|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 21:32:26, szerda
|
| |
| |
Salamoni alkotmány
2010.12.08. 20:51
Nincs alkotmányozási kényszer, de úgy tűnik, van erős alkotmányozási inger. Bekerülni a történelemkönyvekbe. Ha már az uniós csatlakozást azok a rohadék komcsik elorozták.
Vagyis alkotmányozunk és punktum. Ezzel is a lázas forradalmi cselekvés látszatát lehet kelteni.
Szóval készül, készülget az új alkotmány tervezete. Az alkotmányozó eseti bizottság elnöke stílszerűen - nomen est omen - Salamon László. Így aztán nem kizárt, hogy egy Salamoni alkotmány születik majd.
Mindenesetre az egyik legtalálóbb címet a most folyó alkotmányozás jellemzésével kapcsolatosan Hanák András fogalmazta meg az ÉS-ben: Alkalom szüli az alkotmányozást. (ÉS 2010/48.)
Egyébként tényleg nem könnyű ám ez a feladat. Sokféle jogos igényt kell kielégíteni. A pápától - aki a keresztény gyökerek beillesztését igényli - egészen Schmitt Pálig. (A köztársasági elnöki hivatal nevében kiadott, utóbb visszavont elnöki javaslatok egyik gyöngyszeme az volt miszerint feltétlenül legyen benne az is a praeambulumban, hogy ,,az abszolutórium felett is Istennek van hatalma". (Valamint a szigorlatok és a kollokviumok felett is, tehetnénk hozzá.)
A köztársasági elnökünk nem volt rest, s már a beiktatási beszédében kijelentette, a sportnak szerepelnie kell a leendő új alkotmányban, és olimpiai bajnokként meg is vív majd ezért. Ez nagyon biztatóan hangzott. Szinte már láttam is, amint ott küzd az alkotmányozás pástján kivont párbajtőrrel, aranyozott laméban.
Szóval alkotmányozunk, ez fix, ám most már a helyszínére is van komoly államférfiúi elképzelés.
A leendő alkotmányunkat - Semjén Zsolt javaslatára - nem kizárt, Ópusztaszeren fogjuk majd ünnepélyesen elfogadni, s amely eseményhez a költségvetés, szintén Semjén úr javaslatára 300 millióval járulhat hozzá.
Semjén indokolása szerint ezzel a szimbolikus gesztussal kívánnánk megemlékezni arról a nagyszerű eseményről, amikor a honfoglaló magyar vezérek ezer száz évvel ezelőtt Ópusztaszeren alapítottak hazát, és osztották fel egymás közt annak területét. (Azért elég érdekes asszociációkra alkalmas ez a hajdani területfelosztás a vezérek között!)
Ilyen szimbolikus alapon az új alkotmányt persze akár a Duna jegén is elfogadhatnánk. Az közelebb is van és nem is kerülne ennyibe. Legfeljebb, ha nincs elég hideg, csináltatnánk rá műjeget. Az olcsóbb is, én potom százmillióért vállalom.
http://proszektura.blog.hu/2010/12/08/salamoni_alkotmany |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 20:47:16, szerda
|
| |
| |
*Fluor a fogkrémben*
Fluoridok
A Magyarországon kapható fogkrémek túlnyomó többsége fluoridos - mert
ugye "fogorvosunk is ezt ajánlja". A reklám szakirodalom szerint a
fogzománcon keresztül felszívódva erősíti azt, és megvédi a fogakat a
szuvasodástól.
Vajon a fogzománcon keresztül felszívódik-e valami? A kutatások
bebizonyították, hogy semmi! Akkor miért raknak a fogkrémbe fluoridot?
Hol fog fölszívódni a fluorid?
Egyáltalán mi is az a fluorid?
A fluorid a legerősebb mérgek egyike: sok növényvédő szer tartalmaz
fluort molekulavázában. A kemoterápiában használt készítmények között
is található ilyen vegyület. Legfontosabb káros hatásai a következők:
- Mérgező mivoltának mértékére jellemző, hogy olyan ipari vidékeken,
ahol hidrogén-fluorid formában kerül a levegőbe, már 0,1 ppb
koncentrációban immunrendszer-károsító hatását észlelték elsősorban
gyermekeknél.
- Több mint 62 enzim működését képes gátolni szervezetünkben. Közöttük
találhatók a DNS-ben keletkezett hibák javításáért felelős enzimek,
valamint az ingerület-átvitel során kulcsszerepet játszó kolinészteráz
enzim is. Érdekességként jegyzem meg, hogy azok a molekulák, amelyeket
idegbénító gázként vetettek be háborúk idején, szintén elsősorban a
kolinészteráz enzim bénításán keresztül ölnek.
- Megváltoztathatja az információátvitelben kulcsszerepet játszó DNS
molekula szintézisét, nem kívánatos szerkezetű DNS-láncok jöhetnek
létre. Ezt nevezik a biokémiában mutációnak, és ezért a fluor mutagén
elem.
- Módosíthatja a kromoszómák szerkezetét.
- Gyorsíthatja a daganatok kialakulását, növeli a daganatképződés kockázatát.
- Mivel a fluorid nagyon kis méretű elem, képes az agyba is behatolni.
Ennek egyik kimutatott komoly következménye a tanulási képesség
csökkenése és memóriazavar kialakulása. Kínában a fluoridos ivóvizet
fogyasztó gyermekek IQ-ja jóval alacsonyabb, mint azoké, akik nem
isznak magas fluoridtartalmú vizet. Számos vizsgálat igazolta, hogy
aki több mint 1 ppm (mg/l) fluoridot tartalmazó vizet iszik huzamosabb
időn át (pl. egy-két év), annak IQ-ja a kár 70 alá is csökkenhet.
- Arra is fény derült, hogy a fluorid az agyban az oxidatív folyamatok
felgyorsításával, a szabadgyök-koncentráció növelésének serkentésével
fejti ki káros hatását. Agyunkban a tobozmirigy az egyik gyűjtőhelye a
bekerült fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevű hormont,
amely kiváló antioxidáns, valamint az alvás-ébrenlét ciklus - ezen
keresztül biológiai óránk - egyik szabályozója. A tobozmirigyben
felgyülemlő fluorid hatásra csökkent a mela-tonintermelés.
Hol használják ma a fluort?
- A félvezető ipar és az új nanotechnológia használja a fluor plazmát maratásra.
- Egyes eljárások használják a hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására (marja az üveget).
- Fluorozott polimereket használnak mint tapadásgátló bevonatokat: teflon.
- A hűtőgépek még használják a freonokat mint hőszállító közeget. A
freonok az ózon ellenségei, és ezért egyre ritkábban alkalmazzák. A freon negatív hatásáért nem a fluor a felelős, hanem a klór.
- Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölő-szerekben, adalékként egyes fogpasztákban mint fogszuvasodást gátló szer.
- Nagy adagban a nátrium-fluoridot mint rovarirtót használták.
- A hatvanas években kísérletek folytak a fluornak rakéta üzemanyagként történő alkalmazására. Mérgező és maró hatása miatt a kutatások abbamaradtak.
A fluor hatása az élővilágra: Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen
fluoridok, nagyon mérgezők és maró hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni, és kerülni, hogy a bőrre vagy a szembe kerüljenek. A fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el, és hidrogén-fluorid (HF) keletkezik, ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF, ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is, hogy az
> idegvégződések is károsodnak és az első fázisokban az égés fájdalom mentes. A hidrogén-fluorid reagálhat a csont kalciumával, és idült csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb, a szervezetben lévő kalcium> megkötése, ami szívritmus zavart okoz, és szívmegállás következhet be. Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2) és nem mossák le azonnal bő vízzel, a sebesült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélni a balesetet.> A fogkrémek számos, lassan ható mérget tartalmaznak, mint például a szaharin, a mesterséges színezékek és ízesítők (mind potenciális rákkeltők). Ám a legaggasztóbb továbbra is az, hogy minden tubus fogkrémünk halálos adag fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluoridtar-talmú fogkrémeket egészségesnek kiáltják ki a reklámokban,> az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administraton, FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az információt, hogy a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni. A Skandináv országokban és a volt Szovjetunió területén törvények korlátozzák a használatát, fogkrémekben való alkalmazása tilos.
Bármily megdöbbentő is, de fogkrémet, azaz egy olyan terméket, amit a szánkba veszünk és gyakran le is nyelünk - bárki előállíthat és árulhat, engedélyek csupán akkor szükségesek, ha a gyártók valamilyen gyógyhatást tulajdonítanak a terméknek (például a fog érzékenységének csökkentése).
Lévay Ferenc Zoltán
élelmiszermérnök
víztisztítási technológus
www.levaystudio.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 20:24:06, szerda
|
| |
| |
Helló. mikrohullámú sütőtök van?
