|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 20:45:15, hétfő
|
| |
| |
Egy újdonsült pár beszélget az ágyban.
A férfi egyszer csak megkérdi:
- Ki az ott? - és a nő éjjeli szekrényén álló képre mutat.
- Azt mondtad, ..nem volt előttem férfi az életedben.
.Nem is volt.
- Akkor ki? ..A bátyád?
- Nincs bátyám.
- Akkor azzz ..apád?
- Neeem, ..dehogy is!
- Akkor ki?
- Én voltam, mielőtt ...megoperáltak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 20:23:00, hétfő
|
| |
| |
Csehek, szlovákok viszik a magyar szőlőt
2010. 09. 13. hétfő. - 09:18
Naponta több cseh és szlovák kamiont is megraknak szőlővel a Kecskemét melletti Helvécián. Bóna János, a szőlő exportját szervező Szőlő és Spárga Tész vezetője szerint vevőik legalább 30 ezer mázsa szőlőt vásárolnának. Kecskemét környékén nincs is ekkora eladó mennyiség, a napokban vették fel a kapcsolatot egy, az Egri borvidék szőlősgazdáit szervező borászattal. A csehek és a szlovákok 90 forintot fizetnek a borszőlő kilójáért. A külföldiek megadják a magasabb árat, így a hazai borászatok is kénytelenek megfizetni a 80-90 forintot egy kilogramm szőlőért.
Csehországban alig terem szőlő, de jelentős borászatok működnek. Magyarországgal ellentétben Csehország és Szlovákia a kilencvenes években nem csökkentette radikálisan kereskedelmi kapcsolatait a szovjet utódállamokkal. Voltak évek, amikor a szlovák borászatok egyenesen Magyarországról szállították az itt termett bort az orosz piacra - de a kereskedelem tetemes haszna hozzájuk került. A kapcsolatok máig megmaradtak, és ha kevés a piacon a szőlő, fölerősödnek.
Tavaly az Alföldön átlag 40 forintot adtak egy kiló szőlőért, amelynekközvetlen (a telepítési ráfordításokat nem tartalmazó) termelési költsége is 70 forint. Az alföldi szőlőtermelők többsége 2009-ben már a harmadik veszteséges évet könyvelhette el. Ehhez képest a mostani magasabb ár sem hozza vissza a hosszabb távú megtérülés esélyét: idén ugyanis a rossz időjárás miatt a szokásosnál jóval alacsonyabbak a termésátlagok. Keresztes József, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára az előzetes felmérések alapján úgy tudja: a Csongrádi borvidéken mindössze 29 mázsa lesz a hektáronkénti átlagtermés, a Kunsági borvidéken 50 mázsa, a Hajós-Bajai borvidéken 55 mázsa. E három borvidék alkotja a Duna Borrégiót, amely a magyar szőlőtermő terület egyharmadát, az éves bortermés felét adja.
Keresztes József szerint strukturális válság van a magyar szőlő-bor ágazatban: a szőlőtermelés atomizálódott, miközben a borfeldolgozás részben külső tőkéből, részben euró pai uniós támogatásból korszerűsödött. A szőlőtermelés és a borfeldolgozás között meglazult a korábbi szoros kapcsolat: a borfeldolgozók a szőlőtúltermelést kihasználva leszorították az árakat. A nemzetközi áruházláncokban való megjelenés érdekében árverseny alakult ki a borászatok között is - ez azonban a fogyasztói árakon már nem látszik. Ugyanakkor a sorozatos ráfizetés miatt rohamosan csökken a szőlőtermő terület. A Kunsági borvidéken 2000-ben még 30 ezer hektáron termeltek szőlőt, ez mára 22 ezer hektárra csökkent, és idén augusztusban újabb 1200 hektárnyi szőlő kivágására adtak be támogatási igényt a térségben. Ez azért nagy gond, mert az Alföldön hosszú évtizedekig a szőlő volt a legjövedelmezőbb növényi kultúra, s a termelés visszaszorulása jelentősen csökkenti a vidék népességmegtartó képességét.
