|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 20:53:34, kedd
|
| |
| |
Meghalt az OTP-ügyfél: ketyeg a tartozás
2010.09.27. 11:42
Az alábbiakban egy megözvegyült férj levelét tesszük közzé, aki a felesége halála után hiába intézkedett, öt év után felszólító levelet küldött az OTP.
,,2005 májusában veszítettem el a feleségemet. A halálát bejelentettem az OTP felé, leadtam a bankkártyáját, átírattam a csoportos beszedési megbízásokat a saját lakossági folyószámlámra. Az ügy(nem)intéző hölgy javaslatára tettem rá némi "tartalékot", hogy legyen fedezet a megszüntetés költségeire.
Azóta 5 évig a világon semmi nem utalt arra, hogy a feleségem folyószámlája aktív lenne, nem küldtek a nevére egyenleg-értesítőt, nem küldtek új bankkártyát (ami az öt év alatt már legalább kétszer lejárt volna), csak nemrégiben küldtek egy felszólító levelet, hogy van 2234 forint tartozása.
Berongyoltam a bankfiókba, ahol közölték, hogy ,,ne mutogassak semmilyen papírt", az nekik nem érvényes, egyébként is kicsúsztam a 8 napos határidőből (miközben ők 10 nappal a levélre nyomtatott dátum után adták postára a felszólítást), a tartozás pedig már 3876 forintra emelkedett. Némi vita után lemásolták a régi iratokat és megígérték, hogy majd értesítenek (nekem természetesen erről sem járt semmilyen bizonylat). Ennek ellenére azóta újabb felszólítást kaptam, ezúttal 4977 forintot követelnek. Mit kell még tennem, hogy ne ketyegjen a tartozás?
Elmeséltem a történetet a szomszéd öregúrnak, aki már szintén elveszítette a feleségét. Neki a bankban dolgozó fia intézte az ügyeket, de 6 év után most őt is megtalálták..."
http://szivatos.blog.hu/2010/09/27/meghalt_az_otp_ugyfel_ketyeg_a_tartozas?token= 41d74d06f18656776d5b9e5bb83231ee |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 20:49:20, kedd
|
| |
| |
Beszámoló egy majdani tanévnyitóról
Iskolánkban reggel 8 órakor becsöngettek. Először megtartották a
tanévnyitót, melyen az igazgató hangsúlyozta: sokkal hatékonyabbá kell
tenni a holokauszt tanítását az iskolában, és erőteljesebben kell
fellépni a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd ellen.
Miután az igazgató elmondta beszédét, egyperces néma felállással
emlékeztünk meg a holokauszt áldozatairól. Ezek után osztályfőnöki
órák következtek. Közöltem a diákjaimmal, hogy az egyik régi
tanáruktól meg kell válniuk, ugyanis őt a holokauszt tagadása miatt
elbocsátották, sőt, egy per is folyamatban van ellene.
Az igazgató utasításainak megfelelően hosszasan ecseteltem a
diákoknak, miféle következményei lehetnek a holokauszt tagadásnak.
Ezek után ismertettem az órarendet.
Hétfőn a következő órák lesznek: a zsidó nép története, a zsidó nép
szenvedéseinek ábrázolása a művészetekben, a holokauszt története, a
holokauszt matematikája, a megsemmisítő táborokban uralkodó
életkörülmények, a cigányság kultúrája, valamint a cigány holokauszt
eseményei.
Kedd: a rasszizmus veszélyei, a zsidóság kultúrtörténete, a cigány
művészet, Izrael állam földrajza, a gyűlöletbeszéd és a bűnözés
összefüggései.
A szerdai órák: a holokauszt története, a melegek szexuális szokásai,
a cigányság eredete, Auschwitz története, kiemelkedő zsidó feltalálók,
valamint a haláltáborok fizikája.
Csütörtök: a sobibori láger működése, a nácik homoszexuális áldozatai,
a dachaui láger borzalmai, a kamatszedés alapelemei, valamint a
zsidóság üldözése.
A pénteki órák: a holokauszt ábrázolása a filmművészetekben, a
cigányság irodalma, a homoszexualitás és az irodalom, banki
alapismeretek és a gyűlöletbeszéd jellemzői.
Ezen kívül lehet fakultációra is jelentkezni, amelynek témája: Miként
lépjünk fel a holokauszttagadókkal szemben?
Ezek után tájékoztattam a diákságot kiterjedt jogairól, hangsúlyozva,
hogy számukra minden megengedett az iskolában, lehet dohányozni,
csúnyán beszélni, a tanárokat sem kell tisztelni, szünetekben lehet
üvöltözni, rendetlenkedni, akár még verekedni is. A tanárok elleni
támadás sem tilos, miképp szexelni is lehet, sőt, az azonos neműek
közötti szex kifejezetten ajánlott. A saját neműket kedvelők jobb
jegyeket fognak kapni - közöltem a tanulókkal.
Viszont holokausztórákon szigorúan tilos összefüggéseket keresni,
kérdéseket feltenni, valamint beszélgetni és rosszalkodni sem szabad,
mert azzal megsértenék az áldozatok emlékét. Végezetül hangsúlyoztam,
hogy az iskola az életre készít elő, és ha az itteni szabályokat
betartják, akkor majd később is hasznos tagjai lesznek a
társadalomnak.
Mindezek után egyperces néma felállással emlékeztünk meg a holokauszt
áldozatairól, majd az iskola tanárai és tanulói elvonultak a
Holokauszt Emlékmúzeumba és a zsinagógába.
Kezdetét vette a tanév. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 19:27:16, kedd
|
| |
| |
Fiúk a térről...
2010. JUNE 05., szombat - 06:54
(Film címe a '60-as évekből)
Kedves magyar testvéreink! A Lelkiismeret csoport üzenetrögzítőjén szerkesztőnk az alábbi örömteli üzenetet találta:
,,...Végre ismét van kormánya a magyar népnek! Sokáig éltesse Isten Orbán Viktor miniszterelnök urat"..."
Ehhez a Hírvonal szerkesztőjének is van hozzátenni valója:
Azért az a félmondata, hogy ,,...mi, Kossuth-tériek..." kissé húzós volt, hiszen ő volt, aki 2006. október 5-én délután miután kimondta, addig innen el nem mennek, amíg GYF el nem takarodik,...aztán fél óra után már ott sem voltak.
Aztán akik továbbra is ott ténferegtek, azokat máris lenézték a belvárosi kávézókban és szalonokban pipiskedő álforradalmárok, meg a fotelokban meg az USÁ-ban mindenkinél okosabbak, akik zsöllyékből nézték végig, a végén aztán hirtelen okosak lettek. Még itt a Hírvonal üzenetei közt is : ,,...elment az eszük? Minek bohóckodnak? Úgysem történik semmi...menjenek haza...én is a jobboldalra szavaztam, mégsem élek jobban...mit szítják ezek a csíkos lobogóikkal a feszültséget itten?..."
Mások pedig ottmaradtunk, és ha dadogva is, nyakkendő nélkül, történészi képzettség nélkül ,,játszottuk az eszünket..." miközben hallottuk az ország házában felszólaló értelmiségi képviselőt, hogy lenn a téren erős pisiszag van.
A kényes értelmiségiek pedig, akiket nemigen ért a Gergényi-féle rendőrterror, máris kezdik megmondani nekünk a ,,frankót"...
Bizony, sokan már az égi magasokról néznek ránk, mindannyian öregebbek lettünk nyolc évvel, most pedig már meghajló derekunkon gázolnak át a mindent jobban tudók, a mindent megmondók, az előre látók, a zugfideszesek hirtelen előbújtak és nagy sebességgel átlépve záróvonalakat, nyilakat, hirtelen irányt váltottak, mert ugyebár ők minden láttak és tudtak előre, a velük született bölcsességnél fogva.
De hát: emberek! Orbán Viktor csak úgy volt ,,Kossuth-téri", ahogy én a római pápa...
Köszönöm a türelmet:
(Czékus Jób, a Telefonhírmondó szerkesztője, 222-03-43)
http://www.lelkiismeret88.hu/index.php?option=com_content&view=article&id =255:fiuk-a-terrl&catid=44:proza&Itemid=59 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 18:44:26, kedd
|
| |
| |
Draskovics: Nem kell bemenni, és kész!
2010, szeptember 28 - 16:35
Nem kell bemenni, és kész! - foglalta össze álláspontját a hivatali ideje alatti állami ünnepségeken történt indokolatlan vegzálásokról és jogsértésekről Draskovics Tibor az országgyűlés albizottsága előtt. Az exminiszter azt is elárulta: büszkeséggel tölti el, hogy az ő minisztersége idején "göngyölítették fel a Magyarok Nyilai-ügyet".
Cikk Front kép - 280x185:
Draskovics TiborNem kell bemenni, és kész! - foglalta össze álláspontját a hivatali ideje alatti állami ünnepségeken történt indokolatlan vegzálásokról és jogsértésekről Draskovics Tibor az országgyűlés albizottsága előtt. Az exminiszter azt is elárulta: büszkeséggel tölti el, hogy az ő minisztersége idején "göngyölítették fel a Magyarok Nyilai-ügyet" - amelyben az ügyészségmind a mai napig nem tárt a nyilvánosság elé érdemi bizonyítákokat.
A mai napig nem tudta megválaszolni az 1990 utáni magyar demokrácia a gyülekezési jog, illetve ezzel összefüggésben mások jogainak gyakorlásával, az ezek összeegyeztetésével kapcsolatos kérdéseket - mondta Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának keddi ülésén.