- Öööö, Béla, gyeremá' bazzeg', valami hülye
mikrohullámú sütőtököt keres...
A cigány feleség telefonál a férjének:
- Szia drágám, képzeld örökbefogadtam az öcséd fiá...tovább »t, 2 hónap múlva
szülöm.
A cigány elviszi a fiát névadásra. Ott az előadó megkérdezi:
- Mi legyen a neve a gyereknek?
- Jacobs! - mondja a cigány.
- Dehát ilyen név nincs is!
- Már hogyne lenne nagysága! A reklámban is azt mondják: Jacobs a
roma. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 19:04:14, szerda
|
| |
| |
,,Vigyétek és tanítsátok meg, mi a kommunizmus!"
2010. december 08. 16:37
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
cserny-lenin-fiukkal.jpgMi is történt pontosan 1919-ben a patkánylázadás 133 napja alatt? Erre a kérdésre ezúttal a bűnügyi statisztika alapján adunk feleletet a gyilkosok és áldozatok máig legteljesebb jegyzékét közreadó Váry Albert koronaügyész-helyettes könyvével. (A képen Cserny József Lenin-fiúk közt)
Váry Albert 1875. december 8-án született Makón. Középiskolai tanulmányait a halasi református főgimnáziumban, az egyetemit Budapesten végezte. 1913-ban ügyvédi vizsgát tett. Rövid ügyvédkedés után 1904-ben nagyváradi törvényszéki jegyző, egy év múlva aradi albíró, majd nagyváradi alügyész, 1908-ban pedig budapesti királyi ügyész, az első világháború kitörésétől pedig a Budapesti Királyi Ügyészség (BKI) Sajtóosztályának vezetője, háborús sajtócenzor, 1917-től főügyész-helyettes, a sajtóbizottság elnökhelyettese, 1918-tól a BKI vezetője lett. Ebbeli minőségében 1918. október 31-én élete veszélyeztetésével megakadályozta, hogy a tömeg a Budapesti Törvényszéki Fogház rabjait kiszabadítsa. A patkánylázadás alatt bujdosni kényszerült, utána ő irányította a 133 napon át vérfürdőt rendezők bűnvádi felelősségre vonását. 1919 szeptemberétől királyi főügyész. 1920 októberében már az Igazságügyi Minisztériumban szolgált, majd 1921 novemberében koronaügyész-helyettessé nevezték ki. 1926-ban és 1931-ben a szabadszállási választókerület egységes párti programjával országgyűlési képviselő, ,,a törvényhozásnak egyik kimagasló, általános köztiszteletben álló tagja" (Rátky Zoltán és Strazimir Oszkár: A magyar legújabb kor lexikona, 1932). 1939-ben visszavonult a közélettől. Önéletrajzát kiegészítő unokái szerint ,,Budapest ostromát fővárosi lakásában élte át. A szovjet csapatok bevonulása után újból figyelmeztették, hogy jobb lenne menekülnie, de ő helyben maradt. Ettől kezdve az államvédelmi hatóság folyamatos zaklatásának volt kitéve, rendszeresen kihallgatták és a fehérterrorra vonatkozó adatainak átadására kényszerítették. A megfáradt embert az Andrássy út 60-ban kényszerítő eszközök hatására végrehajtott cselekedete élete végéig gyötörte, miután megtudtam, hogy huszonöt év után az ő adatai alapján vonnak felelősségre és végeznek ki olyan embereket, akik nem is értelmi szerzői, hanem egyszerű sorkatonái voltak azoknak az atrocitásoknak, amelyekhez hasonlókért ő számos »vörös« terroristát sikerrel terjesztett fel kegyelemre. Rákosiék hatalomra jutása után őt is kitelepítették: a Békés megyei Hunyán, egy pajtában kényszerült lakni, embertelen körülmények között. A kitelepítések feloldásakor sem térhetett vissza Budapestre, ezért Csengődre költözött, ott is hunyt el hetvennyolc éves korában, 1953. október 1-én. A csengődi családi kriptában temettük el, szeretett első felesége mellé."
A vörös uralom áldozatai Magyarországon
Az eredetileg 1922-ben a Váci Fegyintézet Nyomdájában saját kiadásában hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján megjelent, rövidesen kétszer is utánnyomott, jelenleg is kapható könyve, A vörös uralom áldozatai Magyarországon, igazi magyar mártírkrónika: közli a 133 nap során meggyilkoltak községek szerinti és ábécérendes, a Forradalmi Kormányzótanács tagjainak és a népbiztosoknak névsorát, közölve az áldozatok életkorát, foglalkozását, a gyilkosság helyét, idejét, módját, elkövetésének ürügyét, elrendelőjét, végrehajtóját, módját, a gyilkosok vörös uralom utáni sorsát, ítéletük perrendtartási számát is. A gyilkosságok elkövetésének leírásából egyértelműen következik, hogy mindaz, amit tettek, az 789-et követő jakobinus önkényt is felülmúlta, sőt egyenesen Purim-ünnepi forgatókönyvbe illett. Íme néhány példa erre:
1919. június 19. Budapest. Az ukrán tisztek Magyarországon fegyveres erőt akartak szervezni orosz hadifoglyokból az orosz tanácsköztársaság céljára. Az a gyanú merült föl, hogy Kun Béla és a magyar tanácsköztársaság ellen dolgoznak. Erre Kun Béla megparancsolta a terroristáknak, hogy tegyék el őket láb alól. Kun Béla azt parancsolta: ,,Dobjátok őket a Dunába!" Szamuelly Tibor hozzátette: ,,Nehogy lőjetek, kössetek követ a nyakukra s úgy dobjátok a Dunába!" A terroristák levitték őket a Dunára, levetkőztették, kezeiket hátrakötötték, nyakukba köveket akasztottak, majd puskatussal fejbe verték s belelökték a Dunába. Másnap az ukrán tisztek különvonatát kirabolták.
1919. április 20. Budapest. Húsvétvasárnap. Dobsa Miklós apjával a Duna-korzón sétált, mikor igazolás céljából Schön Gioldberger elé állították, akinek nem tetszett a nyalka úri fiú, átkísértette a terroristáknak a Batthyány Palotában levő laktanyájába Cserny Józsefhez azzal, hogy ,,küldjék gajdeszbe". Cserny terrorparancsnok átadta őt Groó Géza és Nyakas Nagy János terroristáknak, kik levitték a pincébe, ott összevissza verték, kínozták, majd agyonlőtték, kifosztották s holttestét még aznap este bedobták a Dunába.
1919. június 3. Dunamócs. Bandl Ferenc vörösőr-parancsnok elrendelte, hogy Trubinyi János plébánost végezzék ki. Erre kivitték a Duna-partra és egy akácfára felakasztották.
1919. június 23. Harta. Seidl János parasztlegényt Szamuelly Tibor akasztatta fel. Ezt a parasztlegényt Kohn Kerekes Árpád fogta el az utcán s gúnyolódva kérdezte, ,,melyiken akarsz lógni?" Mikor kötélen lógott, Kohn Kerekes kérdezte tőle: ,,Vörösödsz már büdös?!". Többször pofonvágta és ,,Rúgd el!" kiáltással az áldozattal kirúghatta maga alól a széket. Egy vöröskatona szembeköpte a hullát.
1919. június 25. Kalocsa. Bernáth Mihályt két fiával állították a törvényszéki palotában ítélkező Szamuelly elé s míg őt vallatták, egyik fiát közben felakasztották a Fő utcán a jezsuita templom előtt a fára. Akiket Szamuelly elé állítottak, azokat a terroristák ütötték-verték. Szamuelly egy-két kérdés után ,,Szeget neki!" kijelentéssel átadta őket a terroristáknak, kik nyomban felakasztották. Rigó Mihály szemeláttára vitték be a fiát, mert ,,fehér" volt s két perc múlva már agyonlőtték. Egész éjjel lógtak az áldozatok s áztak az esőben. - Kohn Kerekes az egyik áldozatnak, ki a fán lógott, kolbászt dugott a szájába. - Mikor a jól végzett munka után a terroristák az érseki palotában vacsorára gyűltek, Szamuelly mosolyogva érkezett oda s így szólt: ,,Adjatok vizet, meg akarom mosni a kezemet, mert hullaszagú!" - Galina Zoltán leszakadt a kötélről, mire szaladni kezdett ,,Ártatlan vagyok, hagyjatok!" szavakkal, de megfogták, hoztak neki egy vastagabb kötelet, azután egyik fától a másikig cipelték és gúnyolódva kérdezték: ,,Te gazember, neked ez az ág gyönge, keresünk neked egy másikat!", s közben ütötték, verték és újra felakasztották. Az akasztásokat úgy végezték, hogy az áldozatot egy székre állították, a fára kötötték, aztán addig ütötték, verték, míg a széket ki nem rúgta maga alól. - Mikor Csiszár Jenőt felakasztották, a többieket feléje fordították s azt mondták nekik: ,,Ti is így fogtok lógni!"
