2010-06-11 14:23:53, péntek
|
|
|
Már sose bújsz hozzám,
úgy, mint régen,
És az aki voltál,
eltűnt érzem.
De szívem ez az őrült,
még is rád vár,
És tudom ez mindig
így lesz már.
Ha belehalok százszor is,
hogy elveszítlek téged,
Vagy gyötör is a félelem,
mert más is érdekel,
És ha százszor visszajár
még, a múltadból egy árnyék,
Nem számít más, szeretlek én.
Olyan régen az életem lettél,
Olyan régen már több vagy
mindennél,
Nekem sohase kellett más,
Örökké várnék rád.
Ha egy nap mégis elhagysz,
Szívem mindig visszavár,
Bolond szívem rád vár.
|
|
|
0 komment
, kategória: Magány |
|
|
|