|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2010-12-12 23:33:24, vasárnap
|
| |
| |
Összefoglaló a Megélhetési Kerekasztalnál elhangzottakról
Budapest, 2010. december 12. vasárnap
Ahhoz, hogy megélhetést biztosítsanak mindenkinek, módosítani kell az elosztási és újraelosztási viszonyokat a munkából élők, illetve a munkából élni akarók javára. Ez nem csak egyetemes közteherviselést igényel, hanem differenciált és progresszív teherviselést is az egykulcsos adó helyett. Új adórendszerrel és egyéb intézkedésekkel el kell érni, hogy az idehaza megtermelt értéknek akkora része maradjon itthon, amekkora nélkülözhetetlen a nemzeti fejlődéshez - hangzott el az Emberi Jogok Nemzetközi Napján Budapesten tartott Megélhetési Kerekasztalnál pénteken.
A tanácskozást kezdeményező Magyar Szociális Fórum szerint az állami megrendelésekből az eddigieknél sokkal nagyobb szeletet kell biztosítani a tényleges munkát végző kis- és közepes vállalkozásoknak. A gazdasági növekedés motorjául szolgáló piacorientált állami vegyes vállalatokat és termelői szövetkezéseket kell létrehozni a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatások terén. Helyre kell állítani a magyar mezőgazdaság rangját. Hazai termékekkel kell kiváltani az importtermékeket, a nemzeti ipar izmosítását szolgáló foglalkoztatási politikára van szükség. (A fejlesztés érdekében külföldi hitelek felvételétől sem szabad elzárkózni.) Alkotmányba kell iktatni a lakhatási jogot, és szociális lakásépítési programmal kell alátámasztani. Nem szűkíteni, hanem bővíteni kell az egészségügyi alapellátást, a nyugdíjrendszert pedig a nélkül kell konszolidálni, hogy elvitatnák az emberek jogát az öngondoskodáshoz. Teljes kárpótlást követelünk az iszaplavina áldozatainak. A további fagyhalál esetek elkerülése érdekében fűtött helységeket, ellátást, ágyat kell biztosítani a rászorulóknak, kötelezni kell az államigazgatási szerveket, hogy látogassák és lássák el a fokozottan veszélyeztetett embereket, mulasztás esetén felelősségre kell vonni azokat, akik előidézik egy másik ember halálát. Az MSZF egyidejűleg nagyobb odafigyelésre, törődésre és szolidaritásra szólít fel mindenkit.
Simó Endre szervező kifogásolta, hogy a kormány - ígérete ellenére - nem képviseltette magát a Kerekasztalnál. ,,A kormánynak tudomásul kell vennie, hogy a politika bírálata az emberi szükségletekből és a társadalmi követelményekből fakad. A kormánynak inkább élnie kellene a közvetlen demokrácia olyan fórumaival, mint a milyen a Szociális Kerekasztal, és minél többet kellene megvalósítania a társadalmi kezdeményezések közül" - mondta.
Jáky Miklós, a Keresztényszociális Műhely elnöke a munkán alapuló értékrendre helyezte a hangsúlyt, és azt mondta, hogy lezüllik az a társadalom, amely nem a munkán alapul. Bírálta az Európai Unió működését, különös tekintettel a szabad tőkeáramlásra, mert ez azzal jár, hogy a nagyok tönkre teszik a kisebbeket. Hazánkból évente 4500 milliárd forint távozik profit formájában, és további 1500 milliárd adósságszolgáltatás címén. A gazdasági szuverenitás helyreállítása nélkül nehéz lesz a kibontakozás - mondta.
