|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2011-01-10 20:36:18, hétfő
|
| |
| |
Mit hozott a történelmi váltás ezen széles néprétegnek?
(helyzetelemzés 6.)
Egy 1995-ös felnőttoktatási konferencián az egyik előadó A kettészakadó magyar társadalom című tanulmányában kifejtette: "... a kilencvenes évek kezdetétől ... az új helyzetbe került magyar társadalom elenyésző kisebbségének jelent reális kibontakozási lehetőséget. A többség számára a korábbi értékrendek felbomlása és a társadalmi kommunikáció új eszközeinek inadekvát léte"=(hiánya) ,,egyfajta funkcionális analfabétizmust eredményezett. Ha mindezekhez hozzáadjuk, hogy 1990-ben a 15 éves és ennél idősebb népesség 20,7 %-a nem rendelkezett befejezett 8 osztályos általános iskolai végzettséggel, és 1,2 %-uk iskolába sem járt, megállapíthatjuk, hogy Magyarország lakossága kettészakadt: a még mobilizálható tudással rendelkezőkre és a reménytelenül leszakadókra." És akkor még nem is beszéltünk az előbb idézett szociográfia szakmunkásairól. Ők a további 42,5 %-ban találhatók (a középfokú és felsőfokú szakképzettségűekkel együtt) - egy 1990-ben elvégzett statisztikai felmérés szerint.(KSH Statisztikai Évkönyv 1991.)
Vajon mire jutott a felnőttképzési konferencia előadója? "Ebben a helyzetben feltétlenül szükségesnek látszik kiterjedt felnőttoktatási intézményrendszerek létrehozása..." ... "Elsősorban azok helyzetének követése fontos, akiket alulképzettségük miatt ... nő az esélyük arra, hogy végleg "lecsúsznak", leszakadnak ..., teljesen perspektívátlanná válnak még utódaik sorsát tekintve is." ... "Képezhetetlenségükkel erős indítékot adnak az Andorka Rudolf által kétharmad-egyharmad§, esetleg az egyharmad-kétharmad típusúnak definiált társadalom§ kialakulásához, vagy (már) tartósításához."
A következő gondolattal fejezi be a konferencia előadója tanulmányát: "A képző intézmények szerepeinek újragondolása, a képzési tartalmak korszerűsítése, a leszakadók helyzetének javításához eszközök, módszerek és a folyamatos feltáró vizsgálat megszervezése, működtetése feltétlenül állami feladat, amely akkor valósítható meg hatékonyan, ha az kormányprogram szintjére emelkedik. E programnak a feladata a veszélyeztetett rétegek leszakadásának megelőzése, megakadályozása. A program szerves része kell legyen a felnőttoktatást is magába foglaló átfogó oktatási program." (Új Pedagógiai Szemle 1995/2.)
(Bp. 2006. - 2010.)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-10 20:33:35, hétfő
|
| |
| |
Az EGYPÁRTI DIKTATÚRA lényege ugyanis, a hármas T-re
(Tilt-Tűr-Támogat) épülő KONTRASZELEKCIÓ volt
(helyzetelemzés 5.)
A PÁRT(MSZMP)- a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség)- és az (iparági - vasas, textilipari- vegyipari- építőipari...) SZAKSZERVEZETEK függetlenített helyi apparátusának TITKÁRAI DÖNTHETTÉK el, hogy ki tanulhat tovább; ki vásárolhat meg egy lakást, ki kaphat hozzá és bármilyen vásárláshoz állami- banki támogatást, vagyis, kamatos kamattal kölcsönt.
Miért nem jöhetett létre egyfajta CSALÁDKULTUSZ - a GYES bevezetése ellenére sem - ezekben az években?
Talán azért, mert az 1945 után születetteket olymértékben gyökértelenítette el a szocialistának hazudott hatalom és oly mértékben telepedett rá rendeletileg és minden más módon erre a nemzedékre, hogy képtelen volt a MAGÁNÉLETRE, a munkaerejének megújítására, a rekreációra, valamint önmaga minőségi reprodukálására.
Kezdődött azzal, hogy a lakáshoz-jutás reményében tömegesen kötöttek a (guba-a-gubával, suba-a-subával mintájára) KÁDERLAP-a-KÁDERLAPPAL házasságot.