1919. június 23. Kiskőrös. Spang Józsefet, ki az ellenforradalom alatt városparancsnok volt, Mikula György vörös karhatalmi parancsnok egyik vöröskatonája akasztotta fel oly módon egy fára, hogy felülről ráugrott és mintegy lovagló helyzetben ráült a vonagló áldozat nyakára. Előbb őt teljesen összeverték, és cigarettát dugtak a szájába. Az áldozat ütőerét Petzkay felesége, Telek Ilona Márta orvosnő fogta s midőn érezte, hogy még él, kijelentette, hogy még egy ideig hagyni kell a fán.
1919. április 29. Kiskunfélegyháza. Kiss Géza, Kiss Péter, Janovics János, Lázár Andor Endre, Engi Lajos Sándor terroristák Návay Iván földeáki földbirtokost, Návay Lajos volt képviselőházi elnököt, földbirtokost, és dr. Kiss Béla szentesi városi főjegyzőt tettlegesen bántalmazták: a két Návayval a trágyaszemetes marhakocsit tisztíttatták. Halálra ítélésük úgy történt, hogy megkérdezték tőlük, tudják-e, mi a kommunizmus, s feleletük után ,,vigyétek és tanítsátok meg, mi a kommunizmus!" kijelentésre elvitték s főbe lőtték őket. Az áldozatok holmiját a terroristák magukhoz vették s egymás között felosztották..
Mindezekért Váry szerint a Forradalmi Kormányzótanács tíz személye volt döntően felelős, valójában ők kormányoztak133 napon át: Varga Jenő, Hamburger Jenő (Általános Gazdasági Főosztály), Vántus Károly (Földmívelésügyi Osztály), Dovcsák Antal (Szociális Termelési Osztály), Székely Béla (Pénzügyi Főosztály), Kulcsár István (Közellátási Főosztály), Bodó Richárd (Közlekedési Főosztály), Lengyel Gyula (Gazdasági Szervezés Főosztálya), Garbai Sándor (Középítési Főosztály), Bajáki Ferenc (Munkásügyi Főosztály).
,,Aki ezt az időt átszenvedte" - írja Váry - ,,természetesnek találja, hogy a megtorlás nem maradhatott el. Párizsban 1871-ben a kommün két hónapos uralma után 17 000 embert lőttek agyon, ötvenezret tartóztattak le. Ebből az ötvenezer emberből 14 000 embert ítéltek el, kétezret fölmentettek s harmincnégyezret bizonyítékok híján ideiglenesen szabadon bocsátottak. A megtorlás elől 1 000 000 ember szökött külföldre. Nálunk, bár a bűnvádi eljárás mintegy 70 000 ember ellen indult meg s körülbelül 15 000 ember került előzetes letartóztatásba, bíróságaink mindössze 6 000 embert ítéltek el, 2500-at fölmentettek, a többi ellen pedig, részben kegyelem folytán is, a bűnvádi eljárás megszűnt."
Csak remélhetjük, hogy eljön az idő, amikor Váry Albert könyve történelmi tananyag lesz!
http://hunhir.info/?pid=hirek&id=35802 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 18:52:52, szerda
|
| |
| |
Visszavont látszatintézkedés
http://www.jovonk.info/2010/12/08/visszavont-latszatintezkedes
A nagy hangon, 15 százalékkal csökkentett párttámogatás visszaállításáról döntött tegnap a parlament. A 15 százalékos csökkentést is nevetségesnek tartottuk - egyszerűen indokolatlannak tartjuk az egész finanszírozást.
Most a látszatintézkedést vissza is vonták, különösebb indoklás nélkül. Egyhangúlag elfogadva! Egyik párt sem tiltakozott... A pártok több százmilliót nyelnek el, a Fidesz támogatása milliárdon felül van.
A pártok állami támogatását indokolatlannak és teljesen elfogadhatatlannak tartjuk. (Eltekintve attól, hogy azok puszta létjogát is tagadjuk.) Semmi magyarázat nincs arra, miért kell ezeket a megosztó érdekköröket az adófizetők pénzéből működtetni? Ha annyira létjogát érzik a pártoknak, hát tartsa el mindegyiket annak tagsága, tábora! Nem az ország pénzén kell pártoskodni!
Bükkfalvi Roland - Jövőnk.info
2010. december 08 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 18:46:36, szerda
|
| |
| |
Az emberiség rákfenéje: Izrael (1. rész)
2010. 12. 7. kedd. - 20:44
A Kitartás.hu sorozatot indít azzal a céllal, hogy Izrael Állam emberiség ellenes bűneit bemutassa. Nem kronológiai sorrendben, de minden egyes részben feltárunk és bemutatunk egy-egy tömegmészárlást, gyilkosságot, melyekről az itthoni zsidó kézben lévő liberális média hallgat. A félreértések elkerülése végett leszögezzük, hogy Izrael bűneinek feltárásával kapcsolatban nem kívánunk azzal védekezni, hogy elhárítjuk az "antiszemitizmus vádját" (egyébként aszemiták vagyunk), hogy nem a zsidó nép ellenében fejtjük ki álláspontunkat, csupán Izraellel szemben, amely hozzáállás olyannyira divatos a nemzeti oldalon. Nem, mi úgy véljük, hogy a zsidó nép alaptermészete olyan, mely Izrael népírtó politikájában ölt testet.
Első történetünk egészen 1948-ig nyúlik vissza, amikor az akkori polgárháborúban a zsidók elfoglalták Jeruzsálem nyugati felét. A busszú népe természetesen hű maradt önmagához, s rögtön nagyszabású etnikai tisztogatásba kezdett, bizonyos palesztin falvakat pedig egyszerűen megsemmisítettek.
A harcok 1948. áprilisában fejeződtek be, Izrael pedig május 15-én kikiáltotta függetlenségét, ezzel megkezdődött a palesztin nép máig tartó szenvedéstörténete, melyről a világ nem hajlandó tudomást venni azóta sem. Ám ez nem csoda, ha tekintetbe vesszük a zsidó lobbi erősségét az Egyesült Államokban és Európában. Az elhallgatás és a hazudozás azonban nem tolható ki a végtelenségig, és ezt ők is tudják.
1948. április 9-e vérrel írta be magát a történelembe. Az elpusztításra ítélt falu neve: Deir Jasszin. A zsidó terroristák éjjel támadtak rá. Az eredmény, és ez most nem hatásvadász felsorolás lesz, hanem a valóság: levágott fülek, fölmetszett hasak, megerőszakolt nők, elevenen elégett férfiak! A halottak egész egyszerűen a kőfejtőbe dobálták, majd diadalmenetet rendeztek a tömegmészárlás után. Nem ez volt a zsidóság történetében az első, és sajnos nem is az utolsó ilyen kegyetlenkedés. Külön érdekes, hogy pont ők papolnak humanizmusról éjjel-nappal.
Az, hogy a Deir Jasszin-i tömeggyilkosság jelentősebbnek mondható figyelmet kapott, annak köszönhető, hogy számos szemtanú volt. A környező palesztin falvak civil lakosai e tragédia hallattán természetesen azonnal elmenkültek, így a zsidók könnyedén tudtak bevonulni a helyükre. Igaz az a mondás, hogy jellemző módon mindig azokból kerülnek ki Izrael miniszterelnökei, akik korábban a legvéresebb, legkegyetlenebb tömegmészárlásokat hajtották végre. Ez most sem volt másképpen. Menahem Begin és Jichak Samir később Izrael miniszterelnöke lett. Egyikük sem mutatott semmiféle megbánást, s élete végén Menahem Begin egy olyan házban élt, ahonnan szép kilátás nyílt Deir Jasszinra.
Menahem Begin, Izrael későbbi miniszterelnöke
A tömeggyilkos zsidó természetesen büszke volt tettére, sőt, azt hazafias kötelességének tartotta, felelősségrevonásról szó sem lehetett, ellenben Nobel-békedíjat is kapott, bizonyítván, hogy manapság mennyit is ér ez a "kitüntetés". Azt azért még ők sem gondolhatták komolyan, hogyha ez a világ tudomására jut, akkor ne lennének többen azok, akik teljes joggal háborodnak fel. Így is történt. Arthur Schopenhauer mondotta volt, a zsidóság a hazugság nagymestere. Ezt most is alá kívánták támasztani, mivel az egész tömeggyilkosságot megpróbálták az arabokra fogni később. Ez azonban már csak a veszett fejsze nyele volt, ezúttal nem jött be a szokásos zsidó módszer.
