Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Kövirózsa boszorkányság ellen
  2010-10-01 18:38:07, péntek
 
 




Kövirózsa (Sempervivum tectorum)

A népi gyógyászatban a kövirózsa az egyik legrégebben használt, elsősegélynyújtásra alkalmas növényünk, melyet gyakran neveznek még fülfűnek, kőrózsának és mennydörgőfűnek is.

A növény fontossága igen régre tehető, mert a IX. században Nagy Károly utasítására minden háztetőre kövirózsát kellett ültetni, hogy megvédje az ott lakókat a villámlástól és a boszorkányságtól.

A kövirózsa a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó örökzöld pozsgás növény, melynek a leveleit használják fel gyógyászati célokra. A kövirózsa fontos alkotóeleme a kiskertek sziklakertjeinek, valamint egyéb napos sziklákon, tetőcserepeken, falakon megtalálható. Hazánkban a vadon előforduló növények védettek.


Hatóanyagai:


A kövirózsa leveleiben nagy mennyiségben halmozódik fel szénhidrát, citromsav, almasav és malonsav mellett különféle aminosavak.

Ilyen szabad aminosavak közül jelentős az aszparaginsav és a fenolkarbonsav.
A fenolkarbonsavnál a kávé- és a klorogénsav felhalmozódása a jelentősebb. A növény tartalmaz még kvercetin-, kempferol- és flavon glikozidokat, cserzőanyagokat. Jelentős a kövirózsa C-vitamin és a nyálka anyag tartalma is.

A gyógyászatban a kövirózsa leveléből kipréselt nedvet alkalmazhatjuk külsőleg égési sebek, vágások, rovarcsípések, egyéb sérülések és gyulladások kezelésére.
Ezek a gyógyító hatások a növény a hűsítő nyálkájának köszönhetőek. Alkalmas még a présnedv száj-, arc- és középfülüregi gyulladások enyhítésére.

A népi gyógyászatban a fülfű elnevezés ennek a tulajdonságnak köszönhető. Ezeken a tulajdonságokon felül a levélből készített forrázat alkalmas a torokgyulladás, a légcsőhurut és különböző szájpenészek ellen. A leveleket salátákhoz is lehet adni, valamint bőrtápláló fürdőt készíthetünk belőle.

Forrás . népgyógyászat
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
A rozmaringról
  2010-10-01 12:45:44, péntek
 
 




Rozmaring (Rosmarinus officinalis)


A rozmaring az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó örököld félcserje, melynek az illata a tömjénhez hasonlít, a levelei gyantával bevontak, az égszínkék virágok pedig igen kedveltek a méhek körében a sok nektár felhalmozódás miatt.

A rozmaring gyakran használt elnevezéseihez tartozik az illatos és a szagos jelzővel ellátott rozmaring név is.
A növény nevének a jelentése a ,,tenger harmata", mely a származási helyére utal. A rozmaring Dél-Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos.
Mivel a rozmaring nagyon szereti a napfényt és a meleget, vadon csak ezen a területeken fordul elő. Hazánkban vadon nem, de védett, meleg helyeken át tudja vészelni a hidegeket, mely a termesztés a szempontjából nem elhanyagolható tulajdonság.

A rozmaring már az ősidők óta kedvelt és elterjedt fűszer- és gyógynövénynek számított.

Az ókori görögök úgy tartották, hogy a növény serkenti az agyműködést, ezért mindig tartottak maguknál egy-egy rozmaringágat.

A növény az idők folyamán jelképpé nőtte ki magát, a szerelmesek hűség és tisztaság jelképeként. Ennek köszönhető, hogy egyes tájakon jelenleg is az esküvői asztal elengedhetetlen dísze.

Hazánkban a rozmaring története Árpád-házi Szent Erzsébetig nyúlik vissza, mert egész Európában a rozmaringból készült illatszert a ,,magyar királyné vize"-nek tartották.


Hatóanyagai:

A rozmaring fontos hatóanyagai közzé tartozik az illóolaj, mely a levélben nagyobb mennyiségben halmozódik fel, mint a virágban. Az illóolajnak több mint száz komponense ismert. Az olaj jellegzetes illatáért a cineol nevű komponens a felelős. A cineol mellett megtalálható még az illóolajban a kámfor, borneol, alfa- és béta-pinén, valamint a linalool is.

Az illóolaj mellett fontos még megemlítenünk a cserzőanyagokat, a fahéjsav-származékokat, a flavonoidokat, triterpéneket és a diterpenoid keserűanyagokat. A felsorolt fahéjsav-származékok közül említésre méltó a rozmaringsav és a kávésav, a flavonoidok közül az apigenin, luteolin és ezek glikozidjai, a triterpének közül az ursolsav, a keserűanyagok közül pedig a karnozolsav.