Az ily-módon mesterségesen létrejött párkapcsolatokat a lakásvásárlás jogának megszerzése miatt legalizálni kellett, hivatalos házasságkötéssel.
Ez azonban még mindig nem volt elég a LAKÁSVÁSÁRLÁSI JOGOSULTSÁG MEGSZERZÉSÉHEZ, mert vállalni kellett előre legalább kettő gyermeket...
Valóságos szocialista ,,tenyészeteket" - KISZ-lakótelepek címmel - hoztak így létre.
Persze-hogy nem működtek hosszú távon ezek a kapcsolatok!!! Boldogtalan volt mindenki.
Az akkoriban nyugdíjba menők meg attól féltek, hogy az ő nyugdíjuk rovására ,,KAPJÁK" A KISMAMÁK a semmire nem elegendő SEGÉLY-t!
Egy átlag 47-50 négyzetméteres lakótelepi panellakás havi törlesztő részlete 2.600 Ft volt. CSAKHOGY AKKORIBAN EGY TELJESÍTMÉNY-BÉRBEN DOLGOZÓ SZAKMUNKÁS havi fizetése 2.600 Ft-ot ritkán haladta meg!
Ehhez jött a gyesen lévő anya 800 forintos segélye, amiből úgy-ahogy fedezni lehetett a havi közüzemi (víz-csatorna, gáz-, villany, közös ktg, stb...) díjat.
Ebből is következtetni lehet arra, hogy, szinte kivétel nélkül mindenki illegális munkavégzésre kényszerült... Bizony, nem volt ritka, aki párttag, sőt: kisz-titkár létére templomot tatarozott fusiban!!!
A gyermeket nevelő, első-generációs panellakó kismamák voltak teljesen lehetetlen helyzetben, mert 1968 és 1977 között tilos volt a GYES alatt pénzkereső munkát vállalni! Hiszen, azért kapta a SEGÉLYT, hogy nevelje otthon a gyerekét! Csakhogy az a segély semmire nem volt elég!!!
A fiatal anyák hamar rájöttek, hogy a szüléssel KISZOLGÁLTATOKKÁ VÁLTAK a férjeik és az egypárti irányítású intézmények számára is.
Súlyosbította a helyzetüket, hogy mindenki az eredeti lakóhelyétől, szülőhelyétől a legtávolabb kerülve tengethette életét. Mert a nagyszülők még szintén dolgoztak - valószínű, hogy az első- és második gazdaságban...ezért nem tudták vállalni az oly fontos unoka-felügyeletet sem.
A közben nyugdíjba menő, vagy rokkanttá váló idős emberek szintén magukra maradtak, mert a gyermekek olyan távolra kerültek, hogy a napi 16 órás munkavégzés mellett nem maradt sem idejük, sem energiájuk a szülőlátogatásra és támogatásra... (Hiszen, előfordult, hogy a viszonylag olcsó tömegközlekedési eszközre sem tudták megvenni a menetjegyet.)
Sőt! A pihenésre, a családdal való MAGÁNÉLETRE sem maradt idejük. Az állandó teljesítménnyel járó feszültséget is alkohollal próbálták meg oldani a hatóságilag engedélyezett, gyárkapuba telepített italboltokban.
A szabolcsi kistelepülésekről toborzott nagyvárosok munkásszállón lakó ipari munkásai a hétvégi hazautazáskor a vonaton totál-részegre itták magukat. Előfordult, hogy az asszonyok talicskával várták az un. ,,Fekete vonatokkal" megérkező, holtrészeg férjeiket!
Aki szeretett volna ebből a ,,SZOCIALISTA" ÉLETFORMÁBÓL kikerülni, a részeges garázda férjtől és apától megszabadulni, beadta a válókeresetet és hamarosan elvált.
Amiért ezek a házgyári panellakások csak éjjeli menedékhelyekként funkcionáltak, mert sem gyermekeket nem lehetett benne nevelni, sem ipari munkavégzésre, vállalkozások létrehozására, de még egy-egy baráti, vagy nagyobb rokoni találkozókra- összejövetelekre sem voltak alkalmasak. Arra meg végképpen nem voltak alkalmasak, hogy a válás után meg lehessen osztani...az elvált tulajdonosok között.