E szomorú történet előre vetítette azt, hogy mi történik, ha a zsidók szabad kezet kapnak. A világ népei pedig szembesülhettek azzal, hogy milyen is a zsidóság lelkivilága a maga leplezetlen és brutális valóságában, amikor már nem kellett különböző nagyhatalmak álarca mögé bújva uszítaniuk, mint ahogyan azt tették a II. Világszabadságharc idejében dróton rángatva szövetséges hatalmakat, végigbombázva és végigpusztítva a fél világot csak azért, mert feltűnt egy koreszme, mely egy igazságosabb világot hirdetett, egy olyan világot, ahol nincs helye a kalmárszellemű spekulációknak. 1945-ben Európát két vállra fektették, Der Jasszin pedig jelezte, hogy nem elégedtek meg ennyivel, tovább folytatták véres háborújukat az emberiség ellen. De ahogyan a történelem végső ura Isten, és nem a patkányok nemzete, úgy fognak a jól megérdemelt helyükre kerülni, a történelem szemétdombjára!
Lantos János - Kitartás.hu
.
http://kitartas.mozgalom.org/friss-hirek/az-emberiseg-rakfeneje-izrael-1-resz |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 18:30:58, szerda
|
| |
| |
Tatár József: 160 év küzdelme a pénzügyi függetlenségért
Dátum: 2010. December 07. Tuesday, 10:21 Szerző: akac
Publicisztika
A Párizsban 1848. február 24-én kitört a forradalom híre március 3-án ért Pestre, és ez hír az 1816 óta szilárd pénzügyi állapotot alapjaiban ingatta meg Magyarországon. A hírre a lakosság megrohanta a pénzváltó helyeket, hogy papírpénzeit (az Osztrák Nemzeti Bank jegyeit), nemesfém pénzekre váltsa. (Az Osztrák Nemzeti Bank, vagyis a Bécsben élő Salamon irányítása alatt működő Rothschild magánbank megerősödött a császárvárosban és ekkorra már "nyíltan" átvette a birodalom irányítását). A pénzváltó helyek nem tudták kielégíteni a lakosság igényeit, és ez még inkább felzaklatta a tömegeket. Az emberek mindenáron be akarták váltani a papírpénzeiket. Kossuth Lajos ráérezve a pénzügyi rendszer Achilles sarkára, már március 3-án követelte, hogy a megingott hitelű osztrák bankjegyek beváltására küldjenek hazánkba elegendő ezüstpénzt Ausztriából, sőt már ekkor az önálló magyar pénzügyminisztérium létrehozását is felvetette.
1848. Április 11-én megalakult az első felelős magyar kormány, amelynek pénzügyminisztere éppen azért lett Kossuth, mert ebben az időszakban rajta kívül nem volt olyan magyar politikus, aki a fel merte venni a kesztyűt a nemzetközi pénzügyi rendszereket uraló csoportokkal. Első lépésként Kossuth úgy akarta áthidalni a meddő tárgyalásokat az Osztrák Nemzeti Bankkal, hogy azonnal jelezte az önálló magyar bakjegyek kibocsátására vonatkozó szándékát. Miután Bécs nem akart lemondani Magyarországról származó jövedelmeiről, ezért a valódi hatalmat birtokló körök törvénytelenül elrendelték a magyar arany-és ezüstbányák termésének azonnali Bécsbe szállítását. Amikor erről Kossuth tudomást szerzett, azonnal intézkedett, hogy a nemesfémeket visszaszállítását a pénzverdékbe, egyúttal megtiltva 100 forint feletti összeg kivitelét az országból. Az Osztrák Nemzeti Bank válaszlépésként május 22-én végleg beszüntette magyarországi beváltásait, amit június 2-án egy császári rendelet is jóváhagyott. Magyarország lényegében fizetőeszköz nélkül maradt.
Magyar kormány kezdetben arra gondolt, hogy a pesti Magyar Kereskedelmi Bank bocsásson ki kamatozó kincstárjegyeket, és az ebből származó bevételének egy részét használja fel bankjegyfedezet céljára, végül azonban Kossuth, a nemzeti adományokat látta legmegfelelőbbnek a kibocsátandó bankjegyek fedezetéül.
,,A május 20-án, a Múzeum udvarán tartott népgyűlés alkalmával Rottenbiller polgármester, a felszólítás felolvasása után 200 forinton kívül rögtön felajánlotta, és letette az óráját láncostól, pecsétgyűrűstől. Őt követte a nemzeti kaszinó 20 000 pengőforinttal, gróf Széchenyi István egy mázsa ezüsttel, Woldainer két láda arany- és ezüst- neművel, gróf Zichy Manó öt mázsa remekmű ezüstneművel, s őket követte azután az egész ország, úgy hogy az ajándékok összege csakhamar milliókra ment."
Sajnos a közadakozás nem hozta meg a várt gyors eredményt, így ez a módszer nem tudta önállóan létrehozni a független magyar fizetőeszköz nemesfém fedezetét. A kellő mennyiségű bankjegyek kibocsátásához ötmillió forintra volt szükség, ezt több forrásból kellett megteremteni: részint a közadakozásból összegyűlt pénzből, részint az adókból és egyéb állami bevételekből, kincstári utalványok kibocsátásából, a bányák jövedelméből. A fedezetből ezután 12,5 millió forintnyi 1 és 2 forintos bankjegyet bocsátott ki a Magyar Kereskedelmi Bank. A lépést az Osztrák Nemzeti Bank ellenszenvvel fogadta, hiszen az önállósult Magyarország kiszabadult az osztrák pénzügyi politika fennhatósága alól. Az Osztrák Nemzeti Bank azonnal jogtalannak minősítette az önálló magyar bankjegyek kibocsátását, hivatkozva saját bankjegy-kibocsátási szabadalmára, amit annak idején az uralkodó szentesített, ám az időközben függetlenedett magyar országgyűlés soha nem adott szabad kezet az uralkodónak a pénzügyi döntéseihez. Az Osztrák Nemzeti Bank cinikusan felajánlotta, hogy hajlandó 12,5 millió forint kölcsönt adni Magyarországnak, amennyiben az lemond az önálló magyar bankjegykibocsátásról.(!) Természetesen ezt az ajánlatot Kossuth visszautasította, és augusztus 5-én forgalomba hozta az első önálló magyar bankjegyeket. (Azért ilyen sokára, előbb ennek a technikai lehetőségeit kellett megteremteni.) Az önálló magyar bankjegyeket Bécs azonnal kitiltotta Ausztria területéről.
A pattanásig feszült politikai helyzetben Kossuth 1848. július 10-én Magyarország közjövedelmeire alapozott 61 millió forint hitelt kért az országgyűléstől, amelynek felhasználásával 5, 10 és 100 forintos címletekben államjegyeket bocsátott ki. Ezeknek tehát már nem volt nemesfém fedezetük, hanem az említett 61 milliós államhitel képezte fedezetüket. A felmerült aprópénzhiányt ezek a kibocsátások nem tudták kielégíteni, ezért számtalan szükségpénzt hoztak forgalomba. 1849. január 9-én Kossuth felhatalmazást kért és kapott az országyűléstő1 15 és 30 krajcáros címletű, nem kamatozó kincstárjegyek kibocsátására, így oldva meg a kisebb összegek fizetését. A függetlenségi nyilatkozat megtétele után, 1849. július elsejei keltezéssel, ugyanilyen nem kamatozó pénztárjegyeket hoztak forgalomba 2 és 10 forintos címletekkel, előbb Szemere Bertalan, később Duschek Ferenc aláírásával. Amikor Pestre bevonult Windischgratz, február 23-án a 15 és 30 krajcáros kincstárjegyeket nyilváníttatta érvénytelennek, március 8-án az 5 és 100 forintosokat is, az 1 és 2 forintos bankjegyek fedezetét pedig jogtalanul lefoglalta. Amikor az osztrák kormányzat a magyarországi hadviselés költségeit saját bevételeiből már nem tudta fedezni, elhatározta, hogy Magyarország közjövedelmeire alapított kényszerforgalmi papírpénzeket bocsát ki 1, 2, 5, 10, 100 és 1000 forintos címletekben. Ezeket az aláírójukról a népnyelv ,,Almásy-bankók"-nak nevezte. Az aláíró Almásy Móric gróf a kamarai igazgatás vezetője, magyar kamara első alelnöke volt. Az Almásy-bankókat 1849. április 19-én hozták forgalomba, és egy 1849. augusztus 5-i császári pátens alapján Lombard-Velence kivételével az egész Habsburg Birodalomra kiterjesztettek forgalmukat.