Mészáros Attila, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért ügyvezetője szerint a megélhetést biztosító ,,tisztességes minimálbért" kell előírni. A kinyilvánításokon kívül nem sok történik. A kis- és középvállalkozók jelenleg a korábbi munkaerő egyharmadát foglalkoztatják, átlagosan 6,3 főt a 18 helyett. Csökken a bevételük, és hatalmasra duzzadt a kintlevőségük. A Kerekasztal gyakoroljon nyomást, hogy jogi megoldás szülessék az elvégzett munka után járó pénz kifizetéséről. Méltatlanul alacsonyak a bérek, a dolgozó nem tud tisztességesen megélni béréből - mondta.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke egyetértéséről biztosította az MSZF álláspontját és a maga részéről is szükségesnek tartotta az adórendszer módosítását. Többet kellene törődni a munkás életpályájával is. Munkát kell adni 700-800 ezer romának. Úgy vélte, hogy az adósságproblémát, a foglalkoztatás legfőbb akadályát, nem lehet megoldani gazdasági eszközökkel. A társadalmi összefogás hatékonyságának növelése érdekében ,,civil adattár" létrehozását javasolta.
Kiss Gabriella, a Jobbik szociális kabinetjének helyettese vezetője is annak a véleményének adott hangot, hogy az egykulcsos jövedelemadó nem segíti elő a társadalmi igazságosságot. Ezért differenciálni kell. Itthon kell tartani a profitot, helyzetbe kell hozni a kis- és középvállalkozásokat, szűkíteni kell a multik kedvezményeit. Újra kell tárgyalni a külföldi hiteleket. Az emberek magánpénzéből nem szabad külföldi adósságot törleszteni. A körtartozások jelenleg akadályozzák a belvíz elleni védekezést is. A szociális alapellátás terén nem mindig a pénz jelenti a megoldást. A megélhetés biztosításának tartaléka a mezőgazdaság, a turizmus és a gyógy turizmus - mondta.
Lóránt Károly közgazdász az alapos helyzetelemzést hiányolta a kormány gazdaságpolitikájából. Úgy vélekedett, hogy a kormány nem tart eléggé igényt a szakértelemre. A 3,8 millió magyar keresőre fejenként 10 millió forint külföldi adósság jut. Ilyen körülmények között az egykulcsos adó gazdasági katasztrófához és bukáshoz vezethet, hiszen csökkennek az állami bevételek, ugyanakkor növekszik az importigény. Az EU válságból-válságba esik, összeomlás jeleit mutatja. Az eddigi kormányok mind-mind a nemzetközi tőke útját egyengették a nemzeti iparé helyett - vélekedett Lóránt.
A keresztény szociális Frivaldszky Sándor abban látta a legnagyobb gondot, hogy nemzeti piacunk kiárusítása miatt nincs mozgásterünk. Nem hogy nem érvényesül a szabad verseny, hanem a külföldi mezőgazdasági termékek nagyobb szubvencionálásával egyenesen megakadályozzák a hazai termékek jövedelmező előállítását. El kellene érni, hogy pl. az importtej esetében visszafizessék nekünk az EU-tól kapott szubvenciójukat! Frivandszky úgy vélte, hogy komoly eredményt csak az adósságszolgáltatás felfüggesztésével lehet elérni.
Dobszay Károly, a Népi Írók Baráti Társaságának elnöke a XIX. Század regresszív adójához hasonlította az egykulcsos adót. Emlékeztetett arra, hogy a magyar mezőgazdaság világszínvonalúnak számított a Kádár-rendszerben. Ma ezzel ellentétes folyamat megy végbe - fűzte hozzá. Földtulajdonhoz kell juttatni az önkormányzatokat, mert a falut így lehet felemelni. Megvan a lehetőség arra, hogy a tulajdont elvegyék a részvénytársaságtól és az önkormányzatnak adják oda. De az országos megtoldáshoz nélkülözhetetlen a kormányzati akarat, hiszen az RT-ben nem érvényesül a paraszti tulajdon. Felhívta a figyelmet a rozsályi megoldásra, melynek révén a lakosság normális áron juthat hozzá a termékekhez.