A Duna borrégió tanácsának legutóbbi ülésén úgy fogalmaztak: lassan már csak arra kell az alföldi szőlő, hogy a térség nagy borászatai ezzel legalizálják az Olaszországból ömlesztve behozott olcsó bor hazaiként való palackozását és forgalmazását. Egy liter olcsó olasz bor ára 23-26 eurócent, míg egy kiló szőlő előállítása 25 eurócent. Egy kiló szőlőből átlag 0,7 liter bor állítható elő. Az olasz bor az ottani bőséges költségvetési támogatás miatt lehet ennyire olcsó. Bóna János, a helvéciai Szőlő és Spárga Tész ügyvezetője szerint a folyamat vége az lehet, hogy az Alföldön a szőlőtermelést, a borászatot és a kereskedelmet egy kézben koncentráló családi borászatokba szorul vissza a termelés.
A nagy borászatok, amelyek a piaci viszonyok miatt jelenleg nem érzik szükségét a szőlőtermelés fenntartásának, alapanyag híján tönkremehetnek, illetve olasz és francia cégek tulajdonába kerülhetnek. Káplány Sándor, a szőlőtermelés integrációjával foglalkozó Helvécia Szövetkezet elnöke szerint a nagy borászatok tulajdonosai nem a szőlő-bor ágazatból szerezték a tőkéjüket, nem köti őket érzelem és hagyomány a szőlőhöz és a borhoz. Nem fűződik közvetlen érdekük ahhoz, hogy a szőlőtermelés fennmaradjon - mire a hazai tömegborpiac külföldiek kezébe kerül, addigra ők nagyon sokat kereshetnek.
- Nem a nagy borászatok ,,gonoszsága", hanem az egységes európai piac törvényszerűségei határozzák meg a szőlő-bor ágazatban tapasztalható jelenségeket is - hangsúlyozza ugyanakkor Czeglédi László, a Tabdiban működő Domro Borgazdaság Kft. ügyvezetője. Ők igenis vásárolnak föl a környéken szőlőt, előfinanszíroznak - ám Olaszországban sokkal fejlettebb a technológia, magasabbak a termésátlagok, ezért lényegesen alacsonyabb az önköltség, mint nálunk. Az olasz bor literje nem szállítással, hanem anélkül 25-26 cent. A nagy borászatok akkor vásárolnak olasz bort, ha itthon nincs elegendő alapanyag. Azért kell nekik a nagy és stabil árumennyiség, hogy kielégíthessék a nemzetközi áruházláncok igényeit. A piac legerősebb szereplői a kiskereskedelmi multik - ha valaki rendet akar tenni, akkor a nagy borászcég vezetője szerint náluk kellene kezdenie.
Sztinner Ferenc, a tiszaugi Tiszamenti Szövetkezet elnöke szerint az export és vele a magasabb ár csak átmenetileg segít az alapanyag-termelők kiszolgáltatottságán. A külföldi vevők - a csehek és a szlovákok mellett olaszok és Bosznia-Hercegovinából valók is - nemcsak azt akadályozzák meg, hogy a hazaiak titokban kartellbe tömörülve leszorítsák az árakat, hanem azért is jó a jelenlétük, mert azonnal kifizetik a teljes vételárat. Sztinner Ferenc szerint a szőlőtermelők önmaguk már nem képesek megszervezni az érdekvédelmüket. Nem szükségszerű, hogy az uniós tagsággal korábban jövedelmező agrárágazatok megsemmisüljenek. Igenis vannak közeli - például szlovén és osztrák - minták, amelyek alkalmazásával a kormányzat segíthetne rajtuk. Ilyen például az eredetvédelem előírásainak szigorú ellenőrzése, a kartellezés tilalmának betartatása, a helyi termelőkkel való szerződéskötés előírása és az a gyakorlat, hogy a szakhatóságok csak azután adják ki a hazai származást bizonyító eredetvédelmi igazolást, miután a helyi termelőktől átvett termést a borászatok kifizették.
