|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2010-06-21 16:26:04, hétfő
|
|
|
Ha majd érzed a május illatát,
ha meghallod a kismadár dalát,
ha lázba ejt egy szép tavaszi est,
ha a szíved félve remegni kezd,
ha egy kis levelet csókolsz lázasan,
ha éjjeleket töltesz álmatlan,
ha sírva fakadsz majd egy bús éneken,
akkor tudni fogod, mi is a Szerelem!
|
|
|
0 komment
, kategória: Vallomás |
|
|
|
|
|
2010-06-21 16:24:21, hétfő
|
|
|
Mielőtt megismertelek, az életem olyan volt, mint egy holdtalan éjszaka.
Nagyon sötét, de azért akadtak csillagok is, az értelem apró fénypontjai.
Aztán egyszer csak átszáguldottál az egemen, mint valami meteor, s
hirtelen lángba borult, minden csupa szépség és ragyogás lett. Amikor
elváltunk, amikor a meteor lehullt a láthatár mögé, minden elsötétült.
Csakhogy a szememet már elvakította a fény, nem láttam többé a
csillagokat. És így már nem volt értelme semminek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Magamról |
|
|
|
|
|
2010-06-21 16:15:36, hétfő
|
|
|
Te légy az őrzőm, Te légy a kincsem,
Te légy a csendem, szó ami nincsen,
Te légy a párom, álmodd az álmom,
Te vezess által az égi varázson.
Szóljon a hangod, törjed a csendem,
Vesszen az éjjel szürke szívemben,
Csengjen az ének, járjad a táncod,
Lelkembe oltva égjen a lángod.
Te légy a tűz, te légy a kárhozat,
Te légy a szerelem egymagad.
Te légy a boldogság,
Te légy a végzetem,
Te légy az álmom,
Te légy az életem!
|
|
|
0 komment
, kategória: Szerelem 1. |
|
|
|
|
|
2010-06-21 13:25:27, hétfő
|
|
|
Szeretlek azért, ami már most összefűz bennünket,
és szeretlek már előre azért, ami ezután következik.
Nálad jobb dolog még soha életemben nem történt velem.
Már most hiányzol, de a lelkem mélyén tudom, hogy
mindig velem leszel. A néhány nap alatt, amit együtt
töltöttünk, te lettél az álmom.
|
|
|
0 komment
, kategória: Vallomás |
|
|
|
|
|
2010-06-21 13:24:40, hétfő
|
|
|
Miért kell minden jónak véget érnie,
Minden szépet, s csodát megígérni,
Mikor úgysem tart örökké,
S átváltozik egy réges-régi emlékké.
Mely mindig is vérző fájdalom marad,
Hónapokig csak téped miatta magad,
Nem alszol, csak az elvesztettre gondolsz,
Lehunyod szemed, az álmokkal spórolsz,
Mert félsz, hogy az ő szemét fogod látni,
Álmodban is csak őt és őt kívánni...
Felsírsz, ha eszedbe jut a régi szép emlék,
Mikor először a keze a kezedhez ért.
Tudom, hogy fáj feledni azt az arcot,
Felidézni a rég megszokott illatot,
Mert minden csak akkor hiányzik nagyon,
Ha már nincs meg, s többé meg nem kapod.
Tiszta szívvel most tényleg elengedlek,
Fájó, s mély sebeimmel most eltemetlek,
Nehezen, de téged végleg elfeledlek,
Nehezen, mert szeretlek, szeretlek, szeretlek!
|
|
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 2. |
|
|
|
|
|
2010-06-21 13:23:53, hétfő
|
|
|
Ellenállhatatlan varázs van abban, ha másnak
a lelkében a magunkéval találkozunk.
|
|
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 3. |
|
|
|
|
|
2010-06-21 13:22:45, hétfő
|
|
|
Élünk viharban,
de mindig veled,
Van úgy, hogy
nem megyünk tovább,
majd élek nélküled.
Én és a szívem,
ketten vagyunk,
őrizve minden jót neked,
majd arról álmodunk:
Ha majd nem leszek melletted én,
Te csak menj tovább a szeretetért,
ha majd nem leszek megértenéd,
ami egyszer indult százszor véget ér.
Én, és a szívem,
ketten vagyunk,
bár néha elfelejtenénk,
hogy merről indultunk.
Élünk viharban,
míg együtt vagyunk,
bár néha az égben jár szívem,
s arról álmodom:
Ha majd nem leszek melletted én,
Te csak menj tovább a szeretetért,
ha majd nem leszek megértenéd,
ami egyszer indult százszor véget ér.
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Zenéről 1. |
|
|
|
|
|
2010-06-21 13:20:50, hétfő
|
|
|
Imre Flóra:
Az ember lassan megöregszik,
A jövőnél már fontosabb a múlt.
Nem jön felénk, ami előttünk fekszik,
Csak könyörtelen elmarad az út.
Ha sötét is, nem félünk a jövőtől.
Nem is sötét, üres. A szerelem
Többé már nem követelőző,
Gyöngéd csupán. Fut velünk a jelen.
Vagyunk, nézünk, de minket nem lát senki.
A szerelem is néz csak, nem remél.
Az úton egyedül kell végigmenni.
Visszahúzódik minden, ami él.
A szerelem komor, kék mélyút.
Nem lángol már. De fájni még tud.
|
|
|
0 komment
, kategória: Emlékeim 1. |
|
|
|
|
|
2010-06-21 13:19:52, hétfő
|
|
|
Safranka Judit :
Egymáshoz szelídült lelkek vagyunk,
akik pár léptet együtt ballagunk,
amíg az utunk egy irányba visz, -
talán örökké, vagy csak holnapig.
Nincs tér, és nincs idő kettőnk között;
lelked vendégül hozzám költözött,
s egy apró rezdülés, egy csendes hang
már énbelőlem is tebenned van.
Magam felé vezetsz, a mélybe le,
s ösvényt nyitok én is bensőd fele.
Egymásra néz szemünk, s tükörbe néz,
igaz tükröt tart két baráti kéz.
Látod bennem, mit én nem láthatok,
szememről oldasz minden hályogot,
s elém teszed szépítés nélkül azt,
mi lépteimben gátol, megakaszt.
Az önmegismerés tükre mutat
fájón valós, hosszú, nehéz utat,
mit végigjárni egymagunknak kell,
de estünkből barát keze emel.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kapcsolatok 1. |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2010. Június
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
600 db bejegyzés |
e év: |
3099 db bejegyzés |
Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 3088
- e Hét: 9964
- e Hónap: 19348
- e Év: 151902
|
|
|