A rozmaring gyógy-, illat- és fűszernövényként való felhasználása igen elterjedt manapság. A növény levele, virága és illóolaja más-más tulajdonságokkal rendelkezik. A levélben megtalálható flavonoidoknak (rozmaringsav) köszönhetően antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik.

- Az antioxidánsok nem csak a szabad gyököket köti meg a szervezetben, de segít megelőzni az idegsejtek pusztulását, mely gyorsítja az öregedési folyamatokat.
- E mellett még antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása is ismert a növénynek.
- Különböző teakeverékek alkotórésze a rozmaring levele. Ilyen teakeverék például az epe- és vizelethajtó, szélhajtó, idegerősítő és étvágygerjesztő teakeverékek.
- Az illóolaj baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik.
- Serkentően hat a központi idegrendszerre,
- Javítja a végtagok vérkeringését, enyhíti az izomfájdalmakat.
- Alacsony vérnyomás esetén stimuláló szer.
-A népi gyógyászatban görcsoldásra használják fel.

A rozmaringot nem csak különböző betegségek kezelésére használhatjuk, de például a levél magas antioxidáns tulajdonságának köszönhető, hogy a rozmaring alkalmas a húsok tartósítására,
az által, hogy az antioxidáns vegyületek megakadályozzák a húsban lévő zsírok avasodását.

-Napjainkban a legelterjedtebb felhasználása az olasz konyhákban van, különféle húsok, kagyló, rák és mártások ízesítőjeként.

A kozmetikai ipar is felfigyelt a rozmaring páratlan tulajdonságaira. A virágból nyert rozmaringvíz szájöblítőkben fellelhető, mely a hűsítő tulajdonságoknak tekinthető be. De megtalálható még kölnivizekben, szappanokban, krémekben, parfümökben, dezodorokban, hajszeszekben és samponokban is.
Kivonatát és párlatát a keserű likőrök gyártásához használják fel.

Fontos, hogy ha belsőleg, gyógyászati célból szeretnénk felhasználni, akkor nagy körültekintéssel tegyük azt. Terheseknek nem ajánlott!

Forrás : népgyógyászat
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
A bodorrózsa és hatásai
  2010-10-01 12:27:41, péntek
 
 


Bodorrózsa


Bodorrózsa (növ., Cistus Tourn. Rhodocistus et Ladanium Spach, szuhar, cisztuszrózsa), a róla nevezett család cserjéi és félcserjéi szép nagy rózsa-alaku, gyürött, bodros szirmokkal, sok hímmel és sokmagvu tokgyümölccsel. Leginkább a mediterrán vidék növényei (50 faj). Több faja jó illatú gyantát termel.

Hatásai :

Eddigi kutatások azt állapították meg, hogy a görög bodorrózsa vagy más nevén cistusz rózsa hatóanyagai gátolják a legtöbb ismert vírus szaporodását.

-Nem csak vírusellenes hatásáról ismert, védi a sejtanyagcserét, a szív-és érrendszert,
- immunerősítő hatással bír,
- kedvező hatással van a bélflórára,
- méregtelenít és segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből,
- növeli a csontsűrűséget,
- enyhíti a mandulagyulladást.
- Lassítja a bőr öregedését,
- fogszuvasodás megelőző.

A cistusz a legradikálisabb gyökfogó. A szabad gyökök károsítják szervezetünket és felgyorsítják az öregedést.

A cistusz polifenolokat tartalmaz, amelyek védik a sejtanyagcserét, immunerősítő és szív-és vérkeringés stabilizáló. A polifenolok képesek megkötni bizonyos fehérjéket, amely tulajdonsága alapján a cistusz alkalmazható külsőleg is.

Külsőleg gyógyíthatók olyan bőrbetegségek, mint ekcéma, akne vagy a pelenka okozta bőrgyulladás.

A cistusz rózsából készült tea háromszor egészségesebb a zöld teánál, hatékonyabban védi a szívünket a vörösbornál és sokkal nagyobb antioxidáns hatással bír, mint a friss citromlé.

Forrás : népgyógyászat

 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Fekete berkenye (szakanyag)
  2010-10-01 12:21:56, péntek
 
 



Amit csak a csodabogyóról tudni érdemes....
A gyümölcs származási helye az Amerikai Egyesült Államok és Kanada keleti része, ahonnan az Aronia melanocarpa elsősorban Skandináviában, Oroszországban és Lengyelországban terjedt el a XX. század eleje óta. Különleges biológiai értékeit felismerve azonban az 1970-es évek vége óta egyre nagyobb területeket ültettek be vele Németországban is.

A fekete berkenye májusban mindegy 10 napon keresztül virágzik. Fehéres virágai sok gyümölcsfajtáéhoz hasonlítanak,leginkább a galagonyáéhoz.
Markáns, a madárberkenyéhez hasonló illata van, amit a méhek nagyon kedvelnek, ezért a feketeberkenye-ültetvények mellet nagyon jól termő méhészeteket is ki lehet alakítani.

