ,,A tudatlan ember tiszta lelkiismerettel vétkezik."

Egyetlen olyan esetet sem jegyeztek fel róla, amikor szeretettel nézett volna bűnösökre. Bár egy alkalommal gyengéden tekintett egy gazdag fiatalemberre, de az már gyerekkorától fogva minden tekintetben megtartotta a Törvény előírásait. Ennek mondta:
- Most már csak egy dolgot kell cselekedned. Add el minden javadat, és a pénzt oszd szét a szegények között.

A fiatalember távozott, és azon gondolkodott nagy szomorúan, hogyan fogadhatná meg a tanácsot anélkül, hogy elszakadna barátaitól, és méltánytalanságot cselekedne szolgáival. Távozása után Jézus felsóhajtott, s így szólt tanítványaihoz:
- Láttatok már olyan idegent, aki alaposan felmálházott tevéjét a jeruzsálemi Tűfok-átjárón próbálta keresztülvonszolni? Így van a gazdag ember is az Isten Országával.

Amikor egy zsinagógiai előljáró szemére vetette, hog szellemét a város alja népére vesztegeti, ezt válaszolta:
- Nektek itt Jeruzsálemben az a szokásotok, hogy évenként megnyertek a mi hitünknek egy embert, aki valamelyik új városból vagy népből való. És akkor nyilvánosan örvendeztek a megtérésén, hadd tudja meg a világ, hogy a Törvény kapuja tárva-nyitva áll mindenki előtt, aki szolgálni kívánja az Urat. De vajon tetszenék-e az Úrnak, ha ti bejárnátok Mauretania sivatagjait vagy a Káspi-tenger partvidékét, hogy elfogjátok, körülmetéljétek és a Törvényre oktassátok az ott lakó vadembereket, akik tarkára mázolják arcukat-testüket? Nem tetszenék az Úrnak, midaddig nem, amíg elhanyagoljátok a mi izraelita felebarátaink tömegeit, amelyek elsősorban tarthatnak igényt a ti szeretetekre és buzgóságotokra.

December és január havát Jeruzsálemben töltötte, titokban Nikodémus segítette pénzzel. De egyetlenegyszer sem látogatott el Lázár házába, mivel tudta, hogy Mária ellenséges indulattal viseltetik iránta. Lázárnak pedig rosszul esett ez a mellőzés, és nem kereste fel Jézust a piactereken. A télfordulón, a Felszentelés Ünnepén - az Antiokhosz Epiphanész által meggyalázott Templom újraszentelésének évfordulóján - Nikodémus elküldte fiát Jézushoz, hogy bizalmasan kérdezze meg tőle:
- Ha te vagy a Messiás, miért nem nyilatkoztatod ki magadat? Ha nem a Messiás vagy, akkor kicsoda vagy voltaképpen?

Jézus válasza így hangzott:
- Mondd meg atyádnak, hogy pásztor vagyok, nyájam táplálásával vagyok elfoglalva. A ,,ha" szóhoz semmi közöm, a ,,ha"-k farkasok, amelyek széttépik a felfogadott pásztor juhait.

A tél folyamán Kajafás főpap nyugtalankodni kezdett, mert kémei azt jelentették, hogy Jézus befolyása inkább növekedett, semmint csökkent. Hírt kapott arról is, hogy a leontopoliszi zsidó templom képviseletében küldöttség járt Jézusál február legelején, s utána sietve visszatért Egyiptomba. Kajafást aggodalommal töltötte el ez a jelentés, bár a küldöttség céljáról nem sikerült semmit megtudnia. Nem akarta az ügyet megtanácskozni a főtörvényszék elnökeivel, hanem magához hívatta a templomőrség parancsnokát, és a következő utasítást adta neki:
- Lévitáid ne hajigálják kővel a názáreti csodatevőt. Megígértem a főtörvényszéknek, hogy nem fogom zaklatni.

A parancsnok pontosan megértette szavainak értelmét. Ennek megfelelően adta tovább az üzenetet a lévitáknak, akik azután lementek az óvárosba, hogy így informálják a jebuzeusok vezéreit:
- A názáreti Jézus nem áll többé a főpap védelme alatt. Ha ma este kövek röpülnek rá a Hal-kapunál, és kiűzitek őt a városból, közülünk nem lesz ott senki, tehát letartóztatásom sem lesznek. De arra vigyázzatok, hogy gyilkosság ne történjen.

E bátorítás következtében a jebuzeus bandák este a Hal-kapunál gyülekeztek, s mihelyt Jézus megjelent, kövek és rothadt halak záporát zúdították feléje. Jézus a riadtság legcsekélyebb jelét sem mutatta, és bár egyetlen kitérő mozdulatot sem tett, semmi sem találta el. Csupán ennyit mondott tanítványainak:
- Ha prófétákra követ dobálnak, ők visszavonulnak. De minden kő átokként száll vissza annak a fejére, aki elhajította.

Nyugodtan kivezette őket a Hal-kapun, és továbbment velük a Jordán felé vezető úton.

Egy ideig a Jordánon túli Béth Nimra lett működésének központja, onnan járt ki prédikálni a környező falvakba. De március közepe táján beköszöntöttek életének sötét napjai, és kénytelen volt a Jordánon átkelve visszatérni.

Üzenetet kapott királynéjától, Máriától, Kleopasz leányától:
- Jöjj Bethániába, Lázár fivérem beteg. Te meggyógyíthatod.
Jézus e szavakkal küldte vissza az üzenet hozóját:
- Mondd meg az asszonynak, hogy nem vagyon én orvos. Nincsenek orvosok Bethániában? És egy sem akad Jeruzsálemben?

Az ember három nappal később újabb üzenetet hozott:
- Jöjj azonnal. Lázár fivérem halálos beteg. Csak te gyógyíthatod meg.
Jézus ezt üzente vissza:
- Nem én vagyok az, aki gyógyít. Ha bátyád halálos beteg, hívja segítségül az Úr nevét, az Úr majd megmenti.

Eltökélte magában, hogy nem találkozik Máriával. Sürgető üzeneteit nem vette komolyan, azt hitte, Mária ily módon próbálja rávenni, hogy menjen el házába. Meg is mondta a keriothi Júdásnak:
- A Nőstény keze van ebben.
- Hogyan?
- Azok által sújt le egy férfira, akiket az szeret.
- Ki az a boszorkány? Talán Mária,a Hajbodorító?
- Minden asszony a Nőstény leánya, és a Nőstény az anyja minden boszorkánynak.

