|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 21:10:11, szombat
|
| |
| |
A napok sorát fűzd fel egy nyakékre. Minden egyes nap egy újabb
gyöngyszem lesz ékszereden. A csiszolatlan gyöngyöket finoman
illeszd egymáshoz, hogy kezed nyomán ragyogjanak csöndes,
békés fénnyel. Mintha ékszerészmester volnál, aki különös gyöngy
sorok alkotására született így éld az életed. Vegyél a tenyeredbe
egy vízcseppet, és próbáld meg megtartani. Ugyanezt teszed a
boldogsággal is: tenyeredbe veszed, de nem vagy képes megőrizni.
A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy,
éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit
nem tesznek érte. Szeretnéd tudni, mit tartanak az emberek a
boldogságról? Azt, hogy a szépség pillanata örök időkig tart.
És miért mennek el a boldogságuk mellett, miközben mindannyian
boldog életre vágynak? Mert legtöbbször a boldogságot próbálják
magukhoz csalogatni, s nem ők emelkednek fel a boldog pillanatokhoz.
Amikor nem vesszük észre a mindennap látottak ragyogását, attól azok
még ragyognak, legfeljebb halványabb fénnyel. Mert a fény mások fénye
által válik igazán tündöklővé.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 20:52:48, szombat
|
| |
| |
Móra László
Legyen ma templom minden ember szíve,
Melyben a lélek szárnyat bontogat!
Karácsony édes ünnepén
Legyen imádság minden gondolat.
Legyen ma templom minden ember szíve,
S legyen a templom tiszta, szent fehér.
Karácsony édes ünnepén
Istennek tetsző legyen a kenyér.
Szálljon szívünkbe áldott akarat,
Ez kösse egybe mind a kezeket.
Karácsony édes ünnepén
Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet!
Akinek könnyet osztogat az Élet
És kín a napja, kín az éjjele,
Karácsony édes ünnepén
Ne fuss előle! Ó beszélj vele!
Testét takard be s enyhítsd sok sebét!
Ó lásd meg, tudd meg: testvér ő veled.
Karácsony édes ünnepén
A szíved szépül, őt ha öleled.
Az emberszívek örök élő őre
Tegye ma össze mind a kezeket!
Karácsony édes ünnepén
Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnepek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 20:50:59, szombat
|
| |
| |
Sárhelyi Erika
Gondolj rám, a hűvös hajnalokon,
Mikor szitáló eső kopog az ablakodon.
Gondolj rám egy nyári délutánon,
Mikor a forróság ül az arcodon.
Gondolj rám az őszülő fák alatt,
Mikor puha lépted, felkavarja a rőt avart.
Gondolj rám a langyos esti szélben,
Mikor a telihold fénye, köszönt rád éppen.
Gondolj rám a téli zord időben,
Mikor kezed fázón didereg zsebedben.
Gondolj rám a tavaszi zsongásban,
Mikor szerelmek illata tart fogságban.
Gondolj rám az év minden szakában,
A nappalokban és az éjszakákban.
Gondolj úgy, hogy szinte érezzem,
Ahogy szíved ütemére lélegzem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 20:39:16, szombat
|
| |
| |
Az angyalok Isten küldöttei, és minden képességüket a Nagy Szellemnek
köszönhetik. Mivel nincs Istentől különböző akaratuk, örök imádat és hála
köti őket Hozzá. Az Örökkévalónak rajtuk átáramló szeretetét és bölcsességét
árasztják ránk, az Ő gyógyító erejét közvetítik hozzánk. Aki vonzódik az
angyalokhoz, maga is angyal lehet. Sokunkat ösztökél titkos vágy arra, hogy
felderítsük: kik is vagyunk valójában. ezt kutatva sokszor olvasunk el különböző
könyveket, térünk át egyik tanról a másikra, hogy felleljük a varázserőt, amely
felszabadít bennünket. Az angyali bölcsesség varázsereje nyilvánvaló.