Bizony. Előfordult, hogy a válás után az utcára kerültek ezek a napi 16 órát dolgozó férjek és édesapák!!! Ezekről a sorstragédiákról a nagyvárosok terein, aluljáróin és utcáin TÖMEGESEN megjelenő HAJLÉKTALANOK tudnának mesélni, ha valaki kíváncsi lenne a történetükre!!!
Ez a tömeges lepusztultság - tarthatatlanná válásával - elérkezetté tette a VÁLTOZTATÁS szükségességét!
(folyt. köv.)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-10 20:20:20, hétfő
|
| |
| |
Miért volt szükség a PARASZTSÁG ilyen mértékű kizsákmányolására és miért nem jöhetett létre egyfajta új CSALÁDKULTUSZ?
(helyzetelemzés 4.)
Ugyanazért, amiért az IPARI MUNKÁSSÁGéra!
A nagy- iparvállalatoknál és egyéb intézményeknél, cégeknél megtermelt és előállított anyagi javak bevételi forrásaiból tartották fenn a minden iparvállalat és intézmény élére telepített, FÜGGETLENÍTETT KISZ- (MSZMP)ÁRT, SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOK tisztségviselőinek bérét, munkahelyi infrastrukturális hátterét!!!
Minél nagyobb létszámú dolgozóval dolgoztatott egy cég, annál nagyobb létszámú FÜGGETLENÍTETT kisz- párt- és szakszervezeti apparátust tarthatott fenn.
Ezen apparátusok titkárai aztán tagjai voltak a vállalat vagy intézmény igazgatói tanácsának és mindenbe beleszólhattak, ha mégoly kontár módon is - a szavuk döntő módon érvényesült. Pedig, sokszor, egy-egy párttitkár (a fényes szelek nemzedékére jellemző módon) pár hónapos tanfolyamon juthatott ,,diplomához"!
A valóságban ez volt a GAZDASÁGI ALAPJA az EGYPÁRTI DIKTATÚRÁNAK.
Vagyis, amikor ez a rettenetes méreteket öltő pártapparátus felélte, amit a DOLGOZÓ MUNKÁSSÁG és PARASZTSÁG megtermelt a napi- kötelező nyolc órai munkájával, kénytelen volt ezen dolgozókkal másodállási szerződést kötni, hogy a közben - az állami vállalatoknál létrehozott GMK-kban (Gazdasági Munka Közösség), illetve VGM-ben (Vállalati Gazdasági Munkaközösség) kereshették meg a megélhetésre valót. Vagy, ami még ennél is fontosabb: az úgynevezett FUSIBAN.
A FUSI-ban végzett (fuserálással) munka lényege az volt, hogy az ipari MUNKÁS az iparvállaltnál ledolgozva a napi nyolc órás, KÖTELEZŐ MUNKAIDŐT, az úgynevezett ,,szabadidejében", szóbeli megállapodás alapján végezhetett szolgáltató- szakmai tevékenységet. Ez főleg az építőipari szakmák szakmunkásaira volt jellemző, de a textilipari tevékenységet folytató szabó-varró szakmunkások is tömegesen dolgoztak fusiban.
Főleg a gyermekgondozási segélyen lévő kismamák körében terjedt el a ,,bedolgozás"-nak ez az illegális formája.
Ugyanis, nagy ,,vívmány" volt akkoriban, hogy bevezették Magyarországon a ,,GYES"-t, vagyis a gyermekgondozási segélyt
Ennek a lényege az volt, hogy a húsz hét szülési segély, ami a munkabér 70-%-a volt, lejárta után, havi 800,- azaz Nyolcszáz forintot kaptak a kismamák az aktuális kisgyermekük 3 éves koráig. Közben, annál a munkahelynél voltak állományban, munkaviszonyban, ahol éppen dolgoztak már legalább egy évet- folyamatosan a szülés előtt.
Az 1963-ban legalizált és ettől fogva, szinte ,,futószalagon" végzett terhesség-megszakítások miatt olyan mértékben visszaesett az élveszületések száma, hogy félő volt, már az 1945 után születettek nyugdíját nem lesz, aki majd megtermelje!!!
