|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
|
|
2010-02-04 20:04:56, csütörtök
|
| |
| |
Szia Erika!
Szép, és nagyon szomorú vers... pont ilyen a hangulatom.. jó éjt, szép álmokat.. pusszantalak Jutka
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: BATÁTAIMTŐL,ISMERÖSEIMTŐL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-02-04 18:01:09, csütörtök
|
| |
| |
Utolsó remény az emlék
Körülvesz egy érzés,
Az emléke a szívemben él,
Legbelül szinte már széttép,
És most hogy nincs, emészt,
Üres minden lépésem,
A köd egyre nagyobb körülöttem,
Eltévedtem a gondokban,
Kiutat nem találtam,
Keresem a szürke felhő helyett,
A napsütötte reménnyel teli eget,
De most már késő úgy érzem,
Ellepett e komoly hiányok érzése...
Nincs benne élet,
És nincs benne cél sem,
Nincs semmi, ami a szívemben élhet,
Ezeket, az utakat járom,
Hamis minden tettem és csak egyre fáradok...
Remélem, kapok még segítő kezet,
Olyat, amit énekelek,
Egy angyali reményt az Életembe...
(Talán megérdemlem...)
Verebélyi Noémi
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: MAGÁNY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-02-04 17:57:10, csütörtök
|
| |
| |
A semmit kaptam
Magányosan élem az éveket
Nem így álmodtam meg az életet!
Elárultak az emberek,
Egy keresztre feszítettek!
Az esőben nem áztam
A szegényeket mindig sajnáltam
A sötétben sose féltem
De egyedül voltam a fényben!
Túl erővel harcoltam,
A csatát feladni sose akartam!
Segítségért sokszor kiáltottam.
De a társakat hiába vártam...
Rosszat én sose akartam,
Mégis sokszor csalódtam!
Magasból mélybe zuhantam...
A halálra mindig gondoltam.
Álmaimnak sokszor éltem,
De sajnos mindig felébredtem...
Oly sok mindent akartam,
De végül a semmit kapta
Braun István
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: MAGÁNY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-02-04 17:50:47, csütörtök
|
| |
| |
Könnycsepp
Lelkemből indul
Fölkúszik bennem
csatornáim nyitogatja
S kibuggyan...
Igazgyöngy
Végig gördül arcomon,
Szám sarkában megpihen
Tovább gurul
Államon hintázik kicsit
Mielőtt aláhull...
Sós, mint a tengerek cseppje
Megkeseríti szám ízét,
De kiszabadítja gyomok alól
Lelkem kitaposott ösvényét
S vele távozik belőlem a rossz
Nem!
Nem vagyok gonosz
Csak néha konok
Arcomon sors pecsétjét viselő bélyeg
Szememben régmúlt rettegése
Hangomban bujkál
A jövő összes keresztje
S már látom
Könnytükör szivárvány színében
Hogyan alakul
semmiből...
Minden...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÁJDALOM,BÚCSÚZÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-02-04 17:41:18, csütörtök
|
| |
| |
Búcsúzás
El kell, hogy végleg engedjelek
Szörnyű fájdalmaktól szenvedek
Nem tudok már álmoddal aludni
Mert arra kelek kezd meghasadni
A szívemet, hol a remény tüze élt
Most szörnyű felismerés tépi szét
Az eszmélés, mostanra megértette
Azt kit szeretett örökre elvesztette
Mennyire tudd igen, a szív tud fájni
Mellkasomban, a lét kezd szétválni
Tőlem független, most értette meg
Elhagyta őt örökre az, kit szeretett
Kettőnk álmát, nem képes elhinni
Szörnyű gyász múltunkat, temetni
S temetni kell nem létező jövőnket
Miből boldogan gyűjtöttük erőnket
Most lelkem bánatát, szívem viseli
Zakatol, mintha életért kell küzdeni
Belehasít, vérzőn egy szörnyű szúrás
Minden ilyen, egy gyönyörű elmúlás
Egy emlék, mit őszinte szavad adott
Egy érintés mit kezed, rajtam hagyott
Egy gondolat, hogy mi ketten egy pár
Mostanra belátom, emlék volt csupán
A legszebb, a legédesebb, minden kép
Az elmúlással szívem törik örökre szét
Akkora a fájdalom, azt érzem belehalok
Nem tudom meddig tart, de élni akarok
Hiszem a szív, így csak akkor tud fájni
Ha az emlékekért a múltba kell szállni
Ott elengedni, minden sóvárgó reményt
De minden szárnyalás, a szívet tépi szét
Minden elengedett remény lesz dobbanás
Most szívem zakatol, szörnyű az elmúlás
Milliónyi átélt, s elképzelt álom menekül
Nem maradok a végére csakis, egyedül
Ám sohasem fogom tudni azt megérteni
Hogyan tudtál Belőlem akkor kiszeretni
Hogyan tudtál, már szemeimbe se nézni
Vajon kivé kellett ehhez engem elképzelni