Az ex-tárcavezetőt konkrét ügyekben is faggatta a testület. Révész Máriusz a 2008. február 21-ről 22-re virradó éjjel letartóztatott legalább 10 fiatalról - köztük egyik szomszédjáról - érdeklődött, akikre éjjel kommandósok törtek rá, átkutatták a házukat, előállították őket - ám vádat egyikük ellen sem emeltek. A fideszes képviselő azt firtatta: vajon lehetett-e összefüggés a később teljesen értelmetlennek bizonyult rendőri akcók és Draskovics Tibor február 18-i miniszteri kinevezése között. Révész szerint a szocialista politikus elődje, Takács Albert éppen abba bukott bele, hogy nem tudott megfeleleni a "Magyarok Nyilai"-ügyben támasztott elvárásoknak. Válaszában Draskovics visszautasította, és "sértőnek" nevezte a feltételezést, hogy egyrészt ő, másrészt "több száz rendőr és ügyész" összehangoltan törvényt sértett. (Nem volna meglepő, hiszen épp a bizottság korábbi meghallgatásaiból vált minden kétséget kizáróan világossá, hogy 2006. őszén is tömeges, egymással összeegyeztetett jogsértéseket követett el mind a rendőrség, mind az a igazságszolgáltatás - barikad.hu) Az ex-miniszter gúnyosan még azt is hozzátette: nem ismerheti "dátumszerű pontossággal" Révész szomszédjának életét.
Nem kell bemenni, és kész!
Wittner Mária arról érdeklődött, hogyan láthattak el állami ünnepségeken rendörségi feladatokat - többek között motozást, csomagok átvizsgálását, igazoltatást - a külföldi tulajdonban álló In-Kal Security. Gaudi-Nagy Tamás, a bizottság jobbikos alelnöke emlékeztette Draskovics Tibort Szabó Máténak, az emberi jogok országyűlési biztosának állásfoglalására, aki alkotmányosan is aggályosnak tartotta, hogy a rendőrség megosztotta az erőszak monopólimát egy magáncéggel. Az ex-miniszter válaszában nemzeti ünnepeinket a Sziget Fesztiválhoz hasonlítva úgy vélekedett: minden rendezvénynek megvannak a maga sajátos szabályai, és a szervező dönti el, mit, és milyen feltételekkel enged behozni, valamint, hogy kit bíz meg ezen regulák betartásával. "Akinek nem tetszik, annak nem kell bemenni, és kész!" - summázta álláspontját az egykori tárcavezető. A politikus "nem emlékezett pontosan" olvasta-e az ombudsman jelentését. Gaudi-Nagy Tamás erre reagálva leszögezte: a miniszternek hivatalból kötelessége ismerni a munkásságára vonatkozó állásfoglalásokat, és igyekezne kell megfelelni az ezekben foglalt ajánlásoknak. Többek közt ez választja el a jogállamot, a nem jogállamtól - mutatott rá a jobbikos képviselő.
Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke a meghallgatás után újságírók előtt arról beszélt: 2007-től sem volt tökéletes a gyülekezési joggal kapcsolatos rendőrségi gyakorlat, de jobb szándékú volt, mint előtte, és ezért éles határvonalat kell húzni a 2006. őszi jogellenes rendőri brutalitások, illetve a rendőrség későbbi tevékenysége közé. Gulyás Gergely szerint valószínűleg lesz még egy ülése az albizottságnak, azután október 23-ig elkészítik jelentésüket.
Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke szerint "szemtelen, cinikus" volt meghallgatásán Draskovics Tibor, mert úgy tett, mintha az ő hivatali idejében már nem történt volna jogsértés. A képviselő szerint az is felháborító, hogy a volt igazságügyi- és rendészeti miniszter a meghallgatáson úgy fogalmazott: büszke rá, hogy az ő hivatali ideje alatt "leplezték le" a Magyarok Nyilai nevű "terrorszervezetet" - ezzel lényegében egy koncepciós eljárással dicsekedett az albizottság előtt.
MTI nyomán barikad.hu
http://barikad.hu/draskovics_nem_kell_bemenni_%C3%A9s_k%C3%A9sz-20100928 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 18:35:04, kedd
|
| |
| |
A cionközmédiumoknak le kell adniuk a Jobbik választási hirdetéseit
Posted on 2010/09/28 by Nifadmin
Az OVB döntése értelmében nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határait a Jobbik reklámja, amiben cigánybűnözést emlegetnek. Az MTV-nek és a Magyar Rádiónak le kell adnia a reklámot, de akár a Legfelsőbb Bírósághoz is fellebbezhet.
Az OVB hétfői ülésén kimondta: jogsértő volt, hogy a közmédiumok a “cigánybűnözés" kifejezés elhangzása miatt megtagadták a Jobbik hirdetésének befogadását, és a kifogásolt szót kisípolva tartalmazó verzió lejátszásától is elzárkóztak.
A testület úgy ítélte meg, hogy a reklám nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, mivel nem szólított fel bűncselekmény elkövetésére és nem volt uszító. A 6:2 arányban meghozott határozat szerint a közmédiumok megsértették a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. A kisípolt verzió elutasítását pedig egyhangúlag jogsértőnek ítélte az OVB.
A testület mindkét közmédiumot eltiltotta a további jogsértéstől. A határozat ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet jogorvoslattal élni. A határozat ellen szerdán 16 óráig lehet jogorvoslattal élni a Legfelsőbb Bíróságon, amelynek további két napja van arra, hogy döntsön a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb pénteken döntés születhet a Jobbik reklámfilmje és reklámspotja ügyében, és mivel szombaton a korábbi évektől eltérően nem lesz kampánycsend, még közölhetők a reklámanyagok. Kérdés, hogy szombaton az MTV hajlandó lesz-e sokszor, akár óránként a Jobbik kampányfilmjét, illetve, hogy a rádió vagy a köztévé fellebbez-e a Legfelsőbb Bírósághoz. A Jobbik az Országos Választási Bizottság hétfői döntése után a korábban a Magyar Televízió és a Magyar Rádió által le nem adott hirdetésének sugárzását várja a közmédiumoktól.
Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője szerint eredetileg a hirdetések meghatározott számú lejátszásáról állapodtak meg a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval, a reklámfilmeknek, illetve a hirdetéseknek múlt csütörtöktől kezdve kellett volna adásba kerülniük. A párt a választási bizottság határozata alapján azt várja, hogy a közmédiumok a szerződésben foglaltaknak megfelelő számban sugározzák a Jobbik hirdetéseit az október 3-i önkormányzati választásig még hátralévő időben - tette hozzá Dúró Dóra.
A Jobbik azután fordult az Országos Választási Bizottsághoz, hogy a Magyar Rádió a személyhez fűződő jogok és egy államalkotó kisebbség méltóságának megsértésére, a Magyar Televízió pedig a médiatörvényre hivatkozva megtagadta a párt választási hirdetésének sugárzását. A Jobbik az MTV-nek és a rádiónak elküldte a hirdetés azon verzióját is, amelyben a kifogásolt szavak mellett a bankok, a “politikusbűnözők", a magyar és a multik kifejezéseket is kisípolták. Az MTV és a Magyar Rádió ezt a verziót sem fogadt azonban el, arra hivatkozva, hogy az interneten terjed a vágatlan verzió, ezért a sípolás ellenére is tudni lehet, hogy mire gondol a párt.
Vona Gábor pártelnök ezután a véleményszabadság durva, az elmúlt húsz évben példátlan korlátozásának nevezte a közmédiumok döntését, majd az OVB-hez fordult. A választási bizottság azonban a Jobbik elnökének kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította pénteken, mivel a beadványban nem szerepelt Vona Gábor lakcíme. A párt viszont a panaszt a formai hiba kijavítása után ismét beadta.
MTI-Index
http://internetfigyelo.wordpress.com/2010/09/28/a-cionkozmediumoknak-le-kell-adni uk-a-jobbik-valasztasi-hirdeteseit/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 18:32:28, kedd
|
| |
| |
2010-09-28. 17:50
Egy talányos kapcsolat: Kövér László és a demokrácia
A Fidesz, illetve a kormány vezetői megkezdték a jónép puhítását: először a sokat látott Pintér Sándor kezdett el beszélni arról, hogy a ,,vásárlóerő visszaesése" következtében szaporodni fog a bűncselekmények száma, majd a jó öreg Kövér Laca következett, aki szerint az előző nyolc esztendő romjainak eltakarítása az ,,előttünk álló ciklus" feladata lesz. Ha mindketten igazat mondanak, akkor a fideszesek a parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel ugyanúgy elkendőzték eddig a valóságot, mint Gyurcsány Ferenc anno. Bízvást mondhatjuk tehát, hogy ők sem jobbak a Deákné vásznánál.
De további kellemetlen kérdések is felmerülnek. Ha az előző kormány nyolc esztendőn keresztül rombolt (ami igaz), és most négy éven át tartó ,,romeltakarítás" következik, akkor nem lehetséges, hogy az úgynevezett ,,harmadik magyar köztársaság" rendszere alapjaiban rossz, és legjobb lenne lebontani az egészet? Végtére is miféle egy hülye rendszer az, amely lehetővé teszi, hogy az ország vezetői nyolc (valójában persze húsz, sőt, hatvanöt) éven keresztül gátlástalanul raboljanak, és mindent úgy tönkretegyenek, hogy négy év kelljen a talpra állásra? Hol van a demokrácia ,,önszabályozó rendszere", illetve a ,,nép bölcsessége", amelyre úton-útfélen hivatkoznak a politikusok? A Kövér László-féle lakossági fórumon nyilván senki sem tette fel azt a kérdést sem, hogy mi történik akkor, ha a Fidesz a négy éven át tartó ,,romeltakarítás" után 2014-ben a választásokon megbukik? Ami, ahogy mondani szokás, ,,benne van a pakliban", hiszen a Fidesz a tavaszi választások előtt nem pusztán ,,romeltakarítást", de újjáépítést, gazdasági-társadalmi felemelkedést ígért, amely ha nem következik be, akkor a választók esetleg megvonják támogatásukat a kormánypárttól. És ha mondjuk visszatérnek a hatalomba az úgynevezett szocialisták, nem fogják-e tovább folytatni az esztelen rombolást? Meddig mehet így ez az őrület?