Tehát a szabadságharcban szemben álló felek a saját hadiköltségeik fedezésére kényszerforgalmú pénzeket bocsátottak ki, és mindkettő fedezetéül Magyarország közjövedelmei szolgáltak. Az Almásy-bankók forgalomba hozatalának híre Debrecenben érte a magyar kormányt, és Kossuth nyomban rendeletben tiltotta meg elfogadásukat. Az a helyzet állt elő, hogy Bécs nem tudta elfogadtatni a pénzrendszerét, a Kossuth-bankókat Windischgratz nyilvánította érvénytelennek, az Almásy-bankók forgalmát pedig Kossuth tiltotta meg.
A szabadságharc bukása után Kossuth kereste azokat a gazdasági erőforrásokat, amelyekkel lehetett volna folytatni a nemzeti függetlenségért vívott harcot. Ennek érdekében járta végig az Amerikai Egyesült Államokat, hogy ott próbálja előteremteni a kölcsönt a függetlenségi harc újrakezdéséhez. Így születtek meg a New York-i kiadású, ,,Kossuth-dollár"-nak nevezett kölcsönjegyek, amelyek nem papírpénzek voltak, hanem megvásárlásukkal a magyar szabadságharc ügyét lehetett segíteni, mint ez a rajtuk olvasható, angol nyelvű szövegből is kitűnik. Kossuth többször megkísérelte a külföldön előállított papírpénzeit Magyarországra juttatni, de a Magyarországra juttatott emigrációs pénzjegyeket azonban az osztrák titkosrendőrség zömében megtálalta és megsemmisítette. Ebben az időben lángolt fel Garibaldi függetlenségi harca, és a felkelők keresték a kapcsolatot a Kossuth mögött álló magyar emigránsokkal a Habsburg Birodalom megdöntésére. Kossuth a magyar érezve a lehetőséget a magyar szabadságharc újraélesztésére, kölcsönért fordult az olasz kormányhoz, és kapott félmillió frankot, amelyből 200 000 frankot az emigrációs pénzjegyek előállítására fordíthatott. A nyomdatechnikai lehetőségek miatt Londonban kellett nyomdát keresni. Az angol törvények tiltották bármely ország forgalmi pénzeinek utánzását, de ebben az esetben egy addig nem létező pénzsorozat nyomásáról volt szó, ami viszont nem ütközött semmi jogszabályba. Az olasz kormány a pénzjegynyomásra megszavazott összegnek a felet utalta át Kossuthnak, ezt pedig már az előkészületek felemésztettek. Így a késedelmes pénzátutalás miatt a nyomást nem tudtak megkezdeni, végül Bécs tudomást szerzett róla, és 1861. február 13-án betiltották előállításukat. Ezután hosszú huzavona következett, hogy törvényellenes-e a pénzjegyek előállítása vagy sem. Ezek a viták Kossuth oldalára billentették az igazságszolgáltatás mérleget. Végül Ferenc József az angol bíróság előtt polgári peres úton lépett fel Kossuth ellen. Azt el tudta érni, hogy keresetet a kancelláriához nyújthassa be, amelyhez nem tartozott esküdtszék, a bíró egy személyben döntött. Végül is Angliának Ausztria felé táplált lojalitása miatt Kossuth a pert elvesztette, és a pénzjegyeket élegettek. A következő esély az 1866. évi olasz-porosz-osztrák háborúba va1ó bekapcsolódásban adódott, de a prágai békével Magyarország elszalasztotta Kossuth életében az utolsó alkalmat függetlensége kivívására. Így tehát az emigrációs pénzjegyek további előállítása is feleslegessé vált.
A szabadságharc papírpénzeinek Világos utáni megsemmisítése súlyosan érintette azokat, akiknek minden értékük ezekben a pénzekben feküdt. Ez maga után vonta a kibontakozó nemzeti gazdasági fejlődés megtorpanását. A szabadságharc bukása után hosszú ideig nem voltak magyar papírpénznek tekinthető kibocsátások.
1856-ban véget ért a konvenciós pénzrendszer, egy évvel később pedig létrejött az Ausztria és a Német Vámegyesülés államai közötti pénzügyi egyezmény, amely továbbra is az ezüstalapú valuta mellett döntött. A pénzügyi egyezmény megszűnte után, 1867. december elsejétől az Osztrák Érték lett a Monarchia valutarendszere.
Az itáliai háború alatt Ausztria 130 millió forint kölcsönt vett fel, amit 1866-ban meg további 150 millióval növelt. Ezt az összeget sóbányakötvényekkel együtt 400 millió forintra emelte, amelyből 312 millió forint volt az államjegy-kibocsátás. Ez az államjegy az állam puszta, fedezetlen adóssága volt, és a rajta olvasható szövegen meg csak ígéret sem volt a beváltásra. A kiegyezéskor ezt a 312 milliós államjegy tömeget Magyarország, mind pedig Ausztria közös(!) jótállása alá helyezték. Az 1867-es kiegyezés eredménye képen 1878. június 27-től az Osztrák Nemzeti Bank átalakult Osztrák-Magyar Bankká.
Az 1860-as évek végen feltárt és a következő évtizedben már teljes kapacitással működő amerikai ezüstbanyák világszerte alapjaiban rengették meg az ezüst alapon nyugvó valutarendszereket. Az 1870-es évek elején meg jelentékeny ázsiója volt az ezüstnek, majd egyre fokozódó mértékben esni kezdett az érteke, és sokkal kifizetődőbb volt a Monarchia területén pénzzé veretni az ezüstöt, mint rudakban tartani, mivel az ezüst pénzdarabok értéke magasabb volt, mint a bennük lévő ezüst értéke. Eközben a többi európai állam áttért az aranyalapú valutára. A kormány 1879-ben felmentette a jegybankot az alól a kötelezettsége alól, hogy az ezüstöt az előirt 90 forint kilogrammonkénti árfolyamon bankjegyekre váltsa be. Ezt a megingott pénzügyi egyensúlyt állította helyre az aranyalapú valutarendszer megalkotása.
Az új valutarendszert az elfogadott pénzegység nevének alapján koronarendszernek neveztek el, és 1 korona 0,304 878 g arannyal lett egyenértékű. Koronaértékű bank-jegyeket 1900-től kezdődően hoztak forgalomba. Bár az Osztrák-Magyar Bank elismerte bankjegyeinek aranybeváltási kötelezettséget, valójában azonban soha nem volt erre szükség, mert a közönség az aranypénzekkel szemben a papírpénzek használatát részesítette előnyben, így az aranypénzek gyorsan visszakerültek a jegybankhoz. A bankjegyforgalmat a háború előtt csak közvetett úton korlátoztak azzal, hogy az aranyfedezetnek minimálisan a bankjegyforgalom 40%-at kellett kitennie, és ha a bankjegyforgalom 600 millió korona értekkel meghaladta a fedezet előirt merteket, úgy a jegybank a többlet után évi 5% bankjegyadóra volt kötelezve, hogy ne álljon érdekében fedezet nélküli bankjegyeket forgalomba hozni.
A háború kitörésekor a kormány felfüggesztette a bankjegyek fedezetére és a bankjegyadó fizetésére vonatkozó előírásokat. Az állam megengedte a jegybanknak, hogy a szükségletnek megfelelően, korlátlan mennyiségben hozzon forgalomba 10 és 20 koronás bankjegyeket, sőt engedélyt adott a 10 koronán aluli cimletű bankjegyek forgalomba hozatalára is.
1918. szeptember 2-tól az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott pénztárjegyeket, utalványokat és csekkeket törvényes fizetőeszköz jelleggel ruházzak fel. A magyarországi bankjegyhiányt az Osztrák-Magyar Bank vezértitkára, Schmidt Frigyes szándékosan idézte e1ő. Mivel a bankjegyeket Becsben nyomták és innen látták el Magyarországot is, tehát módjában állt mar 1916-tól kezdődően lerontani a magyarországi bankjegyellátást. A jegybank vezértitkára nem engedett Magyarországra kellő mennyiségben bankjegyeket küldeni. Ez természetesen azt eredményezte, hogy nemcsak a pénzintézetek, hanem a magánosok is elkezdték a pénzt felhalmozni, hogy a gyorsan lebonyolítandó ügyleteiknél ne jöjjenek zavarba, ezzel meg súlyosabba vált az amúgy is nyomasztó bankjegyhiány. Később Schmidt Frigyes teljesen megtagadta Magyarország bankjegyekkel való ellátását, ezért a magyar kormány kérte az Osztrák-Magyar Bank vezetőségét, hogy küldjön Budapestre bankjegykliséket és megfelelő papírt a bankjegyek nyomásához, mert a forradalmi állapotok miatt a kész bankjegyek szállítása veszélyes lenne.
