|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 21:26:23, hétfő
|
| |
| |
TANMESE FÉRFIAKNAK...
Egy hajnalig tartó céges buli másnapján a Férj iszonyú fejfájással ébred. Rendszerint nem iszik, de a bulin felszolgált pia csalóka volt és rendesen benyalt tőle.
Arra sem emlékezett, hogy miképpen ért haza. Töri a fejét, hogy mi történhetett és főleg, hogy miket követett el "más állapotában".
Nagy nehezen kinyitotta a szemét, kikászálódott az ágyból és az első, amit látott 4-5 aszpirin odakészítve egy pohár víz mellett, egy vázában egy szép szál friss rózsa az asztalkán. A ruhája gyönyörűen összehajtogatva, az egész lakás ragyogóan tiszta.
Nem értette a dolgot...
Bevette az aszpirint és elvonszolta magát a fürdőszobáig, hogy megmosakodjék. A tükörbe nézve egy hatalmas monoklit látott a bal szeme körül... és még kevésbé értette a dolgot...
Aztán a tükör sarkában talált egy kis illatos levélkét a feleségétől, rúzsos puszival lepecsételve:
"Drága Egyetlenem! A reggelid a sütőben találod, még meleg. Elmentem vásárolni, hogy a kedvenc ételed készítsem neked vacsorára. Imádlak, a Te kis Feleséged !"
Na itt végleg elveszett a fonál...
Kibotorkált a konyhába és azt látta, hogy tényleg ott a meleg reggeli a sütőben, a fiacskája az asztalnál szépen csendben ül és reggelizik.
Teljes homályban így szólt a gyerekhez:
- Mondd, Kisfiam mi történt itt az éjjel !?
- Hát Papa, merev részegen jöttél haza, úgy hajnal 3 körül. A nappaliban átestél az asztalon és össze is törted, aztán hánytál egy nagyot a folyosón és végül arccal lefejelted a mosdó ajtaját, ott szerezted a monoklidat.
A Pasi teljesen összezavarodva kérdezi:
- És mond, hogy lehet az, hogy Anyád rózsával, meg meleg reggelivel vár engem...?
- Ja igen azt még nem mondtam, hogy amikor a Mama bevonszolt a szobába és megpróbált levetkőztetni, elkezdtél vele ordibálni, hogy "Hagyjál békén te mocskos kurva, Én nős ember vagyok !!!"
TANULSÁG
Összetört asztal: 50.000,- Ft
Meleg reggeli: 1.000,- Ft
3-4 aszpirin: 500,- Ft
A megfelelő pillanatban a megfelelő dolgot mondani: FELBECSÜLHETETLEN !!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 21:17:36, hétfő
|
| |
| |
Önkormányzatok és választás
Az önkormányzati választások értékelése előtt érdemes röviden összefoglalni az önkormányzatiság történeti alakulását, valamint számba venni a helyi hatalom helyzetét, megvizsgálni annak állapotát.
A második világháborút követően Magyarországon a szovjet típusú tanácsrendszert vezették be. Az állampárt egyedüli hatalmi tényezőként a központi hatalom nyúlványaként működtette a helyi hatalmat, a tanács tagjai, illetőleg a helyi tisztségviselők valójában az állam képviselői voltak. Helyi adókat akkor nem szedtek, a központi források újraelosztása - ennek folyományaként a kiegyenlített fejlesztési politika - volt az igazoló alapja a helyi hatalom ilyen úton történő kiépítésének.
A polgári demokrácia hatalmi rendszerében közigazgatási értelemben szervezeti-intézményi függetlenséget és önálló döntési jogosultságot jelent saját ügyeit illetően. Az önkormányzatiság lényegében a helyi hatalomnak az állam által törvényben elismert jogosultsága a civil társadalom szervezésére. Legalábbis bő két évtizede a magyarság sorsáról döntő rendszerváltó szabadkőművesek, Soros-ösztöndíjasok és egyéb magyargyűlölő okoskodók ezt akkor így nyilvánították ki.
Mint tudjuk, ez a köztiszteletnek egyre kevésbé örvendő rendszerváltoztató társaság korántsem a nemzeti felemelkedés alapköveinek lerakását tűzte ki célul az alkotmányos intézményrendszer kialakításakor. A különféle nemzeti körök ilyenkor a történelmi alkotmány jogfolytonosságának hiányát róják fel, mi hungaristák a magyar érdek porba tiprását viseljük el a legkevésbé. A maga logikája szerint alkotmányos ez a rendszer, ám semmiféleképpen nem magyar érdekű.
Természetesen a liberalizmus ordas eszméjében sem fedezhető fel magyar érdeknek még halvány fénye sem. Nos e szellemiség szabta meg a szabadkőműves vonalvezetés főbb irányvonalait az önkormányzatiság létrehozásának tekintetében. Őrjöngtek a tanácsrendszer központosítottságán, antidemokratikusságán, hogy aztán szétaprózhassák a települési közigazgatás rendszerét. Majdnem 3200 önkormányzat működik ma Magyarországon, kis köztársaságokként.
Itt bújik meg a liberális ördög. Egyrészt jogi-intézményi oldalról kereteket adnak a túlhangsúlyozott önállóságnak, álságosan és jól hangzóan az önfinanszírozó és önigazgató helyhatósági rendszernek. Másrészt - e keretekből adódóan - szép tér nyílik a helyi korrupt játszmákra. Ez a két alapelem a fő oka az önkormányzatiság óriási bajainak.
Nincs megfelelő ellenőrzés az önkormányzatok felett, gyakorlatilag szabadon eladósodhatnak. A helyi hatalom számára lehetővé tette a jogalkotó, hogy működési hiányt tervezzen. E hiányt aztán hitelből és vagyoneladásból finanszírozhatja az önkormányzat. Egy hitelét törleszteni nem tudó somogyi község történetét nemrégiben mi is megírtuk. Képbe került a híradásokban Szigetvár is, nagy bajban van az önkormányzata a felhalmozott majd' 2,5 milliárd forintnyi adósság terhe alatt. A központi hatalom rendkívül felelőtlenül jár el, hiszen az általa az önkormányzatokhoz telepített feladatok ellátására nem ad elég forrást, ezért elnézi a helyi hatalom eladósodását. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy eleve végrehajthatatlan szakmai törvényeket tesz a jogalkotó az önkormányzati jogalkalmazó asztalára, így tehát bezárul a kör. Minden ez, csak nem felelős államvezetés. Szépen lassan feléli önmagát ez a borzasztó építmény.
Az önkormányzatokért felelős belügyi államtitkárnak jelen pillanatban fogalma sincs, hogy az elkövetkező évben, de még arról sem, hogy a következő néhány hónapban (!) mekkora adósságszolgálat terheli az önkormányzati rendszert, tehát mennyit kell törleszteniük a hitelezőknek. A 2009-es hivatalos adatok terén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Belügyminisztérium (BM) számai feleselnek egymással. Az 1020 milliárd forintos tavaly év végi önkormányzati adósságállománynak az ÁSZ szerint hozzávetőlegesen 3/4-e kötvényadósság, a BM szerint ez a szám nagyjából 50 százalék körüli. Tragikus hogy a - hamarosan lejáró - 2006 és 2009 közötti önkormányzati kötvénykibocsátások 90 százaléka svájci frankban történt. Jó demokrataként az önkormányzati választások eredményének kihirdetése előtt kussolnak az illetékesek, miként is szeretnék rendezni a kialakult helyzetet. Borítékolható a visszafelé mutogatás, de ez nem ellensúlyozza azt, hogy ha csődbe megy néhány helyhatóság, akkor az önkormányzati hitelezést el is felejthetjük jó időre.
Ilyen keretek között zajlott tehát a vasárnapi önkormányzati voksolás. A részletes számok hivatalos oldalon elérhetők, mi csak a főbb, legbeszédesebb sarokszámokat említjük meg. A 8 millió 200 ezer választásra jogosult polgárnak több mint a fele érdektelenséget mutatott a voksolás iránt. A helyi választásoknak - miként azt megírtuk - létjogosultsága van.