De még ha fel is tesszük, hogy ,,az emberek" esetleg honorálni fogják a Fidesz ,,romeltakarító" ténykedését, és 2014-ben bizalmat szavaznak Orbán Viktoréknak, 2018-nál, vagy 2022-nél tovább aligha húzzák. Kövér László meg a fideszes nyáj nyilván úgy gondolja, addigra már felépül egy az új, erős Magyarország, sőt, ha hihetünk Matolcsy Györgynek, 2030 táján a magyar gazdaság fejlettségi szintje meghaladja majd az ,,európai uniós átlagot". De vajon akkor is fölfejlődünk ilyen viharos sebességgel, ha az elkövetkező húsz esztendő során valamikor kiesik a hatalomból a Fidesz, és valamilyen okból kifolyólag nem a Jobbik, hanem megint az MSZP veszi át az ország irányítását? Vagy abban bíznak a Fidesz vezetői, hogy az MSZP-t az ellenzéki lét ,,sanyarú" esztendei leszoktatják majd a hazudozásról, a hazaárulásról és a rablásról, így már egy ,,megjavult", igazi ,,szociáldemokrata párt" veszi át a kormányrudat a jövőben? De hát úgy néznek ki az MSZP ifjabb nemzedékének képviselői, mint akik nem hazudnak, nem árulnak hazát, és nem lopnak többet? Vagy mindezekre a kérdésekre az lenne a válasz, hogy nincs mit tenni, a ,,demokrácia már csak ilyen", ,,ennél jobb rendet még nem találtak ki"?
Kövér László barátunk még a következő világtörténelmi jelentőségű megállapítással is megörvendeztette a nagykanizsai lakossági főrum hallgatóit: ,,Nyolc évnyi, egymást érő kampányok véget nem érő sorozata október 3-val lezárul, kampányok helyett végre foglalkozhatunk az életünkkel." Hogyan? Az elmúlt két kormányzati ciklus idején hazánk azért süllyedt ilyen mélyre, mert a ,,véget nem érő kampányok" miatt sem a kormánypárt, sem az ellenzék nem foglalkozott az ,,életünkkel"? Olyan nagyon sok szavazás lett volna? (Az egyiket ezek közül a Fidesz kezdeményezte, egyébként nagyon helyesen.) Kövér László ezzel az örökbecsű mondatával nem kevesebbet állít, mint hogy nem csupán az MSZP, de a Fidesz is a saját pártérdekeinek rendelte alá az ország érdekét, mivel hogy nem törődtek az emberek igazi gondjaival, mert minden erejüket és figyelmüket az ellenfelükkel vívott politikai csatározások kötötték le. Döbbenetes megállapítás, annál is inkább, mivel ha igaz, akkor tényleg föl kell tennünk a kérdést: jó rendszer ez a liberális demokrácia, ha a választási kampányok során a szemben álló politikai erők nem az emberek mindennapi gondjainak megoldásával foglalkoznak? Mi értelmük van akkor a politikai kampányoknak, ha miattuk nem lehet az emberek ,,életének" gondjaival foglalkozni? Ha pedig igaz az a politológusok és politikusok szájából gyakran elhangzó ,,bölcsesség", miszerint a ,,választási kampány választástól választásig tart", akkor nem teljesen érthető, ha egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedünk? De miért csodálkozik ezen Kövér László, elvégre ő is demokratának vallja magát, vagy nem?
Mindamellett az elkövetkező években is lesznek választások, hiszen egyáltalán nem zárható ki például, hogy valamelyik ellenzéki párt népszavazást kezdeményez (például az új alkotmánnyal kapcsolatban), ezen kívül 2014-ben a Fidesznek megint csak nem lesz ideje az ,,életünkkel" foglalkozni, mert, bármennyire is sajnálatos, de ebben az esztendőben háromszor is az urnákhoz kell járulnia a népnek: lesz ugyanis európai parlamenti, parlamenti és önkormányzati választás is.
A végső nagy kérdés tehát a következő: demokrata-e Kövér László vagy sem? A helyes választ beküldők között Kövér László lakossági fórumairól készült videofelvételeket sorsolok ki.
Perge Ottó
http://kuruc.info/r/7/66951/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 17:56:52, kedd
|
| |
| |
Az USA, az IMF és a lett választások
Az USA és a Nemzetközi Valutaalap hevesen beavatkoznak a lett választási küzdelembe. Washington az IMF tanácsadóját(!), Janis Platais-t szeretné miniszterelnöknek.
A "Neatkariga Riga Aviza" napilap egyik cikke ezt állítja. Állítólag számos, zárt ajtók között megtartott megbeszélés lezajlott már. A dolog a rigai amerikai nagykövetségen keresztül zajlik. Az amerikaiak célja az, hogy a mérsékelteket, valamint a jelenlegi kormány kemény megszorításait folytatni akaró erőket juttassák kormányzó pozícióba.
Az USA és az IMF egy olyan koalíciót támogatna, mely a jelenlegi elnök, Valdis Dombrovskis "Egység"-Szövetségéből és a szociáldemokrata beállítottságú oroszokat tömörítő "Harmóniaközpont"-ból állna. Ezzel a helyi gazdasági "oligarchák", név szerint Aivars Lembergs, Ainars Slesers és Andris Skete erejét akarják gyengíteni.
Ők ugyanis újra szeretnék tárgyalni az IMF-el, illetve Lettország más hitelezőivel, mint például az Európai Bizottsággal, valamint Svédországgal a Lettországnak kifizetendő hitelrészletek kifizetésének feltételeit. Ezenkívül pedig a sok lett által drákóinak érzett beavatkozásokat a lett költségvetésbe, mint erőszakos külső beavatkozást, elutasítják.
Az USA és az IMF - karöltve az EU-val, mint csendestárssal - tehát igen látványosan igyekszik gyengíteni Lettország önrendelkezését. Nem csak arról szól ez a kísérlet tehát, hogy tovább sarcoljanak egy országot. Az USA szemmel láthatóan pofátlanul és felháborító módon igyekszik erősíteni pozícióit is a térségben.
Forrás: nachrichten.at
Németh Krisztián - Jövőnk.info
http://jovonk.info/2010/09/27/az-usa-az-imf-es-lett-valasztasok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 17:52:46, kedd
|
| |
| |
A Magyar Honvédség módszeres kivéreztetése az elmúlt húsz évben
Ezen cikk a módszerváltás utáni honvédelmi minisztereink aknamunkájának köszönhetően jött létre. A magas szintű hozzánemértés, a cionista érdekek maradéktalan kiszolgálása, az ország védelmi képességeinek teljes lenullázása megér egy misét.
Lássuk!
A Honvédségnél rendszeresített gépkarabély típusok az AK-63, illetve az AMD-65. Pár éve tervbe vették, hogy pár ezer darabot el kellene látni a legmodernebb szerelvényekkel, mint például gránátvető, fegyverlámpa, optikai irányzék, lézer pointer, stb... A felszerelés ára 1 millió forint per darab lenne. Szinte biztos, hogy miután létrejön ez a rendkívül előnyös üzlet, valakinek eszébe jut majd, hogy a csúzli 7,62 kaliberű, pedig a NATO-ban elvileg 5,56-ost kellene használnunk. Nem baj, majd veszünk rendkívül modern M4 gépkarabélyokat jutányos áron az amiktól, mert más hülyéknek úgysem tudják eladni, akkora hulladék. A frissen felújított AK-kat meg majd odaajándékozzuk az Afgánoknak, mint azt a potom 20 500 AMD-t, amit már régen le is szállítottunk nekik, persze ingyen.
A vállról indítható szovjet Igla rakétáink megsemmisítésére(!), és éleslövészeteken való gyors elhasználására kaptunk Amerikától 50 000 dollárt. Gondolom Stingereket (vállról indítható amcsi rakéta) szerettek volna nekünk eladni, hiszen ez nem csak új felvevőpiacot jelentett volna az Amerikaiaknak, hanem védelmi szempontból is előnyös lehetett volna nekik, hiszen a saját rakétájuk ellen könnyebb védelmi rendszert fejleszteni...
A Stinger üzletből aztán nem lett semmi, viszont lett helyette Mistral... Ami nem rossz kütyü, csak kicsit sokba került. Majdnem háromszor annyiba, mint másoknak. Mikor rendszerbe állt a csapatlégvédelemnél, fejeseink rendeztek egy bemutatót, ahová összetrombitálták a NATO ilyen-olyan tábornokait. A bemutatón, a légicélra indított Mistral az indítóállásból történő kirepülése után nem sokkal, kb. fél úton, gondolt egyet és felrobbant. Semmi baj! Indítsuk a következőt! A második csőben lévő rakéta viszont nem indult el, technikai okok miatt. (Konkrétan az történt, hogy valaki fordítva tette be az elemet...Nem vicc!)
A bemutató erős lebőgéssel végződött, a meghívott NATO tábornokok egymás hasát fogták a röhögéstől.
Erre cseréltük le az Iglát?