Másnap egy másik ember jelent meg Jézusnál. Gyászruha volt rajta.
- Lázár meghalt - jelentette.
- Miként lehetséges az? Van egy álom, amely majdnem olyan mély, mit a halál. Lázár minden bizonnyal alszik.
- Meghalt. Annyi lélegzet sincs benne, amelytől megrebbenne a galambpihe. Már csak Gábriel harsonája fogja felébreszteni.

Hosszú és félelmetes hallgatás után Jézus tanítványaihoz fordult:
- Gyermekeim, visszamegyünk Bethániába.
- Bethánia közel van Jeruzsálemhez - jegyezte meg agodalmasan Máté. - Gondolj a kődobálásra... Intő figyelmeztetés volt az...
- Csak ne félsz, Máté? - szólt rá Tamás. - Én bizony a Mesterrel megyek, még ha az életembe kerül is.

Jézus nem sietett a visszatéréssel, hanem azt a napot, sőt a következőt is imádkozással töltötte.

A harmadik napon estefelé érkeztek meg Bethániába. Jézus megállt a gyümölcsösben, amely egy mérföldnyire lehetett a várostól, és elküldte Júdást, hogy hívja el hozzá Mártát, Lázár nővérét. Amikor Márta megjelent, nyugodtan azt kérdezte tőle:
- Lázár testvérem felébredt-e már álmából?
Márta nagyon haragos volt:
- Miért nem jöttél, amikor hívtunk? Elkéstél! A bátyám halott, négy napja, hogy eltemettük. Már oszlásnak indult a teste. Ó, Jézus, Jézus, óvakodj a nővéremtől! Súlyos vádja van ellened.
- Hozd ide őt.
Márta hazafutott, és Mária fülébe súgta:
- Érted küldött.

Mária elnézést kért a gyászolóktól, akik megtöltötték a házat.
- Ne vegyétek rossz néven, ha most itt hagylak titeket. Egyedül akarok kimenni a sírjához, hadd könnyezzem ott egymagamban.

Kilépett a házból, és Márta kíséretében a gyümölcsös felé irányozta lépteit. Amikor megpillantotta Jézust, görcsös zokogásban tört ki, amelyben a fájdalom keserű haraggal vegyült össze:
- Ha akkor jöttél volna, amikor hívtalak, a bátyám nem hal meg!

Jézus nem szólt rá semmit. Intett a tanítványoknak, hogy hagyják őket magukra.
Mária így folytatta:
- Megtagadtad tőlem a szerelmedet, megtagadtad tőlem, hogy gyermekem lehessen. Mindannyiunkat fényes reményekkel kecsegtettél, hogy hamarosan eljön az Isten Országa, s hogy azt Lázár, te meg én áldott boldogsággal fogjuk élvezni, ha megtartjuk a szüzesség parancsát, amelyet te írtál elő. Lázár most halott, de te meg én még élünk. Neked nincs szeretet a szívedben, mert ha lenne, nem utasítottad volna vissza leghőbb kíánságomat, azt, amire Izrael minden tisztességes asszonya vágyik. De igazságos embernek ismerlek téged. Ha igazságos vagy, fizesd meg adósságaidat. Amivel Istennek tartozol, azt megfizeted, sőt boldog vagy, hogy megfizetheted. Csakhogy nekem is tartozol, adósságos a hús és vér adóssága. Vagy új élettel fizess, vagy régivel --add vissza testvérbátyámat. Miért nem akarod őt életre támasztani? Hiszen úgy mondták nekem, hogy ismered a Kimondhatatlan Nevet.

Jézus mélyen sóhajtott, de még mindig hallgatott. Aztán térdre borulva buzgó imádkozásba merült, majd felállott, és nagyon ünnepélyes hangon a következőket mondta Máriának:
- Így szól az Úr: Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz énbennem, nem ízleli meg a halált.
- Akkor hát visszaadod a bátyámat?
- Nem adom vissza. Isten adja vissza, ha meg akarja mutatni irgalmasságát.
- A Név kimondása által életre lehet támasztani a halottat. De mi lesz a váltságdíj érte? Illés próféta, amikor az Úr segítségével feltámasztotta az özvegyasszony fiát, sok katona életét adta váltságdíj fejében. Akházia király seregében szolgáltak. És amikor Elizeus próféta feltámasztotta a sunamita asszony fiát, Nenhadádnak, Szíria királyának életét adta cserébe, pedig Benhadád úgy bánt vele, mint édestestvérével.
- Ki avatott be a titkos hagyományba?
- Rosszul tudom talán? De ha jól tudom, ismét megkérdem tőled: ki lesz az áldozat?
- Nem azért jöttem, hogy életet vegyek el.
- De a váltságot meg kell fizetni.

Jézus csak nagy sokára válaszolt:
- Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. Jöjj, Mária, mutasd meg nekem, hol temették el a bátyádat.

Mária elvezette a sírhoz. Nem volt messze a sziklába vájt sírüreg, amelyet ciprusok árnyékoltak be. Szája elé ideiglenesen nagy, gömbölyű követ hengergettek, hogy majd a gyász napjainak letelte után végleg befalazzák a bejáratot. A tanítványok utánuk mentek, sejtelmük sem volt róla, hogy Jézusnak mi a szándéka.

Hideg volt, a Nap alacsonyan járt az égen, és a sírbolt fölötti lejtőn három nagy kóbor kutya ült, fogát vicsorgatva, dühödten morogva. Jézus könnyezett. Az ,,életet életért" közismert hagyomány a görögöknél: Admétoszt, Phrai királyát a felesége, Alkésztisz mentette meg a haláltól azzal, hogy helyette a maga életét kínálta fel a Hadésznak, amikor Aszklépiosz feltámasztotta az ephürai Glaukoszt, Hadész követelésére Zeusz Aszklépiosz életét vette el. Ugyanez a hagyomány titokban fennmaradt a zsidóknál is.
- Ó, Seregek Ura, meddig engeded még, hogy a Nőstény gonosz varázserejével megrontsa fiaidat? - kiáltotta Jézus, és úgy zokogott, hogy majd megszakadt a szíve.

