|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2010-11-03 20:04:01, szerda
|
|
|
Kasza Béla
Szögesdrót mellé
pipacsot ültettem,
szemérmesen nőtt,
lélekkel neveltem.
Most kinyílott,
szirmai csodaszépek,
örömére szemnek,
szellőnek, fénynek.
A három pipacsszál
pirul, táncol lengén,
én meg csak bámulom,
mindent elfeledvén.
|
|
|
2 komment
, kategória: Festmények 3. |
|
|
|
|
|
2010-11-03 19:58:23, szerda
|
|
|
Még álmodom Veled. Puha csönd, édes illat vagy.
A szemeid néznek, s tudom, ilyenkor látod bennem
az igaz embert. Mosolyod zöld csillagokban lüktet,
és a magányom szétterül a földön, mint a szerelem.
Álmos fák barnasága hajol lelkemig, s csak
álmodom őriző tekinteted. Valami súlyos-súlyos űr
szakadt belém, valami véghetetlen üresség, hiány.
Az idő nem gyógyít. Az idő csak épít, de az űr
helyére nem rak új álmokat, az otthagyott kert régi
illatára nem szór idegen szirmokat. A kert pedig
mozdulatlan szépül egyre, s vissza-visszacsal egy
egy simogatásra, érintésre. Színes, boldog virágok
játszanak velem, múlt-rózsák, tegnap-gerberák,
volt liliomok nyílnak álmaimon.
Egy nagy zsákba kéne rakni minden álmomat,
az égre futni és kiszórni a világ fölött kincseim.
Némely, mint a pillangók, könnyű szárnyakon
lelnének menedéket felhők dunyháiban. Néhány,
mint az édesétől búcsúzó falevél, pörögne alá
újraszületni befogadó avar melegébe.
Lenne esőbe öltöző, nap fényben vetkőző, hold
sugárban lüktető és harmattal csillanó.
Csak ezt az űrt nem téphetem ki magamból, s
csak vélem együtt zuhanhat le a csillagok közül,
De ott lesz majd leple árnyékomban is, és a világ
nem tudja majd meg soha, hogy én egyszer az
égre szaladtam, kiszórtam álmaimat és én is
aláhulltam végül. Az emberek csak esőt látnak
és hóesést, éjt és nappalt, tavaszt és őszt.
Ki gondol majd arra, mikor végigszalad arcán
egy esőcsepp, hogy az én egyik álmommal
találkozott?
|
|
|
0 komment
, kategória: Festmények 2. |
|
|
|
|
|
2010-11-03 19:56:52, szerda
|
|
|
Mindig is egy kicsit kívülállónak, elszigeteltnek éreztem magam
a többi emberrel szemben. Gyerekként sokszor másnak tettettem
magam, mint amilyen vagyok, így próbáltam megbirkózni azzal a
ténnyel, hogy nem érzem magam közéjük tartozónak.
Ha sikerül megnevettetned egy nőt, a föld leggyönyörűbb
látványában lehet részed.
Nem akarok olyan világ része lenni, ahol a
kedvesség gyengeségnek számít.
Megcsókolni valakit nagyon intim dolog,
ezért a szíved mindig kihagy egy ütemet,
mielőtt megtennéd.
A bánat csak alakot változtat, de sosem tűnik el.
Tévhit, hogy lehet kezelni és azt mondani, elmúlt,
túl vagyok rajta. Ez tévedés.
Energiát nem lehet teremteni vagy lerombolni.
Az energia áramlik. Az áramlás megfelelő
irányának egy belső, spirituális iránynak kell
lennie. Annak biztosan lesz hatása valamire.
A tetoválások érdekesek, ugyanakkor mindegyik
egy maszk is egyben: a saját múltadat állítod ki
velük a testeden.
Keanu Reeves
|
|
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 6. |
|
|
|
|
|
2010-11-03 14:58:58, szerda
|
|
|
Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép vagyok és egyetlen.
És ilyen tükröm nem lesz több egy sem,
sokáig elidőztem a szemedben.
Károlyi Amy
|
|
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 1. |
|
|
|
|
|
2010-11-03 14:30:37, szerda
|
|
|
Ginger
Mesélj nekem a csillagokról,
meséld el a végtelent,
meséld el azt, hogy mi történik,
nálunk a Földön, idelent.
Mesélj nekem a nagyvilágról!
Mit tudsz róla? Tetszik-e?
Mesélj egy boldog kis országról...
Mesélj! Nem baj, ha csak mese.
Mesélj nekem az emberekről,
találj ki ezer történetet,
szerelemből, barátságból
meríts magadnak ihletet.
Mesélj rólam, és mesélj magadról,
nem baj, ha ez is csak mese...
Hidd el, miattunk érdemes, élj vele!