Csete Gyuláné, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke a Szociális Kerekasztal intézményesítését sürgette, mert ezzel a társadalom kevésbé volna követő, és jobban léphetne fel a hatalmi arroganciájával és a szakmai dilettantizmussal szemben - mondta. Felajánlotta hozzá a szakszervezet segítségét. A Kerekasztal szerepét fontosnak tartotta a politikai kultúra színvonalának erősítése szempontjából is.
Bajnok István, a Demokratikus Közéletért Alapítvány elnöke a csődhelyzetből való kilábalást tartotta a legfontosabbnak. Javaslatokat fogalmazott meg a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Egyebek között a kötelező magánnyugdíj-rendszer megszüntetését javasolta, továbbá azt, hogy senkinek se járjon emelt nyugdíj politikai tevékenysége után.
Kollarik István közgazdász úgy vélekedett, hogy hazánk kivéreztetett állapotba került, és ebben mindegyik kormány szerepet játszott. Nem születtek meg a szükséges reformok, nem támasztottak követelményeket a bankrendszerrel szemben, ugyanakkor tíz százalékos profitot biztosítottak a bankoknak. Külföldi tőkedominancia érvényesül, miközben a multik mindössze 20 százalékkal veszik ki részüket a foglalkoztatásból. Óriási profitokat visznek ki ellenőrizetlenül - folytatta. A rendkívül szűk mozgástér miatt alig kezelhető társadalmi feszültségek alakultak ki. A munkanélküliség immár három generációs. Fizikai leromlás jellemző, sok ember egyszerűen nem képes dolgozni. Kollarik szerint az egykulcsos adó mellett szól, hogy a magasabb rétegeket beruházásra ösztönözheti, keresletet teremthet, és kis növekedést idézhet elő. Helyeselte a nyugdíjreformot, ugyanakkor még nem világos, mi lesz a banki különadó után - mondta. A közszféra 25-30 ezer fős karcsúsítását bírálta, mert kiszolgáltatottá teszi az államapparátust és ezzel akadályozza az alkotmányosság szolgálatát. Végül annak a véleményének adott hangot, hogy noha az új költségvetés az utóbbi nyolc év legjobbika, mégsem a szegénység megszüntetésének a költségvetése.
Salga István, az Igazságos Jogállamért Szövetség elnöke felhívta a figyelmet a nyugdíjkorhatár és az átlagos élettartam közti ellentmondásra. Síkraszállt a lakhatási jog törvénybe iktatása mellett. Kifogásolta, hogy a politikát nem érdekli a civil társadalom. Megismételte az MSZF követelését hazánk afganisztáni katonai szerepvállalásának befejezéséről, és az így felszabaduló pénz társadalmi célra fordításáról. A sorozatos alkotmánymódosításokra utalva emlékeztetett arra, hogy a munkához való jog alkotmányos jog, és a mindenkori hatalomnak alkotmányos kötelessége, hogy érvényre juttassa, munkát biztosítson az embereknek. Annak a véleményének adott hangot, hogy a választási győzelem pünkösdi királyság, nem pedig dinasztiaalapítás.
Gazdag Ferenc, a Magyar Nemzeti Rend Párt szóvivője a gazdaságpolitika mikéntjében jelölte meg a megélhetés kulcskérdését. Egyetlen új munkahely sem született - mondta. A kiszámíthatatlanság a fenntartható fejlődés ellen hat. Erélyesebb fellépést sürgetett a korrupció ellen, és hiányolta a jogbiztonságot.
Szécsei József, a Társadalompolitikai Tagozat képviseletében kormányrendeletet sürgetett annak érdekében, hogy elejét vegyék a további fagyhalál eseteknek, és büntetőjogilag is felléphessenek azokkal szemben, akik az államigazgatási szervekben nem tesznek eleget látogatási és ellátási kötelezettségüknek azok iránt, akik nem tudnak magukról gondoskodni, és ezért kihűlhetnek. Minimális emberi tisztességnek nevezte a kiállást hazánk kivonulása mellett Afganisztánból. A TPT támogatta a kormány álláspontját az IMF-el és az EU-val folytatott tárgyaláson, miszerint nem teljesíti az újabb társadalmi megszorításokra irányuló sürgetésüket. Ugyanakkor kijelentette: nem tud mit kezdeni az egy millió munkahelyre vonatkozó ígérettel. Tűzoltás folyik, kapkodnak, s talán fél évvel ezelőtt még eszük ágában sem volt azt tenni, amit ma kénytelenek megtenni - vélte.