Szabadságunk csakis Istentől jöhet, egyes-egyedül Ő képes bennünket a f
ájdalomtól, szenvedéstől megszabadítani.Hogy kik is vagyunk valójában, ennek
igazsága nem annyira rajtunk kívül vagy fönt vagy bárhol másutt van, mint inkább
mibennünk. Mindannyiunkat egész csapat angyal - hatalmas, ragyogó lény - vesz
körül, vezérel, őriz, irányít.
Egyesek közülük csupán rövid ideig, meghatározott feladat elvégzésére vannak
velünk, mások fejlődésünk egész ideje alatt mellettünk maradnak. Keressétek az
angyalok barátságát, különösen a hozzátok rendelt csapatból valókét!
Minden angyalnak saját neve, érzése van és a saját módján segít.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Angyalok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 20:33:09, szombat
|
| |
| |
Ó Uram, te mindent megbocsátó!
Tudom, vétkem égbe kiáltó,
mert élek bűnök közt, eltemetve,
de nézz le gyarló gyermekedre!
Csak a jóra és szépre vágyok,
és lásd, Uram, most hozzád kiáltok.
A szerelmemre nincsen mentség,
de Tőled kaptam ezt a szerencsét,
hogy rám talált, akinek rabja lettem.
Ne ítélj hát szigorún felettem!
Csak szeretet a bűnöm, semmi más.
Csak a tőled kapott kívánás,
a boldogságra vágyó női lélek,
csak a szép, szerelmes remények.
Csupán az, hogy lelkem feléledt,
és testem szívemmel együtt övé lett...
Hogy szeretem őszintén, önfeledten,
szent tűzben égő, tiszta hevületben.
Soha nem nézek jobbra-balra,
nem vágyom csalóka diadalra,
sem öncélú gyönyörökre, kéjre,
csak őt boldoggá tevő szenvedélyre.
Csak adni, és nem kapni vágyok,
de lásd, megbocsátásért kiáltok.
Uram, Te adtál női lelket,
ami szomjazza a szerelmet,
s vele testet, örömre készet,
amíg el nem veszi az enyészet.
Akaratot is, hogy ellenálljak
száz kísértésnek, ezernyi vágynak,
de képességet is, hogy szeressek,
s miatta látod bűnbe essek.
Uram, segíts, hogy amíg élek
ne ejtsenek rabul más szenvedélyek,
de őt, engedd boldoggá tennem!
Aztán helyette is ítélj felettem!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vallás 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 20:29:30, szombat
|
| |
| |
Álmos ködbe fon a csend
Mélán pihennek a szavak.
Még csillag sincs odafent
Az ég oly hallgatag.
Nagy Ádám
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szavak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 20:26:24, szombat
|
| |
| |
Egyszer majd visszanézve észrevesszük, hogy
ami fontos volt nekünk, nem is pénzbe került.
(Douglas Pagels)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 19:57:20, szombat
|
| |
| |
Nehéz hinni a szép szavakban,
hisz ki tudja hányszor, s rajtam
kívül hánynak mondtad és mondod,
de mégis milyen jó olvasni és tudni,
hogy legalább akkor, amikor írtad
talán csak én voltam akire gondoltál.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szavak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-08-28 19:53:08, szombat
|
| |
| |
Pirkad a reggel, az éj-árnyék fényre vált,
lombok között a rigó párjáért kiált.
Ébred lassan a kócos, álomittas táj,
szemében tűzcsóva vibrál, - hiányod fáj...
Halovány még a Nap, de sugara már éget,
mint szerelem, ha gyötrelemmel ér véget.
A sejtekben tűz lobog, s ott végigszalad;
forr a vér, lángja felcsap, s folyamként halad.
Ilyen az érzelem, ha elér, s tombol,
a feltámadt ár Etnaként - fájón - rombol.
Az emlékek ködfátylán át arcodat látom,
ajkad édes vonalát szívembe zárom.
Magányos a reggel, szobám üresen áll,
a templomtorony hangja a lelkembe száll.
Mint kőszírt a parton: örökké várok rád,
s titkon szeretlek Téged. Egy életen át.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vallomás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2010. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
217 db bejegyzés |
| e év: |
3099 db bejegyzés |
| Összes: |
34577 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2012
- e Hét: 8888
- e Hónap: 18272
- e Év: 150826
|
|
|
Offline