Nagyon kedvelt táplálék a madarak körében is, mivel ők érdekes módon nem érzik azt az összehúzó (adstringens) ízt, amely miatt az arónia nyersen nem igazán fogyasztható, és ami miatt az angolszászok ,,chokeberry"-nek, vagyis ,,fojtogató bogyó"-nak hívják.

A bogyók érési ideje augusztusban van. Kisebb ültetvényeken kézzel szedik, de a nagyobb területeken már megoldották a rázógéppel való betakarítást is.

A rózsafélék családjának többi tagjához hasonlóan a fekete berkenyének is igen magas a gyümölcscukor-, pektin-és csersavtartalma.
Ez utóbbi miatt, ha lét készítenek belőle - a teljesebb lényerés érdekében-, először fagyasztják, majd kálium-aceszulfámmal szokták édesíteni, valamint a kellemes ízhatás érdekében citromsavat is adnak hozzá. A citromsav az élelmiszeriparban igen széleskörűen használt adalékanyag, főleg édességekhez keverik hozzá.

Beyreuther német professzor, Alzheimer-kór-specialista vizsgálatai szerint azonban ezzel az adalékvegyülettel az a baj, hogy a ,,hátán viszi át" a vér-agy gáton a nehézfémeket, elsősorban az alumíniumot és az ólmot! Ez a ,,trójai citromsav-ló" tehető felelőssé a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és egyéb degeneratív központi idegrendszeri betegségek kialakulásáért! Az Alzheimer-kórban egyébként is áteresztővé válik a vér-agy gát. Ráadásul-amint azt Beyreuther professzor hangsúlyozza - a gyermekeknél a vér-agy gát nem működik teljes kapacitással , így ők a sok édesség fogyasztása folytán fokozottan veszélyeztettek.

Szerencsére ma már nálunk is kapható olyan készítmény, amely a fekete berkenyét természetes őrlemény formájában, más biogyümölcsökkel együtt tartalmazza.

A bogyókat egyébként sokféle módon használják fel, nem csak a kb.80%-os létartalmát, hanem a főként a héjában lévő növényi színezőanyagot is élelmiszerek színezésére:ha például eperlekvárhoz adagolják, annak színét intenzívebbé és tartósabbá teszi.

Ugyanezért , valamint magas C-vitamin-tartalma miatt használják málnás joghurtokban is. Nagyon finom kompót, lekvár vagy szörp készíthető belőle, az átpaszírozott gyümölcsök pedig kiváló adalékául szolgálnak vadételek mellé.

Kidolgozták már az aróniából készíthető bor technikáját is.
A növény 1-3 méter magas bokrokká fejlődik , ősszel gyönyörűen fénylő vörössé varázsolódnak a levelei, amiért sövényalkotónak is kiváló. Fagytűrő és mindenféle talajon - homokos, sós,agyagos,lápos-megél, ezért is terjedt el-illetve terjesztették el-nagy területen egyes európai országokban.

A legjobb fajtái az ,,Aron" Dániából, a ,,Viking" Finnországból, a ,,Nero Szlovákiából és Oroszországból, a ,,Rubina" és a ,,Hugin" Svédországból és Németország szász területeiről származnak. Ültetni ősszel kell, kb. másfél méter távolságra egymástól, és akkor legkésőbb öt éven belül összefüggő szép sövényt alkot. Külön jó tulajdonsága, hogy kártevőkkel és betegségekkel szemben igen ellenálló, így nem szükséges permetezni.

Élettani hatásai:

A fekete berkenyének mindenekelőtt rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő, illetve -megelőző hatását kell kiemelnünk.

Az utóbbi évtizedek kutatásai egyértelműen bizonyították, hogy a legtöbb ,,népnyomorító és pusztító" civilizációs betegséget (szívinfarktus, rák, cukorbetegség, keringési betegségek, anyagcsere-betegségek) a gyulladásos folyamatok indukálják. Az arónia kiemelkedően magas polifenol-és flavonoidtartalma megköti a gyulladásgátló markereket(például a ciklooxigenázét, illetve a TNF-alfát). Ezen kívül blokkolja azt az enzimet, amely annak az arachidonsavnak a képződéséhez vezetne, amely mindenfajta gyulladás előidézője.

A lengyelországi Wroclavban végzett széles körű kutatások megállapították, hogy az antioxidáns hatás a magas redoxpotenciálnak köszönhető, vagyis az ioncserét elősegítő, az oxigént leadó és a nitrogént felvevő képességhez kapcsolódik.

Ezen kívül ezek az anyagok képesek jól megkötni a nehézfémeket is! Az arónia magas molekulasúlyú procainidjai különösen sok olyan aromás gyűrűt tartalmaznak, amelynek nagyon erős a szabadgyök-fogó képessége.
Megállapították, hogy a fekete berkenye hatáspotenciálja olyan magas, mint azoké a kínai
gyógynövényeké, amelyet ott a hagyományos orvoslás tapasztalatait követve rákos megbetegedések ellen használnak!

