|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2010-06-18 16:17:46, péntek
|
|
|
B. Radó Lili
Csak ülsz és várod. Olykor kitárod a karod,
szemedből boldog álmok édes derűje árad,
lelkedről lepkeszárnyon peregnek a dalok,
fiatal vagy és remélsz és harmatos a reggel.
Csak ülsz és várod. Előbb békén, majd egyre jobban
a szíved néha-néha hangosabban dobban,
hogy nyílik már az ajtó, hogy jönni fog feléd; és
ajtód előtt kopog! majd újra halkul a lépés.
Riadt szemedben némán fakul a ragyogás
s ajkadról tört virágként hervad le a mosoly.
Még biztatod magad, hogy jönni fog talán,
de két karod ernyedten mégis öledbe csuklik,
szemedből könny után könny törületlen szivárog,
s míg ülsz ajtód előtt és azt hiszed, hogy várod,
szívedről cseppek hullnak, megannyi vérző kláris,
már nem bánod, hogy nem jön, már nem bánod, ha fáj is
és nem bánod, hogy közben lassan leszáll az éj.
|
|
|
0 komment
, kategória: Magány |
|
|
|
|
|
2010-06-18 16:10:41, péntek
|
|
|
Nekem ennyi nem elég,
én ennél többre vágyom,
az már régóta kevés
ha az arcodat látom.
Nekem érzések kellenek,
és édes csókok,
gyönyörű percek, és
végtelen bókok.
Nekem egészen más kell,
valaki aki megért,
akinek nem elég az,
amit idáig elért.
Nekem valaki olyan kell,
aki mindig többre vágyik,
aki örökre velem marad,
és akinek a lelkem is számít.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szerelem 4. |
|
|
|
|
|
2010-06-18 16:07:28, péntek
|
|
|
A szeretet akkor él, ha minden nap igaz,
néhány szép pillanat az évekre nem vigasz.
Akit sokszor megbántottál, talán ma megbocsát,
de ha elfújtad a gyertyát, őrizd meg a fényt tovább!
|
|
|
0 komment
, kategória: Szeretet 1. |
|
|
|
|
|
2010-06-18 16:06:32, péntek
|
|
|
Álmainkban kedvesek a fények,
álmainkban ott ragyog az élet.
A szívek melyek új csodára várnak
álmainkban mind valóra válnak.
Álmainkban elkerül a bánat,
ha tél van is örülünk a nyárnak.
Ha sötét van nem félünk az éjtől
továbbálmodunk a napsütésről.
És mikor az álom nem marasztal,
csillagfényeket kerget a hajnal,
örülünk a kedves ébredésnek.
S a szívben mindig
új remények égnek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Álmok |
|
|
|
|
|
2010-06-18 16:05:18, péntek
|
|
|
Sose foglalkozz mások életével. Minek teszed? Hisz ott a saját életed.
Éld azt. Ha már mások életével foglalkozol, ha már mások múltjában
vájkálsz, akkor csak menekülsz önmagad elől. Futsz a saját lényed, a
saját jelened elöl. Természetesen az egod megpróbálja elhitetni veled,
hogy csak azért foglalkozol mások életével, hogy tanulj a hibáikból. De
ez csak egy kényelmes önbecsapás: nem tudsz más hibájából tanulni, mert
csak az a tiéd, amit megélsz, megtapasztalsz. Ha más ,,hibájából" okulva
te nem teszel meg valamit, akkor csak kihagyod a tapasztalás csodáját -
pedig csak az az ember értékeli s becsüli igazán a tüzet, aki már
megégette magát...
Úgyhogy ne foglalkozz mások életével. Csak arra fogod használni, hogy
megítéld az embert, s a nagy véleményformálás közben nem fogod
meghallani azt, amit mond, pedig egy gyilkos szájából megszülető
szavak is adhatnak csodát neked. S ne is tömd tele a fejed híres emberek
önéletrajzaiban szereplő adatokkal, mert hát könnyen lehet, hogy egyetlen
szó sem igaz az egészből. Egyetlen valaki viszont biztosan valódi: Te.
/ A. J. Christian /
|
|
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 4. |
|
|
|
|
|
2010-06-18 16:04:12, péntek
|
|
|
Grigo Zoltán
Fejem felett az égen,
Örvényt vetnek a csillagok,
Sebeket martak az évek,
Mióta feléd úton vagyok.
Jó lett volna jönni bűntelen,
Nem sötét utcák rejtekén,
Sziklákat görget az idő,
Te ott állsz a tetején.
Szavaim fűben lapulnak,
Feléd csak suttognom szabad,
Pedig viharos szelekben
Ketté törhetnek a szavak.
Törvényt kell érted bontanom,
Mert terád néznem nem lehet,
Ne hulljon bűnként fejedre
Áldás helyett, hogy szeretlek.
Olyan nehéz már hordani,
Titkokba fojtott szavakat,
Életet teremtett bennünk,
Egy bűnben fogant mozdulat.
De sorsunk, már összeforrt,
Bilincsbe verem az álmokat,
Hogyha egyszer bűnhődni kell,
Enyém legyen a kárhozat.
|
|
|
0 komment
, kategória: Álmok |
|
|
|
|
|
2010-06-18 16:03:19, péntek
|
|
|
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg, és te tanácsot adsz, nem teljesíted a kérésemet.
Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg az érzéseimet, és te elmagyarázod miért rossz,
hogy így érzek, akkor rám tiportál.
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg, és te úgy érzed, hogy valamit tenned kell, hogy
a probléma megoldódjon, bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy te süket vagy.
Nem kértem mást, csak hogy figyelj rám és hallgass meg.
Nem kértem, hogy tanácsolj, sem, hogy tegyél, nem kértem mást,
csak hogy hallgass meg. Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett.
Amikor teszel valamit helyettem, amit nekem kell megtennem,
csak megerősíted félelmemet és gyöngeségemet.
De ha elfogadod, hogy úgy érzek, ahogy érzek,
még ha ez az érzés számodra érthetetlen is, lehetővé teszed,
hogy megvizsgáljam és értelmet adjak az értelmetlennek.
Ha ez megtörténik, a válasz világossá válik és tanácsra nincs szükség.
Talán azért használ sok embernek az imádság, mert Isten nem ad tanácsot,
sem megoldást, figyel és meghallgat, a többit ránk bízza.
Tehát, te is kérlek figyelj rám és hallgass meg...
Ha szólni akarsz, várj egy ideig, és akkor már én is tudok rád figyelni.
Agnes Begnin
|
|
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 3. |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2010. Június
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
600 db bejegyzés |
e év: |
3099 db bejegyzés |
Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2443
- e Hét: 9319
- e Hónap: 18703
- e Év: 151257
|
|
|