Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Néked szól
  2010-02-09 23:57:49, kedd
 
  Szép Ernő: Néked szól

Néked ki száz év múlva sétálsz a séta úton
S botoddal, ha szokás lesz akkor is bottal menni,
Unottan piszkálsz száradt levelek közt, e semmi
Foszlány papírt, barátom, révedve Néked nyújtom.

Meleg leheletem fut a tiszta papirosra
Mely eléd zöröghet a levelek közt a porban,
Addig tudom sok sár eltörli a szót a sorban,
Elrongyolja a szél, az eső barnára mossa.

Épp olyan lesz talán a természeted mint nékem,
Szemed is ilyen lesz tán, a hangod is hasonló,
Tán még a képed is meg járásod is s a romló
Években éppen így csüngsz majd a végtelenségen.

Jobb kezem adnám Néked, ki ott jársz messze távol,
Szeretnék Véled kezet fogni s szemedbe nézni,
Te is leszel majd úgy hogy lelked holt múltban érzi
Igaz hívedet s avval beszélni vágyva vágyol.

Téged tudósítlak hogy itt voltam a világon,
Hogy szívem vert s halk h-val mindegyre lélegzettem,
Fenn voltam és aludtam, mozogtam, ittam-ettem,
Isten felől hallottam s meg kell itt halni, látom.

Gyermek voltam, fiú, meg ifjú s így ember lettem.
Ajkam beszélt, nevetett, danolt, fütyült, sóhajtott,
Szemem könnyeket ejtett, arcomon mosoly hajtott,
Játszottam és küszködtem, unatkoztam, szenvedtem.

Járás közben megálltam utcákon, úton, kertben,
Ébredve néztem szét: a világon vagyok, élek.
Álltam sokszor tükörben s láttam bámulok, félek
S próbáltam hangom: hah! - és magam meg nem ismertem.

Szerettem von egyetlent, határtalant csinálni,
Hírt adni: itt vagyok! - hogy mind a tengert bejárja,
Mint kezdő nap, mosollyal sütni szegény világra,
S végre orvosságot a halál ellen tanálni.

Ki él mindenkit látni s mindenkivel beszélni
És meghallani mindent és mindenütt ott lenni,
Minden gyönyörön s minden bánaton végig menni,
S időkben és mezekben mindenki helyett élni.

Egy-egy ismeretlennek nyakába vágytam esni:
Óh élsz te is? Hogy hínak mondd? Mit gondolsz magadba?
Tudod hogy egyszer élünk? És őt karon ragadva
Sietni el vele a boldogságot keresni.

Hallottam: boldogság. És azt mondták hogy az nincsen.
De hiába mondták meg, mégis csak azt kerestem,
Azt hittem énvelem majd kivételt tesz az isten
És tréfa rabság lesz az élet mézes-bilincsen.

Egy aranyat kerestem kit senki el nem vesztett,
Kerestem a napot ki estefelé nem megy le,
A gyermekek édesded dolgát kívántam egyre,
Fúlásig szedni vágytam borult szőlő gerezdet.

Én vágytam csolnakon csak úgy úszni fél álomban
Vágytam csak lengni hintán hunyt szemmel andalodva,
Arany zúgásban, milyent hoz kagylók hajnal-odva,
Vagy tűnni néma ménen hajadonfőtt néma honban.

Ősszel mindig gondoltam: boldog leszek a télen.
Télen: hogy a tavasszal. Nyáron: hogy majd az ősszel,
Én vártam és vártam s úgy vártalak mikor jössz el
Te fényes édes évad, mikor világom élem.

Jaj, most is hogy leírtam: élem, szívem kiújul,
Mint ha bujkált a tűz a hamvadt kazalba mélyen
S a pernye új hévséget fog s fellángol éjfélen
És füstöl és parázslik, ég-húny s a szikra hull, hull.

Hívó élet, friss pázsit, mezítláb lépni rajta,
A völgyben dal, világos kastélyban éji pengés,
Visszhang a mély erdőben, tengeren kék merengés,
Gyertyák fényében emlék, lány gyúlt, ügyetlen ajka.

Rózsa Balaton, rózsa, hervadt levélből Tátra,
Szerelem, pillangóból felleg, trillából orkán,
Szerelem, gőze méznek, gyász lángok csoda tortán,
Szerelem: rebben tőlem madárnak mind a fákra.