A plovdivi orvosi egyetemen az aróniálé hatását vizsgálták a cukorbetegeknél, 16 1-es típusú és 25 2-es típusú cukorbeteg esetében. Megmérték a vércukorértéket 200ml arónialé megivása előtt és utána 60 perccel. A betegségnél a cukorbetegség fennállása 1 hónap és 13 év közötti intervallumban volt. A vizsgálatok kimutatták, hogy az átlagosan 14,23 mmol/liter vércukorérték 60 perc után átlag 11,4 mmol/literre esett vissza. Egy standard reggeli után elfogyasztott 200 ml lé eredményeként a 13,43-as átlagérték 11,94-re csökkent. 200 ml arónia megivása után 60 perccel. Egy másik vizsgálat során 21, 6-17 éve cukorbetegségben szenvedő , 42-62 éves páciensnél azt találták, hogy ha három hónapon keresztül napi 200 ml arónialét ittak velük, az átlagos vércukorszintjük 13,28 mmol/literről 9,1 mmol/literre csökkent.

Ugyancsak erős pozitív hatása volt az aróniakúrának a cukorhemoglobin (HbA1c)-szintre (9,39-ről 7,49-re), az összkoleszterinszintre (6,45-ről 5,05-re), valamint a vérlipidszintre (2,92-ről 1,7-re) Az eredményeket összevetették 23 másik, ugyancsak 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő hasonló beteg adataival, akik nem kaptak aróniakúrát. Ezeknél a pácienseknél érdemi változás nem történt. A végkövetkeztetés az volt, hogy a csodagyümölcs rendkívül hatékony kiegészítő kezelést jelent a cukorbetegek esetében.

Oroszországban a népi gyógyászat hosszú idők óta szinte ,,allround", vagyis sok mindenre ható házi szerként használta a fekete berkenyét.

Elsősorban bél-és bőrbetegségek, húgyúti fertőzések és magas vérnyomás esetén alkalmazták.

,,Érdekes módon" az egyesült államokbeli Illinoisi egyetem kutatói is egyértelműen azt találták, hogy az arónia stimulálja a keringést, megelőzi a vérrögök kialakulását, erősíti a szívet és védi a gyulladástól a húgyúti rendszert.

A Szovjetunióban már az 1950-es években intenzív kutatások folytak az aróniával, mert nem csak az derült ki, hogy segít eltávolítani a szerveztből a nehézfém-szennyeződéseket, hanem a sugársérült betegekre is kiváló gyógyító hatással volt. Így nem csak lét, hanem klinikailag hatásos port és tablettát is előállítottak belőle.

M.Döll német kutató egyébként kimutatta, hogy az aróniából kivont komplett anyag lényegesen hatékonyabb, mint az egyenként feldolgozott flavonoidok (pl. a kvercetin, az antocián, stb.).

Sikeres klinikai felhasználást egyébként a következő kórképekben dokumentáltak:

-Bélbetegségek, savhiányos gyomorhurut, máj-és epebetegségek, bőrbetegségek, allergiás tünetképek, cukorbetegség, gyermekbetegségek (skarlát,kanyaró), magas vérnyomás és minden egyéb szív-ér megbetegedés, véralvadási zavarok, trombózisok, húgyúti fertőzések, pajzsmirigykórképek, kemoterápiás kezelésben lévő betegek állapot-és életminőség javítása, vaksággal fenyegető szemvízgyulladás (uveitis).

Összegezve az elmúlt évtizedek tapasztalatait, le lehet szögezni azt, hogy ez a rendkívül magas tápértékű vadgyümölcs nem véletlenül került az orvosi figyelem középpontjába.

Gyógyító értéke magas P-vitamin-(flavonoid), vízben oldódó B1-,B2-,B6-,B9-,B12-,C- és H-vitamin-tartalmának, zsírban oldódó A-,E-és K-vitamin provitamin-tartalmának és összességében kiemelkedően magas, a sejteket a pusztulástól védő szabadgyök-fogó kapacitásának köszönheti.

A kutatók egyöntetű véleménye szerint összességében legalább olyan betegség-megelőző és gyógyító erővel rendelkezik, mint a tahiti csodanövény, a noni gyümölcse. Az arónia azonban itt van az orrunk előtt, igénytelensége okán és a rendkívül gyorsan növekvő kereslet miatt mindenképpen üdvös lenne, ha erre az egészségkoncentrátumra nálunk is ráharaphatnának a termelők. Ennek következtében valószínűleg csak a gyógyszergyártók szája íze lenne kissé fanyar, de a világtrendbe csatlakozó termelők megédesíthetnék a rákos betegek és sok más civilizációs ártalomban szenvedő ember életét is.