Időközben kis tömeg verődött össze, köztük Lázár barátai is. Nem ismervén Jézus fájdalmának valódi okát, megindultan suttogták egymásnak:
- Mennyire szerette a megboldogultat!

Jézus intett a tanítványoknak, hogy hengergessék el a sziklát. Miután az megtörtént, Jézus belépett a sírboltba, letérdelt, és így fohászkodott:
- Uram, légy hozzám irgalmas a Nagy Napon. Amit teszek, a Te dicsőségedre teszem, és megadom a teljes váltságot. Csak szabadítsd ki az én tévelygő Lázár testvérem lelkét arról a sötét helyről, ahová gonosz varázserő csalogatta. Mert meg van írva: ,,Seól csupasz az Úr előtt, nincs takarója előtte".

Majd felállt, és erős hangon kiáltotta:
- Lázár, Kleopasz fia, Teremtőd nevében felszólítalak, jöjj elő a Seólból! Jöjj ki onnan, JIEVOAA nevében! Jöjj ki, és élj!

Hátralépett, és kitárt karokkal megállt. A tanítványokat és a többieket döbbenet fogta el . Egész testükben remegve álltak ott. Szemüket a sírüreg négyszögletes, feketén tátongó szájára szegezték.

Egy ideig nem történt semmi. Azután egy fehér alakot pillantottak meg, amint bizonytalanul botorkált kifelé a sötétből. Elnyújtott, éles kiáltás hallatszott, és a tömeg szanaszét futott ijedtében. Csak Mária, Péter és Júdás maradt ott.

Lázár lassan kitámolygott a sírboltból. Álla még fel volt kötve a kendővel, testét még a mirhaillatot árasztó halotti lepel fedte.
- Íme, a testvéred. Vidd haza. Az adósságot megfizettem - mondta Jézus Máriának.

Péternek meg Júdásnak megparancsolta:
-Vegyétek le róla a halotti leplet, adjatok rá ruhát, aztán hagyjátok, hadd menjen el békességben.

Maga pedig, virágfaragványos botjára támaszkodva teljes testsúlyával, hirtelen megfordult, és elsántikált.


Tanítványainak meghagyta, hogy térjenek vissza Béth Nimrába. Ő maga kerülő úton az edomi Bocrába ment. Körülbelül egy hónapig időzött ott, prédikálva a büszke és heves vérmérsékletű edomitáknak. Csak Júdás volt vele, egyedül neki mondta el, hogy mi történt közte és Mária között.
- Mester, a mi Istenünk könyörületes - mondta Júdás. - Nem biztos, hogy a te életedet fogja követelni váltság fejében. Hátha másé is megfelel.
- Senki sem ismerheti Isten szándékait. Legyen meg az akarata.
- De ki fog akkor uralkodni a Királyságban, ha nem te?
- Ez a kérdés nem tartozik rám. Csak emeljen fel engem az Úr, a végítélet napján.

És szomorúan idézte Jeremiás harmincegyedik részéből ezeket a sorokat:

Meddig bujdosol, ó, szófogadatlan leány?
Mert az Úr új rendet teremt e földön. Asszony környékezi
a férfiút.



  
 
0 komment , kategória:  A sánta Jézus -Edom Talmud  
Egyre többen tessékelnek
  2010-02-26 18:59:21, péntek
 
  Szó se róla, örülök annak, amikor megadják a fiatalok a tiszteletet idősebbeknek, én a külsőm miatt vagyok kiakadva. Ennyire öregnek nézek ki? Négy-öt esztendeje még a gyerekeim barátnőjének néztek, még sejtelmes földig érő ruhákban jártam - mint minden romantikus természetű ember -, hosszú hajamat kiengedve hordtam.

Most csak a lófarkot engedhetem meg magamnak, de már ez sem áll jól. Nagyon kövérnek érzem magam annak ellenére, hogy a külsőmmel különösebben soha nem törődtem, csak azzal, mit érzek belül. Könnyű volt nekem, hiszen régebben harmonikus volt a külső megjelenésem is, nem véletlen, hogy most megakadok a kornak járó tiszteleten, amit a külsőm árul el másoknak, bár ráncaim még nincsenek, mégis a harmonia hiány, begadadt szem árulkodik. Nekem nem kort árul el, hanem betegséget.

Művésznőnek készültem gyerekkoromban, ez végig kísérte egész életemet, öltözködésemmel és hajviseletemmel együtt. Ma az olyan szépségek, amilyen én is voltam, erotikus magazinok címlapjára kerültek, meztelenül mutogatják magukat, holott a harmónia a lélek tisztaságát is jelenti.
Amilyen a szem, olyan az egész külső és a viselkedés is. Ha díszharmónia áll fenn, akkor valami probléma van, ellenkezik a szív a külső viselkedéssel.

Ha a harmónia megsérül kívülről, elégedetlenkedni kezd az ember, s zavarttá válik a viselkedése, mert nehezen alkalmazkodik a megváltozott külsejéhez, hiszen belül továbbra is szép maradt.

Nagyon gyorsan elszaladt az életem s 1995 óta az idő, amióta csak a remény tart életben. Fájdalmaim iszonyatosak, más átérezni ezt nem is tudja. Nem emberi sors volt ez, hanem iszonyat!
A hangom elvétele, a tüdőm és gyomrom feletti szúró fájdalom elviselhetetlen, s már az időmértékes beszédem is elmúlóban van. Már a hang is oda lett. Hogy is mertem ide egyáltalán megszületni?
  
 
0 komment , kategória:  Érzelmek  
Mentősök kérése
  2010-02-26 18:30:01, péntek
 
  Mentősök kérik az alábbiakat !!!!


FONTOS !


Mentősök tapasztalták, hogy közlekedési baleseteknél a legtöbb sérültnek
van mobiltelefonja. Olyan sérülteknél, akikkel nem lehet kommunikálni, a
segítségükre sietők nem tudják, hogy a telefon hosszú címlistájából kit
értesítsenek.

Mentőápolók és mentőorvosok azt javasolták, hogy a szükség esetén
értesítendő személy adatait mindenki ugyanazon megjelölés alatt adja meg.