Miért maradtak hát távol az emberek ilyen nagy arányban? Azon egyszerű oknál fogva, hogy a helyi politikát is megmérgezték a pártok. Ott, ahol a helyi ügyekről, feladatokról kéne szólnia mindennek, ott a nagypolitika az úr. Szennyvíz elvezetése, parkosítás, helyi gazdálkodók helyzete. Hasonló kérdésekről szól a helyi politika. A legtöbben inkább passzívak maradtak, a szegényedő ember számára már elviselhetetlen pártos mocskolódás miatt.
A politikai rendszer tragikus vereségét jelenti a vasárnapi önkormányzati választás. A független jelöltek sem jelentettek alternatívát az emberek számára. Való igaz, a függetlenek is a romlott rendszerben lennének kénytelenek tevékenykedni. Passzív tehát a magyar, gyűlöli a semmirekellő pártokat. Sokan nem tudják egyelőre, hogy mit tegyenek. Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője így fogalmazta meg még tavaly februárban ezt a helyzetet:
"Mindenki érzi, hogy baj van. Az emberek döntő többsége a bajok forrását képtelen meghatározni, ezért az ismeretlentől való félelem és a bizonytalanság számukra még tovább fokozza a kilátástalanság érzését. A minden alapot nélkülöző hatalmi ígérgetéseknek már csak nagyon kevesen hisznek, ezért a többség egy része apátiába zuhanva várja a jövőt, vagy valamilyen egyéni túlélési tervet igyekszik kidolgozni.
A másik része közösségi válaszokat keres. De mert ők sem látják a bajok valódi okait, minden jó szándékuk ellenére zsákutcába sodródnak. Ez ideológiai és jövőstratégiai zavarokat okoz, számtalan kis csoportosulás fogalmaz meg hamis, vagy utópisztikus jövőképet, alkot működésképtelen ideológiát, melyek egymás ellen hatva cselekvésképtelenné teszi ezeket a különben jóindulatú csoportosulásokat. Ez a folyamat a közelmúlt történései következtében felgyorsult, ezért itt az ideje, hogy nyilvánosságra hozzuk az Arcvonal álláspontját, jövőképét, ideológiáját és stratégiáját. Ez segítheti a tisztánlátást, talán közös nevezőként is működhet, és csökkenti, vagy felszámolja az egy oldalon álló, de egymással szót nem értő csoportosulások közötti ellentéteket."
Álláspontunk azóta széles körben ismert, mozgalmi gyűrűink folyamatosan bővülnek. Az Egységes Magyarország Mozgalomban komoly szakmai-politikai munka folyik. A süllyedő Magyarország utolsó esélye a népmozgalom. A narancs rohadásával fel fognak nyílni a szemek.
Ébredj, magyar!
Hegyi Viktor Botond - Jövőnk.info
http://jovonk.info/2010/10/04/onkormanyzatok-es-valasztas
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 20:43:38, hétfő
|
| |
| |
Egy korszak véget ért
A tegnapi nappal lezárult egy négyéves korszak. Ez idő alatt szinte a nulláról sikerült felépíteni azt a nemzeti radikális oldalt, ami ma már a politika minden szintjén, az EU-ban, a magyar parlamentben és a helyi önkormányzatokban is képviseli azokat az érdekeket és értékeket, amiket mi, ezen az oldalon lévők a magunkénak vallunk.
Mindannyian tudjuk, nem volt könnyű idáig az út. Ellenszélben, csapdák és alattomos támadások közepette kellett lavírozni, míg eljutottunk oda, ahol most tartunk. Az elmúlt másfél év pedig kifejezetten egy őrült rohanás volt. Kampányok és választások érték egymást, sokszor arra sem volt idő, hogy a sorokat rendezzük, hogy minden szempontból átgondolt döntéseket hozzunk.
Az eredményeket is ennek fényében kell értékelnünk, és a következtetéseket is ennek figyelembevételével kell levonnunk. Ha csak a száraz tényeket nézzük, akkor azt hiszem, az egyértelmű, hogy az elmúlt években véghez vitteket óriási sikerként értékelhetjük, hisz a radikálisok ma már ott vannak mindenhol, ahol a döntések születnek. Azonban nem szabad megfeledkeznünk a hibákról, a téves döntésekről, a ki nem beszélt feszültségekről sem, mert azért valljuk meg, ezekből is akadt bőven.
Tegnapig folyamatos harc volt, ahol nem volt helye kibeszélésnek, nem volt helye a belső problémák feszegetésének, de most egy nyugodtabb időszak következik, ahol már ezeket a kérdéseket nem odázhatjuk el.
A parlamenti választások óta egyre nyilvánvalóbb, hogy a Jobbik bővülése, a tagság növekedése nem minden esetben a minőség növekedését jelentette. Sokkal inkább hígulás volt, vidéken jobbára oda nem illő arcokkal, a nagyobb településeken pedig karrieristák tömegével. Ez igazán most látszott, az önkormányzati választások idején.
Sajnos ki kell mondanunk, hogy a helyi jobbikos jelöltek egy része egyszerűen vállalhatatlan volt, a helyi programok - már ha egyátalán volt ilyen - pedig teljesen dilettáns anyagokban merültek ki. Aztán említhetnénk még a szervezettség, a média hiányát, a pártban és a szimpatizánsok körében folyó vitát a visszafogottabb, szalonképesebb vagy a harcos, radikálisabb hangnemről. És még lehetne folytatni a sort, amit majd az elkövetkezőkben mindenképpen tisztázni kell.
Mától új idők jönnek. A Jobbikban el kell kezdődnie egy tisztulási folyamatnak és egy hosszú távú építkezésnek, hogy négy év múlva, a követező megmérettetésen igazi eséllyel vehessük fel a versenyt. De nem ülhetünk ölbe tett kézzel mi sem, akik ezt a radikális értékrendet magunkénak valljuk. Tévedésben van az, aki azt hiszi, hogy a Jobbik, mint párt, mivel már ott van mindenütt, majd megold minden gondunkat, hogy nekünk innentől már semmi tennivalónk sincs, csak várni az eredményeket. A mindennapok harcait nekünk kell megvívni, a meggyújtott tűzet, nekünk kell táplálni, mert ezt más nem fogja megtenni helyettünk.
És ne feledjük a legfontosabbat sem: a remény és a cél, hogy Magyarország egyszer tényleg a magyaroké legyen csak addig él, amíg mi életben tartjuk.
http://radicalpuzzle.blogspot.com/2010/10/egy-korszak-veget-ert.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 20:38:28, hétfő
|
| |
| |
Nemzeti kormány?
A jobbikon kívül a parlamenti pártok nem kívánják a cigánykérdést megoldani, a Regnum Marianum templomot újjáépíteni, a Magyar Hiszekegyet kifüggeszteni és a kommunista bűnösöket elszámoltatni.
Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén a kormánypárti, szocialista valamint lmp-s képviselők leszavazták a cigány-magyar együttélés kérdéseit vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról, a Regnum Marianum templom újjáépítéséről és a Magyar Hiszekegy iskolákba kifüggesztéséről beterjesztett jobbikos javaslatokat. Ugyanígy járt a párt az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban a lusztrációs, azaz a korábbi állampárt funkcionáriusait a közéletből kizáró javaslatával.
A Jobbik a cigánybűnözést és a hazai cigányság helyzetét feltérképező cigány-magyar együttélés kérdéseit vizsgáló eseti bizottság felállítását kezdeményezte, mondván, ha már az Országyűlésben folyamatosan elkenik ezt a problémát legalább egy bizottság munkájának segítségével, tárják fel a lassan tarthatatlan együttélhetetlenség problémakörét.
A Fidesz, az MSZP és az LMP képviselői sem támogatták az indítványt az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságában nem támogatták, a szokásos lózungokra hivatkozva, valamint kijelentették Balog Zoltán a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárként, valamint hivatala is ebben a tárgykörben munkálkodik. Emellett Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is, ezekben az ügyekben tevékenykedik.
Hegedűs Tamás és Mirkócszki Ádám jobbikos képviselők beterjesztetett indítványáról, Hegedűs Tamás a párt frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján elmondta, pártjuk szeretett volna tisztán látni, a cigánykérdés ügyében, ám a ez a korábbi beterjesztéseikhez hasonlóan ismét meghiúsult, azaz a Jobbikon kívül a parlamenti pártok nem kívánnak ezzel a társadalmat is foglalkoztató problémával szembesülni.