Forrás:

Dr. Simoncsics Péter
TermészetGYÓGYÁSZ Magazin
2008. szeptember, XIV. évfolyam
9. szám, illetve népgyógyászat
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
A narancs és jó hatásai
  2010-10-01 12:09:19, péntek
 
 



Narancs (Citrus Sinensis)


Nem csak a narancs, de az egész Citrus nemzetség eredete Indiában keresendő. A Himalája délkeleti oldalán ma is vadon nőnek különféle citrom- és narancsfajok.

Európába az arabok közvetítésével jutott el a citrommal együtt a középkorban. Szicíliában ültették az első narancskerteket. Ezek a narancsok még keserűek voltak, amelyet ma már inkább csak üvegházakban tartanak.
Magyarországra valószínűleg Mátyás király uralkodása alatt kerülhetett, felesége Beatrix jóvoltából Itáliából.


A citrusfélék legfontosabb téli gyümölcs-és vitaminforrásunk. Jelentős C-vitamin tartalommal rendelkeznek, és ami miatt igazán jelentős, hogy a C-vitamin bioflavonoidokkal együtt fordul elő a bennük, így jobban fejti ki hatását.
Ezért is hatásosabb a természetes C-vitamin, mint a mesterséges.
A bioflavonok lehetővé teszik a véredények szöveteinek erősödését, megakadályozzák a trombózisra jellemző vércsomósodást
A narancsban alig van kalória. Kevés szőlő-és gyümölcscukrot tartalmaz. Kiváló éhségűző és szomjoltó.


A narancs vitaminok, antioxidánsok, ásványi anyagok és fitoösztrogének tárháza.
A jelentős mennyiségű C-vitamin mellett A- és B-vitamint is tartalmaz.

Hatásai :
- Az A-vitamin a látás és a bőr egészségéért felel,
- a B-vitamin segít a szénhidrát-és zsíremésztésben.
- Megfigyelések szerint támogatja a hasnyálmirigy működését, a tápanyagok felszívódását és megszüntetheti a székrekedést.
- Antioxidánsai a flavonok és a karotinok, valamint az antociánok, a limonén rákmegelőző és rákellenes hatásúak.
- Ruténtartalma jótékonyan hat az erekre, szívre, keringési betegségekre és az idegrendszerre.
-Téli depresszió esetén érdemes narancsot majszolni, illóolaja is élénkítő hatással bír, jó kedvre derítenek.


- Ásványi anyagok közül kalciumot, magnéziumot, káliumot tartalmaz, amely erősíti az immunrendszert. A narancs húsából kiválóan felszívódik a kalcium és kálium.
Jó vízhajtó hatású, tehát jó hatással van a vesékre és csökkenti a vérnyomást.


- Fitoösztrogénjei nőgyógyászati panaszokat csillapít.
- Vírus- és baktériumölő hatása segíthet különböző fertőzések legyőzésében.
- Enyhíti az influenzás tüneteket, megkönnyíti a bélműködést.
- A narancsban találhatók természetes antibiotikus hatású anyagok is, amelyek egyben fájdalomcsillapítók is.
A narancs vértisztító és koleszterinszint csökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik.


- A narancs héja gyomorerősítő hatású. A gyümölcs héjában és levelében aromaterapikus keserűanyag található, amely görcsoldó és idegerősítő is.
- Illóolaja nem csak jobb kedvre derít, szinte jó minden hörgő- és asztmás betegségre és felhasználják a kozmetikai iparban, gyógyszerek illatosítására és ízesítésére is.


- A vérnarancs kisebb átlagos rokonainál. A gyümölcs héja és húsa piros színű, mely az antocián nevű növényi színanyagnak köszönhető.
Az antociánok gyulladásgátló, rákellenes és vérnyomáscsökkentő hatásúak. Nobelitin tartalma véralvadás megelőző hatású.
A nagy mennyiségű C-vitamin tartalom elősegíti a növényi eredetű vas felvételét.


10 dkg narancs 1,5-2,5 grammnyi rostanyagot tartalmaz.

Forrás : népgyógyászat
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Amit a citromról érdemes tudni
  2010-10-01 09:29:39, péntek
 
 


Citrom


A citrom a kasmíri hegyekből származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt egészen Kínáig terjedt el, majd meghonosodott Perzsiában és Mezopotámiában is.

A héber törzsek babiloni fogságuk alatt termesztették és ünnepi szertartásaikhoz is felhasználták eme gyümölcsöt. Az ókori görögöknél nem volt jellemző a termesztése, de nászszertartásaik során jelképes üzenettel ruházták fel a citromot.

Az araboknak köszönhető, hogy a Földközi-tenger vidékén meghonosodott a növény és igazi otthonra Hispániában lelt. A ,,lemon" és a limonádé szó spanyol eredetű.