A nemzetközileg elismert megjelölés:

ICE (= In Case of Emergency = "vész esetén")


Ezalatt a név alatt annak a személynek a telefonszámát kell megadni, akit
vészhelyzetben / szükség esetén a rendőrségnek, mentőknek, tűzoltóknak fel
kell hívni.

Ha több ilyen személyt szeretne megadni, a következőképp lehetséges: ICE1,
ICE2, ICE3 stb.


Könnyű megcsinálni, nem kerül semmibe és vész esetén nagy segítség lehet!
Küldd el minél több barátodnak, ismerősödnek, hogy minél szélesebb körben
elterjedhessen ez a hír!		  
 
0 komment , kategória:  Egészség, betegség  
Turul a békesség madara?
  2010-02-26 18:23:16, péntek
 
  Az alábbi ismertetőt találtam a Turul madárról:

"A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara.

Anonymus krónikájában az olvasható, hogy az Árpád-ház ősanyjának, Emesének a turul azt jövendölte, hogy hatalmas, és dicső uralkodók származnak majd tőle.

Az Álmos és Árpád címerpajzsán fellelhető sasszerű madár, a szárnyait kiterjesztő turul mindig is a haza védelmét, a nemzet megmaradását szimbolizálta, ezért választották országszerte a világháborúban elesettek emlékműveinek jelképévé, díszítőelemévé.

A Szent István kardját markoló turulmadár szimbolizálta II. világháborúban harcoló magyar honvédek elkötelezettségét a haza védelmére, ugyanakkor szárnyait óvóan terjeszti a magyar nép fölé."

Szikszón található egy hatalmas méretű turulmadár. Nem tudni, miért, nem messze a szobortól dögkút épült, a lakosság évtizedeken keresztül szagolta a dögkútba dobált néha még élő állatok rothadó hússzagát. Semmit sem tettek a kutyák megmentése érdekében, így éltek a bűzben, a halál árnyékában.

Olvastam kb. két éve egy könyvet, melynek a szerzőjét és címét elfelejtettem. A II. világháború eseményeiről szólt, Pálházi és hasonló orvos nevek megmaradtak bennem és egy sánta túlélő, aki a szikszói kórházban egy repülőgépről kilőtt orosz pilóta vérétől gyógyult meg.

Szükség van az igaz történelem emlékeire, de hol van itt az igazság? A történelem írói mélyen hallgatnak saját szerepeikről, melyeket rájuk osztottak háborúság ideje előtt, közben és után. Csak szerepeikkel együtt lehetne megérteni megírt könyveiket.

Ma is eszembe jutottak egyik borsodi költő szavai:
"...tépett zászlóddal gyújtották be a pokoli kazánt..."

De a Turul nem a zászlóhoz kötődik, hanem egykori magyarokhoz, akik Csaba királyfi legendájával is összefüggnek. Ma már jelük a Nemzetbiztonsági Tanácshoz is bekerült.

Szeretnék többet megtudni a Turul történetéről. Miben rejlik a békesség-madár szerepe, kiknek nyújtottak a Turul hívei kezet és tudják-e érvényesíteni jogaikat, hallatni hangjukat.
  
 
0 komment , kategória:  Kelet örökségek  
Agyunk formában tartása
  2010-02-26 16:04:47, péntek
 
  Hogyan tarthatja agyát jó formában?

A legtöbb ember csupán akkor kezd el agya egészségéről gondolkodni, amikor észreveszi az emlékezőképesség romlásának első jeleit. Valójában azonban a gondolkodás sebessége, az elvont gondolkodásra való képesség, valamint a fejtörők megoldásának képessége már 27 éves korban csökkenésnek indul.
Tegyen agya egészségéért

A fent leírtak világos figyelmeztetést jelentenek arra vonatkozóan, hogy nemcsak a fenekünknek és a hasunknak van szüksége rendszeres edzésre, hanem az agyunknak is. Mit tehetünk agyunk fitten tartásáért?
Táplálja az agyát

Agyunknak ugyanarra a táplálékra van szüksége, ami gondoskodik testünk egyéb izmairól is. Fogyasszon antioxidánsokban és omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket, például halat és olívaolajat.
Ne essen túlzásokba

Nem kell, hogy minden telefonszámot, dátumot, és minden találkozó időpontját fejből tudja. Semmi gond nincs azzal, ha megszabadítja az agyát azoktól az adatoktól, amelyeket lejegyezhet mondjuk a noteszébe.
Legyen aktív

A fizikai aktivitás befolyásolhatja az agy azon részének nagyságát, amelyik összeköttetésben áll a hosszú távú memóriával. A futás és az úszás gyakorolja a legkedvezőbb hatást az agyra.
Játsszon

Nagyszerű hír minden számítógépőrültnek: egyes számítógépes játékok jó tréninget jelentenek az agy számára, és erősítik azt.
Szervezzen és vizualizáljon

Rendszerezze a memóriáját. Ha sokféle dolgot kell fejben tartania, rendezze őket logikai csoportokba. Valószínűleg a különféle kódjait, azonosítószámait is úgy jegyezte meg, hogy két vagy három számcsoportra bontotta őket, ugye? Ha nem, akkor kezdje el ezt mondjuk a PIN kódjával - ez tökéletes indítás az “agytréninghez"!
Lazítson

A relaxáció segít Önnek a stressz leküdésében. Amikor a stressz csökken, agyunk több erőt tud fordítani a működésre.

Forrás: dormeo.hu		  
 
0 komment , kategória:  Egészség, betegség  
Gaia, a Földanya
  2010-02-26 10:08:25, péntek
 
  Gaia (görögül Γαῖα, más néven Gé) istennő a görög mitológiában.

Az őselemek egyikeként Gaia testesítette meg a földet, ő volt a földanya. Az ősi zűrzavar és sötétség, Khaosz gyermeke. Testvére volt Erósz és Tartarosz. A föld magányosan érezte magát, ezért apa nélkül szülte meg Uranoszt, az eget, Oureiát, a hegyeket és Pontuszt, a tengereket. Erósz szerelemre lobbantotta a földet az ég iránt, és így történt, hogy Gaia saját gyermekével, Uranosszal nemzette a hat Titánt és a hat Titaniszt, akik legkedvesebb gyermekei lettek. A három küklopsz és a három százkarú szörnyeteg, a Hekatonkheirek is az ő gyermekeik voltak.