Szintén leszavazta a bizottság a Budapest városligeti Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya, közismert nevén Regnum Marianum) templom újjáépítéséről szóló, Hegedűs Tamás és Staudt Gábor beterjesztette határozati javaslatot.
A képviselők indoklása az volt, hogy ezzel a döntéssel beavatkoznának az egyház belügyeibe. A Sztálin születésnapján 1951-ben leromboltatott templom újjáépítése szintén több szinten felmerült már társadalmi igényként, ám a radikális párton kívül ezt nem tartotta fontosnak a többi parlamenti erő.
A legmegdöbbentőbb mégis a ,,Magyar Hiszekegy" közoktatási intézményekben történő kifüggesztésével kapcsolatos javaslat elutasítása volt. Pörzse Sándor a Jobbik képviselője terjesztette be az indítványt. A bizottság ülésén Lendvai Ildikó szocialista bizottsági tag arra hivatkozott, hogy a nem hívőket zavarná ez a kifüggesztés, ehhez a felvetéshez csatlakozott Szabó Tímea az LMP képviselője, aki a vallásszabadság megsértésének tartaná a Magyar Hiszekegy kifüggesztését, a hiszek egy Istenben kezdősor miatt.
Gaudi Nagy Tamás a Jobbik képviselője erre reagálva közölte, ennyi erővel a Fidesz, az MSZP és az LMP kezdeményezhetné, hogy Himnusz szövegét is vegyék le a falakról, mert abban az a sor szerepel Isten áldd meg a magyart.
Lukács Tamás az ügyben tartózkodott a szavazásnál, ám jelezte semmilyen törvény nem tiltja a Magyar Hiszekegy megjelenítését. Ám összességében nem támogatta a javaslatot.
Pörzse Sándor ezt felállt majd, ,,Szégyeljék magukat!" kijelentése után elhagyat a bizottság ülését, akárcsak Gaudi Nagy Tamás valamint az ülésen beterjesztőként, vendégként jelen lévő Hegedűs Tamás.
Hegedűs Tamással közösen tartott sajtótájékoztatót Szilágyi György a Jobbik országgyűlési képviselője. Beszámolt arról, hogy a kormánypártok saját szavazóik akaratára sem voltak tekintettel, amikor nem támogatták azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely eltiltotta volna a közélettől az 1990. májusát megelőzően állami és pártvezetőként tevékenykedő politikusokat. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban a kormánypárti politikusok tartózkodtak, a szocialisták és az lmp-sek pedig nemmel szavaztak a Jobbik javaslatára. Az úgynevezett lusztrációs törvény ugyanis az elszámoltatás egyik eszköze lehetett volna.
A bizottságban azzal indokolták az elutasítást, hogy nem személyekre kell törvényeket alkotni. A Jobbikon kívüli pártok ezzel is bizonyították nincs bennük akarat a múlt bűnöseiknek elszámoltatására.
barikad.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 20:37:19, hétfő
|
| |
| |
Csak a Jobbik akarja bevezetni a hittant, még a Fidesz is ellene van
Nem támogatta az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága hétfőn annak a jobbikos indítványnak a tárgysorozatba vételét, amely azt kezdeményezte: a kormány 2011. május 1-jéig terjesszen be a parlamentnek határozati javaslatot a hittan és az erkölcstan tantárgyak állami és önkormányzati iskolákban kötelező tanóraként történő bevezetéséről.
A testület 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodással és 2 igen szavazattal utasította el az indítvány tárgyalását.
A javaslatról szóló vitában Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár kiemelte: ebben az esetben "nem egyszerűen az a kérdés, (...) hogy változik-e a törvény vagy sem", mert "ez annál bonyolultabb kérdés, hogy szeretnénk-e egy ilyen órát vagy sem".
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a KDNP programjában szerepel a vallásismeret és az erkölcstan oktatása. A kötelező plusz hittan vagy erkölcstan óra akkor is további kérdéseket vet fel, ha "pusztán az óraszámok felől nézzük" - mondta. Ennek alapján azt javasolta, hogy a parlament ezt a javaslatot ne tárgyalja.
Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke is a javaslat ellen foglalt állást. Mint mondta, 2000-ben, amikor a nemzeti alaptantervet tárgyalták, "ezt a témát elég alaposan körüljárták". Akkor az az "időtálló álláspont" alakult ki, hogy "törvényekkel, jogszabállyal azon kell őrködnünk, hogy az egyházak által szervezett, felügyelt, tartalmában általuk meghatározott hittanóráknak a tanítási időben kerete legyen".
Az egyházak nem akarják az általuk fenntartott iskolákban átadni a hittanórák felügyeletét, ugyanakkor szeretnének védelmet kérni az államtól a hittanóráiknak jogszabályok segítségével - mutatott rá.
Pokorni Zoltán emlékeztetett arra: 2000-ben döntöttek arról is, hogy az állam által szervezett és fenntartott iskoláknak "kötelessége erkölcsi normákat deklaratív módon is közvetíteni". Ezért vezették be akkor a 7. és a 11. évfolyamokban a kötelező etikaoktatást a kerettantervben, amelyhez kapcsolódóan elindult a tanárképzés és tankönyvírás. "Sajnálatos módon 2002-ben választhatóvá tették a kerettanterveket, így igen szórványosan indult el az etikaoktatás" - tette hozzá.
A szakpolitikus továbbra is azt tartja jónak, hogy az állam a felekezetek bevonásával alkosson meg egy etika tantárgyat, amit kötelezővé lehet tenni, de "egyik vagy másik egyház hittételét kötelezővé tevő hittant nem", utóbbinak csak a feltételeit kell az államnak biztosítania.
Földi László KDNP-s honatya a vitában elmondta: az új közoktatási törvényt egységessé kell tenni, ennek kidolgozását azonban meg kell várni, addig nem kell beterjeszteni a hittanoktatásról szóló javaslatot. A majdani új közoktatási törvénynek viszont szólnia kell a hittan és az etika oktatásáról is. Az etika tantárgyat véleménye szerint is kötelező jelleggel kell biztosítani az iskolákban, amit a hit- és erkölcstan tantárggyal ki lehetne váltani.
Az ország társadalmának morális mélypontjának felszámolásában nagy szükség van az etikaoktatásra, az azonnali, gyors bevezetés viszont kontraproduktív lehet, mert nem látható a feltételrendszere annak, hogy ezt kötelezően bevezethessék, többek között azért, mert nincs elegendő pedagógus erre a célra - hangsúlyozta.
Értjük. Mindent meg lehet magyarázni, csak hittant és erkölcstant ne kelljen tanítani.
MTI, barikad.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 20:21:25, hétfő
|
| |
| |
Önkormányzati választások: a legérdekesebb mérkőzések
Belföld
A vasárnapi önkormányzati választásokon volt jelölt, aki rekordot döntött, ismert nevek kaptak ki, és volt olyan jelölt is, aki ,,turistaként" tudott győzni.
A polgármesterek között legnagyobb fölénnyel Balatonfüred vezetőjét választották meg. A fideszes Bóka István, aki harmadik ciklusát kezdheti, a szavazatok több mint 87 százalékát szerezte meg.
A vasárnapi önkormányzati választásokon 487 településen nem volt kérdés, ki nyer, ugyanis csak egy jelölt indult a megmérettetésen. A nagyobb települések közül Tökölön, Dabason és Lajosmizsén a szavazólapon egy polgármester jelölt neve szerepelt. A somogyi Rinyabesenyőn viszont kilencen pályáztak a polgármesteri címre, végül Orsós Imre nyerte meg a választásokat a 128 fős településen.
A két szélsőség között szerepel az összes többi település. A megyei jogú városok közül a legnagyobb arányú győzelmet Kecskeméten az eddigi polgármester, a fideszes Zombor Gábor aratta - a szavazatok 79 százalékát szerezte meg. A legnagyobb csata Miskolcon volt, itt a fideszes Kriza Ákos 4.5 százalékkal előzte meg az eddigi MSZP-s polgármestert. A Fidesz nagyarányú országos sikere ellenére Felcsúton és Alcsúton a fideszes jelölteket megelőzve független jelöltek nyertek.
Több ismert városvezetőnek nem sikerült újráznia. Szepesi Zsoltot Monokon megelőzte a Fidesz jelöltje, Esztergomban pedig a fideszes Meggyes Tamást győzte le magabiztosan a független Tétényi Éva, akit a Jobbik és az MSZP is támogatott.