És még sok egyéb problémát kezdett okozni a szülési kedv kihalása Magyarországon.
Akkoriban parlamenti képviselő volt: Fekete Gyula író. Aki ennek az ügynek élharcosaként elérte, hogy törvénybe iktassák és bevezessék a gyes intézményét.
Fekete Gyula, idős kora ellenére - 2010. janurájában bekövetkezett haláláig, hazánk demográfiai mélypontja- a magyarság kihalása miatt - aggódó közéleti (100-ak Tanácsa) személyiség volt.
Igen ám, csakhogy a gyermeknek szüksége van egy OTTHON nevezetű helyre, ahol felnevelhető!
Ekkorra, viszont elfogytak az 1945 előtti polgárságtól államosítás címén, ellenszolgáltatás nélkül ELRABLOTT LAKÁSOK. Vagyis, már nem volt mit kiosztania a közben, ,,tanácsi bérlakás" nevezetű lakásokból, mert azok már mind-mind ki voltak osztva a pártapparátus funkcionáriusai és rokonai között.
Amiért nem épülhettek a szocializmusban bérlakások, mert nem volt az államnak rá pénze, a Szovjetúnióban már alkalmazott HÁZGYÁRI ELEMEKBŐL épített lakótelepek lakásait pénzért, állami ,,BANK"-tól, 30 évre fölvett KÖLCSÖNBŐL lehetett megvásárolni.
Csakhogy a ,,bank" (az egyetlen OTP: Országos Takarék Pénztár) nem adott kölcsönt csakis az igénylő cégénél működő pártszervezet ajánlására!!!
Vagyis, akinek nem volt elég jó a KÁDERLAPJA kommunistáék számára, az nem is reménykedhetett semmilyen otthonhoz-jutásban!!! Kivéve: ha a család nem fogott össze és kalákában nem épített kis szoba-konyhás lakást az új család számára. De ezt is meg lehetett nehezíteni a helyi tanács építési engedélyének megtagadásával (politikai negatív diszkriminációval).
(folyt.köv.)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-10 20:12:07, hétfő
|
| |
| |
A társadalombiztosítás ezekben az évtizedekben (1970-1980)
(helyzetelemzés 3.)
A társadalombiztosítás, vagyis: egészségügyi biztosítás, meg nyugdíjjárulék fizetése csak jogviszony után járt a munkát végzőknek. Azért volt oly fontos, hogy legyen ÁLLAMI CÉGNÉL (termelőszövetkezetnél, illetve vállalatnál) munkaviszonya minden aktív korú munkavállalónak, mert a betegbiztosítást és a nyugdíjjárulékot - jövedelmük 25 %-át, amit eleve levontak a bérükből - az a cég utalta át az állami TB-kasszájába.
Ebből következik az a NAGYON FONTOS TÉNYÁLLÁS, hogy ez a korosztály, melynek tagjai az 1960-as években vált munkavállalóvá és arra kényszerült, hogy a 2. illetve a 3. gazdaságban dolgozva keresse meg a MEGÉLHETÉSRE VALÓT, ez után a munkája után nem fizethetett sem egészségügyi biztosítást, sem nyugdíjjárulékot.
Következésképpen, ez a korosztály - 2008-tól kezdődően nyugdíjba vonulva - ha ilyen (ön)kizsákmányoló életvitel után még megélte ezt a kort, minimál-nyugdíjra lesz ítélve.
Vagy még arra sem, mert teljességgel kiürítette a Gyurcsány-kormány a nyugdíjalap kasszáját is. Azért volt olyan sürgős nekik az egészségügy gyors ,,átalakítása", hátha a tömegesen ellátatlanul maradók meghalnak közben és ,,megoldódik" a fizetésképtelenség problémája...
(folyt.köv.)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-10 20:09:57, hétfő
|
| |
| |
Az 1968-as új gazdasági mechanizmus - ,,gebinben"
(helyzetelemzés 2.)