Megsúgom, ha szívemet a bánat épp érte
Elmentem sétálni, mert felnéztem az égre
S kértem az angyalok segítségét is értünk
Mert, szeretném, hogy mi boldogan éljünk
Mindenhol, mindenben van éltető ellentét
Mivé is lenne e világ, ha nincs különbség
A jó és rossz, a magány és szerelem között
Így eshet, hogy van ellentét két szív között
Az egyik épp kevésbé, vagy jobban szeret
Ám belül a szívben ég, ugyanaz a szeretet
Nekünk e különbség épp, hogy megadatott
A Te szíved velem oly gyorsan szakított
Hidd el, én is veszítettem néha álmaimból
Ám ez által léptem feléd ki, a vágyaimból
A Nagy életnek nevezett, fizikai világba
Hol a tökéletes, helyett naponta Rád várva
Éreztem, hogy ébren még szebb a szerelem
S naponta a boldogságunk, Veled keresem
Hát tudd, azáltal, hogy itt hagytál egyedül
A boldogság, mit Te adtál messzire elkerül
A cím az lett, ˝Búcsúzás˝ egy szomorú szó
Most én búcsúzom, Tőled Angyal, legyél jó
Ugyanazt kívánom Neked, találd meg párod
S még egy, hidd el, vannak az életben álmok!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÁJDALOM,BÚCSÚZÁS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-02-04 17:35:42, csütörtök
|
| |
| |
Már csak egy álom
Hogy, mily boldogság is a szerelem
Csak az érti, ki mondta már: szeretem
Mikor kéz a kézben sétáltok édesen
S mindenben ott ragyog a szerelem
Minden megtelik örömmel s csodával
Két szerelmes szív közös kis álmával
Leírhatatlan mennyi apró kis csoda
Lesz ilyenkor a szíveknek otthona
S most mégis e sorok csak felednek
E csodának örökre falakat emelnek
Nincs már kezemben kicsiny kezed
A szemem nem látja csodás szemed
Megszűnt e világ ragyogni nekem
Mindenhol, fullasztó hiányod lelem
Hogy, van szerelemnek másik oldala
Most érzem, nem vagy életem oltalma
Nem vagy már, kihez ajkam suttogna
Kit karom féltőn a világtól átkarolna
Tudom, azt mondtad, gyermek vagyok
E biztonságot, mit adhatok nem akarod
Nem akartalak meggyőzni, ezt érezni kell
Ha a szíved bizonytalan, akkor menni kell
De hidd el, nem engedted, hogy meglássál
A szíved legtisztább érzéseitől úgy elzártál
Tudom, kérted adjak időt, hogy felengedj
Ám Te is láthattad, szívem engem se enged
Elvarázsolt az angyali lényed, szárnyaltam
Kezedet megfogva a magasban Rád vártam
Most már tudom, túl sok lehettem Neked
Ha ma tehetném én is földön járnék Veled
S ha majd kinyílna szíved egyetlen ajtaja
Kezemet nyújtva kérném, füledbe suttogva
Ha készen állsz édes kis angyal, repíts el
Veled szárnyalva a kék ég boldogan ölel
Hozzánk szállnak szerelmes kis madarak
Az égből figyelő csillagok csak hallgatnak
Ám a sorokat megtöri, megint a magányom
Nézd már Te bolond, hisz ez már csak álom!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: MAGÁNY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-02-04 17:27:33, csütörtök
|
| |
| |
Összetört szív
Lassan álomra hajtom fejem
Az éjszaka itt voltál Velem
Nem tudtalak elhessegetni
Csak is csöndben szeretni
Az elmúlás, nem lett részem
Ami volt még most is érzem
S felnézve az eget kérdem
Miért lett hiányod részem
Miért nem figyeltem Reád
Hisz szóltál mindig Reám
Vigyázzak a szerelemmel
Még várjak az érzésekkel
Még egy kicsi időt Te kérsz
Még a szerelmünktől félsz
Ám ha nem rohanok eléd
Közeledhetek is Feléd
Ám nézd mily őrült voltam
Hibáimból nem tanultam
Mostanra már elárvultam
Magam a földre hulltam
Most, hogy nem vagy Nekem
Megértettem mi a szerelem
Ha én vágyom azt a Napot
Mikor édes érintésed adod
S talán ez az egy érintés lesz
Mivel közlöd, hogy szeretsz
Hogy miénk az élet a világ
A Te szíved is úgy imád
Mond, miért csak mostanra
Leltem a nyugodalmamra
Most már tudnék én várni
Örömömben táncot járni
Hogy, érzem vagy Nekem
Hogy, ez az igaz szerelem
Ne haragudj kérlek Rám
A szívem összetört már!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZERELEM |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
2010. Február
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
110 db bejegyzés |
| e év: |
1568 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 783
- e Hét: 4097
- e Hónap: 8130
- e Év: 67383
|
|
|
Offline