Turistaként érkezett, polgármesterként marad. Seres Mária a Civil Mozgalom vezetője az MSZP és a Fidesz jelöltjét is megelőzve lett polgármester Mátraverebélyen:
13 településnek még nincs polgármestere, mert ugyanannyi szavazatot kaptak a jelöltek. A szoros eredmények miatt várhatóan több helyen is újraszámolják a voksokat. Vácon is számít erre a független, de korábban a MIÉP-es jelöltként induló, most a KDNP listáján szereplő jelölt, Fördős Attila. Itt az első és a harmadik jelölt között mindössze 155 szavazat a különbség.
Világrekordot állított fel Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere, aki 45 éve vezeti a települést, és most folytathatja.
MR |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 20:20:26, hétfő
|
| |
| |
Tarlós, az óbudai pók
2010. október 4.
http://index.hu/belfold/2010/okvalasztas/tarlos_az_obudai_pok/
Tarlós István óbudai polgármesterként képes volt minden pártot maga mellé állítani. Hatalmát az ,,oszd meg és uralkodj" elv szerint építette ki. Mindenki érdekeire odafigyelt, szétosztotta a felelősséget, de elvárta, hogy aki kapott valamit, az adjon is.
,,Általában jó hangulatuk volt a testületi üléseknek. Ha Tarlós Istvánnak jó kedve volt, akkor körbesétált a képviselők között, húzogatta a nadrágtartóját, néha odasúgott valamit egy-egy képviselőnek, viccelődött, és mi dőltünk a röhögéstől" - emlékezett derűsen egy helyi politikus az új főpolgármester óbudai munkásságára. Az illető 2002 és 2006 között az MSZP-frakcióhoz tartozott.
,,Volt neki egy baráti hírhozó rendszere. Mindenkiről mindent tudott, még intim magánügyeket is, amiről az érintett nem is sejtette, hogy tudhat róla. Ha gond volt valakivel, vagy nagyon kellett a szavazata, István négyszemközt elbeszélgetett vele. És ilyenkor benyögött egy érzékeny pontot. Ledőlt a pacák a székről, úgy meglepődött. Aztán ment tovább a dumálgatás, mintha semmi komoly sem történt volna. A végén kifele menet Tarlós megveregette a vállát, hogy »tudom, másképp terveztél szavazni, de én szeretném, ha mellém állnál ebben az ügyben«. Egy tüskét, ha kellett, mindig oda tudott nyomni, éreztette, hogy ki a főnök" - magyarázta Tarlós István hatalomgyakorlási technikáját egy volt III. kerületi képviselő, aki tizenkét évig dolgozott mellette a testületben.
Mindkét emlék nagyon jellemzőnek tűnik Tarlós Istvánra. Budapest új főpolgármestere tizenhat évig (1990-2006) irányította a III. kerületet, ottani hatalomgyakorlási technikáit igyekeztünk feltérképezni az elmúlt hetekben. A kerületben dolgozó képviselők többsége kedvelte őt, és akiket bosszantott a vezetési stílusa, azoknak az volt vele a bajuk, amit a többség erényként értékelt: Tarlós kézben tudta tartani az embereket.
- A T-modell -
Tarlós István úgy vezette Óbudát, hogy sohasem volt az őt támogató pártnak többsége a városházán. Mégis, ahogy az akkori képviselők egybehangzóan állították, szinte mindig át tudta vinni az akaratát.
,,A Fidesznek szerintem két forgatókönyve volt a mostani kampányban. Az első arra az esetre, ha nem lesz meg a pártnak a többsége a közgyűlésben. Akkor jöhet a Tarlós-modell, vagyis István személyre szabott módszereivel elintézi, hogy mindig meglegyen a többség a szavazásokon. A második arra az esetre van, ha meglesz a többség. Akkor nem lesz szükség Tarlós különleges képességére, hanem mehet minden, amit a Fidesz akar. Csak szerintem azt István nem fogja lenyelni, ő nem szeret behódolni. Ekkor kitörhet a Tarlós-Fidesz-háború, amit szerintem István fog megnyerni" - vélekedett egy fővárosi közgyűlést és Tarlóst is jól ismerő forrásunk.
Tarlós modelljét messziről nagykoalíciós összefogásnak lehetne nézni, közelről azonban ennél bonyolultabbnak látszik az Óbudán kialakított szerkezet. Igyekezett a fontos döntések előtt teljes konszenzust teremteni, például a költségvetéseket a legtöbbször az összes frakció megszavazta polgármestersége idején. Viszont sok szavazásnál alkalmi szövetségeket tákolt össze. Az MSZP, az SZDSZ és előbb az MDF, majd helyette a Fidesz volt a legjelentősebb csoport az óbudai testületben, és a három nagyból kettőt mindig össze tudott terelni. Az összes lehetséges kombináció többször is előfordult.
,,Kiváló integráló személyiség. Felismerte, hogy az önkormányzati ügyek döntő többsége nem pártpolitikai ügy" - mondta róla egy fideszes. ,,Itt nem voltak olyan balhék, mint sok más kerületben, hogy ment volna a közgyűlésben az adok-kapok, meg a feljelentgetések" - mondta egy volt SZDSZ-es. ,,Minden párt igényeit igyekezett kielégíteni az ésszerűség határáig" - mondta egy MSZP-s. ,,Még csak azt sem mondanám, hogy a Fidesznek kedvezett volna, hiába volt lényegében az ő jelöltjük" - tette hozzá egy másik szocialista.
- Leültette őket a szobájában -
Tarlós alapvetően személyekben és nem pártokban gondolkodott, bár következetesen, minden ciklusban minden párt kapott egy alpolgármesteri széket. Ezekhez a tisztségekhez mindig erős hatáskört és felelősséget is biztosított, és viszonylag nagy mozgásteret adott helyetteseinek. ,,Bármit lehetett csinálni, csak mindenről tájékoztatni kellett, és minden dokumentumot meg kellett mutatni neki. De amíg mentek a dolgok, addig hagyta az embereit, nem telepedett rájuk" - mondta valaki, aki egy ideig befolyásos városi politikus volt. ,,Amíg elfogadtad, hogy ő a főnök, addig viszonylag szabad kezet adott. Bár minden papírt begyűjtött, és jól elrakta a páncélszekrényébe, mindenkiről mindent tudott" - mondta egy volt alpolgármestere.
A döntéseket mindig előre egyeztette az alpolgármestereivel és a frakcióvezetőkkel. Először egyenként beszélt velük, és minden testületi ülés előtt egy órával összehívta őket a szobájába. Van, aki szerint általában ezeken a megbeszéléseken dőltek el a szavazások, a testületi ülésen már alig volt vita, mindenki tudta, mire szavaz. Van, aki szerint ,,ezek a közös áhítatok már csak az összekacsintásról, a közösségi szellemről szóltak, a lényegben addigra egyenként megállapodott mindenkivel".
Ha nagyon kemény konfliktust látott, akkor a két oldal erős embereit külön is leültette magához. ,,Ilyenkor általában ő volt a mérleg nyelve, és hihetetlen ügyesen összehozta a kompromisszumokat." Ha így sem született megoldás, levette a kérdést a napirendről.
De figyelt az egyszerű képviselőkre is. ,,Volt olyan, hogy testületi ülés után odament valakihez azzal, hogy »látom a szemeden, hogy valami baj van, gyere be holnap, és beszéljük meg«. Érzékeny volt az ilyenekre." A költségvetési szavazás előtt - ami minden évben a legfontosabb ügy volt - egyenként elbeszélgetett az összes képviselővel négyszemközt. ,,Megtette ezt akkor is, ha tudta, hogy simán át fog menni a költségvetés, de kíváncsi volt, hátha valaki kiszúrt valamit."
Az önkormányzat minden évben kihelyezett értekezletet, amolyan ivós céges bulit tartott a kerület balatoni üdülőjében. A frakcióvezetőkön és az alpolgármestereken kívül meghívták az önkormányzati hivatal vezetőit, és mindig volt néhány egyéb fontos vendég is. Ezek az összetartások erős szocializációs élmények voltak. ,,Együtt iszunk, együtt lopunk" - mondta egy testületi tag a sóstói bulik jelentőségéről.