A harckocsijaink T-72 típusúak. Egykor 230 darab állt hadrendben, ma összesen 15 üzemképes tankunk van. A lekonzervált, nullkilométeres acélszörnyeink közül 77 darabot odaadtunk ajándékba(!) az újjászerveződő iraki hadseregnek. A modernizálást és a kikonzerválás költségeit természetesen a magyar adófizetők állták. Hogy a többi száznegyvenvalahánnyal mi történt, csak találgatni lehet. Mindenestre senki nem látta őket már jó ideje.
Nagytudású szakértőink annak idején, mikor kimentek Oroszországba kiválasztani az államadósság fejébe az új T-72-inket, hoztak vagy öt különböző szériájú harckocsit, a legelső, legócskább szériától kezdve olyan típusúig, aminek az elektronikája és a páncélzata is igen jónak mondható. A Fehéroroszok eladtak nekünk 96'-ban reaktív páncélzatot a tankjainkra, de ökörék nem vették meg a belevaló robbanóanyagot... Így maximum ékszerdoboznak használható, bár annak elég nehéz.
Ha kicsit szétnézünk a világban látható, hogy nemhogy nem dobják ki mások a hetvenketteseiket, hanem iszonyat mennyiségben korszerűsítik azokat, és igen elfogadható áron, igen jó képességekre lehet szert tenni.
A németek 2001-ben felajánlottak több száz Leopard 2A4-es szériájú nullkilométeres, lekonzervált harckocsikat jelképes, fél euró(!) per darab áron. Nekünk csak a kikonzerválás költségeit kellett volna állni, ami nem lett volna nagy összeg. (A németeknek az lett volna az üzlet, hogy utána alkatrészt szállítottak volna a tankokhoz. Így legalább nem a raktáraikban rohadt volna szét a gép, meg még egy kis bevételt is hozott volna.) Az ajánlatot visszautasítottuk, mert az üzemeltetésre nincs pénz... Ilyen alapon akasszuk fel magunkat, ha megtámadnak. A lengyelek bezzeg kapva kaptak az alkalmon, nekik nem drága.
De adtak volna M-109-es önjáró lövegeket is fillérekért, de nem kellett az sem. Sőt! Kidobtuk a régi - de még jó és használható - önjáró lövegeinket, és megtartottuk a D-20-as vontatott lövegeket, vagyis elherdáltuk a tüzérségünk mozgékonyságát, légi szállíthatóságát (nem mintha lenne mivel szállítani őket), tehát visszamentünk 70 évet az időben.
A nyolcvanas években a légierőnél repültek SZU-22-es típusú csatarepülőgépek, összesen 15 darab. A gépek igen nagy támadópotenciállal rendelkeztek, pillanatok alatt borzalmas veszteségeket tudtak volna okozni egy felvonulóban lévő, támadó haderőnek. Megvettük hozzájuk az akkor modernnek számító H29-es földi célok elleni irányított rakétát, de a hozzávaló indítósíneket nem. Így csak porfogóként funkcionálhattak valamelyik raktárban.
A SZU-22-eseket aztán 94'-ben modernizálták nem kevés pénzért, majd 95'-ben lángvágóval kettévágták őket, és eladták ócskavasnak. Egy év sem telt el. A lengyelek a mai napig hadrendben tartják a SZU-22-ket...
93'-ban 27 darab MIG-29-es vadászgép érkezett Kecskemétre. Mivel alkatrészt a büdös életben nem rendeltek hozzájuk (vagyis csak annyit, hogy a minimális hadrafoghatóság meglegyen), így szép lassan tönkrement mind. A műszaki állomány a ,,kannibalizálásra" kijelölt gépeket használta alkatrészforrásul.
Hangárjuk sohasem volt, így az időjárás viszontagságait is el kellett viselniük a madárkáknak. Idén kivonták őket a hadrendből, de előtte még kölcsönadtunk kettőt Izraelnek, valószínűleg azért, hogy tudják az iráni MIG-ek ellen gyakorolni a légiharcot.
Amerikától a 90'-es években ajánlatot kaptunk 4-5 C-130-as Hercules típusú szállítógépre, szintén ingyen lehettek volna a mieink, nekünk csak a nagyjavítást és a pilóták kiképzését kellett volna fizetni. Nincs pénz... Úgyhogy a románok el is vitték mindet.
A Gripenek.
Ez még egy hosszú történet. Eredetileg - ha jól emlékszem - 168 milliárd forintért kaptunk volna 14 darabot (10 együlésest, 4 kétülésest), 100%-os ipari ellentételezéssel. Nyélbe ütötték a boltot, majd kiderült, hogy ezek a szerkentyűk nem is tudják azt, amit a NATO-ban tudni kellene. Úgyhogy szerződést módosítottunk, nátósítottuk a Gripeneket, de a végösszeg így a duplájára emelkedett. Ezért a pénzért akkori áron legalább 20 darab vadiúj F-16-ost adtak volna az amik teljes fegyverzettel + ingyen pilótaképzés, de nekünk a Gripen előnyösebb... Egyébként a Gripeneket használtan kaptuk, és 2018-ban vissza kell adnunk őket, vagy megvehetjük maradvány értéken, ami gondolom nem lesz olcsó. Tehát kétszer fizetünk azért, ami alapból nem ér sokat.
Néhány dolog a Gripenről: Légi utántölthető képességet kértünk hozzá, de a pilótáink olyan keveset repülnek, hogy ennyi repült óraszámmal meg sem közelíthetik a tankergépeket, nemhogy üzemanyagot vegyenek fel.
Az infravörös légiharc rakéták AIM-9L-1 típusúak, ami biztos nagyon jó volt a 70'-es években, csak az a baj velük, hogy a Gripenek szárnyvégeire függesztve olyan aerodinamikai erők keletkeznek, melyek elcsavarják a szárnyprofilt, és anyagfáradásos repedések jelennek meg a szárnyon, mindössze 40-50 repült óra alatt. Ezt alighanem elfelejtették mondani a Svédek, mikor ránksózták a szarjukat. De biztos nem is kérdeztük.
A légtér feletti uralom alapvető követelménye, hogy kikapcsoljuk az ellenség légvédelmét. Az AGM-88 HARM radargyilkos rakétát fel sem lehet rakni a Gripenre, mert egyszerűen nincs integrálva a megfelelő szoftver az indításhoz. (De úgy tudom, méreténél fogva sem fér el a gépen.)
Földi célpontok ellen az AGM-65 Maverick rakétát használja, abból mondjuk a legmodernebb változatokat vettük meg, mindössze hatszoros(!!!) áron. A rakéták ,,piaci" ára 60 ezer dollár körül volt a szerződés aláírásakor, de mi darabjáért 400 000 dollárt fizettünk!!!! A rakétákat megvásárló, HM alvállalkozó biztos tudja kinek ment ez a sok pénz.
Az már csak hab a tortán, hogy Gripenjeink igencsak gyengécske - ám rendkívül takarékos - hajtóművel repülnek, de hiába a modern elektronika, mikroprocesszorral nem lehet bombát cipeltetni...
Jász Gábor - Jövőnk.info
http://jovonk.info/2010/09/28/magyar-honvedseg-modszeres-kivereztetese-az-elmult- husz-evben |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 17:46:16, kedd
|
| |
| |
Perge Ottó: Ki a gyűlöletkeltő?
antidogma.hu, szo, 2010/09/25 - 12:48
Kevés nevetségesebb, szánalmasabb és ostobább cselekedetet tudok elképzelni a diplomáciai életben, mint amikor valamely nemzetközi értekezleten bizonyos államok küldöttségei kivonulnak egy tanácskozásról, pusztán azért, mert egy nekik nem tetsző felszólalás hangzik el ott. Azzal pedig még tovább tetézik a bajt, ha úgy indokolják távozásukat, hogy a beszédet mondó politikus ,,antiszemita", ,,rasszista", vagy éppen ,,gyűlöletkeltésre alkalmas" kijelentéseket tett.
Ugyanis soha, senki sem határozta meg pontosan - mivel egyáltalán nem is lehetséges meghatározni -, mit is jelentenek a felsorolt pejoratív tartalmú jelzők. Ma már lényegében oda jutottunk, hogy a nyugati világot egyre inkább diktatórikus eszközökkel uralni kívánó és a demokráciának végképp hátat fordító cionisták ,,antiszemitának" és ,,gyűlöletkeltőnek" minősítenek minden olyan megnyilvánulást, amely nem tetszik nekik. Mi történne, ha ezt a ,,nagyszerű" cionista alapelvet a mindennapi életben is alkalmaznánk? Bármiféle nézeteltérés során kijelentenénk, hogy vitapartnerünk súlyosan sértő magatartást tanúsít, sőt, ,,gyűlöletet kelt" irányunkban, pusztán azért, mert valamely kérdésben másképpen vélekedik, mint ahogyan mi helyesnek tartanánk. Pillanatokon belül mindenki a másik ember torkának esne. Azzal, hogy a cionisták és a járszalagukra fűzött csatlós államok diplomatái ,,antiszemitizmusnak" és ,,gyűlöletkeltésnek" nevezik azokat a nyilvános megszólalásokat, amelyek nem tetszenek Izraelnek és Amerikának, súlyosan mérgezik a nemzetközi élet légkörét, és lehetetlenné teszik a konfliktusok békés rendezését. Mi értelme egyáltalán fenntartani az ENSZ-et és más nemzetközi szervezeteket, ha csak és kizárólag a cionista szempontoknak megfelelően lehet véleményt mondani?