Az amerikai kontinensen, Floridában spanyol és portugál hódítók ültettek először citromfát.

Hatásai :
- A citromlé és a héja is, az egyik legerősebb antioxidáns.
- A citrom héjában sok az E és C-vitamin, valamint a rost.
- Oldó és méregtelenítő gyümölcs.
- Citromsav tartalmánál fogva kiüríti a szervezetből a többletként felhalmozódott ásványi anyagokat, sókat és bomlástermékeket, másrészt regeneráló hatásánál fogva pótolja a hiányzó szerves sókat.
- Segíti a máj méregtelenítését, puffadásgátló és féreghajtó hatással is rendelkezik.
- Jelentős C-vitamin tartalma segíti a meghűléses betegségek megelőzését.
- A szerves szalicilsav erőteljesen oldja a húgysavakat és savtalanítja a vért.
- Bioflavon-tartalma vértisztító hatású, és regenerálja is a véredényeket.
- A citromlé eltávolítja a szervezetből a szervetlen sókat.

A citromlé hígított formája elpusztítja a kolera-, diftéria- és tífuszbaktériumokat.
A citromlé nem csak belsőleg, hanem külsőleg is hatásos: bőrápoló és fejbőrápoló szer mandula- vagy avokádóolajjal keverve.
Kitűnő korpás fejbőrre, megelőzi a kopaszságot és erősíti a hajhagymákat.
Illóolaja fertőtlenítő hatású.

Szent-Györgyi Albert is sokat foglalkozott a citrom vizsgálatával. Kimutatta azt is, hogy a citromban az aszkorbinsav kísérője a P-vitamin (citrin), amellyel együtt le lehet küzdeni a hajszálerek merevedését, tehát szerepe lehet a szem recehártya- gyulladásának, az agyvérzésnek, szívizomgyengeségnek és egyéb érrendszeri betegségeknek a megelőzésében is.

Egy kg citrom 4 gramm fehérjét, 58 gramm zsírt, 23 gramm szénhidrátot, 6 gramm szerves sót és 22 gramm rostot tartalmaz.

Salátákhoz, halételekhez kitűnő. Ha a hámozott almát, körtét citromlével meglocsoljuk, nem barnul meg.

Forrás: népgyógyászat

A citrom a nyirokbetegségben szenvedőknek is jelentős segítséget nyújt.
Óvatosan adagolható belső fekélyes megbetegedésekben.
Fogyókúránál jelentősen oldja a zsírt , de vigyázzunk, célszerű maró hatása miatt mindig hígítani.
Fontos tudni, hogy melegítve C vitamin tartalmának jelentős részét elveszíti ( pl: teában)
A gyógyteák jelentős részét befolyásolja ezért abban való alkalmazása nem ajánlható.
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Grapefruit és hatása
  2010-10-01 09:19:48, péntek
 
 



Grapefruit


A grapefruit a citrusfélék közé tartozik, eredetileg a pomelo és a narancs kereszteződéséből jött létre. (A pomelo egy nagyméretű citrusféle, elérheti a 3-4 kg-ot is.).

Barbados-szigetén fedezték fel a XVIII. században.

Héja zöldes vagy narancssárgás, húsának színe a sárgától a halványpirosig változik.
Vitaminokat, ásványi anyagokat, vízben oldódó élelmi rostot és pektint tartalmaz.

C-vitamin tartalma bioflavonoidokkal együtt fordul el (mint minden citrusfélében), így fokozottabban hat, vagyis kiváló immunerősítő.

20 dkg grapefruit fedezi egy felnőtt napi C-vitamin szükségletét. A gerezdeket elválasztó fehér hártyában és a héj alatt bioflavon, hesperidin és rutén található, amelyek kedvező hatással vannak a vesékre és a húgyutakra.

A fehér, vastag termésfalon található húsban lévő flavoid rákmegelőző, méregtelenítő és szintén immunerősítő hatású.

A C-vitamin mellett jelentős mennyiségű A- és B-vitamint tartalmaz.

Ásványi anyagok közül kalcium, foszfor, magnézium és kálium található benne. Magas káliumtartalma lúgossá teszi a vért és máj regeneráló hatású.

A gyümölcsben található rostanyag és pektin megköti a koleszterint, vagyis hozzájárul az erek rugalmasságához, és megkönnyíti az emésztést, segíti a méreganyagok kiürülését.

Alacsony energia- és cukortartalma (kb. 7% a szénhidráttartalma) miatt az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen része és segít a fogyókúrában.

A grapefruit magja bioflavonoidokat, glukozidot, C-vitamint tartalmaz. Olajat készítenek belőle. Kivonata méregtelenít, immunerősítő, sejtregeneráló, antioxidáns hatású, vírus- és baktériumölő, sterilizáló.