Két karom volt derékon köröskörül karolni,
Két ajkam csókot tudni, fogaim marni gyengén,
Szemem volt mást nem látni, csak őt, hunyván-merengvén,
Hangom lihegni, búgni, jajdulni s szót nem szólni.

Izennem kéne Néked. Mindent szivárvány-ívre
Felnyújtanék hogy Hozzád jusson. Te, fáj a mellben
A szív. Mint égett seb, mint villámlás vak tengerben,
Mint haldokolni szomjam, úgy fáj az ember szíve.

Te nem lehet leírni milyen szép volt az ég fenn
S milyen szép volt a nagy víz s a föld akármely tájon
Milyen szép volt. Tán jobban csodálom semhogy fájjon:
Hogy az élet, az élni való nem szép itt mégsem.

Vasúton és hajóval eljártam idegenbe,
Csak mulattak s kínlódtak mindenütt körülöttem,
Más-más nyelven váltottam szót s mindig visszajöttem,
Hiába megyek el: csak magammal megyek szembe.

Az igazit beszélni, azt úgy szerettem volna,
Panaszt felnyögni, ízes titkot kiadni s kérni
S mindent elkérni mástól s mi nékem van kimérni
S az élőknek köszönni s búcsúzni tőlök sorba.

Ismertem sok-sok embert s kerestem egy barátot
És ismertem sok nőt és egy barát nőt kerestem
S szívemmel a lemondás térdei elé estem
S a magánosság lett a legjobb barátom, látod.

Számolni kell hány évnél tartok s eltűrni halkan
Hogy a nap itt hagy mindig s mondani kell: jó estét,
A selyem élet lassan kopik le mint a festék
Orcáimon, hajam vész s már azt hiszem meghaltam.

Az életet barátom szétszórja itt az élet,
Én nem tudom mit éltem s mi az, hogy én ez voltam,
Már minden igazságnak, mely itt jár, udvaroltam,
Fáradt vagyok, nincs kedvem s magamról nem beszélek.

És képzelem még mindig, sejtem, remélem, várom
Hogy a boldogság fog majd egy reggel rám köszönni
S elment időm kezd majd, mint tavasz jön, vissza jönni
És minden szépre fordul s azt hajtom: álom, álom.

Én mindennap megnéztem a felhőket az égen
Mert szépek voltak, szépek szépség fölött, túl szépek
És tudtam mindörökre múlnak mint álom népek,
Ez fájdalom s öröm volt együtt s így volt jó nékem.

A felhők pártján voltam s virágokon borulva
S a tenger volt tanyám és a széllel kóboroltam,
S mégis mindig és mindig az emberek közt voltam
S mentem szorongva köztük színházba, háborúba.

Az elmúlás kiáradt. Halált egymástól vesznek
Az emberek. Eltört a szív. Nyomor, kín, baj, vadság
Paréja nő a kertben. Álom, remény, szabadság
Elszáradt. És hold és nap cserélve fönn repesnek.

Nincs más világosság itt, csak a halál. A száraz
Észben nincsen más mentség, csak a halál. Nincs vigasz,
Csak a halál. Fedél nincs, csak a halál. Ki hí, az
Csak a halál. Nincs válasz, csak a halál a válasz.

Elmúlni vágyom s vágyom. S felélni, jönni, lenni:
Csudálatos csudálat a nagy világ. Egyetlen.
Hogy ríttam volna gyáván: emberek! És kegyetlen
Ordítottam vón: téboly! pokol! nem igaz semmi!

De ez mind annyi volt mint mikor a sűrű nyájban
Egy juh nyugtalanul megy, fejét felfúrja, béget,
De elnyomják és nem látsz közöttük különbséget
Ahogy tűnnek mind a nagy porban, alkonyat tájban.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Emlék
  2010-02-09 23:56:08, kedd
 
  Juhász Gyula - Emlék

A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.

Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!

Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Bocsáss meg nekem
  2010-02-09 23:49:02, kedd
 
  Bocsáss meg nekem!


