2010-06-24 13:00:47, csütörtök
|
|
|
Az élet akár egy kártyavár,
Építed míg össze nem áll,
Míg életed, végéhez nem ér,
S eltűnsz, mint egy
meg nem címzett levél.
Először leteszed az alapot,
A két legfontosabb lapot.
Megtanulsz, hogyan kell élni,
Megtanulsz olvasni s írni.
Majd az alapot bővíted,
Sok sok lappal szépíted.
Már megtanultál mindent,
Mire az életben szükséged lesz.
Ezekre egy emeletet raksz,
Melyet még biztos kézzel pakolgatsz.
Az életed során karriert építesz,
És a csúcs fele törekedsz.
De ahogy egyre magasabb lesz a vár,
Kezed is egyre remegősebb lesz már.
Elkezdesz gondolkodni a bukáson,
Mi lesz ha lezuhan a rakásod?
Egyszer aztán megremeg a kezed,
Összeomlik az egész eddigi életed,
És kezdheted elölről az építést,
Míg életed véget nem ér.
|
|
|
0 komment
, kategória: Életről 1. |
|
|
|