Antibiotikumos tulajdonságára úgy derült fény, hogy egy amerikai orvos felfedezte kertjében, hogy a grapefruit mag nem bomlik le a komposztban. Azóta is kutatják a növény kivételes és egyedülálló gyógyhatását.

A rák természetes gyógynövényeként emlegetik.

Mivel antibakteriális hatással is rendelkezik a grapefruit mag, ajánlják gyomor- és bélpanaszok, felsőlégúti fertőzések, különböző gombás eredetű megbetegedések, fogínygyulladás esetén.

Sejtregeneráló hatása miatt ajánlatos műtétek után is fogyasztani. Antioxidáns hatása révén lassítja az öregedést, antidepresszáns hatású, segíti a vasfelvételt, erősíti a kötőszövetet, támogatja a hormonháztartást, csökkenti az allergiahajlamos és fontos szerepe van a kollagén-produkcióban.

A konyhaművészet terén szárnyasokhoz, füstölt halakhoz, a tenger gyümölcsihez nagyon jól illik. Levéből salátaönteteket lehet készíteni.


Forrás : népgyógyászat

Ha nem igazán kedveljük, akkor a fehér részeit egy-egy francia saláta, vagy hasonlóan készített zöldséges-tejfölös- majonézes ételbe bereszelhetjük a fehér részeket, így íze nem igazán érezhető és nem veszíti el értékes gyógyhatásait
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
A kókuszdióról
  2010-10-01 09:02:51, péntek
 
 


Kókuszdió



Kókuszdió, kókuszrost:


A kókusz származása:
A kókuszpálmák a világ egyik fő élelmiszer ellátói. A többi ilyen mértékben használt élelmiszerrel összehasonlítva, a kókusz (még) nem génmanipulált, és nem kezelik vegyszerrel.

A kókuszpálmákat jó minőségű termőtalajba ültetik, ezért nagy mennyiségeket tudnak betakarítani. Azonban néhány területnek olyan kitűnő táptalaja van, ami nemcsak a növény növekedéséhez szükséges tápanyagban gazdag, hanem olyan nyomelemekben is, amelyek a gondos előállítást követően majd a késztermékben is megtalálhatóak lesznek.

A történelem során a kókuszdió volt az őslakosok egyik alapélelmiszere. A magbelet, vagy dióbelet kemény héj védi. Amikor a gyümölcs még nem teljesen érett, a magbél vizes és zselés anyag, könnyű emészthetősége miatt kedvelik.

100 éve, amikor a hidrogénezés technikájának elterjedésével a lehetővé vált, hogy növényi olajakból szilárd zsiradékot állítsanak elő, a kókusz lett az új termék, a margarin alapanyaga. A kókusz olaja jó és állandó minőségének valamint magas telített zsírsav tartalmának köszönhetően kiválóan megfelel erre a célra. Egészen a 1960-as évekig, amikor a szójabab népszerűsége megnőtt, a kókuszdió volt a világ vezető növényi olaj forrása.

A trópusi vidékeken élő emberek általában nem aggódnak sokat az ételeik elkészítése miatt, mert mindig vannak friss hozzávalók a kertben, bokrokon, fákon, vagy beszerezhetők a helyi boltban, egész éven át. A gyümölcsöket csak időszakosan fogyasztják, a kókusz viszont egész évben érik.
A jó kókuszdióterméshez sok napfényre van szükség. Évente több mint 3000 óra trópusi napsütés szükséges a megfelelő minőségű terméshez.
Egyesek a pálmák gyümölcsét magnak, mások diónak hívják. Ez a könyv főleg a gyümölcs táplálkozás-egészségügyi oldalával foglalkozik, nem pedig a termesztésével, ebből adódóan diónak nevezzük a termést.

A kókuszdió tulajdonképpen a pálmafa magja, ami meleg és nedves helyen kicsírázik. A kókuszdió öt--tizenkét termést tartalmazó fürtökben fejlődik a fán. A virágzástól számítva öt-hat hónapot vesz igénybe, hogy az édes kókuszvízzel és zselével teli kókuszok megjelenjenek. Ez a legjobb időszak arra, hogy frissítő és energiával teli italt nyerjünk belőlük. Hogy ezt megtapasztaljuk, sajnos el kell mennünk a trópusokra. Néhány területen megtalálható a kókusz zöld formában a héjától részben megfosztva és megformázva.

Trópusi országokban a boltosok gyakran felvágják a puha, zöld kókuszt, hogy szívószállal meg lehessen inni. Úgy vágják ki a kókuszt, hogy az egyik darabot kanálnak használva a zselét is ki lehessen szedni belőle.

A kókuszdió hat-hét hónap alatt eléri maximális méretét.
Az érés második felében a víz/hús arány a majdnem teljesen vízről majdnem csak húsra változik. Az íz a hónapok elteltével az édes és ízletesről kesernyéssé változik. A héj folyamatosan erősödik.
Tizenkét-tizennégy hónap kell ahhoz, hogy a kókusz teljesen megérjen. Amikor megérett, leesik a földre és a héj sokszor magától szétnyílik.