Magyar János, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének százhalombattai csoportja részéről sajnálatosnak tartotta, hogy a hatalom nem figyel oda a Kerekasztalnál kinyilvánított társadalmi hangra, így ahelyett, hogy leépítené az afganisztáni szerepvállalást, növelte azt. Reményét fejezte ki, hogy a kormány jobban odafigyel a megélhetési Kerekasztal javaslataira. Mégis azt javasolta, hogy ,,ne nagyon követelőzzünk, hanem inkább majd négy év múlva". Véleménye szerint a mostani állapotokhoz az elmúlt 60 év politikája vezetett. Ez a politika a gazdagokat gazdagítja. Szükségesnek nevezte a középosztály erősítését, és úgy vélte, hogy a kormány nem vesz el pénzt az emberektől.
Orbán József, a Magyar Rendszerváltók Országos Szövetségének alelnöke tagadta, hogy a kormány ne venne el pénzt az emberektől. Drágul minden - mondta. Nekünk nem koldulnunk és kéregetnünk kell, hiszen akkor átnéznek rajtunk - mondta. Kifogásolta, hogy a kormány nem akarja meghallgatni a Kerekasztal szavát, és a média is mellőzi a társadalom hangját. Mi olyan rendszerváltást akarunk, amelyikben a tulajdon egyenlően oszlik szét az emberek között, s megszűnik az állapot, hogy a többségnek semmije sincs, egy kisebbség viszont mindent kisajátíthat. Az új rendszerben a bankoknak kötelességük volna munkahelyet teremteni - mondta Orbán.
Láng Márta, a Szociális Unió képviseletében tolmácsolta Szili Katalin üdvözletét, aki külföldi utazása miatt nem lehetett jelen. A megélhetési problémák közül kiemelte a hajléktalanságot, és feltette a kérdést, vajon hány családra vár kilakoltatás a téli moratórium után, és vajon jövőre hányan fagynak majd meg. Aktív, közreműködő szerepre szólította fel a szervezeteket, és kezdeményezte egy nemzetközi konferencia megtartását a megélhetési témáról, tekintettel arra, hogy a megélhetés nem csak magyar probléma.
Perjés Andrea, a Szent Korona Értékrendet szolgálók Nemzeti Egysége nevében a megélhetési gondokat előidéző okok kiküszöbölését tartotta a leglényegesebbnek. Nincs rend, erkölcs és fegyelem. Pedig mindenki egy és ugyanolyan szabadságot élvez - mondta. Hangsúlyozta a Szent Korona értékrend fontosságát, és a kétkamarás parlament intézményesítése mellett foglalt állást. Kifogásolta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alárendelődött az amerikai érdekeknek, pedig a rendszer világcsődje éppen a nemzeti megoldások előtérbe helyezésére ösztönöz. Annak a reményének adott hangot, hogy fél év múlva új alkotmánya lehet az országnak, és az EU-tól eltávolodunk.
Szabó András, a Közép-Európai Pannon Klub alelnöke szerint a kormány középtávú koncepcióval sem rendelkezik. Viszont ígéretes a jövő évi növekedési ütem. Óva intett attól, hogy elbizonytalanítsák a külföldi befektetőket, és ezzel veszélybe sodorják a társadalmi célokat is. A kereslet és a vásárlóerő visszaesése várható, a szegénység ellen csak a nyilatkozatok szintjén tapasztalható érdeklődés - mondta. Szabó a középosztálytól várja a gazdaság élénkítését. A jelenlegi ,,egy párti" kormányzással szemben nincs alternatíva - vélekedett.