Egyébként pedig miért számít ,,gyűlöletkeltésnek", ha például Ahmadinezsád elnök kijelenti, hogy a 2001. szeptember 11-i merényleteket esetleg az izraeli és amerikai titkosszolgálatok szervezhették meg? Ha ugyanis egy ilyesfajta vélemény ,,gyűlöletkeltő" és ,,antiszemita", akkor ,,gyűlöletkeltő és ,,iszlamofób" a nyugati médiában és a nyugati politikusok szájából igencsak gyakran elhangzó kijelentés, mely szerint a ,,szeptember 11-i terrorakciókat szélsőséges iszlamisták tervezték meg és hajtották végre". Mindkét állítás mellett és ellen is felsorakoztathatók alapos érvek. A cionisták elvárnák, hogy csakis az ő véleményük, és csakis az ő érdekeiknek megfelelő állásfoglalások hangozzanak el a nemzetközi fórumokon. Ha pedig bárki is nem a szájuk íze szerint beszél, rögvest ,,gyűlöletkeltő" és ,,antiszemita" lesz. Mi lenne, ha mindazok, akik másképpen gondolkodnak a világról, mint a cionisták, ugyanígy nem volnának hajlandók még csak végighallgatni sem az övékétől eltérő véleményeket? Meddig lehetne fenntartani a nemzetközi együttműködés rendszerét?
Mindamellett persze kérdés az is, hogy nem érthető-e, ha a saját hazájukból elűzött, gyarmati elnyomás alatt sínylődő nemzetek, kizsákmányolt, szegénységbe taszított népek és társadalmi rétegek gyűlölik balsorsuk okozóit. Elie Wiesel, a zsidóság ,,élő lelkiismerete" szerint például ,,minden zsidónak fenn kell tartania egy helyet a szívében, ahol gyűlölnie kell mindent, ami német". A nyugati világot uraló cionista oligarchia szította fel továbbá az iszlám vallás elleni ,,gyűlölet" lángját, miképpen rendületlenül élesztgetik a ,,nácik", a ,,rasszisták", a ,,fasiszták", a ,,holokauszttagadók" elleni gyűlölet tüzét is. Ezen kívül pedig például a palesztinok, sőt, általában az arabok, a perzsák, vagy éppen a csecsenek elleni gyűlölet is megengedett. Hogy is van ez akkor? Vannak olyan vallások, népcsoportok, illetve bizonyos véleményeket hangoztató közösségek, amelyeket szabad gyűlölni? Ki határozza meg, kit szabad gyűlölni, és kit nem?
Az állandóan a ,,kirekesztés" szörnyűségeiről ajvékoló cionista zsidók ,,kirekesztős" módszere egyébként ismerős idehaza is. Itt van például a szélsőséges cionista média (ATV, Klubrádió, stb.), ahol soha nem látni vagy hallani jobbikos politikust, azzal az indokkal, hogy ,,nem szabad nyilvánosságot adni a szélsőségeseknek". A holokauszttal, sőt, általában a második világháborúval (és egyébként számos más történelmi, társadalmi, filozófiai, sőt, természettudományos kérdéssel) kapcsolatos revizionista nézeteknek más, ,,fősodratú orgánumok" sem adnak helyt, mondván, a ,,szélsőségeseket, gyűlöletkeltőket, antiszemitákat karanténba kell zárni". Senki sem képes értelmesen elmagyarázni természetesen, mit jelentenek pontosan ezek a jelzők, hiszen bárki ráaggathatja azokat a neki nem tetsző nézeteket hangoztató ellenfeleire. Lényegében persze arról van szó, hogy a kiépülő nyugati cionista diktatúrában teljesen el kívánják hallgattatni azokat a véleményeket, amelyeket az uralkodó oligarchia a hatalmára nézve veszélyesnek gondol. Mindeközben pedig ugyanennek a cionista oligarchiának a jól megfizetett politikusai és firkászai állandóan ,,szabadságról", ,,demokráciáról", ,,toleranciáról", a ,,kirekesztés" veszélyeiről szónokolnak. Nem kellene végre szavukon fogni őket, és úton-útfélen a fejükre olvasni döbbenetes képmutatásukat és hazugságaikat?
Kuruc.info
http://www.antidogma.hu/node/2417
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-09-28 17:37:23, kedd
|
| |
| |
Orbán "Rendje": 15 hónapot fog ülni Kozák Rajmund, a cigány gyilkos
antidogma.hu, p, 2010/09/24 - 12:43
* Aktualitás
Tegnap már foglalkoztunk Kozák Rajmunddal és a neki másodfokon kiosztott, felháborítóan alacsony (két év három hónap mínusz a már az előzetesben, majd a háziőrizetben ,,leültek") büntetéssel. A Barikád alább olvasható helyszíni tudósításából további, felháborító részletek derülnek ki.
Többek között az, hogy a háziőrizetben töltött időt négyszeres szorzóval(!) számítják bele a ,,büntetésbe", amí így, a gyakorlatilag a cigányoknak automatikusan osztogatott harmadolással együtt, 15 hónapra mérsékli a leülendő büntetés mértékét.
Azét a háziőrizetét, amiből korcsunk szabadon eljárhatott bokszmérkőzésekre, ahogy az INNEN is kiderül. Nesze neked ,,büntetés". Az előre eltervezett, csoportosan végrehajtott gyilkosságért kapott két év három hónap fogházat (fogház = a legenyhébb szabadságvesztéssel járó büntetési forma) meg egész egyszerűen képtelenség hideg fejjel kommentálni, különösen, ha figyelembe vesszük a cigányokat felpofozó barcsi srácok ugyanilyen mértékű büntetését. Igen, a cigányok szabadon gyilkolhatnak bennünket, míg mi fel sem pofozhatjuk őket. Ez a Fidesz ,,Rendje".
Egy másik, még felháborítóbb részletről nem szól az anyag. Idézzük a Függelékben teljességgel megtalálható, az ítéletről szóló Népszabadság-cikk legfontosabb mondatát: ,,A bíróság jogerős ítéletének kiszabásakor az egy hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény büntetésének kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, a vádlott beismerő vallomását, továbbá azt, hogy a bántalmazás eredménye, vagyis a sértett halála nem terheli a tanulót." Igen, a szokott sztárvédői fekáliakeverés eredménye: csak úgy magától meghalt a cigányok áldozata, és még csak véletlenül sem amiatt, mert összeverték a fejét, sőt, meg is rugdosták. Nos, az ilyen bírót és ügyvédet egy normális országban nagyon-nagyon megfingatnák... Az ,,időmúlás" mint enyhítő körülmény olyankor, amikor a hazai jogszolgáltatás csigalassúsága miatt jellemzően jóval hosszabb az "átfutási idő", hát... - igen, ezen is látszik a milliós gázsijú (szerintünk simán csak falhoz állítandó) sztárügyvéd keze nyoma.
A Barikád cikke:
Börtönre változott a gyilkos cigány ítélete - exkluzív interjúkkal
Mindenki emlékszik az esetre, amikor 2008 januárjában K. Rajmund a Vas utcai (Bp. VIII. kerület) Széchenyi István iskola egyik tanulóját hazafelé agyonverték.
A tettes, az áldozat padtársa és "bandája" a még nyilatkozni merő iskolatársak szerint rettegésben tartották iskolatársaikat. Az áldozat padtársa az akkor 17 éves Kozák Rajmund, az Imperiál99 Klub kadét korú igazolt versenyzője volt. Kapcsolatuk közel sem volt felhőtlennek nevezhető, a cigány fiúval rendszeresen viselkedési problémák voltak.
Az egyik órán összeszólalkoztak, és már ott tettlegességgé fajultak a dolgok, az áldozat - padtársa viselkedésére utalva - szóvá tette annak cigány voltát. A tanár - látva az eset súlyosságát - szétválasztotta őket és külön engedte őket haza.
Az áldozat, a 18 éves Roland hazafelé tartott iskola után, ám K. - két tettestársával együtt - követte, majd megtámadta. A körülmények arra engednek következtetni, hogy ketten lefogták, Rajmund pedig profi mozdulatokkal összeverte Rolandot.
Roland ezután még hazavánszorgott, ott rosszul lett. Mentőt hívtak, ám kórházba szállítás közben meghalt.
A Legfelsőbb Bíróság a mai napra hívta össze a fellebbezési tárgyalást dr. Czine Ágnes, dr. Révész Tamásné és dr. Hildebrand Róbert vezeti.
Helyszíni tudósításunk a cikk alján kezdődik, időrendi sorrendben jövünk egyre följebb.
14.23 dr. Lichy Gáborral, a Mészáros család jogi képviselőjével beszélgettem a tárgyalás végeztével.
- Milyen mértékű a kiszabott büntetés?
- A halált okozó testi sértésért nagykorúaknak adható 2-8 év letöltendő büntetés, a fiatalkorúaknak 1 hónaptól 5 évig terjed a szabadságvesztés hossza. Itt a bíróság figyelembe vette az enyhítő és súlyosbító körülményeket, újra vizsgálta a nyomozati anyagot, és megállapította a 2 év 3 hónap letöltendő börtönbüntetést. (Az elítélt azóta bőven nagykorú - a szerk.)
- Mennyit fog ebből leülni az elítélt?
- Jó magaviselet esetén a büntetés 1/3-a engedhető el, azonkívül levonják a korábbi, 3 hónapos előzetesben töltött időt, a házi őrizetet (1 nap házi őrizet 4 nap fogháznak felel meg), és így akkor a 27 hónapból körülbelül 15 hónapot fog leülni - ha jó magaviselete miatt elengedik a büntetés egyharmadát.
- Kárpótol-e valamit, vagy valakit a súlyosbító ítélet?