A jegybank bécsi vezetősége teljesítette a Károlyi-kormány és Budapestre küldte a 200 koronás és a 25 koronás bankjegyek kliséit a kellő papírmennyiséget, valamint a bankjegynyomáshoz szükséges egyéb eszközöket is. Ezt a fehér (később a Tanácsköztársaság ideje alatt hullámos) hátlappal készült 25 és 200 koronás, úgynevezett fehér pénzt a közönség általában nem szívesen fogadta el. Ezeket a Károlyi-kormány az Osztrák-Magyar Bank vezetőségének tudtával és beleegyezésével, annak ellenőrzésével és a tőle kapott klisékkel nyomatta Budapesten. Mikor a közönség megtudta, hogy az Osztrák-Magyar Bank bécsi igazgatósága budapesti klisékkel a Tanácsköztársaság ideje alatt nyomott és 1919. április 25-től forgalomba hozott pénzeket hamisítványoknak minősítette, nem kívánt közösséget vállalni a tanácsköztársasági kibocsátásokkal. Ez ellen a Kommunista rezsim úgy próbált védekezni, hogy 1919 júniusában a forgalomba hozott fehér pénzek kibocsátása után azonnal megkezdte a kék pénzek bevonását. A kék pénzek forgalmat betiltotta, a magánosok kötelesek voltak azokat posta-takarékpénztári jegyekre beváltani, az intézményeknek pedig letétbe kellett helyezni az Osztrák-Magyar Banknál, folyószámlájuk javára, vagy beváltani azokat posta-takarékpénztári jegyekre. A kék pénzt külföldi valutaként kezelték, úgyszintén azokat a fehérpénzeket is, amelyeket meg a Károlyi-kormány ideje alatt bocsátottak ki. A Tanácsköztársaság az önálló jegybank alapításának ügyében csak akkor kezdett el lépéseket tenni, amikor azt a fehér és a kék pénz párharca már elkerülhetetlenül szükségessé tette. Az Osztrák-Magyar Banknak csak 1919. december 31-én lejáró szabadalmát a bankok államosításakor, 1919. március végén a Tanácsköztársaság már felbontottnak tekintette, de még ekkor sem a Magyar Nemzeti Bankot hívta életre mint jegykibocsátó bankot, hanem 1919. május 16-án a Magyar Posta-takarékpénztárát bízta meg a jegybank szerepkörének ellátásával.
A Monarchia utódállamaiban az infláció különböző iramban haladt előre, és mivel még egységes volt a pénz, a jegybank garanciája azonban bizonytalanná vált, megindult a határokon keresztül a bankjegyek ki- és becsempészése aszerint, hogy melyik országban volt kedvezőbb a vásárlóereje. A pénzcsempészet megakadályozása végett a Monarchia utódállamai a területeiken forgalomban lévő koronaértékű bankjegyeket felülbélyegezték, hogy amíg az új, önálló pénzeiket forgalomba nem hozzak, addig is megkülönböztethetők legyenek a szomszédos államok pénzeitől. Ezek voltak az úgynevezett nosztrifikációs felülbélyegzések. A forgalomba hozott inflációs pénzjegyeket, valamint a fehér pénzeket az utódállamok nem bélyegezték felül, mivel a fehér pénzek szövegében szerepelt az 1919. június 30-ig történő beváltás. Ez azt eredményezte, hogy a felülbélyegzés után két hét alatt a fehér pénzeket teljesen átszorítottak Magyarország területére, egyrészt mert itt valósult meg legutoljára a felülbélyegzés, másrészt pedig mivel itt ezeket is felülbélyegezték. Ezzel nemcsak a pénz mennyisége növekedett meg jelentősen Magyarország területén, hanem az ennek ellenértékeként vásárolt amúgy is kevés árú még külföldre is vándorolt.
A pénzjegynyomdaként működő magyarországi nyomdák technikai felkészületlensége, valamint a speciális papír hiánya szükségessé tette, hogy a kormány tárgyalásokat kezdjen valamely külföldi nyomdával, amely a bankjegygyártás terén mar tapasztalatokkal rendelkezik. Erre azért is szükség volt, mert a felülbélyegzett bankjegyek bélyegzőit könnyű volt hamisítani, amit meg is tettek, tehát a felülbélyegzések a kívánt célt nem érték el. Ezen túlmenően - a békeszerződés értelmében is - az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeit új bankjegyekre kellett volna kicserélni, de az általános infláció az Osztrák-Magyar Bank bankjegynyomdáját annyira igénybe vette, hogy az számításba sem jöhetett. A választás a zürichi cégre, az Orell Füssli Nyomdai Műintézetre esett. A velük kötött megállapodás szerint a 20 koronás és ennél kisebb címletű papírpénzeket továbbra is magyarországi nyomdák készítették. 1922-ben létrehozták a Magyar Pénzjegynyomda Részvénytársaságot. A Magyar Nemzeti Bank 1925. áprilisában megvásárolta az Orell Füssli cég Pénzjegynyomda-részvényeit. majd azt likvidáltatva, a bankjegynyomást házi kezelésbe vette. Az Osztrák-Magyar Bankot 1922-ben végleg feloszlattak, a jegybank szerepét az 1921. XIV. tc. alapján 1921. augusztus elsejétől az Állami Jegyintézet vette át, amely már nem volt kötelezve, hogy az általa kibocsátott papírpénzeknek fedezetet adjon. A Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-én - angol részesedéssel - kezdte meg működését, az 1924. V. tc. alapján. Ebben a magyar állam kötelezte magát, hogy a bankjegyszabadalom ideje alatt államjegyeket nem fog kiadni. Az újonnan létesült Magyar Nemzeti Bank köteles volt a bankjegyforgalom 1/3 részét nemesfémmel fedezni. Ha a fedezet ez alá süllyedt, a jegybank bankjegyadóval volt sújtható, amelynek merteket úgy állapítottak meg, hogy a jegybanknak rá kellett fizetnie, ha nem tartotta be a fedezeti előírást.
Az új magyar valutára, a pengőértekre való (1 P = 12 500 K) átszámítást az új osztrák valutától, a schillingtől való határozottabb elkülönítés miatt vezettek be, amelynek átszámítási kulcsa 1 AS = 10 000 K volt.
A pengő pénzrendszert az 1925. XXXV. tc. vezette be a koronarendszer helyébe. A rendelet értelmében 1 pengő 0,263.157.89 g arannyal volt egyenértékű. Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Bácska visszacsatolása jelentősen növelte a pénzforgalmat is, mivel a visszacsatolt területeken korábban forgalomban volt pénzeket át kellett váltani magyarra. A háború végen a Szálasi-kormány 9 milliárd pengő névértékű főleg 1000 pengős címletekből álló bankjegyet bocsátott ki, amelyeket - mint még forgalomba nem hozott bankjegyeket - Németország területére szállítottak, de csak Ausztriában kerültek forgalomba, a kitelepített csapattestek egymás közötti fizetéseikor. A Szálasi-kormány által forgalomba hozott 1000 pengősöket 1945 nyarán váltotta be a Magyar Nemzeti Bank 664 millió pengő értekben. Az inflációt még fokozta, hogy 1944 folyamán a Vörös Hadsereg saját ellátására nyomtatott és forgalomba hozott fedezet nélküli papírpénzeket, amelyekből 850 millió pengő névértéket a magyar kormány rendelkezésére bocsátott. Ezeket 1946 márciusában váltotta be a Magyar Nemzeti Bank, összesen 4 milliárd pengő értekben. Az infláció rohamos fokozódása a pengővalutával szembeni bizalom megingását eredményezte, ami biztos talajául szolgált a spekulációnak. A kereskedelem úgyszólván teljesen áttért az USA-dollárban és az aranyban való számításra, 1946 tavaszától kezdve pedig megindult a cserekereskedelem is. A hatalmas méreteket öltő pénzromlást 1945. december 19-en a kormány 75%-os vagyondézsmával próbálta megfékezni. Ennek érdekében az 1000, 10.000 és 100.000 pengős bankjegyeket felülbélyegeztek úgy, hogy a bankjegy névértéke nem változott, azonban csak akkor maradt érvényben, ha a névértéke háromszorosán vásárolt bélyeggel azt biztosították. Az 1000 pengőn aluli címletek és a Vörös Hadsereg által forgalomba hozott 1000 pengősök változatlan értekben maradtak forgalomban. A pénz elértéktelenedése mind gyorsabb üteművé vált, ami szükségessé tette az egyre nagyobb címletű bankjegyek kibocsátását. A számolás egyszerűsítésére 1946. május 27-től hat nullával egyszerűsítve (MILPENGO), július elsejétől pedig 12 nullával egyszerűsítve (B.-PENGO) hoztak forgalomba a bankjegyeket. A csillagaszati számok miatt igen nagy volt a kereslet a nullabiztos könyvelőkben. A Magyar Nemzeti Bank pedig kiadott egy könyvelési tájékoztatót, amelyben a 10,35 értek meg szerepelt. A következő lépés 1946. január elsejétől az adópengő mint számolási egység bevezetése volt. Ezzel tulajdonkeppen azt akarták elérni, hogy legyen egy állandó értek, amely független a napi változásoktól, legalább számszerűen lehessen rá alapozni az államháztartást. Az adópengő indexszámot naponta állapítottak meg, kiskereskedelmi adatgyűjtés révén. A kormány adópengőre szóló, úgynevezett adójegyeket bocsátott ki 1946 májusában. Ezekre június 23-ától átruházta a pengővaluta szerepköret, és ezzel törvényes fizetőeszköz lett, a sima pengő pedig megszűnt fizetési eszköz lenni. Ettől kezdve a belföldi pénzforgalmat egyedül az adójegyek bonyolítottak le. Az adójegyek tulajdonkeppen kéthavi lejáratú, adópengőre szóló utalványok voltak, amelyek a lejárat napjával - az államkincstár kártalanítási kötelezettsége nélkül — érvényüket vesztettek. Július hónapban gyakorlatilag már nem is forgott a közönség kezében készpénz.