- Manus manum lavat -
Tarlós István rajong a római történelemért, az egyetlen idegen nyelv, amit valamennyire ismer, az a latin. Egyik szocialista alpolgármesterét, Szabó Magdát állítólag egyszer megajándékozta egy római császárok családfáját bemutató összeállítással, amit saját kezűleg készített.
A már említett T-modell a leírások alapján emlékeztet a római patrónus-kliens rendszerre [1]. Tarlós István többek elmondása szerint mindig nagyon figyelt arra, hogy ki mit kapott, és mit adott cserébe. Ez nem elsősorban korrupciót jelentett, ennél sokkal finomabb és ízlésesebb módszer volt. Inkább az érdekek támogatása.
Például még a 90-es években az MDF akart egy keresztény óvodát Békásmegyeren. Megkapták, de az SZDSZ cserébe elérhette, hogy az önkormányzat adjon épületet egy Waldorf-iskolának. Mivel az iskola nagyobb volt, mint az óvoda, ezért Tarlós megjegyezte, hogy az SZDSZ még tartozik, és ezt később be is hajtotta egy másik ügyben. Az érdekegyeztetés és az alkuk hosszú folyama természetes része a politikának, de ez a típusú egyensúlyozás egyrészt nem általános az inkább ellenségeskedésen alapuló magyar közéletben, másrészt Tarlós a beszámolók szerint erre építette az egész kerület politikai rendszerét.
Nem csupán a pártok kívánságait figyelte. Fürkészte a személyes ambíciókat is, kereste, kinek mi a vágya. Amikor ezt teljesítette, később jelezte, hogy az illető tartozik, segítenie kell, ha eljön az ideje. Arra is mindig figyelt, hogy ennek a szívességeken alapuló rendszernek az élén ő álljon, mindig több lekötelezettje legyen, mint ahány embernek ő tartozik.
Egyetlen olyan történetet sem hallottunk, hogy konkrétan bárkit megzsarolt volna, de remekül tudta éreztetni, mikor várja el valakitől, hogy érdekei vagy akarata ellenére álljon ki egy ügy mellett, mert korábban meg neki teljesült a kívánsága. Hosszú polgármesterkedése alatt mindenkiről mindent tudott, mindent számon is tartott.
Kevesen ismerték el forrásaink közül, hogy a magyarországi politikába be van kódolva a korrupció. Hogy a pártok eleve számítanak az önkormányzati megrendelések után a visszacsorgatásra, és hogy a vállalkozók úgy pályáznak, hogy ezt belekalkulálják a költségvetésbe. Néhányan azonban az óbudaiak közül is elismerték, hogy ez szinte magától értetődően működött náluk is.
,,Persze, hogy figyelt arra, hogy minden párt megkapja a jattot, de legalább nem volt ragadozó típus, az ésszerűtlenül durva ötleteket és a túlzott egyéni ambíciókat mindig visszanyeste" - mondta valaki. ,,Vannak ügyek, főleg a 90-es évek elejéből, amitől szerintem nem tudott jól aludni. De a rendszer így működik az egész országban" - vélekedett egy másik forrásunk. ,,Amikor kilencvenkilenc évre valaki ingyen használatba kap egy ingatlant, és aztán felújít rajta valamit, és erre hivatkozva rászáll a tulajdoni jog, ott valami huncutság lehet. Voltak ilyen ügyek" - tette hozzá valaki. Konkrét, Tarlóshoz kötődő korrupciós ügyről azonban egyetlen forrásunk sem számolt be. Inkább azt említették, hogy itt-ott félrenézett, és aztán az ezzel kapcsolatos tudását valahogy kihasználta.
,,Nagyon óvatos volt, egyedül sohasem írt alá semmit" - mondta egy volt képviselő. Másvalaki szerint ,,nem ő tett nagy pénzeket zsebre". Azt azonban nem sikerült megtudnunk, hogy akkor ki, milyen ügyben és hogyan tett pénzt zsebre a kerületben. Ilyenkor hunyorgás, elbizonytalanodás volt a válasz.
- Hálót szőtt -
,,Szívességek és lekötelezettségek bonyolult rendszerét alakította ki, mindenki aktív részese volt az egésznek, egyszerre fogták és segítették egymást a kerület befolyásosai" - jellemezte a kialakult struktúrát egy képviselő. ,,Ez nem feltétlenül a pénzről szólt, sokkal inkább olyan szívességekről, mint például hogy elnéz egy kicsit nagyobb házat az építési hatóság, vagy megrendeléshez jut egy baráti cég, esetleg a haver bajban lévő haverja munkát kap a hivatalnál" - magyarázta egy óbudai politikus a kölcsönös függéseken alapuló háló természetét.
,,Érezte a mértéket. Tudta, hogy mennyi kell az őt nyíltan támogató jobboldalnak, és mennyi a többséget bíró balnak. Sokszor persze a kedve ellenére kellett boltolnia, de ha muszáj volt, akkor megcsinálta - mondta egy egykori MDF-es. - Oszd meg és uralkodj. Lényegében ez volt az elve."
Az arányérzékét dicsérte az a volt szocialista politikus is, aki először túl érdesnek érezte Tarlós stílusát, de aztán rájött, hogy mindenkivel úgy beszél, ahogy az a leghatékonyabb.
Nagyon ritkán ment kenyértörésig egy-egy személyes konfliktusa. Az egyik leglátványosabb ilyen ügye 2003 végén volt, amikor eldőlt, hogy a III. és a XVI. kerületi rendőrkapitányok helyet cserélnek. Gergényi Péter akkori fővárosi rendőrkapitány a Népszabadságnak azt mondta, a kerületből eltávolított Simon Attila ezredes és Tarlós is elmondták neki, hogy megromlott személyes kapcsolatuk miatt nem megy tovább a közös munka. ,,Amikor felhívtam ez ügyben Tarlós urat, rendkívül korrekten beszélt Simon úr munkásságáról, de az ezredes úrhoz hasonlóan ő sem kívánta indokolni, hogy miért vagy mitől romlott meg munkakapcsolatuk" - mondta Gergényi 2003 novemberében.
A történetben az az érdekes, hogy elvben semmilyen befolyása sem lehet a polgármestereknek a rendőri kinevezésekre, áthelyezésekre. Ebben az esetben mégis figyelembe vették Tarlós igényét a Teve utcában. Fontos szempont lehetett, hogy a kerület évente százötvenmillió forinttal támogatta a helyi rendőrséget. Illetve egy forrásunk szerint ,,a rendőrkapitány az egyik legnagyobb tőkés ott, ahol a szívesség a fizetőeszköz, itt lehetne keresni a konfliktus kulcsát".
Egy másik jellemző történet épp arról szól, hogy Tarlós igyekezett méltányosan viselkedni mindenkivel, még politikai ellenfeleivel is. Kiss Imre szinte annyi ideig volt tanácselnök Óbudán, mint Tarlós polgármester. Tarlós erősen antikommunista érzelmű, de sokaknak feltűnt, hogy milyen tisztelettel viseltetett közvetlen elődje iránt. Kiss a rendszerváltás után még három ciklusban képviselő maradt, egyedül képviselte a Munkáspártot (illetve 1990-ben még az MSZMP-t) a testületben.
,,Autóval hozták le ünnepségekkor, meghallgatta a tanácsait, és a sóstói értekezletekre is meghívta, pedig alig volt súlya a testületben. Nagyon más volt a világnézetük, de Tarlós megadta neki a tiszteletet" - mondta egy volt képviselő. Tarlós puritánságára jellemző példaként mesélték, hogy tizenhat évig egyetlen bútort sem cserélt le a Kisstől megörökölt, a 70-es éveket idéző irodájában.
- Az óbudai pártok -
1990-ben (amikor még nem közvetlenül választottak polgármestereket) az SZDSZ javaslatára és a Fidesz támogatásával lett polgármester. Nem volt aktív az SZDSZ-ben, ,,négy év alatt talán ha háromszor láttam a Tímár utcában - mondta a III. kerületi SZDSZ-iroda helyére utalva egy akkoriban meghatározó szabad demokrata. - Előre megmondta, hogy ha az SZDSZ koalíciót köt az MSZP-vel, akkor ő kilép a pártból. Ezt azonnal meg is tette, elvi alapon döntött."
