|
2010-04-08 08:12:21, csütörtök
|
| |
| |
A FELTÁMADÁS RENDELTETÉSE
"Avagy nem ezeket kellett-e szenvednie a Krisztusnak és úgy menni be az ő dicsőségébe?" (Lk 24,26)
Urunk keresztje a kapu az Ő életébe: feltámadása azt jelenti, hogy most már hatalma van átadni nekem az Ő életét. Ha újjászülettem felülről, a feltámadott Úrtól elnyerem az Ő igazi életét.
Urunk feltámadásának az a rendeltetése, hogy "sok fiat vezet dicsőségre" (Zsid 2,10). Rendeltetésének betöltése adja neki azt a jogot, hogy minket Isten fiaivá tegyen. Sohasem vagyunk olyan kapcsolatban Istennel, mint Isten Fia, de a Fiú bevisz minket a fiúság helyzetébe. Amikor az Úr a halálból feltámadt, teljesen új életre támadt fel, olyan életre, amelyben testté létele előtt nem élt. Olyan életre támadt fel, amely nem is létezett azelőtt. Az Ő feltámadása azt jelenti nekünk, hogy minket is az Ő feltámadt életébe emel be, nem hagy meg régi életünkben. Jön egy nap, amikor majd a mi testünk is hasonlóvá lesz az Ő dicsőséges testéhez, de már most megismerhetjük az Ő feltámadásának erejét és járhatunk új életben. "Hogy megismerjem Őt és az Ő feltámadásának erejét" (Fil 3,10).
"...amiként te hatalmat adtál neki minden testen, hogy örök életet adjon mindazoknak, akiket néki adtál" (Jn 17,2). Az örök élet tapasztalati elnevezése: "Szent Szellem", aki itt és most az emberekben munkálkodik. A Szent Szellem az az isteni személy, aki növekvő hatalommal tapasztalattá teszi nekünk a váltságot. Hála legyen Istennek azért a dicső és felséges valóságért, hogy a Szent Szellem ki tudja formálni bennünk Jézus Krisztus igazi természetét, ha engedünk neki.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhitatok minden napra |
|
|
|
|
|
Offline