Forrás: Népszabadság
http://kitartas.mozgalom.org/friss-hirek/csehek-szlovakok-viszik-magyar-szolot
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 20:06:16, hétfő
|
| |
| |
2010-09-13. 19:24
Vona Gábor napirend előtti felszólalása
http://kuruc.info/r/2/66013/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 20:04:59, hétfő
|
| |
| |
2010-09-13. 19:31
A Jobbik büntetné az elszámoltatás elől menekülőket
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője szeptember 13-án törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy ne lehessen következmények nélkül távol maradni egy bizottsági meghallgatásról.
Mint ismeretes, az elmúlt héten az MSZP felszólítására sem Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, sem Szilvásy György volt titokminiszter nem jelent meg a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság előtt, távolmaradásukat, alkotmányos kötelezettségük elmulasztását pedig nem indokolták.
Mivel a parlamenti albizottság nem minősül hatóságnak, így az indokolatlan távolmaradást, illetve a hamis vallomástételt jelenleg nem lehet a jog eszközeivel büntetni. A Jobbik célja ennek a kiskapunak a bezárása, ezért azt, aki önhibáján kívül távol marad egy ilyen meghallgatásról, hamis vallomást tesz, a bizottság munkáját befolyásolja, vagy meghiúsítja, azt két évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni. Ha pedig ezt a cselekményt hivatalos személyként (például országgyűlési képviselőként, illetve hatósági személyként) vagy jogtalan haszonszerzés céljából követi el, akkor akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatná a bíróság. A Jobbik Magyarországért Mozgalom büntetné azt is, ha valaki e cselekmény elkövetésére hívná fel a bizottság elé rendelt személyt.
Gaudi-Nagy Tamás kérte az Országgyűlést, hogy a folyamatban levő albizottsági munka hatékonysága érdekében ezt az indítványt a Ház kivételes eljárásban, sürgősséggel tárgyalja.
(Kuruc.info)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 20:04:13, hétfő
|
| |
| |
2010-09-13. 19:47
Z. Kárpát Dániel a Parlamentben: "El a multikkal az állami pénzek mellől!"
Egymást érik az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került korrupciós botrányok, elég csak a BKV, a MÁV, a sukorói ingatlancsere, vagy a pátyi illetve a sávolyi ,,beruházásokra" gondolni. Ezek mellett nem sok figyelem jut a korrupció másik formájára, a korábbi kormányzatok által külföldi befektetők részére átjátszott magyarországi piacokra, amelyekről a megtermelt, nagymértékű extraprofitot a multinacionális vállalatok helyi érdekeltségei könnyedén kiszivattyúzzák.
Ennek drámai példája az étkezési utalványok piaca, melyet két éve már 230 milliárdos üzletágnak becsültek, és amelyen közpénzek tömege áramlik keresztül. Ennek fényében elképesztő, hogy ez a terület majdnem kétharmad részben francia tulajdonú multinacionális szolgáltatók kezében van és maradhatott!
Az adófizetői forintokból adott kedvezmények egy része így külföldi tulajdonban lévő multinacionális szolgáltatók kezébe kerül, akik az óriási extraprofitot annak rendje és módja szerint kiviszik az országból. -Az érintett összeg alsó hangon is milliárdos nagyságrendű, hiszen pusztán a cégbírósági beszámolók szerint a fenti cégek mintegy 5 milliárdot fizettek ki osztalékként a külföldi tulajdonosok részére csak a 2008-as évben.