A forint pénzrendszert a 9.000/1946. ME sz. rendelet vezette be a pengő pénzrendszer helyébe. Az új valuta átszámítási kulcsa a következő volt: 1 forint = 4.10pengő, illetve 200 millió adópengő. A forgalomban lévő adójegyek értéke 2588 billió (2588.10') adópengő volt, ami forintvalutában kifejezve 12,94 millió forintnak felelt meg. A forint-valutarendszer bevezetésekor 1 forint 0,07575 g színarannyal volt egyenértékű, a jegybank a 25%-os fedezeti arány betartására volt kötelezve, bár ez a fedezeti arány 1946 decemberében elérte a 33,8%-ot is! A vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyban tartására, a forint valutavédelmének érdekében, az előirányzott pénzmennyiséget csak rendkívül óvatosan, fokozatosan hozták forgalomba, hogy ezzel mesterséges pénzszűkét idézzenek elő. A kommunizmus éveiben a pénzügyi politika a megszálló Szovjetunió érdekeit képviselte. 1956-tól politikai, 1973-tól gazdasági erjedés indult meg, amelynek következményei adják a jelenlegi 2010-es helyzet alapját.
A forint 1990 februárja óta valutakosárhoz rögzítetten lebeg egy változó szélességű ingadozási sávban. (A forint ingadozási sávjának szélessége 2001 óta 30%.) A valutakosár 2000. január 1-je óta egyetlen valutát tartalmaz, az eurót, azaz a forint sávja az euróhoz van rögzítve. Az euróhoz rögzítés azzal a szándékkal történt, hogy a forint árfolyamrendszere közelítsen az euróhoz, amelyet az Európai Unió tagjaként Magyarországnak kötelezően be kell vezetnie a jövőben. A valutakosár összetétele bevezetése után hétszer változott, a folyamat végére jelentősen leegyszerűsödve. 1991. december 9-éig a kosár szerkezetét az export-import forgalom devizaösszetétele határozta meg. Ekkor változtattak a módszeren, hiszen a dollár relatív súlya túl nagy lett, holott a magyar gazdaságpolitika elsődleges célja a fejlett európai országokkal való teljes gazdasági összefonódás erősítése. Miért is? Mert a Magyarországon 1973-tól, vagyis az ,,olajválságtól" kezdve fokozatosan meghatározó politikai helyzetbe került a pénzügyi rendszert uraló réteg. Ennek a rétegnek az érdeke ugyan az, mint 160-évvel korábbi elődeinek érdeke: Magyarország nyersanyag-készleteinek, energiaforrásainak, adóbevételeinek, termelésének és kereskedelmének teljes ellenőrzése. 1973-1989 között egymilliárd dollár IMF hitel érkezett be Magyarországra, amelynek törlesztésére 1973-1989 között az akkori kormányok kifizetettek tizenegy milliárd dollár kamatot, de még így is maradt huszonkét milliárd dollár adóság! Ennek az összegnek nagysága jelentette közvetlenül azt a politikai változtatást, amelyet létrehozói ,,rendszerváltozásnak" neveztek. Az 1989-ben megalakuló Antall- kormány a IMF kölcsön kamatainak és törzstőkéjének visszafizetését becsületbeli ügyként kezelte. (...,,Az adóságot vissza kell fizetni!",,Ez becsületbeli ügy!...") és a törlesztés érdekében áron alul áruba bocsátotta a meglévő állami vagyont. Ezt nevezték ,,privatizációnak". A ,,privatizáció" során az állam vagyonának 95%-a magánkézbe került, így a Magyar Állam elveszítette bevételeinek jelentős részét, ezért 1989-2010 között felvett újabb 50 milliárd dollárt. Ezzel szemben 1989-2010 között kifizetett 150 milliárd dollár kamatot, mégis 2010-ben Magyarország tartozása 132 milliárd dollár, és annak kamatai, miközben az állami költségvetés bevétele évente 13 ezer milliárd forint, azaz 52 milliárd dollár. Ehhez jön még a vállalkozások és magánszemélyek további 200 milliárd dollár adóssága, amelynek visszafizetése a jelenlegi gazdasági paraméterek alapján lehetetlen. Magyarország mind állami mind lakossági szinten a lehető legteljesebb mértékben el van adósodva, az állam működése csak külső pénzügyi segítséggel tartható fenn, vagyis államcsőd van. Az állam jelenleg olyan mértékben kiszolgáltatott a külső hatalmi rendszereknek, nem tudja képviselni a lakosság érdekeit, mert hatalmának fenntartását nem a nép, hanem a külső gazdasági környezet, és az ahhoz kötődő politikai csoportok biztosítsák. Robbanásveszélyes helyzet alakult ki, mert a felhalmozódó gazdasági és szociális feszültségeket az állam már nem képes saját erejéből kezelni, zsarolható, vagyis mesterségesen szított polgárháborús feszültséget alakíthatnak ki azok, akiknek politikai és gazdasági hatalmuk birtokában Magyarország teljes bekebelezése a célja. Az elsődleges cél tehát nem lehet más, mint Magyarország pénzügyi önrendelkezésének visszaállítása!
Tatár József
Rendszerváltó Fórum
http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4113 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 18:30:11, szerda
|
| |
| |
Államadóssági kisokos - avagy hogy jutottunk idáig?
barikad.hu
2010, december 8 - 13:27
Rövid, de annál tanulságosabb összefoglaló Magyarország hitelcsapdába jutattásáról. Semmi mellébeszélés, csak a számok - az is elég horrorisztikus.
Cikk Front kép - 280x185:
Igen. Kicsináltuk!Rövid, de annál tanulságosabb összefoglaló Magyarország hitelcsapdába jutattásáról. Semmi mellébeszélés, csak a számok - az is elég horrorisztikus.
A magyar államadósság első eleme a forint alapú adósság. Ebben a kategóriában a legjelentősebb tétel a piaci értékesítésű állampapírok, melyeken belül kötvények, diszkont kincstárjegyek és a lakossági állampapírok vannak. Ezekkel és a nem piaci értékesítésű állampapírokkal, valamint a forint alapú hitelekkel a magyar állam forint alapú adósságeleme 2003 záró egyenlegét tekintve 8009 milliárd forint volt. Az ÁKK Zrt. adatai szerint 2010 nyaráig folyamatos a növekedés, így 2004-re 8.609, 2005-re 9.154, 2006-ra 10 552, 2007-ra 11 104, 2008-re 11 250, 2009-ra 10 476 milliárd forintra változott az összeg. 2010 augusztusában ez a szám 10 742 milliárd forintra rúgott, mely 2010 októberére 11 045-re nőtt.
A második elem a devizalapú államadósság, melynek folyamatos növekedése szintén a volt kormányzati szereplők ,,felelős politizálását bizonyítják". A deviza alapú adósságba tartoznak a külföldi hitelek, a deviza alapon felvett belföldi hitelek (például az MNB-vel szembeni hitelek), vagy épp a külföldön kibocsátott állampapírok (devizakötvények). A magyar állam deviza alapú adósságeleme 2003 záró egyenlegét tekintve 2579 milliárd forint volt. A folyamatos növekedés itt is számszerűsíthető, így 2004-ben 2.983, 2005-ben 3.591, 2006-ban 4.124, 2007-ben 4.473, 2008-ban 6.775, 2009-ben 8.467 milliárd forint volt a deviza alapú államadósság. 2010 augusztusában ugyanez az adat 9.422 milliárd forint, mely 2010 októberére 8.666 milliárdra csökkent.