Jánosi Gábor, az Egészségügyi Kerekasztal szervezője arról tájékoztatta a Kerekasztalt, hogy a kormány szűkíteni akarja a kórházi ellátást, és kórházakat készül bezárni. A megélhetési gondokkal összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánkban naponta hat ember oltja ki életét saját kezűleg.
X X X
A Szociális Kerekasztal közös közleményét lásd külön csatolmányunkban!
Kiadta: MSZF SZK
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-12 20:39:41, vasárnap
|
| |
| |
http://www.youtube.com/watch?v=uivJ6XpXVV0
Címzett: Mozgalom Szépen emberül szepenemberul@gmail.com
"Maroknyi székely SZILÁRD, mint a szikla" ----
Tisztelt Székely Önk.Tanács! T. Izsák Balázs
Kállai Eszter Etelka Hajdúnánás - Budapest
Tisztelt Székely Önkormányzati Tanács! Tisztelt Izsák Balázs Uram!
Köszönöm Önöknek a munkájukat. Hajdúnánási Bocskai-féle hajdú származékként, aki tanítványaival 1983-ban indította el a "Szépen magyarul - szépen emberül" mozgalmat, aki a terveket, a teendőket ismertetve már többször is végigjárta Erdélyt, Illyefalván az ott lévőkkel megfogalmazták, aláírták az "Illyefalvi felhívás" t, amelyik Széchenyi, Wesselényi méltó társának Kölcsey Ferencre gondolok - gondolatait vállalta.
Kölcsey azt vallotta:
"Haza, nemzet és nyelv - három egymástól válhatatlan dolog, s ki az utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatra készen lenni nehezen fog!"
Az Illyefalvi felhívást aláíró magyarok, zömében székelymagyarok, azt vállalták, a magyar nyelvet nem használják üres fecsegésre, mellébeszélésre, hazugságra, közönségeskedésre, hanem igyekeznek általa röviden igazat mondani, úgy, hogy akinek szánják szavuk, az azt meg is értse... Az a csodálatos, hogy ezt a székelység tulajdonképpen tartja is minden aláírás nélkül, s ami a lelket örömmel tölti el: szavaival egy az érzet.
Az ő példájuk bátorított, hogy követeljem:
Magyar nyelven magyarul és "magyarán"!
Magyarul: tisztán képzett hangokkal, hangsúly a szó elején, szórend értelem szerint. Lehetőleg idegen szavak nélkül!
Magyarán: tömören igazat, fontosat jóakarattal. (Remélem, az erdélyi magyarság, a Kárpát-medencei és a Földön szétszóródottságban élő is odaáll melléjük.)
Nem véletlen, hogy évtizedek óta hirdetem: a székelység lesz a magyarság megújulásának a vezetője.
Az ő példájukra merem követelni
TISZTA SZÓVAL A TISZTA ÉGÉRT, VÍZÉRT, A TISZTA LELKIISMERETÉRT.
Éppen ezért, - soha se vagyok hajlandó azt énekelni "porlik, mint..." - Mindig úgy éneklem hangosan - nem törődve a közbotrány-okozással -
SZILÁRD, mint a szikla!
Gondolják már meg, nincs-e akkora hatalmuk, hogy ezt a szót átcseréljék a himnuszukban!
Aki nekem a saját- és a mások jó tapasztalata mellett a székelységet illetően biztatást ad, az Jókai Mór.
Jókai Mór: A jövő század regénye - c. könyvét ismertté kell tenni, amennyire csak lehet. Itt küldöm belőle azt a részletet, amit évek óta küldözgetek szerte a világba.
Kállai Eszter Etelka
Jókai Mór: A jövő század regénye
(Mindenkinek, akit kicsit is érdekel napjaink élete, az emberiség jövője, olvasásra ajánlom ezt a könyvet. Jókainak ez a könyve a XX. század végéről szól.1950-ben kezdődik és 2000-ben ér véget. A székely Tatrangi Dávid a regény főhőse. Õ igyekszik az emberiséget kimenteni a gonosz hatalma alól légjáróival..)