Iskolakezdés idején különösen aktuális és kapcsolódó kérdés, hogy mikor kívánunk hozzálátni a közétkeztetés átalakításához (mikor szerzik be az állami intézmények a közétkeztetéshez szükséges élelmet a multik helyett a helyi termelőktől!), hiszen a fent említett multik már terjeszkedni kezdtek a teljes magyar piacon: a legerősebb egy személyben lát el oktatási intézményeket, gyermek- és diákéttermeket az óvodáktól az egyetemekig, de megvetette a lábát az egészségügyi intézményekben, kórházakban is, továbbá az időskorúak ellátására is rátette kezét: több budapesti kerület nyugdíjasait látja el rendszerén keresztül. Látható: a hasonló cégek amellett, hogy nem képesek költségmegtakarítást elérni egy megalapítandó, nem feltétlen profitorientált, 100%-ban állami kézben lévő társasággal szemben, számtalan, közpénzeket áramoltató csatornát próbálnak saját érdekeltségükbe vonni. Amennyiben ez a folyamat gát nélkül végbe mehet, úgy az kaput nyithat bármely más ágazat multinacionális tulajdonba vagy érdekkörbe vonása előtt.
Ezért a Jobbik fontosnak tartja, hogy az említett étkezési utalványok a magyar termékek forgalmazására szakosodott vállalkozások számára is piacot teremtsenek, példának okáért egy olyan kezdeményezés által, miszerint kerüljön kibocsátásra egy 0%-os adókulcs alá eső Magyar Élelmiszer Utalvány, melynek a havi adható mértéke 25.000 forint lenne. Ez a mi megoldásunk az utalványok piacának további liberalizációjával szemben.
Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő, Jobbik
(Kuruc.info)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 19:56:57, hétfő
|
| |
| |
2010-09-13. 19:34
Mit akarhat ilyenkor egy magyar? Egy jó kávét
Késelésbe torkoló összetűzésre került sor a hétvégén a zsidó újév alkalmából Umanyba zarándokló haszidok és a helyi lakosok között - adta hírül hétfőn az ukrán Podrobnosztyi híradóműsor. A mentők két umanyi lakost szállítottak kórházba.
A konfliktus azt követően robbant ki, hogy egy asszony csendre utasította külföldről érkezett albérlőit, akik lármájukkal zavarták a szomszédok nyugalmát. A haszidok erre agresszívan reagáltak, és amikor az egyik szomszéd a folyosóról telefonon értesíteni akarta a rendőrséget, a "jámbor" zarándokok nekitámadtak és ütlegelni kezdték. A férfi az utcára menekült előlük, ahol több járókelő is a védelmére kelt.
A tömegverekedésnek végül a kiérkező rendőrök vetettek véget. A szomszéd lakás tulajdonosát zúzódásos sérülésekkel, míg az egyik helyi járókelőt szúrt sebekkel szállították kórházba a mentősök. Négy zarándok ellen a rendőrség nyomozást indított, további tíz társukat pedig azonnal kitoloncolták az országból.
A haszidok egy 18. század közepe táján létrejött jámbor zsidó mozgalom hívei. A haszid elnevezés a heszed (jámborság, kegyelem, hű szeretet) héber szóból származik. Umany Nachman rabbi, a haszidizmus ősalakjának, Baal Shem Tov dédunokájának 1810-ben bekövetkezett halálát követően vált zarándokhellyé. Az idén több mint 30 ezer hívő érkezett az ukrajnai városba a világ minden tájáról.
A 403-as főúton vasárnap este történt tragikus karambolban megrongálódott amerikai turisták busza is Ukrajnába tartott, ők is azok közé tartoztak, akik még a Szovjetunióban születtek és szombat reggel nem egy szépen megsült szalonnával indítják a napot. Mit akarhat ilyenkor egy magyar? Egy jó kávét...
Anno Nim
(Kuruc.info)
http://kuruc.info/r/20/66015/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 17:46:40, hétfő
|
| |
| |
Cionista Nobel-díj
Sokszor halljuk, hogy hány magyar, meg magyar származású kapott Nobel-díjat. Nos nézzük mi is az a Nobel-díj? Ki is volt Nobel?
Egy svéd kémikus feltaláló, aki végül is az olajiparból gazdagodott meg. Viszont! Érdekes az, hogy életéről, magáról Nobelről sokkal kevesebb anyag van fenn az interneten, mint a róla elnevezett, általa alapított díjról. Vajon miért? A válasz elég egyszerű. Nobel nem volt zsidó.