Az óbudai pártstruktúra érdekesen alakult, mert miközben Tarlós 1994-ben kilépett az SZDSZ-ből, addig a helyi fideszesek nagy része Fodor Gáborékat követve átlépett az SZDSZ-be. (Óbuda egyik meghatározó és átlépő ősfideszese volt Baráth Gergely, a volt MSZP-s politikus Baráth Etele fia).
Tarlós 1994-től függetlenként indult, és bár ettől kezdve az MDF és a Fidesz is mindig támogatta, erős pártszervezetekre nem számíthatott. 1998-ig tartott, mire a kerületi Fideszt sikerült újjászervezni, az első ciklushoz képest szinte teljesen új tagsággal. Ám a szervezet nem volt soha erős, és Tarlós sem kötődött hozzájuk különösképpen. Főpolgármesteri felkérését sem a kerületi Fidesz kezdeményezte, egy képviselőjük azt állította, fogalma sincs honnan jutott Orbán Viktor eszébe, hogy 2006-ban Tarlóst kellene indítania. 1994-től az MSZP-SZDSZ által képviselt baloldalnak volt folyamatosan többsége a kerületben Tarlós polgármesterkedése alatt.
,,Egy idő után nem az volt a kérdés, hogy a pártok hogyan jönnek ki Tarlóssal, hanem az, hogy Tarlós kiknek szerez befolyást a pártokban" - mondta egy évekig a kerületben politizáló képviselő. MDF-es és MSZP-s forrásoktól is hallottunk történeteket arról, hogy Tarlós István a helyi pártszervezetek vezetőinél képes volt kilobbizni, ki legyen alpolgármester vagy akár frakcióvezető.
Elvárta, hogy a frakciók fontos döntések előtt meghívják a saját üléseikre, ezeken rendszeresen fel is szólalt, és érdemben befolyásolta a vitát, mintha maga is a frakcióhoz tartozna. Volt forrásunk, akinek az volt az érzése, hogy Tarlós az összes kerületi pártszervezetet a kezében tartotta.
Általános vélemény volt, hogy egykori SZDSZ-es kollégái közül többekkel is nagyon jó maradt a viszonya, és a legfontosabb nagy pénzmozgásokkal járó ügyeket, a költségvetés alapjainak összeállítását rájuk bízta. Az SZDSZ-es Csire János alpolgármesterhez tartozott például a csatornázás, a kerület legfontosabb beruházása Tarlós idején. Óbudán erősen összekapcsolódott Tarlós a neve az SZDSZ-szel, még a 2000-es években is kapott olyan ajánlószelvényt, amire a tájékozatlan választók ráírták az SZDSZ-t is mint jelölő szervezetet.
- Budapestért -
Tarlós és a főpolgármesteri poszt összekapcsolása már 2001 májusában felmerült. Akkor jelentette be az MDF, hogy őt jelölnék másfél évvel később. Tarlós a sajtóban üzent a Fidesznek: vállalja, ha a nagyobbik jobboldali párt is őt támogatja. A jelölés kérdése pont egy évig húzódott. 2002 tavaszán Tarlós elindult a parlamenti választáson, Fidesz-MDF-es közös jelöltként Óbudán, de a szocialista Orosz Sándor a második fordulóban jó tizenhét százalékot vert rá. Ezután alig egy hónappal a Fidesz bejelentette, Schmitt Pált indítja, Tarlós pedig azt, hogy marad Óbudán.
Tarlósnak egy 2001 októberi nyilatkozata már jelezte, hogy a parlamenti megméretés főpróbája lehet a főpolgármesteri jelöltségnek. Akkor ezt mondta a Népszabadságnak: ,,Foggal-körömmel azonban nem harcolok ezért a tisztségért. Főpolgármester-helyettes pedig nem leszek. Az sincs kizárva, hogy a polgármesterségért is újra indulok, ezek a dolgok viszont csak a parlamenti választások után dőlnek el."
2006-ban mégis elindította a Fidesz Tarlóst Budapestért, az MDF pedig ellenjelöltet állított. Úgy tudjuk, a Fidesz részéről a felkérés már 2004-ben megérkezett, de Tarlós egészen 2005 végéig nem döntött. ,,Legalább egy évet őrlődött" - mondta egy közeli munkatársa. A dilemma egyik fele arról szólt, hogy Óbudán nagyon erős volt, hiába nem nyert a parlamenti választáson, a polgármesteri széket mindig magabiztos többséggel szerezte meg. 1998-ban például 76 százalékot kapott (abban az évben az akkoriban még szocialista Csintalan Sándor volt az egyetlen kihívója). Vagyis a biztosat kellett feladnia a bizonytalanért. A másik probléma az volt, hogy Tarlós magányos küzdő, nem akart behódolni, vagyis egy pártszervezethez kötődni.
- Az Orbán-Tarlós-tengely -
Utóbbi dilemmát Orbán Viktorral oldották meg. Tarlós ismerőseinek az a benyomásuk, hogy a két politikus egymásra van utalva. Orbán mindig is ellenezte, hogy a hatalmas autonómiát, sok pénz feletti irányítást és rengeteg szereplést jelentő főpolgármesterséget egy erős belsős, vagyis a pártban gyökeret vert politikus szerezze meg. A Fidesznek 1990 óta nem volt olyan főpolgármester-jelöltje, aki tagja lett volna a pártnak. Vagyis a függetlenségére kényes Tarlós azért fontos Orbánnak, hogy ne erősödjön meg senki sem a Fideszben. Tarlós jelölésétől egyáltalán nem voltak boldogok már négy éve sem a főváros erős fideszesei, például Pokorni Zoltán XII. kerületi vagy Rogán Antal V. kerületi polgármester.
Jellemző, hogy Tarlós a mostani kampány előtt a legtöbb szereplési lehetőséget a szociális népszavazás idején kapta, ő volt a 2008-as kampány úgynevezett politikai kampányfőnöke. A népszavazás kifejezetten Orbán ügye volt a Fideszt jól ismerők szerint, a párt több erős emberének nem tetszett az ötlet. Ez is lehetett az oka, hogy a kampányt Orbán egy hozzá lojális külsősre bízta.
Tarlós többször is jelezte környezetének: neki csak Orbán Viktor lesz a főnöke, sőt a hivatalos kampányában egyenesen azt kommunikálta, hogy teljesen szabad kezet kapott tőle is. (Érdekes, hogy a korábbi Fidesz-jelölt Schmitt Pál hasonló szellemben azt állította néhány éve, hogy felette csak az Isten és Orbán Viktor állhat). Az autonómiájára kényes óbudai politikus forrásaink többsége szerint nem vállalta volna Budapest irányítását, ha nem hitte volna, hogy tényleg szabad kezet kap.
- A T-modell nagyban -
Ennek szellemében válogatta ki csapatát is. Legerősebb helyettese György István lesz, akit 1994-ben még SZDSZ-Fidesz-MDF-KDNP-támogatással választottak kőbányai polgármesterré, de erősen balos többségű testületet vezetett. György új ember a Fővárosi Közgyűlésben, csak négy éve dolgozik ott, amióta Tarlós a frakcióvezető. Nagy munkabírású, Tarlóshoz teljesen lojális embernek tartják, éppen az a típus, amilyet Tarlós mindig is szeretett maga körül látni.
Az óbudai modell továbbvitelére utal, hogy az új főpolgármester többször nyilatkozta a kampányban, együtt akar működni az ellenzékkel, akár fontos posztokat is átadna nekik. Felkérte tanácsadónak Atkári János egykori SZDSZ-es főpolgármester-helyettest, akit egyébként nagyon régóta ismer, és kapcsolatukat tovább erősíti, hogy mindketten óbudaiak. Atkári nemrég a Hvg.hu-nak azt mondta, hogy bár hivatalos felkérést még nem kapott, készen áll a munkára, és az elmúlt négy évben másfél tucat alkalommal konzultált Tarlóssal.
Információink szerint Tarlósban felmerült, hogy tanácsadónak hívja Pető Györgyöt, akit négy éve az MSZP indított az óbudai polgármesterségért, és korábban Tarlós egyik helyettese volt, de volt Molnár Gyula XI. kerületi szocialista polgármester kabinetfőnöke is. Jól látszik tehát, hogy Tarlós nem az erős budapesti fideszesekkel akarja körülvenni magát.