A teljes államadósság (a helyi önkormányzatok nélkül) tehát a 2003-as 10.588 millárd forintról (2003-as GDP 55.9 százaléka) 2009 végére 18 943 milliárd forintra nőtt (a 2009-es GDP 72,7 százalékára). Évenkénti bontásban: 2004-ben 11 592, 2005-ben 12 744, 2006-ban 14 677, 2007-ben 15 576, 2008-ban 18 025 milliárd forint volt az államadósság. A 2009-es 18 943 milliárd forintról 2010 augusztusára 20 164 milliárd forintra nőtt, 2010 októberre 19.711 milliárdra csökkent az államadósság.
Az Eurostat adatai szerint a magyar államadósság GDP-hez viszonyított értéke 2001-ben volt a mélyponton, 53,6 százalékon. Az első MSZP kormány megalakulásakor a teljes magyar államadósság 8 280 milliárd forint volt.
Forrás: ÁKK, Eurostat
barikad.hu
http://barikad.hu/%C3%A1llamad%C3%B3ss%C3%A1gi_kisokos_-_avagy_hogy_jutottunk_id% C3%A1ig-20101208
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 18:14:09, szerda
|
| |
| |
2010-12-08. 17:55
Tegyük magunkévá a Tökéletes Nép elvét: ne adjunk el zsidónak ingatlant!
Azt hiszem, politikailag kellőképpen korrekt vagyok, ha Izraelt választom követendő példának bizonyos esetekben. A napokban történt ugyanis, hogy 50 toleráns és humanista izraeli rabbi aláírt egy nyílt levelet, melyben felszólítják honfitársaikat: ne adjanak el, és ne adjanak ki bérbe semmiféle ingatlant ,,idegeneknek". Aki pedig a felhívásnak nem tesz eleget, azt kiközösítéssel fenyegetik.
,,Számos hozzánk érkezett kérésre válaszolva közöljük, hogy a Tóra tanításai alapján Izraelben található földet vagy házat külföldieknek eladni szigorúan tilos" - áll a nyílt levélben. A rabbik szerint továbbá ,,aki külföldieknek eladja vagy bérbe adja lakását egy olyan területen, ahol zsidók élnek, igen sok kárt okoz nekik". Éspedig azért, mert ,,miután egyetlen lakás is idegenek kezére kerül, a szomszédos lakások értéke zuhanni fog ... aki tehát (nem zsidóknak) eladja vagy bérbe adja ingatlanát, az anyagi veszteséget okoz a szomszédjának, ami nagy bűn" - szögezik le a nagy tudású rabbik. Akik ugyan nem nevezik meg, kik lennének a ,,külföldiek", illetve a ,,nem zsidók", akiknek nem szabad sem bérbe adni, sem eladni lakást, házat és földet, egészen nyilvánvaló, hogy az Izraelben élő ,,arab kisebbség" tagjaira gondolnak.
A nyílt levél több izraeli vallásos újságban is megjelent, továbbá a felhívást a zsinagógákban is osztogatják. A Szervezet az Emberi Jogokért Izraelben elnevezésű jogvédő csoport tiltakozott a rabbik nyilatkozata ellen, melyet rasszistának neveztek, sőt, az aktivisták felszólították Benjamin Netanjáhu miniszterelnököt, hogy ítélje el a rabbik álláspontját. A jogvédők szerint kiváltképpen elfogadhatatlan, hogy az aláírók között állami köztisztviselők is találhatók, akiknek ,,kötelezettségeik vannak az ország arab állampolgárai irányába is". ,,Teljesen elfogadhatatlan, hogy hivatali pozíciójukat felhasználva terjesszék a rasszizmust és a gyűlölködés szellemét" - áll az izraeli emberi jogvédő szervezet közleményében.
Néhány nappal korábban az észak-izraeli Safed városában Shmuel Elijáhu rabbi is felszólította a zsidókat, hogy tartózkodjanak ingatlanaik arabok számára történő eladásától vagy bérbe adásától. A felhívás következtében fokozódott a feszültség a városban, ahol is a helyi főiskolán a közeli falvakból érkezett izraeli palesztin diákok is tanulnak, akik többnyire bérelt szobákban vagy lakásokban élnek tanulmányaik ideje alatt. Ez év októberében Safed városában történt, hogy zsidó fiatalok ,,halál az arabokra" felkiáltással palesztinokra támadtak. Az indulatok lecsillapítása érdekében a rendőrségnek is be kellett avatkoznia.
Mármost azért ne felejtsük el, hogy Palesztina földjét már jóval több mint ezer éve a palesztinok lakták, amikor oda a cionisták megérkeztek, és megkezdték az őslakosok elűzését. Így tehát Izraelben valójában az izraeliek tekinthetők ,,külföldieknek" és ,,idegeneknek", nem pedig a palesztinok. Mindamellett meggondolandó a rabbik felhívása idehaza is. Kíváncsi vagyok, mi történne, ha bárki felhívást intézne a magyarokhoz, hogy ingatlanaikat ne adják el, és ne adják bérbe sem senki idegennek, mert ha megteszik, bűnt követnek el a magyarság ellen, ugyanis a szomszédságban élő magyarok házainak és földjeinek értéke rohamosan csökkenni fog. Mit szólnának egy ilyesfajta felhíváshoz az idehaza észt osztó ,,liberálisok", különös tekintettel arra, hogy az ő kedvenc népüktől vennénk csak példát?
Perge Ottó - Kuruc.info
http://kuruc.info/r/6/70648/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-08 18:07:05, szerda
|
| |
| |
2010-12-08. 12:37
Bizonyítást nyert: büntetlenül űzhető a cigány etnobiznisz hazánkban
Az elmúlt hónapokban számos alkalommal emeltem már szót az etnobiznisz néven ismert - jórészt cigányok által űzött - kisebbségi választási visszaélések ellen. A feltárt esetek közül a legkirívóbb ügyben, Orgona Győző, valamint Rusznyák Dezső szalonnai lakosok esetében feljelentést is tettem. Nevezettek 1998-ban a cigány kisebbség tagjaiként indultak a választásokon, 2002-ben horvátként, 2006-ban ismét cigányként, 2010-ben pedig románként - írja Szávay István, alább folytatódik a jobbikos országgyűlési képviselő közleménye.
A feljelentést - amelyet csalás és választás rendje elleni bűncselekmény ügyében tettem meg - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság érthetetlen okokból elutasította, magánokirat-hamisítás vétségének megalapozott gyanúja miatt azonban nyomozást rendeltek el, ugyanis a kisebbségi választáson induló jelölteknek alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy korábban más kisebbség jelöltjeként nem indultak az önkormányzati választásokon.
A nyomozással megbízott Edelényi Rendőrkapitányság későbbi határozatában közölte, hogy az említett nyomozást megszüntették. A Rendőrség döbbenetes indoklásában a következőket írja: "A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható az, hogy a feljelentésben hivatkozott nyomtatványokon egyes személyek valótlanul tüntették fel azt, hogy korábban más helyi kisebbségi önkormányzatnak tagjai voltak-e, ugyanakkor ezen valótlan adatot tartalmazó nyilatkozathoz a jogalkotó semmilyen jogkövetkezményt nem fűz, [...] így annak felhasználásával a Btk. 276.§-ában szabályozott magánokirat hamisítás vétsége sem követhető el." Magyarul bizonyított a csalás, de mivel ehhez a vonatkozó törvények nem kötnek szankciót, ezért nem is történt bűncselekmény.
A Jobbik felháborodva áll azon jelenség előtt, hogy az elkövetők immár papírral a kezükben, hallgatólagos hatósági támogatással biztathatnak másokat is csalások elkövetésére, tudván, hogy az etnobizniszt a jövőben is nyugodtan, bármiféle jogi következmény nélkül űzhetik. A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy mihamarabb kezdjen széleskörű konzultációba a kisebbségek legitim képviselőivel, ennek alapján tegye meg a szükséges lépéseket az etnobiznisz felszámolására és a kisebbségi választásokon, valamint a kisebbségi önkormányzatok működésében tapasztalható széleskörű visszaélések megszüntetésére!
Szávay István országgyűlési képviselő
(Kuruc.info)
http://kuruc.info/r/2/70632/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2010. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
736 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 664
- e Hét: 6416
- e Hónap: 10161
- e Év: 163657
|
|
|
Offline