Az általa alapított díjat sokáig érdemes emberek kapták meg, feltalálok, kémikusok, biológusok, fizikusok. Egészen a negyvenes évekig a díjazottak között elvétve akadtak zsidók (például Einstein). Ám a Svéd Királyi Akadémia, amely a díjat odaítéli, ugyanazon a folyamaton ment keresztül, mint minden híres intézmény, erőszakos elzsidósításon. Ez cionista érdek, tehát minden eszköz felhasználható. Megfigyelhető a díjazottak származásának alakulása. 1945-től folyamatosan emelkedik, majd szinte kizárólagosan zsidók, zsidó származásúak kapják meg. Nem kell mást tenni, csak nézzék meg a 'magyar' Nobel-díjasok névsorát. A háború utáni évtizedek szinte valamennyi díjazottja zsidó.
A fordulópont Knut Hamsun svéd író (Nobel díj - 1920) 1948 évben történt elítélése volt, akit a nemzetiszocializmussal való rokonszenv miatt háborús bűnösként kezeltek. Ettől kezdve - a Svéd Királyi Akadémia vezekléseként - kerültek a zsidók megkülönböztetett helyzetbe.
Mire is való ez a díj? A zsidó felsőbbrendűség hirdetésére hivatott most már. Így igazolja a zsidó a világ előtt, micsoda hatalmas koponyák is ők, legyen az bármekkora csalás, vagy hülyeség (lásd: sorstalanság). Így igazolják magukat, egymás és a világ előtt. No és zsebre vágják a 30 millió forintnyi pénzt a díjjal együtt.
Ennek minden normális ember számára egy következménye lehet csak: lenézi a Nobel-díjat. Egy vicc, egy karikatúra, közröhej tárgya. Ha meghallja egy normális ember, hogy Obama kapott békedíjat, hát ugyancsak nevethetnékje támad. Az egész egy bolhacirkusz, jobb érzésű kineveti, ércesebb viselkedésűek köpnek egyet. Ennyit is ér, ez a Nobel-díj.
Gyártó István - Jövőnk.info
http://jovonk.info/2010/09/13/cionista-nobel-dij |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 14:28:31, hétfő
|
| |
| |
Tölgyessy szerint keményen beköszönt a valóság
2010. szeptember 13. - 10:00
Az új hatalom három hónapnyi tusakodás után kényszerűen tudomásul vette: az ország lényegében a Bajnai Gordon által elfogadott hiánypályán halad ezután is, a radikális kiadáscsökkentés fedezete nélkül meghirdetett azonnali nagyszabású adócsökkentés végérvényesen meghiúsult.
Matolcsy György a múlt héten bejelentette, a kormány jövőre háromszázalékosnál kisebb államháztartási hiányt tervez. Ezzel az új hatalom három hónapnyi tusakodás után kényszerűen tudomásul vette: az ország lényegében a Bajnai Gordon által elfogadott hiánypályán halad ezután is. A forint leértékelődése, azaz a pénzpiacok személytelen döntése a nagy nemzetközi intézmények - Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap - akaratánál is keményebben útját állta az új kormány többszöri mozgástér-bővítési kísérleteinek. Orbán Viktornak erélyesen beköszönt a valóság: az ellenzékben évekig hangoztatott megoldás, a radikális kiadáscsökkentés fedezete nélkül meghirdetett azonnali nagyszabású adócsökkentés végérvényesen meghiúsult. Az expanzív költségvetéstől támogatott, növekedésközpontú, belső keresletösztönző gazdaságpolitikának alig maradt eszköze. A régi közgazdasági tankönyveket eldobni készülő és helyettük új közgazdasági doktrínát ajánló hatalom máris régi alapigazságokkal szembesült.