- Az ítélet senkit sem kárpótolhat, függetlenül annak nagyságától, hiszen Rolandot már senki sem adhatja vissza. Kérdeztem Annától (Roland édesanyja - a szerk.), mit érzett az ítélet kihirdetésekor. Azt mondta, se nem örült, se nem bánkódott. Helyesli, hogy legalább ennyit kap az, aki elvette a fia életét.
- Számítottak-e az elsőfokú ítélet súlyosbítására?
- Igen. Az elsőfokú bíróság nyomozása során olyan formai és tartalmi félreértések voltak, az események olyan láncszemeit nem rakták össze, melyek egyértelművé teszik az ítélet súlyosbítását.
13.45 Ítélethirdetéssel folytatódik a tárgyalás. Czine Ágnes felolvassa az ítéletet, K. Rajmund már állva várja a penitenciát. A bírónő felolvassa az ítéletet: "A Fővárosi Ítélőtábla, mint fiatalkorúak bírósága megváltoztatta az elsőfokú bíróság által hozott ítéletet: K. Rajmundot halált okozó testi sértésért 2 év 3 hónap fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre ítéli a bíróság. Fellebbezésnek helye nincs.
Mellettem ülnek az elhunyt fiú szülei. Az édesanya összekulcsolt kezekkel várja az ítéletet. A kihirdetéskor apró mosoly és hatalmas megkönnyebbülés ült ki arcára. K. Rajmundot emellett a perköltség 70.776 Ft-os összegéből kb. 2496 Ft-nyi költségtérítésre is kötelezték.
A bírónő röviden ismerteti az per történetét, a szakértői jelentéseket, a helyszíni szemléket, a bizonyítási eljárást, és az igazságügyi orvosszakértő véleményét. Elmondta: a vádlott, az osztálytársak, a szemtanúk (és tettestársak), valamint a szomszédok tanúvallomása egyáltalán nem vágott egybe. A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy a mobiltelefonok cellainformációi is cáfolták a vádlott állításait.
A vádlott beismerő vallomást tett, két esetben azonban hazudott: az ütések számában, és abban, hogy belerúgott-e a földön fekvő M. Rolandba. Az osztályteremben már az osztálytársak válla fölött átnyúlva ököllel ütött az áldozatba. Az óra után a tanár előbb a vádlottat engedte haza, de az megvárta az áldozatot az iskola előtt. M. Roland ekkor bemutatott K. Rajmundnak, aki erre combon rúgta. M. Roland ekkor más útvonalon indult haza, K. Rajmund azonban követte (a barátairól nem tesznek említést.), és elkapta, a szakorvosi vélemények szerint bizonyítottan legalább három nagy erejű ütést mért az áldozat fejére, aminek következtében koponyacsontja eltörött, vizenyő, zúzódás és vérzés keletkezett, mely oxigénhiányhoz és további belső sérüléshez vezetett. M. Roland ezután hazament, ám otthon eszméletét vesztette, 17.30-kor meghalt. A gyors orvosi segítség sem tudott rajta segíteni, csak néhány pillanatra tudták visszahozni az életbe. Kórházba szállítás közben pedig végleg elveszítették.
Nagykorúak esetén ez a bűntény 2-8 évig terjedhet, fiatalkorúak esetén a bíróság mérlegelhet. Mérlegelt is, és az azóta nagykorú K. Rajmund a lehető legenyhébb büntetést kapta a bírónő szerint teljesen értelmetlen és hiábavaló cselekedetért.
Enyhítő körülmény a vádlott hozzáállása, a bűntény elkövetése óta eltelt két és fél év, és a nem szándékos halált okozó testi sértés.
Súlyosbító körülmény a sorozatos bántalmazás mellett, hogy k. Rajmund 13 éves kora óta sportol, magas szinten űzte az ökölvívást, 2007-ben magyar bajnokságot is nyert. Sportkarrierje elején tudatosították benne, hogy tudását semmiképpen nem használhatja védtelenek, nála gyengébbek ellen.
További súlyosbító körülmény, hogy K. Rajmund 14.00-14.40-ig tulajdonképpen folyamatosan - három helyszínen - is súlyosan bántalmazta padtársát. (K. Rajmund ekkor ingatja a fejét, ahogy mögötte ülő élettársa is.)
Véget kell vetni annak, hogy az iskolában erővel szerzünk érvényt igazságunknak - zárja magyarázatát a bírónő.
A vádlottat továbbá alkalmatlannak tartották a közügyek gyakorlására is, ezt 3 évre vonták meg tőle.
K. Rajmund eddigi magabiztos testtartása és arca csalódottságba fordult át.
Győzelmet aratott végre az igazság! S ha nem is repeshetünk a boldogságtól, mert egy fiatal srác halála kellett ehhez, s az ítélet nem is túl súlyos az elkövető cigány bokszoló tettéhez mérten, mégis elindult valami. Az ügyész és a bírónő is hangot adott ama határozott véleményének, hogy az iskolai erőszakot példásan meg kell büntetni.
Remélni tudjuk csak, hogy ez a kicsike büntetés is elrettenti az iskolában és másutt erőszakoskodókat. Mert az erővel szerzett hatalom nem tart örökké.
K. Rajmund a tárgyalás végeztével biccentett egyet apja felé, majd sietve kirobogtak a teremből. Hiába rohantam utánuk, nem nyilatkoztak senkinek.
12.00 A tárgyalás szünetében az elhunyt Mészáros Roland szüleivel beszélgettem.
- Számít valamit is, ha a feltételest letöltendőre változtatják?
- Igen, számít - mondja csöndesen a megtört asszony. A fiamat már sosem kapom vissza, és bár semmit sem vígasztal, azt akarom, hogy viselje tettének következményeit. (K. Rajmund nevét egyszer sem ejti ki.)
- A védő többször hangsúlyozta, hogy K. Rajmund végig megbánó magatartást tanúsított. Bocsánatot kért Önöktől?
- Nekem nem kell a bocsánatkérése. A jó Istentől kérjen bocsánatot, ne tőlem. Én nem tudok neki megbocsátani, értelmetlenül kioltotta a fiam életét.
- Olvasni lehetett, hogy az elkövetővel magatartási problémák voltak az iskolában.
- Igen, nagyon balhés gyerek volt. A bandája a mai napig rettegésben tartja az iskolát, a tanárok pedig semmit sem tesznek. Roland padtársa volt, és folyamatosan egrecírozta őt. Itt szeretnénk megköszönni a gárdának, hogy megjelentek az iskola előtt, és eljöttek a temetésre is. - Roland édesanyja itt nagyon szépen megkért, hogy mondjam meg Vona Gábornak: tegyen valamit ez ügyben, mert ez így nem mehet tovább, nem szabad több gyereknek szenvednie és adott esetben meghalnia.
- De a tanári vélemények jó magaviseletű, csöndes gyereknek festik le K. Rajmundot.
- A tanárok éppúgy meg vannak félemlítve, mint az iskolatársak. Ráadásul az ügyvéd jó barátja az osztályfőnökének. Mindenki tudja, hogy a legbalhésabb gyerekek közé tartozik, soha semmit nem tanult. Az is bizonyítja, hogy nem tudott leérettségizni egy szakközépiskolában. Semmi ez az egy év, amit le kéne ülnie. A védők arra hivatkoznak, hogy ez neki az első eset, és még fiatalkorú. Hát azóta bőven nagykorú, egyébként sem mindegy, hogy 17 vagy 18 éves valaki? Ez határozza meg a bűne súlyosságát? Nevetséges. És hogy az első esete volt? Hát, még jó, hogy nem a sokadik! Majd a második halált okozó testi sértése után leültetik?
Aki ilyet tesz, azokat örökre börtönbe kéne zárni. Nem kell kivégezni őket, életük végéig senyvedjenek a börtönben. Semmi tévé, semmi luxus - csak a sivár börtön - teszi hozzá.
A beszélgetés végén a nevelőapa csöndesen hozzátette: "A tárgyalás előtt odamentem hozzá, és azt mondtam neki, a temetőben, a kettes parcellánál kérjen bocsánatot Rolandtól."
Ebben egyetértettünk. Néhány kedves, bíztató szó után elbúcsúztunk Egymástól. Eközben a - néhány teremmel odébb vélő - Budaházy Gyuri tárgyalásáról feldúltan kizárt hallgatóság szállingózott a folyosóra, akkor összetalálkoztam a barikad.hu egyik kollégájával. Elmesélte, hogy Gyurinak még volt fél órányi beszédre ideje, ám a bírónő berekesztette a tárgyalást, mire a hallgatóság nemtetszésének adott hangot. Erre a bírónő kiküldte a hallgatóságot.
Az ítélethirdetés után megpróbálom megszólaltatni K. Rajmundot.
11.44. K. Rajmund nem kívánt élni az utolsó szó jogával. Az elnöklő bírónő ítélethirdetésre visszavonult, és berekesztette a tárgyalást. Ítélethirdetés 13.30-kor.
11.14 A védő szólal fel: Az első percekben konkrétumok nélküli jogi beszédet hallhatunk. Az első konkrétum, ami megforgatja a mellettem ülők tollait is, hogy az ügyész által említett joggyakorlatot, a jogeseteket felnőtt korúakra alkalmazzák előre eltervezetten fegyverekkel. Szerinte nem a vád által képviselt módon kell tettét és személyiségét megítélni, hanem a jog és a törvény által. Osztálytársak, edzők, sportkör, büntetés-végrehajtási intézmény nyilatkozatai (3 hónapot ült előzetesben) szerint K. Rajmundot csöndes, jó magaviseletű, rendezett, nyugodt, fegyelmezett, kiegyensúlyozott embernek ismerik. Bármilyen veszélyes magaviselet, tulajdonság a vádlott eseten nem áll fenn.