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek 3. |
|
|
|
|
|
2010-11-03 14:27:00, szerda
|
|
|
Aranyosi Ervin
Tudod, amikor megszülettél,
kaptál egy csodás életet.
Kaptál egy Földet, élő világot,
gazdagságot adtak neked.
A te dolgod, hogy megőrizzed,
hogy te is úgy add majd tovább,
s ne hagyd, hogy földig lerombolják,
a pénztől vakult ostobák.
Tegyél rendet kis világodban,
ültess fát, szép virágokat,
te is adhass majd unokádnak,
életről szóló álmokat!
Felelős vagy a nagyvilágért,
kezdd el hát megjavítani,
ha környezeted rendben tartod,
akkor már lehetsz valaki.
Ne hallgass hazug médiára,
ami a pénz felé terel,
tudod, a létnek nincsen ára,
és Földünk többet érdemel!
Ami kicsiben, az lesz nagyban,
jó gazda légy, úgy boldogulj,
ha világodat rendben tartod,
nem lesz ok, miért porba hullj!
Mutass példát, csak tedd a dolgod,
s az unokádnak add tovább!
Maradjon élőn, élhetően,
utánunk is meg a világ!
|
|
|
0 komment
, kategória: A mi Földünk |
|
|
|
|
|
2010-11-03 14:26:06, szerda
|
|
|
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak.
Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz, hogy
a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe, sem
a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi ék
kőként beragyogja a lelkünket. Egyszerűen csak
vannak, nem tesznek semmit és létük csodája
önmagunk csodájának felismeréséhez segít.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak.
De mit tegyek - ha nem érinthetlek szellőként, sem
friss forrásvízként s nem vethetek rád óvó árnyékot,
mint a dús lombú fa? Ember vagyok és fizikai
valómban nem lehetek ott, ahol vagy, hogy
megérintselek a tekintetemmel, a hangommal vagy
a kinyújtott kezemmel. Lehet, hogy mire az érintésem
eljut hozzád, a testem már régóta az enyészeté.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és
az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó. A szó,
amely túl van a tér és idő határán, és a csendből
forrásozik.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak.
Mert nem lehet szólni. Minden szó a teljességet töri
darabokra. Csak a csend igaz.
A csend a teljesség, a csend az időtlenség, a csend
a változatlanság.
Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő
szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullám
verésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként
felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a
teljesség gondolat szülte tükrének egy-egy cserép
darabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti
fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az
egészet részbe sűrítetté, az időtlent időbe ágyazottá,
a változatlant változás-látszatúvá varázsolja.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak a
szavakkal. Mert minden szó igaz, benne a változatlan,
időtlen teljesség az időben, a részben és a változóban
nyilatkozik meg. Mert minden szó a csend szava,
minden szó a csend törődése, minden szó a csend
odaadottsága. Mert minden szó - teremtés. Minden
szóban a teremtő csend és a teremtett szó eggyé
válik. Minden szóban a teremtő és a teremtett eggyé
válik. Ez az érintés teljessége.
Minden szóban a teljesség van jelen.
Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek.
Hanem a szóközök fehér némasága. A csend könyvét
nem lehet üres lapokkal megírni.
Az csak a süketszoba csendje lenne. Reményem, hogy
a szavaim olyanok lesznek, mint a szellőtől rezdülő
falevelek susogása, vagy a madárdal, amelyek csak
mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét.
Biegelbauer Pál utolsó írása
|
|
|
0 komment
, kategória: Érzelmek 1. |
|
|
|
|
|
2010-11-03 14:25:08, szerda
|
|
|
Kárász Izabella:
Vajon imádkozol-e értem,
Mikor leszáll a csendes alkony,
S a kis szobádban egyedül vagy,
Hogy senki már ne zavarjon.
Én úgy szeretném, hogyha akkor
Áldást kérnél rám egy imában,
Mert én hiszek az alázatos,
Buzgó, őszinte szent imákban.
Amit másokért mond a lelkünk,
Amit más lelke visszaérez.
Én szeretném, ha imádkoznál
Úgy este későn, ha sötét lesz.
És fönt az Isten trónusánál
Ahol majd mindketten megállunk
Egy csodálatos, tiszta percben
találkozna az imádságunk?
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász 1. |
|
|
|
|
|
2010-11-03 14:19:55, szerda
|
|
|
Az első igazi nőnek, aki lenyűgözi a férfit, nem lehet vetélytársa.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nőkről 3. |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2010. November
| | |
|
|
ma: |
1 db bejegyzés |
e hónap: |
233 db bejegyzés |
e év: |
3099 db bejegyzés |
Összes: |
34593 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4544
- e Hét: 12115
- e Hónap: 34382
- e Év: 166936
|
|
|