Nincs messze a szükséges egyensúly
A Költségvetési Tanács számításai szerint mindössze kétszázmilliárdos hiánycsökkentéssel elérhető a három százalék alatti hiánycél. A tényleges megtakarítási igény azonban ennél nagyobb lehet: egészségügyi, önkormányzati intézmények, közlekedési vállalatok sora cipel magával kifizetetlen számlákat, megújításra váró hiteleket. Ám ezt figyelembe véve sincs messze a szükséges egyensúly. Az utolsó két esztendő radikális megszorításai és főleg a Bajnai-kormány intézkedései valójában a világon egyedülálló egyensúlyjavulást hoztak, és nemcsak a költségvetésben, hanem a kereskedelmi és a fizetési mérlegben is. Így jövőre nálunk lehet az unió egyik legkisebb hiánya. A válság lázas állapota megannyi megpróbáltatás mellett gyógyulást is hozott: a reálbér csökkenése, a forint leértékelődése jelentősen növelte főleg az exportra termelő ágazatok versenyképességét, ezekben ezért már újra számottevő a növekedés. A Fidesz-kormány indulása tulajdonképpen szerencsés csillagzat alatt történt: a világgazdaság már növekedésbe fordult, az ország már túl van a legnagyobb megszorításokon. Ekként Orbán Viktor megtehette, hogy kivár a legfontosabb gazdasági döntésekkel. Erre bizony nem lett volna lehetősége, ha már két éve, előrehozott választáson kapta volna a kormányzás felelősségét.
Gazdasági szabadságharc a valóság szorításában
Az elmúlt harmincöt évben hazánk már máskor is ért el stabilizációs sikereket, ám a révbe érés előtt még mindig elfogyott az ország türelme, és hamarosan következett az oktalan túlköltekezés ideje. Most azonban a pénzpiacok nem tűrték el az újabb költekezési szakasz elindulását. Csakhogy a kormányt óriási erők hajtják efelé. Az új hatalom kétharmados többségét a külvilág elvárásait feltétlenül teljesítő, nyugatos és piacosító baloldali politika totális hitelvesztésének köszönheti. A magyarok vágyaira építve Orbán Viktor máris egy szimbólumaiban teljességgel új legitimációs eszme felépítésén munkálkodik. Aminek egyik sarokpontja a maga értékei szerint serényen munkálkodó, ám a külföld által mégis bántóan kizsákmányolt magyarok évszázados hittételére alapozó gazdasági szabadságharc folytatása. A gazdasági szuverenitás visszahódításának szándéka és a valóságos mozgástér szűkössége között azonban akkora a feszültség, hogy arra bajos konzekvens politikát építeni. Így az önkormányzati választások után is jó eséllyel marad a nagyszabású eszmei alapvetéseket hangoztató, viszont a gazdaságban és a napi politikában esetről esetre improvizáló orbáni politika kettőssége.
Az eszmei alapvetés után költségvetés kell
Ahogy többnyire minden Orbán-beszéd, úgy az első száz napot értékelő is, általában nem cselekvési tervet, hanem inkább eszmei alapvetést remél adni a hatalom tartós gyakorlásához. A miniszterelnök megszólalásainak lényege a baloldali kormányokétól lényegileg különböző, a nemzet történelmi ösztöneihez, mítoszaihoz igazított, a bajokra végre az emberek vágyainak megfelelő megoldást ígérő eszmei konstrukció. Ezért rajonganak beszédeiért annyira a jobboldalon, és nyilatkoznak róluk olyan megvetően balról. Ám legitimációs alapvetése minden eddigi vonzása ellenére őszre a kormányfőnek számokba foglalt költségvetést is fel kell mutatnia. Talán az önkormányzati választások után lesz utoljára erős döntési helyzetben a miniszterelnök: eszméi bizonyos kiigazításával belevág néhány terület átalakításába, vagy inkább hagyja magát eddigi kijelentései által sodortatni. Most minden arra halad, hogy ideológiája következtében szóba sem jöhet a lakosság szélesebb csoportjait érintő szigorítás, sőt, az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a magyarok számára szükségképpen annak érzékelt reform sem. Pedig a vasúti közlekedéstől az egyetemi szféráig számtalan területen tartós megoldást egyedül az okos szerkezeti változás adhatna. Ezek híján a szükséges hiánycsökkentést tíz-húszmilliárdos tételekből kínkeservesen szedi majd össze a kormány, és a már bejelentett egykulcsos adót csupán több év alatt vezetheti be a miniszterelnök. A kormány máris a gazdasági növekedést visszafogó mértékig túlterheli a bankszektort. A szükséges verseny hiányában a mértéket nem ismerő lakossági hiteligényt is kihasználva, a válság előtt valóban nagyra nőtt banki profitot immáron nem csak az eleve eltúlzott bankadóval veszi el, hanem újabb csomagjával a valóban rettenetes helyzetbe került svájci frankos adósokat kisegítve tovább terheli a bankokat.