- Melegek -
Tarlóst a 2001-es Sziget Fesztivál Szivárvány Sátra tette híressé. Akkor írta a fesztivál szervezőinek többek között ezt: ,,Sajnos nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a Sziget rendezvényét, mert az valóban diszkrimináció lenne." A levélben amúgy azzal fenyeget, hogy vége lesz a Szigetnek, ha lesz melegekhez kötődő sátor. Végül mégis lett, és azóta is van, Tarlós morgásának semmilyen foganatja sem lett. De a Tarlós-Sziget-vita hónapokig húzódó ügy volt, tüntetéssel, perekkel, publicisztikák tömegével. Tarlóst akkorra már felkérte az MDF főpolgármester-jelöltnek.
A legtöbb forrásunk szerint a melegeket támadó cirkusz nem PR-fogás volt, hanem ,,egy következetesen konzervatív", ,,a lakótelepi gyerekekért aggódó ember természetes reakciója". Ilyen véleményt balról és jobbról is hallottunk. Ugyanakkor volt valaki, aki részletesen leírta, hogy tudomása szerint honnan jött az ötlet.
Azon a nyáron Tarlós éppen szomszédjával, Aba Botonddal, a BKV akkori vezérigazgatójával egyeztetett a kertjében egy békásmegyeri buszjárat beindításáról. (Tarlós eredetileg csillaghegyi, majd egy Aba melletti sorházi lakásba költözött, azóta pedig a volt szovjet laktanya helyén épült Óbuda Lakókertben él.)
A megbeszélésen ott volt többek között Nyíri Csaba is, aki hosszú ideig Tarlós kabinetfőnöke volt, jelenleg Leányfalu polgármestere. Miután a buszjárat ügyét rövidre zárták, Nyíri megjegyezte, hogy buzibeszervezés vagy valami ilyesmi lesz a Szigeten. Akkor jött az ötlet, hogy Tarlós álljon ki ez ellen. Forrásunk szerint Tarlós tudatosan végiggondolta, hogy ennek nagy visszhangja lesz.
Konzervatív kultúrkampf
Tarlós egyébként is hajlamos kulturális ügyekben a liberálisok idegeire menni. Leszedte a TV2 Buzera című műsorának óriásplakátjait, tiltakozott a kerületi Nitsch-kiállítás ellen, legutoljára az Ötvenhatosok terén lévő 2006-os emlékmű eltávolítását szorgalmazta, illetve azt vetette fel, hogy a fővárosi színházak a sok modern darab helyett játszanak inkább klasszikus felfogású Ember tragédiáját.
Forrásaink szerint szívesen villog ilyesmivel, valamennyire komolyan is gondolja, de nem megszállottja ezeknek a kérdéseknek. A kultúrából leginkább csak a római világ, Rejtő Jenő és a Rolling Stones érdekli. A szigetesekkel is kibékült, ő volt az anyakönyvvezető Gerendai Károly Sziget-főnök esküvőjén, az idei kampányban is sétált vele egyet a rendezvény helyszínén.
Konzervatív vonalához tartozik, hogy az egyházak támogatása polgármesterségekor szívügye volt. Gyakorló katolikus, de az egyházak támogatásánál épp úgy figyelt, hogy mindenki egyformán kapjon, mint a pártok esetében. A kerület költségvetésének legalább öt százalékát fordította egyházakra, és személyesen is jó kapcsolatot ápolt az óbudai papokkal és lelkészekkel, illetve a régi egyházi ingatlanjaikra igényt tartó rabbikkal is.
Csak adósság ne legyen
Tarlós városvezetési felfogását egy egykori riválisa így jellemezte: ,,Aki nem csinál semmit, az nem is tud hibázni." Mások ezt sokkal árnyaltabban közelítették meg. A többségi vélemény az volt róla, hogy remek fenntartó, de elsősorban a működés megszervezésére koncentrál, kreatív nagy álmokat, hosszú távú koncepciókat nem lehet várni tőle. 2003-ig nem is volt Óbudának hivatalosan megírt fejlesztési koncepciója. Van, aki túlzott óvatosságával, mások rövidlátásával magyarázták ezt.
Egy Óbuda gazdasági ügyeit korábban jól ismerő politikus szerint Tarlós abból indult ki, hogy nem szabad hitelt felvenni, az adósság csapda, költekezni csak extra forrásból szabad (ez volt egyébként Atkári hitvallása is). Irányítása alatt Óbuda csak két területen költött sokat: utak aszfaltozására és csatornázásra. A kettő közül az utóbbi volt nagyobb falat, jellemző módon komolyabb képviselő-testületi torzsalkodások csak ezzel kapcsolatban törtek ki Óbudán.
Konszolidátor lehet
Az új főpolgármestert ismerők többsége szerint Tarlós alkalmas lehet arra, hogy konszolidálja Budapest zilált ügyeit. Azt várják tőle, hogy a közgyűlési képviselőkkel és a kerületi polgármesterekkel is jobban ki fog jönni, mint Demszky Gábor. (Ezekben nagy segítséget jelenthet, hogy a közgyűlés eleve sokkal kisebb létszámmal működik majd, mint eddig, illetve ha ígéretéhez híven a parlamenti többség tényleg módosítja a kerületi és fővárosi hatásköröket ésszerűtlenül szétosztó törvényt.)
Két dolog veszélyeztetheti Tarlós sikerét. Egyrészt az, ha a Fidesz erős emberei megpróbálják kézben tartani. Nincs hozzászokva, hogy utasítgassák, és nagyon rosszul tűri, ha kétségbe vonják abszolút tekintélyét. A másik gondja a látványos, nagy fejlesztésekkel, a hosszú távú tervekkel lehet, mert az ilyenek sohasem érdekelték. ,,Egy ilyen átmeneti időben Tarlós még jól is jöhet a városnak, mert most úgy sincs pénz semmire, a napi túlélést kell biztosítani, és a város cégeit konszolidálni. De hosszú távon nem ilyen ember kell ide, mert ő biztosan nem fogja kitalálni, hogyan legyen világváros Budapest" - lamentált egy politikailag ellentétes oldalon álló fővárosi politikus.
- Magyari Péter -
http://hungary.indymedia.org/node/17601
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 19:31:07, hétfő
|
| |
| |
Ömlik a vörösiszap Devecsernél! - Katasztrófa helyzet alakulhat ki!
Posted on 2010/10/04 by Híradmin
A vörösiszap - Szabályos tárolás?
Tudni kell, hogy: A vörösiszap az aluminiumgyártás legfontosabb alapanyagának, a timföldnek a gyártása során keletkező melléktermék. Vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz, de nehézfémek is vannak benne, és ha alacsony mértékben is, de radioaktív. A környezetre elsősorban erősen lúgos kémhatása miatt veszélyes, emiatt veszélyes hulladéknak minősül. Évente csak Magyarországon több százezer tonna keletkezik belőle.
Kataszrófális helyzet alakult ki Devecsernél. Átszakadt a közeli timföldgyár vörösiszap-tározójának egyik gátja, s a vörös iszap elöntötte Kolontárt. Legújabb értesülés szerint egy ember meghalt, hárman eltűntek, tíz ember kórházba került, ketten súlyosan megsérültek. A gyár vezetője szerint nincs veszély, a katasztrófavédelem szerint katasztrófahelyzet alakulhat ki. Az ár elérte Devecsert, s négyszáz házat öntött el, elérte Somóvásáhelyet, Tüskevárt, Apácatormát és Kisberzsenyt is. A kolontári iskolából ki kellett menekíteni a gyerekeket.
Ajkán folyamatosan szirénáznak a mentő- és tűzoltóautók, a városban vad és ellenőrizetlen pletykák terjedtek el, ami rémhírkeltést okozhat. Az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletén azt mondták, eddig 15-20 sérültet láttak el, halálos áldozatról nem tudnak. A helyzetet a timföldgyár igazgatója, illetve a katasztrófavédelmiek egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatai sem teszik átláthatóbbá.
Több utat árasztott el az iszap Ajka és Devecser között, a kolontári iskolából gyermekeket kellett kimenekíteniük a tűzoltóknak. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki - mondta a katasztrófavédelem ügyeletese. Bakos György szerint 700 ezer köbméter iszap árasztotta el az Ajka és Devecser között lévő Kolontár települést, mert a közeli timföldgyár vörösiszap-tározójának átszakadt az egyik gátja. Az ár már elérte Devecsert, az anyagi kár jelentős, a felderítés jelenleg is folyik - mondta a szóvivő.