Uranosz, amikor meglátta szörnyszülött gyermekeit, mindet levetette a Tartaroszba, Gaia azonban sajnálta gyermekeit, és lement testvéréhez, hogy beszéljen gyermekeivel. A legifjabb titán, Kronosz vállalta anyja ötletét, miszerint rejtekhelyről megtámadja apját, és megfosztja férfiasságától, hogy ne születhessen több szörny. Gaia egy gyémántsarlót adott gyermekének. Amikor Uranosz elment Gaiához, hogy együtt háljanak, Kronosz előbújt rejtekhelyéről, és levágta Uránosz hímtagját. Az ég óriási üvöltéssel elvált a földtől, és a porba hulló vérből megszülettek az Erinnüszök, a Gigászok és a Meliák, akik nimfák lettek. A tengerbe cseppenő vérből pedig Aphrodité született meg. Miután Uranosz eltávolodott Gaiától, Erósz újra szerelemre lobbantotta a földet, ezúttal testvére, Pontusz irányába. A föld és a tengerek kapcsolatából születtek meg a tengeristenek, így Néreusz, Thaumasz, Phorküsz, Kétó és Eurübia. Tartarosz is nemzett gyermekeket Gaiának, mégpedig Ekhidnát és Tüphónt, akik további szörnyek szülei voltak, és sokszor támadtak az Olümposzra.

A föld megszületése és benépesülése után Gaia nyugodt időket élt meg. Megszülettek a Titánoktól Gaia unokái is, az olümposzi istenek. Azonban Kronosz egy jóslat miatt elnyelte gyermekeit, mert a jövőkép azt állította, hogy Kronosz valamelyik gyermeke fogja megdönteni uralmát. Gaia nem helyeselte fia kegyetlenségét, így segített Rheiának elrejteni a gyermek Zeuszt. Miután Zeusz került istenek és emberek élére, Gaia úgy döntött, már nem vesz részt unokái dolgaiban, így inkább csak jósoló és tanácsadó istennőként vett részt Zeusz uralkodásában. Rómában Tellus illetve Terra néven tisztelték.

Forrás: wikipédia.hu		  
 
0 komment , kategória:  Ismeretterjesztő  
Nincs Cím
  2010-02-26 10:05:21, péntek
 
 


AZ ISTENNŐ HÍVÁSA
A SÁMÁNASSZONYOK ŐSI ÉNEKE

(A sámánok a Pszichografológiában található Bumeráng jeles "dobni, teremteni" módszer alapján lettek létrehozva állítólag. A földanyás népek cserepei megtalálhatóak nálam. Sorsuk szerint végzetük Ezékiel könyvében található, mert frigyet kötöttek a halállal és a pokollal, hosszú lesz a kötél, hogy elnyújtózhassanak, szöryűség megérteni e tanítást.)



A Föld mely táplál, hordoz, életet ad és folyamatosan fenntart. Egy ősi misztérium, mely mindig velünk van, a hely mely dajkál, óv, tanít és minden pillanatban hozzánk szól.
A Föld, ez a hatalmas, végtelenül színes világ, millió változatos formájával, élőlények sokaságával, az elemek mindent átitató hatalmával bír. A Föld melyet őseink annyira mélyen tiszteltek, hogy napi rítusaikat hozzá igazították. Szertartásaik során lekesen ünnepelték az évszakok ritmikus változását, tudva, hogy ez az ősi TermészetAnya tartja fenn életük.

Mindez ma is így van, a civilizáció burkai alatt ott lüktet bennünk az a vágy, hogy hazaérkezzünk, énünk egyik része mohón vágyik a kapcsolódás örömére, lekünk még emlékszik a dobok mély, mindent elsöprő ritmusára, lábunk szeretné táncolni az ősi táncot, szemünk vágyik látni az ősi nyomokat. De elfelejtettük hogyan tegyük mindezt. Ez a honlap ezért született, hogy segítsen emlékezni, hogy segítsen hazatalálni a Nagy Anyához akit megannyi nyelven Földanyának hívtak. Mert ez az elfeledett szellemiség nem veszett el, az Istennő erőteli jelenléte újra előtör, hiába próbálták oly sokezer év alatt eltűntetni, megsemmisíteni, a felejtés ködébe burkolni.

Földanya, minden sebe ellenére erős maradt és gyökereiből életerő vibrál, hangja maga a szél, áramlása maga a víz, tánca maga a tűz és testünk maga a föld!
Bármily nehéznek tűnik, a dolgunk valójában nagyon egyszerű: az Istennő hazahív, szívünk viharos örvénylő útjain, fájdalmaink dzsungelén, örömünk diadalmán, sóvárgásunk nehéz lélegzetfelhőin túl ott vár ránk, és ha megtanulunk figyelni rá, azaz önmagunkra akkor a csodás kalandokban lehet részünk!

Mindehez segít hozzá az ének, a csörgő, a dob - ezek az egyszerű, de mégis nagyon régi eszközök, melyek segítségével megtanulhatjuk tisztelni a TermészetAnya gyermekeit, a fákat, a hegyeket, a folyókat, a madarakat, az emlősöket, a hüllőket és bármilyen fajta állatot vagy növényt! Hiszen minden él és ha engedjük, elkezd beszélni hozzánk!
A Sámánok, a SámánAsszonyok bölcsessége benne van archaikus dalokban, rituálékban, a füstölők illatában és benne van azokban a kérdésekben melyek éppen foglalkoztatnak bennünket. A segítő erők modern korunkban is rendelkezésünkre állnak, ha megfelelő tisztelettel közelítünk hozzájuk!




2010 február Anahitával, a MedveAnyával, a Leánnyal utazunk az új kezdetek felé!		  
 
0 komment , kategória:  Ismeretterjesztő  
Energia a naptól-varázsigék
  2010-02-26 09:59:27, péntek
 
 
A varázsige segítségével energiát gyűjthetünk a napistentől. Ezt az energiát meditálás, szertartások, kántálás stb. során használhatjuk fel.