Harc a választókért, harc a külvilággal
A kormány lényegében tartja magát a külföld legfőbb elvárásához: a háromszázalékos hiányhoz, ám ideológiai konstrukciója miatt alighanem mégsem köthet a pénzpiaci mozgásterét bővítő új megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Ha azonban az önkormányzati választások után nem gondolja lényegileg újra helyzetét a miniszterelnök, könnyen előfordulhat, hogy a soha nem látott választói felhatalmazás birtokában, a tágas eszmei távlatok megfogalmazásain kívül, kevés igazán jelentőset tesz a gazdaságban. Így viszont a távolabbi jövőben pontosan azt kapja majd, amit olyannyira szeretne elkerülni: a lehetségesnél is inkább függ majd az új kormány gazdasági eredményessége a világgazdaság mindenkori állapotától.
Évszázados drámája történelmünknek a magyar remények és a külvilághoz való igazodás kényszere közötti folytonos ütközés. A biztos ítélőképességét vesztett országban a magyar politika ezt a konfliktust általában kettős magatartással: kurucos odamondogatással fedezett tényleges kiegyezésekkel oldotta úgy-ahogy fel. Most ezt a tradíciót követi lényegében a Fidesz is. 1905-ben például az ellenzéki koalíció választási győzelmével elsöpörte a régi kormánytöbbséget, és a következő évben kormányra kerülve csaknem új rendszerváltást hirdetett. Ám Ausztriával szembeni akaródzása végül sajátos eredményekhez vezetett. Az újratárgyalt gazdasági kiegyezésben Kossuth Ferenc miniszter szimbolikus, formai előnyökért cserébe, ténylegesen nagyobb gazdasági terheket vállalt, többek közt két százalékponttal növekedett Magyarország része a közös állam költségvetéséből. Ami, más bajok mellett, hamarosan megingatta a függetlenségi koalíció erejét.
1990 óta az emberek vágyainak mozgósításával a mindenkori ellenzék általában megszerezte magának a hatalmat a választásokon. Ám a hazai politika igazi drámája csak ezután kezdődik. A valósággal szembesülő közvélemény őszre már többé vagy kevésbé elfordult tavaszi választottjától, vagy az új hatalom, mint a Medgyessy-kormány, képtelen gazdaságpolitikába kezdett. De a Fidesz eddig jobbára úgy szakadt el korábbi gazdasági állításaitól, hogy sikeresen megtartotta választói reményét. Magatartását a baloldali véleményformálók egyszerűen hazug komédiának látják. Ám ettől még az ország kormánya előtt a régi feladat áll: miként lehet a számunkra megadatott körülmények között úgy előrevinni az ország ügyét, hogy közben megmaradjon a választók támogatása is.
Magyar Rádió
http://szebbjovo.hu/node/4613 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 14:22:01, hétfő
|
| |
| |
Ismét rekordot dönt az üzemanyag ára
2010-09-13 13:47 barikád.hu
* Friss hírek
Öt-öt forinttal nő a benzin és a gázolaj ára is a hazai töltőállomásokon - értesült piaci forrásokból a holtankoljak.hu.
A benzin átlagos ára így újra eléri a nyáron tapasztalt árcsúcsot, a 344
forintot, míg a gázolaj literjéért átlagosan 328 forintot kell fizetnünk.