Devecserben, a lomizásról híres településen, a lakosok elkezdték az értéktárgyaik átmenekítését a falu magasabban fekvő részeibe. Meg nem erősített híreink szerint már le is zárták a Devecserbe vezető utakat.
A gátszakadás a timföldgyárban délután fél egy körül történt - mondta Bakos. Volt olyan része a településeknek, ahol a két méteres magasságot is elérte a vörösiszap-áradat. Melléképületeket, kocsikat, kerítéseket, állatokat sodort el a 6-700 ezer köbméter mennyiségű iszap. Utak, közművek sérültek meg, többek között egy gázvezeték is.
- Emberek ülnek a háztetőn, melléképületek dőltek össze, mentjük az emberéletet - mondta Bakos, aki elmondása szerint ekkora környezeti katasztrófát még nem látott a megyében.
A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője közölte, hogy egyelőre hírzárlat van az ügyben, de azt megerősítette, hogy a hír igaz. Elárulta, hogy körülbelül 50 lakóházat öntött el az iszap. Bakos szerint az árhullám már levonult, jelenleg a károk felmérése, a sebesültek ellátása folyik. A sérültekről nem volt hajlandó további részleteket elárulni. A “Napló Online" szerint azok sérültek meg, akik a kora délutáni buszról leszállva, a figyelmeztetések ellenére gyalog vágtak neki az útnak, és így könnyebb sérüléseket szenvedtek az utcán hömpölygő maró folyadék miatt.
A Mávinform közleménye szerint a vasúti sínekre folyt iszap miatt a Budapest-Székesfehérvár-Szombathely vasútvonalon Ajka és Devecser között Kolontár megállóhelynél 12 óra 30 perckor le kellett zárni a vasúti pályát.
A helyreállításig az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják. Az erre közlekedő vonatok utasai 35-40 perc késésre számítsanak. A Szombathelyre és Celldömölkre utazóknak a vasúttársaság javasolja, hogy a Budapest-Győr-Csorna-Szombathely kerülőt válasszák.
Bakonyi Zoltán, az Ajkai Timföldgyár Zrt. igazgatója az Indexnek elmondta, hogy - feltehetően az esőzés hatására - megnyílt az egyik vörösiszap-tároló gátja. A helyszínen tartózkodó cégvezető szerint a zagytározóból kiömlő sűrű vörösiszap a helyszínen maradt, az útra a hígabb komponens, a vöröses víz folyt ki.
Bakonyi szerint a vörösiszap egy ásványi melléktermék, nem mérgező, és nem jelent környezeti veszélyt vagy kockázatot. Az igazgató arról sem tud, hogy a kolontári iskolából gyerekeket kellett volna kimenteni.
Legújabb információk szerint (katasztrófavédelem) egy halálos áldozat, és kb. 60 sérült van.
Az index.hu - barikad.hu alapján
Nemzeti InternetFigyelő
http://internetfigyelo.wordpress.com/2010/10/04/omlik-a-vorosiszap-devecsernel-ka tasztrofa-helyzet-alakulhat-ki/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 19:30:14, hétfő
|
| |
| |
Házkutatásokat tartottak Ausztriában a MÁV Cargo-privatizáció ügyében
2010. október 4., hétfő 19:07 InfoRádió / MTI
Házkutatásokat tartottak hétfőn Ausztriában a volt MÁV Cargo (jelenleg Rail Cargo Hungaria) privatizációjának ügyében - jelentette egy osztrák gazdasági hetilap.
A Format internetes cikke szerint egyebek mellett az új tulajdonos, az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) több magas rangú vezetője ellen folyik nyomozás, azzal a gyanúval, hogy kenőpénzt fizettek egy magyar tanácsadó cégnek.
A házkutatásokat a Budapesti Főügyészség kérésére, jogsegély eljárás keretében rendelte el a bécsi vádhatóság - közölte a lappal Eva Habicher az osztrák korrupcióellenes ügyészség szóvivője.
http://inforadio.hu/hir/bunugyek/hir-383876 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-10-04 19:15:31, hétfő
|
| |
| |
Milyen elszámoltatás?
2010, október 4 - 18:43
Nem zárhatóak ki az egykori állampárt funkcionáriusai a jelenkor szerepvállalásaiból. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagjai elutasították a pártkatonák eltávolítására tette jobbikos javaslatot
Cikk Front kép - 280x185:
Nem vette tárgysorozatba, azaz a parlament nem tárgyalja a Vona Gábor, Staudt Gábor és Szilágyi György a Jobbik országgyűlési képviselőinek javaslatát az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. Ennek segítségével kizárhatták volna az egykori állampárt funkcionáriusait a jelenkori szerepvállalásból. Szilágyi György szerint, a Fidesz megmutatta igazi arcát, nem akar elszámoltatást a kormánypárt.
Elutasította az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatukat az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. Milyen következtetéseket lehet levonni az ülés után?
Ma volt a lusztrációs törvény tárgysorozatba vételének tárgyalása. Elszomorító, hogy a választások után egy nappal a Fidesz megmutatta igazi arcát, ugyanis tartózkodott a szavazásnál. Az országgyűlési és helyhatósági választásokon folyamatosan elszámoltatásról beszéltek. Ez az egyik alapeleme lett volna, ugyanis kizárta volna a korábbi állampárt funkcionáriusait, a jelenkori szerepvállalásból.
Milyen formában képzelték el ennek megvalósítását?
Idézem a törvénymódosítás szövegét amelyet, Vona Gábor, Staudt Gábor és jómagam terjesztettünk elő: Az immáron szabad magyar nemzet jogos igénye, hogy az elnyomó hatalmat megtestesítő egykori funkcionáriusok ne vehessenek részt a mai demokratikus közélet alakításában - különösen az állami döntések meghozatalában - ne viselhessenek közhivatalt, illetve ne gyakorolhassanak befolyást állami vagy önkormányzati vállalatokban viselt tisztségeiken keresztül a nemzetgazdaság folyamataira.
Vonatkozott volna mindez azokra, akik 1990. május 21-ét megelőző időszakban állami vezetők, az egykori állampárt vezető tisztségviselői, vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztjei voltak.
Mi hiúsult meg az elutasítással?
A valódi elszámoltatás megkezdése. 1990-ben elmaradt a tényleges rendszerváltás, sokan maradtak a korábbi állampárt kiszolgálói közül pozícióban, ez a tendencia a mai napig megfigyelhető. Ezen szerettünk volna változtatni alkotmánymódosító javaslatunkkal. Más közép-kelet európai államok, mint Csehország vagy Lengyelország már bevezette az úgynevezett lusztrációs törvényt, azaz kizárta a korábbi állampárt kiszolgálóit a jelenkori szerepvállalásból. A bizottság fideszes tagjaitól válaszként azt kaptuk, - a szocialistáktól és az LMP-től elutasításon kívül másra nem számítottunk - hogy nem személyekre vonatkozóan kell törvénymódosítást benyújtani. Erre annyit mondanék, sajnálatos, hogy a kormánypárt soraiban is ülnek olyanok, akikre vonatkozna ez a törvény. A legérdekesebb hozzászólást Répássy Róbert a Fidesz képviselője tette, aki elmondta, biztos olvastuk a Fidesz korábban beterjesztett hasonló tárgyú törvénymódosítási javaslatát, amit az akkori kormánypártok leszavaztak. Tartózkodásával, így saját pártja korábbi kezdeményezésének jelenkori megvalósítását hiúsította meg. A Jobbik véleménye az ügyben: tényleg ne bizonyos személyekre írjunk törvényeket, ehelyett azt tartsuk szem előtt, hogy a nemzetnek és a hazának mi válik hasznára. Az elszámoltatás pedig régóta követelt ügy a társadalom részéről, amelynek megkezdését ezzel az elutasítással meghiúsította a Fidesz, az MSZP és az LMP.
Barikad.hu
http://barikad.hu/milyen_elsz%C3%A1moltat%C3%A1s-20101004 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2010. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
546 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3789
- e Hét: 9521
- e Hónap: 20632
- e Év: 174128
|
|
|
Online