Előkészületek

- Gyűjts össze egy kis port vagy homokot, és tedd egy edénybe vagy tartóba.
- Akkora képet rajzolj a Napról, hogy a fehér kavicsot a közepére tudd tenni.
- Ha másmilyen képet használsz, akkor úgy válaszd ki a képet, hogy a kavicsot a közepére tudd tenni, és még maradjon hely mellette.


A varázsige lépései

Első lépés:

Ülj le valahol, ahol a nap rád süt. Helyezd a Napról készült képet magad elé. Vedd a kavicsot a mágikusan erősebb kezedbe. Emeld a magasba a kavicsot tartó kezedet, hogy közelebb legyen a Naphoz. Mondd hangosan háromszor:

"Töltsd fel ezt a követ az erőddel
Ebben az időben
Az ......... órában"

(A kipontozott részben mondd el, hogy a nap hányadik órája van, hogy a napisten megtalálhasson téged a Földön.)

Második lépés:

A fehér kavicsot tedd a kép közepére. Koncentrálj arra, hogy a kő összekapcsolódik a képpel. Próbálj arra koncentrálni, hogy a kő magába gyűjti a Nap energiáját.


Harmadik lépés:

Amikor úgy érzed, hogy a kő már elég energiát szívott magába, vedd fel a papírlapról és szórd rá a homokot vagy a port, miközben ezt mondod:

"Földanya, Földanya,
Adj nekem erőt,
Új születést!"

Addig ismételd ezt a varázsigét, amíg az összes homok vagy por elfogyott az edényből vagy a tartóból.

Negyedik lépés:

Miután elvégezted az előző lépéseket, fogd a kavicsot, és tartsd a szíved fölé majd mondd ezt:


"Nap köve,
Te és én egyek vagyunk.
Az óra köve,
Enyém az erőd."


A varázsigéhez szükséges tárgyak és feltételek:

- Apró, fehér vagy majdnem teljesen fehér kavics
- Egy maréknyi por vagy homok
- Egy kép a Napról
- Legyél egyedül a szabad ég alatt, amikor a Nap a legmagasabb pontja környékén van (kb. délelőtt 11 és délután 1 között)

Forrás: Női portál		  
 
0 komment , kategória:  Ismeretterjesztő  
VII. Földanya Dalfesztivál
  2010-02-26 09:56:53, péntek
 
 

Földanya üzenete

Látszólag oly parányiak vagyunk, s úgy tűnik, szinte semmit nem tehetünk a világ sorsának megváltoztatásáért. De ez csak a látszat. Csak akkor tűnik reménytelennek minden erőfeszítés, ha anyagi szintű a gondolkodásunk


VII. Földanya Dalfesztivál egy tiszta, békés jövőért

Március 24-én este 7 órakor kerül megrendezésre a VII. Földanya Dalfesztivál Budapesten a Gaia Étteremben (VI. Jókai u. 13.).
A szervező-hazigazda Labant Csaba, a Csend dalnoka, béke nagykövet - az ügy iránt mélyen elkötelezett művész, természetvédő, jógatanár.

- Mi a célja ennek az évente megrendezésre kerülő programnak? - kérdeztük Csabát.

- Látszólag oly parányiak vagyunk, s úgy tűnik, szinte semmit nem tehetünk a világ sorsának megváltoztatásáért. De ez csak a látszat. Csak akkor tűnik reménytelennek minden erőfeszítés, ha anyagi szintű a gondolkodásunk. Azonban ha felismerjük a mélyebb spirituális törvényszerűségeket, úgy világossá válik előttünk, hogy igazából minden rajtunk és csakis rajtunk múlik. Egyetlen ember is képes megváltoztatni a világ sorsát, ha teljes lényével ezen van. A Földanya Dalfesztivál része annak a felajánlásnak, amit az Örökkévalónak tettem egy békés, tiszta jövőért, ahol az embereket nem az önző érdekek, hiú vágyak vagy éppen a kiszolgáltatottság és a kényszer irányítja, hanem az igaz szeretet, a felelősségteljes spirituális tudatosság.

- Mit tartasz a legfontosabb lépésnek, mit tanácsolsz azoknak, akik szeretnének ennek a folyamatnak részesei lenni? Mire volna leginkább szüksége ma a világnak? Természetbarát technológiák kidolgozására, gazdasági, politikai rendezésre, űrkutatásra, netán valami egészen más dologra?

- Azzal tehetjük a legtöbbet, ha nekilátunk megteremteni a benső békénket. Ennek előfeltétele az önismeret. Az emberi lélek rejtelmei mélyebbek a legmélyebb tengereknél is. Tudatalatti félelmeink, emócióink, kapzsiságunk, önzésünk mind megteremti a maga következményeit - így téve magát láthatóvá. Mindaz, amit magunk körül látunk - az bizony bennünk van. Emberi kapcsolatainkban a Teremtővel való kapcsolatunk tükröződik vissza, ölt formát. Mindenki, akivel életeink során találkozunk, bensőnknek egy figuráját testesíti meg.

Ha figyelmünket a bensőbe fordítjuk, s hallgatjuk az Örökkévalóból szüntelenül áradó Mennyei Muzsikát, a Szférák Zenéjét - akkor természetes módon feloldódik bennünk minden feszültség - utat engedve a lényünk mélyén lakozó időtlen bölcsességnek. Ezt a tudatállapotot Keleten megvilágosodásnak nevezik, a keresztény hagyományokban üdvözülésnek, megigazulásnak mondják. Törekedjünk szüntelen lelkesedéssel ezen tudatszint elérésére, ha a világot jobbá szeretnénk tenni - ezzel tehetjük a legtöbbet.

- A természetbarát technológia legalább oly régen rendelkezésre állna, mint a természetromboló - azonban a lényünkben megbúvó kapzsiság gátolja a megtestesülését. A vízautó s az örökmozgó régesrég - páncélszekrényben őrzött valóság. S ott is marad mindaddig amíg meg nem fulladunk a benzingőztől vagy végre legyőzi a kapzsiságot a felelősségérzet.