A szerdai áremelkedést követően összesen már 32 forinttal emelkedett a benzin, és 34 forinttal a gázolaj ára a hazai töltőállomásokon.
A múlt héten a benzin ára három forinttal nőtt, a gázolaj ára akkor változatlan maradt.
Az E85 átlagos ára 246 forint, autógázt 186 forintos átlagos áron tankolhatunk.
A töltőállomások árai között akár 30 forintos árkülönbség is lehet országszerte.
Napi Gazdaság - barikad.hu
http://barikad.hu/node/61882 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-13 14:19:36, hétfő
|
| |
| |
2010-09-13. 14:03
Osztrák lap a magyar gazdaságról: még nem vagyunk megmentve
A három százalék alatti jövő évi hiánycélról szóló múlt heti bejelentés hatását vizsgálta hétfői konjunktúra-elemzésében a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap.
A lap váratlan fordulatként értékelte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bejelentette: Magyarország jövőre három százaléknál kevesebb költségvetési hiányt tervez. ,,Megmenti-e a devizahiteleseket a visszakozás?" - tette fel a kérdést a Konjunktúra-barométer című rovatban megjelent cikk szerzője.
A visszakozás várható volt, de mindenesetre csak az október 8-i önkormányzati választások után, azelőtt a Fidesz még erőt akart demonstrálni - írta. Matolcsy György is ezt teszi most - tette hozzá, és felidézte, hogy indoklásként a miniszter az Európai Unió elvárására utalt. A Nemzetközi Valutaalapról (IMF) nem volt szó a nyilatkozatban, de megfigyelők arra számítanak, hogy a választás után ismét folytatódik az együttműködés - jegyezte meg a lap.
A piacok örömmel fogadták az irányváltást: a forint lefelé tartó mozgása megállt és a bejelentés utáni napon Magyarország kétszer annyi államkötvényt tudott eladni a piacon, mint amennyit eredetileg tervezett.
Elemzők már figyelmeztettek arra, hogy a forint esése 700 ezer devizahitelest ránthat magával. Április vége és a múlt hét kedd között az euróval szemben közel tíz, a svájci frankkal szemben 22 százalékkal gyengült a magyar fizetőeszköz. Már az első negyedévben is - újabb adatok nem állnak rendelkezésre - közel megduplázódott a késedelmes törlesztésű hitelek összege - állt a cikkben.
A lap felidézte, hogy kormánypárti képviselők kidolgoztak egy törvényjavaslatot a jelzáloghitelesek megmentésére. A szerző úgy látja, az intézkedések többsége oda vezet, hogy bankoknak ,,le kell nyelniük" a veszteségek egy részét.
Mindenesetre a költségvetési politika irányváltása minden bizonnyal még nem mentette meg Magyarországot - folytatódott a cikk. Egyelőre nem látni, hogyan akarja betartani a kormány a 2011-re kitűzött hiánycélt. Még az sem egyértelmű, hogy hogyan teljesülnek az idei célszámok, augusztusig ugyanis az egész évre előirányzott államháztartási hiány 124 százaléka teljesült. A remény most a bankadóban és a bejelentett költségcsökkentési intézkedésekben rejlik.
A 2011-es hiánycél tartásához 2,5-3 százalékos gazdasági növekedésre van szükség, ez a szerző szerint a takarékossági tervekre tekintettel ,,legalábbis nagyon ambiciózus" törekvés. Emellett a már bejelentett reformoknak is eredményeseknek kell lenniük. Igazi segítséget jelentene Magyarországnak, ha az Európai Unió engedné levonni a megkezdett nyugdíjreform költségeit a deficitből. Magyarország nyolc másik tagállammal közösen már előterjesztett egy erről szóló javaslatot, hogy sikerrel járnak-e, az nyitott kérdés - írta a Wirtschaftsblatt.
(MTI)
http://kuruc.info/r/42/65968/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2010. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
351 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 188
- e Hét: 10455
- e Hónap: 21566
- e Év: 175062
|
|
|
Online