Erről a korszakról azért kell részletesen írni, mert az akkori ifjú munkavállalók 2009-10-től kezdődően fognak tömegesen nyugdíjba menni... Csakhogy, pont 2009-re ismét kimerítette a hatalom az államkasszát és nem fog tudni nyugdíjat fizetni ennek a generációnak, amelyik valójában az (magán)élete, egészsége árán dolgozott éjjel és nappal, miközben éjjel és nappal hazudtak nekik a mindenkor hatalmon lévők!
Az 1990-es hatalomváltás gazdasági előkészítése Magyarországon, valójában az 1968-as, az un. ,,Új gazdasági mechanizmus"-sal kezdődött.
Ugyanis, már akkor, az 1960-as években kiderült - itt Magyarországon legalább is - hogy a bolsevik mintára kiépített un. szocialista gazdaság nem működőképes.
Kiderült - a magukat kommunistának nevezők számára is, hogy az egypárti (MSZMP) diktatúrával nem lehet piacgazdaságot kiépíteni. Merthogy az ,,Új gazdasági mechanizmus"-nak az lett volna a lényege, hogy lazítson a mindenre és mindenkire rátelepedő pártirányítás kontraszelekcióján.
Csakhogy, Kádár ,,atyuskának" ki kellett utaznia a ,,Nagytestvírhez" a Szovjetunióba, hogy ,,áldását" kérje erre az új gazdasági módira.
Természetesen, a nagytestvér hallani sem akart erről az egészről, ezért Kádár János és küldöttsége vert seregként kullogott haza Magyarországra.
Kádár, viszont nagyon jól tudta, hogy mekkora csődben van az ország, hiszen már hamarosan a DOLGOZÓ NÉP BÉRÉT is attól a ,,rothadó"-nak hazudott kapitalista nyugattól fölvett KÖLCSÖNÖKBŐL kell fizetni.
Ezért, kacsintott egyet, amúgy kádárosan és azt mondta, hogy akkor csináljátok meg ,,elvtársak", fiúk és lányok ,,gebinben".
,,Én behunyom az egyik szememet, ti meg dolgozhattok" inatok szakadtáig, meg az első infarktusig teljes biztonsággal...
Nosza, a döglődő TSZ-ek kiosztottak a TSZ-tagok között némi háztáji földet, pontosabban, a sajátjából visszakapott valamennyit (használatba) meg állatállományt, hogy mindenki gazdálkodjon rajta úgy, ahogy tud!
Merthogy az egybeszántott óriási TSZ-földeken termelt Micsurin-,,nemesítésű" gabona egy-az egyben ment, - mint valami provinciáról - a Szovjetúnióba.
A magyar földművesek, vagyis, az akkori személyi besorolás szerint: PARASZTok, megművelték azt a kicsi földet a legjobb tudásuk szerint.
Belefogtak a fóliázásba is, és olyan sikerrel termesztették a primőr paprikát, paradicsomot, meg minden mást, hogy ellátták vele nemcsak hazánkat, hanem Nyugat-Európát is.
Az akkor telepített (és azóta elöregedett) szabolcsi almások ontották a finom, zamatos magyar almát - az őszibarackosok és szilvások úgyszintén - a közben létrehozott tartósító üzemekbe és a piacokra. Világhíressé vált az ekkor beindított szeszfőzdék cseresznye- barack és szilva pálinkája. Szőlészetek sikerrel gyártották a magyar találmányú, alkoholmentes szőlőlét, aminek a Traubisoda nevet adták.
http://209.85.129.104/search?q=cache:AMeub9M7CzgJ:www.traubi.hu/download.html+Tra ubi&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu
A szerződéses háztájiban dolgozók szépen gyarapodtak anyagilag és ők voltak azok a vidéki parasztok, akik látástól-vakulásig dolgozva elsőként vehettek maguknak Trabant- és Wartburg gépkocsit, majd Zsigulit...
Miért kellett napi 16-20 órát dolgozniuk?
Azért, mert a TSZ-tagságukkal együtt járt, hogy ledolgozzák a TSZ-ben a napi kötelező nyolc órát és csak az azon túli munkával tudták megművelni (a család leszázalékolt- rokkant- idős-nyugdíjas, valamint sokszor kiskorú gyermekei segítségével) a háztáji gazdaságot.