A védő szerint tettében semmilyen tervezettség, folyamat nem lelhető fel. A három helyszínt három különböző eseményként értékeli. Az első fokú bíróság döntésének helyességét hangsúlyozta, mely szerint az áldozat sértegette, származására megjegyzést téve provokálta K. Rajmundot, miután ő egy alkalommal ököllel, egy alkalommal tenyérrel megütötte az áldozat arcát. A tanár ezután szétválasztotta őket, K. Rajmund ezután sem akart elülni padtársa mellől.
Az iskola előtti helyszínt nem létező nyomozati állomásnak tekinti, mert itt mindig sokan álldogálnak iskola után. K. Rajmund ezután lábon rúgta Rolandot, mire az megfenyegette, hogy börtönviselt ismerősével megvereti. A nyomozás bebizonyította, a telefonbeszélgetés ekkor valóban megtörtént. Ekkor Roland elindult, K. Rajmund pedig utánaeredt, hogy "megbeszéljék a dolgot" - így a védő.
Szerinte a vád helytelenül állítja, hogy M. Roland ekkor futásnak eredt. A Gyulai utcában történtekről annyit mondott el: K. Rajmund reflexszerűen hármat ütött. Ekkor megvárta, hogy mi fog történni, nem hagyta ott a sértettet. Megvárta, míg felállt, fölvette a hátizsákját és elindult. K. Rajmund csak ezután indult el - mondta.
Azt sem tartja bizonyítottnak, hogy M. Roland félt K. Rajmundtól, ezért más útvonalon indult haza, mint szokott volt.
Hangsúlyozta: K. Rajmund felelősségének tudatában volt, mert - miután reflexszerűen, nem megfontoltan ütött (hátulról, ráadásul legalább három hatalmasat - a szerk.) megvárta, mi lesz a sértettel, és másnap reggel maga jelentkezett a rendőrségen vallomást tenni. (Megszólalt a lelkiismerete Vagy csak tisztában volt ütéseink erejével...)
A védő legmeghökkentőbb álláspontja az, hogy szerinte a generál prevenció (a büntetés alapjában rettenti el az elkövetőt) nem akkor működik, ha tényleges letöltendőt kap a fiatalkorú, hanem ha feltételest, mert evvel megadjuk neki a lehetőséget az átgondolásra, tettei súlyosságának felfogására. Szerinte az emberölés tényállása sem forog fenn. Elmondta továbbá, hogy az iskolai erőszak nagyon összetett struktúrájú dolog... (nesze semmi, fogd meg jól!).
K. Rajmund esetében sem az előre eltervezettség, sem az emberi mivoltából való kivetkőzöttség, sem állt fenn. K. Rajmund bűnbánó magatartása, szerény családi körülményei, és az első perctől kezdve tapasztalható együttműködő hozzáállása, jó magaviselete, edzői és tanárai nyilatkozatai alapján jogos és elegendő az első fokú bíróság által hozott felfüggesztett börtönbüntetés
K. Rajmund 3 hónapot töltött előzetesben, megtanulta hát, milyen a börtön megtanulta milyen a büntetés. K. Rajmund a társadalom hasznos tagjává válhat - zárta beszédét.
10.48 A sértett jogi képviseletében felszólaló ügyvéd röviden elmondja a tragédia előzményeit. Szinte hétköznapinak tartja két iskolás diák civakodását, akár összeverekedést is. Jelen esetben azonban igen fontos tényező, hogy az elkövető profi sportoló. Négy dolgot emel ki: ökölvívás közben a sportolók védőfelszerelést viselnek a sérülése elkerülése végett. Szabályos sportkörülmények között végzett ökölvívásnak más a motivációja, más lelkiállapotban végzi a sportoló. A mi esetünkben érzelmi felindulásból, bosszúból elkövetett támadásról beszélünk. Sport közben az ellenfél is teljesen képzett, mindem mozdulatot ismer, az áldozat azonban semmi ilyesmi tudás birtokában nem volt. Negyedik: ökölvívás közben szabályos keretek között zajlik a mérkőzés (szabályok, bíró, edző, ring, védőfelszerelés, stb.), M. Roland viszont szabályok nélküli támadás áldozata lett. A tettes boksztudását kihasználva, ennek tudatában okozta az áldozat sérüléseit, halálát. Ráadásul a sértett minden áldott nap teljesen más útvonalon ment haza, tartott a vádlott támadásától, mert aznap már kétszer is megütötte.
Elmondta: A bűntény elkövetése három helyszínhez köthető: első állomás az osztályteremben volt, itt nem tudta kiadós verésben részesíteni az áldozatot, mert sokan vannak. második helyszín az iskola előtti terület, de itt is sokan vannak. A harmadik helyszín, a Gyulai utca már alkalmas volt tettének végrehajtására. Az utca végeredményben üres volt. Jól látható tehát a tervezettség. Elmondta azt is, amennyiben nem letöltendő büntetést kap a vádlott, megkérdőjeleződik a büntetés precedens értéke.
Hozzátette: a vádlott azt sérelmezte, hogy az áldozatot őt "cigányozta". Ezt a tanúvallomások egyáltalán nem támasztották alá. A vádlott azt is elmondta, az iskola előtt az áldozat bemutatott neki, ez sem ad okot ilyen testi sértésre. A harmadik helyszínről K. Rajmund azt mondta, az áldozatot reflexből, önvédelemből ütötte meg. Az indítékok különböznek egymástól.
A két tanú (K. Rajmund barátai) vallomásáról azt mondta: teljes mértékben megkérdőjelezhetőek, hiszen annyira egybevágóak, hogy kitűnik belőlük, hogy védeni akarják társukat. A két (tettestárs - a szerk.) tanú egyébként végig K. Rajmund mellett volt együtt követték az áldozatot, a szándékosság tehát ezzel is bizonyítható. Nekik közvetlen közelről látniuk kellett a Gyulai utcában történteket.
Szerinte figyelembe kell venni az egyre szaporodó iskolai (cigány) erőszakot, azok egyre durvább kimenetelét. Elutasítja azt a vádat, hogy csak a média fújja fel ezeket az eseteket. Iskolai erőszak esetében egy előremutató, üzenetképző szerepe lesz ennek az ügynek, mert ez az első halálos kimenetelű iskolai erőszak. Ennek az üzenetnek annak kell lennie, hogy a tettes letöltendő szabadságvesztést kap.
Az elsőfokú bíróság sértetti ráhatást emlegetett. Ez azonban egyetlen alkalommal sem bizonyított, sőt: an szemtanúk ennek ellenkezőjét állítják. (Mármint azt, hogy az áldozat sértegette a tettest - a szerk.)
10.22 Az ügyész szólal fel: vannak cselekmények, amikért késő a megbánás. Egy ellopott dolgot vissza lehet adni, egy elromlott dolgot meg lehet javítani, de egy középiskolás fiatalember értelmetlenül kioltott életét utólag már nem lehet visszaadni - kezdi beszédét. A bíróság által végzett nyomozati munkát, a tanúk meghallgatását, a bizonyítását lezártnak és sikeresnek tekinti. A halál beállta és a bántalmazás között szoros összefüggés van. Ha a bántalmazás nem történik, az áldozat nem hal meg. A vádlott szándékát testi sértésként említette, de elmondta: a tettesnek át kellett volna gondolnia a körülményeket (erőfölény, sportolói mivolta), ám ezt nem tette meg. Az ügyészség nem tartja megfelelőnek az elsőfokú bíróság által hozott felfüggesztett szabadságvesztést. Megkülönböztet hirtelen felindulásból elkövetett emberölést, kölcsönös tettlegességből bekövetkezett emberölést, és kiemeli: jelen eset merőben más. Ez három mozzanatból áll össze, mely egy cselekménysorozatot jelent, kölcsönösséget nem jelent. A sértett egyetlen alkalommal sem sértette meg fizikailag a vádlottat, itt egyoldalú bántalmazásnak minősül. Az első cselekmény az osztályteremben játszódott, ahol az osztálytársak álltak közéjük. A békítő szándék ellenére K. Rajmund a teremben ököllel megütötte Rolandot, amitől vérzése keletkezett. A tanár külön-külön engedte haza őket. Az áldozat az ellenkező irányban indult el, K. Rajmund pedig követte - ismeretlen okból. A vádlott combon rúgta a sértettet hátulról, ezért már minden "megbeszélési" kísérlet eleve elvétetett, tehát valami más motiváció vezérelte. Az áldozat futásnak eredt, a tettes azonban elkapta, kapucnijánál fogva hátrahúzta, háromszor-négyszer arconverte, majd a földre esett sértettet gyomron rúgta.
Egyoldalúnak tartja azt a jogelméleti fejtegetést, hogy az a célszerű büntetés fiatalkorúakkal szemben, ami személyiségüket a helyes útra terelje. Ha a bíróság ilyen sok jogelméletet bevesz az ügybe, én is filozofálok egy kicsit - mondta az ügyész. A régi társadalmakban az áldozat családja büntetési igénnyel lépett fel. Ma az állam gyakorolja a büntetőjogi kötelességet. Az államnak a társadalom, a közvélemény igazságérzetének megfelelő büntetést kell hozni! Téves az a jogelméleti alkalmazás, hogy csak a tiszta jogelméleti síkon gondolkodunk - mert evvel a sértett, és/vagy családja igazságérzetének nem teszünk eleget. Harmadszor: adott jellegű bűncselekményekért adott büntetést kell kiszabni. Ez azt a célt is szolgálja, hogy az elkövetőt bűnbánatra sarkalljuk. Az elkövetőben előre felelevenedik a negatív büntetés élménye. Tudja, hogy a bűncselekménnyel okozott eredményért büntetést fog kapni, ezzel szembe kell néznie.
