|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2010-05-21 22:20:06, péntek
|
| |
| |
Videó link
Link
Piros pünkösd napján imádkoztam érted,
Piros pünkösd napján vártam visszatérted.
Tele volt a határ nyíló vadvirággal,
Vártalak a keresztútnál pünkösdi rózsával.
Mindhiába vártam, ősz is lett az óta,
Elhervadt már régen a pünkösdi rózsa.
Kacagó kis párom többé sosem hívlak,
Hisz a késő, fagyos télben jégvirágok nyilak
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-05-21 21:13:59, péntek
|
| |
| |
Benedek Elek: Pünkösdi harangok
Olyan szépen cseng a harang,
Mindha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.
Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.
Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének
.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-05-21 20:23:49, péntek
|
| |
| |
Szent Anna tó
Hely Csomád-hegység,
Hargita megye, Erdély
Típus krátertó
Hosszúság 0,62 km
Szélesség 0,46 km
Felszíni terület 0,2 km2
Legnagyobb mélység 7 m
Part hossza 1.73 km
Tengerszint feletti magasság 946 m
A Szent Anna-tó (románul Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.
A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.
A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. Az évi csapadékmennyiség a tónál 600-700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000-1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 mm-el növekednie kellene, de a földalatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 méter volt, 1907-ben 8,5 méter, jelenleg pedig 7 méter. Ezt a folyamatot elősegíti a meder feltöltődése és a növényzet terjedése. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.
A tó vulkáni jellege
A környéken a geológiai közelmúltban, mintegy 30 ezer évvel ezelőtt, erős vulkáni tevékenység folyt. A Csomád maga több, egykor aktív lávadóm együttese. A Szent Anna-tó úgynevezett maar-tó, azaz a láva és víz találkozása nyomán bekövetkező robbanás nyomán keletkezett. A Csomád mint vulkáni rendszer egykor hasonló robbanásos kitöréseket produkált, mint a Vezúv. Az izzó piroklasztáradások által magával ragadott fatörzsek maradványaiból két magyar kutató, Harangi Szabolcs és Kiss Balázs meghatározta a vulkán utolsó kitörésének idejét: ezek szerint 29 ezer évvel ezelőtt működött utoljára itt és egyben a Kárpát-medencében vulkán. A vulkáni lerakódásban található zöldamfibol-kristályok vizsgálatából következtetni tudtak arra is, hogy a Csomád alatt található szokatlanul megnyúlt magmakamrából az anyag annak idején 8-12 nap alatt tört a felszínre.
A tó keletkezéséről szóló legenda röviden:
Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.
Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.
Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.
A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdély |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-05-21 20:12:14, péntek
|
| |
| |
Pósa Lajos : Szent Anna taváról
Szeretettel Juhászné, Szúnyog Marika
Az Anna-tó madártávlatból
"Égbe nyúló bércek ezredéves fája:
Sötét rengetegnek öreg krónikása.
Mellette, körötte sorban állnak a fák,
Lombsúgta regéjét csöndesen hallgatják:
,,Szép Erdélyországban hajdanta, régente
Élt két sziklavárban két testvér levente.
Két testvér levente magas sziklavára:
Szomszéd bérctetőknek büszke koronája.
Rossz szívük, rossz lelkük volt a testvéreknek:
Nem szerették egymást, egyre vetélkedtek.
Egyik a másiknál különb akart lenni,
Csillogó pompával hírnevet szerezni.
Várpalota ormán egyszer szarka csörgött...
Dobogó hídon át egy hintó dübörgött.
A robogó hintót hat paripa húzta,
Üstökös fejüket arany koszorúzta.
Gyémántkő ragyogott gyönggyel a bogláron,
Pirosló rubintok lebegő csojtáron,
Bársonnyal kivarrva a hám és a gyeplő,
Lovak füle mellett lenge selyemkendő.
Táncolva vágtatott a vár udvarára
A jövevény vendég szép hat paripája.
Táncolva vágtatott a gyönyörű hat ló,
Csillagokat hányt a fényes ezüstpatkó.
A jövevény vendég szavára megálltak
Pázsitos közepén a vár udvarának.
Vár ura ott kinn volt, tetszett a szép fogat,
Ki is mondta mindjárt: adna érte sokat.