A könyv I. kötetének Mi az a Sabina fejezetéből idemásolok egy részletet. Talán nem fölösleges.
(Érdemes elgondolkozni, összehasonlítást tenni. Mennyire felel meg a mai székelységre Jókai jellemzése? Ha megváltozott, vajon miért, miben és ki a felelős érte? Hol van Tatrangi Dávid? Míly szükség lenne rá! No, de hogy mondja a közmondás? Ami késik, nem múlik. Örülnék, ha minél több székely elolvasná ezt a részletet, aztán a könyvet (ha még nem olvasta). Ismerjen magára!
Íme a részlet:
"Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitünő sajátságokkal elhalmazott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek a jó tulajdonságai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; - szavatartó, hidegvérű, mint az angol; - okos vállalkozó, számító, mint a zsidó; - jó katona, mint az arab; - mértékletes, józan, szorgalmas, mint a porosz; - magán segíteni tudó, idegentől irtózó, mint az olasz; - találékony, mint a jenki; - tiszta, mint a hollandi; demokrata, szabadelvű, mint a francia; és kitartó, mint az orosz; és mindenek felett szapora, mint a zsidó és a szláv; vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon.
Földét a székely el nem pazarolja, kopár hegyoldalait a bánáti, kanahán-iszapért be nem cseréli; rablót, zsiványbandát a székely nép maga közt meg nem tűr soha; becsületszava erősebb, mint a pecsétes írás; - a nyegle szavára nem hallgat; - mindenét, amire szüksége van, maga állítja elő; öltönyének (pedig szép viselete van) minden darabját otthon készíti el, idegenre nem szorul. Azzal, amilye van, maga kereskedik, messze földre elmegy becsületes nyereségért, s még a királyon is tud nyerni; zsidó, görög közötte meg nem él; - minden férfi katonának volt nevelve egykor, úgy hogy a nők mívelték a földet. És minő földmivelés volt az! Akár Japánban. Háton hordták fel a trágyát a sziklatetőre, s onnan szánon eresztették le a termést; minden foltja a termőföldnek egy kert! Házaik építéséhez nem kell nekik építész, pedig azok kívűl csinosak, belül tiszták; az építésnél egy egész falu népe segít az új gazdának kézi munkájával - ingyen. Bor nincs az egész Székelyföldön; ott nem terem, pénzt pedig nem adnak érte: azért aztán korcsma nincsen, ártatlan fenyővizecskéjét minden család otthon főzi meg magának s meggybor meg mézsör a lakodalmak fényüzése.
Arisztokratát ott nem ismernek, minden ember nemes ember; a suffrage universellet előbb gyakorolták a székely székek, mint Franciaország, mint Amerika, s népképviseli alkotmányt élveztek, mikor még Európában senki sem ismerte azt, maga Magyarország sem.
Vallási ügyekben pedig a székely nép a legjózanabb; minden keresztény felekezet békés együttélését hirdetik egymás mellett álló templomaik. Az egy Istent valló unitáriusok legnagyobb tömegét ők szolgáltatják az európai statisztikának; náluk húzódhatott meg a szombatosok felekezete; és az első királyok által kiirtott ősvallás, a rhabonbánok, a gyulák napimádó tisztelete is legtovább tartotta itt fenn magát; ennek az eredeti betűit ma is tartogatja még a csikszeredai templom felirata. A rovásbotokra vágott ős magyar dalok szövegét ők őrízgették legtovább . S van egy sajátságos adománya a székely népnek: a találmányok kimesterkélése.