Az ügyész töretlenként értékeli a bíróság azon gyakorlatát, hogy az ilyen emberölésekért felfüggesztett szabadságvesztést ad. Evvel szembeállította az ügyészség gyakorlatát, mely szerint erőszakosan kioltott emberéletért letöltendő szabadságvesztés jár. Ezzel is szerené visszaszorítani az iskolai erőszakot. Példát kell statuálni, hogy elrettenjenek az erőszakos iskolások. Elmondta: tetteinkkor mérlegelni kell felelősségünket, pláne akkor, ha valaki erőfölényben lévő, profi ökölvívó. Az elsőfokú bírói ítéletet letöltendő szabadságvesztést kér a vádlottra.
10.22 Czine Ágnes ismerteti a másodfokú eljárás alatt született iratokat.
10.17 Folytatódik a tárgyalás. Czine Ágnes ismerteti K. Rajmund jogait: nem köteles vallomást tenni, de minden, amit mond, ellene felhasználható. A tettes megértette, hozzátette: személyi dolgaiban változás nem történt. Kérdésre elmondta: érettségije nem sikerült, októberben szeretné letenni. Nyáron dolgozott pár hetet.
09.52. Az elnöklő bírónő rövid szünetet rendel el az orvosszakértők térítésének megállapítására.
09.47. A szakértők fenntartják megállapításiakat, sem ők, sem az ügyészség, sem a védők nem kívánnak hozzátenni az elhangzottakhoz. A vádlott a kérdésre feláll, sűrűn bólogat, kezével is jelzi: megértett mindent, nem kíván hozzátenni semmit.
09.20. Az előadó bírónő ismerteti a 2009. október 20-ai orvosszakértői véleményt: agyi zúzódás, agyvizenyő keletkezett, mely légzési és keringési zavarokat okozott, ez eszméletlenséghez vezetett, mely a halál közvetlen beálltát okozta. A szakértői vélemények megegyeztek: nagy erejű, tompa ütések érték az áldozat fejét. Az ütések mennyisége és ereje vezetett a vizenyő, zúzódás és vérzés kialakulásához, mely eszméletvesztést okozott. Koponyatörés, agyzúzódás, halántéksérülés, agyduzzanat volt a diagnózis, melyek közül az agyzúzódás volt a halált közvetlen kiváltó ok. (Melyet a koponya törése okozott, egy vagy több hatalmas erejű ütéstől - de hát az áldozat provokálta a verekedést, áll K. Rajmund vallomásában.)
Dr. Révész Tamásné hosszasan ismerteti a szakvéleményeket, melyek összegzéseként elmondató, hogy az áldozat arcán több ütéstől keletkezett sérülés volt. A szakvélemények minimum 4-6 nagy erejű ütést állapítanak meg, valamint valószínűsítenek egy arcot ért rúgást is. A vélemények főleg azt taglalják, mitől ájult el az áldozat, illetve mitől voltak belső vérzései, hiszen a sérülései közvetlenül nem vezettek belső vérzéshez, tüdővérzéshez. (Szerintünk nem ez a lényeges, hanem, hogy egy erőfölényben lévő sportoló aljas módon, többedmagával, váratlanul rátámad valakire, össze-vissza veri, amaz pedig hazaérve meghal.)
09.17 Négy orvosi szakértőt szólít Czine Ágns bírónő, és megállapítja elfogulatlanságukat.
09.05 Az előadó bírónő megkérdezi a vádlottat, hozzájárul-e képének közzétételéhez, melyre K. Rajmund nemmel felel, bár mindenki ismeri vezetéknevét, ezért mi sem írhatjuk le ide. A bírónő felolvassa a vádat: halált okozó testi sértés, az ítélet egy év fiatalkorúak fegyházában letöltendő szabadságvesztés - egy évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, mert elégtelennek tartja a büntetés mértékét, és tényleges elzárásra súlyosbítaná.
A bírónő ismertette a vádat és a körülményeket is, mely szerint a tettes hozzátartozói és a tanúvallomások alapján, a földön fekvő áldozatba Rajmund bele is rúgott.
Az ügyészség és a védelem nem kér további ismertetést, a vádlott megértette a vádat.
08.30 K. Rajmund megérkezik a bíróságra. Kifogástalanul borotvált, jóvágású, vékonyabb testalkatú fiatalember, elegánsra vasalt fehér ingben, zakóban, csatos övben, drága cipőben. Kedélyesen társalog az ügyvédjével, izgalomnak nyomát se látni rajta. Ismerősként köszönti ügyvédjét egy feltűnően csinos bírósági alkalmazott hölgy - K. alaposan végigméri a nőt.
barikad.hu
Függelék: a Népszabadság anyaga:
Két év három hónapot kapott az osztálytársát agyonverő fiú
Letöltendő börtönbüntetésre súlyosította a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön annak a szakközépiskolai tanulónak a korábban kiszabott, felfüggesztett fogházbüntetését, aki 2008 januárjában olyan súlyosan bántalmazta osztálytársát Budapest VIII. kerületében, hogy a sértett - miután hazament - életét vesztette.
A táblabíróság jogerős döntése értelmében K. Rajmundnak halált okozó testi sértés miatt két év három hónapot kell fiatalkorúak börtönében letöltenie, továbbá három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
A bíró indokolásában kifejtette: az élsportoló vádlott az ökölvívásban szerzett ismereteit nem a sportban, hanem védtelen osztálytársával szemben használta, megtorlásként egy őt ért sérelem miatt. A másodfokon eljáró bíró szóbeli indoklásában a sérelmet nem részletezte, ugyanakkor a korábbi elsőfokú eljárás során elhangzott: a vádlott azért bántalmazta áldozatát, mert az roma származására tett sértő megjegyzést. A másodfokon eljáró bíró megengedhetetlennek nevezte, hogy vélt vagy valós sérelmeket az utcán így toroljanak meg, ezt a fiatalember se tehette volna meg.
A letöltendő börtönbüntetésre való súlyosítással kapcsolatban kifejtette: a büntetés célja a megelőzés kell, hogy legyen, az elkövető és a társadalom számára egyaránt. Ezzel a táblabíróság osztotta azt a perbeszéd során kifejtett ügyészi álláspontot, miszerint a társadalom igazságérzetével arányban álló büntetésre van szükség, épp a sértett álláspontja veszik el ennek hiányában, a fiatalember életét ugyanis visszaadni már nem lehet. Az áldozat halálát a bíró különösen értelmetlennek nevezte, mert - mint fogalmazott - igazi motívuma, indoka nem volt a vádlottnak, hogy ilyen kitartó szándékkal, hosszú időn keresztül, célzottan, nagy ütésekkel bántalmazza osztálytársát.
Nyomatékos súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy a fiatalember - aki sikertelen érettségi vizsgát tett a tavasz folyamán, ezért októberben pótérettségizik - 13 éves kora óta rendszeresen sportol, amely révén nemcsak jó fizikumú, de az ökölvívásban speciális ismeretekre is szert tett. Mint a bíró fogalmazott: ezek a technikai ismeretek a számára is biztonságot jelentettek, ha másokkal szemben védekeznie kellett, de kizárólag a sportban használhatta volna. A diák élsportoló volt, játékjogát a büntetőeljárás megindulását követően függesztették fel. A bíró külön megemlítette, hogy magyar bajnokságon is részt vett és jelentős eredményt ért el.
A bíróság jogerős ítéletének kiszabásakor az egy hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény büntetésének kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, a vádlott beismerő vallomását, továbbá azt, hogy a bántalmazás eredménye, vagyis a sértett halála nem terheli a tanulót.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság rögzítette: a szakközépiskolában egyébként egymás mellett ülő két fiatal kapcsolata megromlott, mert a sértett megjegyzéseket tett a vádlott roma származására. Az akkor 17 éves tanuló és 18 éves áldozata 2008. január 10-én olyannyira összeveszett, hogy már az iskolában, tanítási órán bántalmazásig fajult a vita. Előbb angol órán, majd osztályfőnöki órán vesztek össze, s utóbbin arcul is ütötte a vádlott a sértettet. A vitát előbb osztálytársak próbálták félbeszakítani, majd a mindkét órán jelen lévő pedagógus. A diákokat a tanár hazaküldte, majd külön-külön a veszekedő feleket is. A vádlott azonban megvárta a sértettet, az utcán követte, s amikor utolérte, megütötte és megrúgta.
A sértett ezt követően még hazament, de rokona már eszméletlen állapotban talált rá, nem sokkal később agyzúzódás okozta légzési és keringési rendellenesség következtében életét vesztette. Az utcai bántalmazás és a halál beállta között mintegy három óra telt el.
A fiatalkorú elkövető a másodfokú eljárásban az utolsó szó jogán nem szólalt fel, az elsőfokú eljárásban azonban sajnálatát fejezte ki és azt mondta: "ha visszapörgethetném az időt, teljesen másképp reagálnék".
A másodfokú tárgyaláson jelen volt az áldozat édesanyja is, aki az ítélethirdetést követően elsírta magát.
(A Kuruc.info és a Barikád.hu nyomán)
http://www.antidogma.hu/node/2413 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2010. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
351 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 174
- e Hét: 5926
- e Hónap: 9671
- e Év: 163167
|
|
|
Offline