Volt egy nagyon gyönyörű pár, egy barna fiú és egy barna lány.
Boldogok voltak hosszú éveken át, bár csak ilyen lenne az egész világ!
Igen, ....de örökké semmi sem tarthat, a fiú útja másfelé haladt,
szerelmük most már csak egy emlék maradt.
Egy álomszép álom foszlott szerte, a lány zsebkendője könnyeit nyelte,
körülötte megváltozott minden, sajnos ő nem felejt könnyen.
Aki most ránéz az utcán, azt kérdi magától;
"Miért?" - Hisz nemrég még majdnem repült a boldogságtól, most pedig épp,
hogy nem hal a szomorúságtól.
Már elteltek hosszú-hosszú hónapok, s a lány azóta is egy srác miatt zokog.
Egy srác miatt ki most másra mosolyog, s másnak küldözget óriási virágcsokrot.
Szerették egymást hosszú éveken át, nem mondták, hogy elhervadt a virág.
Fájdalom s könny ragyogott a szemében, hát nem jutottam eszedbe egyszer sem?
Már mások ülnek kis piros padunkon, olyanok akik szerelmesek és boldogok nagyon.
Kár, hogy már engem nem tudsz szeretni, és sikerült ily hamar elfelejteni.
Nekem ez nem megy ily könnyen, még most is emiatt folyik könnyem.
Mire e levél hozzád elérkezik a síró kislány már nem létezik!
Nem láttál hulló csillagot?
Én voltam az ki eltávozott!
A temetőben egy harang fájdalmában kondul, a sok kisírt szem,
a kis sír felé fordul, a sírban egy lány nyugodt, ki már hónapok óta nem mosolygott.
Erdő mélyén egy kis híd alatt találtak rá, de sajnos késő volt már!
A srác éppen kihívóan mosolygott egy szőke lány szemébe,
mikor a postás levelet adott kezébe.
A levél hangulata boldogtalan volt egy lány szerelméről és haláláról szólt!
A fiú könnyes szemmel meredt a papírra, őrülten futott a temetőbe, sírva.
Zokogva rogyott a kis sír előtt térdre, ráborult bocsánatot kérve.
Rájött nem kellett más szerelme, csak azt az egy lányt szerette.
Sírva átkozta magát, miért nem jött előbb erre rá.
Szél fújt át az éji temetőn, és a fiú bánatosan, fejét a kis sírról felemelte.
Fájdalmas hangon valaki megszólalt: "SZERETLEK."
A fiú ráismert a hangra, majd újra ráborult a kis sírra.
"Bocsáss meg nekem!"




 
 
0 komment , kategória:  Szeretet írások  
Mindig csak adni
  2010-02-09 23:30:33, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Verses képeslapok  
Útravaló
  2010-02-09 23:15:27, kedd
 
  V. Shoffstall -- Útravaló


"Egy idő után megismered a különbséget,
egy kéz fogás,
és a bilincs szorítása között.

És megismered,
hogy a szerelem nem vonzalom,
és egy társ nem biztonság.

És megismered,
hogy a csók nem szerződés,
és az ajándék nem ígéret,
és elfogadod kudarcaid
emelt fővel és előre tekintő szemekkel,
asszonyi bájjal, férfias erővel,
s nem gyermeki bánattal.
És megismered hogyan építsd a jelen útját,
mert a holnapé túl bizonytalan,
hiszen a tervek, és jövők útja fél úton mindig megszakad.

Egy idő után megismered,
még a nap is megéget,
ha túl sokat kérsz.
Így virágoztasd csak fel saját kertedet,
díszítsd csak fel saját lelkedet,
és ne várd,
hogy valaki más hozzon virágot neked.

És tanuld meg,
hogy tudsz szívós lenni,
és igenis erős vagy,
és igenis vannak értékeid.
És tanulj, csak tanulj,
minden búcsúval csak tanulj. . . "
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A szív erényei
  2010-02-09 22:33:06, kedd
 
  Tatiosz - A szív erényei


Szavaim időtlenek, márvány lapra vésve élnek tovább. Hallgasd meg tanácsom:

1. Ha már tudod, mi végre születtél, megtudtad magadról a legfontosabbat.
2. Bár bánat a szívnek távoli dolgok után vágyódni, vágyaidat ne tekintsd hiábavalónak: ami mára megvalósult, tegnap még képzelet volt.
3. Ember számára nem létezik nehéz helyzet, csupán helyzetek vannak. A nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlennek tűnőhöz valamivel több.
4. Boldog életre vágyik minden ember. Ha élni akarsz, hagyj másokat is élni. Boldogságodat soha ne tedd függővé másoktól, így nem állod útját sem mások, sem a magad boldogságának.
5. Tudd, hogy szavadat félreérthetik. Olykor tetteidet is. A félreértés épp úgy hozzátartozik az emberhez, mint fához a levél, tengerhez a víz, törzshöz a kar, fejhez a gondolat. A félreértés oly természetesen jár-kel a világban, mintha együtt született volna a megértéssel. Ne magyarázkodjunk, ne szépítsük a történetet. Az igazság aranyból van és kiállja az idő próbáját.
6. A hallgatás tudománya: az istenek tudománya.
7. Állj az igazság pártján, de ne védd mindenáron a magad igazát. Semmi sem oltalmaz jobban a tévedéstől a nyitott szemnél, az értő fülnél, a mások iránti figyelemnél.
8., Hallgassunk meg másokat is, mert aki hallgatni tud, azt esetleg mások is meghallgatják.
9. A jót nehéz felismerni, ha nincs mihez viszonyítanunk. Az élet tanít meg erre a tudományra: kezedben a választás lehetősége jó és rossz között.
10. Az öröm képessége: az életrevalóság nagy képessége.
11. A jobb mindig a jó ellensége marad. Ne törekedj elsőségre, a dicsőség önelégültté, pökhendivé, lenézővé tesz. Akiket az élet mások fölé emelt, nagy árat fizettek érte. Légy kiváló hétköznapi életedben, és légy kiváló a szív erényeiben. A tülekedés meghasonlottá teszi a lelket: nem szép elsőség az, amelyet mások vére árán szereztünk meg.
12. Amikor a sors a szerencse trónusára ültet, akkor váltál a legszerencsétlenebbé... Fortuna kegyeltjének lenni múlandó királyság.
13. Vigyük végbe saját jótetteinket, ne várjunk rá, hogy mások tegyék meg helyettünk. A legkisebb jótett is elnyeri jutalmát.
14. Vegyük a dolgokat könnyedén, de mégse vegyük túl könnyen őket. Ami fontos és komoly dolog, az megfontolt döntést igényel. Az élet balgaságain, pedig tudjunk nevetni...
15. Mindennek adjuk meg, ami neki jár. A szemnek a látványt, a fülnek a muzsikát, a gondolatoknak a szárnyalást, a testnek a felüdülést, az igazságnak az elismerést, barátnak a barátot, az embernek a megbecsülést.
16. A nagy lélek megtisztul mások szeretete által és szeretetével másokat a fénybe emel. Élj a nagyság, e mindenki számára hozzáférhető formájával.
17. Nincs csodálatra méltóbb az embernél. Bánj vele ezen érdeme szerint.
Fordította:Vágó Gy. Zsuzsanna
 
 
0 komment , kategória:  Tatiosz  
Angyali üzenet a mai napra
  2010-02-09 16:42:55, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Angyali üzenetek  
Csodaszép estét!
  2010-02-09 16:41:52, kedd
 
  Szeretettel kívánok Mindenkinek



 
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés, köszöntés,köszönés  
Szuromi Esztertől
  2010-02-09 16:35:39, kedd
 
  Viccek:

Egy szerelő épp egy Harley motorjának a hengerfejét szerelte le,
amikor meglátta, hogy egy híres szívsebész lép be a szervizbe.
A szívsebész a szervizvezetőre várt, hogy nézze meg a motorját.
A szerelő átkiabált a termen:
- Hé, doki, kérdezhetek valamit?
A sebész kicsit csodálkozva odasétált a szerelőhöz, aki épp a motort
szerelte.
A szerelő kiegyenesedett, letörölte a kezét, és ezt kérdezte:
- Szóval, doki, nézze meg ezt a motort. Én is kinyitom a "szívet",
kiveszem a billentyűket, megjavítom, beteszem az új alkatrészeket, és
amikor kész, úgy működik, mintha új lenne. Hogy lehet az, hogy ezért
alig kapok egy kis lóvét, míg maga nagy pénzeket akaszt az alapjában
véve ugyanilyen munkáért?
A sebész elgondolkodott, elmosolyodott, és odasúgta a szerelőnek:
- Próbálja meg mindezt járó motorral!
--------------------------------------
Hogy köszönnek egymásnak a Parlamentben a miniszterek?
- Legyen ön is milliomos!
--------------------------------------
- Mondja hölgyem, van már partnere a következő tánchoz?
- Még nincsen.
- Akkor legyen szíves, vigyázzon a sörömre, amíg visszajövök!
--------------------------------------
Egy hosszú repülőút közepén az egyik pilóta elkezd rémülten ordítozni:
- Ó, istenem! Nézd a jelzést! Kifogyott az üzemanyag!
MINDANNYIAN SZÖRNYET FOGUNK HALNI!
- Hülye barom, ez a lámpa csak azt jelzi, hogy hallanak minket az utasok!!
--------------------------------------
"Én valahogy úgy vagyok a nőkkel, mint a zsiráfokkal:
Tetszik, tetszik de otthonra azért nem kéne..."
--------------------------------------
Feltaláltak egy új eszközt, amitől az autó belsejében 95%-kal csökken
a zajszint.
És ráadásul pontosan illeszkedik az asszony szájára.
--------------------------------------
Megérkezik a fáradt utazó, leszáll a vonatról, kérdezi az állomásfőnököt:
- Mondja, hol van itt a falu?
- Ezen a bekötőúton elindul, és három kilométer múlva ott lesz.
- Nem tudták volna egy kicsit közelebb tenni az állomást a faluhoz?
- Tehettük volna, de akkor messze lenne a sínektől.
--------------------------------------
A fényképészetbe betér egy matektanár:
- Szeretnék erről a filmről képeket csináltatni.
- 9x13?
- 117. Miért?
--------------------------------------
Múlt hónapban világméretű felmérést indított az ENSZ.
Egy kérdés volt:
"Kérem, mondja meg őszinte véleményét arra nézve, hogyan lehetne
megoldani az élelmiszerhiányt a világ többi részén?"
A felmérés nagy kudarccal végződött!
Afrikában nem tudták, mit jelent az "élelmiszer".
Kelet-Európában nem tudták, mit jelent az "őszintén".
Nyugat-Európában nem tudták, mit jelent a "hiány".
Kínában nem tudták, mit jelent a "vélemény".
Közel-Keleten nem tudták, mit jelent a "megoldás".
Dél-Amerikában nem tudták mit jelent a "kérem".
Az USA-ban pedig nem tudták, mit jelent a "világ többi része".
-------------------------------------
Két nő utazik vonatfülkében. Velük szemben ül egy őszes szakállas férfi.
A szőke súgva kérdezi a barnát: Te, ez nem István a király?
A barna súgva válaszol: Hülye vagy, az ezer éve meghalt!
Kis idő múlva belép egy férfi a fülkébe. - Hello István! Hogy vagy?
Ezer éve nem láttalak.
Erre a szőke - Na, ki a hülye?
 
 
0 komment , kategória:  Blogtársaktól kaptam 1  
Szuromi Esztertől
  2010-02-09 16:22:39, kedd
 
 




Feliratok a kutyás házak kapuján:


Bodri 6 másodperc alatt gyorsul százra. És Te?



----------------------------------------------------
Nem veszünk semmit, nem adunk el semmit, nem térünk át semmilyen hitre.
És ezt a kutyák is tudják.



----------------------------------------------------
Csöpike sem vegetáriánus!



----------------------------------------------------
Kutya : Betörő - 15 : 0



----------------------------------------------------
Nyugi', csak az eleje harap!



----------------------------------------------------
Amputációt és alakformálást vállalok. Próbáld ki. Gyere be csengetés
nélkül!



----------------------------------------------------
A kutyák szabadon mozognak, Ön szabadon -------------------------- ------------
Kedves betörő! A kutya mindenkit beenged, a gond kifelé jövet kezdődik.



----------------------------------------------------
Ne félj a kutyától! Ha csengetés nélkül jössz be, előbb lőlek le,
minthogy a kutya megharapna!
----------------------------------------------------
A farkaskutya veszélyes, a másiktól meg még én is félek!








----------------------------------------------------
(képekkel illusztráltam)




 
 
0 komment , kategória:  Blogtársaktól kaptam 1  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2010.01 2010. Február 2010.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 136 db bejegyzés
e év: 2702 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1051
  • e Hét: 5565
  • e Hónap: 10603
  • e Év: 140310
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.