Az állattartásra szerződött háztáji tehenészetek sertés- és baromfi tenyésztésre, pedig szintén az egész hazai húsipar számíthatott.
Tudományosnak tartott munkák erről az alábbi linkeken olvashatók:
http://209.85.135.104/search?q=cache:S59LrlYqV08J:epa.oszk.hu/00700/00775/00056/2 003_07_10.html+H%C3%A1zt%C3%A1ji+f%C3%B6ldm%C5%B1vel%C3%A9s&hl=hu&ct=clnk &cd=1&gl=hu
A HÁZTÁJI TERMESZTÉS- ÉS TENYÉSZTÉS témaköreiben még számos, más tudományosnak tartott munkák találhatók az interneten.
Azonban, azért nem tartom ezek behatóbb tanulmányozását szükségesnek, mert egyik sem szól arról a nagyon fontos EMBERI TÉNYEZŐRŐL (sem jogi értelemben, sem emberi erőforrás tekintetében, sem az EMBERI ÖN- és TÁRSADALMI KIZSÁKMÁNYOLTSÁGÁNAK módjairól és következményeiről) amellyel egy egész nemzedék az életével, az elkótyavetyélt egészségével fizetett.
(folyt. köv.)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-10 19:59:17, hétfő
|
| |
| |
TISZTA-FEHÉR-LAPPAL (tabula rasa) VALÓ KEZDÉS SZÜKSÉGESSÉGE
A magyarság rabszolga-felszabadítása és újrahonosítása elkerülhetetlen
A rabszolga-felszabadítás programjára azért van szükség, mert Magyarországon 1945 után, de leginkább 1956 utáni megtorlással egyfajta modern-kori rabszolgatartó társadalom kiépülését kellett a magyarságnak elszenvednie.
Kit is tekinthetünk rabszolgának az elmúlt hatvanhárom évben?
Modern rabszolga: társadalmi tulajdonként kezelt, neki életét és utódait tekintve is kiszolgáltatott, ,,minden joggal fölruházott", de azzal élni nem-tudó, kizsákmányolt dolgozó. Az ókori rabszolgát úgy adták-vették a rabszolgapiacon, mint egy ,,beszélő-szerszámot".
Modernnek nevezett korunkban - kitermelték a ,,nem-beszélő"-változatot, amit úgy adnak-vesznek a munkaerőpiacon, mint a termelésben résztvevő termelőeszközt. Az ókori és a modern rabszolga sem ismerhette és ismerheti genealógiai (származási) múltját, családi történetét, vagyis: magántörténelmét.
Egy ország történelme, pedig az azt alkotó népesség (személyiségei) MAGÁN-TÖRTÉNELMÉNEK az összessége= a NEMZET TÖRTÉNELME.
Az újkori rabszolgaság kialakulása Magyarországon
(helyzetelemzés 1.)
A jó helyzetelemzés olyan, mint a betegről készült diagnózis. Csakis, egy pontos, minden társadalmi rétegre és jelenségre kiterjedő ,,látlelet" elkészítése lehet az alapja a legmegfelelőbb ,,gyógymódnak": népjóléti programnak.
Azért írok az emberi gyógyításban használatos kifejezéseket, mert akármilyen szempontok szerint vizsgálom a mai Magyarország és a benne élők helyzetét azt látom, hogy Magyarország ,,BETEG"!
Beteg, mert beteggé tették a benne élőket a folyamatos hazudozással és a kontraszelekciós elnyomással, kizsákmányolással.
Mikor is kezdődött az a folyamat, ami - szerintem - valódi előkészítője volt az 1990-es fordulatnak, amikor is megtörténhetett volna a rabszolga-felszabadítása a magyar népnek?
Mostanában teljesen feledésbe merült az 1968-as év, amikor ifjú közgazdászok egy csoportja kidolgozta az új gazdasági mechanizmus nevezetű programot, melynek a lényege egy sajátlagos piacgazdaság kiépítése lett volna. Tehát, 1968-ban, az új gazdasági mechanizmussal kezdődött
(folyt.köv.)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2011. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
83 db bejegyzés |
| e év: |
399 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1375
- e Hét: 3085
- e Hónap: 11689
- e Év: 47630
|
|
|
Offline