- Ami a gazdasági és politikai problémákat illeti, úgyszintén csakis önzetlen hozzáállással, testvéri szeretetben, egymás kultúrájának kölcsönös megbecsülésével lehetne rendbehozni. Az emberiség jelenlegi tudatszintjén lényünk teremtő energiájának javarészét sátáni törekvéseknek adjuk. Tesszük ezt öntudatlanul. A félelmeinkkel, kétségeinkkel, haragunkkal, elkeseredettségünkkel mind egy ördögi birodalmat építünk. Előrevetíti rémképét egy kor, amihez sajnos igen-igen közel állunk ma már - melyben maroknyi ember emberi mivoltát teljesen feledve hataloméhes fenevadként viselkedve teljeskörű ellenőrzése alatt tartja, és irányítja emberek milliárdjait. És most nem elsősorban a média befolyására gondolok. Biztonsági szempontokra hivatkozva a ,,terrorizmus elleni harc" ürügyén már legálisan is megfigyelhetővé vált mindenki. Ez a vélt biztonság azonban tálcán kínálja magát az ördögi erőknek - teljesen kiszolgáltatottá téve mindenkit a megfelelő pozíciókban lévők számára. Ezt még ráadásul tetézi a gazdasági kiszolgáltatottság is. A Föld oly gazdag planéta - elhalmozza az embert minden jóval.

A Természet kincsei mindenki számára jólétet biztosítanának - azonban a testvériesség helyett az önzés uralja világunkat - így egymás kihasználásával, becsapásával, sőt kizsigerelésével töltjük értékes időnket, amit kivétel nélkül mindnyájan Földanyánktól s Égatyánktól kaptunk - az Ő isteni szeretetük elérésére. A pénzrendszer oly ravasz módon van kitalálva, hogy a sajátunknak vélt pénzünket gyakorlatilag béreljük. Még az állami költségvetés is kőkemény uzsorát fizet valakiknek - egyre jobban eladósítva bennünket. Pénzügyi szakemberek már régóta rebesgetik, hogy a pénz nem tiszta érték-csere eszköz, hanem egy szűk, bennfentes csoport monopóliuma. Minél többet dolgozunk, ők annál gazdagabbak lesznek nálunk, míg mi az idő előrehaladtával egyre inkább elszegényedünk.

A gazdaság és a legtöbb ország politikai vezetése olyan korrupt, a spirituális etikát nem ismerő emberek kezében van - akik nemcsak népüket árulják el, de sok esetben még emberi mivoltukat is. Gondoljunk csak a Nagy Testvérre, aki a terrorizmus elleni harc ürügyével lerohanja szépen sorban azokat az országokat, ahol egy láthatatlan, gazdasági háborúval nem tud célt érni. Afganisztánban nem találták meg USAma bin Ladent (milyen beszédes név!), hiába bombázták rommá az egész országot - milliókat írtva ki, tömegeket téve árvává, földönfutóvá. Irakban 2 év kutakodás során sem találtak semmiféle biológiai fegyver gyártására utaló nyomot, pedig azzal a határozott váddal támadták meg annak idején az országot, hogy az titokban tömegpusztító vegyi- és biológiai fegyvereket gyárt. Az igazi ok sokkal inkább a hatalomvágy lehetett, s ne feledjük: a háborúskodás - míg sokaknak kín, nyomorúság, halál - addig egyeseknek hideg szívvel kezelt üzlet. Az újjáépítési bizniszről nem is beszélve

Ez a sok érzéketlenség, agresszió mind a lelki megismerésünk hiányának a következményei. A fizikai szintű felelősök csupán tetteikért, döntéseikért felelősek. A spirituális okok fizikai szintről nézve láthatatlanok, sőt materialista gondolkodással semmiféle összefüggésbe sem hozhatók a történésekkel. Azonban kauzális szinten mégis szoros összefüggésben állnak egymással. Határozottan állítom, hogy ha pl. Hazánkban igazi testvéri összetartás lenne az emberek között, akkor idegenszívű, korrupt és igaztalan emberek még utcaseprők sem lehetnének, nemhogy kormánytagok... A problémákat nem lehet megoldani útlezárásokkal, tüntetésekkel - még ha teljesen jogosak és érthetőek is. LÉNYEGI VÁLTOZÁST csakis lényünk megváltoztatásával érhetünk el.

Először is ismerjük fel lelki felelősségünket az életünkben jelenlévő problémákért. Ebből következik majd, hogy őszintén meg tudunk bocsájtani a látszólagos felelősöknek (a fizikai szintű felelősöknek). Szeretetünk felhajtóerőt adhat nekik is lényük mély átformálására - legyen szó akár közeli családtagjainkról vagy egy távoli ország miniszterelnökéről. LELKE MÉLYÉN MINDENKI BÉKÉT AKAR. Ismerjük fel, hogy a világ rombolói karmikus kényszerpályán vannak - azt teszik, amire a jelenlegi legjobb tudásuk szerint képesek. Az öröklét tévedhetetlen törvényei alapján valamiért erre lehetőséget kaptak a mindent átható Isteni akarattól. Ennek jogosságát nincs értelme vitatnunk, sokkal inkább feladatunk önvád nélküli őszinte alázattal önvizsgálatot tartani. Váljunk a szeretet és a bölcsesség világítótornyaivá ebben a sötét, ködös korban! Ha haraggal a szívünkben gondolunk a miniszteri székben terpeszkedő öltönyös-nyakkendős tömeggyilkosokra, akkor hogyan is remélhetnénk, hogy ők ennek ellenére felismerik bennünk a lelki testvért? Emelkedjünk aggodalmaink s félelmeink fölé, eresszük szélnek haragunkat - nyissuk meg lényünket az örök szeretet számára, hogy fénybe fordítsuk ezt a sápadt világot. Nincs okunk késlekedni - Isten határtalan kegye, hogy még mindig ad lehetőséget számunkra.

Nyújtsunk lelkünkben jobbot a balosoknak is. Így teremthetünk csak egységet.
- Az űrkutatás sem egy építő jellegű befektetés - sokkal inkább szükséges volna az emberi szívek közt tátongó űrt kitölteni. Vagyis betölteni mindent kitöltő, átható, feloldó SZERETETTEL.
- A TECHNIKAI FEJLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰEN A KÁRUNKRA VÁLIK, HA NEM JÁR EGYÜTT MEGFELELŐ ARÁNYÚ LELKI FEJLŐDÉSSEL. Felelősségteljes, emberi gondolkodás csak teljesen lecsendesített elmével lehetséges. Fel kell ismernünk a lélek valóságát. Nem vallási értelemben értem, hanem tudományosan. A lelkiség (spiritualitás) tudomány - az időtlen bölcsesség tudománya. Emberi elme felfogni nem képes - lelkünkkel tudjuk megélni azt a csodát, amit létezésnek nevezünk. A materialista tudomány - bár űrszondákat küld távoli galaxisokba, rutinműtétként cserélgeti ki élőlények génjeit, technikailag képes megfigyelni akár testünk minden atomjának mozgását egyenként is - mégsincs halvány fogalma sem az ÉLET VALÓDI TERMÉSZETÉRŐL.