A kókuszdióban ekkorra vastag, húsos fehér réteg keletkezik, és csak kis víz marad benne.
Nem könnyű feladat kinyitni egy ilyen szőrös, kemény héjú termést. Az emberek különböző, érdekes ötlettel próbálkoznak. Hogy hozzájussanak a vízhez, egy lyukat fúrnak a héjon, de a hús elérése már nehézkesebb. Az egyszerű diótörő túl kicsi ehhez az ,,óriás dióhoz", ezért sokan kalapácsot, szalagfűrészt, baltát, vagy bármilyen más, a házban, vagy a kertben elérhető eszközt kipróbálnak. A kókusz ,,prof módon" történő felnyitására még nem született általánosan elterjedt megoldás. Azonban még a legkeményebb diónak is van gyenge pontja. A kókusznak három ,,szeme" van, amelyek közül legalább egy puha, így egy hegyes eszköz, például egy csavarhúzó segítségével ki tudjuk szúrni és ezen keresztül ki tudjuk szívni a vizet.

A kókuszrost kókuszdió-hántolás mellékterméke,

Forrás: Harald W. Tietze: Fókuszban a kókusz illetve népgyógyászat
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
A rozs és alkalmazásai
  2010-10-01 08:52:38, péntek
 
 



Rozs (secale cereale)


Hazánk egyik fontos gabonanövénye. I.e. 4000 körül jutott el Európába. A magyarok a honfoglalás idején ismerkedtek meg a rozzsal. A rozs az évszázadok folyamán egyre jobban elterjedt, a szegények egyik fő táplálék a rozskenyér volt. Eredetileg a búza és az árpa gyomnövénye volt.

A népi hiedelem szerint erőt ad és erős izomzatot fejleszt.

Fajtái: nyíri rozs, montagne, probstei, imperial, schlanstadti, bokros rozs, őszi és tavaszi rozs.
Hatóanyagai: B1-vitamin, E-vitamin, niacin, fehérje, keményítő, rost, szerves só, szacharin, nitrogén, kazein, kalcium, kálium, foszfor, vas, mangán, magnézium.


Élettani hatása:
magas élelmi-rost tartalma javítja a bélműködést, tehát megelőzhető a székrekedés és csökkenti az aranyérben szenvedők panaszait.
Csökkenti a vér koleszterin szintjét. A rozs magjának a külső héjában található kémiai anyagok gátolják a koleszterinszintézis egyik fontos lépését.

A rozslisztből tisztán vagy búzával keverve kenyeret sütnek. Szalmáját takarmánynak, alomnak, illetve zsúpfedélnek használják.

Napjainkban az egészséges táplálkozás iránti egyre növekvő igény miatt újra megélénkült az érdeklődés a rozsból készült ételek iránt.

Forrás : népgyógyászat
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
Fehér mustár és alkalmazásai
  2010-10-01 08:48:55, péntek
 
 



Fehér mustár (Sinapis alba)

A termesztett mustárfajok a Caparales (káprivirágúak) rendjébe, a brassicaceae (káposztafélék) családjába tartoznak.

Őshazájuk a Földközi-tenger melléke és Nyugat-Ázsia. Az arabok közvetítésével került be Spanyolországba, majd a XII. században Németországba és Angliába. Jelenleg termesztik Európában, Ázsiában, Amerikában és Afrikában.

A fehér mustár már a római idők ismert fűszer- és gyógynövénye volt. A Sinapis nevet a nagy római polihisztor, Plinius adta.

A fehér vagy angol mustár 50-80 cm magas. Gyökere vékony, karószerű, kevéssé elágazó, szára hengeres, levelei nyelesek, szórt állásúak. Virága aranysárga, termése duzzadt.

Fő hatóanyagok: a magban található mustárolaj-glikozidok, zsírosolaj, nyálkaanyagok, illóolajok.

A fehér mustármagot elsősorban az élelmiszeripar hasznosítja, mustárpépet állít elő belőle. Fűszerként is használjuk, savanyúságok, pácok ízesítésére.

Az egész fehér mustár nyálkaanyag-tartalmú magját enyhe hashajtóként alkalmazzák, külsőleg tapaszok formájában, bőrvörösítőnek alkalmazzák. A zsenge növényből spenótszerű főzeléket készítenek.

A mustár zsírosolaját Ázsiában étkezési-, kenő- és világítóolajnak dolgozzák fel.

Forrás : népgyógyászat
 
 
0 komment , kategória:  Fűben fában....  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2010.09 2010. Október 2010.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 152 db bejegyzés
e év: 840 db bejegyzés
Összes: 49265 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 83
  • e Hét: 5324
  • e Hónap: 25186
  • e Év: 201061
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.