Jövevény vendégtől szép szerivel kérte:
Öt falut, de rögtön, szívesen ad érte.
Tetejibe pedig, csak úgy ráadásul,
Gulyát a tanyárúl, ménest a pusztárúl.
Sőt, ha ez is kevés, ezreket ad rája,
Hisz' tele van pénzzel az erszény, a láda.
De hiába kérte jobban-jobban mindég,
Csak nem adta mégse' a jövevény vendég.
Víg lakoma után kockát hoztak elő,
Várpalota ura volt egyre a nyerő,
Játszottak ezüstben, játszottak aranyban:
A jövevény vendég vesztett szakadatlan.
,,Ráteszem - fölkiált - gyémántos boglárom!
Pirosló rubinttal kirakott csojtárom!
Ráteszem a hintót szép hat paripámmal,
Szép hat paripámon ragyogó szerszámmal!"
Rátette kockára, hej de kár érette!
Azt a szép fogatot nyomban elvesztette.
Gyalog ment útjára, Isten tudja: hova...
Búsan nyerítgetett gyönyörű hat lova.
Örül a nyertes fél, kárörömet érez,
Büszkén átrobogott másnap az öccséhez.
Délceg paripáin arany, ezüstcsengő,
Bizony ez a fogat sok százezer pengő!
Ingerelte öccsét gúnyosan kacagva:
,,Nos, kinek van ilyen világszép fogatja!
Kis öcsike, lássuk, most tégy ki magadért!
Hátha gebéiddel elnyered a babért!"
,,Csak azért is szebb lesz - háborgott az öccse -
Korai örömed én taposom össze!
Kacagó gőgödet kacagásba fojtom,
Hogy ne legyen kedved csúfolódni folyton.
Várad ellenében itt van az én váram!
Minden ingó-bingó, amit találsz nálam!
Fogadok földembe, egész birtokomba:
Hozzád szebb fogattal vágtatok robogva.
Enyém lesz mindened, bátya, ha megnyerem,
Vagy pedig, majd ha fagy, tied lesz mindenem!
Ott leszek huszonnégy óra múlva nálad,
Zászlót a toronyra! Tisztogasd a várad!"
Másnap a vidékről a kerek udvarra
Hajadon lányokat összeparancsolta.
Kegyetlen, gonosznál-gonoszabb tervet szőtt,
Kiválogatta a legszebb tizenkettőt.
Mind felöltöztette őket hófehérbe,
Párosával fogta aranyos szekérbe.
Itt egy rózsaképű, ott ibolyaszemű,
Fehér gyöngysorfogú, cédrusfa-termetű.
Piros pántlika volt a virágos gyeplő -
,,Nosza, a bátyámhoz, mint a sebes szellő!
Paripáim, hipp-hopp, amoda, a várba!
Jövetelünket már bizonyosan várja."
Tizenkét hajadon nem akart indít'ni,
Egyebet se tudtak: csak zokogva sírni.
Hullott orcájukon szégyen és bú könnye.
Mint a liliomról pergő harmat gyöngye.
Vár ura fölpattant hamarost a bakra,
Ostorával cserdít nagyokat kacagva.
Oda vágott véle az ostorhegyesre:
Szöghajú Annára, a legkedvesebbre.
Szöghajú Annának vére kiserkedzett,
Égre emelt kézzel imádkozni kezdett:
,,Lágyítsd meg a szívét, mi édes Istenünk!
Atyánk, ha te velünk: kicsoda ellenünk!
Hajadon árváknak te légy pártfogója!
Gyönge leányzókat erős kezed ója!
Küldd el szívébe a béke szivárványát,
Terjeszd ki fölöttünk jóságodnak szárnyát!"
A gőgös kényúrnak szíve meg se dobban,
Imádkozó Annát vágta annál jobban.
Könnye folyt patakként, ömlött piros vére
A vár udvarának harmatos füvére.
Dörgés, villámlás közt szól az Úr haragja,
Megnyílt a föld keble, süllyedve, szakadva.
Összeomlott a vár rettentő robajjal,
Szikla, hegy, erdő, mind, messze zúgó zajjal.
Vár helyén tó támadt mély nagy medencében,
Tükrén tizenkét lány fehér hattyúképpen.