A falvakban, a magányos lakokban elő-előkerül egy-egy naturalista gépész, aki a furfangos mozdonyok kitalálásában töri fejét. Fegyvereket találnak fel, miket egyszer kell megtölteni s tízszer lőnek; kútgépeket, mikkel egy gyermek öntözhet egész kertet; kelepcéket, mikben a medve megfogja magát; arató, cséplő eszközöket, mik egy ember kezében háromnak a munkáját végzik; lakatokat, miket minden egyszerűségük mellett nem lehet a beavatatlan kéznek felnyitni; sajátságos zenemüszereket; volt egy naturalista mechanikusok, aki egy városnak olyan kutat készített, mely zenemüveket játszott, mikor vizet húztak belőle. A székelyben megvan az ösztön mindent magától találni fel, mint a kínaiban. És a mellett minő családi áldás! Akkora darab földön, amekkorán Magyarország akármiféle népfajából nem tudna megélni több kétszázezernél, a székely fajnak félmilliónyi ivadéka él. És tisztességesen él. A székelyt nem látod, hogy koldulni jöjjön Magyarországra, székely koldust éppen úgy nem látsz idegen ajtó előtt, mint zsidó koldust. A székelyt nem látod se rongyosan, se mezítláb. Pedig egyik falu kapuja a másikéhoz egy hajításnyira van. Minden falu be van kerítve, s kapun kell bemenni. S azok nem szétszórt rongyos házikókból állanak, hanem tisztán tartott fasoros utcákból, minők a németek lakhelyei.
A XX-ig században már a székely nép száma a nyolcszázezer lelket meghaladta. Ha a székely faj itt volna Magyarország közepén, azóta benépesítette volna az egész országot; ha a főváros közelében volna, kezébe volna az egész magyar ipar és kereskedelem. És minő szép faj! Annyi szép szabályos, jellemzetes arcot nem látni sehol a kerekföldön, mint a székelyeknél. Minő változatosság a női szépség typusaiban! A svéd nők szőke, gazdag fürtjei, piros arca, ideges termete, s a spanyol hölgyek fekete szemei, naparanyozta arcszíne, a kaukázi gyöngéd finom körvonalak, a görög classicus arcmetszetek mind együtt találhatók e kis darab földön. És tartós szépségek. A harmincéves nő még piruló hajadonnak látszik, s az ötvenéves matrona délceg termetére, nemes arcára csak fehér hajszálai vallanak a lefolyt időről. Egész falvak vannak, amikben a női arcokból egy merő book of beuatys -t lehetne kiállítani. S e szépségek szellemi tulajdonai is nemesek. Hűség, kitartás, engedelmesség, hallgatagság. És különös adományuk az, hogy vérük tiszta, egészséges."
(Ennek a székelységnek a fia volt Tatrangi Dávid. Remélem, a mai székely/magyar anyák is szülnek hasonlókat.)
Amivel Jókai még megvette a szívemet, az az 1848/49-es naplótöredéke. Ilyeneket ír benne:
"Nem a vezetők voltak nagyok; a nép volt óriás, mely őket felemelte. Lettek volna csak felényire áldozatkészek a nagyok, mint volt a nép! Nem folyt volna annyi drága vér, s nem folyt volna hiába!"
Hát mit lehet itt mondani?
- Fő a derű! S nincs más hátra, csak előre..!.
- Ésszel, szívvel, fegyelemmel "szépen magyarul"!
- Bölcsességgel, szeretettel, tetterővel "szépen emberül"!
Budapest, 2010. december 5.. Meggyújtottuk a második gyertyát!
"Szépen emberül" Alapítvány
H-1084 Budapest Tolnai Lajos u.16.I.3.
www.szepenemberul.hu --
Gépcím: szepenemberul@gmail.com
00-36-1-787-42-09, 00-36-70-27-33-872
Gyermekeinkért, unokáinkért, a boldog családokért
-1956 - 2012 - 2026 - 2048 - 2056 a MÉLTÓ SZÁZADOKÉRT
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2010. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
41 db bejegyzés |
| e év: |
65 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 715
- e Hét: 2425
- e Hónap: 11029
- e Év: 46970
|
|
|
Offline