- A világ összes problémájának megoldására egyetlen csodaszer a lelki megismerés benső ösvénye. Ezzel tehetjük az egyetlen maradandó és érdemleges dolgot magunkért s mindenkiért egyaránt. A problémák mibenléte, formája, jellege oly szerteágazó - azonban mindnek egy spirituális oka van: a lélekismeret hiánya. Minden zűrzavar, probléma megoldást nyer, ha felébredve a látszatvilág álmából a Benső Égi

Zenét hallgatva a Mindenható gyermekeihez méltó módon kezdünk élni.
- Startkő ezen úton a felelősségteljes életvitel, a vegetáriánus életmód - hisz amíg érző lények életének megrablásával próbáljuk éhünket csillapítani, addig köszönőviszonyban sem vagyunk a tudatossággal. Ne féljünk az orvostudomány üres riogatásaitól, nyilvánvaló tény, hogy az ember növényevő - csupán durva csúsztatások döbbenetes és szomorú eredménye, hogy a hivatalos álláspont szerint szükség van a húsra. Ez főként az orvostudomány dogmatikus mivoltát fémjelzi. Szomorú, hogy pénzügyi-hatalmi érdekeknek van alárendelve a tudománynak még az ilyen alapvető, az ember testi működésével foglalkozó ága, a biológia is. Próbáljuk ki bátran a tisztán növényi étrendet, s rá fogunk ébredni, hogy a húsevés nemcsak egészségtelen, erkölcstelen, környezetromboló, perverz - de eltorzítja az ember morális érzékét is - így téve befolyásolhatóvá, irányíthatóvá. Tolsztoj, aki elkötelezett vegetáriánus volt mondta egyszer: ,,amíg vágóhidak vannak, addig csataterek is lesznek". Szívleljük meg a jótanácsot, amit tizenöt év saját tapasztalatom is teljes mértékben igazol. Messzemenőkig állítom, hogy csakis pozitív változásokat tapasztaltam magamon minden téren. Törekedjünk a Természettel, a Földanyával való minél mélyebb harmóniára. A testi táplálkozás alap csupán - minden szinten építő, erőszakmentes táplálékokkal töltekezzünk, legyen szó akár bármilyen időtöltésről. Olyanokká leszünk, amilyen természetű dolgoknak szenteljük a figyelmünket. Ha a világi hívságok csábításának engedve félretesszük a létezés egyetlen tényleges célját, az Időtlen Igazság megismerését, akkor hiábavaló az életünk.

Úgy tartom, hogy mindnyájan azzal a szent elhatározással születtünk, hogy életünk minden percében a Teljesség felé törekszünk majd. Aztán beleszületve az előző életeinkben magunk formálta környezetbe, családba, könnyen feledésbe merült ez a nemes fogadalom. Nagyon megrázó dolog a halálos ágyunkon döbbenni rá, hogy már megint elszúrtuk, hogy egy újabb életen keresztül a halál hamis fénnyel csábító ösvényén jártunk. A halál ösvénye ragadós, mint a mocsár - teli van kibogozhatatlan vágyak tekergő indáival, délibábos célok tűnékeny képeivel, félelmek megtévesztő ködével. Járjunk a Fény ösvényén, sose térjünk le a szeretet igaz útjáról, bármiféle csábítás próbáljon is behálózni! Kitartóan figyeljük a legbenső tiszta hangot, mely az egyetlen vezérfonál, melynek mentén járva biztosan kiszabadulunk a születések és halálok átláthatatlan labirintusából! Ezen a benső utazáson minden lépéssel tiszteletünket rójuk le az előttünk járók felé. S lelkesítést, bíztatást küldünk vele az utánunk jövőknek is. Ez adjon erőt a nehéz időszakokban, s meglesz erőfeszítéseink gyümölcse. Egyben ezzel szolgáljuk legjobban az egész világot is.

- Az est programjának részleteiről mondasz valami előzetest?

- Nagy örömömre sok kedves vendégművész állt az ügy mellé. Dévai Nagy Kamilla a tőle megszokott csodálatos magyar zenét játsza, Huzella Péter megzenésített verseket ad elő. Külföldi vendégünk, Lilian Pardun sámánnő különleges fejhangú éneklését mutatja be. Schirilla Gyuri, a népszerű jeges dunaátúszó a folyók tisztaságának fontosságáról és a Természet szeretetéről fog beszélni. Szolnoki Peti, a Bonbon együttes népszerű énekese kevésbé közismert oldaláról mutatkozik be - a kiváló zenész akusztikus kísérettel fog dalolni és fuvolázni. Juszt Judit színésznő szavalni fog, s egy kevésbé ismert, de rendkívüli tehetséggel megáldott költő, népdalénekes leány is bemutatkozik majd: Székely Ilona Kornélia. Meglepetések is előfordulhatnak még, több jól ismert hazai sztár jelezte jöveteli szándékát, azzal a kéréssel, hogy ne tegyük rá nevüket a plakátra - legyenek igazi meglepetések. És persze jómagam is - mint házigazda előadom néhány dalomat. Az estről videófelvétel is készül, amit DVD-n elérhetővé teszünk mindazok számára, akik ott lesznek vagy éppen nem tudnak ott lenni. A helyszín a hamarosan megnyíló Gaia Étterem, melynek tiszta vegetáriánus konyháját jószívvel ajánljuk mindenkinek.

Csillagösvény Alapítvány

Forrás: harmoNET.hu		  
 
0 komment , kategória:  Kelet örökségek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2010.01 2010. Február 2010.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 129 db bejegyzés
e év: 995 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2285
  • e Hét: 4607
  • e Hónap: 10848
  • e Év: 63114
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.