Ártatlan leányzók ott úsztak lebegve,
Angyali hangokon háladalt rebegve.
Zengő ének szárnya partra vitte őket,
Haza is vezette az Úrban hívőket.
Letette övéik szerető ölébe,
Boldogan mosolygó családi körébe.
Csak Anna maradt ott, egy szózatot hallván,
Kápolnát épített a csöndes tó partján.
Egész élte szent volt: imádság és hála...
Égbe szállt egy galamb: ennyi volt halála.
Szentté is avatta, aki szentté avat,
Szent-Anna tavának nevezték a tavat.
Templomi zászlókkal jöttek aztán népek:
A kis kápolnában fölcsendült az ének.
A csöndes tó vizét körül-körüljárták,
Velök énekeltek a százados sziklák.
Vissza-visszazengett a buzgó zsolozsma -
Oda már az ének, oda a kápolna!
Oda az a sok nép, csak ez a tó csillan...
Gyík se szalad erre, még lepke se illan.
Háborítatlan csend uralkodik itt lenn:
Nem lakik itt senki, csak az örök Isten"
Égbenyíló bércek ezredéves fája
Elhallgatva néz a Szent Anna tavába.
Sorba belenéznek körülötte a fák
Rég múltak regéjén magukat ringatják"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-05-21 19:11:56, péntek
|
| |
| |
Tóth Sándor: Odaátra
"Az Asztal énekében a lélek énekel
odaát, hol csillag dús nappalok
váltják a sort éjszakák nélkül,
s a hold sem vág keserves képet.
Ott ülnek örök-egy Időben, kiknek
neve-kelléke csak az évszám, mellyel
könyvekben rejteződnek. Ha felnyílik
a zárt szem, és zúduló tömegárban
felerősödik egy-egy kiáltás -, mintha hallanák.
Halljátok! Már Vörösmarty nektek
küldte üzenetét égiek asztalához,
ahogyan mi is, akik
a jobbik részt választottuk!
Szellemet súgjatok, érdekek helyébe
hadd lépne Lélek-járta valóság-
-érzet, mely ellene mond végül
a képtelen hazugoknak, s az
ember arcát Isten-arcúvá
tenné önhazánkban." |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-05-21 18:02:41, péntek
|
| |
| |
Vonattal és gyalog indultak a zarándokok Csíksomlyóra
Videó link Link
A Csíksomlyó Expressz mellett a Székely Gyorssal is sok zarándokok indult a kegyhelyre. A Budapestről induló vonatot friss kaláccsal, virággal és a régi Székely himnusszal köszöntötték Nagyváradon. Kolozsváron pedig sokan fel is szállhattak rá.
A Székely Gyors menetrend szerint, 12 óra 5 perckor lépte át a magyar-román országhatárt. A nagyváradi állomáson több száz ember fogadta a különvonattal utazókat. A virágokkal díszített szerelvény üdvözlésül lassított, majd Kolozsvárra haladt tovább.
Nem mindenki szállt azonban vonatra. Gyergyóalfaluból és Gyergyócsomafalváról több mint százan gyalogosan vágtak neki az ötven kilométeres útnak. A zarándokok szombat reggelre érkeznek meg Csíksomlyóra, ahol hagyományokhoz híven a gyergyóalfalviak vezetik majd a búcsús szentmisére vonuló tömeget.
Zarándok vonat
Videó link Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdély |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-05-21 18:00:30, péntek
|
| |
| |
A magok oltalmára..." - Erdélyi erődtemplomok
Videó link Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdély |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-05-21 12:31:05, péntek
|
| |
| |
Péter Erika: Piros pünkösd /Tykától kaptam/
"Húsvét után Ötvenedik nap,
Erdő-mező Friss erőre kap,
Virágokkal köszön Piros pünkösd napja,
Reggel ránk mosolyog Piros rózsaarca.
Színes virágszirmok Öltenek tűzruhát,
Kóstolják a harmat Páracseppillatát.
Csiklandozza a szél A pajkos bokrokat,
Huncut szellő cuppant Arcukra csókokat."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2010. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
162 db bejegyzés |
| e év: |
3087 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 789
- e Hét: 17181
- e Hónap: 29857
- e Év: 263604
|
|
|
Offline
